A világgazdaságot érintő 5 legfontosabb kockázat

2019 nem volt könnyű év a világgazdaság számára, a geopolitikai bizonytalanságok és a kínai gazdaság lassulása együttesen visszavetették a termelést. Korábban az Economist Intelligence Unit (EIU) azt prognosztizálta, hogy némi szerencsével és monetáris ösztönzők alkalmazásával 2020-ra felgyorsulhat a globális növekedés, azonban az év elején kiújuló geopolitikai bizonytalanság (feszültségek Irán és az Egyesült Államok között januárban), valamint a Kínában kirobbant koronavírus-járvány csak tovább súlyosbítják a helyzetet és a globális lassulás irányába mozdítják a gazdaságot. Eközben a társadalmi nyugtalanság sem csillapodott, mindez kihívás elé állítja a döntéshozókat és az üzleti modelleket egyaránt.

A jelenlegi kilátások szerint a 2020-ra vonatkozó globális növekedés 2,9% lesz, az utóbbi évtizedben az egyik legalacsonyabb érték. Várhatóan lassul a növekedés a fejlett gazdaságokban az USA mérsékelt növekedése miatt. Ázsia idei növekedését a koronavírus lassítja. A többi feltörekvő gazdaság körében pedig szintén csak enyhe növekedés várható a 2019-es eredmények után.

A központi bankok rendkívül laza monetáris politikája tovább folytatódik, visszafogva a fejlett országok keresletét, ugyanakkor új adósságválság kialakulását okozva a feltörekvő piacokon, ebből a szempontból veszélyeztetettek például Brazília, Törökország és a Dél-afrikai Köztársaság. Közben az USA-Kína konfliktus sem került rendezésre, a feszültség bármikor felszínre törhet a két gazdasági szuperhatalom között. A volatilitás tehát 2020-ban sem csökken.

A jelentés összegezte a legfontosabb kockázati tényezőket a 2020-as évre, ebből kerül bemutatásra az öt legnagyobb kockázatot jelentő esemény:

1.    Az USA-Irán konfliktus megemeli az olajárakat. Valószínűség: 25%

A januári események után úgy tűnik lehűltek a kedélyek, azonban egy esetleges katonai konfliktus kitörése nem zárható ki az Egyesült Államok és Irán között. Az EIU szerint 25% az esélye egy közvetlen, „konvencionális” háború kitörésének, mely súlyos következményekkel járna a világgazdaságra nézve. Ez esetben a Hormuzi-szoros nagy valószínűséggel lezárásra kerülne, melyen át a globális olajkészletek mintegy negyedét szállítják. Bár az USA és Oroszország rendelkezik kapacitásokkal a készlethiányok átmeneti enyhítésére, mégis, egy elhúzódó konfliktus esetén az olaj hordónkénti ára akár 90 USD-ra is felszökhet (jelenleg 45-55 USD között mozog), globális inflációt gerjesztve, valamint visszavetve mind a fogyasztást, mind a befektetési kedvet.

2.    Kereskedelmi háború tör ki az Egyesült Államok és az EU között. Valószínűség: 25%

Az EU-USA kereskedelmi kapcsolatok 2018 közepe óta nem túl jól alakulnak, amikor az Egyesült Államok 25%-os vámok bevezetését fontolgatta az európai autóimportra. Bár az USA ezt visszavonta, a viszony még nem állt helyre. Októberben az USA ténylegesen kivetett vámokat számos európai termékre, Franciaország megadóztatta a digitális szolgáltatásokat (elsősorban amerikai cégeket érintve ezzel), az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) kihirdetése pedig szintén azt jelzi, hogy vannak még vitás területek az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokban.

Mivel az USA-Kína viszony ideiglenesen rendeződni látszik, az Egyesült Államok figyelme ismét Európára irányulhat, egészen pontosan az EU kereskedelmi többletének visszafogására. Nem zárható ki további vámok kivetése.

Egy autóipari vám kivetése (ez az iparág adja az EU összes munkahelyének 6%-át) súlyosan érintené az EU gazdaságát (mely a világ második legnagyobb gazdasága), összességében visszavetve az egész világgazdaság növekedését, növelve az inflációt, csökkentve a fogyasztást és a befektetési kedvet.

3.    A koronavírus hatása hosszú távú marad a világgazdaságra nézve. Valószínűség: 20%

(Megjegyzés: az előrejelzés még az olasz/európai helyzet február végi eszkalálódása előtt készült).

Kína-szerte leállt, vagy jelentősen csökkent a gazdasági termelés a járványkitörés miatt, ezzel súlyosan érintve a nemzeti és nemzetközi ellátási láncokat. Ezen túl első körben a turizmusban érhető tetten a legnagyobb csökkenés. A gazdasági hatások várhatóan súlyosabbak lesznek a 2003-as SARS-víruséinál, csupán abból fakadóan is, hogy Kína világgazdasági súlya azóta jelentősen megnőtt. Azonban minden a járványhelyzet hosszától függ. Az alapforgatókönyv szerint március végére sikerülhet kordában tartani a vírust, feloldhatják a karanténokat és normalizálódhat a gazdasági aktivitás. A kínai kormány komoly költségvetési és monetáris ösztönzőket vethet be a gazdasági növekedés helyreállítására, így az év második felére visszaállhat a növekedési pálya Kínában és az egész világon.

Az EIU szerint 20% annak az esélye, hogy nem sikerül normalizálni a helyzetet az év közepére, és 5% annak, hogy a járvány (hatása) egész évben fennmarad. Ezen legrosszabb forgatókönyv esetén súlyos gazdasági következményekkel kell számolni. A nemzetközi kereskedelem rendje felbomlana az ellátási láncok Kínától való távolodása miatt, újraéledne az USA-Kína kereskedelmi feszültség, számos nemzetközi exportőr fizetési nehézségekkel nézne szembe, magán Kínán belül pedig a politikai és pénzügyi stabilitás megingásától kellene tartani.

A jelentés szerint, ha a koronavírus-járvány tovább tart, és esetleg globálisan elterjed, úgy a globális reál GDP-növekedési előrejelzésüket 2,5%-ra módosítanák 2020-ra (Kína növekedése pedig 5,4 – 4,5% között ingadozik, attól függően, hogy március végére, vagy június végére sikerül kezelni a járványt, ha még akkor sem, akkor 4,5% alatt maradna a növekedés). (Kína gazdasági növekedése 2019 harmadik negyedévében 6% volt, hosszú ideje az egyik legalacsonyabb, ez az előrejelzés azonban ennél jelentősen alacsonyabb.)

4.    Az adósságterhek recessziót idéznek elő a feltörekvő piacokon. Valószínűség: 20%

Az egy évtizede alacsony kamatok a globális adósságszint növekedését okozták, különösen egyes feltörekvő piacokon, ahol a külső adósságszint már lényegesen magasabb a 2009-esnél. A fejlett országokban a háztartások jelentősen visszafogták adósságaikat, ezzel együtt azonban megnövekedett az állami hitelfelvétel. A vállalati hitelezés szintje is emelkedett, különösen az Egyesült Államokban. Így a pénzügyi kondíciók változásával (például az amerikai kamatlábak változásával) sokkal sérülékenyebbé váltak a globális növekedési kilátások. Ez realizálódott 2018-ban is, amikor a növekvő kamatlábak és az erősödő dollár megnövelte a valuták volatilitását a feltörekvő gazdaságokban. Azóta monetáris lazítás következett be, de amennyiben ismét változnak a kondíciók, az súlyosan érintheti egyes országok valutáinak stabilitását, például Törökországét és Argentínáét, mely országok azonnal válságba süllyednének, továbbá akár más országok is, például azok, amelyek Kína vagy más regionális hatalmak bilaterális támogatásában reménykednek. Ha a feltörekvő piacok széles körének csökkentenie kellene a kiadásait, az vélhetően a világ országainak jelentős részét recesszióba taszítaná.

5.    A hongkongi tüntetések kivonulást eredményeznek Ázsia legnagyobb pénzügyi központjából. Valószínűség: 15%

2019 júniusa óta jelentős a társadalmi feszültség Hongkongban. Nagy esély van rá, hogy a tüntetések még fellángolnak az év során, amennyiben a lakosság fenyegetve érzi a polgárjogait. 2020 szeptemberében parlamenti választásokat tartanak Hongkongban, ekkorra tetőzhet az ellenállás. Amennyiben a feszültség tartós marad, a kínai kormány dönthet úgy, hogy felfüggeszti az „egy ország, két rendszer” elvét, mely Hongkong autonómiájának alapja. Ez azonban megingatná Hongkongnak, mint a világ harmadik legfontosabb pénzügyi központjának a pozícióját. A külföldi vállalatok többsége kivonulhat a városból, és áttelepülhet Szingapúrba, Tokióba, Tajpejbe vagy Bangkokba. A politikai nyomás a Kína-USA kereskedelmi tárgyalásokat is holtpontra juttatná, és jelentős feszültségnövekedést eredményezne Kína és a Nyugat között.

Szerző: Gere László

Felhasznált irodalom

The Economist Intelligence Unit (2020): Top five risks to the global economy in 2020. https://tinyurl.com/ufqf5x3

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Gere László

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: