Katonai reformok és haderőfejlesztés Vietnamban

Délkelet-Ázsiában Vietnam rendelkezik a legnagyobb haderővel, de miután a 20. században az ország több sikeres háborút is megvívott a nagyhatalmak ellenében, mára a Vietnami Néphadsereg modernizációja, korszerűsítése elkerülhetetlenné vált. Napjainkban a tengeri érdekeltségek védelme került a középpontba, valamint egy minimális elrettentő erő megteremtése. A haditechnikai fejlesztések és a katonai reformok már megkezdődtek, ezek valódi hatása azonban csak hosszú távon lesz értékelhető.

A Vietnami Néphadsereg dicső múltra tekinthet vissza, hiszen a 20. század második felében legyőzte a franciákat, majd az Egyesült Államokat, később pedig a kínai támadást is sikerrel verte vissza, miközben megszállta Kambodzsát és Laoszban is stabilizálta pozícióit. A hidegháború vége azonban jelentős változásokat eredményezett a nemzetközi biztonsági környezetben, melyekhez Vietnamnak is alkalmazkodni kellett. Az 1990-es évektől meginduló reformoknak és a modernizációs törekvéseknek köszönhetően mára a Vietnami Néphadsereg nem csupán a legnagyobb, de egyben Délkelet-Ázsia egyik legerősebb haderejének számít, amely az elmúlt években a régió többi országával szemben jelentős összegeket költött a nemzetvédelem megerősítésére.

A biztonsági környezet, valamint a vietnami kül- és védelempolitika átalakulása

A hidegháború vége, a Szovjetunió és a kelet-európai kommunista rendszerek bukása új külpolitikai helyzetet teremtett, amely a vietnami vezetőket is óvatosságra intette. Az 1979-es háborút követően Kínával sikerült rendezni a kapcsolatokat, miközben a regionális nyitás is eredményes volt. 1995-ben Vietnam tagja lett az ASEAN-nak, 2001-ben pedig már a szervezet elnökségét is betölthette.

Az USA-val való kapcsolatok normalizálásának viszont még ennél is nagyobb a jelentősége. Miután Vietnam hajlandó volt eleget tenni az amerikai követeléseknek a háborúban elesett katonák maradványainak felkutatását illetően, az embargó feloldását követően 2001-ben a két ország kereskedelmi egyezményt kötött, 2003-ban pedig már egy amerikai hadihajó is látogatást tett az országban.[1]

A 2003-as iraki hadjárat után Vietnam új nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, amelynek a lényege, hogy a pragmatizmusnak megfelelően az ország mindenkivel nyitott az együttműködésre, ideológiától függetlenül.[2] Ez megkönnyítette az USA-val való kooperációt, csakúgy, mint a felemelkedő Kína jelentette fenyegetés, amelynek ellensúlyozásához – a vietnami vezetés véleménye szerint – Amerika nélkülözhetetlen. 2010 után Vietnam örömmel fogadta az amerikai kiegyensúlyozási koncepció meghirdetését és a Kínával szembeni politikai, gazdasági és katonai támogatást, különösen a Spratley-szigetekkel kapcsolatban kiéleződő területi konfliktusa miatt.[3]

A vietnami külpolitika legnagyobb kihívása a 21. században – a délkelet-ázsiai országok többségéhez hasonlóan – hogy Kína és az Egyesült Államok közötti egyensúlyozást miként tudja megvalósítani. A két ország kommunista pártja között manapság jó a viszony, mindkét fél a stratégiai partnerség elmélyítésében érdekelt. Továbbra is igaz, hogy a vietnami külpolitikát nagyrészt a Kínához való alkalmazkodás formálja. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben pl. a dél-kínai-tengeri követelések kicsi az esélye a kompromisszumnak. Az USA-val a biztonsági együttműködés kiemelendő. Miután 2016-ban Washington feloldotta a Vietnammal szembeni fegyverzet eladási embargót, az új Trump adminisztráció szintén a kapcsolatok erősítése mellett tette le a voksát.[4] Gazdasági értelemben a Trans-Pacific Partnership (TPP) kudarca ellenére az amerikaiak jóindulata (hiszen Kína ellen szükségük van Vietnamra), szintén sokat jelenthet az ország számára.

A haderőfejlesztés hátterében

A szakértők eltérő állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a vietnami kormányt az intenzív haderőfejlesztésre sarkallják, viszont a legfőbb motívumok azért beazonosíthatóak. 1. Vietnam szerint Kína felemelkedése, a Népi Felszabadító Hadsereg fejlődése fenyegetést jelent az ország számára, ezért megpróbálja azt a hosszú távú elrettentő erőt megteremteni, amely Peking számára különösen kockázatossá tenné fegyveres konfliktus kirobbantását.[5] 2. Kína asszertív magatartása a Dél-kínai-tengeren figyelmen kívül hagyja a vietnami területi követeléseket, ezért gazdasági értelemben is súlyos károkat okoz az országnak, így a tengeri érdekeltségek védelmének megerősítése elkerülhetetlen.[6] 3. Más vélemények szerint Vietnam töretlen gazdasági fejlődéséből egyenesen következik, hogy az állam nemzetközi téren is nagyobb befolyásra törekszik, a haderőfejlesztés pedig ennek a folyamatnak a természetes velejárója, de alapvetően nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem.[7]

A védelmi kiadások alakulása

Vietnam nyilvánosságra hozott védelmi költségvetése[8] 2006-hoz képest 2016-ra 1,3 mrd dollárról 5 mrd dollárra nőtt, amely jelenleg a teljes költségvetés 8%-a.[9] 2005 és 2014 között a védelmi kiadások 400%-kal nőttek, az egyik legnagyobb arányú emelkedést produkálva a régióban. A védelmi kiadások 2020-ra várhatóan a 6,2 mrd dollárt is el fogják érni.

A vietnami katonai kiadások alakulása 2006 és 2016 között (forrás: https://d3fy651gv2fhd3.cloudfront.net/charts/vietnam-military-expenditure.png?s=vietnammil&v=201707031911v)

 

Az ASEAN országok között Vietnam ezzel Szingapúr, Indonézia és Thaiföld mögött a 4. helyen állt 2016-ban.[10] Az elmúlt 2 évben az ország a GDP 2,4%-át költötte nemzetvédelemre.[11] Haditechnikai beszerzésekre 2016-ban 1,6 mrd dollárt fordított Vietnam és amíg 2007-2011 között globálisan a 29. legnagyobb fegyverimportőrnek számított, az elmúlt években már tartósan a 10. pozíciót töltötte be, ami 202%-os növekedést jelent.[12]

 

Vietnam részesedése az ASEAN országok fegyverimportjából 2015-ben. (forrás: https://thediplomat.com/wp-content/uploads/2016/10/thediplomat_2016-10-27_15-09-38.jpg)

A védelmi fehér könyvek

A vietnami védelempolitikai célkitűzésekről a Nemzetvédelmi Minisztérium által kiadott védelmi fehér könyvek adnak részletes tájékoztatást. A legutolsót (a harmadikat) 2009-ben publikálták. Ebben megerősítést nyert, hogy Vietnam célja az erős nemzetvédelmi képesség fenntartása, miközben az ország a békére törekszik, így csupán az önvédelemre kívánja használni haderejét. A Vietnami Néphadsereg fő feladata az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának a védelme, valamint a szocialista rendszer fenntartása. A megváltozott nemzetközi környezethez alkalmazkodva Vietnam készen áll a nemzetközi együttműködésre, Délkelet-Ázsia biztonságának erősítésére és a területi viták békés eszközökkel való rendezésére. A 2009-es kiadvány szerint Vietnam elkötelezett a függetlenség, a béke, a demokrácia és a fejlődés elősegítése mellett, ennek érdekében pedig egyenlő feltételek mellett bármely országgal hajlandó az együttműködésre.[13]

A következő fehér könyvet az eredeti tervek szerint 2014-ben adták volna ki, de a bel- és külpolitikai fejlemények miatt ez máig nem történt meg. 2011-ben Vietnam kiadott egy részletes tengeri stratégiát a 2011-2020-as időszakra vonatkozóan, ebben pedig a tengeri érdekeltségek védelmét az egyik legfontosabb prioritásnak minősítették. A dél-kínai-tengeri konfliktus fejleményei (kínai szigetfeltöltések, a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os ítélete) miatt azonban a hivatalos fehér könyvben közzétett politikai állásfoglalás még azóta is várat magára.[14]

A másik probléma, hogy Vietnam a jelentős haditechnikai fejlesztések ellenére sem volt képes modern, a 21. század elvárásainak megfelelő doktrinális háttér kialakítására. Az összhaderőnemi hadgyakorlatok ellenére a fegyvernemi és haderőnemi együttműködés nem éri el a kívánt szintet, a hadsereg túlzott befolyása a vezetésben pedig továbbra is érvényesül. A kínai szigetépítések tökéletesen megmutatták, hogy Kínával szemben a vietnami haditengerészet és a partiőrség elavult doktrínája nem sok eredményre vezet, ezért a legfrissebb tapasztalatokat is magába foglaló új katonai doktrína kidolgozása nem tűr halasztást.[15]

A Vietnami Néphadsereg

A Vietnami Néphadsereg gyökerei a második világháborút követő évekre nyúlnak vissza, az 1954-es genfi megállapodás pedig hivatalosan engedélyezte Észak-Vietnam számára a már meglévő szárazföldi haderő fenntartását. Később, amikor a haditengerészet és a légierő is létrejött, hivatalosan a Néphadsereg alá rendelték őket, betartva a nemzetközi előírásokat. Ma a Vietnami Néphadsereg kötelékébe tartoznak a szárazföldi csapatok, a légierő, a haditengerészet, de a partiőrség és a határőrség is. A kommunista elveknek megfelelően a kezdetektől a csapatoknak 3 típusát különböztették meg: a reguláris csapatok; a territoriális csapatok vagy regionális erő; valamint a helyi csapatok, vagyis a milícia önvédelmi ereje. A 21. századra a reformoknak köszönhetően már csupán reguláris és tartalékos erőkről beszélhetünk, utóbbi tartalmazza a reguláris erőkön kívül az összes többi korábbi kategóriát .[16]

A Vietnami Néphadsereg aktív személyi állománya jelenleg 448500 fő, de 50040000 tartalékos is a kötelékébe tartozik.[17] A 2 éves sorkatonai szolgálat a férfiak számára kötelező, a nőknek csupán regisztrációs kötelezettsége van, de önkéntes alapon csatlakozhatnak a hadsereghez. Az utóbbi időben a felsőoktatásban tanulók nagy része már nem teljesít katonai szolgálatot.[18] A haderő személyi állománya jelentősen átalakult az évek során. A hidegháború végén a szárazföldi erők létszáma kb 500000 fővel csökkent – ez a tendencia ma is folytatódik – miközben a haditengerészet és a légierő személyi állománya fokozatosan nő.

Névleg a haderő főparancsnoka az elnök, de valójában a Kommunista Párt Központi Katonai Bizottsága birtokolja a hatalmat, annak titkára pedig (általában maga a pártfőtitkár) a legfőbb döntéshozó. A védelmi minisztérium alárendeltségébe tartoznak a fegyveres erők, így a vezérkar is, amely ellátja a Néphadsereg parancsnokságát és felel annak harckészültségéért.

A Vietnami Néphadsereg szervezete (forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Vietnam_People%27s_Army_structure.jpg/800px-Vietnam_People%27s_Army_structure.jpg)

 

A Vietnami Néphadsereg fontos gazdasági és társadalmi feladatokat lát el, hiszen komoly mezőgazdasági és ipari érdekeltségekkel rendelkezik, miközben a telekommunikációs szektorban is jelen van. A katasztrófavédelem mellett ugyanakkor az ország egyes vidékein a településfejlesztésből és a szegénység elleni küzdelemből is kiveszi a részét.

A szárazföldi csapatok

A Vietnami Néphadsereg hagyományosan domináns haderőneme a szárazföldi hadsereg. A vezérkari pozíciók többségét döntően ma is a hadsereg tábornokai töltik be, ez pedig a haderőnemek közötti rivalizálást is erősíti. Az ország tengeri érdekeltségeinek védelme ugyan egyre nagyobb hangsúlyt kap, de a hadsereg sem szeretné feladni vezető szerepét, ezért a politikai befolyása révén továbbra is érvényt szerez akaratának. 2016-os adatok szerint a hadsereg létszáma 412000 fő. Az alakulatok nyolc katonai régió parancsnoksága alá tartoznak. Noha összességében a vietnami haderő Délkelet-Ázsia egyik legjobb hadseregének minősül, de 1989 óta nem vett részt fegyveres összecsapásban, ezért a modern hadviselésről kevés tapasztalattal rendelkezik. Ennél is nagyobb probléma viszont a haditechnikai fejlesztések elmaradása, melynek következtében a haderő zöme még ma is az 1960-as évekből származó szovjet eszközöket alkalmaz.[19] Ennek hatására az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek legfőképpen a páncélos fegyvernem fejlesztésére. A hadrendben lévő több mint 1500 elavult harckocsi szolgálatból történő kivonása megkezdődött, miközben a helyükre a legkorszerűbb orosz gyártmányú T-90-es harckocsik érkezhetnek.[20] A páncélozott harcjárművek és a tüzérségi eszközök korszerűsítése is zajlik, de nem csupán orosz, hanem izraeli és francia közreműködéssel.[21] Új rakétarendszerek vásárlása is napirenden van, elsősorban a partvédelem és a tengeri érdekeltségek fokozott védelme miatt.[22] Az anyagi források hiánya viszont erőteljesen hátráltatja a folyamatot – alapvetően már a nagy létszámú haderő fenntartása is hatalmas költségeket emészt fel – ezért egy esetleges kínai támadás visszaverése ma nem tűnik kivitelezhetőnek. A haderőfejlesztés hatásai, a szükséges doktrinális változtatásokat is figyelembe véve csupán évek múlva jelentkezhetnek.

A haditengerészet

A haditengerészet személyi állománya jelenleg kb 15000 fő. Az erők öt regionális parancsnokság alárendeltségébe tartoznak.

A vietnami haditengerészet regionális parancsnokságainak illetékességi körzetei (forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ef/Vietnam_Naval_Regions.jpg)

 

 A 65 egységből álló flotta legütőképesebb része a tengeralattjáró fegyvernem. A vietnami flotta hosszú ideig csupán partvédelmi feladatokat látott el, de a dél-kínai-tengeri szigetek védelme miatt az utóbbi években a „hozzáférést gátló / területmegtagadó” (A2/AD)[23] képesség kifejlesztése kapott prioritást. Ennek a lényege, hogy az országnak olyan elrettentő erőt kell létrehoznia, amely túl kockázatossá tenné más, jóval nagyobb haditengerészettel rendelkező ország pl. Kína számára a partmenti tengerekre való behatolást.[24] Ennek érdekében először a tengeralattjáró flotta modernizálására koncentráltak. Azáltal, hogy Vietnam Oroszországtól megvásárolt 6 db Kilo osztályú tengeralattjárót mára a térség legmodernebb tengeralattjáróit állíthatta szolgálatba. A felszíni flottát illetően a régi elavult egységek kivonása szintén folyamatban van, az orosz Gepárd 3.9 osztályú fregattok közül 2 már 2011-ben hadrendbe állt, 2 építés alatt van, míg további 2-ről folynak a tárgyalások. Vietnam jórészt továbbra is az orosz haditechnikát részesíti előnyben, de kisebb partvédelmi hajókat Indiától és más lehetséges partnerektől is vásárolna. 2011 és 2015 között a haditechnikai import 44%-át tették ki a haditengerészet fejlesztésére szánt eszközök, fegyverrendszerek.[25]

A légierő

A légierő legfontosabb rendeltetése a légtér védelme és a szárazföldi csapatok, valamint a haditengerészet műveleteinek támogatása. A légvédelmi erők egészen 2001-ig nem tartoztak a légierő alárendeltségébe. Személyi állománya jelenleg kb 20000 fő, összesen 278 repülőgép áll hadrendben.[26] Noha a dél-kínai-tengeri érdekeltségek védelme miatt a légierő megerősítésére is szükség lenne, a modernizáció messze elmarad a haditengerészeti fejlesztések mellett. 1994 és 1996 között Vietnam egy ezred (12db) Szu-27-es vadászgépet vásárolt Oroszországtól, majd 2003 és 2016 között három ezred (36db) Szu-30-ast. Az elavult Mig-21-es és Szu-22-es vadászgépek szolgálatból való kivonása már megkezdődött, de a pénzügyi korlátok nagyban hátráltatják új nyugati repülőgéptípusok (pl. Rafale, Gripen) beszerzését.

 

Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam légierejének összehasonlítása 1995 és 2015 között. (forrás: http://www.theasanforum.org/wp-content/uploads/2014/10/AF_T1.png)

 

2012-ben a haditengerészeti légierő a flotta alárendeltségébe került – ezáltal a támadó helikopterek egy jelentős része is – de a 137 géppel rendelkező helikopter fegyvernem modernizálása szintén megkezdődött.[27] 2010 után az UAV-ok kifejlesztése és alkalmazása is nagy figyelmet kapott, mindazonáltal az elektronikus felderítéshez, a műholdak alkalmazásához, vagyis a modern információs hadviselés követelményeinek az elsajátításához hasonlóan Vietnam ezen a téren is jelentős lemaradásban van a nagyhatalmakhoz képest.[28]

A katonai modernizáció mérlege

Az 1990-es évektől kezdve Vietnam jelentős lépéseket tett a régi tömeghadsereg átalakítása és a haditechnikai modernizáció érdekében. A dél-kínai-tengeri konfliktus a nemzetvédelmi stratégiát is alapvetően befolyásolta, hiszen a haditengerészet fejlesztése a többi haderőnemmel szemben prioritást kapott. A modern haditechnikai eszközök rendszeresítése azonban lassan halad, ráadásul még a modern doktrinális háttér megalkotása is várat magára. Az összfegyvernemi képességek és a modern információs hadviselés elsajátítása területén is még sok a teendő. Mindazonáltal Vietnam jó úton jár, hogy elérje célját, vagyis a Kínával szembeni minimális elrettentő erő megteremtését. Ehhez persze megfelelő hosszú távú stratégiára, a védelmi költségvetés növelésére és az ország stabil gazdasági, politikai fejlődésére van szükség. Egy dolog azonban biztosan kijelenthető: a Vietnami Néphadsereg a 21. században is jelentős tényező marad, amellyel nemcsak a szomszédjainak, de a nagyhatalmaknak (Kína, USA) is számolniuk kell.

Jegyzetek

[1] THAYER, Carlyle A.: U.S.-Vietnam Defence Relations: Convergence Not Congruence. In: China Policy Institute: Analysis, March 12, 2014 https://cpianalysis.org/2014/03/12/u-s-vietnam-defence-relations-convergence-not-congruence/ (2017.09.12.)

[2] ELLIOTT, David W. P.: Changing Worlds, Vietnam’s Transition from Cold War to Globalization. Oxford University Press, Oxford, 2012. 237.

[3] PARAMESWARAN, Prashanth: US-Vietnam Defense Relations: Problems and Prospects. In: The Diplomat, May 27, 2016 https://thediplomat.com/2016/05/us-vietnam-defense-relations-problems-and-prospects/ (2017.09.12.)

[4] PARAMESWARAN, Prashanth: US-Vietnam Defense Relations Under Trump Get a Boost With First Aircraft Carrier Visit. In: The Diplomat, August 09, 2017 https://thediplomat.com/2017/08/us-vietnam-defense-relations-under-trump-get-a-boost-with-first-aircraft-carrier-visit/ (2017.09.12.)

[5] KAPLAN, Robert D.: Asia’s Cauldron, The South China Sea and the End of a Stable Pacific. Random House, New York, 2014. 51-70.

[6] HIEP, Le Hong: Vietnam’s strategic trajectory: from internal development to external engagement. In: Strategic Insights, No. 59, ASPI, June 2012, 6-11.

[7] CLARK, Ryan S.: Vietnam’s drive to modernize militarily—causes and implications. Thesis, Naval Postgraduate School, Monterey, CA. December 2014, 9-10. https://calhoun.nps.edu/bitstream/handle/10945/44539/14Dec_Clark_Ryan.pdf?sequence=1 (2017.09.12.)

[8] A hivatalos védelmi költségvetés államtitoknak minősül, ráadásul Kínához és az egykori Szovjetunióhoz hasonlóan bizonyos nemzetvédelmi kiadások más minisztériumok költségvetéséhez vannak csoportosítva.

[9] Vietnam Military Expenditure. Trading Economics https://tradingeconomics.com/vietnam/military-expenditure (2017.09.12.)

[10] STEINBOCK, Dan: ASEAN – Who Are The Biggest Military Spenders? In: ValueWalk May 16, 2017 https://www.valuewalk.com/2017/05/asean-military-spending/ (2017.09.12.)

[11] Military expenditure by country as percentage of gross domestic product, 1988-2002. sipri.org https://www.sipri.org/sites/default/files/Milex-share-of-GDP.pdf (2017.09.12.)

[12] Increase in arms transfers driven by demand in the Middle East and Asia, says SIPRI. Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI), 20 February 2017 https://www.sipri.org/media/press-release/2017/increase-arms-transfers-driven-demand-middle-east-and-asia-says-sipri (2017.09.12.)

[13] VietNam National Defence (Vietnam White papers 2009). Socialist Republic of Vietnam, Ministry of National Defence, September 28, 2012 https://cvdvn.net/2015/05/31/vietnam-defense-white-papers/ (2017.09.12.)

[14] ABUZA, Zachary – ANH, Nguyen Nhat: Vietnam’s Military Modernization. In: The Diplomat, October 28, 2016 https://thediplomat.com/2016/10/vietnams-military-modernization/ (2017.09.12.)

[15] u. a.

[16] People’s Army of Vietnam. GlobalSecurity.org https://www.globalsecurity.org/military/world/vietnam/pavn.htm (2017.09.12.)

[17] 2017 Vietnam Military Strength. GlobalFirepower.com 2017 https://www.globalfirepower.com/country-military-strength-detail.asp?country_id=vietnam (2017.09.12.)

[18] People’s Army of Vietnam.

[19] CLARK: 40.

[20] PHUONG, Nguyen The: What Will New Russian Tanks Mean for Vietnam’s Military? In: The Diplomat, July 27, 2017 https://thediplomat.com/2017/07/what-will-new-russian-tanks-mean-for-vietnams-military/ (2017.09.12.)

[21] ABUZA – ANH

[22] GADY, Franz-Stefan: Vietnam Deploys Precision-Guided Rocket Artillery in South China Sea. In: The Diplomat, August 10, 2016 https://thediplomat.com/2016/08/vietnam-deploys-precision-guided-rocket-artillery-in-south-china-sea/ (2017.09.12.)

[23] Anti-Access/Area Denial

[24] VU, Truong Minh – PHUONG, Nguyen The: The Modernization of the Vietnam People’s Navy: Grand Goals and Limited Options. Asia Maritime Transparency Initiative, April 6, 2017 https://amti.csis.org/modernization-vietnam-navy/ (2017.09.12.)

[25] ABUZA – ANH

[26] 2017 Vietnam Military Strength.

[27] CLARK: 23.

[28] u. a

 

Felhasznált Irodalom

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: