A negyedik ipari forradalom Afrikában – lehetőségek, kihívások

április 6, 2018november 21, 2018 Czirják Ráhel 8312 Views 0 Comments Afrika, gazdaság, infrastruktúra, ipari forradalom, környezet, technológia

A 18. századtól kezdődően az ipari forradalom alapvetően változtatta meg a gazdaságot, az emberiség természethez fűződő viszonyát és a mindennapi életet is. Ez a folyamat napjainkig tart, ám ma már az úgynevezett negyedik ipari forradalomról beszélhetünk. Bár az évszázadok során született különböző technológiai vívmányokat legtöbben a fejlődés eszközeiként, jeleiként tekintik, az ipari forradalomnak nevezett komplex folyamatnak és a nyomában járó technikai haladásnak vannak árnyoldalai is. Több részes tanulmányunkban Afrika szemszögéből vizsgáljuk az ipari forradalom legújabb szakaszát, és arra keressük a választ, hogy milyen veszélyeket és lehetőségeket hordoz a fekete kontinens számára.

A téma komplexitásából adódóan nem vállalkozhatunk annak teljeskörű vizsgálatára, hiszen egy akár több kötetből álló, sok más tudományterület szakértőjével közösen készített vizsgálat esetén is biztosan lenne olyan szegmens, melyet nem érintenénk. Ehelyett a negyedik ipari forradalom lehetséges hatásait három dimenzió – a gazdaság, infrastruktúra és a (természeti) környezet – mentén igyekszünk megragadni – az egyes dimenziókon belül is bizonyos szűkítéssel élve, tekintve, hogy a vizsgálat e nélkül még mindig túl nagyszabású lenne. Mindezeket szem előtt tartva tanulmánysorozatunk célja a gondolatfelvetés, melynek továbbgondolására, e mentén szakmai vita kibontakoztatására invitálja az Olvasókat. Az első részben a gazdaságról, másodikban az infrastruktúráról, a záró részben pedig a természeti környezetről lesz szó, Afrika perspektívájából.

Ipari forradalom – gőzgéptől a mesterséges intelligenciáig

Az ipari forradalom alapjaiban változtatta meg az emberiség természethez fűződő viszonyát, a gazdasági termelés módját, ezekből fakadóan pedig a mindennapi életet. Az eredeti tőkefelhalmozás és a polgárosodás hatására először a Brit-szigeteken kibontakozó folyamat a napjainkig tart – ám most már világszinten.

Az ipari forradalom kb. negyed évezredes története különböző szakaszokra osztható. A szakirodalomban a legelterjedtebb tagolás három korszakot különböztet meg, a gazdaságra legnagyobb hatást gyakorló technológia alapján: az ipari forradalom kezdeti időszaka – más néven az első ipari forradalom – 1760-as évektől az 1840-es évekig tartott[1], aminek legmeghatározóbb találmánya a gőzgép volt, mely az állati erő használatát válthatta ki a mezőgazdaságban, az iparban pedig lehetővé tette a gépesített termelés beindítását. A második ipari forradalom – mely nagyjából az 1870-es évektől az első világháborúig tartott – legszignifikánsabb technológiai vívmánya az elektromos áram és annak széleskörű elterjedése, ehhez kötődően pedig a tömegtermelés beindulása volt.[2] A harmadik ipari forradalom kezdete a 20. század második felére – nagyjából az 1960-as évekre – tehető, amit az elektronika, információs technológia és a termelés automatizálása fémjelez.[3]

Napjainkra pedig egy negyedik ipari forradalomról beszélhetünk, ami a harmadik szakasz digitális forradalmára épít, ám egy attól elkülönülő új korszakot képez, a technológiai fejlődés sebessége, kiterjedtsége és a rendszerre – úgy, mint a termelési rendszerre, menedzsmentre, vagy a kormányzásra – gyakorolt hatása miatt – érvel Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és ügyvezető elnöke.[4] A negyedik ipari forradalmat a különböző technológiák fúziója jellemzi, mely elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai szférák között[5], ami a különböző tudományágak, gazdaság és az ipar átalakítása mellett az emberi lény mibenlétének kérdését is felveti.[6]

Az ipar 4.0-nak is nevezett új érát olyan találmányok és kutatási irányok jellemzik, mint a mesterséges intelligencia, robotika, a dolgok internete (Internet of Things – vagyis a különböző eszközök, tárgyak internet alapú összekapcsolódása), önvezető autók, 3-D nyomtatás, nanotechnológia, biotechnológia, anyagtudomány, energiatárolással kapcsolatos kutatások, vagy a kvantumszámítás.[7]

A tudományos-technológiai fejlődés gyakorlati következményeként a termelés egyre rugalmasabbá válik, válhat. Ez egyrészt a gyártás során alkalmazott robotika következménye, az „okos berendezések” ugyanis a folyamat különböző paramétereit folyamatosan mérve kommunikálhatnak a környezettel, megkönnyítve ezzel a termelési eljárás kiigazítását már a folyamat közben[8] – amennyiben az szükséges. A megnövekedett adatmennyiség pedig a vevők igényeihez való jobb alkalmazkodást is lehetővé teszi.

Az internet és például a 3-D nyomtatás pedig liberalizálja a technológiához való hozzáférést, ezzel lehetővé téve a termelés decentralizációját.[9] Vagyis az ipari forradalom jelenlegi szakaszában egyre inkább lehetségessé válik, olcsón és rugalmasan termelő kis üzemek létrehozása.[10]

A negyedik ipari forradalom tehát számos lehetőséget, ám veszélyeket is rejt magában. A következőkben ezeket Afrika szempontjából vizsgáljuk meg.

Afrika gazdasága – koraszülött dezindusztrializáció

Az ipari forradalommal megkezdődött az érintett gazdaságok átstrukturálódása, ami elsősorban a foglalkozási átrétegződésben tükröződik, mely a nyugati világ országainak esetében a következő fejlődési pályát jelenti: első lépésként a munkaerő a mezőgazdaságból az iparba történő áramlásáról, azaz indusztrializációról beszélhetünk, amit később az agrárszektorból felszabaduló munkaerő nem csak az iparba, hanem a tercier szektorba történő átcsoportosulása követ (második lépés). Harmadik lépés a dezindusztrializáció, amikor az ipar fokozatosan veszíteni kezd súlyából az által, hogy csökken a foglalkoztatottakból való aránya a szolgáltató szektor javára – a primer szektor még mindig zajló háttérbeszorulása mellett. A poszt-indusztriális fejlődés fázisában pedig már csak az iparból történik átáramlás a tercier szektorba.[11]

A gazdaság szerkezeti átalakulása azért fontos kérdés, mert a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága alapvetően ettől függ, valamint attól, hogy a gazdasági növekedés párosul-e társadalmi fejlődéssel. A növekedést generáló strukturális változás a fekete kontinensen a dekolonizáció utáni évtizedben indult meg: megkezdődött a munkaerő kevésbé termelékeny szektorokból és területekről a termelékenyebbek felé – vagyis a mezőgazdaságból a feldolgozóiparba és szolgáltatásokba, a rurális térségekből a városokba –, valamint az informálisból a formális szektor felé történő áramlása. Ám a ’80-as ’90-es évekre ez a transzformációs folyamat szinte teljesen lefékeződött[12], és mára – Rodrik nyomán[13] – Afrika „koraszülött dezindusztrializációjáról” beszélhetünk, mivel az ipar súlyának csökkenése hamarabb következett be, mint ahogyan azt fejlettsége indokolta volna.[14]

1960 és 2010 között az agrárszektorból kiáramló munkaerő 18%-a az iparba ment, aminek 88%-a feldolgozóiparban helyezkedett el. Ám az afrikai feldolgozóipart az informális kisvállalkozások dominálják, amik a technológiai színvonaluk, piaci kapcsolataik és pénzügyi forrásaik révén alacsony termelékenységűek. Így a megnövekedett munkaerő ellenére is, 2010-ben az ipar GDP-hez való hozzájárulása csak kis mértékben nőtt az 1960-as értékhez képest: 24,3-ről 27,8%-ra.[15]

A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő 82%-a pedig – az iparénál alacsonyabb termelékenységű – tercier szektorban helyezkedett el, ami bár számottevően növelte a szolgáltatások nemzetgazdasági jelentőségét – 2010-re a GDP felét állította elő, a munkaerőnek pedig 37%-át foglalkoztatta –, ám mindez a termelékenység csökkenése mellett következett be, ugyanis a szolgáltatásokat is az alacsony technológiai színvonalú informális szektor uralja.[16]

Vagyis – annak ellenére, hogy végbement a mezőgazdaságban feleslegessé vált munkaerő más szektorokba való áramlása – Afrika gazdaságában csak kismértékű strukturális átalakulás valósult meg – mivel a munkaerő zöme a termelékenyebb feldolgozóipar helyett az alacsony termelékenységű szolgáltató szektorba ment –, aminek csekély a növekedésgeneráló hatása. Ebből fakadóan pedig a kontinens gazdasági növekedése alapvetően nem egy belső fejlődés eredményeként valósul meg, hanem döntően a kedvező külső körülmények hozadéka – mint amilyen az ezredforduló utáni másfél évtizedben a nyersanyagok iránt megnövekedett kereslet is volt.[17]

De vajon a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai milyen hatással lehetnek Afrika gazdaságára? Az új korszak egyik fontos jellemzője, hogy átalakítja a termelés módját, ami lehetőségeket és veszélyeket is egyaránt hordoz magában.

A 4. ipari forradalom hatása az afrikai gazdaságra

Az egyik leggyakrabban említett veszélyforrás az emberi munkaerő robotokkal való egyre szélesebb körű helyettesítése,[18] ami növekvő munkanélküliséghez vezethet, elsősorban a fejlődő országokban, ahova a poszt-fordi gazdasági átmenet következtében, az olcsó munkaerő miatt kihelyeződött a termelés a centrum országokból. Ilyen módon az automatizálás leginkább az alacsony iskolai végzettséghez kötődő munkahelyek megszűnésével fenyeget – leginkább a feldolgozóiparban.

Ám a feldolgozóipar súlya a fekete kontinensen sokkal kisebb, mint például Délkelet-Ázsiában: a GDP csupán 10%-át[19] állatja elő – míg Délkelet-Ázsiában ez az érték több mint kétszeres, 24%[20] –, a munkaerőnek pedig csak 7%-át foglalkoztatja.[21] Azonban a kevésnek tűnő 7%-os részesedés alacsonyabb területi szinten vizsgálódva sokkal nagyobb lehet. Etiópiában például az automatizálás a foglalkoztatottak 44%-át veszélyezteti.[22]

Ráadásul az előrejelzések szerint 2015 és 2030 között évente 29 millió fő lép be újonnan a munkaerőpiacra a kontinensen[23], így Afrikának égető szüksége van új munkahelyek teremtésére – nem pedig azok veszélyeztetésére, megszüntetésére

	Mezőgazdaság	Feldolgozóipar	Szolgáltatások
Afrika	16	11	54
Európai Unió	2	15	74
Kelet-Ázsia és pacifikus térség	5	23	60
Dél-Ázsia	18	16	53
Latin-Amerika és karibi térség	5	14	67
Észak-Amerika	1	12	80

táblázat: Az egyes szektorok GDP-ből való részesedése régiónként (2014-2015, %)[24] [25]

Ám a negyedik ipari forradalom gazdasági lehetőségeket is hordoz magában Afrika számára. A különböző találmányoknak, valamint az internetnek köszönhetően egyre versenyképesebbé válik a kisipari termelés, többek között az egyre olcsóbb automatizálásnak, a termékek nagyobb fogyasztói kör esetén is lehetővé váló testreszabásának, valamint az olcsóbb alapanyagoknak köszönhetően.[26] Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee tanulmányában bemutatja a Heartland Robotics azon törekvését, hogy olcsó robotokat gyártson, melyek „egy dobozban is elférnek”, és „amik a kisvállalkozások számára is lehetővé teszik automatizált gyár telepítését, jelentősen csökkentve a termelési költségeket és növelve a termelés rugalmasságát”.[27]

A negyedik ipari forradalom technológiai innovációi tehát helyzetbe hozhatják a kisvállalkozásokat az által, hogy egyre több ember számára teszik lehetővé, a nagyvállalatokkal szemben is versenyképes, rugalmas, kisüzemi termelés beindítását. Ezek az új vállalkozások pedig – bár egyenként nem termelnek milliárdos profitot – összességében akár több millió új munkahelyet képesek létrehozni, számottevőbb hatást elérve a munkaerőpiacon, mint egy-egy nagyvállalat.[28]

A vállalkozók az innováció éllovasaiként kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a gazdaság életében az által, hogy új technológiákat és termelési módokat fejlesztenek ki, honosítanak meg.[29] E tekintetben óriási potenciál rejlik Afrikában, ahol a világon a legmagasabb a vállalkozók aránya a munkaképes korú lakosságon belül: 22%.[30] Ám ahhoz, hogy a magas vállalkozói hajlandóság és az ipari forradalom legújabb szakasza által nyújtott lehetőséggel élni tudjon a fekete kontinens, alapvetően két feltételnek kell teljesülnie: megfelelő képzettség és megfelelő infrastrukturális háttér.

Számos kutatás igazolta már az oktatás és adott ország gazdasági teljesítménye közötti kapcsolatot: Barro az ezredforduló előtt kimutatta, hogy az oktatási rendszerben eltöltött plusz egy év (vagyis az átlagos iskolai végzettség egy évvel történő növekedése) 1,2%-pontos növekedést indukál a gazdaságban évente.[31] Wilson és Briscoe számításaikban arra jutottak, hogy a beiskolázási arányszám (fiúk esetében, általános iskola után) 1%-os növekedése az egy főre jutó GDP 1-3%-os emelkedésével jár együtt.[32] Egy 2007-es vizsgálat pedig azt találta, hogy az oktatásban eltöltött plusz egy év Kenyában a bérek 11,3, Tanzániában pedig 8,3%-os emelkedését jelentette.[33]

Az ipari forradalom kontextusában az oktatás egyrészt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek alkalmazni az ipari forradalom vívmányait, azokat a saját környezetükhöz igazítottan képesek legyenek környezetük fejlesztésére, továbbá, hogy új, innovatív ötletekkel, eljárásokkal, megoldásokkal álljanak elő.

Másrészt az oktatás az automatizálás jelentette veszély kiküszöbölésében is fontos szerepet játszhat, mivel az emberi munkaerő robotokkal történő helyettesítése elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséghez kötődő munkák terén (lesz) jellemző. De átképzéssel, a képzettségi szint növelésével lehetőség nyílik az érintett munkaerő más szegmensekben történő foglalkoztatására.

A negyedik ipari forradalom gazdasági lehetőségeinek érvényesüléséhez másik fontos feltétel a megfelelő infrastrukturális háttér, melyet a következő fejezet vizsgál.

Infrastruktúra a fekete kontinensen

Az infrastruktúra latin eredetű szó, ami magyarul alapszerkezetet, alapépítményt, általánosságban alapot jelent, azaz „valami létrejöttének, létezésének, fejlődésének az alapját, előzményét, előfeltételét”.[34] Egyes források szerint a fogalmat először a II. világháború idején használták az Egyesült Államokban: a hadsereg ellátásával, kapcsolatos eszközöket, felszereléseket, illetve azok szállítását, rendeltetésszerű működését biztosító létesítményeket nevezték összefoglalóan infrastruktúrának.[35] Míg más források a napóleoni háborúk idejére datálják a fogalom első használatát.[36]

A mára a köznyelvben is elterjedt kifejezés jelentésével kapcsolatosan többféle nézet létezik: például van, aki a termőföld kivételével minden, az ember tevékenységével, életműködésével kapcsolatos tényezőt az infrastruktúra fogalomkörébe sorol, míg más megközelítés a makrogazdasági folyamatok teljes környezetét, így a természetet is az infrastruktúra részének tekint.[37]

Alapvetően egy műszaki tartalmat hordozó szó[38], ami „nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági tevékenységnek, a szolgáltatásoknak, az országok, régiók, települések életének, fejlődésének. Ily módon az infrastruktúra szerepe meghatározó a társadalmi-gazdasági fejlődésben”.[39] Vagyis – visszacsatolva a gazdasági hatásokat tárgyaló fejezethez – a megfelelő infrastruktúra – a megfelelő iskoláztatás mellett – előfeltétele a negyedik ipari forradalom gazdasági lehetőségeinek kiaknázásához.

A hazai és nemzetközi szakirodalomban az infrastruktúra számtalan csoportosításának módja olvasható, ám itt csak egyféle tagolást ismertetünk – mely jelen tanulmány megközelítéséhez leginkább illeszkedik. Az infrastruktúrán belül megkülönböztethető a műszaki vagy vonalas infrastruktúra, valamint szociális vagy humán infrastruktúra. Ez utóbbi foglalja magába a lakásokat; a kereskedelem és a vendéglátás létesítményeit; az egészségügyi-gyógyászati, oktatási, művelődési és kulturális intézményeket; valamint a sport, a tömeges üdülés-pihenés, a szabadidő eltöltésének céljait szolgáló különféle létesítményeket.[40] Ám jelen írás ezekkel nem foglalkozik, helyette a gazdasági tevékenység folytatásához szorosabban kötődő műszaki infrastruktúrára koncentrál, ami körébe tartozik a közlekedés és szállítás, az energiaellátás, a vízellátás és a szennyvízelvezetés-elhelyezés, valamint a hír- és távközlés hálózati és létesítményi rendszerei.[41]

Afrika műszaki infrastruktúrájának állapotával kapcsolatosan a Világgazdasági Fórum által készített, 2017-es Afrikai Versenyképességi Jelentésben (Africa Economic Report 2017)[42] az olvasható, hogy a kontinens fejlettségét leginkább gátló három tényező közül az egyik az infrastruktúra fejletlensége. Ezen belül a különböző ágazatok eltérő állapotúak: a víz, villamosenergia és közlekedési infrastruktúra fejlettsége „korlátozott”, vagy „csalódást keltő”, míg a telefon, kommunikáció, és bizonyos mértékig a higiéniához kötődő infrastruktúra állapota viszonylag jobb, ám még így is messze elmarad a világátlagtól. A kontinensen az áramellátás a legfejletlenebb infrastrukturális ágazat.

1. ábra: Afrika infrastruktúrájának minősége[43]

Az afrikai közlekedési és szállítási infrastruktúrával kapcsolatosan alapvetően megállapítható, hogy (mind mennyiségi mind minőségi szempontból) alulfejlettsége jelentős mértékben gátolja a gazdasági fejlődést a kontinens országaiban. Ugyanis – többek között – nehezíti a termékek piacra jutását, jelentősen növeli a szállítási költségeket, és a külföldi tőkeberuházásokra is inkább taszító, mint vonzó hatással van.

Afrikában átlagosan 204 kilométer út jut 1000 km²-re, ami messze elmarad a világátlag 944 km/1000 km²-es értékétől.[44] Az úthálózatnak csupán negyede rendelkezik szilárd burkolattal.[45] Mindez nem csak a települések – régiók, országok – közötti összeköttetésben jelent akadályt, hanem – elsősorban – a városokon belül is negatív hatással jár: a nagy népességkoncentrációval szembeni alacsony útsűrűség óriási közlekedési dugókat eredményez, amik számottevő forrásai a légszennyezettségnek és a közúti baleseteknek.[46]

Az afrikai vasúthálózat helyzete is hasonló: teljes hossza kb. 75 000 km, ami az összesen 30,2 millió km² kiterjedésű kontinensen 2,5 km/1000 km² hálózatsűrűséget jelent – mely szintén jelentős lemaradás a 23 km/1000 km²–es világátlagtól.[47] Maga a hálózat ráadásul rendkívül fragmentált, az országok közötti összeköttetés alig megoldott – amiben szerepet játszik az is, hogy országonként eltérő nyomtávú vonalak épültek ki.[48] Afrika 17 országa pedig egyáltalán nem rendelkezik vasútvonallal.[49] A kontinensen közlekedő vonatok átlagsebessége 30-35 km/óra, részesedése a globális vasúti utasforgalomból 2%, az áruforgalomból pedig 7%.[50]

Mindezek következtében a szállítási költségek (beleértve annak minden módozatát) a világ legmagasabbjai között van Afrikában, ami a kereskedelmet drágítja, számottevően rontva ezzel az afrikai termékek versenyképességét a világpiacon. A gyenge út-, vasúthálózat és kikötői kapacitás az afrikai országok közötti szállítás költségeit akár 30-40%-kal is növelheti.[51] A tengerparttal nem rendelkező országok számára pedig a szállítási költségek az export értékének akár a 77%-át is kitehetik.[52]

Mindezeket figyelembe véve jogos a Világbank „korlátozott”, „csalódást keltő” jelzői, mellyel a közlekedéshez kötődő infrastruktúra állapotát illették.

A 4. ipari forradalom hatása az afrikai infrastruktúrára

A hagyományosabb infrastrukturális elemeken túl az ipari forradalom legújabb szakaszában kiemelkedő jelentősége van az internetnek, tágabban pedig az infokommunikációs technológiáknak (IKT), melyek a földrajzi távolságokat nullára redukálva világméretű összeköttetést biztosítanak például a gazdasági szereplők között.

Afrikában az IKT infrastruktúra és annak alkalmazása széleskörűen fejlődött, lehetővé téve rengeteg ember számára, hogy olyan szolgáltatásokhoz férjen hozzá, amiről korábban álmodni sem mert. A mobiltelefon emberek milliói számára tette lehetővé üzleti tevékenységük hatékonyabb irányítását, például a mobil-bankolás lehetősége révén (lásd: M-Pesa). Ám ennek ellenére a kontinens fejlett országokhoz képesti lemaradása az IKT alkalmazása terén fokozódott – ma nagyobb mértékű, mint 10 éve –, ami akadályt jelent a negyedik ipari forradalom kontinensen való kiteljesedésének.[53]

M-Pesa – mobil bankolás Afrikában

Az M-Pesa (M, mint mobil; a pesa pedig szuahéliül pénzt jelent) egy mobiltelefon alapú, pénzutaló, finanszírozási és mikrofinanszírozási szolgáltatás, amit 2007-ben a Vodafone indított el a Safaricomon – Kenya legnagyobb mobilhálózat-üzemeltetőjén – keresztül, a kelet-afrikai államban. A szolgáltatás azóta 10 országban közel 30 millió felhasználóval működik.[54] Az M-Pesa gyakorlatilag egy bank nélküli bankszolgáltatás, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy mobiltelefonjuk segítségével – SMS-ben – pénzt fizessenek be számlára, pénzt utaljanak, vagy pénzt vegyenek le számlájukról, a bankoknál lényegesen alacsonyabb kezelési költségért cserébe.[55]

2. ábra: M-Pesa[56]

Tavneet Suri, és William Jack, az MIT közgazdászai a rendszer társadalmi hatását vizsgálták 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. Azt találták, hogy a szolgáltatás közel 200 000 háztartást emelt ki az abszolút szegénységből az által, hogy pénzügyi rugalmasságot eredményezett számukra: lehetővé tette a kis összegű kölcsönökhöz való azonnali hozzájutást, a megtakarítást, ezek következtében pedig üzleti tevékenység indítását is. Ez utóbbival kapcsolatosan a szerzőpáros azt találta, hogy az M-Pesa segítségével kb. 185 000 nő indíthatott el valamilyen vállalkozást a mezőgazdasági tevékenységen túl.[57]

A fejlődés ellenére Afrika az internet tekintetében sincs igazán jó helyzetben, ami pedig az ipari forradalom legújabb szakaszának egyik sarkalatos pontjának tekinthető. Afrika lakosságának csupán ötöde rendelkezik rendszeres internet hozzáféréssel, ami a gazdasági fejlődés szempontjából kritikus fontosságú lenne. Ugyanis az ügyletek bonyolítása, a gazdasági tevékenység nagyrészt az interneten zajlik.[58] Szélessávú internet hozzáférése pedig a lakosság csupán 1,4%-ának van.[59]

De a digitális technológia nem fejtheti ki hatását, és nem alakíthatja át a kontinens gazdaságát az elektromos áram széleskörű elterjedése, vagyis a második ipari forradalom kiteljesedése nélkül.[60] És jelenleg szubszaharai Afrikában kb. 645 millió embernek nincs hozzáférése az elektromos áramhoz[61], ami a mindennapi élet nehézségei mellett jelentős féke a gazdasági növekedésnek is.

Jelenleg az afrikai vállalkozások 39%-a az elektromosság hiányát tekinti a legnagyobb akadálynak.[62] Egy 2016-os vizsgálat pedig kimutatta, hogy szubszaharai Afrikában az áramkimaradásokra átlagosan havonta 8,5-ször kerül sor, időtartamuk pedig 4,1 óra.[63] A karbantartási munkálatok, valamint újabb beruházások elmaradása, ezzel párhuzamosan pedig a fogyasztók számának növekedése az elmúlt évtizedekben oda vezetett, hogy ma a kontinens elektromos hálózatai túlterheltek, gyakoriak az áramkimaradások, valamint egyenetlen az ellátás, miközben az elektromosság ára fokozatosan növekszik.[64]

Ám az új technológiák segítségével lehetőség nyílik az infrastrukturális elmaradottság kiküszöbölésére, az ebből fakadó hátrányok áthidalására. Erre láthatunk egy jó példát Ruandában, ahol 2016 októberében indult a világ első drón szállítórendszere, ami kórházak számára kézbesít vért, 15 percre rövidítve a korábbi akár több órás várakozási időt. [65] Az „ezer domb országának” is nevezett Ruandában a domborzati viszonyok, és a rurális térségekben jellemző rossz minőségű utak miatt az ország messzebbi területein élő páciensek ellátása igen nehézkes.

Az egészségügyi ellátás javítása érdekében a ruandai kormány a Szilícium-völgybeli Zipline robotikai vállalattal összefogva indította el a projektet, melynek keretében Muhanga régióban épült egy elosztó központ, ahonnan a 15 darab, egyedi kialakítású drón („Zip”) száll fel. A gépek egyszerre 150 km-es utat képesek megtenni, miközben 1,5 kg vért szállítanak. A kórházak szöveges üzenetben rendelhetnek vért, amit átlagosan negyedóra alatt el is juttatnak hozzájuk a drónok, így nincs szükség a vezető nélküli repülőn a hűtés megoldására.[66]

3. ábra: Zipline[67]

A mostani rendszer az ország nyugati részének ellátását biztosítja – több mint 18 000 km² területen körülbelül 7 millió embert ér el. A szolgáltatás kiterjesztése érdekében egyrészt egy drón repteret építenek Ruandában, ami a tervek szerint 2020-ra készül majd el. Másrészt a szállított termékek körét is tervezik bővíteni, hogy gyógyszereket, egészségügyi berendezéseket is lehessen ilyen módon fuvarozni.[68]

Mindazonáltal ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlettsége a gazdaság átalakulásának alapja tudjon lenni, kritikus tömeg kell: az ilyen és ehhez hasonló innovációk széleskörű elterjedésére van szükség, melyek széles társadalmi rétegek életét változtatják meg, befolyásolják, nem csak pontszerű felvillanásokra. Ám a kontinens műszaki infrastruktúrájának jelen állapota alapján, a Világgazdasági Fórum értékelése szerint Afrika országai nem állnak készen a negyedik ipari forradalom vívmányain alapuló gazdasági modellre való áttérésre.[69] Vagyis Afrika jelen körülmények között nem tud szélesebb körben élni a negyedik ipari forradalom nyújtotta gazdasági előnyökkel, melyet a rugalmas termelési rendszerek kínálnak az új találmányok, technológiák révén.

De bármennyire is meglepő, van olyan terület, ahol az alulfejlett infrastruktúra előnyt jelenthet a kontinens számára, méghozzá a környezeti dimenzió terén.

Környezeti hatás

Az emberiség környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára többféle módon nyílik lehetőség. Jelen írásunkban egy komplex mutató, az ökológiai lábnyom értékének alakulásából kiindulva vizsgáljuk az ipari forradalom nyomában járó antropogén befolyást.

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy adott technológiai fejlettségi szint és erőforrás-menedzsment mellett mekkora biológiailag aktív földterület, víztest képes egy személy, népesség, vagy tevékenység számára – károsodás nélkül – megtermelni a szükséges erőforrásokat (pl. táplálék, energia stb.), és elnyelni azok melléktermékeit.[70] Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, ami egy olyan egyhektáros területet fejez ki, „amelynek termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével”[71], azaz világátlag termőképességű földterületet jelenít meg[72]. A különböző talajok, eltérő hasznosítású földek ugyanis igen eltérő produktivitással bírnak, ami világszinten a globális hektárban átlagolódik.

Az emberiség ökológiai lábnyomát a Föld biokapacitásával – eltartó képességével – összevetve kiderül, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat milyen mértékben használjuk. Amennyiben ez az arány – százalékban kifejezve – meghaladja a 100-at, túlhasználatról beszélhetünk, vagyis a Föld terhelése a jövő generációk rovására történik.[73]

Bár ökológiai lábnyom-kalkulációkat az erre a célra létrehozott Global Footprint Network csak 1961-től végez[74], a hazai szakirodalomban találunk olyan tanulmányt, ami történetileg régebbre visszamenve végez kalkulációkat, melynek segítségével demonstrálható az ipari forradalommal ugrásszerűen megnövekedő antropogén hatás a bolygónkon.

A Szigeti – Tóth szerzőpáros[75] történeti GDP-adatokból becsülte meg az ökológiai lábnyom nagyságát Kr.e. 10 000-ig visszamenőleg, öt kiemelt időpontra. Kutatásuk során azt találták, hogy a ma tapasztalható fenntarthatatlan fejlődés elsődleges oka nem a népesség növekedése, hanem a túlfogyasztás. Míg ugyanis közel 12 évezreden keresztül a Föld telítettsége (azaz a világ lakosságának ökológiai lábnyoma a bolygó teljes biokapacitásának százalékában) arányosan változott a népesség növekedésével, az ipari forradalommal ez megváltozott. Innentől kezdve a fogyasztás és a telítettség mértéke meghaladja a népesség növekedését (4. ábra).

4. ábra: A világ népességének és a Föld telítettségének alakulása (Kr.e. 10 000 – Kr.u. 2008)[76]

A Föld túlhasználatának alakulását pedig jól szemléltetik a következő adatok: a bolygó telítettsége (ökolábnyom/biokapacitás, %) a mezőgazdaság kialakulásakor (Kr.e. 10 000) 0,05%, időszámításunk előtt 3000-ben 0,17, a nagy európai hódítások kezdetekor (1500) 5,48, az ipari forradalom hajnalán (1820) pedig 13,48% volt.[77] Mára ez az érték majdnem eléri a 170%-ot![78] Vagyis a technológiai fejlődéssel párhuzamosan – egyre gyorsuló ütemben – nőtt a Föld természeti erőforrásainak igénybevétele. Míg az emberiség történetének hajnalán nagyjából 7000 évre volt szükség ahhoz, hogy a bolygó biokapacitásainak igénybevétele háromszorosára nőjön (a mezőgazdaság kialakulásától a civilizáció megjelenéséig), addig az újkorban ehhez már csak 300 évre volt szükség (a nagy európai hódításoktól a tudományos-technikai forradalomig). Az ipari forradalom kezdetétől napjainkig tartó, bő két évszázad alatt pedig több mint tízszeresére nőtt az – ilyen módon kalkulált – antropogén hatás.[79]

Ám a különböző gazdasági fejlettségű régiók, kontinensek eltérő mértékben veszik igénybe bolygónk biológiai kapacitásait. Az 5. ábráról jól leolvasható, hogy legnagyobb ökológiai lábnyommal a fejlett világ rendelkezik (Észak-Amerika, Óceánia, Európa), míg a fejlődő kontinensek a világátlag közelében, vagy akár jóval alatta helyezkednek el.[80] Vagyis a környezettudatos – vagy legalább is magát annak beállító –, magas életszínvonalon élő nyugati világ jóval nagyobb mértékben terheli a környezetet, mint a környezeti szempontokat kevésbé szem előtt tartó, alacsonyabb jövedelmi szinttel rendelkező globális dél.[81]

5. ábra: Az ökológiai lábnyom alakulása régiónként (1961-2013)[82]

Ennek egyik oka az ipari forradalom kezdetétől kiépülő nagy infrastrukturális rendszerekben keresendő. Például a 19. század során elsősorban a fejlett világ urbánus térségeiben a közegészségügyi problémák megoldására megkezdődött a modern infrastrukturális rendszerek – vezetékes ivóvízrendszer, vagy a szennyvízelvezető-rendszer – kiépítése[83], amik bár kielégítik a lakosság igényeit, környezeti szempontból fenntarthatatlanok, a Föld erőforrásainak megrendüléséhez vezettek.[84]

(Másik oka a fogyasztási mintákban keresendő, ami a jövedelmi szintek és a piac kínálata alapján az egyéni döntések függvénye, így az adott gazdasági fejlettségi szint esetén oktatással, szemléletformálással befolyásolható.)

E tekintetben Afrika infrastrukturális lemaradása előnyös lehet környezeti szempontból. A kontinensnek és városainak ugyanis esélye van arra, hogy „átugorják az elavult és költséges rendszereket, amelyek az ipari forradalom során létesültek” és környezeti szempontból fenntartható megoldásokat széles körben valósítsanak meg[85], a negyedik ipari forradalom során egyre hangsúlyosabbá váló megújuló energiahordozó-hasznosítás és a zöld technológiák alkalmazása révén.[86]

Vagyis a fosszilis üzemanyagok korának végnapjaiban az elmaradottnak számító gazdaságok előnyös helyzetben találják magukat, ugyanis nem kötik őket a hagyományos iparosodás béklyói, így lehetőségük van arra, hogy a nyugati világ forrásigényes termelési és fogyasztási szokásait átugorva lépjenek a poszt-fosszilis korszakba.[87]

„A déli országoknak tehát fontos döntéseket kell hozniuk az infrastruktúrájuk (energia-, szállítás-, szennyvíz- és kommunikációs-rendszerek) bevezetése és megtervezése során”,[88] annak érdekében, hogy elkerüljék a globális észak fenntarthatatlan fejlődési pályáját, és alacsony kibocsátási szintű, forráskímélő rendszereket létesítsenek.[89]

A kontinensen az energiaellátással kapcsolatosan elmondható, hogy jelenleg a lakosság csupán csak kicsivel több, mint harmadának van hozzáférése a villamos energiához.[90] Ráadásul a rossz minőségű infrastruktúrának és a gyenge karbantartásnak köszönhetően a beépített kapacitás körülbelül negyede nem hozzáférhető. [91]

Az elmaradottságért egyértelműen a fejletlen infrastruktúra felel, nem pedig az energiaforrások hiánya, hiszen Afrika – a kőolaj és földgáz mellett – földrajzi, földtani adottságai miatt rendkívül kedvező megújuló erőforrás-kapacitással is rendelkezik: az Afrikai Fejlesztési Bank számításai alapján potenciálisan 10 terrawatt napenergiával, 350 gigawatt vízenergiával, 110 gigawatt szélenergiával és 15 gigawatt geotermikus energiával rendelkezik[92] – melyek ma jobbára még kiaknázatlanok. Jelenleg ugyanis az energiatermelés harmadát (33%) széntüzelésű erőműben, szintén harmadát (32%) földgáz, 12%-át pedig kőolaj felhasználásával állítják elő. Az energiatermelés kevesebb, mit negyede (23%) származik a megújuló energiaforrásokból.[93] Míg más források ezt az értéket csak 18,9%-ra[94] teszik.

A negyedik ipari forradalom hatására számottevő előrelépés valósulhat meg a megújuló energiaforrások alkalmazása terén, ami egyben – a természeti környezethez való fenntartható módon történő alkalmazás mellett – a kontinens infrastrukturális lemaradására is megoldást jelenthet – nevezetesen a villamos áram-ellátás tekintetében. Az okos hálózatok létesítése révén ugyanis decentralizált energiaszolgáltatást képesek nyújtani, ami az országok távolabbi, rurális térségeiben lévő otthonok számára is elérhetővé tehetik az elektromos áramot, mely által a humántőke minősége is javulhat: a gyerekek naplemente után is tanulhatnak, az ételt pedig biztonságos tűzhelyeken készíthetik el – megszűntetve ezzel a beltéri légszennyezettséget[95], ami évente 600 000 afrikai halálát okozza.[96]

Konklúzió

Tanulmányunkban a negyedik ipari forradalom Afrikára gyakorolt hatásait, lehetséges következményeit igyekeztünk megragadni. A vizsgálat során kirajzolódott, hogy az ismertetett dimenziók (gazdaság, infrastruktúra, természeti környezet) szoros kölcsönhatásban állnak egymással, így az ipari forradalom legújabb szakaszának hatásai igen sokrétűek, összetettek. A dimenziók közötti kapcsolatrendszert a következőképpen lehet felvázolni:

6. ábra: A vizsgált dimenziók közti kapcsolatrendszer

A gazdaság fejlettsége (szerkezete, technológiai színvonala, termelékenysége) szoros összefüggésben áll az infrastruktúra állapotával, mivel az bizonyos mértékben tekinthető a gazdasági tevékenység lenyomatának és előfeltételének. Ugyanis az infrastrukturális beruházásokhoz szükséges anyagi fedezet számottevő hányadát a gazdasági szereplők termelik meg, valamint az infrastrukturális rendszerek elemei biztosítják a gazdasági tevékenységhez szükséges műszaki hátteret, az infrastruktúra a gazdasági tevékenység egyik nélkülözhetetlen feltétele.[97]

E két dimenzió pedig alapvetően – de nem kizárólagosan – meghatározza adott nemzetgazdaságok, régiók természeti környezetre gyakorolt hatását az által, hogy mekkora a különböző nemzetgazdasági ágak súlya (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás), ezek milyen műszaki színvonalon működnek (pl. mennyire szennyeznek a gyárak), milyen energiahordozókon, nyersanyagokon alapul a gazdaság működése, stb.

A gazdaság és infrastruktúra fejlettsége, továbbá a természeti környezet állapota pedig a társadalom jól(l)étét határozza meg: van-e elég munkahely az emberek számára?; az emberek bevételeik révén megfelelő életminőségen képesek-e élni – az infrastrukturális rendszerek nyújtotta szolgáltatásoknak köszönhetően?; a fizikai környezet (épített és természeti) egészséges környezetet biztosít-e számukra?; stb.

Bár ez az összefüggésrendszer a valóságnak egy igen leegyszerűsített változata, szemléletesen ábrázolja, hogy az új technológiai vívmányoknak milyen szerteágazó hatásai lehetnek.

Az egyes dimenziók mentén a negyedik ipari forradalom Afrikára gyakorolt hatásai kapcsán pedig a következőket találtuk:

A negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai Afrika számára gazdasági szempontból veszélyt és lehetőséget is hordoznak magukban. Veszély például az emberi munkaerő robotokkal való helyettesítése – jellemzően a feldolgozóiparban–, ami az afrikai foglalkoztatottak csupán 7%-át[98] érintené, de alacsonyabb területi szinten ez sokkal nagyobb értéket is jelenthet: Etiópiában például a munkaerőpiacon jelenlévők 44%-át[99] fenyegeti munkahelyük elvesztésével.

Az új technológiák termelésre gyakorolt (potenciális) hatása – úgy, mint a rugalmasság, vevők igényeihez való jobb alkalmazkodási képesség és az olcsóbb előállítás – viszont lehetőséget jelent a kontinens számára, ugyanis a különböző innovációk és az internet révén a kisipari termelés egyre versenyképesebbé válhat.[100] Mindez pedig munkahelyteremtő hatással lehet, ráadásul ki is aknázná a kontinens kiemelkedően magas vállalkozói aktivitását.[101]

A veszély elhárítása és a lehetőségek kiaknázása két feltételhez kötött: megfelelő iskoláztatás és megfelelő infrastruktúra. Ez utóbbival kapcsolatosan megállapítható, hogy bizonyos ágazatokban – mint például az IKT infrastruktúra – az utóbbi években számottevő fejlődés valósult meg Afrikában, ám a világátlaghoz képest – főleg az olyan hagyományosabb ágazatok terén, mint például a villamosenergia, a víz, vagy a közlekedés – még így is jelentős lemaradásban van.[102] De ahhoz, hogy a negyedik ipari forradalom egyik kulcselem, az internet széleskörűen kifejthesse hatását, először a második ipari forradalom vívmányának, az elektromos áram kontinentális elterjedésének kell megvalósulnia.

A Világgazdasági Fórum értékelése szerint a kontinens műszaki infrastruktúrájának állapota alapján nem áll készen a negyedik ipari forradalom vívmányain alapuló gazdasági modellre való áttérésre.[103] Ám környezeti szempontból ez a lemaradás előnyt jelenthet Afrika számára, ugyanis lehetősége van arra, hogy a nyugati világ fenntarthatatlan műszaki fejlődési pályáját elkerülve – melynek elemei az ipari forradalom hajnalán kezdtek kiépülni – környezeti szempontból fenntartható megoldásokat széles körben valósítson meg[104], a napjainkban egyre hangsúlyosabbá váló megújuló energiahordozó-hasznosítás és a zöld technológiák alkalmazása révén.[105]

A negyedik ipari forradalom Afrikára gyakorolt potenciális hatásai tehát rendkívül összetettek, nem beszélhetünk egyöntetűen pozitív, vagy negatív következményekről. Leginkább pedig magán a kontinensen múlik, hogy milyen gyakorlati lépéseket tesz a várható veszélyek elkerülése és a lehetőségek kiaknázása végett.

Szerző: Czirják Ráhel

Irodalomjegyzék:

Africa Energy Forum 2016: Road infrastructure in Africa. 2016.06.01., https://www.ashurst.com/en/news-and-insights/insights/road-infrastructure-in-africa/ (2018.01.30.)
African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 158.oldal, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)
African Development Bank: A New Deal on Energy for Africa. 2016, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Generic-Documents/Brochure_New_Deal_2_red.pdf (2018.01.30.)
African Union: Sector-specific Terms of Reference for Transport Sector (PIDA), https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Procurement/Project-related-Procurement/PIDA%20-%20Sector-specific%20Terms%20of%20Reference%20for%20Transport%20Sector.pdf (2018.01.30.)
Afrikai Unió: Towards the African Intergrated High Speed Railway Network (AIHSRN) Development, https://au.int/sites/default/files/documents/32186-doc-towards_the_african_integrated_high_speed_railway_network_aihsrn_development-e.pdf (2018.01.30.)
BALOGH Lilla Sarolta: Could China Be the Winner of the Next Industrial Revolution? In: Financial and Economic Review Special Issue: The People’s Republic of China, 2017 january, Vol. 16., 73-100 pp.
BARRO, Robert: Determinants of economic growth: A cross-country empirical study,1996. Working Paper No. 5698, NBER, Cambridge, Massachusetts.
BRYNJOLFSSON, Erik – McAFEE, Andrew: Thriving int he Automated Economy. In: World Future Society, 2012 március-április, 27-31., http://ebusiness.mit.edu/erik/MA2012_Brynjolfsson_McAfee.pdf (2018.01.30.)
CZIRJÁK Ráhel: Kiaknázatlan lehetőségek az afrikai nyomornegyedekben. In: afrikablog, 2015.09.01., http://www.afrikablog.hu/kiaknazatlan-lehetosegek-az-afrikai-nyomornegyedekben/ (2018.01.30.)
CSUTORA Mária – KEREKES Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004, 242
Enerdata: Energy Statistical Yearbook, 2016, https://yearbook.enerdata.net/ (2018.01.30.)
ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács – ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága: The Transport Situation in Africa, 2009, http://www1.uneca.org/Portals/ctrci/6th/TransportSituation-inAfrica.pdf (2018.01.30.)
Föld Napja Alapítvány: Ökolábnyom-számláló, http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom (2018.01.30.)
FREY, Carl Benedikt – OSBORNE, Nichael A. – HOLMES, Craig: Technology at Work v2.0: The Future Is Not What It Used to Be. Oxford, United Kingdom, 2016, 156. https://www.oxfordmartin.ox.ac.uk/downloads/reports/Citi_GPS_Technology_Work_2.pdf (2018.01.30.)
Global Footprint Network data: Ecological Footprint, http://data.footprintnetwork.org/#/compareCountries?type=EFCpc&cn=&yr=1961 (2018.01.30.)
HARVEY, Ross: The ’fourth industrial revolution’: potential and risks for Africa. In: South African Institute on International Affairs, 2017.03.31., http://www.saiia.org.za/opinion-analysis/the-fourth-industrial-revolution-potential-and-risks-for-africa (2018.01.30.)
JOSEPH, Michael: M-Pesa: the story of how the world’s leading mobile money service was created in Kenya. 2017.03.06., http://www.vodafone.com/content/index/what/technology-blog/m-pesa-created.html# (2018.01.30.)
KfW: How can education contribute to pro-poor growth? Policy implications for financial cooperation. 2007, Discussion Paper 49, Frankfurt, Germany.
KISS Judit: Fejlődik, vagy csak növekszik Afrika gazdasága? In: Biedermann Zsuzsánna – Kiss Judit (szerk.): Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2017, 96-124.
KOVÁCS Zoltán: Népesség- és településföldrajz. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013, 239.
KPMG: Sub-Saharan Africa power Outlook, 2016, https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/pdf/2016/05/kpmg-sub-saharan-africa-power-outlook.pdf (2018.05.30.)
Martin: Industry 4.0: Definition, Design Principles, Challenges, and the Future of Employment. 2017.01.16., https://www.cleverism.com/industry-4-0/ (2018.01.30.)
MAWASHA, Monde: The Fourth Industrial Revolution – An African perspective. In: fin24, 2017.09.25., https://www.fin24.com/Opinion/the-fourth-industrial-revolution-an-african-perspective-20170921 (2018.01.30.)
MAYAKI, Ibrahim: Why infrastructure development in Africa matters. In: Africa Renewal, http://www.un.org/africarenewal/web-features/why-infrastructure-development-africa-matters (2018.01.30.)
McKinsey Global Institute: Africa at work: Job creation and inclusive growth. 2012. augusztus, 4. oldal, https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjAn5aZzLvYAhUqIpoKHY3FAdMQFghXMAU&url=https%3A%2F%2Fwww.mckinsey.com%2F~%2Fmedia%2Fmckinsey%2Fdotcom%2Fclient_service%2Fstrategy%2Fpdfs%2Fmgi_africa_at_work_august_2012_executive_summary.ashx&usg=AOvVaw1pbZkuQReMh4UYyAUdB_X7 (2018.01.30.)
NAUDÉ, Wim: The fourth industrial revolution in Africa: potential for inclusive growth? In: The Broker, 2017.08.10., http://www.thebrokeronline.eu/Blogs/Inclusive-Economy-Africa/The-fourth-industrial-revolution-in-Africa-potential-for-inclusive-growth (2018.01.30.)
O’MEARA, Molly (1999): Egy új nagyvárosi vízió. In: A világ helyzete 1999 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 146-165. o.
PERLMAN, Janice E. – O’Meara Sheehan, Molly (2007): Küzdelem a városi szegénység és a környezeti igazságtalanság ellen. In: A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 228-250. o.
PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 194. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)
REES, William – WACKERNAGEL, Mathis: Urban ecologic al footprints: why cities cannot be sustainable and why they are a key to sustainability. 1996, Environ. Impact Assess. Rev. 16, 223-248. pp.
RODRIK, Dani: An African Growth Miracle. 2014, Institute for Advanced Studies, School of Social Science, Princeton, Economic Working Paper No. 102.
SACHS, Wolfgang: Development. The Rise and Decline of an Ideal. An Article for the Encyclopedia of Global Environmental Change. Wuppertal Insitute für Klima, Umwelt, Energie (Wuppertal Papers 108), 2000. 1-29.
Safaricom: Using M-Pesa, https://www.safaricom.co.ke/personal/m-pesa/getting-started/using-m-pesa (2018.01.30.)
SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution. Geneva, World Economic Forum, 2016, 198.
SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14., https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ (2018.01.30.)
SURI, Tavneet – JACK, William: The long-run poverty and gender impacts of mobile mony. In: Science, 2016.12.09., 1288-1292.
SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 353-363. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.)
The Shift Project Data Portal: Breakdown of Electricity Generation by Energy Source. http://www.tsp-data-portal.org/Breakdown-of-Electricity-Generation-by-Energy-Source#tspQvChart (2018.01.30.)
TOOR, Amar: Drones begin delivering blood in Rwanda. In: The Verge, 2016.10.13., https://www.theverge.com/2016/10/13/13267868/zipline-drone-delivery-rwanda-blood-launch (2018.01.30.)
TRAN, Mark: Rwanda rail project on track to bridge Africa’s economic divide. In: The Guardian, 2013.09.30., https://www.theguardian.com/global-development/2013/sep/30/rwanda-rail-project-bridge-economic-divide (2018.01.30.)
UIC: A New Lease of Life for African Rail – Destination 2040, http://africa.uic.org/squelettes/AFRICA_Strategic_Vision.pdf (2018.01.30.)
VÁTI: Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben, a térszerkezet és az infrastruktúra fogalmai. 2004, 93., http://www.terport.hu/webfm_send/295 (2018.01.30.)
WILSON, Rob – BRISCOE, Geoff: The impact of human capital on economic growth: A review. 2004, Cedefop Reference Series, 54, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg
World Bank data: Manufacturing – East Asia & Pacific, https://data.worldbank.org/indicator/NV.IND.MANF.ZS?locations=Z4&name_desc=false (2018.01.30.)
World Bank data: Manufacturing – Sub-Saharan Africa, https://data.worldbank.org/indicator/NV.IND.MANF.ZS?locations=ZG&name_desc=false (2018.01.30.)
World Bank: Acces to electricity (% of population, Africa), https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS?locations=ZG (2018.01.30.)
World Bank: Enterprise Surveys (2016), http://www.enterprisesurveys.org/ (2018.01.30.)
World Bank: Pioneering Lending System Opens Doors to Finance for Ghana Small Enterprises. 2013, http://www.ifc.org/wps/wcm/connect/776e280040e7cb2e90addb412e1cf4fc/StoriesOfImpact-WorldBankGroup_SME_Ghana_Collateral_Registries_WBG_FINA_REV-Enhanced.pdf?MOD=AJPERES (2018.01.30.)
World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)
Zipline, http://www.flyzipline.com/our-impact/ (2018.01.30.)

Jegyzetek:

[1] HARVEY, Ross: The ’fourth industrial revolution’: potential and risks for Africa. In: South African Institute on International Affairs, 2017.03.31., http://www.saiia.org.za/opinion-analysis/the-fourth-industrial-revolution-potential-and-risks-for-africa (2018.01.30.)

[2] Martin: Industry 4.0: Definition, Design Principles, Challenges, and the Future of Employment. 2017.01.16., https://www.cleverism.com/industry-4-0/ (2018.01.30.)

[3] Uo.

[4] SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14.,https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ (2018.01.30.)

[5] Uo.

[6] SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution. Geneva, World Economic Forum, 2016, 198.

[7] SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14.,https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ (2018.01.30.)

[8] Martin: Industry 4.0: Definition, Design Principles, Challenges, and the Future of Employment. 2017.01.16., https://www.cleverism.com/industry-4-0/ (2018.01.30.)

[9] MAWASHA, Monde: The Fourth Industrial Revolution – An African perspective. In: fin24, 2017.09.25., https://www.fin24.com/Opinion/the-fourth-industrial-revolution-an-african-perspective-20170921 (2018.01.30.)

[10] NAUDÉ, Wim: The fourth industrial revolution in Africa: potential for inclusive growth? In: The Broker, 2017.08.10., http://www.thebrokeronline.eu/Blogs/Inclusive-Economy-Africa/The-fourth-industrial-revolution-in-Africa-potential-for-inclusive-growth (2018.01.30.)

[11] KOVÁCS Zoltán: Népesség- és településföldrajz. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013, 239.

[12] KISS Judit: Fejlődik, vagy csak növekszik Afrika gazdasága? In: Biedermann Zsuzsánna – Kiss Judit (szerk.): Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2017, 96-124.

[13] RODRIK, Dani: An African Growth Miracle. 2014, Institute for Advanced Studies, School of Social Science, Princeton, Economic Working Paper No. 102.

[14] KISS Judit: Fejlődik, vagy csak növekszik Afrika gazdasága? In: Biedermann Zsuzsánna – Kiss Judit (szerk.): Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2017, 96-124.

[15] Uo.

[16] Uo.

[17] Uo.

[18] BALOGH Lilla Sarolta: Could China Be the Winner of the Next Industrial Revolution? In: Financial and Economic Review Special Issue: The People’s Republic of China, 2017 january, Vol. 16., 73-100 pp.; SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14.,https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ (2018.01.30.); HARVEY, Ross: The ’fourth industrial revolution’: potential and risks for Africa. In: South African Institute on International Affairs, 2017.03.31., http://www.saiia.org.za/opinion-analysis/the-fourth-industrial-revolution-potential-and-risks-for-africa (2018.01.08.)

[19] World Bank data: Manufacturing – Sub-Saharan Africa, https://data.worldbank.org/indicator/NV.IND.MANF.ZS?locations=ZG&name_desc=false (2018.01.30.)

[20] World Bank data: Manufacturing – East Asia & Pacific, https://data.worldbank.org/indicator/NV.IND.MANF.ZS?locations=Z4&name_desc=false (2018.01.30.)

[21] McKinsey Global Institute: Africa at work: Job creation and inclusive growth. 2012. augusztus, 4. oldal, https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjAn5aZzLvYAhUqIpoKHY3FAdMQFghXMAU&url=https%3A%2F%2Fwww.mckinsey.com%2F~%2Fmedia%2Fmckinsey%2Fdotcom%2Fclient_service%2Fstrategy%2Fpdfs%2Fmgi_africa_at_work_august_2012_executive_summary.ashx&usg=AOvVaw1pbZkuQReMh4UYyAUdB_X7 (2018.01.30.)

[22] FREY, Carl Benedikt – OSBORNE, Nichael A. – HOLMES, Craig: Technology at Work v2.0: The Future Is Not What It Used to Be. Oxford, United Kingdom, 2016, 156. https://www.oxfordmartin.ox.ac.uk/downloads/reports/Citi_GPS_Technology_Work_2.pdf (2018.01.30.)

[23] African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 158.oldal, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)

[24] Az egyes sorok összege azért nem 100%, mert számos olyan szektor van, amit nem tartalmaz a táblázat, pl.: nyersanyag kitermelés.

[25] Adatok forrása: African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 163. oldal, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)

[26] NAUDÉ, Wim: The fourth industrial revolution in Africa: potential for inclusive growth? In: The Broker, 2017.08.10., http://www.thebrokeronline.eu/Blogs/Inclusive-Economy-Africa/The-fourth-industrial-revolution-in-Africa-potential-for-inclusive-growth (2018.01.30.)

[27] BRYNJOLFSSON, Erik – McAFEE, Andrew: Thriving int he Automated Economy. In: World Future Society, 2012 március-április, 27-31., http://ebusiness.mit.edu/erik/MA2012_Brynjolfsson_McAfee.pdf (2018.01.30.)

[28] Uo.

[29] African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 314., https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)

[30] African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 158.oldal, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)

[31] BARRO, Robert: Determinants of economic growth: A cross-country empirical study,1996. Working Paper No. 5698, NBER, Cambridge, Massachusetts.

[32] WILSON, Rob – BRISCOE, Geoff: The impact of human capital on economic growth: A review. 2004, Cedefop Reference Series, 54, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg

[33] KfW: How can education contribute to pro-poor growth? Policy implications for financial cooperation. 2007, Discussion Paper 49, Frankfurt, Germany.

[34] PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 47. oldal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)

[35] PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 194. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)

[36] VÁTI: Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben, a térszerkezet és az infrastruktúra fogalmai. 2004, 93., http://www.terport.hu/webfm_send/295 (2018.01.30.)

[37] Uo.

[38] Uo.

[39] PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 47. oldal, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)

[40] PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 194. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)

[41] Uo.

[42] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[43] 1. ábra forrása: http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[44] Africa Energy Forum 2016: Road infrastructure in Africa. 2016.06.01., https://www.ashurst.com/en/news-and-insights/insights/road-infrastructure-in-africa/ (2018.01.30.)

[45] MAYAKI, Ibrahim: Why infrastructure development in Africa matters. In: Africa Renewal, http://www.un.org/africarenewal/web-features/why-infrastructure-development-africa-matters (2018.01.30.)

[46]Africa Energy Forum 2016: Road infrastructure in Africa. 2016.06.01., https://www.ashurst.com/en/news-and-insights/insights/road-infrastructure-in-africa/ (2018.01.30.)

[47] Afrikai Unió: Towards the African Intergrated High Speed Railway Network (AIHSRN) Development, https://au.int/sites/default/files/documents/32186-doc-towards_the_african_integrated_high_speed_railway_network_aihsrn_development-e.pdf (2018.01.30.)

[48] Uo.

[49] ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács – ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága: The Transport Situation in Africa, 2009, http://www1.uneca.org/Portals/ctrci/6th/TransportSituation-inAfrica.pdf (2018.01.30.)

[50] Afrikai Unió: Towards the African Intergrated High Speed Railway Network (AIHSRN) Development, https://www.au.int/web/sites/default/files/newsevents/workingdocuments/31538-wd-ie18304-towards_the_african_integrated_high-speed_railway_network_development.pdf (2018.01.30.); UIC: A New Lease of Life for African Rail – Destination 2040, http://africa.uic.org/squelettes/AFRICA_Strategic_Vision.pdf (2018.01.30.); TRAN, Mark: Rwanda rail project on track to bridge Africa’s economic divide. In: The Guardian, 2013.09.30., https://www.theguardian.com/global-development/2013/sep/30/rwanda-rail-project-bridge-economic-divide (2018.01.30.)

[51] MAYAKI, Ibrahim: Why infrastructure development in Africa matters. In: Africa Renewal, http://www.un.org/africarenewal/web-features/why-infrastructure-development-africa-matters (2018.01.30.)

[52] African Union: Sector-specific Terms of Reference for Transport Sector (PIDA), https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Procurement/Project-related-Procurement/PIDA%20-%20Sector-specific%20Terms%20of%20Reference%20for%20Transport%20Sector.pdf (2018.01.30.)

[53] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[54] JOSEPH, Michael: M-Pesa: the story of how the world’s leading mobile money service was created in Kenya. 2017.03.06., http://www.vodafone.com/content/index/what/technology-blog/m-pesa-created.html# (2018.01.30.)

[55] Safaricom: Using M-Pesa, https://www.safaricom.co.ke/personal/m-pesa/getting-started/using-m-pesa (2018.01.30.)

[56] 2. ábra forrása: http://www.vodafone.com/content/index/what/technology-blog/m-pesa-created.html# (2018.01.30.)

[57] SURI, Tavneet – JACK, William: The long-run poverty and gender impacts of mobile mony. In: Science, 2016.12.09., 1288-1292.

[58] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[59] MAWASHA, Monde: The Fourth Industrial Revolution – An African perspective. In: fin24, 2017.09.25., https://www.fin24.com/Opinion/the-fourth-industrial-revolution-an-african-perspective-20170921 (2018.01.30.)

[60] Uo.

[61] African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 29. oldal., https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.30.)

[62] World Bank: Enterprise Surveys (2016), http://www.enterprisesurveys.org/ (2018.01.30.)

[63] Uo.

[64] World Bank: Pioneering Lending System Opens Doors to Finance for Ghana Small Enterprises. 2013, http://www.ifc.org/wps/wcm/connect/776e280040e7cb2e90addb412e1cf4fc/StoriesOfImpact-WorldBankGroup_SME_Ghana_Collateral_Registries_WBG_FINA_REV-Enhanced.pdf?MOD=AJPERES (2018.01.30.)

[65] Zipline, http://www.flyzipline.com/our-impact/ (2018.01.30.)

[66] Toor, Amar: Drones begin delivering blood in Rwanda. In: The Verge, 2016.10.13., https://www.theverge.com/2016/10/13/13267868/zipline-drone-delivery-rwanda-blood-launch (2018.01.30.)

[67] 3. ábra forrása: https://www.trucks.com/2016/10/13/ups-zipline-drone-deliveries/ (2018.01.30.)

[68] Uo.

[69] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[70] REES, William – WACKERNAGEL, Mathis: Urban ecologic al footprints: why cities cannot be sustainable and why they are a key to sustainability. 1996, Environ. Impact Assess. Rev. 16, 223-248. pp.

[71] Föld Napja Alapítvány: Ökolábnyom-számláló, http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom (2018.01.30.)

[72] SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 353-363. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.)

[73] Uo.

[74] Global Footprint Network data: Ecological Footprint, http://data.footprintnetwork.org/#/compareCountries?type=EFCpc&cn=&yr=1961 (2018.01.30.)

[75] SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 353-363. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.)

[76] 5. ábra forrása: SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 361. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.)

[77] Uo.

[78] Saját számítás. Adatok forrása: SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 353-363. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.); United Nations Population Division: World Population Prospects 2017, https://esa.un.org/unpd/wpp/Download/Standard/Population/ (2018.01.30.); Föld Napja Alapítvány: Ökolábnyom-számítás, http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom (2018.01.30.)

[79] SZIGETI Cecília – TÓTH Gergely: Történeti ökológiai lábnyom becslése a mezőgazdaság kialakulásától napjainkig. In: Gazdálkodás, 2014. 58. évfolyam, 4. szám, 353-363. https://www.researchgate.net/publication/277009491_Torteneti_okologiai_labnyom_becslese_a_maezogazdasag_kialakulasatol_napjainkig (2018.01.30.)

[80] Global Footprint Network data: Ecological Footprint, http://data.footprintnetwork.org/#/compareCountries?type=EFCpc&cn=&yr=undefined (2018.01.08.)

[81] CSUTORA Mária – KEREKES Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004, 242

[82] Adatok forrása: http://data.footprintnetwork.org/#/compareCountries?type=EFCpc&cn=2000&yr=2013 (2018.01.30.)

[83] O’Meara, Molly (1999): Egy új nagyvárosi vízió. In: A világ helyzete 1999 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 146-165. o.

[84] Sachs, Wolfgang: Development. The Rise and Decline of an Ideal. An Article for the Encyclopedia of Global Environmental Change. Wuppertal Insitute für Klima, Umwelt, Energie (Wuppertal Papers 108), 2000. 1-29.

[85] Perlman, Janice E. – O’Meara Sheehan, Molly (2007): Küzdelem a városi szegénység és a környezeti igazságtalanság ellen. In: A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 228-250. o.

[86] CZIRJÁK Ráhel: Kiaknázatlan lehetőségek az afrikai nyomornegyedekben. In: afrikablog, 2015.09.01., http://www.afrikablog.hu/kiaknazatlan-lehetosegek-az-afrikai-nyomornegyedekben/ (2018.01.30.)

[87] Sachs, Wolfgang: Development. The Rise and Decline of an Ideal. An Article for the Encyclopedia of Global Environmental Change. Wuppertal Insitute für Klima, Umwelt, Energie (Wuppertal Papers 108), 2000. 1-29.

[88] Sachs, Wolfgang: Development. The Rise and Decline of an Ideal. An Article for the Encyclopedia of Global Environmental Change. Wuppertal Insitute für Klima, Umwelt, Energie (Wuppertal Papers 108), 2000. 20.

[89] Uo.

[90] World Bank: Acces to electricity (% of population, Africa), https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS?locations=ZG (2018.01.30.)

[91] KPMG: Sub-Saharan Africa power Outlook, 2016, https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/pdf/2016/05/kpmg-sub-saharan-africa-power-outlook.pdf (2018.05.30.)

[92] African Development Bank: A New Deal on Energy for Africa. 2016, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Generic-Documents/Brochure_New_Deal_2_red.pdf (2018.01.30.)

[93] The Shift Project Data Portal: Breakdown of Electricity Generation by Energy Source. http://www.tsp-data-portal.org/Breakdown-of-Electricity-Generation-by-Energy-Source#tspQvChart (2018.01.30.)

[94] Enerdata: Energy Statistical Yearbook, 2016, https://yearbook.enerdata.net/ (2018.01.30.)

[95] HARVEY, Ross: The ’fourth industrial revolution’: potential and risks for Africa. In: South African Institute on International Affairs, 2017.03.31., http://www.saiia.org.za/opinion-analysis/the-fourth-industrial-revolution-potential-and-risks-for-africa (2018.01.30.)

[96] African Development Bank: A New Deal on Energy for Africa. 2016, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Generic-Documents/Brochure_New_Deal_2_red.pdf (2018.01.30.)

[97] PIRIS Gábor – LÁSZLÓ Mária (szerk.): Dr. Kőszegfalvi György urbanista szakirodalmi munkássága 1963-2007. Pécs, Imeadia Kiadó, 2008, 194. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2009/01/koszegfalvi.pdf (2018.01.30.)

[98] McKinsey Global Institute: Africa at work: Job creation and inclusive growth. 2012. augusztus, 4. oldal, https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjAn5aZzLvYAhUqIpoKHY3FAdMQFghXMAU&url=https%3A%2F%2Fwww.mckinsey.com%2F~%2Fmedia%2Fmckinsey%2Fdotcom%2Fclient_service%2Fstrategy%2Fpdfs%2Fmgi_africa_at_work_august_2012_executive_summary.ashx&usg=AOvVaw1pbZkuQReMh4UYyAUdB_X7 (2018.01.30.)

[99] FREY, Carl Benedikt – OSBORNE, Nichael A. – HOLMES, Craig: Technology at Work v2.0: The Future Is Not What It Used to Be. Oxford, United Kingdom, 2016, 156. https://www.oxfordmartin.ox.ac.uk/downloads/reports/Citi_GPS_Technology_Work_2.pdf (2018.01.30.)

[100] NAUDÉ, Wim: The fourth industrial revolution in Africa: potential for inclusive growth? In: The Broker, 2017.08.10., http://www.thebrokeronline.eu/Blogs/Inclusive-Economy-Africa/The-fourth-industrial-revolution-in-Africa-potential-for-inclusive-growth (2018.01.30.)

[101] African Development Bank – OECD – UNDP: African Economic Outlook 2017 – Enterpreneurship and Industrilisation. 2017, 158.oldal, https://www.afdb.org/fileadmin/uploads/afdb/Documents/Publications/AEO_2017_Report_Full_English.pdf (2018.01.08.)

[102] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[103] World Economic Forum: The Africa Competitiveness Report 2017. 2017, 161., http://www3.weforum.org/docs/WEF_ACR_2017.pdf (2018.01.30.)

[104] Perlman, Janice E. – O’Meara Sheehan, Molly (2007): Küzdelem a városi szegénység és a környezeti igazságtalanság ellen. In: A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 228-250. o.

[105] CZIRJÁK Ráhel: Kiaknázatlan lehetőségek az afrikai nyomornegyedekben. In: afrikablog, 2015.09.01., http://www.afrikablog.hu/kiaknazatlan-lehetosegek-az-afrikai-nyomornegyedekben/ (2018.01.30.)