Sajtófigyelés – 2018. június 18.

A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.

Mit jelent Kína új űrállomása a világra nézve? – Namrata Goswami, The Diplomat, 2018. június 2.

Sokan nem realizálják, milyen hatással jár Kína 2022-től működésbe lépő új űrállomása. Pedig azzal, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2024-ig fog üzemelni, 2015-től Kína lesz az egyetlen olyan ország, mely állandó űrállomással fog rendelkezni.

Május 28-án Kína meghívta az összes ENSZ tagállamot, hogy egy nemzetközi tudományos platformot alkotva vegyenek részt a hamarosan működésbe lépő űrállomás munkájában, mely az Egyesült Nemzetek Világűr Irodájával (UNOOSA) együttműködve a világűr békés célú felhasználását igyekszik előmozdítani. Ezzel a kínai lenne a világon az első olyan űrállomás, melynek használata az egész világ számára nyitva áll. A meghívás ugyanakkor egy döfés az Egyesült Államokon, mivel annak kongresszusa 2011-ben egy olyan állami kiadásokat szabályozó törvényt fogadott el, mely a NASA és a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala (OSTP) számára a Kínával való bármiféle tudományos együttműködést tiltja. Ennek értelmében a NASA és az OSTP nem tervezhet, fejleszthet, nem léptethet életbe és nem implementálhat, vagy hajthat végre olyan bilaterális politikát, programot, megrendelést vagy szerződést, mely bármilyen módon Kínával vagy kínai tulajdonú vállalattal való bilaterális együttműködéssel, közös munkával járna. Kína felvillanyozott űrkutatása és új űrállomása azonban az Egyesült Államokat is a Kínával való kooperációra kényszerítheti.

Amerika részéről nem ismeretlen az a hozzáállás, hogy megpróbálja háttérbe szorítani Kína fejlesztéseit, mondván, hogy ő már évtizedekkel ezelőtt megvalósította őket. Így a politikai döntéshozókat mindig meglepetésként éri, ha Kína jelentős előrelépést jelent be. Ez történt például 2016-ban, amikor kínai kutatók felvonultatták külföldön azt az SJ-10 műholdat, mely bizonyítottan egér embriók fejlődését tudja biztosítani. Habár a kutatók még messze állnak attól, hogy megtalálják a világűrben a túlélés és a reprodukció módját, ez a felfedezés mérföldkövet jelent az űrkutatásban.

A világűr fontosságát Kínában az is jelzi, hogy Xi Jinping számos kutatót helyezett fontos politikai pozícióba. Csak egy példa a sok közül, hogy Ma Xingrui, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASTC) korábbi főigazgatója most Kína legnagyobb gazdasági tartományának, Guangdong-nak a kormányzója.

A korábban említett figyelemreméltó gesztus, hogy Kína az ENSZ tagállamokat – és egyébként az állami és magánvállalatokat, valamint egyetemeket is – meghívta, hatalmat és befolyást jelent az országnak. Peking a kezdeményezést az Egy övezet, egy út (BRI) lencséjén keresztül szemléli, és azt szeretné, hogy a fejlődő országok a BRI mentén Kína űrkutatásra irányuló képességét élvezhessék. Ez bizonyítják Xu Dazhe szavai is, aki szerint Kína a világűrrel foglalkozó nemzetközi tevékenységet az – ázsiai-csendes-óceáni együttműködést megcélozva az – Egy övezet, egy út részének tartja.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/06/what-chinas-upcoming-space-station-means-for-the-world/

Abe japán miniszterelnök orosz látogatásának értékelése – Daniel Hurst, The Diplomat, 2018. június 1.

Shinzo Abe japán miniszterelnök hazatért négynapos Oroszországban tett látogatásáról, mely a Japán által, a vitatott szigeteken való közös gazdasági tevékenységre vonatkozó elképzelések ellenére csak apró eredményekkel járt.

Habár az Oroszországban Dél-Kuril szigeteknek, Japánban Északi Területeknek ismert vitatott szigetek évtizedek óta beárnyalják a két ország bilaterális kapcsolatát, Abe már korábban jelezte, hogy hivatali ideje alatt rendezni kívánja a vitát. Politikai beszédében a miniszterelnök év elején azt mondta, hogy a japán-orosz viszony nagy potenciállal rendelkezik bármilyen bilaterális kapcsolat kialakításához, és ünnepélyesen megígérte, hogy további lépéseket fog tenni a – második világháborút formálisan is lezáró japán-orosz békeszerződés felé haladó út részeként a – közös gazdasági tevékenység előmozdításáért. Abe szerint a határvitát ezalatt a generáció alatt meg fogják oldani annak ellenére, hogy ez nem egy könnyű feladat. Ezt az optimizmust a japán külügyminisztérium által minden évben kiadott jelentés, a Diplomatic Bluebook is megerősítette.

Mindezek reményében, azt követően egy nappal, hogy Abe május 25-én Szentpéterváron egy gazdasági fórumon vett részt, Moszkvába utazott, hogy immár huszonegyedik alkalommal személyes találkozót tartson Putyinnal. A közel három órás csúcs során a két vezető megállapodott az oroszok által ellenőrzött szigeteken való közös gazdasági tevékenység felgyorsításáról, mely a magánszektor feltérképezését is magába foglalja. A Jiji Press japán hírügynökség szerint azonban a felek nem értek el előrelépést azokat a jogi kereteket illetően, melyekkel ezek a tevékenységek megvalósíthatók lennének. Pedig a kérdés már régóta kényes pontot jelent, mivel Japán egy olyan jogi keretet szorgalmaz, mely nem ismeri el értelemszerűen Moszkva területi követelését.

A sajtókonferencián Putyin mindkét fél érdekének figyelembe vételét és a mindenki számára kielégítő megoldás szükségességét hangsúlyozta. Az orosz elnök szerint az előrehaladás már megtörtént, melynek egyik példája, hogy Oroszország megígérte, hogy a tavalyi év után ismét segíteni fogja a japán állampolgárokat a szigeteken eltemetett rokonaik sírjának látogatásában.

Putyin részéről ugyanakkor viszontlátogatásról nem esett szó, mely talán Japán számára Moszkva félreértelmezését és a túlságosan elragadott várakozásokat jelezheti.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/06/abes-russia-trip-comes-to-an-underwhelming-end/

Mit jelent az atommegállapodás felmondása Afganisztán számára? – Sibghatullah Arsalai, The Diplomat, 2018. május 30.

A feszültség ismét nőtt Irán és az Egyesült Államok között azután, hogy Trump felmondta az iráni nukleáris megállapodást, és az eddigi legsúlyosabb szankciók kivetésével fenyegette meg Iránt. Teherán hasonlóan éles hanggal válaszolt az eseményekre, amikor Hassan Rouhani iráni elnök azt mondta, hogy a világ ma nem fogadja el, hogy az Egyesült Államok döntést hozzon a világ számára. Hozzátette, hogy az országok függetlenek, és feltette a kérdést, hogy ki az Egyesült Államok, hogy egyedül dönt az Iránt és a világot érintő kérdésben.

Tekintettel arra, hogy Iránnak meg van a képessége arra, hogy befolyásolja – és ebben az esetben rontsa – szomszédai biztonságát és gazdasági helyzetét, az atommegállapodás felmondása nem jó hír Afganisztán számára. Ennek egyik aspektusa, hogy Irán valószínűleg támogatni fogja a tálibok lázadását. Másodszor, Afganisztán gazdaságilag nagyobb függésbe kerülhet Pakisztántól, és a tálibokkal való béketárgyalás kapcsán Iszlámábád nagyobb befolyáshoz juthat Afganisztán felett. Harmadszor pedig erősödni fog a regionális konszenzus az Afganisztán vezette béke ellen. Annak ellenére, hogy Irán elég jó hányadát élvezi az afgán fogyasztó piacnak, amit különösen a szankciók miatt nem szívesen ad fel, az is egy érvényes megállapítás, hogy Teherán a nagyobb előnyök miatt inkább feladja a kicsit, és a piaci részesedés helyett az afgán kormányra gyakorolt nyomást szorgalmazza annak érdekében, hogy a tálibokkal való hatalommegosztást előmozdítva véget vessen az afgán konfliktusnak.

Azzal, hogy hozzájárul Afganisztán biztonsági és gazdasági helyzetének romlásához, Teherán három saját érdekét biztosítja. Először is, képes lesz ütést mérni az Egyesült Államok dél-ázsiai stratégiájára. Másodszor, komolyan fenyegetni tudja az olyan gazdasági projekteket, mint például a Türkmenisztánt, Afganisztánt, Pakisztánt és Indiát összekötő csővezeték projekt (TAPI). Végezetül pedig Irán hozzájárulhat a szunnita-siíta ellentét kiéleződéséhez azzal, hogy konzervatív siíta csoportokat támogat.

Pakisztán a terroristáknak nyújtott menedék és támogatás vádja miatt eddig nagy nyomás alatt állt, ami most enyhülhet, és nagyobb befolyásszerzéssel járhat Afganisztán felett az atommegállapodás felmondásának és a szankciók megújításának köszönhetően.

Az Egyesült Államoknak nagyon nehéz lenne sikert elérnie Afganisztánban, ha minden, konfliktusban résztvevő játékost büntetne. Így politikájának eredményessége azon múlik, hogy néhány regionális szereplőt szankcióval (stick), néhányat pedig jutalommal (carrot) illet.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/what-does-trumps-withdrawal-from-the-iran-nuclear-deal-mean-for-afghanistan/

Malajzia Japánhoz fordul kölcsönért pénzügyi gondjai leküzdéséhez – CK Tan, Nikkei Asian Review, 2018. június 12.

Mahathir Mohamad maláj miniszterelnök kedden jelentette be, hogy Tokióhoz fordul jen dominálta kölcsönért Kuala Lumpur adósságának csökkentése érdekében. A megbeszélés után Shinzo Abe japán miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Japán is profitál abból, ha Malajzia kilábal az előző kormány által felhalmozott adósságból. A probléma enyhítésével ugyanis Malajzia újra jó piacként szolgálhatna Japán és a japán befektetések számára.

Mahathir elmondta, hogy Abe megígérte, hogy megfontolja Kuala Lumpur kérését, arról azonban nem tett említést, hogy mekkora összegű kölcsönt szeretne felvenni Japántól.

A japán miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy országa a jövőben is segíteni fogja Malajzia növekedését és új szintre fogja emelni a gondoskodó kapcsolatokat az oktatás, humánerőforrás, a tudomány és a technológia terén. Malajzia már a múltban is részesült Japán hivatalos fejlesztéstámogatás programjából (ODA), melynek keretében 1969 és 2014 között összesen 7,8 milliárd USD értékű alacsonykamatú kölcsönt és technikai segítséget kapott. A legtöbb japán forrást a ’70-es években infrastruktúra fejlesztésére, a ’80-90-es években pedig technológiára és humánerőforrásra költötték. Ezenkívül Mahathir olyan sokkok esetén is Tokióhoz fordult, mint például az 1998-as ázsiai pénzügyi válság. Akkor 5 milliárd USD kölcsönt kapott Japántól a 30 milliárd USD-os, Ázsiának nyújtott mentőcsomag részeként.

A maláj kormány szerint az ország adóssága 272 milliárd USD-os lufira fújódott, ami körülbelül a GDP 80%-át jelenti, szemben az előző kormány alatti 51%-os adóssággal.

Mahathir elmondása szerint Malajzia a meglévő vasútvonalak fejlesztése kapcsán is Japánhoz fordult, hogy növelje a teher- és utasszállító vonatok járatainak gyakoriságát. De szóba került annak az igénye is, hogy a japán egyetemek Malajziában is indítsanak különböző szakokat az Egyesült Királysághoz, Ausztráliához és Kínához hasonlóan, akik már működtetnek ilyeneket.

A japán üzletemberek egyébként bizakodóak a maláj kormánnyal szemben. Hiroaki Nakashi, a Japan Business Federation elnöke azt nyilatkozta, hogy Malajzia fontos bázisa lett a gyáripari tevékenységnek, és szerepe várhatóan a jövőben is fejlődni fog.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Politics/Malaysia-in-transition/Malaysia-asks-Japan-for-yen-loan-to-solve-financial-woes

Az indiai NGO készen áll arra, hogy jobb higiéniai viszonyokat hozzon el Ázsiába és azon túl – Akihide Anzai és Nikki Sun, Nikkei Asian Review, 2018. június 13.

Egy indiai reformer, aki évtizedek óta azon fáradozik, hogy véget vessen az illemhely hiány okozta stigmának, most magabiztosan azt mondja, hogy találmánya több mint 2 milliárd olyan emberen tud segíteni a világon, akik az elégtelen higiéniai viszonyoktól szenvednek.

Bindeshwar Pathak, a Sulabh International alapítója ötven éve dolgozik azon, hogy megoldja India problémáját. Nevéhez fűződik annak a komposzt WC-nek a feltalálása, melyet másfél millió otthonba telepítettek. Az indiai kormány már 60 millió hasonló tervezésű toalettet vezetett be országszerte, mellyel jelenleg körülbelül 85%-os India ellátottsága, a cél azonban 2019-re a 100% elérése.

A Sulabh International nem kormányzati szervezet ambíciója azonban nem korlátozódik kizárólag Indiára. Bindeshwar Pathak a Future of Asia konferencián Tokióban elmondta, hogy technológiája Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait is segíteni fogja, ahol jelenleg több mint 2 milliárd olyan ember él, akinek nincs illemhelyhez hozzáférése. Ő azonban segíthet véget vetni a nyílt környezetben való ürítésnek.

Indiában az illemhelyek hiányának hosszú és mély kapcsolata van a kasztrendszerrel. Korábban ugyanis az úgynevezett érinthetetlen kasztbelieknek szorosan a piszkos munkához kötődve kézzel kellett eltávolítaniuk az emberi ürüléket. Pathak ezt a diszkriminációt igyekszik megsemmisíteni a WC-k népszerűsítésével, melyért 2018-ban megkapta a kulturális és közösségi erőfeszítésért járó Nikkei Asia Prize elnevezésű díjat.

Afganisztán, Banglades, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság és Ghána is átvette már a Sulabh tervezésű toalettet, de az Egyesült Államok is felkérte már Pathakot, hogy exportálja technológiáját Amerika azon vidéki területeire, ahol a szennyvíz rendszer nincs kiépítve. A tárgyalások pedig a high-tech WC-k gyártásáról híres Japánnal is folynak az olcsó, Sulabh kivitelezésű toalettek létrehozásáért. Japán modern WC-inek költségei ugyanis még horribilisek, egy extrém példa alapján 9000 USD-t jelentenek a 20 USD-os Sulabh WC-hez képest.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Spotlight/The-Future-of-Asia-2018/Indian-NGO-ready-to-bring-better-sanitation-to-Asia-and-beyond

India 2022-re megszünteti az egyszer használatos műanyagokat – Damian Carrington, The Guardian, 2018. június 5.

Narendra Modi bejelentette, hogy 2022-re India megsemmisíti az összes egyszer használatos műanyagot. A világ hatvan országában folyó globális akciók közül, mely a műanyag okozta szennyezés ellen küzd, ez a legambiciózusabb kötelezettségvállalás. „A döntések, amiket ma hozunk, meghatározzák közös jövőnket” – mondta az indiai miniszterelnök, majd hozzátette, hogy a választás ugyan nem egyszerű, de tudatossággal, technológiával és valódi globális összefogással biztos, hogy meghozható a helyes döntést. „Fogjunk össze, győzzük le a műanyagok okozta környezetszennyezést és tegyük a bolygónkat élhetőbbé” – folytatta az indiai miniszterelnök.

Június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon az ENSZ számos állam küzdelméről számolt be. Ide tartozik például, hogy Kenya betiltotta a műanyag zacskókat, Srí Lanka a hungarocellt, Kína pedig a biológiailag lebomló zacskók használatát. Az egyszer használatos műanyag táskákra kivetett adó az Egyesült Királyságban már most csökkentette azok használatát, Theresa May ígéretét azonban, hogy 2042 végére véget vetnek az elkerülhető műanyag okozta szennyezésnek, a politikusok túl távoli célnak találják.

Évente több millió tonna műanyag kerül az óceánokba, legtöbbjük Ázsiában, melyek megfojtják a bálnákat és más tengeri élőlényeket. A szennyezés az egész világra kiterjedő probléma, mely már az emberi szervezetet is veszélyezteti, hiszen csapvízben és emberi ételben is találtak már a világ több különböző pontján mikroműanyagot.

A műanyag okozta környezeti katasztrófa kapcsán Erik Solheim, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője elmondta, hogy üdvözli India kezdeményezését, mely egy politikai motivációból gyakorlati tevékenységgé válva az egész világot valódi változása sarkallhatja.

 India, akinek 7.500 km-es partvonala van, egy tengeri hulladék akció kampányt és programot is bejelentett, hogy felmérje, mennyi műanyag végzi India partmenti vizeiben. Ugyancsak ígéret született száz nemzeti emlékmű, köztük a Tádzs Mahal megtisztítására is. Modi szerint ugyanis mindannyiunk feladata, hogy az anyagi fejlődés ne menjen a környezet kárára.

Forrás: https://www.theguardian.com/environment/2018/jun/05/india-will-abolish-all-single-use-plastic-by-2022-vows-narendra-modi?CMP=share_btn_tw

Vietnámban tüntetéssel fejezték ki az emberek a Kína-ellenes érzéseket – Gary Sands, The Diplomat, 2018. június 12.

Több mint egy tucat embert tartóztattak le Hanoiban, Vietnám fővárosában azután, hogy tüntetést szerveztek a kínai befektetőknek kedvező speciális gazdasági övezet javaslata ellen. Más városokban, például Ho Si Minh-városban is sokan mentek az utcára, hogy az ellen a törvényjavaslat ellen tüntessenek, mely lehetővé tenné a külföldi befektetőknek, hogy 99 évre bérbe vegyék a földeket Van Don-ban, Bac Van Phong-ban és Phu Quoc-ban. Néhány tűntető olyan Kína-ellenes transzparenseket cipelt, melyen az a felirat állt, hogy a kínaiaknak még egy napra sincs földbérlet.

A Nemzetgyűlés által előterjesztett törvényjavaslat a nemzetbiztonság szempontjából aggodalmat váltott ki, amire válaszul Nguyen Xuan Phuc miniszterelnök a helyi médiának azt nyilatkozta, hogy a visszajelzés hatására a kormány csökkenteni fogja a bérlet időtartamát. Csütörtökön azonban a Nemzetgyűlés további vitát generálva elhalasztotta a szavazást, aminek hatására az emberek vasárnap utcai tüntetésbe kezdtek.

A földbérleti törvény jelenlegi hetvenéves időtartamának kiterjesztésére tett javaslat egybeesik a dél-kínai-tengeri vita körüli feszültségek növekedésével és Peking gyors militarizációjával azokon a szigeteken, melyekre Vietnám is igényt tart. A vietnámiak egy nemzeti szintű tüntetés keretében már akkor is kifejezték Peking iránt érzett keserűségüket, amikor 2014-ben Kína olajfúró tornyot telepített Vietnám kizárólagos gazdasági övezetébe. A megmozdulás több kínai halálával és több ezer kínai Vietnámból való távozásával járt.

A vietnámiak félnek attól, hogy a földek kínai befektetők ellenőrzése alá és tulajdonába kerülnek. Tran Dinh Quy, a Vietnam National Real Estate Association tagja úgy hiszi, hogy hivatásos brókerek egy csoportja hamis vevők piacra küldésével manipulálja az árakat, és azzal csapják be a lakókat, hogy földjük értéke és ára továbbra is növekedni fog. Vo Thi Mi, egy Hoa Hiep Trung-i lakos elmondása szerint egy vásárló háromszorosát ajánlotta földjéért a kormány által becsült értéknek, de tart attól, hogy az ajánlat nem más, mint egy olyan csalás, ami mögött kínaiak állnak. Mások pedig attól tartanak, hogy a kínaiak helyieket alkalmaznak arra, hogy a vietnámi part mentén vízparti ingatlanokat vásároljanak.

A most vasárnapi tüntetések világosan jelzik a vietnámi társadalom Kína-ellenes érzéseit. Így habár a földvásárlásokat inkább gazdasági és pénzügyi megfontolásként, sem mint burkolt katonai tervezésként kell kezelni, a vietnámi kormánynak biztosítania kell, hogy kivizsgálja azokat a földvásárlásokat és bérleteket, melyek mögött a pletyka szerint kínai befektetők állnak.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/06/in-vietnam-protests-highlight-anti-chinese-sentiment/

Észak-Korea végezetül Kína hibája – Isaac Stone Fish-Robert E. Kelly, Foreign Affairs, 2018. június 8.

Nem számított meglepetésnek, hogy az észak-koreai vezető, Kim Jong-un 2011 óta tartott első hivatalos külföldi találkozójának partnere a kínai elnök, Xi Jinping volt. Észak-Korea szomszédja, egyben legnagyobb kereskedelmi partnere és a legfontosabb védőbástyája. Pedig Kína az egyik legnagyobb szóvivője az észak-koreai atom leszerelésnek, annak ellenére, hogy ő veszíthet a legtöbbet a rezsim összeomlása által. Kína jelenlegi legnagyobb problémája, hogy a Kim-Xi találkozó után Donald Trump bejelentette, hogy szintén találkozni fog Kimmel, szóval az észak-koreai nukleáris kérdés, és valójában az egész észak-koreai vita túlságosan amerikaira vált.

Kína egyik félelme a menekült áradat, ami Észak-Korea összeomlása után fogadhatja, erre egyáltalán nincsenek felkészülve. További aggodalomra ad okot, hogy Seoul túlságosan Amerika-barát politikát fog folytatni a jövőben esetlegesen engedélyezve amerikai katonai csapatok állomásoztatását a határon. Ezenkívül az észak-koreai összeomlás problémákat okozhat a szabadon rendelkezett atom-, vegyi és biológiai fegyverek miatt is Kínában. Hiszen meg van a veszélye, hogy a határokhoz közeli szeparatisták kezébe kerül Xinjiang vagy Tibetben.

Emellett Észak-Korea egyszerűen nem fontos az Egyesült Államok biztonsága szempontjából. A nyugati hírek hibás kliséje, hogy a Koreai-félsziget a háború szélén áll. Valójában nem. Még akkor is, ha Pyongyang gyanús fenyegetéseket tesz az Amerikai Egyesült Államokkal szemben 2017-ben.

Forrás: https://www.foreignaffairs.com/articles/china/2018-06-08/north-korea-ultimately-chinas-problem?cid=int-fls&pgtype=hpg

Dohányzás az ASEAN országok lakosságában – FT Confidential Research, Nikkei Asian Review, 2018. június 11.

Rodrigo Duterte többször címlapra került elnöki székbe való választása óta, főként a drog-ellenes háborújának köszönhetően. Azonban kevesen tudják, hogy az elnök sikeresen csökkentette a dohányzók számát a Fülöp-szigeteken. Indonézia, Malájzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnám országai közül első helyet foglal el a nem-dohányzók és dohányzók arányát összevető FT Confidental Research kutatásban. Ennek az egyik oka a 2017. májusában elfogadott nyilvános dohányzást tiltó törvény, mely Dél-Kelet Ázsia legszigorúbb szabályozása. Duterte kampánya fokozta a dohányfogyasztás Fülöp-szigeteki agresszív leépítését.

A szabályozás szigorítása elődje alatt kezdődött el, egy 2013. januári törvénnyel, amely a cigaretták adóját 2,7 peso/csomagtól 12 pesora emelte, és azóta minden évben folyamatosan növeli. A törvény sikeres volt: a kormányzati adatok azt mutatják, hogy a dohányzó 20 éves filippínók aránya 2013-ban 25,4%- ra esett a 2008-as 31%-ról. 2023-ra az adó mértéke várhatóan eléri a 40 pesót, és azóta egy évvel 4%-kal emelkednek.

Nemcsak az adóterhek és a pénz befolyásolja a leszokást. A felmérés szerint a vizsgált országok mindegyikében a válaszadók legfőbb indoka a leszokásra egészségügyi okoknak tudható be. Noha az FTCR által követett négy másik Asean országban ugyanazokat a politikákat alkalmazták, kevésbé hatékonyak, mint a Fülöp-szigeteken. Olyan lépések, mint például a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalma, a cigarettacsomagokon lévő grafikus figyelmeztetések és az Egészségügyi Világszervezet forródrótjának létrehozása a dohányzók leszoktatásának elősegítése érdekében hozzájárultak a dohányzás csökkenéséhez.

Felmérés szerint az Asean 5 tagjai közül a Fülöp-szigeteken a legalacsonyabb a dohányzók száma a 18-24 éves korosztályban. Valamint a legmagasabb arányban élnek a dohányzásról leszokottak.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Editor-s-Picks/FT-Confidential-Research/As-Filipinos-quit-smoking-Indonesians-puff-away

Mahathir továbbra is jó kapcsolatot kíván ápolni Kínával – Yukako Ono, Nikkei Asian Review, 2018. június 11.

Malájzia új kormánya továbbra is “baráti” kapcsolatot szeretne ápolni Kínával, és ki akarja aknázni a 21. századi Selyemút létrehozására irányuló kezdeményezés összes lehetőségét, Mahathir Mohamad miniszterelnök elmondása szerint.

“Kisebb ország vagyunk, és kifogásoljuk-e vagy sem, Kína tovább fog haladni az Egy övezet, egy úttal” – mondta Mahathir a japán National Press Clubnak, Tokióban az első külföldi látogatása során. “De meg kell győződnünk arról, hogy a kezdeményezés nem kizárólagosan Kínát szolgálja, és hogy más államok ugyanúgy kihasználhatják” – mondta.

Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésre stratégiailag elhelyezkedő délkelet-ázsiai nemzetek a kínai befektetések beáramlását látják, és az utóbbi években egyre inkább függenek Pekingtől. Olyan országok, mint Laosz és Kambodzsa, üdvözlik a kínai pénzeket a földtulajdon és a fejlesztési jogokért cserébe. Malájzia korábbi kormánya is nagymértékben támaszkodott a kínai hitelekre. A hivatalba lépés óta azonban Mahathir megígérte, hogy a hitelek csökkentésével és a kínai támogatású projektek felülvizsgálatával újra egyensúlyba hozza a kapcsolatot.

“Malájziában a korábbi vezető szerette a nagy projekteket és a nagy összegű kölcsönöket, melyeket nem tudunk fenntartani vagy visszafizetni” – mondta Mahathir, utalva Najib Razak korábbi miniszterelnökre, akit a májusi választáson leváltották. A pénz kölcsönzése “volt a módja annak, hogy barátok legyünk Kínával” – tette hozzá, de azt mondta, hogy az új kormány “jó kereskedelmi partnerként” akar kapcsolatot teremteni. Mivel Malajzia 1974-ben diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával, a két ország “jó viszonyban áll”, mondta. “Nagy ország, és nekünk is foglalkozni kell velük, tetszik-e, vagy nem.”

Forrás: https://asia.nikkei.com/Spotlight/The-Future-of-Asia-2018/Malaysia-should-make-best-use-of-Belt-and-Road-Mahathir-says

 6 kérdés, amely megválaszolása elengedhetetlen Észak-Korea lefegyverzését érintően – Bryan Harris, The Financial Times, 2018. június 11.

Miért szeretné az USA, hogy Észak-Korea felhagyjon a fegyvereivel?  A tavalyi évben bizonyossá vált, hogy Észak-Korea el tudja érni a hosszú távú ballisztikus rakétákon keresztül az amerikai szárazföldet.

Miért tett ígéretet Észak-Korea a lefegyverkezésre? Sokan kételkednek ebben az ígéretben, hiszen az elmúlt évek alatt többször is hivatkoztak biztonságpolitikai okokra  az atomfegyverek megtartása mellett. Chun Yung-woo, egykori dél-koreai tárgyaló, elmondta, hogy fogadalmakat inkább végső törekvésnek kell tekinteni – hasonlóan ahhoz, amikor a nyugati politikusok támogatják a nukleáris szabad világot – nem konkrét politikai célként.

Mit jelent a denuklearizáció? Washington határozottan azt állítja, hogy Észak-Korea nukleáris programjának “teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan lebontását” kívánja (rövidítve: CVID). A tárgyalópartnerekkel folytatott probléma egy része az, hogy Észak-Korea csendben maradt arról, hogy mit gondol a nukleáris felderítésnek.

Mit jelent a CVID? Washington ideája, hogy a lefegyverzés alatt Észak-Korea az évtizedes fegyver fejlesztésének eldobását érti. Első lépés, hogy Pyongyangot arra kényszerítik, hogy hagyja el a már befejezett eszközök arzenálját, esetleg külföldre szállítással. A rendszernek ezután közzé kell tennie az egész nukleáris program részleteit, és lehetővé kell tennie a külső felülvizsgálók számára, hogy ellenőrizzék a Yongbyon nukleáris komplexumát.

Meddig fog tartani? Suh Kune-yull, a Szöul Nemzeti Egyetem nukleáris mérnöki professzor becslése szerint körülbelül három éven keresztül kell dolgoznia 2000 tudósnak Észak-Korea ismert nukleáris programjának leszerelésében. Siegfried Hecker, egy amerikai tudós, aki többször meglátogatta a rezsim nukleáris komplexumát, elmondta, hogy a folyamat akár 15 év is lehet.

Létrejöhet a CVID? Egyes szakértők azzal érveltek, hogy “visszafordíthatatlan” nukleáris felszámolás ma már lehetetlen, mivel Észak-Korea elegendő tudományos ismeretet nyújthat nukleáris programjának bármikor újraindításához. A nyugati hivatalnokok és szakértők csak becslésekkel rendelkeznek a nukleáris létesítmények méretéről.

Forrás: https://www.ft.com/content/567fcb84-6940-11e8-8cf3-0c230fa67aec

Kína és Japán forródrótja a katonai összeütközés megakadályozása érdekében – Robin Harding, Emily Feng, The Financial Times, 2018. június 8.

Japán és Kína kezdeményezték, hogy megakadályozzák a véletlen összeütközést a hadihajók és a harci repülőgépek között. Ez a legutóbbi jele a két komoly kelet-ázsiai rivális közötti viszony felmelegedésének. Az új kommunikációs mechanizmus 10 éves tárgyalásokat vett igénybe, és 30 nappal a kínai csúcstalálkozó: Li Keqiang Japánba látogatása után lépett életbe.

A kezdeményezés három részből áll: egy évenkénti találkozó a legfelső katonai parancsnokok között, egy forródrót a japán és a kínai védelmi minisztériumok között, valamint a repülőgépek és a hajók közvetlen összekapcsolása.

Létrehozása azt mutatja, hogy Kína és Japán kezelni kívánják területi vitájukat a Senkaku vagy Diaoyu-szigeteken, valamint a Donald Trump bomlasztó ázsiai diplomáciája is a kapcsolatuk megerősítésére ad okot.

“Ez egy fontos lépés a Japán és Kína közötti kölcsönös megértés és bizalom előmozdítása felé” – mondta Itsunori Onodera, a japán védelmi miniszter. “Mindkét ország számára nagy jelentőséggel bír a véletlen összecsapások elkerülésében.”

Japán rendszeresen elfogja a kínai repülőgépeket a Kelet-kínai-tengeren a vitatott szigetek körül. Ugyancsak gyakoriak a hajótörés vagy a parti védőhajók közötti időzített szembenállások. Mindkét fél egymást okolja a konfliktusok kialakulásakor. Régóta féltek, hogy egy véletlen ütközet egy diplomáciai válságot, vagy akár egy komolyabb konfliktust is okozhat.

Onodera kiemelte, hogy a két fél a lehető leggyorsabban szeretné kiválasztani a forróvonalra vonatkozó technológiát, például egy videokonferencia-rendszert. A tengeren a két fél továbbra is használja a „nem tervezett tengeri találkozásokra” vonatkozó nemzetközi kódexet, amely kötelezi őket arra, hogy angolul kommunikáljanak.

Forrás: https://www.ft.com/content/0f8a55be-6ae4-11e8-8cf3-0c230fa67aec?tagToFollow=02249f44-ac1f-48d6-bba5-820471c18ca5

Mit tartalmaz Vietnám Dél-Korea védelmi paktuma? – Parashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. június 7.

Dél-Korea védelmi minisztere Song-Young-moo látogatást tett Vietnámban. Ez is mutatja az egyre mélyülő biztonságpolitikai kapcsolatokat Seoul és Hanoi között. Régóta tart az együttműködés mélyítése a két állam között, 2009-ben léptek a stratégiai partnerség szintjére. Moon Jae-in beiktatása óta a kapcsolatok mélyülése újra aktívabbra rendült, hiszen külpolitikájának központjába Dél-kelet Ázsia került. Áprilisban Ngo Xuan Lich látogatott el Dél-Koreába, és a találkozó eredményeként 2030-ig közös védelmi elveket fogadtak el.

Song júniusi vietnámi látogatása alatt a korábbi megállapodásokat tárgyalták újra, bővítették ki. A tárgyalások alatt további a térséget érintő külpolitikai kérdéseket is érintettek, mint például a Trump-Kim találkozót. A vietnámi védelmi minisztérium szerint az ülés után mindkét fél megállapodott abban, hogy tovább erősíti a védelmi együttműködést a védelmi ipar, az emberi erőforrás képzés, valamint a háború utáni robbanóanyagok és bányászati ​​kérdések kezelése terén.

Az utazás csúcspontja a két védelmi minisztérium közötti új megállapodás aláírása volt. A két fél megfogalmazta egy egyetértési memorandumban a békefenntartó erők, a természeti katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás logisztikai támogatás területén lévő együttműködést.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/06/whats-in-the-new-vietnam-south-korea-defense-pact/

Kína komplikált LGBT mozgalma – Si Chen, The Diplomat, 2018. június 1.

2018. május 17-én a Weibot elárasztották a kínaiak a 5.17IDAHO hashtaggel, ezzel utalva a Homofóbia Elleni Világnapra. Eközben két fiatal hölgyet megvertek, mert Pekingben egy LGBT szivárványos kitűzővel akartak a 798 művész negyedbe lépni. Idén meglepően sok összejövetelt szerveztek a Világnap alkalmából. Számtalan egyetemista vonult az utcára, szivárványszínű ruhában, zászlókkal, ezzel mutatva támogatásukat a LGBT közösség felé.

A Pekingben történt eset nem egyedi, számtalan történetet osztottak meg a közösségi média felületein, melyben arról meséltek, hogyan vonták őket kérdőre a szivárványos öltözékük miatt az egyetemen. Sokan nem merik bevallani identitásukat, és orientációjukat félve a diszkriminációtól.

A kínai kormány tárgyaló asztalán szerepelnek ugyan az LGBT jogok, a való életben gyakran éri diszkrimináció a munkaerőpiacon, a házasságkötés és az élet további területein az érintetteket. A Weibo áprilisban tiltott tartalomnak tekintette a kérdéskört, hiszen ez nem harmonikus kapcsolatot teremt a médiában. Nagy felháborodás követte ezt a lépést, még a People’s Daily-köztudottan a Kínai Kommunista Párt oldalán állva-is kritizálta a lépést.

Kína 1997-ben lépett a homoszexualitás dekiriminizálásának útjára, valamint kivették a szellemi betegségek listájából. Egy 2013-as jelentés szerint a kínai fiatalok(30 évnél fiatalabbak) 32%-a elfogadhatónak tartja a homoszexualitást. A kínai non-profit szervezetek, amik a LGBT-t támogatják nyíltan, nem merik felvállalni szerepüket, inkább a HIV/AIDS és különböző közegészségügyi problémákra és megoldásukra hivatkozva teljesítik be.

Sok kínai celeb a közösségi médián keresztül vált híressé az LGBT nyílt támogatása miatt, azonban mindegyiküknek van története a diszkriminációról, fenyegetésről akár az állami szervek, akár a társadalom tagjai által.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/06/chinas-complicated-lgbt-movement/

Szerzők: Pálfalvi Noémi és Mogyorósi Alexandra

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: