Sajtófigyelés – 2018. május 28.

A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.

Mit jelent Trump iráni döntése Indiára nézve – Uzair Younus, The Diplomat, 2018. május 8.

Az elmúlt években Narendra Modi sikeresen fűzte szorosabbra kapcsolatát az Iránra stratégiai fenyegetést jelentő Egyesült Államokkal, Izraellel és Szaúd-Arábiával, miközben magához Teheránhoz is közeledni tudott. Ezt a korántsem kis teljesítményt most Trump azon döntése fenyegeti, mellyel kiléptette USA-t az iráni atommegállapodásból. A jelenlegi helyzet jelentős korlátokat szabhat az indiai külpolitikának.

Az, hogy Obama aláírta Teheránnal a nukleáris megállapodást, nemcsak Irán gazdasági izolációjának végét jelentette, hanem India számára is egy lehetőséget arra, hogy szorosabbra fűzze gazdasági és stratégiai kapcsolatát Teheránnal. Ez Hassan Rouhani, iráni elnök három napos Indiában tett látogatásában öltött testet, mely során kilenc megállapodást írtak alá, köztük az iráni, stratégiai szempontból fontos kikötő, Chabahar egy részének bérbeadását. A látogatás végén kiadott közös állásfoglalásban a két vezető Irán és India különleges szerepét vélte felfedezni a régió multi-modális összekapcsoltságának előmozdításában, valamint Újdelhi megerősítette támogatását az iráni nukleáris megállapodás teljes és hatékony implementálásában.

Amellett, hogy Irán fontos kőolajforrása Indiának, Teherán fontos szereplője a Kína növekvő befolyását ellensúlyozni próbáló indiai regionális politikának. Pakisztán és Kína már évtizedek óta fontos stratégiai partnerek, de az Egy övezet, egy út kezdeményezés kapcsán Peking más országoknak is jelentős gazdasági segítséget nyújt, például Nepálnak, Bangladeshnek, Srí Lankának, vagy Kazahsztánnak.

Tekintve, hogy Pakisztán miatt Indiának nincs szárazföldi kapcsolata Afganisztánnal és Közép-Ázsiával, egyetlen csatlakozási lehetősége a térséghez Chabahar kikötője marad. Újdelhi már 500 millió USD-os fejlesztést hajtott végre a kikötőben, amit egyébként a Kína által fejlesztett pakisztáni Gwadar kikötő alternatívájának vél.

India eddig ügyesen tartott fenn stratégiai autonómiát a térség geopolitikai turbulenciája közepette, ugyanakkor a jelenlegi fejlesztések és fejlemények nehézzé teszik az egyidejűleg Iránnal és annak ellenfeleivel fenntartott stratégiai partnerséget. Az Egyesült Államok kihátrálása esetén valószínűleg Szaúd-Arábia és Izrael is növelni fogja azon törekvését, hogy visszaszorítsa Irán befolyását, ami következtében Modinak korlátoznia kéne chabahari befektetéseit.

Újdelhi USA-val, Szaúd-Arábiával és Izraellel való egyre szorosabb kapcsolata Iránt is lépésre késztette. Javad Zarif külügyminiszter márciusi, Pakisztánban tett látogatásán a chabahari fejlesztésben való részvételre invitálta Iszlámádádot, és kifejezte igényét a két kikötő összekapcsolása felől. USA kilépése a nukleáris megállapodásból tehát megnyithatja az utat Irán részéről Pakisztán felé, ami korlátot jelentene Indiának Afganisztán és Közép-Ázsia elérésében. Kína pedig, aki az iráni olaj legnagyobb importálója, gazdasági segítséget nyújthat Teheránnak az Egy övezet, egy út keretében, aláásva ezzel India befektetéseit. Ezt a folyamatot Oroszország csak tovább erősítheti, aki USA és India kapcsolatát ellensúlyozva Kínához és Pakisztánhoz igyekszik közelebb kerülni.

A nukleáris megállapodás felmondásával India tehát egy olyan bizonytalan jövővel néz szembe, melyben a növekvő Kína ellensúlyozása és a Közép-Ázsiához való csatlakozás kulcsa az az Irán, melyre Újdelhi szövetségesei most nagyon kényesek. Az indiai kormánynak tehát nem lesz könnyű ezt a volatilis geopolitika közeget kezelnie.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/what-trumps-iran-decision-means-for-india/

India nem támogatja Ausztrália részvételét a Malabar hadgyakorlatban – Asha Sundaramurthy, The Diplomat, 2018. május 8.

Azután, hogy Narendra Modi Kínába látogatott, India ismét elutasította Ausztrália részvételét a 2018-as Malabar hadgyakorlaton.

India és az Egyesült Államok közös hadgyakorlata, mely a tengeri gyakorlattól kezdve a kalózellenes tevékenységen át a mentési gyakorlatokig kiterjed, 1992-ben indult, de India nukleáris kísérletei miatt csak 2002-ben vált éves rendszerességűvé.

A Malabar hadgyakorlat 2007-ben vált igazán jelentőssé, amikor hivatalos, multilaterális biztonsági találkozó keretében a kétoldalú együttműködést Ausztráliára, Japánra és Szingapúrra is kiterjesztették. Peking azonnal tiltakozott az általa Kína-ellenesnek nevezett koalícióval szemben, aminek hatására Ausztrália visszavonult az USA-t, Japánt, Ausztráliát és Indiát tömörítő kvadrilaterális együttműködésből.

Akkoriban még nem igazán volt megfelelő védelmi kooperáció a tagok között, egy étvizeddel később, 2017-re viszont jelentős trilaterális fejlődés ment végbe ezen a területen India, Ausztrália és az Egyesült Államok, valamint India, Ausztrália és Japán között, de India bilaterális kapcsolatai is javultak az érintett államokkal. Így 2017 júliusában 16 hajóval, 2 tengeralattjáróval, 95 repülővel és a három ország (USA, India, Japán) haditengerészeti kommandójának és különleges erőinek részvétel került sor a huszonegyedik Malabar hadgyakorlatra.

A 2017-es Kelet-Ázsiai Csúcs kísérlete, hogy újra felpezsdítse a kvadrilaterális együttműködést, valamint a 2018-as Raisina Dialóguson való közös platform rejtélyessé teszi India részéről Ausztrália kirekesztését. Újdelhi hozzáállását ugyanakkor meg lehet magyarázni azzal, hogy Canberra biztonsági szempontból a három másik országhoz képest teljesen másképp tekint Kínára. A 2009-ben kiadott ausztrál védelmi fehér könyv megnevezi ugyan Kínát, mint az indo-csendes-óceáni térség elmozduló dinamizmusának okát, de a megoldatlan tengeri és területi viták kérdésében például más biztonsági lencsén keresztül nézi Kínát. Ausztrália azt az érzést keltheti Újdelhiben, hogy biztonsági megfontolásai nem elég erősek Kínával szemben, és ez az érzés a 2007-es kvadriliterális együttműködéstől való visszavonulás csak tovább erősödhet Újdelhiben.

Az India és Ausztrália közötti bilaterális védelmi együttműködés, az AUSINDEX is bizalomépítésre szorul, mivel Ausztrália támogatást nyújt Pakisztánnak a Pénzügyi Akciócsoportot illetően. De nem sikerült a bilaterális technológiacserét sem hatékonyan megvalósítani, ami tovább növeli a bizalomdeficitet.

A másik kulcskérdés India és Kína lefelé ívelő kapcsolata, amin Újdelhi nem szeretne tovább rontani. Habár a doklami krízis, az Egy övet, egy út kezdeményezés és Peking növekvő jelenléte az Indiai-óceánon Újdelhit a kvadrilaterális együttműködés „második kiadásában” való részvételre sarkallta, India azért elismeri Kína erőfeszítését a koreai válság megoldásában és a doklami összetűzés eszkalációjának megakadályozásában. Modi wuhani látogatása aláhúzta Kína és India – Ázsia évszázadában betöltött – jelentőségét, az idei év állami és nem állami szintű cseréi pedig jelzik a két ország egymás biztonsági kérdéseinek nagyobb fokú megértésére irányuló igényét. Ebben a kontextusban pedig Ausztrália bevonása a Malabar hadgyakorlatba ellentétes lenne a javuló indiai-kínai kapcsolatokkal.

Canberra visszautasítása viszont felveti a Kvadrilaterális Biztonsági Dialógus, mint egy egységes biztonságot garantáló entitás képességeinek kérdését, hiszen a struktúra még mindig gyerekcipőben jár. A látható együttműködésről szóló megbeszélések az indo-csendes-óceáni térség információ megosztásának és monitoring folyamatainak fejlesztéséről zajlanak a már olyan létező mechanizmusokon keresztül, mint például a Fórum Halászati Ügynökség, a Csendes-óceáni Járőr Program, vagy az Egyesült Államok törekvései a Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceánon.

Habár az Ausztrália részvételének elutasításáról szóló döntés jól megalapozott, aláhúzza, hogy a Kvad idő előtt ne rendelkezzen olyan közvetlen katonai erővel, amivel jelentősen befolyásolná Kína biztonsági megfontolásait. Az együttműködés alapja inkább az olyan területeken történő kooperációs képesség fejlesztésére koncentrál, mint az illegális halászat, kalózkodás, humanitárius segítségnyújtás és katasztrófavédelem.

Míg a Kvad stratégiai potenciálja nyilvánvaló, Ausztrália bevonása meggondolatlan lenne, és valószínűleg Kína agresszívabb magatartásával járna.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/india-keeps-australia-out-of-the-malabar-exercise-again/

Blokád alá tudná vonni az amerikai haditengerészet Kínát egy háború esetén? – Robert Farley, The Diplomat, 2018. május 14.

Blokád alá tudná vonni egy háború esetén az Egyesült Államok a kínai olajszállítmányokat? Az elképzelés, hogy USA a kínai A2/AD (területi hozzáférést megakadályozó) rendszerrel való megelégedése nélkül tudja Pekinget tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, vonzónak tűnik. De vajon működne? A Naval War College tanulmánya szkeptikus a kérdésben.

Tekintettel arra, hogy Kína erősen függ a külföldi olajtól, és kommunikációjának tengeri csatornái is sebezhetőek, számos elemző eltöprengett azon, hogy hogyan tudná az USA ezeket a gyengeségeket a legjobban kihasználni egy esetleges háború esetén. A blokádok olykor még a nagyhatalmak konfliktusainál is sikeresen használhatóak, Nagy-Britannia Németország köré vont tengeri blokádja az első világháborúban például segített térdre kényszeríteni Németországot, de az Egyesült Államok blokádja is sikeresen szorította vissza a Japánokat.

Gabriel Collins, aki a Kína köré vont, távolabbra eső olajblokád kilátásait latolgatta, viszont korántsem volt annyira optimista. A tengeri olajszállítmányok betiltása szerinte problémás lehet, mivel a térség több országa is ugyanazoktól a szállítási útvonalaktól függ, mint Peking. Az amerikai haditengerészetnek egy blokád esetén olyan jelentős politikai következményekkel járó akciókat kéne végrehajtania, mint például az Indiai-óceánon és a Dél-kínai-tengeren lévő terminálok betiltása, valamint a semleges lobogó alatt hajózó tankerhajók elfogása vagy elsüllyesztése.

Collin számos stratégiai és politikai árnyoldalát sorolja fel a blokádnak, melyhez a globális gazdaságban okozott jelentős kárt és azt az USA-ra nehezedő erős nyomást is hozzáveszi, hogy fejezze be a háborút és állítsa helyre a status quo-t. Kínának ráadásul több lehetősége is lenne a blokád negatív hatásainak enyhítésére, növelni tudná például a hazai olajtermelés volumenét, az orosz olajimport mennyiségét, vagy áttérhetne az olajat helyettesítő tüzelőanyagokra. Összességében, Peking megfelelő mennyiségű olajra tudna szert tenni ahhoz, hogy harcászati eszközei sose maradjanak szomjasak.

Gabriel Collin állásfoglalása ebben a kontextusban teljesen tiszta: Kína energiaellátásának sebezhetősége ellenére az Egyesült Államok egy esetleges háború megnyerésének reményében nem bízhatja magát kizárólag a blokádra.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/could-the-us-navy-blockade-china-in-wartime/

Japán orvosi infrastruktúrát exportál Indiának – Nikkei staff writers, Nikkei Asian Review, 2018. május 6.

Japán állami és magánszektora átfogó csomagról állapodott meg a gyógyászati, egészségügyi infrastruktúra exportjának előmozdítását illetően, ami az indiai piacot célozza meg. Néhány indiai céget már most bevontak abba a tervbe, ami várhatóan még ebben az évben érvénybe fog lépni.

A csomag részeként olyan indiai és japán cégek által működtetett logisztikai központokat hoznának létre, melyek az fejlett információs technológiát kihasználva lehetővé tennék India szerte a gyógyszerek és orvosi felszerelések hatékony elosztását és készletellenőrzését. A tervek között egy gyógyszerekre vonatkozó, nagy adatmennyiség feldolgozására alkalmas rendszer kialakítása is szerepel, melyhez Japán adatgyűjtő szakértőket biztosítana.

A csomag tehát támogatást jelent az indiai kormánynak az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését megcélzó törekvésében, a japán cégeknek pedig új lehetőségeket biztosít India növekvő egészségügyi szolgáltatásainak piacán. Narendra Modi alig várja, hogy az indiai egészségügyi szoláltatás megtámogatásával az 1,3 milliárd fős lakosságának alacsony jövedelemmel rendelkező hányada is megfelelő egészségügyi ellátásban részesülhessen. Modi programja az egészségügyi felszerelések modernizálását és egy működő, nemzeti egészségbiztosítási program bevezetését is tartalmazza, melyeket Japán nemzetközileg is tiszteletre méltat.

A japán kormány a Medical Excellence JAPAN-nal, egy olyan ötven céget tömörítő szervezettel fog együttdolgozni, melyben például az optikai eszközöket gyártó Olympus vagy az orvosi eszközöket készítő Terumo is részt vesz. A logisztikai központot illetően pedig az Osaka székhelyű Konoike Transport fogja felvenni a kapcsolatot az indiai cégekkel, hogy megépítsék India középső államában, Madhya Pradesh-ben az első létesítményt. A befektetés teljes értéke várhatóan több mint 10 millió USD lesz.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Politics/International-Relations/Japan-to-export-medical-infrastructure-to-India

Indonézia újfent támadás alatt áll? – Aisyah Llewellyn, The Diplomat, 2018. május 14.

Május 13-án Indonézia újabb terrortámadás hírére ébredt, mely három templomot érintett, és legalább tizenhárom áldozatot követelt. Másnap ugyanabban a városban, Surabayaban ismét támadásra került sor, amikor öngyilkos merénylők a rendőr-főkapitányságot vették célpontba.

Az elmúlt pár hét nehéz időszak volt Indonézia számára. A legutóbbi támadást május 8-án egy olyan esemény előzte meg, melyben terroristák több lakót tartottak fogva Jakarta külvárosában, Mako Brimob-ban, s mely harminchat órányi küzdelem után öt elit terrorelhárító halálát követelte. Pár órával a surubaya-i templomok robbantása után Sidoarjoban is bomba robbant, a nap végére azonban sikerült a terroristák közül négyet lelőni.

Az indonéz médiában viccként használt „Welcome to the Holy Month of Jihad” találóan utal arra a tényre, hogy a május 15-én kezdődött Ramadán hónapja gyakran jár együtt a terrorista akciók számának növekedésével. Zachary Abuza, a National War College professzora szerint azonban csak lehetséges, de nem biztos, hogy a támadások a Ramadánnal állnak kapcsolatban. Miközben sok muszlim számára a szent hónapban erőszakot elkövetni iszlámellenes dolog, néhány csoport valóban kihasználja a böjt időszakát és gyorsít a terrorcselekmények ütemén. Főleg a szalafista dzsihadisták, akik szerint Ramadán idején mártírrá válni még szentebb cselekedet, mint máskor. A

Ramadán ideje alatt elkövetett, az Iszlám Államhoz kapcsolódó támadások egyébként nemcsak Indonéziában, de máshol a világban is trenddé váltak. Azt viszont nehéz megmondani, hogy a mostani elkövetők stratégiai gondolkodók voltak-e, vagy pusztán az ideológiából fakadó gyűlölet vezette őket.

A legutóbbi támadást egy hattagú, négygyermekes család követte el, melynek kilenc és tizenkét éves lánygyermek tagjai édesanyjukkal egyetemben bombával felszerelve léptek a templomba. A támadás barbarizmusán kívül a hatóságok a célpontok megváltozása miatt is aggódhatnak, hiszen az előző évek rendőrök ellen elkövetett támadásaihoz képest a merénylők most vallási kisebbségeket vettek célba.

A Ramadán mellett egy mélyebb politikai okot is sejteni vélnek az attrocitások megnövekedése mögött. Ez pedig még a 2019-es elnökválasztás előtti, a felekezeti megosztottság növelésének szándéka.

A Mako Brimob-i incidens után az indonéz terrorellenes törvény revízióját sürgetik, mivel az jelenleg nem ad felhatalmazást a rendőrségnek a megelőző intézkedésre. Ide tartozik, hogy például nem számít illegálisnak külföldre utazni és terrorszervezethez csatlakozni, pedig a legutóbbi támadásban, az öngyilkos merényletet elkövető család korábban Törökországban járt és egy az Iszlám Államhoz kapcsolódó terrorcsoporthoz csatlakozott. Indonézia elnöke így a támadást követő sajtókonferencián – a hatóságoknak nagyobb hatalmat adó – törvénymódosításról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy annak elmulasztása esetén elnöki szabályozást fog kibocsátani.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a terrorellenes törvény ilyen nemű módosítása nemcsak a terroristák, de a szabadságjogokat megsértve bárki olyan bebörtönzésével járhat, aki veszélyt jelent a kormányra nézve.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/is-indonesia-newly-under-attack/

Thaiföld a dél-koreai befektetéseket igyekszik megnyerni – Apornrath Phoonphongphiphat, Nikkei Asian Review, 2018. május 17.

A thai kormány „bűbáj offenzívára” készül a dél-koreai befektetők megnyerésére. Somkid Jatusripitak miniszterelnök-helyettes ugyanis a több mint négyszáz üzletembert vendégül látó Koreai-Thai Fórumon elmondta, hogy meg van lepődve a koreai befektetések alacsony intenzitásáról, ezért a kormány a jövőben szorosan fog együtt dolgozni a koreai partnerekkel annak érdekében, hogy növeljék Thaiföldön a befektetések értékét.

Somkid szerint az ország jó szolgálatot tehet azoknak a koreai befektetőknek, akik fejleszteni akarják üzletüket, mivel Thaiföld – a Kambodzsát, Mianmart és Vietnámot is tömörítő – gyorsan fejlődő Mekong szubrégió központjában fekszik. Bangkok fogja adni továbbá annak a csúcsnak a helyszínét júniusban, mely során az öt ország várhatóan tervet fog elfogadni a szubrégió gazdaságának fellendítésére vonatkozóan. Ennek keretében a gazdasági fejlesztési együttműködés és a szállítási útvonalak csatlakozása lesz napirenden. Somkid reménykedik abban, hogy mindez és a Thaiföldi Keleti Gazdasági Folyosó projektj olyan gazdasági központként tűnteti fel Thaiföldet, ami Korea szemében is érdemessé teszi az országot a befektetésre.

A Thaiföldi Keleti Gazdasági Folyosó a külföldi tőkét igyekszik megnyerni a biokémia, petrolkémia, robotika, repülés és elektromos járművek terén. Ennek érdekében a kormány adókedvezménnyel, 99 éves földbérlettel, könnyített vízumeljárással és gyors befektetés-jóváhagyással kecsegtet. Ezenkívül júniusban új kikötő nyílik az országban, és a jövőben több befektetés fog történni a kormány részéről az infrastruktúra előmozdítására.

Somkid szerint Korea több olyan technológiával rendelkezik, mely jól illeszkedne a Thaiföldi Keleti Gazdasági Folyosó projektbe, így az országba érkező befektetések mindkét fél számára kedvezőek lennének. Dél-Korea 2017-ben 3,2 milliárd thai bát fektetett Thaiföldbe, ami jóval elmarad nemcsak azt megelőző évi 8,9 milliárdos értéktől, hanem Japán – Thaiföld legnagyobb külföldi befektetőjének – befektetéseitől is.

Az elmúlt nyolc évben Dél-Korea 38 milliárd thai bát invesztált az országba, de Paik Un-Gyu, Korea kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztere, aki nem elégedett ezzel az értékkel, a jövőben nagyobb üzleti együttműködést remél.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Politics/International-Relations/Thailand-woos-South-Korean-investment

Japán válasza az amerikai importkorlátozásokra – Nikkei staff writers, Nikkei Asian Review, 2018. május 17.

Kormányzati forrásokból kiderült, hogy Japán az amerikai – acélra és más termékekre kirótt – importkorlátozásokra válaszul ellenintézkedéseket készül bejelenteni a Kereskedelmi Világszervezetnél. Az intézkedések teljes értéke kürülbelül 453 millió USD lesz, ami megegyezik az Egyesült Államok által, a japán acél és alumíniumtermékekre kivetett importvámmal. Tokió lépése ütőkártya lehet az Egyesült Államokkal folytatott jövőbeni kereskedelmi tárgyalásokban.

Washingon március végén vetett ki további – akár a 25%-ot is elérő – vámot az említett japán termékekre, amely nagy korlátot jelent Japán kereskedelmére nézve annak fényében, hogy a tavalyi évben az ország 2 milliárd USD-nyi (220 milliárd jen) értékben exportált acél és alumíniumtermékeket. A kormány becslése szerint, a korlátozás következtében Japánnak további 50 milliárd jen vámot kell fizetnie az Egyesült Államoknak évente.

A Kereskedelmi Világszervezet szabályai értelmében a tagállamoknak joguk van vámot emelni az importdömping elleni védekezésben, de ha egy tagállam elégedetlen a kereskedelmi partner effajta intézkedésével, a nemzetközi szervezet vezetőségének tájékoztatása után harminc nappal jogában áll válaszintézkedéseket bevezetni. Japán lépése az Egyesült Államokkal szemben megfelel az előírt eljárásnak, ugyanakkor Japán nem pontosította, hogy az ellenintézkedések milyen termékeket érintenek majd.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Economy/Trade-tensions/Japan-plans-to-hit-back-at-US-over-import-restrictions

Vietnámban a Kommunista Párt 12. Központi Bizottságának 7. plénumán a politikai reformok ismét előtérbe kerültek – Nicholas Chapman, The Diplomat, 2018. május 15.

A Vietnámi Kommunista Párt 12-dik Központi Bizottságának 7. plénumára pár hete került sor. Már az ülés előtt is tisztán látható volt, hogy új tagokra lehet számítani a Politikai Bizottság tagjai között. Három tisztviselő hírének cseréje röppent fel az elmúlt hónapokban. Elsőként Dinh La Thang, aki januári csúfos bukása után került ki a politikai életből. A második érintett Dinh The Huynh, aki egészségügyi okokra hivatkozva lépett vissza. Harmadikként pedig Tran Dai Quang elnöki székét rebesgették felcserélődni, aki valószínűsíthetően szintén egészségügyi okok miatt került kérdéses helyzetbe.

Ennek ellenére Quang megcáfolva a híreszteléseket el tudja látni elnöki teendőit. Sőt, új tagok sem lettek kinevezve a várakozások ellenére. Ennél fontosabb viszont Nguyen Phu Trong főtitkár elképzelése a pártról és annak reformjairól. Trong már korábban is kifejtette szándékait. Fontosnak tartja, hogy korrupciómentessé váljon a párt, ezt jól mutatja, hogy Dinh La Thang korrupciós leleplezése után nyíltan elítélték a párt tagjai.

Évnyitó beszédében Trong kiemelte, hogy a párt vezetői közül sokán kihasználták helyzetüket és saját érdekeltségeiknek megfelelően cselekedtek bizonyos helyzetekben, ezzel veszélybe sodorván a párt megjelenését. Megoldásként „stratégiai káderek” bevezetését támogatta a Központi Bizottság. Tagjaik olyan személyek lehetnek, akik mind a menedzsment mind az etika elveiben kiemelkedően teljesítenek, feladatuk a kormányzat szintjein lévő ellenőrzés.

 A Hetedik Plénum bérezési reformot javasolt, megelőzvén egy gazdasági katasztrófát az állami vállalkozások berkeiben. Jelenleg automatikus fix összegű bért kapnak, amit a javaslat alapján teljesítmény alapú bérezésre állítanának át. Az állami fizetésekben is újítást szeretnének, mely szorosan összefügg a politikai rendszer és struktúra megváltoztatásán.

Utolsó pontként társadalombiztosítási rendszer került szóba. Ennek egyik alapja a nyugdíjkorhatár emelése nőknél 55-ről 66 évre, férfiaknál 60-ról 62 évre.

Annak ellenére, hogy új tagokkal nem találkoztunk a Politburoban az kétségtelen, hogy erőteljes újításokat figyelhetünk a jövőben.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/the-beginning-of-a-political-doi-moi-takeaways-from-the-vcps-seventh-plenum/

A száraz évszak beköszöntével a kacsinok háborúja is folytatódik a mianmari nemzeti hadsereggel szemben – Daniel Combos, The Diplomat, 2018. május 18.

Mianmarban az élet történései lekövetik az évszakok változásait. Mianmar legészakabb államában, Kacsinban is megfigyelhető ez. Még 2011-ben robbant ki egy háború a Kacsin Függetlenségi Hadsereg (Kachin Independence Army:KIA) és a mianmari nemzeti erők között. A konfliktus háttere már 1984-ben elkezdődött, ezáltal a világon a legrégebb óta tartó fegyveres összetűzésként tekintenek rá. 1961-ben ragadtak fegyvert a kacsinok és 1994-ig harcoltak, amikor egy fegyverszünet megkötésével 17 évre elcsöndesedtek. 2011-ben azonban folytatták lázadásukat.

Múlt ősszel, a harci évszakban úgy tűnt alább hagy a harcias hozzáállásuk. Azonban a Kacsin Függetlenségi Hadsereg nem írta alá az országra kiterjedő tűzszüneti megállapodást, mert az szerintük a nemzeti kisebbségek elnyomását szolgálja. Februárban, amint az utak kiszáradtak, a Tatmadaw óriási fegyveres csapásokat mért az északiakra. Napok alatt emberek ezrei maradtak menedék és étel nélkül, hiszen a KIA lerombolta a hidakat melyeken keresztül humanitárius segélyt kaphattak volna, sőt a Tatmadaw katonái is szabotázst mértek a segítséget nyújtók számára.

Felmerülnek a kérdések, hogy miért folytatják a harcot a kacsinok. Az tisztán látható, hogy nem nyerhetnek a Tatmadaw ellen, ráadásul még a jobb alkupozíció elérése is kérdéses, hiszen nem hajlandóak semmilyen körülmények között sem tárgyalni San Suu Kyi és pártjával. Hiszen a kormányfő asszony többször kifejtette a békéltetési folyamatok fontosságát azonban a gyakorlati életben változás nem történt.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/myanmars-fighting-season-in-kachin/

Pekingi építési boom – Bushra Bataineh, Michael Bennon, Francis Fukuyama, Foreign Affairs, 2018. május 21.

Nyugati kutatók nagy aggodalommal figyelik az „Egy övezet, egy út” által Kína globális infrastruktúra fejlesztésének terjeszkedését. A tervezett infrastruktúra rendszere, amely finanszírozását a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Export-Import Bank (Kínai Eximbank) valamint az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank, történelmi jelentőségű, soha nem látott hatások kiváltásával számol.

Valójában a Nyugat régen odaadta az irányítást Kína kezébe a területen. Hiszen a kínaiak a befektetések hasznát nézik, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi károkkal szemben. A nyugati megközelítés ezzel szemben inkább tranzakciós jellegű, és az adott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti következményeivel kapcsolatos alapos átgondolásra helyezi a hangsúlyt.

Eleinte olyan autoriter államok finanszírozásával nyertek teret, mint például Venezuela, Etiópia, napjainkban pedig már demokratikus országok részesülhetnek a támogatásban. A kínai terjeszkedés legfontosabb indoka a korábban említett megközelítések közötti különbség. Míg Nyugaton a hangsúly már az 1980-as évek óta a biztonságra van helyezve, gondosan odafigyelve a negatív externáliák minimalizálására. A 2000-es évektől kezdve a Világbank erőteljes befolyásának köszönhetően a hitelezők még magasabbra tették az elvárásokat, ezzel ösztönözve a hitelt felvevőket is a gazdasági, társadalmi, környezeti normák átvételére. Ezzel a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank évi hitelkerete 2000 és 2009 között 16.6 milliárd dollárral csökkent.  A Világbank új koncepciók bevezetésével próbálta fellendíteni az intézmény tevékenységét, a legújabb 2018-ban fog életbe lépni.

Ezzel szemben Kína a korábbi évtizedekben erőteljesen belföldi infrastruktúra fejlesztésre törekedett. Azonban ennek köszönhetően óriási adósság halmozódott fel a kormány számára. Kritikai szemlélettel nyitottak a külföld felé, hiszen szuverén államokként a hitelt felvevőikkel szemben kevesebb eszközük van a visszafizetés kikényszerítésére, mint saját tartományaikkal szemben. Továbbá a külföldi projektek esetében Kína nem feltétlenül veszi figyelembe az infrastruktúrafejlesztés által teremtett összes létező gazdasági externáliát, mint a hazai projektek esetében. Ehelyett külföldön a kínai vállalatoknak versenyezniük kell a fogadóikkal, hogy válasszák őket. Sok esetben átláthatatlanok a kölcsönök feltételei és gyakran közvetlen megállapodásokon keresztül történnek az utalások. Tulajdonképpen a soft power hitelezés általi terjesztésének hatása is megkérdőjelezhető, hiszen azoknak a külföldi államoknak, amelyeknek a legmagasabb a felvett hitelek összege, a leggyengébb diplomáciai kapcsolatokat ápolják Kínával (pl.: Srí Lanka)

Ha a Nyugat újra teret szeretne nyerni a piacon, nincs más dolga,mint átlatható, multilaterális intézmények felállítása.

Forrás: https://www.foreignaffairs.com/articles/china/2018-05-21/beijings-building-boom?cid=int-fls&pgtype=hpg

A multik és a kínai nacionalizmus érzékenysége  – Tom Hancock, The Financial Times, 2018. május 20.

Februárban a német Daimler járműgyártó vállalat kellemetlen helyzetben találta magát Kínával szemben, hiszen a Mercedes Benz  – Daimler bejegyzett védjegye  – a Dalai Lámától posztolt egy idézetet az instagram oldalára. Annak ellenére,hogy a közösségi média tiltva van Kínában, nagy felháborodás követte, hiszen a spirituális vezetőre veszélyes szeparatista vezérként tekintenek. A Daimler két bocsánatkérést is kiadott a helyzet enyhítése érdekében.

Áprilisban a Kínai Polgári Légiközlekedési Hivatal követelte 36 külföldi légitársaságtól, hogy Tajvant a honlapjaikon Kína egy tartományaként, és ne külön országként tüntessék fel. Egy hónappal később pedig az amerikai ruhamárka, a Gap kapott nagy figyelmet a Weibon, hiszen az egyik pólójukon Kína térképe a Dél-kínai tenger, Tajvan és Tibet ábrázolása nélkül került a boltokba. Gap rögtön bocsánatkéréssel próbálkozott.

A korábbiakban asszertív megoldásokat figyelhettünk meg Kína részéről, mely toleránsabb magatartást mutatott. Jelenleg Kína megköveteli, hogy Tajvant egy régióként definiálják, legyen szó a Zara-ról, vagy a Mariott hotel láncról. A legtöbb érintett fél bocsánatkérések közepette kijavítja hibáját olyan megoldásokkal, mint például: Tajvan, Kína felsorolást használva.

A Fehér Ház májusban egy komolyabb vitába is keveredett a kérdéssel kapcsolatban, hiszen kifejtette a kínai állam magatartása orwellista nonszensz. A tajvani külügyminisztérium köszönetet, míg a kínaiak elfogadást kértek azokkal szemben,akik gazdasági kapcsolatokat ápolnak országukkal.

A helyzet természetesen a vállalatoknak a legnehezebb, akik nem tudnak kitérni a geopolitikailag veszélyes reklámjaik és kereskedelmük elől.

Forrás: https://www.ft.com/content/36c03e40-52a8-11e8-b3ee-41e0209208ec

Indonézia védelmi iparának fejlesztése továbbra is prioritás a kormány számára – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. május 10.

Május 3-án egyezmény született egy nemzeti pénzügyi társaság és állami tulajdonú védelemmel foglalkozó társaságok között. Az egyezség tárgya a további pénzügyi támogatások rendszerének egyszerűsítése az érintett cégek számára. Ez a momentum is kiemeli az indonéz elnök, Joko Widodo „Jokowi” , törekvését az indonéz védelmi ipar fejlesztésére.

Több indok is szól döntése mellett, többek között az önellátás megteremtése valamint a gazdaság fellendítése. 2014-es beiktatása óta Jokowi valóban több döntésével is igyekezett biztosítani a védelmi ipar fejlesztését. Reformjai közül kiemelendő, hogy hangsúlyt helyezett a technológia transzfer megteremtésére az állami cégek számára.

A múlt héten aláírt egyetértési megállapodás (MOU) az indonéz Védelmi Minisztériumban PT Askrindo és a Pinhantanas Nemzeti Védelmi Ipari Szövetség között köttetett meg. Nyilatkozatában az indonéz Védelmi Minisztérium kijelentette, hogy a megállapodásnak köszönhetően az indonéz védelmi ipar számára nyújtott támogatási formák közé fognak tartozni a bankgaranciák, hitelek és biztosítások.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/whats-in-the-new-indonesia-defense-industry-financing-pact/

A „Me Too” mozgalom megérkezett Japánba – Nobuko Kobayashi, Nikkei Asian Review, 2018. május 18.

Egy nagyobb japán cég megtiltotta, hogy azonos nemű beosztottjai párosával járjanak vacsorázni, csupán nagyobb csoportokban, vegyesen tudnak elmenni. A szabályozás vonatkozik az üzleti utakra is. Ez az új vállalati szabály csak egy példa arra, hogyan változik a japán munkahely a szexuális zaklatással kapcsolatos állítások miatt, amelyek az utóbbi hónapban Japánban is megjelentek.

Az elmúlt időszak legnagyobb szexuális zaklatással kapcsolatos botránya Junichi Fukuda, korábbi pénzügyminiszterrel kapcsolatban jelent meg. A TV Asahi egy riportere felvette privát, szexuális tartalmú beszélgetésüket, majd azt közétetette a Shincho heti magazinban. Ráadásul a saját hírportálja nem volt hajlandó közzétenni. Fukuda tagadta a vádakat, azonban lemondott miniszteri pozíciójáról, mondván az ügy hátráltatja a minisztérium munkáját.

A cikk szerzője három reakcióban foglalja össze a véleményeket. Elsőként sokan úgy vélik, az újságíró feltett szándéka volt, hogy kiprovokálja a félreérthető beszélgetést. Ezáltal kiállnak Fukuda mellett és TV Asahit vonják kérdőre, hiszen küldhettek volna férfi riportert is az interjú elkészítéséhez. Az érvek második csoportja szerint igazságtalan, hogy a hölgy, aki a feljelentést tette titokban maradhat kilétét illetően. Hiszen a miniszternek le kellett mondania. Pedig ezzel a magatartással a hölgy erőt adhat olyanoknak, akik szintén szenvedtek már el munkahelyi zaklatást, de nem mertek tenni ellene. A harmadik és egyben legvitathatóbb álláspont már magának a problémának a tényét kérdőjelezi meg. Érveik szerint a szexuális tartalmú megjegyzéseket nem kell komolyan venni, mert naponta többször történnek. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy van egy határvonal a bókolás és a zaklatás között.

Szerencsére a #MeToo mozgalom óriási potenciállal rendelkezik a szexuális zaklatás problémájának kezelésére és felhívására.  A Fukuda-botrány ébresztőhívásként szolgálhat Japán számára, hogy újragondolja viselkedési normák megfelelőek-e, és nem különböznek-e az Egyesült Államokétól figyelembe véve Harvey Weinstein hollywoodi producerrel történteket.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Opinion/MeToo-finally-comes-to-Japan2

Vérfrissítés (és fiatalítás…) Thaiföld politikai életének palettáján – Yukako Ono, Nikkei Asian Review, 2018. május 21.

A katonai kormány negyedik évfordulójához közeledvén szókimondó fiatal politikusok tolják előre Thaiföld hatalmi folyosóinak ajtaját.  A „friss vér” a beléjük vetett hit miatt lett híres, miszerint ők képesek lesznek a puccsok helyett maximalizálni az ország gazdasági helyzetét. Vezetőjük Thanathorn Juangroongruangki, aki óriási családi vagyonát az ország legnagyobb autóalkatrész cégeként szerezte. Év elején új politikai pártot, a Future Forward Pártot alapította, ezáltal kilépve a Thai Summit Csoport alelnöki pozíciójából.

Thanathorn korábbi interjúiban kifejtette, hogy el szeretné távolítani a katonai beavatkozásokat a politikai életből, hiszen ezek megakadályozzák a demokratikus alapelvek lefektetését. Thaiföld az elmúlt 8 évtizedben 12 puccsot szenvedett el. Thanathorn és pártja az elmúlt években nagy figyelmet szentelt a további pártoknak. Varawut Silpa-archa, előző miniszterelnök fiaként örömmel üdvözölte a fiatalabb generáció tevékenységét.

Az új politikai generáció tagjai közül többen is kapcsolatban álltak már a korábbiakban a politikai rendszerrel, azonban más megközelítést vallanak, mint idősebb társaik. Ilyen személy Parti Wacharasindhu, a Demokrata Párt – 70 éve a Pheu Thai párt legnagyobb ellensége  –  vezetőjének 26 éves unokaöccse.Parit jelenleg kötelező katonai szolgálatát teljesíti, de amint végez, csatlakozni kíván a Demokrata Párthoz a februári választások során.

Mindegyikük aktív szerepvállalására várakozván figyelnek az akadémiai élet tagjai, úgy vélik elég nagy potenciál rejtőzködik bennük. Ennek ellenére még sok akadályt le kell küzdeniük, Thanathorn pártjának például a 350 választókerületben kell jelölteket állítania.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Politics/Thailand-s-young-bloods-vow-to-break-old-political-cycle2


Szerzők: Pálfalvi Noémi és Mogyorósi Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: