A kikötői fejlesztések legújabb mérföldkövei Szingapúrban: Pasir Panjang és Tuas

Szingapúr a kikötőfejlesztéseket tekintve is a világ élvonalába tartozik. 2017-ben befejeződik a 3,5 mrd. dolláros költséggel megépülő legmodernebb Pasir Panjang terminál 3-as és 4-es fázisa, miközben már a Tuas megakikötő projektje is megkezdődött. A kormány tervei szerint 2027-re az összes kikötői tevékenységnek Tuas fogja az otthont biztosítani, amely a világ egyik legmodernebb kikötői infrastruktúrájával fog rendelkezni.

Szingapúr ma Shanghai után a világ második legforgalmasabb kikötője és a legforgalmasabb átrakodási központja, amely 120 országban közel 600 kikötővel áll kapcsolatban. A világ teljes hajókonténer szállítmányának 1/7-ét bonyolítja.[1] Az ország számára a tengeri kereskedelem és a kikötők fejlesztése egyben a túlélés zálogát is jelenti, ezzel pedig a kormányzat is tisztában van.[2] Jelenleg az ország területének (710 négyzetkilométer) 3%-át alkotják a kikötői és repülőtéri létesítmények, de a fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ra ennek a megduplázódása várható.

 

A világ legnagyobb konténerkikötői (forrás: http://asia.nikkei.com/var/site_cache/storage/images/node_43/node_51/2016/201611/20161122t/20161124shippingportsline/5487709-2-eng-GB/20161124ShippingPortsLine_large_580.png)

 

2004-ben a kormány döntött a Pasir Panjang terminálok kibővítéséről, amely a 3-as és 4-es fázisok megépítésével 50%-kal növelné meg a kikötői kapacitást. A 2017-ben befejeződő 3,5 mrd dolláros beruházás során, a tengerparton eddig 198 ha földterület feltöltése fejeződött be, melynek során a kivitelezők a legmodernebb környezetkímélő módszereket alkalmazták, egyúttal a legújabb kikötői technológiát és a legkorszerűbb infrastruktúrát telepítették, például szolgálva a 2027-re elkészülő Tuas megakikötő felépítésének, amely a tervek szerint 2040-re már a város összes kikötői tevékenységét egyesíteni fogja.[3]

A szingapúri kikötő fejlesztések főbb állomásai

Amikor Sir Stamford Raffles 1819-ben megalapította Szingapúrt, a kikötő mielőbbi felépítése és üzembe helyezése a britek számára prioritást élvezett. A 19. század során a hajóforgalom fokozatosan növekedett, ezért a kibővített Keppel kikötő egyre nagyobb jelentőségre tett szert, 1938-ra pedig Ázsia legnagyobb szárazdokkja is megépült. 1963-ban fontos lépésnek tekinthető a kikötő egységes adminisztratív irányítás alá vonása, a Szingapúri Kikötői Hatóság felállításával.[4]

Az ország függetlenedését követően 1965 után a gazdasági fejlődés motorját jelentő iparosítás részeként a kikötői fejlesztések tovább folytatódtak, az export orientált iparosítási stratégia a kikötőknek is komoly szerepet szánt. Jurong és Keppel kikötőit tovább bővítették, utóbbi esetében 1966-ban az első mélyvizi horgonyzóhelyet is létrehozták, noha a konténerhajók nagy forgalmára még egyáltalán nem lehetett számítani.[5]

A britek távozását követően a teherhajók fogadását biztosító kikötők fejlesztésével kapcsolatban a kormány súlyos döntés meghozatalára kényszerült. Végül a Világbank véleményével ellentétben – amely túl korainak találta az ötletet – a holland gazdasági tanácsadó Albert Winsemius tanácsára a kormány az első konténerkikötő megépítése mellett határozott.[6] A Tanjong Pagar Terminál 1972-ben nyílt meg, ezt követően a tengerparton is jelentős földfeltöltési munkálatok kezdődtek, a hosszú távú fejlesztési tervekhez igazodva. Az 1973-as olajárrobbanást követően ugyan a konténerhajók forgalma visszaesett, de az 1980-as években a kereskedelem bővülése miatt már újabb dokkok megnyitása vált szükségessé. Az 1990-es évek elején Tanjong Pagar elérte a maximális kapacitását, ezért egy 1,5 mrd dolláros projekt keretében döntés született Pulau Brani szigetének konténerkikötővé való átalakításáról.[7]

A konténerhajók forgalmának közel 30%-os növekedése miatt azonban ez is kevésnek bizonyult és hamarosan újabb kikötő megnyitásáról kellett dönteni, a helyszínt pedig Pasir Panjang vagy Tuas biztosíthatta.

Szingapúr kikötői termináljainak pozíciója. (KT: Keppel terminál; BT: Brani terminál; TPT: Tangjong Pagar terminál; PPT: Pasir Panjang terminál) (forrás: http://www.clc.gov.sg/documents/books/research-workshop/2016/Rotterdam-Port-and-the-City-Heart-of-Innovation-Presentation-Paper.pdf

 

A várostervezők utóbbi mellett foglaltak állást, ugyanis Pasir Panjang-ot alapvetően pihenőövezetté akarták alakítani, de a kikötői tervezők a meglévő kikötői létesítmények közelsége miatt Pasir Panjang-ot támogatták. Mivel az összekapcsolhatóság egy átrakodási központ esetében kritikus jelentőségű és jelentős pénzügyi megtakarítást is eredményezhet, végül Pasir Panjang-ra esett a választás.[8]

 Pasir Panjang és az innováció jelentősége

A Pasir Panjang-i beruházást a kormány több fázisban tervezte megvalósítani. Az 1. fázis 1993-ban kezdődött, majd követte a 2. is, végül 2010-re mindkettőt sikerült befejezni. Az építkezés során a Kikötői Hatóság a hosszú távú tervezés, a versenyképes gazdaság és a fenntartható fejlődés kívánalmainak egyaránt igyekezett megfelelni. Ezzel párhuzamosan az új kikötők versenyképességét a technológiai fejlesztésekkel és az innovációval próbálta biztosítani. A komputerizáció jegyében a számlázást és a bérelszámolást már 1967-ben számítógépes rendszerre bízták, 1973-ban pedig az első online konténerkezelő rendszer is üzembe állt. 1984-ben jött a BOXNET az elektronikus adatátvivő rendszer, lehetővé téve a szállítmányozási cégek és a hajótársaságok közötti valósidejű kommunikációt. 1989-ben igazi áttörést jelentett a Számítógépes Integrált Terminál Operációs Rendszer bevezetése, amely a konténerekkel kapcsolatos ügyintézést egységesítette.[9]

Pasir Panjang esetében a fejlesztések még nagyobb szerephez jutottak. 2000-ben bevezették a távirányítású darukezelői rendszert, amelynek az a lényege, hogy egyetlen darukezelő 6 darut is képes irányítani, lehetővé téve a kikötői szolgáltatások gyorsabb és olcsóbb elvégzését. A konténerszállító hajók növekvő méretére szintén reagálni kellett, hiszen mélyebb horgonyzóhelyek és magasabb daruk építése vált szükségessé.[10]

A konténerszállító hajók méretének változása 1968-2018. (forrás: http://www.agcs.allianz.com/assets/Infographics/ContainerShipGrowthInfographic2015_1000X1125.jpg)

A Pasir Panjang terminál 3-as és 4-es fázisa

2004-ben a Szingapúrba érkező hajók összrakománya már meghaladta az 1 mrd. bruttó regisztertonnát, ezért a kormány újabb beruházások mellett döntött. A tervek szerint a Pasir Panjang terminál 3-as és 4-es fázisának megépítésével Szingapúr konténeráteresztő képessége évi 40%-kal nő, így elérheti az évi 50 millió TEU-t.[11]

Miután 2007-ben megkezdődtek a földfeltöltési munkálatok, a 3,5 mrd dolláros beruházás során pedig 198 ha (280 futballpálya) nagyságú terület feltöltése fejeződött be. Ennek keretében 15 új mélyvizi horgonyzóhely létesült, amely 6000 m-es új rakodópartjával évi 15 millió TEU-val növeli meg a város konténeráteresztő kapacitását.[12] 2015 júniusában már megnyitották az új horgonyzóhelyeket a hajóforgalom előtt, de a projekt teljes befejezése csupán 2017 végére várható.

Az építkezés során a termelékenység és a hatékonyság növelése élvezett prioritást, de a környezetvédelmi megfontolásokra is nagy hangsúly fektettek. Az államnak 460 millió dolláros megtakarítást jelentett, hogy az alternatív töltőanyagok (pl. agyag) használatával a feltöltéshez szükséges homok mennyiségét 45%-kal sikerült csökkenteni. A hagyományos cölöpök helyett a tenger mellett és a dokkok oldalán 150 vízzáró, betonból készült keszont telepítettek, melyek a hajók számára mólóként is funkcionálnak.[13] Az úszó iszap barikád építése és a folyamatos zajszintmérés mellett a korallok áttelepítése tekinthető az egyik legfontosabb eredménynek: Az élő korallok többségét – melyek a munkálatok során szintén veszélybe kerültek volna – a Labrador Természetvédelmi Területről sikerült 80%-os túlélési rátával áttelepíteni, így csak a legellenállóbb fajok maradtak eredeti helyükön.[14]

A Pasir Panjang 3-as és 4-es fázisának megépítése során a legújabb kikötői technológia és az innovatív fejlesztések a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kaptak. Automata távvezérelt vasúton mozgó daruk, melyek 24 sor konténert is elérnek, első alkalommal kerülnek alkalmazásra, ennek következtében az új kikötő a legnagyobb konténerszállító hajók fogadására is képes lesz.

A kikötői infrastruktúra fejlődése a megnövekedett követelményekkel összhangban. (forrás: http://www.clc.gov.sg/documents/books/research-workshop/2016/Rotterdam-Port-and-the-City-Heart-of-Innovation-Presentation-Paper.pdf)

 

A konténerek szállítására pedig a Kikötői Hatóság 30 vezető nélküli, elemmel működő távvezérelt teherautót vásárolt.[15] Nem véletlen, hogy Pasir Panjang ma Szingapúr Top 50-es mérnöki teljesítményeinek sorába tartozik, az ország pedig globális vezető szerepet tölt be a kikötői automatizáció területén.

A Tuas megakikötő

Pasir Panjang-nál még javában folytak a munkálatok, de a kormány a kikötőfejlesztés területén már egy újabb nagyhorderejű döntést hozott. Mivel 2027-ben Tanjong Pagar, Keppel, Pulau Brani és Pasir Panjang esetében is lejár a várossal kötött bérleti szerződés, így az összes kikötő számára új helyet kellett találni. 2012-ben úgy döntöttek, hogy a kisebb kikötőket végül egyetlen megakikötőbe koncentrálják, melynek helyszínéül – a korábbi viták ellenére – Tuas-ra esett a választás.[16] A kikötők összevonása jelentős költségmegtakarítást eredményez az érintettek számára, miközben az 1337 ha-n elterülő megakikötő – amely 2040-re már az összes kikötői tevékenységet magába foglalja – Szingapúr konténeráteresztő kapacitását évi 65 millió TEU-ra fogja növelni.[17]

Szingapúr kikötője 2030-ban a tervek szerint (forrás: https://1.bp.blogspot.com/-vkHEGZszR9Q/VygcFlUIfHI/AAAAAAAAmZs/P-vQnzDaLLIcMaVeKLtLuFgKvHXLF3U-gCKgB/s1600/Singapore-Tuas-Terminal-BT-photo.jpg)

 

A tervek szerint a beruházás 4 szakaszban valósulna meg. Az első szakasz munkálatai 2015-ben kezdődtek és az elképzelések szerint 2020-ra fejeződnek be.[18] A hatékonyság és a fenntartható fejlődés biztosítása még nagyobb súllyal esik a latba, mint Pasir Panjang esetében. A földfeltöltés során homok helyett a töltőanyag 60%-át már alternatív forrásból fedezték, ezzel 90 millió dolláros költségcsökkentést eredményezve.[19]

A Tuas megakikötő építésének 1. szakasza. (forrás: https://images.marinelink.com/images/maritime/w800/image-mpa-singapore-58637.jpg)

 

A környezeti hatástanulmányokat követően a korallok megmentése is prioritást kapott: végül közel 1600 korallfajt telepítettek át a Déli-szigetekre. Mindazok a technológiai fejlesztések, amelyek már Pasir Panjang-nál is megjelentek, természetesen itt is alkalmazásra kerülnek, persze a tapasztalatok figyelembevételével és további innovációk beépítésével.

Szingapúr példája

Lee Kuan Yew az ország néhai miniszterelnöke egyszer így fogalmazott: „Szingapúr létjogosultsága a kikötő volt. Szingapúrnak arra kell törekednie, hogy megmaradjon jelentős kikötői központnak.”[20] A városállam vezetése maradéktalanul azonosult ezzel a szemlélettel és a 21. században is mindent megtesz annak érdekében, hogy proaktív módon a legmodernebb fejlesztések segítségével hosszú távon biztosítsa az országnak a tengeri kereskedelemben betöltött kiemelkedő szerepét. A két legújabb projekt Pasir Panjang és Tuas kikötőfejlesztései a hatékonyság, a termelékenység, vagyis a versenyképesség növelése mellett ugyanakkor az államnak a fenntartható fejlődés melletti szilárd elkötelezettségét is bizonyítja, példával szolgálva a világ többi tengeri kereskedelmi központjainak.

Jegyzetek

[1] PSA Singapore, https://www.singaporepsa.com/about-us (2017.04.10.)

[1] A tengerhez kapcsolódó iparágak jelenleg 170000 embert foglalkoztatnak és a nemzeti GDP 7%-át biztosítják. jún 24 2015 LIM, Adrian: Pasir Panjang Terminal’s $3.5b expansion kicks off. In: The Straits Times, June 24, 2015 http://www.straitstimes.com/singapore/pasir-panjang-terminals-35b-expansion-kicks-off (2017.04.10.)

[1] TAN, Audrey: Engineering feats at Pasir Panjang a model for Tuas. In: The Straits Times, October 28, 2016. http://www.straitstimes.com/singapore/engineering-feats-at-pasir-panjang-a-model-for-tuas (2017.04.10.)

[1] WONG, K. J. – CHNG V. P. M.: Singapore: A Port City – the Case of Port Development and its Impact

on the City. Paper presented during the visit and workshop 4 “Joint planning strategies” Date: Thursday 6 October 2016, 15th World Conferences Cities and Ports „Crossover”, Rotterdam 5-7 October 2016, 1. http://www.clc.gov.sg/documents/books/research-workshop/2016/Rotterdam-Port-and-the-City-Heart-of-Innovation-Presentation-Paper.pdf (2017.04.10.)

[1] u. a. 3.

[1] Albert Winsemius 1984-ig Szingapúr legfőbb gazdasági tanácsadója volt, ajánlásait az ország első Fejlesztési Terve 1961-1965 is magába foglalta, amely a kikötői iparágak és a kereskedelem fejlesztését szorgalmazta. „Port and the City:Balancing Growth and Liveability” In: Urban Systems Studies, Centre for Liveable Cities Singapore, Singapore, 2016, 25-26. http://www.clc.gov.sg/documents/publications/urban-system-studies/rb162799_mnd_uss_bk4_seaports_final.pdf (2017.04.10.)

[1] WONG-CHNG: 4.

[1] „Port and the City”: 40-44.

[1] WONG-CHNG: 6-7.

[1] 2000-ben a Szingapúrba érkező konténerszállító hajók átlagos mérete már elérte a 300-330 m-es hosszúságot, melyek 6-8000 konténert szállítottak. WONG-CHNG: 8.

[1] Az 1 TEU azt a 20 láb hosszú, általában 8 láb magas és kb. 35 köbméteres szabványkonténert jelenti, amely hajón vasúton és szárazföldön is szállítható. „Port and the City”: 78.

[1] TAN

[1] Az építkezésnél 21x 32 m-es keszonokat, vagyis vízzáró szerkezeteket használtak.

[1] TAN

[1] LAURSEN, Wendy: The Automated Terminal. The Maritime Executive, 2016. 12. 05. http://www.maritime-executive.com/magazine/the-automated-terminal (2017.04.10.)

[1] Tuas, Szingapúr nyugati felén található, távol a lakó és üzleti övezettől. „Port and the City”: 78-80.

[1] LIM

[1] LOH, Dylan: Phase 1 of Tuas Terminal on track for Dec 2020 completion. Channel NewsAsia, 09 December 2016 http://www.channelnewsasia.com/news/singapore/phase-1-of-tuas-terminal-on-track-for-dec-2020-completion/3356124.html (2017.04.10.)

[1] A városi építkezések során kitermelt töltőanyagot közvetlenül felhasználták a feltöltésekhez, megspórolva a tárolási költségeket is. „Port and the City”: 82-83.

[1] „Port and the City”: 1.

Felhasznált Irodalom

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.