Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank első éves gyűlése

Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) idén júniusban megkezdte tényleges működését. Az első projektek finanszírozása immár biztosítva van, így mindazok, akik a megalakulás óta figyelik a szervezettel kapcsolatos fejleményeket, teljesebb képet kaphatnak a bank tevékenységéről. A következőkben a bank első igazgatósági ülését vesszük szemügyre.

Az AIIB igazgatótanácsa

Az AIIB igazgatótanácsa június 25-26 között, Pekingben tartotta első éves gyűlését. Hat hónappal a beiktatás után a bank így megkezdhette tényleges működését, elindítva az első hitelek folyósítását. A bank elnöke, Jin Liqun megígérte, hogy a működés során a legmagasabb nemzetközi szabályozásoknak akarnak megfelelni, s ez alapján el is várhatjuk, hogy az AIIB, a korábban teljesen kínai tulajdonban lévő fejlesztési bankokkal ellentétben, transzparenciára és környezetvédelemre fog törekedni.

Az ülést Zhang Gaoli kínai miniszterelnök-helyettes szavai nyitották meg. A helyettes utalt Xi Jinping a megalakuláskor elhangzott szavaira, hogy a bank alapítása újra bebizonyította, „ahol akarat van, ott lesz rá mód” a nemzetközi összefogásban. Eredményesnek értékelte az elmúlt fél év intézményépítését, amelynek eredménye egy kapcsolatokkal rendelkező, zöld beruházásokat támogató bank lett. Kiemelte, hogy az AIIB elsősorban a tagországokhoz tartozik, és beszélt a felelősségükről egy új típusú multilaterális fejlesztési bank építésében, amely hatékonyan és átláthatóan működik. Ebbe beletartozik az új típusú, kooperatív partnerség építése is. A bankban a fejlett és fejlődő országok részvétele sokszínűséget teremt, s amellett, hogy a körülményekhez igazodó termékeket nyújt az ázsiai partnereknek, költséghatékonyan és a tagok számára kifizetődően kell működnie. A miniszterelnök-helyettes rávilágított arra, hogy szoros kapcsolat van a One Belt, One Road (OBOR mentén fekvő, infrastruktúrában gyakran szegény országok és a bank finanszírozási lehetőségei között. Fontosnak tartja azt is, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a privát szektorral, hiszen a jó minőségű infrastruktúra fejlesztéséhez szükség a privátszféra bevonására, valamint változatos üzleti modellek alkalmazására.

Zhang beszámolt személyes tapasztalatairól, amelyeket közép-ázsiai látogatásai során szerzett: az infrastruktúra a térség gyenge pontja. A jobb infrastruktúra a munkaerő és a tőke áramlását segítené elő. Az AIIB a keresleti és a kínálati oldalon is tevékenykedni fog, s arra fognak törekedni, hogy az ellátási lánc különböző szintjein lévő országok sajátosságaikat kihasználva részesülhessenek. Hangsúlyozta, hogy Kína az utóbbi időben komoly szerepet vállalt a környezeti károk csökkentésében, például a párizsi nyilatkozat támogatójaként, valamint a Dél–Dél Fejlesztési Alap létrehozásával, ami fejlődő és kis országok környezetvédelmi együttműködését támogatja.

Elnöki összefoglaló

Jin Liqun, az AIIB elnöke szintén felszólalt a megnyitó ünnepségen, megemlékezve a közel egy évvel azelőtti pillanatra, amikor a bank központjának is otthont adó Pekingben aláírták az alapító okiratot, s ezzel kezdetét vette a „történelmi utazás”, amely egy új típusú multilaterális pénzintézet felé vezet. Jin elnök kiemelte, hogy január óta a szervezet működése példaértékű volt, mind a szervezeti hatékonyságban, mind az idő- és költséghatékonyságban, valamint az ügyfeleknek nyújtott fenntartható infrastruktúra-finanszírozás és szolgáltatások tekintetében.

A bank működésének bemutatása mellett felvázolta a jövőbeli reményeket is: úgy gondolja, hogy néhány év múlva ez a sajátos tulajdonságokkal rendelkező multilaterális fejlesztési bank elfoglalhatja az őt megillető helyet a világ vezető intézményei között. Ezt élvonalbeli, országhatárokon átívelő infrastruktúrafejlesztései okán, valamint a köz- és magánszféra partnerségének élen járó kockázatvállalójaként jogosan várja el, hiszen ez utóbbi modellel nagy terheket kíván levenni a nemzeti kormányokról. A sajátosságoktól eltekintve kiállnak a Világbank irányelvei mellett, és globális partnerként támogatják az Addis Ababa cselekvési tervet, valamint a környezetvédelem terén be akarják tartatni a párizsi megegyezés által kitűzött célokat.

Jin elnök a későbbiekben bemutatta a hivatalos összegzést a bank működésének fél évéről. A kölcsönzés volumene eddig az üzleti terv szerint halad, s jó eséllyel meg is fogja haladni a kitűzött 1,2 milliárd dolláros célt. A költségvetés végrehajtása szintén megfelelő, ehhez hozzájárul még a szervezet bővítése, a 39 alkalmazotthoz július folyamán 20 munkatárs csatlakozik, így a vezető csapat mellett a középvezetői réteg kiépítése is kezdetét veszi. A szervezetet tovább erősíti majd, hogy az ősz folyamán találkoznak a nemzetközi tanácsadókkal, akik független szakmai tanácsokkal támogatják az egyre bővülő menedzsmentet.

Az elnök végül összefoglalta, hogy mit várhatnak a banktól a közeljövőben. Kiemelte, hogy piaci réseket akarnak betölteni, a minőségi infrastruktúrafejlesztést a szektorral és a térség piacaival kapcsolatos, speciális ismeretekkel egészítik ki. Egyúttal katalizátor szerepet akarnak betölteni a harmadik fél támogatásainak mobilizálásában, valamint bankképessé szeretnék tenni a hozzájuk pályázó projekteket, a transzparencia és a hatékonyság növelésével. Végül a zöld beruházások fontosságát és a felhalmozódó tudás megosztását hangsúlyozta a bank jövője szempontjából.[i]

Kormányzati megjegyzések

A 2016. január 16-án megnyitott bank vezetősége értékelte az elmúlt fél évet, s felszólalt számos jelentős személy is: az igazgatótanács elnöke, Lou Jiwei kínai pénzügyminiszter, Ilho Yoo koreai miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, az AIIB kormányzója, valamint Pawel Szalamacha lengyel pénzügyminiszter. Megjelent az eseményen Hongkong kormányának pénzügyi titkára, John Tsang is, amely megerősítette a Kínához tartozó különleges státuszú terület csatlakozási szándékát.

Ilho Yoo a szervezeti felépítés kapcsán megjegyezte, hogy a vezetés és az igazgatótanács feladatai és hatásköre pontosabb megfogalmazásra várnak, hiszen bár fél év alatt kialakult az alapvető működési rend, nagyon sok teendőjük van még e téren is.[ii] Ez vonatkozik a bővítésre is, hiszen a mai napig 38 főállású munkatárs dolgozik a szervezet kötelékében, ami a projektek méretével összevetve igen csekély szám. A teljes kapacitás elérését 2018 végére tervezik, amikorra 500 fővel elérik a teljes dolgozói létszámot,[iii] s részben a jelenlegi korlátok miatt az első projektek a partnerszervezetek jelentős adminisztratív szerepvállalásával valósulnak meg.

A tanácskozás eredményei

Korábban június folyamán fontos tisztségviselőket választottak meg: az új-zélandi Gerard Sanders személyében a bank jogtanácsosát köszönthetik, az Ázsiai Fejlesztési Bankból (ADB) érkező, francia Thierry de Longuemar pedig a bank pénzügyi vezetője lett. Őket az esemény folyamán mutatták be a szervezet tagjainak. A kormányzat tagjai közül megválasztotta Korea képviselőjét a következő elnöknek, valamint alelnököknek Grúzia és az Egyesült Királyság képviselőit. Kitűzték a következő éves gyűlés helyét és idejét is: 2017. júniusában a dél-koreai Jeju fogadja az AIIB vezetőségét.[iv]

A kétnapos tanácskozás során a szervezet vezetősége jelentős előrelépéseket tett az induló projektek minél jobb megvalósítása érdekében is. Létrehozták az AIIB projekt előkészítő különleges alapját, amelyet elsőként Kína támogatott 50 millió dollárral.[v] A Jin elnök és Shi Yaobing pénzügyminiszter-helyettes által bejelentett összeg hivatott megerősíteni a projektek elkészítését, s 2016 őszén fog működésbe lépni. Az alap azért különösen jelentős, mert már a megalakuláskor felmerült az igény a kevésbé fejlett tagállamok részéről, hogy a projektek előkészítéséhez szükséges költségekhez támogatást kaphassanak. A kínai felajánlás még inkább elkötelezi ezeket az államokat az ország vezető szerepének támogatása mellett, ám a kezdő összeg mellett hamarosan megjelenhetnek más gazdagabb tagok felajánlásai is.

Az alap egyben reakció az ázsiai infrastruktúrafejlesztés legnagyobb problémájára: bár nagy a fejlesztésre támasztott igény, s források is elérhetők hozzá, azonban az azonnal elérhető segítség hiányában eltolódik az építkezések aktív szakasza. Jin elnök kiemelte, hogy kínai közreműködéssel végre áthidalható lesz ez a probléma, s a lassan egyre több ázsiai országra kiterjedő projekt gyorsan „lapátra kész” lehet.

Induló projektek

Az igazgatótanács június 24-én döntött az első négy hitel folyósításáról, amelyek 509 millió dollár értékben támogatnak ázsiai beruházásokat. A szervezet kiemelt célja, hogy jobbá tegyék a térség millióinak életét, s e célból a 2016. év folyamán körülbelül 1,2 milliárd dollárt fordítanak különböző projektek támogatására.

  • 165 millió dollárt ítéltek meg az áramelosztó rendszer fejlesztésére és kiterjesztésére Bangladesben. A projekt során 2,5 millió új szolgáltatási kapcsolatot létesítenének a vidéki területeken, amellyel 12,5 millió ember javára mozdítanák elő a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését.
  • 216,5 millió dollár kölcsönt folyósítnak az indonéz nemzeti nyomornegyed-fejlesztő projektnek, amely előreáthatóan a Világbankkal közös finanszírozásban valósulhat meg. Az indonéz kormány a középső és keleti országrészekben tervezi a városi nyomornegyedek infrastruktúra-fejlesztését, s a finanszírozás részben a felelős minisztériumok kapacitásbővítését, részben az infrastruktúra építését érinti. A jobb életkörülmények és szolgáltatások várhatóan 154 város 9,7 millió lakosára lesznek hatással.[vi]
  • 100 millió dollárt ítéltek meg a pakisztáni nemzeti M-4-es autópálya Shorkot-Khanewal szakaszának építésére, amely az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (ADB) és az Egyesült Királyság nemzetközi fejlesztési szervezetével (DFID) együttműködésben valósul meg. A Pandzsáb tartománybeli autópálya befejezéséhez még hiányzó, 64 km-es útvonal összeköti Iszlámábádot, Fajszalábádot és Multánt, s így létrejöhet a teljes észak-déli, négysávos autópálya, amely átszeli az országot az afgán Torkham gazdasági központtól egészen Karachi kikötőjéig. Az ADB újabb 100 millió dollárt tesz hozzá a projekthez, s a fő partnerként a folyósított hitelek kezelését is végzi. A brit DFID 34 millió dollár értékű adományt nyújt kiegészítésként, amelyet szintén az ADB kezel.[vii]
  • 5 millió dollár hitelt adnak a Dushanbe–üzbegisztáni határ szakasz útfejlesztési projektre Tádzsikisztánban, amelyet részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszíroz. A projekt hivatott a mobilitást növelni a Közép-Ázsia regionális gazdasági együttműködési folyosó érintett, 5 km-es szakaszán, összekötve a tádzsik fővárost az üzbég határral. A fő finanszírozó partner, az EBRD szintén 27,5 millió dollárt kölcsönöz a projekthez.[viii]

Az AIIB eddig a kitűzött céloknak megfelelően halad, és a közös finanszírozások megindulása után elmondhatjuk, hogy a világ fejlesztési szervezetei komoly partnerként tekintenek a már 46 tagot és 24 jelenlévő megfigyelőt magához vonzó szervezetet. Thomas Maier, a tádzsik projektben együttműködő EBRD infrastruktúráért felelős vezérigazgatója elmondta, hogy lenyűgözi a szervezet hatékonysága, és természetesen partnerként kezelnek egy olyan szervezetet, amely képes kockázatokat vállalni, mint például a köz- és magánszféra partnerség struktúrájának alkalmazását.[ix] A tagállamok és a partner intézmények kezdetektől abban bíznak, hogy a bank követni fogja az eddig megszokott fejlesztési hitelezési normákat, s válaszul az AIIB hangsúlyozta a transzparenciára való törekvést. Számos tag véleménye szerint azonban még sok munkát kell fektetniük a nemzetközi szabályozási színvonal elérésébe. Így a jövőben a projektek finanszírozását egyrészt ebből a szempontból kell megvizsgálnunk.

Konklúzió

Ázsia legújabb fejlesztési bankját sokan üdvözölték, ám megalakulása óta számos ország kritikával, sőt néha ellenszenvvel viszonyul hozzá. Ennek legfőbb oka, hogy sokan féltek a kínai dominanciától, hiszen az elsődleges kezdeményező és legfőbb hozzájáruló ázsiai ország nem feltétlenül a nemzetközi normák betartását tartja szem előtt. Főként amerikai kritikusai leginkább attól tartottak, hogy Kína nem lesz képes egy átlátható rendszert alkotni, s ehhez hozzájárul még a térség számos, infrastruktúrára szoruló országának döcögő közigazgatása, amely együtt a korrupció melegágyává válhat. Ezt a szervezet azzal próbálta ellensúlyozni, hogy a támogatott projektek fontos részévé tette az intézményépítést, együttműködve a helyi kormányzati szervekkel. A találkozón a már fentebb említett partnerintézmények képviselői pedig elégedettségüket fejezték ki az eddigi működéssel kapcsolatban, ami gondolkodásra késztetheti a kritikusokat.

A másik, korán felmerülő probléma volt, hogy az AIIB által támogatott projektek gyakran környezeti károkat hagyhatnak maguk után, ha nem tartják be a nemzetközi környezetvédelmi normákat, így például a tavaly megszavazott COP21-et. Ezzel kapcsolatban még nem látunk tisztán, hiszen a legtöbb projekt kezdeti fázisban, gyakran csupán csak az intézményépítésnél tart.

Annak ellenére, hogy a találkozó során hangsúlyozták az AIIB függetlenségét, Kína szerepe a várakozásoknak megfelelően meghatározó maradt, ezért a továbbiakban fontos kérdés lesz, hogy a kivitelezést kik fogják elvégezni. A térség erősen szűkölködik a megfelelő infrastruktúrában, s ugyanekkor a kínai építőipar túltelítettséggel küzd. Kína számára a legnagyobb kihívást most a saját igényei és a nemzetközi tagság elvárásai közötti egyensúlyozás fogja jelenteni.

Mindezekből mérleget vonva elmondható, hogy az egyre bővülő tagság a szabályozás és a szervezet fejlettsége terén jól ellensúlyozza a Kínával kapcsolatos kezdeti aggodalmakat. Számos olyan szakember kapott helyet a bankban, aki más multilaterális fejlesztési intézetben már bizonyította hozzáértését. Az ő tapasztalatuk és a tagországok határozott fellépése a kétes ügyekben együtt biztosíthatják, hogy a bank el tudja foglalni az őt megillető szerepet a fejlesztési bankok sorában.

Felhasznált irodalom

[i] President’s Report to the Board of Governors -2016 Annual Meeting of the Board of Governors Asian Infrastructure Investment Bank http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0625/122.html

[ii] http://fortune.com/2016/06/25/aiib-china-new-members/

[iii] http://www.ft.com/cms/s/0/828ff06c-39e7-11e6-a780-b48ed7b6126f.html#axzz4GBGzwswK

[iv] AIIB’s First Annual Meeting of its Board of Governors held in Beijing: Governors note progress during the Bank’s first 6 months of operation. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0625/123.html

[v] AIIB’s Board of Directors establish a Project Preparation Special Fund: China provides initial $50 million start-up contribution. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0625/124.html

[vi] AIIB’s Board of Directors Approves $509 M Financing for its First 4 Projects:Power, Transport and Urban Investments span South, Southeast and Central Asia. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0624/120.html

[vii] AIIB’s Board of Directors Approves $509 M Financing for its First 4 Projects:Power, Transport and Urban Investments span South, Southeast and Central Asia. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0624/120.html

[viii] AIIB’s Board of Directors Approves $509 M Financing for its First 4 Projects:Power, Transport and Urban Investments span South, Southeast and Central Asia. http://euweb.aiib.org/html/2016/NEWS_0624/120.html

[ix] http://fortune.com/2016/06/25/aiib-china-new-members/

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Polyák Eszter

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: