Shenzhen – a kínai sikertörténet

Az egykori kis halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált. A kínai Szilícium-völgyként is emlegetett Shenzhen gazdasági sikerei várhatóan nemsokára beérik az egykori példaként szolgáló Hong Kongét. A város fejlődésének sikertörténete nemcsak az átalakuló kínai gazdaság húzóereje lehet, hanem modellként is szolgálhat a többi kínai város számára. A pekingi vezetés pedig a Gyöngy-folyó deltájában tervezett ’Greater Bay Area’ kezdeményezésben kulcsszerepet szánna a városnak.

Bevezetés

Mao Ce-tung halála után Kínának komoly változásra volt szüksége ahhoz, hogy elinduljon a fejlődés útján, amihez a gazdasági növekedés alapfeltételnek bizonyult. A kínai vezetésnek ezért komoly reformtervet kellett kidolgoznia, amelynek a Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ – Special Economic Zone) létrehozása is a része volt, Shenzhen az első területek között szerepelt, amelyek ilyen speciális területté válhattak. A lassan 40 éves távlatból látható, hogy milyen hatalmas sikertörténet zajlott le a városban és hogy hogyan vált az egyik legsikeresebb SEZ-zé. Ehhez azonban elengedhetetlen volt a városvezetés és a városfejlesztés jól kidolgozott stratégiája, hogy a rohamléptekben mind területileg, mind gazdaságilag, mind pedig népességileg növekvő város ezekre megfelelően felkészüljön. Amikor a reformok kezdtek kifulladni – többek között, mert egész Kína nyitottá vált és megszűnt a SEZ-ek kiemelt szerepe – Shenzhen ekkor stratégiaváltásra kényszerült. Ennek sikerességét pedig más sem jelzi jobban, minthogy manapság a kínai Szilícium-völgyként is emlegetik. A Kínai Kommunista Pártnak is lépnie kellett a reformokat illetően, ezért Xi Jinping a következő szakasznak a reformok elmélyítését jelölte meg. Ezen a koncepción belül került bejelentésre a ’Greater Bay Area’, amely egy soha nem látott méretű metropolisszá kívánják egybeolvasztani a Gyöngy-folyó deltáját.

Különleges Gazdasági Övezet

A kínai reformok végrehajtására nem állt rendelkezésre egy konkrét terv, azokat részletesen ki kellett dolgozni, a fokmérője a növekedéshez való hozzájárulás volt, fő célja pedig a tervgazdaság hibáinak kijavítása. A kínai vezetés a sikeresség érdekében arra is hajlandó volt, hogy megengedje a gazdaság szereplőinek, hogy meglévő piaci igényeket elégítsenek ki és plusz jövedelemre tegyenek szert ezáltal, akár a tervgazdaság háttérbeszorításának az árán is. Azonban ezek a kezdeményezések nem befolyásolhatták az elit pozícióját. Ennek keretében született meg az a döntés, hogy Különleges Gazdasági Övezeteket hoznak létre és csakis ezeknek a területeknek a számára engedélyezik a külgazdasági nyitás és a külföldi tőke beengedését, inkubátor terepek és vegyesvállalatok létrehozását.[1]

A Különleges Gazdasági Területek ötlete tehát 1978-ra nyúlik vissza, amikor a kínai vezetők megfelelő megoldást kerestek, hogy kiemeljék az országot a szegénységből és gazdasági fellendülést hozzanak. Ezek a kiemelt funkcióval rendelkező területek a későbbiekben igazán sikeressé váltak és ma is fontos gazdasági szerepet töltenek be Kínában, főleg annak köszönhetően, mivel egykoron és ma is nagy támogatást élveztek a központi vezetéstől és viszonylag szabad kezet kaptak ezeknek a különleges zónáknak a vezetői.[2] A Különleges Gazdasági Területek önálló gazdasági szabályokat alkothattak az ország többi területétől eltérően. Fő céljuk egy megfelelő gazdasági környezet kialakítása volt a közvetlen külföldről beáramló tőkebefektetések (FDI – Foreign Direct Investment) számára. Ennek elérésére gazdasági ösztönzőket használtak főként adókedvezmények és alacsonyabb vámok formájában, hogy bevonzzák a külföldi valutákat és technológiai fejlődést eszközöljenek, így felgyorsítva a gazdasági növekedést. A Különleges Gazdasági Övezetek alapvetően liberális gazdasági környezetként szolgáltak, amelyek elősegítették az innovációt és a fejlődést Kína határain belül. A kínai vezetés képes volt a SEZ-eket arra használni, hogy szépen, lassan véghez vigye a nemzeti reformokat, amelyeket enélkül lehetetlen vagy nagyon nehéz lett volna, így elindítva az országot a gazdasági növekedés útján.[3]

Shenzhen fejlődése és a várostervezés szerepe

A reformok kezdetekor az 1970-es években még egyik későbbi SEZ város (Shenzhen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) sem volt nevezhető megapolisznak, de még városnak sem, mind Kína déli partján helyezkednek el, Hong Konghoz és Makaóhoz közel. Deng Xiaoping a kínai reform és nyitás atyja, Kína modernizációjának elindítója 1977-ben Guangdong tartományba látogatott, ahol többek között Shenzhen is található.[4] Két évvel a látogatás után 1979 júliusában pedig az akkor még falu is kiválasztásra került, hogy a reform és nyitás helyszíne lehessen és a kiválasztottak megkezdhették elszakadásukat a tervgazdálkodás rendszerétől.[5]

1980 májusa óta, amikor a SEZ-ek megkezdték tényleges működésüket, azóta ezekre a területekre folyamatosan emberek érkeztek Kína minden szegletéből. Korábban a kevesebb, mint 30 000 fővel rendelkező Shenzhen nem volt több, mint egy kis halászfalu, de megcsinálta sikerét, mint Kína egyik első Különleges Gazdasági Területe, ahol a külföldi befektetések és a magánvállalatok engedélyezettek voltak.[6] Deng Xiaoping későbbi 1992-es déli körútja alkalmából a városba is ellátogatott, ahol többek között Shenzhen gyors fejlődése is legitimizálta számára a reformok sikerességét és bizonyosságot nyert, hogy a reformoknak folytatódniuk kell.[7] Shenzhen mára már egy metropolisszá fejlődte ki magát, lakossága majdnem eléri a 12 millió főt, GDP-je pedig Kínában a negyedik legnagyobb Peking, Shanghai és Guangzhou után.[8]

Ahhoz, hogy ez a fajta gyors fejlődés végbemehessen egyaránt nagy szerepe volt a városvezetésnek és a városfejlesztésnek. Nekik köszönhetően 25 év alatt három jól kidolgozott terv is sikeresen megvalósult, amelynek mindegyike nagyban hozzájárult a növekedési irány fenntartásához. Az első ilyen 1986-ban született, ahol hat csomópontot alakítottak ki, amelyek koncentrálták a növekedési gócpontokat és három autópályát építettek ki az infrastrukturális összeköttetésükre. Az elkövetkező tíz évben a példa nélküli növekedésnek köszönhetően és a kontroll hiánya miatt hatalmas urbanizáció ment végbe a városban. 1996-ban a shenzheni különleges zóna kiterjedtsége 645 négyzetkilométert fedett le (Budapest 525,3 km2). A város földhiánnyal küzdött, a legtöbb megépült lakóegység pedig alacsony laksűrűségű és rossz minőségű volt, a városfejlesztők pedig aggódtak az életkörülmények miatt, így további 1000 km2-t szabadítottak fel a város számára és tolták ki a határait. Az itt kialakult „perifériális klaszterek” összeköttetésbe kerültek a már meglévő hat gócponttal, ezek összekötésére még nagyobb infrastrukturális fejlesztések indultak, többek között új autóutak épültek és megkezdődött a metró hálózat kiépítése, hogy biztosítsák a fejlődés zavartalanságát. A 2000-es évek közepén a harmadik városfejlesztési terv készítésekor, azonban nagy dilemmával találták szemben magukat. A fejlesztésre fogható területek csökkentek, méghozzá gyorsan, már csak 100 négyzetkilométernyi legálisan fejleszthető terület maradt, a várostervezők pedig féltek, hogy terület hiányában a város fejlődése megreked. Végül ahelyett, hogy a városi zöldterületeket csökkentették volna, úgy döntöttek, hogy a város bizonyos részeit, nagyjából 200 négyzetkilométernyit a már beépített területből „városi regenerációs területté” nyilvánítanak és a düledező alacsony laksűrűségű épületeket felújítják és magasabb laksűrűségüvé teszik őket. A városi vezetés többek között azt is elfogadta, hogy visszavásárolja a korábban részvényeseknek eladott földterületeket és különféle létesítményeket építsenek rajta, valamint fejlesztőknek adják át, amihez szigorúbb építési szabályokat hoztak. A taktika sikeresnek bizonyult, ugyanis a shenzheni lakosság azóta újabb hárommillió fővel gyarapodott. A példanélküli növekedés azonban nem maradt következmények nélkül. Magán visel a legfőbb problémákat is, amelyekkel Kína is küzd: a túlzsúfoltság, korrupció, szennyezettség, és az elszámoltathatóság hiánya.[9] A shenzheni lakosság mindössze egynegyede rendelkezik csak a kínai tartózkodási engedéllyel (hukou), a többi körülbelül 9 millió ember csak migránsként tartózkodik ott, nem is beszélve a feketemunkásokról, akik illegálisan vállalnak munkát.[10] A legutóbbi években a város a szegényes munkakörülményeiről is elhíresült.[11] A „városi falvak” vagy munkásnegyedeknek nevezett részek ugyanis szinte egyik napról a másikra jelentek meg illegálisan a kijelölt növekedési határokon vagy a még szabad területeken ezáltal is fokozva a gondot, a kormány pedig nem foglalkozik megfelelően a problémával.[12]

A Kínai Államtanács nemrégiben programot bocsájtott ki, hogy lebontják azt a kerítést, amely a Shenzhenen belül kialakított Különleges Gazdasági Övezetet különítette el a város többi részétől. A szögesdrótból felépített határvonalat 1982-ben állították fel és 84,6 kilométeren keresztül húzódik, elkerítve az 1980-ban létrehozott egyik első SEZ területét. Ez a bejelentés a shenzheni vezetés és a Guangdong tartományi vezetés számára is lehetőséget ad, hogy fejlesszék a közlekedést, nagyobb figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és főként, hogy fejlesszék a közellátást és felújítsák a középületeket. Qu Jian a shenzhei székhelyű Kínai Fejlesztési Intézet igazgatóhelyettese szerint a határvonal eltávolítása a városrész hihetetlen fejlődésének köszönhető. Miután 2000-ben már nem részesült a városrész adókedvezményben gyakorlatilag a SEZ értelme megszűnt, azonban a városon belül a határvonal megmaradt történelmi emlékként, ami Kína első „ablakát” jeleníti meg, amely a reform és nyitást jelképezi. A kerítés hatalmas dugókat eredményezett a csúcsidőszakban, ugyanis a lakosság 70%-a a volt gazdasági zónán belül dolgozik, viszont azon kívül él. Qu Jian arra is rávilágított, hogy míg a gazdasági fejlesztési terv egy milliós populációra lett kifejlesztve, 2015-ben Shenzhen lakossága már elérte a 11,38 milliót. A zónán kívüli városrész jelentős lemaradással küszködik, így a következő kulcsfontosságú rész a határvonal lebontása után az egyensúly megteremtése lenne az egész városon belül.[13]

Szilícium-völgy

2010-ben, Shenzhen SEZ-zé válásának 30. évfordulója alkalmából Hu Jintao, az akkori kínai miniszterelnök csodának nevezte a várost, ami ma is az egyik leggyorsabban fejlődő területek egyike.[14] Mivel a város szabad kezet kapott a reformokra és a vagyonosodásra,[15] már 1980-ban a halászfalu lakosai legtöbbikének volt televíziója, hűtője, elektromos főzője, ami mind luxuscikknek számított abban az időben. Amíg a többi kínai lakos kevesebb mint 100 yuant (~15$) keresett egy hónapban. Shenzhenben egy háztartásnak átlagosan 10,000 yuannyi bevétele volt. Az 1985-ös évektől a helyiek gyárakat nyitottak, ahol ruhákat, órákat és ékszereket gyártottak, ami a hong kongi kereskedőket befektetésre ösztönözte. Huaqiangbei-be, Shenzhen centrumának egyik részébe tömörültek a gyártók. Itt kezdetben elektronikus eszközöket gyártottak, 1986-ban megalakult a Shenzhen Electronics Group. Ezt követően több céget is alapítottak és Shenzhen így kezdett gyártó hub-bá válni. Az Elektronikai Ipar Minisztériuma ezután biztosította a szakembereket, a városi kormányzat pedig a helyszínt és az adómentességet. A legsikeresebb időszakban a világ mobiltelefonjainak 70 százalékát Kínában gyártották és ebből 80 százalékuk Huaqiangbei-ben készült. [16]

2012-ben Xi Jinping a KKP főtitkára Guangdongba tartományba érkezett egy ellenőrző körútra. Ennek eredményeként született az a megállapítás, hogy a kínai reformok nehéz helyzetbe kerültek és a KKP-nak bátorságot kell vennie és elmélyíteni a reformokat a fontosabb területeken.[17] Ugyanis miután egész Kína elkezdett fejlődni a Különleges Gazdasági Területek gyakorlatilag elveszítette jelentőségüket, ahhoz, hogy Shenzhen megőrizze versenyképességét és előnyét új növekedési stratégiát kellett kidolgoznia és ahogy a kínai elnök fogalmazott, elmélyíteni a reformokat. A shenzheni vezetés így alkotta meg a kínai Szilícium-völgy fogalmát, a technológiai, kutatói, fejlesztői és innovációs központot. Azok, akik hittek ebben az elképzelésben, azok nem csalódtak, hiszen a város újra feltalálta magát és jelenleg is a gazdasági növekedés helyszíne és olyan nagy tech cégeknek ad otthont, mint a Tencent, Huawei vagy a ZTE. Olyan ösztönzőket használnak többek között, mint az adókedvezmény, a lakhatás és a kötvények, amik segítik a globális tech cégek és a szakemberek bevonzását, ami a világ innovációs központjává kezdi alakítani a várost. Ennek a fejlődésnek az eredménye és folytatása, hogy 2013 óta Shenzhen több mint 4 százalékot fordít kutatás és fejlesztésre.[18]

A város manapság már a dél-kínai pénzügyi központnak is tekinthető, mint a Shenzheni Tőzsdepiac otthona. Történelmileg az állami tulajdonban lévő cégek a Sanghaji Értéktőzsdén vannak bejegyezve, mivel a kínai gazdaság nagyban az állóeszköz befektetésektől függött az elmúlt 25-30 évben, a régebbi, nagyobb cégek mind itt vannak szamon tartva, mint a bányászcégek, olajcégek, bankok és biztosítócégek is. Miközben Shenzenben helyezkedik el az, amit ma az új kínai gazdasági irányvonalnak tekintenek, olyan területek cégei vannak itt, amikhez nagyobb hozzáférhetőséget kaptak a privát befektetők, mint például a technológia, az export szektorok, gépesítés, gyártás, egészségügy, internetcégek. Egy nagyszabású átmenet megy végbe Kínában a szolgáltatási szektor és a fogyasztói társadalom irányába. Általánosan az állami vállalatok és magánvállalatok aránya Sanghajban 70/30, Shenzhenre pedig ennek nagyjából a fordítottja igaz. Ezért szakértők a külföldi befektetőknek Shenzhent javasolják a befektetés helyszínéül.[19] Egy 2017-es felmérés szerint habár Pekingben él a legtöbb gazdag kínai, Shenzhen a második helyen évről-évre csökkenti a távolságot és közelebb kerül a fővároshoz. Míg 2017-ben Pekingben 11-el csökkent a számuk és összesen 300 fővel, addig Shenzen 28-al tudta növelni ezt a számot és összesen 223 olyan ember él a városban, akinek meghaladja a vagyona a 300 millió dollárt.[20]

Top shenzheni székhelyű cégek:

  • BGI – Beijing Genomics Institute华大基因

Az 1999-ben alapított nonprofit cég az első civilállampolgár által vezetett kutatóintézet. A vállalat 230 nagyteljesítményű génszekvenáló géppel rendelkezik, amelyek évente 30000 genomot képesek szekvenálni. Ez a teljesítmény nagyban hozzásegítette a vállalatot, hogy az egyik legnagyobb genom térképezési céggé váljon.

  • BYD – „Build Your Dreams” 比亚迪

1995-ben alapított cég az IT-ra, autókra és a megújuló energiára specializálódott. A cég a világ legnagyobb beszállítója az akkumulátoroknak és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a nikkel-kadmium elemeknek, mobiltelefonakkumulátoroknak, töltőknek és billentyűzeteknek világszerte.

  • ZTE – Zhongxing New Telecommunications Equipment 中兴(通讯)

Az 1985-ben alapított cég Kína egyik legnagyobb telekommunikációs cége. A vállalat jelenleg komoly befektetéseket eszközöl az innovatív technológiába úgy, mint a vezeték nélküli töltés, a felhőszolgáltatások és az 5G.

  • Huawei 华为

Az 1987-ben alapított telekommunikációs cégóriás az elmúlt évtizedben 190 milliárd yuant-t fektetett kutatás és fejlesztésbe. A ZTE mellett Kína másik legfontosabb telekommunikációs és okostelefongyártó vállalata.

  • Tencent 腾讯

Az 1998-ban alapított cég sokfajta internetes szolgáltatást kínál a játékokon, keresőmotoron, szoftverfejlesztésen, internetes kereskedelmen és az azonnali üzenet küldésén keresztül. Az elmúlt évtizedben az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a tőzsdepiacon. A Tencent üzenetküldőplatformjai Kína szerte az egyik legnépszerűbbek a havi több, mint egy milliárd aktív felhasználóval.

 

A nyugati befektetők egyre inkább úgy vélik ezeknek a tükrében, hogy a cégeknek könnyebb érvényesülni és jobb esélyei vannak, ha Kínában üzletelnek, mint Kaliforniában. A nyugati és a keleti munkamorál között is egyre inkább megmutatkozik a különbség. A ázsiai dolgozók híresek ugyanis az elhivatottságukról és gyakran kora reggeltől késő estig bent vannak a legtöbb esetben a hétből hat napon.[21] A pénzügyi jelentősége mellett a város ugyanis a tech és start up cégek és inkubátorok gyűjtőhelye is lett egyben. Shenzhen egyre inkább lenyűgözi a start up-okat, amelyek korábban legfeljebb csak a termelésüket helyezték volna ki a városba, például a hardware cégeket mágnesként vonzza.[22] A viszonylag olcsó alkatrészeknek, olcsó munkaerőnek, olcsó szállításnak, olcsó gyártásnak és a munka kiszervezhetőségének köszönhetően a fejlesztők gyakran ebben a városban látják azt a helyszínt, ahol álmaik megvalósításra kerülhetnek: prototípusok építése, a kezdeti lépések megtétele, és ha sikeresek, akkor betörhetnek a piacra és elkezdődhet a verseny. A HAXLR8R (hack-cellerator) például egy hardware start up-ok indulását segítő szervezet, ami főként olyan cégekre koncentrál, akik robotikával, hordozható vagy viselhető technológiával és a the Internet of Things-el[23] foglalkoznak. Létrehoztak egy 111 napos programot, amelynek fő része Shenzhenben zajlik, de a bemutató nap San Franciscoban kerül megrendezésre. Például a Voltera cég, amely áramkörök 3D-s nyomtatásával foglalkozik és san franciscoi székhellyel rendelkezik részt vett ebben a programban, amely után Shenzhenbe települt, hogy ott átvegye az ellátási és a gyártási folyamatokat, valamint indoklása szerint, hogy az elektronika fővárosában legyen a székhelye.[24]

Greater Bay Area

A világon sehol máshol nem ment végbe olyan gyorsan és olyan nagy mértékű urbanizáció, mint a Gyöngy-folyó deltájában. A kínai kormány terve szerint az itt lévő városokat összeolvasztja egy hatalmas megapolisszá, amely a Greater Bay Area nevet fogja kapni. A kormány hivatalos bejelentése 2017 márciusában történt meg Li Keqiang kínai miniszterelnök által, amikor hivatalosan is a Greater Bay Area lett a kulcspontja a kínai nemzeti stratégiai fejlődési tervnek. Guangzhou, Hong Kong, Shenzhen és Makaó, valamint Zhuhai, Huizhou, Dongguan, Foshan, Jiangmen, Zhaoqing és Zhongshan városok fizikai, gazdasági, szociális, kulturális együttműködésével és politikai integrációja lesz terítéken az elkövetkezendő években. A Hong Kong-Makaó-Zhuai híd megnyitásával és a gyorsvasúti összeköttetés megvalósításával ezek a városok 10-50 százalékkal közelebb kerültek egymáshoz az utazási idő tekintetében. Ha a mai adatoka nézzük a terv tekintetében, akkor 66 millió háztartást jelentene a Greater Bay Area, amelynek az össz GDP-je 1,4 ezermilliárd dollár. Összehasonlítva a new york-i városi régióval, amelyben összesen 20 millió ember lakik és 1,5 ezermilliárd dolláros GDP-vel rendelkezik, a benne rejlő potenciál azonnal kirajzolódik. A sikerhez azonban nincsen egy kiépített modell, ugyanis nap, mint nap megmutatkozik a városok közötti különbség, főleg Hong Kong, Makaó és a többi szárazföldi kínai város között. Ez a projekt nem is arról szól, hogy rövid idő alatt homogenitást érjenek el a városok között, hanem hogy nagyobb üzleti és szociális lehetőségeket biztosítsanak a terület számára.[25]

Kína egy új gazdasági átalakításba kezdett, ahol a munkaerőintenzív és az iparon alapuló gazdaságból egy szolgáltatás és innováció orientált gazdaság felé kezd haladni az egyre növekvő középosztállyal. A Greater Bay Area a tervezet szerint segíteni fog véghez vinni az egész ország területén ezt az új növekedési modellt.[26] Ezért most a Szilícium-völgy továbbfejlesztésén dolgoznak és ki szeretnék terjeszteni az egész Gyöngy-folyó delta térségére a Great Bay Area koncepciójában. Több olyan törvényt is hoztak, amelyek reményeik szerint elősegítik ezt a tervet, hiszen ezek mutatják az erős elköteleződést a külföldi tőke és a külföldi cégek iránt. Céljuk a nyitott gazdaság egy magasabb szintre emelése, valamint hogy a guagdongi tartomány, Hong Kong és Makaó a technológia és innováció központjává váljon. Hong Kong nem is igazán találja helyét ebben a tervben, a KKP már kidolgozta számukra a megfelelő célt, méghozzá a Shenzhennel való még szorosabb együttműködést és kombinálni Hong Kong erősségét, ami szerinte a magasan képzett szakemberek, Shenzhen magasan indusztrializált városával. Wang Weizhong KKP főtitkár szerint ők csak egy platformot szeretnének biztosítani a hong kongi fiatalok számára, ahol valóra válthatják álmaikat és megalapíthatják saját cégeiket. Kína azt reméli, hogy ezzel a metropoliszokat tömörítő régióval 2030-ra megtriplázza a jelenleg 1,38 ezermilliárd dolláros GDP-t 4,62 ezermilliárd dollárra megelőzve ezzel a tokiói, new yorki és san franciscoi városi régiókat. Ezzel az elképzeléssel a különböző városok közötti versenyt együttműködéssé kívánják tenni. A kínai piacot pedig elég nagyban és gyorsan fejlődőnek látják ahhoz, hogy megnyerje a külföldi befektetőket, hiszen az innovációnak ezekre van szüksége. Jelenleg ugyanis szakértők szerint nem elég nyitott és nem elég vonzó a külföldi cégeknek, hiszen legtöbb esetben csak a belföldi cégeket vonzza be, amíg az amerikai Szilícium-völgy a világ minden tájáról vonz be cégeket (India, Európa, Kína, stb.).[27]

Becslések szerint 2018 végére Shenzhen és Kanton lehet a két legnagyobb gazdaság a Greater Bay Area elképzelésben Hong Kong-ot a harmadik helyre szorítva. Az előrejelzések 2018-ban Kanton GDP-jét 2,31 ezermilliárd yuanra teszik. 2017-ben 7 százalékos növekedést produkált, 2018-ban pedig 7,5 százalékos növekedést várnak. Shenzhen GDP-jét 2,32 trillió yuanra becsülik, ami habár épphogy, de megelőzi a becsült hong kongi értéket, ami 2,28 ezermilliárd yuan. 2017-ben már megelőzte a hong kongi (3,7%) növekedés százalékos értékét és GDP-je meghaladta a 2 ezermilliárd yuant 8,8 százalékos növekedéssel és bebiztosította helyét a Gyöngy-folyó torkolatában, mint annak a mozgatórugója.[28] Szakértők szerint ez a különbség pedig évről évre nagyobb lesz, ha Kanton és Shenzhen folytatja az elkezdett utat. A K+F szektorba folyó pénzt ugyanis nem kiadásnak, hanem befektetésnek kezdték el tekinteni.[29] Hong Kongnak is útváltásra lenne szüksége, hogy megfelelően tudjon integrálódni a Greater Bay Area elképzelésébe, hiszen jelenleg nem igazán találja benne a helyét.[30] Ezt a hong kongi vezetők is érzik és ők is a GDP 4 százalékát tervezik a K+F szektorba fektetni a 2016-os 0,73 százalék helyett.[31]

A kezdeményezés negatív hatásaként viszont 2004 és 2012 között több, mint 160 millió földműves veszítette el földjét.[32] Továbbá a környezetszennyezés is egyre aktuálisabb kérdés, a levegő minősége gyakori téma a globális vezetők körében, ami befolyással van az emberek életminőségére Kínát is beleértve. A levegőszennyezés hatása habár nem azonnal látható a hosszútávú kockázata azonban komoly problémát jelent. A Gyöngy-folyó deltájában a probléma orvosolására komoly figyelmet kezdtek fordítani, főleg Xi Jinping által előirányozott nemzeti stratégia alatt, amely az „ökológiai civilizációra” irányul. A 19. Pártkongresszuson Xi Jinping beszédében a környezetet nemkevesebb, mint 89-szer említette amíg a kínai gazdaságot csak 70-szer.[33] Mivel a Gyöngy-folyó térsége hatalmas áruforgalmat bonyolít le, főleg tengeri úton Hong Kong és a szárazföldi Kína együttműködést írt alá 2016-ban a Megelőzés és Kontroll a Levegő Szennyezettségét tekintve a teherhajók miatt Hong Kong és a szárazföldi Kína között, amelyet a Hong Kongi Környezeti Kormányhivatal és a Kínai Tengerbiztonsági Közigazgatási Hivatal kötött. A Gyöngy-folyó deltája nem csak gazdasági növekedés esélyét hordozza magában, de fontos modell is kialakulhat a fenntartható együttműködésre Kína és a világ között.[34]

Konklúzió

2018-ban lesz 40 éve, hogy Kína a bezárkózás után újra nyitott a világ felé és 38 éve lesz annak, hogy Shenzhen Különleges Gazdasági Övezetté vált. [35] A város a kínai sikersztori mikrokozmosza. Gazdasága ezalatt a 40 év alatt a tízezerszeresére nőtt, miután Kína, habár csak részben nyitott a világ felé. 2017-ben Shenzhen lett a guangdongi tartomány legnagyobb gazdasága és egyes becslések szerint hamarosan Hong Kong-ot is meg fogja előzni. A kerítés, amely kettéosztotta a várost nemsokára lebontásra kerül. Ez akadályozta meg, hogy emberek és az áruk ellenőrzés nélkül lépjenek be a speciális adóval ellátott területre. Hong Kong szolgált modellként és a hong kongi kereskedők nagyban hozzájárultak az akkori halászfalu fellendüléséhez és metropolisszá válásához. Ahhoz, hogy csökkentsék Guangdong tartomány többi részének a leszakadását, a migráció és az urbanizáció megakadályozását mesterségesen gátló kerítésre nincs többé szükség. Deng Xiaoping négy különleges gazdasági övezetet hozott létre Kínában, azonban Shenzhen lett messze a legsikeresebb az összes közül. Az akadály lebontása a 2017-ben bejelentett „Greater Bay Area” koncepció fontos része, hogy kilenc guangdongi város, Makaó és Hong Kong egy nagy gazdasági és üzleti hub-ot alkosson. Shenzhen jelentheti az inspirációt a többi kínai városnak, ahogy egykoron Hong Kong jelentette számára.[36]

A Gyöngy-folyó deltájában tervezett nagyszabású kezdeményezés a térségben a verseny helyett az együttműködést kívánja elősegíteni és Hong Kong, valamint Makaó nagyobb integrációját a szárazföldi Kínával. Hong Kong egykori múltja révén nem érti helyét a kezdeményezésben, azonban a gazdasági adatok láttán és kereskedelmi pozíciójának meggyengülése révén Shenzhen kezd felemelkedni rajta és átvenni a helyét. Több területen is mutatkoznak jelek együttműködésre, azonban, ha nem tudja felvenni Shenzhen tempóját a második, esetleg a harmadik helyre fog szorulni a régióban és gyengül pozíciója a pekingi vezetéssel szemben.

Források
  • Chen, Celia: Guangdong to set up its version of Silicon Valley ont he doorstep of Hong Kong and Shenzhen. In: South China Morning Post, 2017. november 22. http://www.scmp.com/business/global-economy/article/2121005/
    guangdong-step-promotion-chinas-silicon-valley-incentives (utolsó letöltés: 2018. február 28.)
  • Fang Block: Where Do the Richest Chinese Live in China? In: Mansion Global, 2017. október 12. https://www.mansionglobal.com/articles/77248-where-do-the-richest-chinese-live-in-china (utolsó letöltés: 2018. február. 22.)
  • Fensom, Anthony: Interview: China Stocks. In: The Diplomat, 2016. február 4. https://thediplomat.com/2016/02/interview-china-stocks/ (utolsó letöltés: 2018. február 26.)
  • Gladstone, Rick: 深圳奇迹背后的残酷主题. In: The New York Times, 2015. december 22. https://cn.nytimes.com/china/20151222/c22shenzhen/ (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • He Huifeng: Shenzhen surpasses US$338 billion GDP mark in 2017, beats Hong Kong and Singapore’s growth. In: South China Morning Post, 2018. január 15. http://www.scmp.com/news/china/economy/article/2128310/shenzhen-88-cent-hi-tech-growth-roll-hit-y2tr-2017 (utolsó letöltés: 2018. február 28.)
  • https://prohardver.hu/teszt/iot-internet_of_things/iot_okosodo_vilag.html
  • Hu Huifeng: Will 2018 be the year Shenzhen and Guangzhou finally overtake Hong Kong? In: Sout China Morning Post, 2018. január 12. http://www.scmp.com/news/china/economy/article/2127862/will-2018-be-year-shenzhen-and-guangzhou-finally-overtake-hong (utolsó letöltés: 2018. február 28.)
  • Ketchum, David – Cheng, Scott: Can ’one country, multiple systems’ work for China’s bay area development? In: South China Morning Post, 2018. február 13. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2133143/can-one-country-multiple-systems-work-chinas-bay-area (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • Lindsay, Greg: Top 5 startup hubs of the future – and they’re not in th U.S. In: Inc., 2015. február 24. https://www.inc.com/magazine/201503/greg-lindsay/pushing-the-boundaries-global-cities-photo-essay.html (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • Moritz, Michael: Silicon Valley would be wise to follow China’s lead. In: Financial Times, 2018. január 17. https://www.ft.com/content/42daca9e-facc-11e7-9bfc-052cbba03425 (utolsó letöltés: 2018. március 1.)
  • Naughton, Barry: The Chinese Economy. The MIT Press, 2007.
  • Sala, Ilara Maria: Story of cities #39: Shenzhen – from rural village to world’s largest megapolis. In. The Guardian, 2016. május 10. https://www.theguardian.com/cities/2016/may/10/story-of-cities-39-shenzhen-from-rural-village-to-the-worlds-largest-megalopolis (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • ’Shenzen: The „Instant City”.’ In: Encountering Urbanization, 2011. június 22. https://encounteringurbanization.wordpress.com/2011/06/22/shenzhen-the-instant-city/
  • ’Shenzhen drive and vision lead the way for Hong Kong.’ In: South China Morning Post, 2018. január 18. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2128731/shenzhen-drive-and-vision-lead-way-hong-kong (utolsó letöltés: 2018. február 28.)
  • ’Shenzhen: A story of change.’ In: China Daily, 2017. február 20. http://www.chinadaily.com.cn/china/2017-02/20/content_28261033.htm (utolsó letöltés: 2018. február 23.)
  • ’Special Economic Zone – SEZ.’ In: Investopedia. https://www.investopedia.com/terms/s/sez.asp
  • ’Understanding Development Zones in China.’ In: China Briefing, 2011. október 5. http://www.china-briefing.com/news/2011/10/05/understanding-development-zones-in-china.html (utolsó letöltés: 2018. március 1.)
  • SUN, Nikki: Hong Kong urged to ramp up research spending to 4 per cent of GDP to keep pace with rivals. In: South China Morning Post, 2016. szeptember 8. http://www.scmp.com/news/hong-kong/economy/article/2017715/hong-kong-urged-ramp-research-spending-4-cent-gdp-keep-pace (utolsó letöltés: 2018. március 2.)
  • ’What are the differences between H-shares and A-shares on Chinese and Hong Kong stock exchanges?’ In: Investopedia, 2018. január 30. https://www.investopedia.com/ask/answers/062315/what-are-differences-between-hshares-and-ashares-chinese-and-hong-kong-stock-exchanges.asp (utolsó letöltés: 2018. február 28.)
  • Wong, Helen: How China’s vision of a metropolis rivalling the New York, San Francisco and Tokyo bay areas will become a reality. In: South China Morning Post, 2017. december 10. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2123456/how-chinas-vision-metropolis-rivalling-new-york-san (utolsó letöltés: 2018. március 1.)
  • Wong, Michelle: Shenzhen and Hong Kong show how intercity alliances can tackle pollution. In: South China Morning Post, 2018. február 11. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2132586/shenzhen-and-hong-kong-show-how-intercity-alliances-can (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24. https://www.inc.com/will-yakowicz/shenzhen-city-of-electronics.html (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • Zhang Jingya: Backgrounder: China’s first 4 special economic zones. In. CCTV, 2010. július 9. http://english.cntv.cn/program/china24/20100907/101335.shtml (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • Zhang Yue: Shenzhen to remove boundary around economic zone. In: China Daily, 2018. január 16. http://www.chinadaily.com.cn/regional/2018-01/16/content_35512460.htm (utolsó letöltés: 2018. február 22.)
  • ’习近平十九大报告全文(实录).’ In: Sina, 2017. október 18. http://finance.sina.com.cn/china/gncj/2017-10-18/doc-ifymvuyt4098830.shtml (utolsó letöltés: 2018. február 27.)
  • ’深圳市国民经济和社会发展。第十三个五年规划纲要。’ 深圳市人民政府, 2015.

Szerző: Zoltai Alexandra

[1] Naughton, Barry: The Chinese Economy. The MIT Press, 2007.

[2] ’Understanding Development Zones in China.’ In: China Briefing, 2011. október 5.

[3] ’Special Economic Zone – SEZ.’ In: Investopedia.

[4] Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24.

[5] Zhang Jingya: Backgrounder: China’s first 4 special economic zones. In. CCTV, 2010. július 9.

[6] Chen, Celia: Guangdong to set up its version of Silicon Valley ont he doorstep of Hong Kong and Shenzhen. In: South China Morning Post, 2017. november 22.

[7] Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24.

[8] Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24.

[9] Gladstone, Rick: 深圳奇迹背后的残酷主题. In: The New York Times, 2015. december 22.

[10] Chen, Celia: Guangdong to set up its version of Silicon Valley ont he doorstep of Hong Kong and Shenzhen. In: South China Morning Post, 2017. november 22.

[11] Gladstone, Rick: 深圳奇迹背后的残酷主题. In: The New York Times, 2015. december 22.

[12] ’Shenzen: The „Instant City”.’ In: Encountering Urbanization, 2011. június 22.

[13] Zhang Yue: Shenzhen to remove boundary around economic zone. In: China Daily, 2018. január 16.

[14] Lindsay, Greg: Top 5 startup hubs of the future – and they’re not in th U.S. In: Inc., 2015. február 24.

[15] Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24.

[16] „Shenzhen: A story of change.” In: China Daily, 2017. február 20.

[17] „Shenzhen: A story of change.” In: China Daily, 2017. február 20.

[18] ’Shenzhen drive and vision lead the way for Hong Kong.’ In: South China Morning Post, 2018. január 18.

[19] Fensom, Anthony: Interview: China Stocks. In: The Diplomat, 2016. február 4.

[20] Fang Block: Where Do the Richest Chinese Live in China? In: Mansion Global, 2017. október 12.

[21] Moritz, Michael: Silicon Valley would be wise to follow China’s lead. In: Financial Times, 2018. január 17.

[22] Lindsay, Greg: Top 5 startup hubs of the future – and they’re not in th U.S. In: Inc., 2015. február 24.

[23] https://prohardver.hu/teszt/iot-internet_of_things/iot_okosodo_vilag.html

[24] Yakowicz, Will: 5 Things to Know About Doing Business in Shenzhen. In Inc. 2015. február 24.

[25] Ketchum, David. Cheng, Scott: Can ’one country, multiple systems’ work for China’s bay area development? In: South China Morning Post, 2018. február 13.

[26] Wong, Helen: How China’s vision of a metropolis rivalling the New York, San Francisco and Tokyo bay areas will become a reality. In: South China Morning Post, 2017. december 10.

[27] Chen, Celia: Guangdong to set up its version of Silicon Valley ont he doorstep of Hong Kong and Shenzhen. In: South China Morning Post, 2017. november 22.

[28] He Huifeng: Shenzhen surpasses US$338 billion GDP mark in 2017, beats Hong Kong and Singapore’s growth. In: South China Morning Post, 2018. január 15.

[29] Hu Huifeng: Will 2018 be the year Shenzhen and Guangzhou finally overtake Hong Kong? In: Sout China Morning Post, 2018. január 12.

[30] ’Shenzhen drive and vision lead the way for Hong Kong.’ In: South China Morning Post, 2018. január 18.

[31] Sun, Nikki: Hong Kong urged to ramp up research spending to 4 per cent of GDP to keep pace with rivals. In: South China Morning Post, 2016. szeptember 8.

[32] Sala, Ilara Maria: Story of cities #39: Shenzhen – from rural village to world’s largest megapolis. In. The Guardian, 2016. május 10.

[33] ’习近平十九大报告全文(实录).’ In: Sina, 2017. október 18.

[34] Wong, Michelle: Shenzhen and Hong Kong show how intercity alliances can tackle pollution. In: South China Morning Post, 2018. február 11.

[35] Hu Huifeng: Will 2018 be the year Shenzhen and Guangzhou finally overtake Hong Kong? In: Sout China Morning Post, 2018. január 12.

[36] ’Shenzhen drive and vision lead the way for Hong Kong.’ In: South China Morning Post, 2018. január 18.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: