Sajtófigyelés – 2017. május 25.

PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.

Moon Jae-in győzelme egyet jelent a Napfény-politika újraéledésével?– Troy Stangarone, The Diplomat, 2017. május 10.

A dél-koreai elnökválasztáson a legesélyesebb jelölt Moon Jae-in volt, aki kampánya alatt észak-koreai politikáját nem nyomásgyakorlással képzelte, hanem visszaülni a tárgyalóasztalhoz és egy új Napfény-politikát kialakítani.

Az azóta megválasztott Moon Jae-innek és adminisztrációjának az egyik legnagyobb kitűzött célja, hogy újranyissák és kiterjesszék az Észak-Koreában található Kesong iparvidéket. Kesong arra volt hivatott, hogy segítse a két Korea együttműködését gazdasági keretek között is, de amikor Észak-Korea végrehajtotta a nukleáris kísérleteket, akkor fény derült arra, hogy a gazdasági együttműködés alatt termelt jövedelmet az észak-koreai rezsim nem az életszínvonal növelésére, hanem a nukleáris fegyverek fejlesztésére fordította, ezért bezárásra került az iparvidék és újra megromlottak a kapcsolatok a két Korea között.

Tehát a Kesong iparvidék újranyitása egy igazán komplex feladatnak bizonyul, a Moon-adminsiztráció le is szögezte, hogy ez egy hosszú távú célkitűzésük. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy Moon Jae-in a kampánya során kiadott politikai irányelvében első helyen Dél-Korea megvédése szerepel az észak-koreai rakéták és nukleáris fegyverektől. Továbbá tartalmazza a családegyesítések folytatását és szorgalmazza, hogy Észak-Korea részt vegyen a Dél-Koreában megrendezésre kerülő 2018-as téli olimpián.

Kétség sem fér hozzá, hogy Moon Jae-in el akarja mélyíteni a kapcsolatokat a két Korea között, azonban a nemzetközi környezet teljesen más, mint az előző Napfény-politika idején volt. Az új elnöknek tehát ebben az új környezetben kell kialakítania egyedi Napfény-poliikáját.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/does-moon-jae-ins-victory-herald-a-new-dawn-for-the-sunshine-policy/

India és Oroszország közös hadgyakorlata – Franz-Stefan Gady, The Diplomat, 2017. május 9.

Az idei évben tervezett közös hadgyakorlaton minden haderőnem képviseltetni fogja magát, amelyre még nem volt példa a két ország kapcsolatában. A 2003 óta megrendezésre kerülő hadgyakorlatokon eddig a szárazföldi és a tengeri erő vett részt. A tavalyi évben ez a közös katonai akció december 14 és 21 között került megrendezésre Visakhapatnam indiai kikötőben és a Bengáli-öbölben. India és Oroszország is különböző haditengerészeti erőket vonultatott fel.

A két ország a szeparatizmus és a terrorizmus elleni összehangolt gyakorlatot is tartott a szárazföldi erők részére, amely akcióban 500-500 katona vett részt a két fél részéről, amelyre 2016 októberében került sor Vlagyivosztok közelében.

Az idei évre tervezett hadgyakorlat várhatóan októberben vagy novemberben kerül majd sor Oroszországban. A pontos menetét már megtárgyalta a két ország, de a védelmi miniszterek még össze fognak ülni hamarosan egy utolsó közös egyeztetésre.

India számára ez egy remek lehetőség lesz arra, hogy tapasztalatokat szerezzen, hogy a három haderőnem hogyan tud együttműködni és megfigyelje, hogy olyan országnál, mint Oroszország ez hogyan működik.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/india-russia-to-upgrade-joint-military-exercise/

Dél-Korea új elnöke az észak-koreai fenyegetésről folytatott megbeszélést Xi Jinping, kínai elnökkel – The Financial Times, 2017. május 11.

Az új dél-koreai elnök, Moon Jae-in megbeszélést folytatott a növekvő észak-koreai nukleáris fenyegetésről a kínai elnökkel, hiszen ez az egyik a sok geopolitikai kihívás közül, amellyel szembe kell néznie a kelet-ázsiai országnak.

A május 10-én beiktatott elnök tervei között szerepel, hogy egy speciális delegációt küld Pekingbe, hogy megbeszélést folytassanak az észak-koreai nukleáris ambíciókról és a félszigetre telepített amerikai rakétavédelmi rendszerről.

Nyolc hónap után került sor beszélgetésre ismét a két ország vezetői között. Xi Jinping, kínai elnök, azonban ismételten felhívta a figyelmét a dél-koreai partnerének, hogy Kína ellenzi az amerikaiak által Dél-Koreába telepített és azóta már működőképes rakétavédelmi rendszert (THADD). Mr. Moon tudomásul vette Kína aggodalmait a rendszerrel kapcsolatban, de arra kéri Pekinget, hogy gondolja újra az emiatt kiszabott korlátozásokat a dél-koreai cégekkel szemben.

Kína a THAAD rendszert ugyanis biztonsági fenyegetésként értékeli, ezért gazdasági szankciókat vezetett be dél-koreai cégekkel szemben. Ugyanakkor reméli, hogy az újonnan megválasztott kormányzat több figyelmet fog fordítani Peking aggodalmaira és lépéseket fog tenni a bilaterális kapcsolatok stabilizálására.

Moon Jae-in a beiktatása alkalmával kijelentette, hogy komoly tárgyalásokat fog folytatni Washingtonnal és Pekinggel, hogy enyhítsék a feszültségeket, majd hozzátette, hogy kész ellátogatni Phenjanba is, hogy személyesen folytasson megbeszélést Észak-Koreával.

Forrás: https://www.ft.com/content/69f7c1a8-361f-11e7-bce4-9023f8c0fd2e

A kínai repülőgép-hordozók alkalmazásának egyes kérdései – Robert Farley, The Diplomat, 2017. május 11.

Az elsődleges célja a szovjet repülőgép-hordozóknak eltért az amerikai haditengerészet koncepciójától. A különleges műveletek, vagy értékes célpontok megsemmisítése helyett a szovjet hordozókat arra tervezték, hogy elrettentsék vagy megsemmisítsék a nyugati erőket. Ez magába foglalja a légierőt is, amiben a VSTOL Kijev-osztály és a STOBAR jellegű gépek képviseltetik magukat, amelyeknek a hordozója a Kuznyecov. Tehát ezek elsődleges célja a rövid távolságú bevethetőség, ami elegendő a fő területek megvédésére.

Kína első repülőgép-hordozója, a Kuznyecov-osztályú Liaoning 2012-ben állt szolgálatba, melynek elsősorban a legénység kiképzésében volt nagy szerepe. Azóta már megszületett a saját gyártású kínai hordozó, a Shandong, amelynek még szintén rövid hatótávolságú, védelmi szerepe van.

Azonban a legtöbb titkosszolgálati jelentés szerint, Kína a következő generációs repülőgép-hordozók kifejlesztésén dolgozik, amelyek már az amerikai haditengerészet hordozóihoz hasonló feladatok ellátására lesznek képesek.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/chinas-aircraft-carriers-and-nuclear-bastion-defense/

Trump és Délkelet-Ázsia: az elrettentés kérdése a Dél-kínai-tengeren – Koh Swee Lean Collin, The Diplomat, 2017. majus 6.

2017. április 26-29 között megrendezésre került a 30. ASEAN Summit, ami különböző eredményeket hozott azzal kapcsolatban, hogy az egyes tagok, hogyan állnak hozzá a dél-kínai-tengeri konfliktushoz. De ez nem meglepő, főleg azok számára, akik figyelemmel kísérik és tisztában vannak az ASEAN-on belül felmerülő bonyolult biztonsági problémákkal, annak ellenére, hogy vezető szerepet szán magának az Ázsia-csendes-óceáni térség architektúrájában.

De ami még fontosabb, hogy a küldő hatalmakat is ösztönözni kellene, legfőképpen a Donald Trump elnöksége alatt vezetett Egyesült Államokat, hogy vizsgálja újra a Dél-kínai-tengeren folytatott stratégiáját.

Mindent egybevetve, újra kellene kalibrálni az elrettentés/korlátozás eszközét a Dél-kínai-tengeren a parti őrségre fókuszálva a haditengerészet helyett, egy még együttműködőbb keretet kellene létrehozni az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az ASEAN kormányokkal a tengeri biztonsági kapacitás növelése érdekében. Ez Trump számára lehetne egy „tengeri pivot” elképzelés, amellyel megnyugtatná délkelet-ázsiai országokat és elköteleződne irányukba, anélkül, hogy veszélyeztetné az új barátság a kínai elnökkel.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/trump-and-southeast-asia-sustaining-the-maritime-pivot/

Mi a véleménye a délkelet-ázsiai országoknak Trumpról és az új amerikai külpolitikáról? – Catherine Putz, The Diplomat, 2017. május 10.

Az újraegyensúlyozásnak vége és ezt Délkelet-Ázsia is tudja. Egy friss online felmérés szerint, amelyet Amerika-Délkelet-Ázsia szakértők töltöttek ki, a megkérdezettek 69,8 százaléka úgy gondolja, hogy Délkelet-Ázsia sokkal stabilabb egy aktív amerikai elköteleződés mellett.

Azonban abban már megoszlottak a válaszok, hogy mely régió fontos az amerikaiak számára, egy valamiben azonban egyetértettek, hogy a Dél-kínai-tenger mindenképpen a figyelem középpontjában van. Míg a válaszadók 45,9 százaléka véli úgy, hogy Amerika védelmezni tudja a szabadkereskedelmet, az emberi jogokat és a nemzetközi jogot a térségben, addig 53,3 százalék ért egyet abban, hogy Amerika fent tudja tartani a szabadhajózhatóságot a Dél-kínai-tengeren.

A regionális félelmet a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban – ahol számos ASEAN országnak területei követelései vannak – az egyre inkább benyomuló Kína okozza. A válaszadók 74 százaléka szerint Kína a legbefolyásosabb hatalom a régióban és ugyanennyien vélik úgy, hogy az is marad a jövőben. Valamint a felmérést kitöltők nagyon nagy arányban (80,2 százalék) gondolja azt, hogy Kína töltené be azt az üres teret vagy stratégiai vákuumot, amit egy esetleges amerikai kivonulás eredményezne.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/what-does-southeast-asia-think-about-the-trump-presidency/

Kína és Izrael ellentétes érdekei Szíriában és a két ország kapcsolatainak jövője –Christina Lin, ISN, 2017. május 8.

A kínai-izraeli kapcsolatok az utóbbi években újra jól alakulnak, főleg Benjamin Netanyahu miniszterelnöksége alatt, aki Pekingbe látogatott a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából. A látogatás során innovatív és átfogó kapcsolatként írták le a két ország viszonyát, majd az izraeli miniszterelnök, úgy is jellemezte, mint egy házasságot, amely a mennyekben köttetett.

Habár minden „házasságban” vannak viták, a két ország legnagyobb nézeteltérését a szíriai rendezés okozza, mivel Izrael szerint az Assad kormánynak mennie kell, Kína szerint viszont maradnia.

Jelenleg Kína a közel-keleti térségben egy új lehetőséget kínál fel az országoknak az amerikai demokrácia erőltetéssel szemben. Az új Selyemút keretében ugyanis össze kívánja kötni Eurázsiát, csökkenteni a terrorizmus fenyegetettséget és gazdasági fejlődést, valamint regionális stabilitást kíván létrehozni.

Ezzel az izraeli kapcsolatokat is javítani tudja, főként, ha befektetéseket eszközöl Jeruzsálembe és a globális kereskedelem fontos részévé emeli azt.

Forrás: http://www.css.ethz.ch/en/services/digital-library/articles/article.html/f29ea2a9-5961-4920-a0d8-f95209e84f15

Kína tengerentúli beruházásainak új modellje – Liu Jiahua, Project Syndicate, 2017. május 12.

A Kína által bejelentett Egy övezet, egy út, valamint a Nemzetközi termelési együttműködés kezdeményezés tökéletesen jelzi Xi Jinping célját egy új, eurázsiai és globális, fejlesztéseken és együttműködésen alapuló globalizációs modell felállítására. A kínai vállalkozások és befektetők már meg is kezdeték ezek megvalósítását, és 2020-ig az előrejelzések szerint megtriplázzák külföldi befektetéseiket, a mostani 6,4 trilló dollárról 20 trillióra. Ám a kockázatokkal és az eladósodás veszélyével is járó, gyors tempójú beruházások visszafelé is elsülhetnek, ha Kína nem tanul múltbéli hibáiból és szem elől veszti hosszú távú céljait.

Az új szakpolitikai irányzat kifejezetten arra bátorítja a magán és állami tulajdonban álló cégeket, hogy működjenek együtt helyi vállalkozásokkal, különösen a logisztika, információs rendszerek és közműhálózatok területén, ezzel is ösztönözve az együttműködést a vállalatok, a közösségek és a kormányzati vezetők között.

Kína hagyományos beruházási – a fúziók és felvásárlások (M&A) – modellje ma már nem működőképes, hiszen az ilyen, túlzottan koncentrált beruházások hatalmas kockázatokkal járnak. Ráadásul ezek a kockázatok az elmúlt években nagymértékben növekedtek, hiszen az M&A beruházások 2011 és 2016 között 5-ről 20%-ra nőttek. Ezzel Kína, Japánt megelőzve a második legnagyobb tengerentúli beruházóvá vált az USA után. A legnagyobb probléma, hogy a koncentrált felvásárlások általában a cég értékének csökkenéséhez vezetnek, ami magával hozza a tőkeáttétel és az eladósodás veszélyét.

Ezeket figyelembe véve a legfontosabb, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva, hosszú távon megtérülő projektekbe kezdjenek bele. A két kezdeményezés pontosan ezen elvek mentén igyekszik kialakítani működési kereteit.

Forrás: https://www.project-syndicate.org/commentary/new-model-chinese-outward-investment-by-liu-jiahua-2017-05

Oroszország a kínai befolyás túlzott növekedésének kockázatát látja az OBOR kezdeményezésben – Kathrine Hille, Finnacial Times, 2017. május 14.

A Pekingben tartott OBOR fórumon Xi Jinping úgy jellemezte Kínát és Oroszországot, mint a globális rend és stabilitás két ballasztkövét. Vladimir Putyin kihasználva az alkalmat igyekezett párhuzamot vonni az OBOR és Moszkva saját regionális kezdeményezése, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) között. Kifejtette, hogy a két kezdeményezés szerencsésen kiegészíti egymást, és hogy az EEU a „jövő nagy civilizációs projektje” lehet.

A két kezdeményezés kapcsolatáról a vélemények különbözőek. Vannak, akik az OBOR-t szintén az EEU részének tartják, és vannak, akik úgy látják, Kína, a maga javára, az orosz befolyást igyekszik csökkenteni Ázsiában és Európában. „A legkellemetlenebb dolog számunkra, hogy Kína az eurázsiai integrációs folyamatok erős központjává vált, amire a korábbiakban nem volt példa. Ahelyett, hogy az OBOR-t összekötnénk az EEU-val, ez utóbbi lassan a kínai program alárendeltjévé válik” – mondta Vladimir Portyakov, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti tanulmányok Intézetének igazgatója.

És bár Xi igyekezett beszédeiben utalni arra, hogy az OBOR-nak nem célja más regionális kezdeményezések hátráltatása, de Moszkva figyelmét nem kerülte el, hogy bár Putyin kiemelt vendége volt a pekingi fórumnak, az oroszok jelentős hasznot egyelőre nem várhatnak a kínai projekttől.

Forrás: https://www.ft.com/content/d9122d30-386d-11e7-821a-6027b8a20f23

Folytatódik a szingapúri tengeri flotta bővítése – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2017. május 17.

Május 16-án Szingapúr védelmi minisztere, Ng Eng Hen bejelentette, hogy Szingapúr további két tengeralattjárót vásárol Németországtól. Ez a lépés csak a legutóbbi azok sorában, amelyek keretében a városállam bővíti tengeri kapacitásait, ezzel válaszolva a regionális és globális biztonsági kihívások növekedésére.

Négy tengeralattjárójával, Szingapúr már eddig is az egyik legnagyobb tengeri kapacitással rendelkezett a dél-kelet ázsiai országok között. Indonézia és Malajzia két-két, míg Vietnám hat tengeralattjáróval rendelkezik. Thaiföld, Mianmar és a Fülöp-szigetek pedig már tervezik a tengeri hadtestük tengeralattjáróval való bővítését.

Ng a bővítést a Szingapúri Köztársaság Haditengerészet modernizálásának újabb lépéseként jelentette be. A beszerzések alátámasztásául számos statisztikát idézett, többek között azt, amelyik 2020-ig a haditengerészeti költések növekedését az ázsiai – csendes-óceáni térségben 60%-ra teszi. Ez nagyjából 800 további hadihajó és tengeralattjáró szolgálatba állítását jelenti a térségben 2030-ig.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/singapore-to-boost-submarine-fleet/

Az Egy övezet, egy út fórum eredményei –Shannon Tiezzi, The Diplomat, 2017. május 16.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezésről tartott fórum (BRF) május 15-én zárta be kapuit Pekingben. A kétnapos csúcstalálkozó minden kétséget kizáróan az év legnagyobb és legkomolyabb diplomáciai eseménye volt Kínában, ahol Xi Jinping mellett további 30 ország képviseltette magát a legmagasabb szinteken. Az esemény tulajdonképpen diplomáciai jelképe Kína ambiciózus törekvéseinek, miszerint kiépítsen Európa és Kelet-Ázsia között egy kereskedelmi, pénzügyi és kulturális hálózatot.

Habár a hangsúly inkább az együttműködés globális hatásain volt, a legjobban mégis a bilaterális egyezményeken keresztül érthető meg az Egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezés. Xi elnök összegzése alapján, a fórumon 68 ország és nemzetközi szervezet írt alá megállapodást az OBOR támogatásáról. Ezek a megállapodások többek között magukba foglalnak egy szabadkereskedelmi egyezményt Grúziával, energetikai együttműködéseket Szaúd-Arábiával, Azerbajdzsánnal és Oroszországgal, valamint egy stratégiai együttműködést az Interpollal.

Az egyik legnagyobb horderejű bejelentés egyértelműen az OBOR projekt finanszírozási forrásainak további növelése volt. Beszédében Xi Jinping biztosította az együttműködésben részt vevő országokat, hogy további 14,5 milliárd dollárt fognak a Selyemút Alapnak folyósítani, valamint a Kínai Fejlesztési és Export-Import Bank egy új hitelezési rendszert fog felállítani 18,8 és 36,2 milliárd dolláros alappal. Ezeken felül Kína további 8,7 milliárd dollárt különít el humanitárius segélyezésekre is.

A kínai vezetés összességében elégedett volt a fórumon elért eredményekkel, és bejelentette, hogy 2019-ben ismét várja az együttműködésben részt vevő országokat, a második BRF-re.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/what-did-china-accomplish-at-the-belt-and-road-forum/

Mit tartalmaz az amerikai-kínai 100 napos akció terv? – Jesse Heatley, The Diplomat, 2017. május 17.

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína megegyeztek az első lépésekről a jövőbeni kereskedelmi együttműködést illetően. Múlt héten jelentették be az első eredményeit annak a 100 napos cselekvési tervnek, amelyet Xi Jinping és Donald Trump még az áprilisi találkozójuk alkalmával hívtak életre. Egy hónap elteltével a felek 10 területen jelentettek be kezdeteleges együttműködést az agrárkereskedelem, a pénzügyek, a beruházások és az energetika terén.

A Kínával való megállapodások nagyobb hozzáférést jelentenek az USA-nak a hús-, a pénzügyi szolgáltatások és az elektronikus fizetést lehetővé tevő rendszerek piacához. Kína cserébe ígéretet kapott, hogy a baromfi exportot akadályozó, rég óta fennálló korlátok lebontásra kerülnek a jövőben.

Az engedmények és tárgyalások ellenére azonban az igazán nagy horderejű döntések és lépések még váratnak magukra. Sokan csalódtak, hogy a 100 napos cselekvési terv nem rendez olyan fontos kérdéseket, mint az acél- és alumínium többletkapacitások, a nehézkes technológiai szigorítások, és az amerikai cégekkel való egyenlő bánásmód az egyes szektorokban, Kínában.

Persze a tárgyalások még csak most kezdődtek, így a Trump adminisztráció a következő hónapok egyeztetései alkalmával még ezeken a területeken is elérhetek előrelépéseket.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/whats-in-the-us-china-100-day-action-plan/

Mit gondol a kínai nép az Egy övezet, egy út kezdeményezésről? – Merriden Varrall, The Diplomat, 2017. május 17.

Bár az angol nyelvű sajtó rengeteget cikkezett a Pekingben tartott Belt and Road fórumról, Xi Jinpingnek igazán a kínai polgárok véleménye fontos. A saját és a Kommunista Párt legitimációja ugyanis attól függ, hogy a népesség elégedett-e működésükkel és azzal, ahogy eleget tesznek az 1989 után hallgatólagosan létrejött társadalmi szerződésben lefektetett követelményeknek. Hogy a Párt továbbra is élvezhesse a polgárok támogatását az kell, hogy folyamatosan javítson anyagi jólétükön és megtartsa ígéretét, miszerint megváltoztatja Kínának a világban betöltött szerepét.

A kínai periodikák az elmúlt napokban terjedelmes és igen pozitív hangvételű írásokat közölt a fórumról. Mivel a kínai sajtó nagy része állami tulajdonban van, ez nem is meglepő; a People’s Daily és a Xinhua magazinok például Xi Jinping nyitóbeszédét hozták címlapon, az „új selyemút gondolkodásmód” megújítására hívva fel a figyelmet.

Amennyire a közösségi médiából megállapítható, a kínai nép hozzáállása eddig az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez igencsak pozitív. A 2008-as Olimpiai Játékokhoz hasonlóan az Egy övezet, egy út is szimbólumává vált Kína megérkezésének a világ színpadára. A fórum hatalmas siker volt abból a szempontból is, hogy a kínai polgárok láthatták, elnökük egy olyan államférfi, akinek határozott elképzelései vannak arról, hogyan tehető jobbá Kína és a világ jövője.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/what-did-chinese-people-think-of-the-belt-and-road-forum/

Vita Japánban az alkotmánymódosítás körül – Craig Mark, The Diplomat, 2017. május 18.

Nagy eséllyel a közeljövőben Japán felkészülhet első alkotmánymódosítására. A miniszterelnök, Shinzo Abe 2020-as évet jelölte meg, amikor a módosítás által Japán „ismét újjászülethet”. Abe konzervatív Liberális Demokrata Pártja 2012-ben került ismét hatalomra, azóta folyamatosan azon dolgozik, hogy az alkotmányos keretek között Japán Önvédelmi Erőinek helyzetét, felépítését erősítse, lehetőségeit bővítse.

Az alkotmány szóban forgó 9. szakasza kimondja, hogy a globális béke fenntartása érdekében Japán lemond háború indítási jogáról és bármilyen erő alkalmazásáról nemzetközi viták felmerülése esetén. Ennek érdekében sem vízi, sem szárazföldi, sem légi haderőt nem tart fenn az ország. 2015-ben újraértelmezték a cikkelyt, így a szövetségesek (főleg az USA) megsegítésére, a kollektív önvédelem jegyében bevethet haderőt Japán.

Ugyanakkor az alkotmánymódosítás útjában több akadály is áll, amiket ha ügyesen használnak fel az ellenzéki pártok, veszélyeztethetik a kormánypárt kétharmados többségét a Parlamentben.

Forrás: http://thediplomat.com/2017/05/japan-debates-changing-its-pacifist-constitution/

Szerzők: Boros Luca; Zoltai Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: