Sajtófigyelés – 2018. június 5.

A PAIGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.

Amerika lemondta a kínai meghívást, hogy csatlakozzon a haditengerészeti gyakorlathoz – Katrina Manson, The Financial Times, 2018. május 24.

Az Amerikai Egyesült Államok lemondta haditengerészeti gyakorlatot, hiszen valószínűsíthetően Peking továbbra is militarizálja a Dél-kínai-tengeri szigeteket. A Pentagon szerint erős bizonyíték van arra, hogy Kína a Dél-kínai-tenger Spratly-szigeteki régiójában hajó-elleni rakétákat, légvédelmi rakéta-rendszereket és elektronikus jelzavarokat– mondta Christopher Logan tábornok, a Védelmi Minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy ez Peking saját biztosítékait kérdőjelezi meg. Hozzátette, hogy Kína döntése, hogy a bombázó repülőgépeket helyezett Woody-szigetre szintén feszültséget okoz.

A kínai külügyminiszter Wang Yi destruktívként jellemezte a visszalépést. Továbbá kifejezte abbéli reményét, hogy az USA a jövőben hajlandó volna megváltoztatni a jelenlegi negatív hozzáállását. Hiszen Kína saját jogának tekinti a civil, illetve védelmi intézkedéseinek bevezetését a szigetein, ráadásul ez a fegyverkezés elmondása szerint kisebb mértékű, mint a guami, amit Amerika épített bázisul.

A Pentagon asszertív fellépést tanúsít, felszólítva Kínát az azonnali demilitarizálásra, hiszen Xi Jinping ígéretet tett a Spratly-sziget nem felfegyverkezésére. Ezt most megszegte. Ráadásul a Dél-kínai-tengeren ezáltal teljes mértékben fölénybe kerültek a kínaiak az amerikaiakkal szemben, akár rövidebb akár hosszabb háborúról beszélhetünk.

A Trump adminisztráció a tavalyi év végén új indo-csendes-óceáni stratégiát mutatott be, amelynek célja a kínai diplomáciai és katonai törekvések lefaragás. Az Egyesült Államok, India, Ausztrália és Japán koalíciójára támaszkodva korlátozza a kínai ambíciókat, de a stratégia fejlődés korai szakaszában maradt

Forrás: https://www.ft.com/content/5e207888-5ea6-11e8-9334-2218e7146b04

Az amerikai ’America First’ és a kínai ’Chinese Dream’ összehasonlítása – Brahma Chellaney, Project Syndicate, 2018. május 22.

Trump “Amerika az első” stratégiája és Xi “kínai álma” közös alapokon nyugszik: a világ két legnagyobb hatalma a saját érdekei szerint cselekedhet. Az általuk létrehozott G2 világrend egyáltalán nem rend; mindenki más számára ez egy csapda.
A világ vezető demokráciája, az Egyesült Államok egyre inkább úgy néz ki, mint a világ legnagyobb és legöregebb túlélő autokráciája, Kína.

Kína agresszív módon folytatja területi követeléseit a Dél-kínai-tengeren – ideértve a vitatott területek militarizálását valamint a határainak kiterjesztését a nemzetközi vizekbe -. Az USA gyakran elítélte ezeket a lépéseket. De Trump alatt ezek az elítélések elvesztették hitelességüket, és nem csak azért, mert folyamatosan dicsérték Xi elnököt, hiszen Trump “nagyszerűnek” és “nagy úriembernek” nevezett. Valójában Trump viselkedése fokozta az amerikai képmutatás érzését.

Az nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok régóta folytat egyoldalú külpolitikát, amelyet legjobban George W. Bush 2003-as iraki inváziója és Barack Obama 2011-es Muammar el-Qaddafi rezsimjének 2011-es megdöntése szemléltet. Annak ellenére, hogy Trump még nem döntött meg egy rendszert sem, egyoldalú megközelítését számos lépéssel továbbvitte, és a nemzetközi rendet többszörösen megtámadta, például a TPP-ből való kilépés által.

Előző hónapban Donald Trump rávette Shinzo Abet egy új kereskedelmi megállapodás létrejöttére, annak ellenére, hogy Japán érdeke, hogy az USA csatlakozzon a TPP-hez, melyet már ő vezet. Ezt azonban nem veszi figyelembe Trump.

Ami a Trumpot illeti, miközben Kínát Kína kereskedelempolitikájának megváltoztatására kényszerítette, Xi átadta a Dél-kínai-tengert, és csupán szimbolikus lépéseket tett – például a navigációs műveletek szabadságát – a kínai expanzió ellen. Márciusban is hallgatott, amikor a kínai katonai fenyegetések arra késztették Vietnámot, hogy megállítsa az olajfúrást a saját kizárólagos gazdasági övezetében. És tavaly nyáron is semleges maradt, amikor Kína Doklam-fennsík felépítése miatt katonai küzdelmet indította Indiával.

Trump “America First” stratégiája és Xi “Chinese Dream” elve közös alapokon nyugszik: a világ két legnagyobb hatalma teljes szabadságot élvez a saját érdekeltségükben. Az általuk létrehozott G2 világrend tehát egyáltalán nem rend. Ez egy olyan csapda, amelyben az országok kénytelenek választani egy kiszámíthatatlan Trump által vezetett USA és egy ambiciózus és ragadozó Kína között.

Forrás: https://www.project-syndicate.org/commentary/trump-xi-unilateralism-by-brahma-chellaney-2018-05?a_la=english&a_d=5b04084878b6c7213ca70ce8&a_m=&a_a=click&a_s=&a_p=%2Farchive&a_li=trump-xi-unilateralism-by-brahma-chellaney-2018-05&a_pa=&a_ps

Kína jelentősen megerősödhet azzal, hogy Trump visszamondta az Észak-Korea – USA csúcsot – Bill Emmott, Project Syndicate, 2018.május 26.

Donald Trump és döntésének köszönhetően nem feltétlen tekintenek stratégiai partnerként Amerikára Kelet-Ázsiában. Június 12-re tervezett találkozója Kim Jong-unnal fontos lépés lehetett volna a nukleáris leszerelés területén, visszamondásával viszont csak Kimnek és Kínának kedvezett. Kim ezáltal béketeremtő személyként léphet fel, hiszen ő maga javasolta a tárgyalásokat, amely most vissza lett utasítva. Azért Kelet-Ázsiában még mindig másként tekintenek rá, brutális diktátorként, aki veszélyezteti a régió biztonságát. A tárgyalások kezdetei óta Dél-Korea és Kína figyelemmel kísérte Kim ígéreteit, és üdvözölte azokat. Ez nem mondható el azonban az Amerikai Egyesült Államokról. A Trump adminisztráció igénye Észak-Korea atom- és rakétaerőinek teljes és ellenőrizhető leszerelésére soha sem volt reális. Ami még rosszabb, az amerikai hitelességet alaposan megrongálta Trump azon döntése, hogy kilép az iráni nukleáris megállapodásból, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton és Mike Pence alelnöke észrevételei, amelyek mindegyike arról szólt, hogy Kim Észak-Koreája nagyban hasonlít Líbiára Muammar el-Qaddafi alatt.

Japán és Dél-Korea, az USA térségbeli kiemelkedő stratégiai partnerei cserbenhagyva érzik magukat a Trump adminisztráció önző döntése miatt. Tavaly Kína csatlakozott az Egyesült Államok nyomásához, mely értelmében szigorította az észak-koreai ügyfeleik gazdasági ellenőrzését, bizonyítva, hogy hajlandó a regionális stabilitás megőrzésének érdekében bármire. A közelmúltban két hónap alatt kétszer is fogadták Kimet. Most, hogy a találkozó le lett mondva Kínának nem érdeke, hogy fenntartsa a gazdasági nyomást Észak-Koreán.

Kína legnagyobb aggodalma az, hogy az Egyesült Államok katonai légicsapásokat követ el Észak-Koreával szemben. A Koreai-félszigeten bármilyen katonai konfrontáció Kína stratégiai győzelmének számít. Most bármi, amit a régióban csinálnak, az amerikai fellépésekhez képest ésszerűnek tűnik. Az amerikai befolyás csökkenése, valamint Kína stratégiai szerepének megerősítése továbbra is folytatódik. Hála a Trumpnak, ez a folyamat éppen felgyorsult.

Forrás: https://www.project-syndicate.org/commentary/trump-cancels-summit-china-benefits-by-bill-emmott-2018-05?a_la=english&a_d=5b09274b78b6c7184498dadf&a_m=&a_a=click&a_s=&a_p=%2Farchive&a_li=trump-cancels-summit-china-benefits-by-bill-emmott-2018-05&a_pa=&a_ps=

Peking Tajvan ellenes fenyegetései halálosan komolyak  – Derek Grossman, Foreign Policy, 2018. május 22.

Pár órával az április 12-én, Dél-kínai-tengeren tartott haditengerészeti erők legnagyobb bemutatója után Kína bejelentette, hogy hat nappal később a Tajvani-szorosnál gyakorlatokat fog tartani. A gyakorlatok megtörténtek majd pedig pár bombázó repülőgép repült el az önmagát kormányzó sziget körül.

 A kínai nacionalista Global Times szerint Peking kényszert érez arra, hogy folytassa a gyakorlatokat ezáltal szemmel tartva és ellenőrizve Tajvan függetlenségét.  Ráadásul Tajvan politikai státusza és a közelség Taipei és Washington között jelentősen növelte a katonai konfliktusok kockázatát. Ez azonban nem újdonság, hiszen a Kínai Népi Köztársaság 1949-es megalakulása óta renegát tartományként tekint Kína Tajvan szigetére. 2008 és 2016 között Ma Ying-jeou elnöksége alatt a viszony egész kellemes volt a felek között. Annak ellenére, hogy Ma pártja, a Kuomintang a Birodalom valós örökösének tartja magát a Kínai Kommunista Párttal szemben.

Tsai Ing-wen 2016-os elnöki beiktatása óta élesedett az ellentét a sziget és a szárazföldi terület között. Peking nemcsak Tsaiban látja a veszélyt, hanem Lai Ching-te volt tainani polgármesterben is, akinek fontos befolyása van a Demokratikus Progresszív Pártban. Ráadásul a volt elnök és a mostani közösen kívánnak egy referendumot tartani a függetlenedésről 2019-ben.

Ezt megkoronázva az amerikai-tajvani kapcsolatok fontos pontjaként decemberben Donald Trump elnök aláírta a 2018-as nemzeti védelmi engedélyről szóló törvényt, amely lehetővé teszi a Pentagon számára, hogy hadihajókat küldjön Tajvanra. Március 16-án Trump az a tajvani utazási törvényt is aláírta, amely ösztönzi az Egyesült Államok és Tajvan tisztviselői közötti látogatásokat minden szinten.

Amennyiben 2020-ban újraválasztják Tsait – vagy egy másik, még több szárazföldi választópolgárt, például Lai választják – akkor valószínűleg további négy év feszültség és esetleg katonai konfliktus várható.

Forrás: http://foreignpolicy.com/2018/05/22/beijings-threats-against-taiwan-are-deadly-serious/

Indonézia belpolitikai erőviszonyai egy évvel a 2019-es elnökválasztást megelőzően – Edward Parker, The Diplomat, 2018. május 22.

Suharto bukásának 20. évét számoljuk 2018-ban.1998-ban az ázsiai gazdasági válság után kötelezték Suhartot a visszalépésre, aki valószínűsíthetően a világ egyik legkorruptabb vezetőjeként tevékenykedett. Indonézia azonban nagy fejlődésen ment keresztül 1998 óta, vibráló demokráciaként működik, a világ legnagyobb muszlim többségével. 2019-ben lesznek a következő választások, melyeket várhatóan vallási, etnikai csoportok közötti törésvonalak fognak dominálni.

Decentralizáció a kulcselem a mai Indonézia világában, hiszen sok állami feladatot alacsonyabb szintekre delegáltak, ilyen például az oktatás és egészségügy. A decentralizáció viszont a korrupciót is lentebb vitte, a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe szerint Indonézia 96-dik helyet foglal el a 180 ország között.

Az indonéz gazdaság jelenleg stagnál és az előrejelzések szerint ez változni sem fog, pedig páran azt jósolták, az ország lesz a hetedik legnagyobb gazdaság 2030-ra. Ez valószínűsíthetően nem fog bekövetkezni. Megindult ugyan egy demokratizációs folyamat, még mindig nem történt teljes átmenet Suharto óta.

Valószínűsíthetően 2019.áprilisában Jokowi ellenfele Prabowo lesz, aki korábbi katonai vezető, továbbá Suharto veje. Várhatóan populista kampánya által próbálja majd a szélsőséges vallási csoportokat megmozgatni a választások során. Ezzel szemben Jokowira nem jellemző a fekete kampán.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/counting-down-to-indonesias-presidential-election/

Az EU-Vietnam védelmi kapcsolatok fejlődésének perspektívái – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. május 22.

Múlt héten a vietnámi védelmi miniszter magas szintű delegációval tárgyalt az EU és a vietnámi védelmi kapcsolatok előmozdítása érdekében. Ugyan Vietnám és különböző Európai Uniós tagállamok között már létrejöttek kapcsolatok a korábbiakban, az EU-val az elmúlt években erősödött a kapcsolata. Fontos mérföldkőnek számít az a partnerségi és együttműködési megállapodás, melyet 2012-ben írtak alá, továbbá a szabadkereskedelmi megállapodás, mely 2016-ban lépett életbe. Ez logikus lépés lehet az EU számára is, mivel kiemelt célja, hogy megerősítse az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági kérdésekben való részvételét, és erősítse kapcsolatait a délkelet-ázsiai államokkal és az ASEAN-nal. A célt azonban hátráltatják olyan hosszabb távú megoldást igénylő problémák, mint például Hanoi emberi jogi rekordja, amely bonyolíthatja vagy lelassíthatja a lehetséges együttműködést.

Az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke Mikhail Kostarakos meghívására érkeztek májusban a vietnámi delegáció tagjai. Itt tartózkodása alatt  Vinh kiemelte az EU tevékenységének fontosságát a biztonság területén,valamint, hogy Vietnám is igyekszik az ENSZ békefenntartók munkáját segíteni.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/whats-next-for-eu-vietnam-defense-ties/

Koreai-félsziget stabilitása érdekében India Észak-Koreával is hajlandó kapcsolatok erősítése – Harsh V. Pant, The Diplomat, 2018. május 22.

A koreai-félsziget megbékélése India fontos érdeke, a megteremtésére keresi az opciókat. Előző héten V K Singh indiai külügyminiszter látogatást tett Észak-Koreában. Az első miniszteri találkozó az elmúlt két évtized óta az első, mely ráadásul Észak-Korea meghívására történt.

India régóta nagy fenyegetettségnek tartja Pakisztán támogatását Észak-Korea irányába. A vizit során V K Singh kiemelte, hogy a nukleáris proliferáció legaggasztóbb pontjának India szomszédjaival való kapcsolatukat tartják. Azonban olyan békés ország, mint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, biztosra vehetően nem fogja veszélybe sodorni India biztonságát.

India még az amerikai nyomás ellenére is régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával. 2015-ben az ENSZ nemtetszésének ellenére New Delhiben tett látogatást Ri Su-yong külügyminiszter. A múlt hónapban az észak-koreai vezető Kim Jong-un történelmi csúcstalálkozót tartott a dél-koreai elnökkel, Moon Jae-in-nel, melyen a két fél békét és a nukleáris lefegyverkezést ígért. Ez az USA-Észak-Korea csúcstalálkozójának bejelentését eredményezte, melyet Szingapúrban tartottak volna június 12-én. Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo az elmúlt hetekben kétszer járt Phenjanban. Valószínűsíthető, hogy India emiatt fordult újra Észak-Korea irányába. Úgy tűnik, hogy kereskedelmi kapcsolataik helyreállítása is motiválja a kapcsolatok helyreállítását.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/whats-behind-indias-recent-outreach-to-north-korea/

Japán csendes-óceáni stratégiája – Daniel Hurst, The Diplomat, 2018. május 24.

Japán a csendes-óceáni szigetekkel való kapcsolatok mélyítésére törekszik, amellyel a tengereken való rendet és a fenntartható menedzsmentet igyekszik biztosítani. Shinzo Abe japán miniszterelnök a Fukushimában, május 18-19-én tartott 8. Csendes-óceáni-szigetek Vezetőinek Találkozóján (PALM) fedte fel a következő három évre tervezett intézkedéseit. Japán törekvései a kínai befolyás növekedése miatt a rule of law-n alapuló szabad és nyitott tengeri rend fenntartására koncentrálnak.

Tokió már a három évvel ezelőtti PALM találkozón is a szigetekkel való kapcsolat mélyítése mellett kötelezte el magát, amikor 460 millió USD-os támogatási csomagot nyújtott a régió számára. Ennek egyik eleme, a Pacific Climate Change Center építése ebben a hónapban kezdődött el Samoaban, de a people-to-people és üzleti kapcsolatok szintén napirenden vannak.

Az 1997 óta működő PALM platform jó lehetőséget kínál Japánnak a kapcsolatok előmozdítására, hiszen a miniszterelnök három évente találkozhat a Csendes-óceáni Fórum tagországaival, köztük Ausztráliával, a Cook-szigetekkel, a Fidzsi-szigetekkel, a Francia Polinéziával, a Mikronéziai Szövetségi Államokkal, a Marshall-szigetekkel, Új-Zélanddal, Pápua Új-Guineával, Samoával, a Szolomon-szigetekkel, Tongával, Vanuatuval, Tuvaluval vagy Karibatival.

Ebben az évben a tagállamok közös állásfoglalást fogadtak el partnerségük stratégiai víziójáról, melyben megfogalmazták a szuverenitás és a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a viták békés rendezését, valamint a rule of law elvét, mellyel kapcsolatban az illegális halászatra és a nemzetközi vizeken elkövetett szervezett bűnözésre külön hangsúlyt fektettek. Kiemelt figyelmet kapott továbbá az önfenntartó és fenntartható gazdasági fejlődés, az aktív people-to-perople kapcsolatok és a kooperációt és integrációt megcélzó regionális intézmények kialakítása is. Abe emellett Japán elkötelezettségét fejezte ki a minőségi infrastruktúra kemény és puha aspektusainak fejlesztése mellett, mely magával vonja az önmagára támaszkodó, fenntartható prosperitás előmozdítását.

Az állásfoglalás természetesen a segélyezések, az alacsony kamatú kölcsönök és az infrastrukturális beruházások kapcsán Kína növekvő befolyására is reflektált, kinyilvánítva, hogy a projekteknek nyíltan, átláthatóan, fenntartható és más tagokat nem kizáró módon, a nemzetközi standardok betartásával és a szuverenitás tiszteletben tartásával kell zajlania.

A PALM közös állásfoglalása első alakommal egy Észak-Koreát érintő szekciót is tartalmazott, mely a rezsimre való teljes nyomásgyakorlás mellett tette le a voksot. A tagállamok vezetői örömmel fogadták az áprilisi koreai találkozót, és remélik, hogy Donald Trump látogatása konkrét eredményekkel jár majd. Ugyanakkor aggódnak, hogy Észak-Korea a szankciót megkerülve hajóról hajóra történő áruszállítást alkalmaz.

A deklaráció a korábbiakhoz képest még erősebb elköteleződést fejez ki a klímaváltozás kérdése iránt, melyet főleg a szigetországok esetében már létező fenyegetésnek és biztonsági kihívásnak titulál. A tagállamok így erősíteni kívánják szerepüket azokban a nemzetközi tárgyalásokban, melyek a hőmérsékletnövekedést korlátozzák.

A tendenciát folytatva, Japán a következő, 2021-es PALM csúcson is a kapcsolatok mélyítésére törekszik majd, melyen a jelekből kiindulva az erősebb védelmi és biztonsági csere, illetve együttműködés előmozdítása is szerepet kaphat majd.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/japans-pacific-island-push/

Az Egyesült Államok most az ENSZ-ben védi az ujgurokat annak ellenére, hogy egyszer már börtönbe zárta őket – Colum Lynch, Foreign Policy, 2018. május 25.

A szeptember 11-e után az Egyesült Államok és Kína közös ellenségre talált az ujgurok személyében. Peking a szeparatizmustól tartva letörte Hszincsiangban a muszlim kisebbség függetlenségi törekvéseit, Washington pedig terrorista csoportnak titulálva Guantanamoba záratta az ujgurokat. Kelley Currie, az Egyesült Államok ENSZ-be delegált képviselője azonban most az ujgurok oldalán állt ki, és azzal vádolta Kínát, hogy megakadályozta a száműzött ujgur aktivista, Dolkun Isa ENSZ-ben történő felszólalását.

Kelley Currie szerint Kína úgy próbálja elhallgattatni az üldözött kisebbségséget, hogy minden bizonyíték nélkül azt állítja, hogy Dolkun Isa kapcsolatban áll a terrorizmussal. A kínai diplomata a vádakra válaszul azt mondta, hogy Kelley Currie a Kínával szembeni előítéletei és a személyes kapcsolatai miatt vak, és szemet huny a terrorizmus felett. Yao Shaojun szerint az Isa vezette német székhelyű szervezet, a World Uyghur Congress a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom politikai szárnya, amit 2002-ben a Biztonsági Tanács is terrorszervezetnek minősített.

Az Egyesült Államok és Németország továbbra is fenntartja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy kapcsolat lenne a két csoport között, de Kína ragaszkodik ahhoz az állításához, miszerint Isa évek óta szeparatista és terrorista akciókban vesz részt.

Az Egyesült Államok tehát kiáll Doklun Isa védelme mellett mondván, hogy Kína csak megtorlást keres egy olyan személy ellen, aki Peking politikai elnyomásait próbálja nyilvánosságra hozni. Kína egyébként az elmúlt években növelni próbálta az ENSZ-ben az emberi jogi képviselők elleni kampányát, különösen, ha az ujgurokról van szó.

Rian Thum, a New Orleans-ban található Loyola University professzora elmondta, hogy soha nem talált bizonyítékot arra, hogy Isa vagy a World Uyghur Congress bármilyen erőszakos ellenállást – még kevésbé terrorcselekményt – követett volna el a kínai kormány ellen. Ennek ellenére Peking több százezer ujghurt tart fogva úgynevezett átnevelő táborokban.

Yao Shaojun – mondván, hogy ezeket a táborokat évekkel ezelőtt bezárták – elutasítja ezeket a vádakat, és állítja, hogy az ujgurok és más etnikai kisebbségek jelenleg az emberi jogaik legjobb védelmét élvezhetik.

Néhány megfigyelő ironikusnak tartja, hogy az Egyesült Államok kiáll az ujgurok mellett, hiszen Washington korábban 22 tagot vetett évekre, ítélet nélkül a guantanamoi börtönbe azt állítva, hogy azok az iszlám terrorizmushoz köthetőek.

A vita egyébként egy olyan érzékeny időszakban robbant ki, amikor az Egyesült Államok éppen Pekinggel keresi a kapcsolatot Észak-Korea nukleáris lefegyverzésében.

Forrás: http://foreignpolicy.com/2018/05/25/u-s-once-jailed-uighurs-now-defends-them-at-u-n/

Dél-kínai-tenger: Két amerikai hadihajó szabad hajózást demonstráló műveletet hajtott végre a Paracel-szigeteknél – Ankit Panda, The Diplomat, 2018. május 28.

Az Amerikai Egyesült Államok szabad hajózást demonstráló műveletet (Freedom of Navigation Operation (FONOP) hajtott végre vasárnap a Dél-kínai-tengeren, a Kína által uralt Paracel-szigetek közelében, hogy a nemzetközi jog keretein kívül eső követelések ellen tüntessen.

Első alkalommal fordult elő, hogy az akcióban két amerikai hadihajó is részt vett, egy Arleigh Burke osztályú és egy USS Higgins romboló, valamint egy cirkáló, a USS Antietam, melyek kevesebb, mint tizenkét tengeri mérföldre közelítették meg a vitatott szigetcsoport Kína által uralt szigeteit, a Tree, Lincoln, és Woody-szigetet.

A FONOP művelettel az Egyesült Államok tiltakozását fejezi ki Kína azon – az ENSZ Tengerjogi Egyezményét sértő – igénye ellen, hogy ártatlan áthaladást hajthasson végre a képződmények és a Peking által a szigetek köré húzott egyenes vonal 12 tengeri mérföldes körzetében.

Trump adminisztrációja alatt az amerikai haditengerészet növelte a szabad hajózást demonstráló műveletek gyakoriságát a Dél-kínai-tengeren, habár nem minden ilyen akció kerül nyilvános bejelentésre. A védelmi minisztérium részéről ez alkalommal sem érkezett hivatalos közlés, a Csendes-óceáni flotta viszont közleményt adott ki a műveletről, melyben úgy fogalmazott, hogy a múltban is rutinszerűen és rendszeresen végzett FONOP műveleteket a jövőben is folytatni fogják.

A kínai védelmi minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint az operáció ellentétes a kínai és a nemzetközi joggal, sérti Kína szuverenitását és rontja a két ország egymás iránti kölcsönös bizalmát. Egy másik közleményben a kínai külügyminisztérium megfogalmazta, hogy Peking továbbra is minden intézkedést meg fog tenni azért, hogy megvédje az ország szuverenitását és biztonságát.

A műveletre egy héttel azelőtt a Szingapúrban megrendezésre kerülő Shangri-La Dialógus előtt került sor, melyen kínai és amerikai védelmi vezetők fognak részt venni, és Ázsia biztonságát fogják megvitatni. A kontextushoz hozzá tartozik továbbá, hogy az USA, Kína militarizációs tevékenységére hivatkozva visszavonta a kínai haditengerészet meghívását a világ legnagyobb nemzetközi tengeri hadgyakorlatára, RIMPAC-ra.

Az Egyesült Államok legnagyobb aggodalma a Dél-kínai-tengeren a Paracel-szigeteken található Woody-szigetek, melyen Kína több mint 1000 katonai személyt és különböző rakétarendszereket állomásoztat.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/south-china-sea-two-us-navy-destroyers-conduct-freedom-of-navigation-operation-in-paracel-islands/

Szingapúr mesterséges intelligencia forradalomra készül – Robert Kamei, The Diplomat, 2018. május 25.

Ahogy nő a globális érdeklődés a mesterséges intelligencia (MI/AI) iránt, úgy próbálja Szingapúr a kínálkozó lehetőségeket a gazdasági növekedés és az életszínvonal javításának szolgálatába állítani. A vezetők így aktívan dolgoznak azon, hogy felkészítsék az országot a mesterséges intelligencián alapuló jövőre.

A kockázat magas, mivel a mesterséges intelligencia a munkavállalók tömkelegének áthelyezésével jár. Az automatizáció főként az alapvető képességeket igénylő munkahelyeket veszélyezteti, de a felsőfokú végzettséget és többéves tapasztalatot igénylő pozíciókba is befurakszik. A pénzügyi szektort tekintve például több millió olyan ember veszítheti el munkáját világszerte, akik jelenleg a banki és biztosítási szférában, vagy a befektetés menedzsmentben dolgoznak. Eközben viszont a mesterséges intelligencia új típusú munkahelyeket teremt és megerősíti azokat az eszközöket, melyekkel a munkaerő ellenállóbb lehet.

Mivel egy MI alapú jövő a technikailag képzett munkaerőnek kedvez, Szingapúr mindent megtesz, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek. Az AI Singapore az egyik példa erre, mely a National Research Foundation kezdeményezése arra, hogy a hazai kutatóintézeteket és magánvállalatokat összehozva a kutatásokat inspirálja, a helyi tudást növelje és a nemzeti képességeket megerősítse. Minderre 111 millió USD áll az öt év alatt rendelkezésre. Hogy biztosítsa a mesterséges intelligenciában jártas szakemberek kínálatát, Szingapúr a program részeként egy kilenc hónapos AI Apprenticeship Program-ot is elindított. Ez, és az ehhez hasonló kezdeményezések segítik a gazdaság MI-hez történő alkalmazkodását, lehetőséget teremtenek a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeknek és munkát adnak a programozóknak és mérnököknek. Így, habár számos munkavállalónak nehéz az átmenet, az MI nettó hatása pozitív a gazdaságra nézve.

A munkaerőpiaci változások adta adaptációs nehézségek leküzdésén pedig a kormány és a magánszektor is erősen dolgozik, amelybe a folyamatos tanulás, az átképzés és az elhelyezés is beletartozik. A téma egyik főszereplője a Skills Future Singapore, az oktatási minisztérium egyik tanácsa, mely korosztálytól függetlenül az élethosszig tartó tanulás és a munkaerő fejlesztési programok széles tárházát kínálja. De a Szingapúri Nemzeti Egyetem intézete, az  Institute for the Application of Learning Science and Education Technology (ALSET) – a dolgozó felnőtteknek kurzusokat kínálva – szintén ugyanezen a területen tevékenykedik. Az intézet továbbá kutatást és fejlesztést végez az új technológiák kapcsán, valamint karrier tanácsokat és személyre szabott kurzusokat kínál a hallgatóknak.

A LinkedIn, a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata egyetértési megállapodások aláírásával szintén támogatja a szingapúri munkaerő fejlődését, és segítséget nyújt a kormánynak a hatékony munkaerő menedzsmentre vonatkozó politika kidolgozásában.

Erős kormányzati támogatással és a technológiában jártas szakemberekkel Szingapúr egy mesterséges intelligencián alapuló jövő elé nézhet, ám még számos kutatásra és munkerőpiaci fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy az MI forradalom a gazdaság minden szegmensére jelentős hatást gyakorolhasson.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/singapore-prepares-for-the-ai-revolution/

Donald Trump Harry B. Harrist jelölte a dél-koreai nagyköveti pozícióra – Ankit Panda, The Diplomat, 2018. május 21.

Donald Trump pénteken bejelentette, hogy Harry B. Harrist, az Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának leköszönő tengernagyát jelöli a dél-koreai nagyköveti pozícióra. A kinevezésre pár nappal azelőtt került sor, hogy Moon Jae-in dél-koreai elnök Washingtonba látogatott, hogy még Trump, Kim Dzson-unnal való találkozója előtt beszélhessen az amerikai elnökkel.

Harris egy olyan fontos, USA szövetséges országban fog nagyköveti pozíciót beöltetni, ahol ez a poszt az elmúlt több mint egy évben üres volt. Annak ellenére, hogy első évében a Trump adminisztráció aránytalanul nagy figyelmet szentelt a Koreai-félszigetnek, Észak-Korea rakéta tesztjeinek és idén a diplomáciai kapcsolatok fejlesztésének, a dél-koreai nagyköveti poszt nem került beöltésre. Ennek hiányában Mark Knapper U.S. Chargé d’Affaires állt eddig az amerikai külképviselet élén Dél-Koreában.

A szenátus hozzájárult Harris tengernagy kinevezéséhez, akit a Fehér Ház széleskörű tudással, kiemelkedő geopolitikai szakértelemmel és jó vezetőképességgel jellemzett. A Csendes-óceáni Parancsnokság tengernagyaként Harrisnek fontos szerepe volt az Ausztráliával való katonai szövetség fenntartásában ugyanúgy, ahogy az előző adminisztráció újraegyensúlyozó, úgynevezett Indo-csendes-óceáni Stratégiájában is.

Mike Pompeo, az Egyesült Államok miniszterelnöke röviddel azután döntött az admirális Ausztráliából Dél-Koreába történő áthelyezéséről, hogy áprilisban a Koreai-félszigetre irányuló diplomácia felgyorsítására tett ígéretet. Harris – akit tengernagyi pozíciójában Phil Davidson admirális vált – Észak-Koreával kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy bár senki nem keresi a konfliktust Phenjannal, az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek fel kell készülnie minden katonai eshetőségre.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/05/trump-administration-nominates-outgoing-pacific-command-head-as-south-korea-ambassador/

Az Egyesült Államok sürgeti Kínát, hogy az importszerződéseket hosszú távra írja alá – Shawn Donnan, Financial Times, 2018. május 25.

Washington nyomást gyakorol Pekingre, hogy írja alá azt a sokrétegű szerződést, ami az USA-ból származó mezőgazdasági és energia import révén a Kínával szemben fennálló 337 milliárd USD-os amerikai kereskedelmi deficitet hivatott csökkenteni. Ez a lépés ugyanakkor eltántoríthatja Kínát az olyan USA szövetségesektől mint az Európai Unió, Brazília, Ausztrália vagy Argentína, akik exportját Trump sakkban tarthatja.

Wilbur Ross, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere úgy véli, hogy a héten sorra kerülő kínai látogatásán sor fog kerülni annak a terméklistának a megvitatására, melyet Kína – a jelenlegitől eltérő módon – a jövőben az USA-tól szerezhetne be. Erre a látogatásra azután kerül sor, hogy Trump 1,3 milliárd USD-nyi büntetés fizetésére kötelezte a ZTE kínai telekommunikációs céget.

Amerika igyekszik a terméktől termékre haladó szerződéseket az eseti, politikai nyomás hatására kötött szerződésektől elkülöníteni, és a hosszú távú megoldásokat bebiztosítani. Ennek érdekében az amerikai kereskedelmi miniszter a találkozón megpróbálja majd a már letárgyalt termékek vásárlását szerződésbe foglalni és kikényszeríteni. A kérdést illető amerikai exporttermékek közé olyanok tartoznak, melyeket Kína eddig más országokból importált. Ilyen például a nyersolaj, a cseppfolyós földgáz, a finomított kőolaj termékek, a mezőgazdasági termékek, szárnyasok és szójabab. Ezenkívül az Egyesült Államok a kínai kvóták eltörlésére és olyan szabályozások változtatására törekszik, mint például a madárinfluenza kitörése miatti amerikai szárnyasokra kivetett importkorlátozás enyhítése. Az ehhez hasonló korlátozások megszüntetésével a Kínába érkező amerikai mezőgazdasági export a duplájára is nőhet.

Hasonló a helyzet az energia szektorban is, ahol a korlátok lebontásával 50-60 milliárd USD-os növekedés várható az exportban, ami körülbelül a fele a jelenlegi, 130 milliárd USD-os amerikai exportértéknek. Az Egyesült Államok ezenkívül olyan területeken is igyekszik Kínára hatni, mint a szellemi tulajdonjogok védelmére irányuló szabályozások, vagy Xi Jinping „Made in China 2025” politikája, mely az amerikai vámfenyegetés elsőszámú célpontja.

A republikánusok viszont aggódnak, hogy a kereskedelmi deficit csökkentésének túlzott hangsúlyozása eltereli a figyelmet a szellemi tulajdonjogok védelméről, ezért olyan intézkedéseket fontolgatnak, mely csökkentené az elnöknek a ZTE kommunikációs vállalattal kapcsolatos manőverezési terét. Marco Rubio republikánus politikus szerint Kína megpróbálja lekörözni a világ legerősebb országát, de mindezt lopással, nem pedig innovációval teszi.

Egy korábbi amerikai tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Trump könnyen Kína csapdájába eshet, hiszen Peking már korábban is többször megszegte az amerikai adminisztrációnak tett reformígéreteit.

Forrás: https://www.ft.com/content/326354a8-61b3-11e8-90c2-9563a0613e56

A befektetésekben és a geopolitikában a pénz beszél – Martin Sandbu, Financial Times, 2018. május 22.

Amikor idén nyáron sor kerül Bulgáriában a 16+1 együttműködés kereskedelmi és befektetési csúcsára, az európai országoknak óvatosnak kell kelleniük a motivációk és a vélt sikerek megfogalmazásában. A kínai befektetések ígérete kétségkívül vonzónak tűnhet, főleg az infrastrukturális fejlődésre szoruló viszonylag szegényebb kelet-európai országoknak, két figyelmeztető jelet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Először is, Peking indítéka a mélyebb gazdasági együttműködésre nem teljes mértékben a jövőbeni partneri kapcsolatok kialakításának szándékáról szól. A 16+1 együttműködés az Ázsiát, Európát és Afrikát összekötő infrastrukturális háló, az Egy övezet, egy út fegyvere, mely a Pekingnek kedvező módon konfigurálja újra a kereskedelmi kapcsolatokat és ellátási láncokat. Ennek pedig politikai összefüggései is vannak. Ahogy ugyanis az országoknak egyre nagyobb költséggel jár majd egy Pekingtől független politikai irányt fenntartani a sinocentrikus kereskedelmi hálózatban, úgy erősödik Kína stratégiai ereje és bővül az infrastruktúra által a katonai hatóköre. Emellett az országok nem érzékelik eléggé annak a jelentőségét, hogy habár Kína külföldi működőtőke befektetése Európába jó párszor nagyobb, mint fordítva, Peking jellemzően a már meglévő gazdasági aktivitásra és nem új projektet építésére koncentrál.

A második figyelmeztető jel, hogy Európa, a világ egyik leggazdagabb régiója, mely nagy kereskedelmi többlettel rendelkezik, úgy érzi, hogy a befektetések finanszírozásában Kínára van szüksége. A gazdasági válság óta Európa állami és magán beruházásai jelentősen visszaestek, ami egyik fő oka a régió szegényes gazdasági növekedésének. Az Európai Bizottság beruházási terve egy nagy lépést jelent ennek leküzdésére, de a fejlődéshez ennél többre van szükség, hiszen 2016-ban a befektetések részesedése a gazdaságban Európa szerte alulmaradtak az elmúlt húsz évhez képest.

Az EU tagállamok viszont paradox módon több pénzt kapnak az Uniótól, mint Kínától. Persze ez nem jelenti azt, hogy elég forrást költenének infrastrukturális fejlesztésre, különösen, ha a határon átnyúló utazást, szállítást és a kommunikációt elősegítő infrastruktúráról van szó. Az Egy övezet, egy út viszont az új Selyemút végeként a Kelet és Délkelet-Európa infrastrukturális hálójának fejlesztésével kecsegtet. Így az európai vezetőknek Kína – egész kontinensre kiterjedő építkezését megcélzó – vakmerőségéhez kell igazodnia, ami talán Pekinghez hasonlóan Európa befolyását is növelni fogja, ha a kereskedelmi és ellátási láncokról van szó.

Forrás: https://www.ft.com/content/d2c3cd42-5ce5-11e8-ad91-e01af256df68

Szerző: Pálfalvi Noémi és Mogyorósi Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: