Kína 2016-ban

Jelen elemzés arra vállalkozik, hogy a Kínai Népköztársaság előtt álló év várható folyamatait bemutassa az állam legfontosabb alrendszerein keresztül. Mivel várhatóan Kína számára 2016 legnagyobb kihívását a gazdasági problémákkal való megküzdés jelenti, a beszámoló a legnagyobb hangsúlyt erre a területre fordítja.

GAZDASÁG

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a Kínai Népköztársaság gazdasága 2016-ra 12,3 ezer Mrd. amerikai dollárra nő.[i] A gazdasági növekedés dinamikája a 2015-ös 6,9%-ról 2016-ban várhatóan az IMF számítása szerint tovább csökken 6,3%-ra, amely kedvezőtlenebb, mint a Kínai Jegybank 6,8%-os előrejelzése.[ii] A kínai gazdaság ezzel továbbra is a második legerősebb nemzetgazdaság lesz, és folytatja az amerikai gazdasághoz való felzárkózást (2015: 63,3% 2016: 65,6%), de az elmúlt három évtizedhez képest csökkenő mértékben. Vásárló erő paritáson mérve Kína a föld legnagyobb nemzet gazdasága 2016-ra az IMF előrejelzése szerint meghaladja a 21 ezer Mrd. amerikai dollárt (az amerikai gazdaság több mint 112%-a). (1. ábra)

Image title
1. ábra. Kína és az USA (várható) gazdasági teljesítménye[iii]

Kína továbbra is az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági nagyhatalom (egyedül India előzi meg, 2016-ban várhatóan 7,6%-os GDP növekedési ütemmel), és a világ globális gazdasági növekedésének legfontosabb hozzájárulója. Az éves növekedési többlet termelése 800-900 Mrd dollár, amely önmagában a világ 16. legnagyobb nemzetgazdaságának, Indonéziának az éves gazdasági teljesítményének felel meg. Különösen érdekes, hogy Kína egyre dominánsabb szereplő Ázsia gazdaságán belül, a Kínát követő három legnagyobb nemzetgazdaság Japán, India és Dél-Korea együttes gazdasági teljesítménye 2016-ban (8 ezer Mrd. dollár) a kínai gazdaságnak mindössze a 65,3%-át teszi ki.[iv] Más feltörekvő gazdaságokkal összehasonlítva a BRICS csoporton belül Kína nem csupán a teljes gazdasági termelés tekintetében, de 2016-ra az egy főre jutó GDP (8.866 dollár/fő) tekintetében is vezetővé válik, elsősorban a többi feltörekvő ország gazdasági bajainak köszönhetően.[v] Az egy főre jutó GDP tekintetében Kína a közepesen fejlett országok felsőbb csoportjába tartozik és történelme során először megelőzi az Európai Unió legszegényebb tagállamát, Bulgáriát.[vi]

Kína gazdasági növekedési dinamikájának a csökkenése, az „új norma” (6-7%GDP növekedés), amely uralta a Kínával kapcsolatos gazdasági híreket 2015-ben, várhatóan 2016-ban is folytatódni fog. Ennek alapvetően két oka volt. Egyfelől Kína egy stagnáló demográfiai szakaszba jutott, elsősorban az 1978-ban bevezetett „egy gyerek politika” beérése miatt, amely következtében az elmúlt években látványosan visszaesett a munkaerő piacra kikerülő fiatal felnőtt lakosság aránya, sőt 2013-tól már csökken a teljes munkaerő (kb.930 millió fő) is, gátolva a gazdaság extenzív növekedési lehetőségeit. Bár a kormány 2015-ben engedélyezte a családonkénti két gyerek vállalását, a gazdaságra ez 2016-ban lényegében semmilyen hatást nem gyakorol majd. A demográfiai helyzetnél fontosabb faktor a gazdasági reformok következtében megindult gazdasági szerkezetváltás. A Kínai Kommunista Párt ugyanis eltökélte, hogy az exportvezérelt gazdasági növekedési modellt (amelyben Kína az olcsó munkaerőre, fejlettebb infrastruktúrára támaszkodva, az importált nyersanyagokat feldolgozva iparcikket exportál a fejlett világnak) felváltja egy fogyasztás és K+F vezérelt gazdasági növekedés. A szerkezetváltás valójában szükségszerű volt: 1) A további növekedési lehetősége nem volt fenntartható, ugyanis a fejlett országok jelentette exportpiacok telítődtek. 2) A fejlődő országok gazdasági növekedése nem a várt mértékben nőtt (részben a FED QE befejezésének köszönhetően elkezdték kivonni a tőkét), amely eredményeként a piacok nem tudtak elég terméket felvenni. 3) A növekedés externáliát nem lehetett továbbiakban a társadalomra és a környezetre hárítani (egyre súlyosabb környezetvédelmi, egészségügyi, stb. kockázatok). 4) A gazdasági fejlődési modell komoly társadalmi és regionális jövedelemkülönbséget gerjesztett. 5) Annak érdekében, hogy a kínai társadalom csatlakozhasson a világgazdaság fejlett országaihoz, átlépve a közepesen fejlett országok csapdáját. A problémát továbbá tetézték a 2008-as fejlett országokat sújtó, rövidtávon a növekedés szempontjából hasznos, de középtávon súlyos gazdasági problémákat okozó központi intézkedések. A mintegy 4.000 Mrd. jüanos (600 milliárd USD) élénkítő csomag (és a kereskedelmi bankok által mintegy 14.000 Mrd jüanra kiegészített hitel), túlzott kapacitást hozott létre az infrastruktúra építéséhez és az ingatlanszektorhoz kapcsolódó vállalatoknál. A lakosság az alacsony banki kamatok és a kedvező gazdasági környezet miatt az ingatlanok vásárlására fordította a rendkívül magas megtakarítási rátából eredő forrásait, amelyet 2010-ig a központi kormány is támogatott a gazdaságban való továbbgyűrűző hatása miatt[vii], amely azonban az elszabadult árak miatt ingatlanpiaci buborékká kezdett alakulni, amelyet a kormány igyekezett finom egyensúlyozó politikával hűteni. Az ingatlanpiac hűtéséből fakadó árcsökkenés azonban, a földek eladásából bevételhez jutó, hatalmas ambíciókkal (városfejlesztés) és szoros vállalatik kapcsolatokkal rendelkező önkormányzatokat az árnyék bankrendszerhez fordította és súlyosan eladósította. Az elmúlt évek alacsonyabb dinamikájú gazdasági növekedése tovább súlyosbította a helyzetet, adósság spirálba kényszerítve az önkormányzatokat és vállalatokat.

Mivel a kommunista párt legitimációja nagyban függ az ország gazdasági sikerességtől, a kormány az elmúlt években lépéskényszerbe került, amely eredményeként a reform nagyobb lendületet Xi Jinping elnök 2013-as hatalomra kerülésétől vett. A szerkezetváltás folyamatába illeszkedik a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága ötödik plenáris ülésén tárgyalt, a 13. ötéves terv volt, mely a kormány 2016-2020 közötti időszakra tervezett főbb gazdasági és fejlesztési kezdeményezéseit tartalmazza. A program szerint 2016-ban Kína a gazdaság kínálati-oldalának reformjára fog fókuszálni.[viii]A kínálati oldal reformja a munkaerő fejlesztésének és a termelés hatékonyságának a növelésére összpontosít, amelyben kulcsfontosságú szerepet kap az urbanizáció, amely a munkaerő számára magasabb fizetéseket és növekvő hatékonyságot jelent.[ix] Az urbanizáció felgyorsítása (pl. lakóhely regisztráció (hukou) reform révén[x]) segíthet megoldani az ingatlanszektorban felhalmozott túlkapacitást, amely eredményeként, a jegybank előrejelzése szerint, az árak 2016 végére mérsékelt növekedésbe kezdenek (2. ábra).[xi]

Image title
2. ábra. Ingatlanok értékesítésének változása (2013-)[xii]

Az önkormányzatok adósságának csökkentése az egyik legfontosabb Kína előtt álló feladat. 2015-ben a központi kormány engedélyezte az önkormányzatoknak önkormányzati kötvények kiadását, s lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy kedvezőbb kamatokra cserélhessék le rövidlejáratú adósságaikat (átlagosan 4-5%-kal csökkentek a kamatköltségek). 2016-ban újabb megoldásokat kell keresni, hogy érdemben tudják csökkenteni eladósodottságukat, elsősorban újabb földek eladásából származó bevételekkel, adónöveléssel, a PPP (Public-Private Partnerships) modell elterjesztésével és hatékonyabb önkormányzati fiskális politikával.[xiii] 2016-ban a kínai vezetés várhatóan hozzálát az ipar túlkapacitásának lassú és fájdalmas leépítéséhez és a rosszul teljesítő állami cégek reformjához. A legveszteségesebb állami vállalatok átalakítása, esetleges bezárása várhatóan egyfajta koncentrációt eredményez, amely hozzájárulhat a kínai vállalatok hatékonyságának és külföldi szerepvállalásának növeléséhez, még az előző kormány által meghirdetett „Go Global” stratégiának megfelelően. A környezetvédelem is nagyobb hangsúlyt kap, ami az energia szektor átalakításában mutatkozik meg a legnyilvánvalóbban: a kis szénbányák bezárása, a megújuló energiaforrásokba való befektetés (3. ábra) és az energiafelhasználás hatékonyságának a növelése. A magánvállalatok versenyképességének növelése is előtérbe helyeződik, igyekeznek költségeiket mérsékelni, elsősorban adó és illeték, illetve a bürokrácia csökkentésével.

Image title
3. ábra. A megújuló energiaforrások legnagyobb befektetői [xiv]

Az ország gazdasági modelljének átalakításának első jelei már érzékelhetőek. A szerkezetváltásnak megfelelően az ipari befektetések csökkennek, az év első nyolc hónapjában 1,9 százalékkal csökkent az iparvállalatok nyeresége. Jellemzően a legrosszabb teljesítményt az állami vállalatok nyújtották, esetükben 24,7 százalékkal zsugorodott a nyereség, a magáncégek profitja viszont 7,3 százalékkal nőtt, mutatva hogy a növekedés motorja egyre inkább a dinamikus magánszektor lesz. A szolgáltatás szektor 2015-ben jelentősen bővült (az első háromnegyed évben 8,4%-kal), amely pozitívum ugyancsak a szerkezetváltásra utal, és így már a GDP több, mint felét (51,4%) ez a szektor adja. (4. ábra). Különösen dinamikusan bővült az e-kereskedelem (22,15%).

Image title
4. ábra. A GDP (kék), az ipar (piros) és a szolgáltatások (zöld) növekedése.[xv]

A szolgáltatások gyors növekedésének alapját a bérek gyors növekedése (5. ábra) és a rendkívül dinamikusan növekvő középosztály fogyasztása adja, amelynek mérete 2015-ban az USA-t meghaladva (108,7 millió fő), világelsővé vált (6. ábra).

Image title

5. ábra. Keresetek éves növekedése (jüan/év)[xvi]
Image title
6. ábra. A középosztály létszáma országokként[xvii]

A hatékonyság növelésében nem a beruházások, hanem egyre inkább az innováció és K+F a jelentős, amely trend 2016-ban is folytatódni fog. Kína K+F-re fordított kiadásai rohamosan nőnek, 2015-re megelőzte az EU ráfordítását, mind a GDP százalékában, mind a teljes kiadás tekintetében (7. ábra).

Image title
7. ábra. A K+F-re fordított összeg [xviii]

A McKinsey & Co elemzője, Gordon Orr szerint a kínai gazdaság napjainkra olyan komplex és nagy lett, hogy nem lehet egy dimenzió szerint vizsgálni, hanem szükségszerű szubgazdaságokra bontani.[xix] Például nem szabad olyan elhamarkodott kijelentéseket tenni, hogy Kínában leépül az ipar, mert az inkább átalakul: az olyan új innovatív szektorok kerülnek előtérbe, mint a robotika, gyógyszergyártás, megújuló energiával kapcsolatos gépgyártás, biotechnológia, stb. Kína gazdasági növekedésének megítélése szempontjából tehát félrevezető lehet az exportvezérelt gazdasági modell korábban kulcsindikátornak számító (energia, cement, acél stb. termelés) mutatóira támaszkodni. Kétségtelen tény, hogy a szerkezetváltás valószínűleg drámaiabb lenne, ha a kormánynak nem lenne mozgástere a gazdasági növekedés stimulálásához. A központi intervenciók elsősorban infrastrukturális beruházásokat érintenek (víztakarékosság, vasút és gyorsvasút, út- és metróépítés, stb.) amelyek 2015 első három negyedévében 800 Mrd jüant (kb. 120 Mrd. amerikai dollár) tettek ki, 2016-ban tovább növekednek és egyre inkább az ország középső és nyugati részére fókuszálnak a regionális különbségek csökkentése érdekében.[xx]

Kína világgazdasági súlyát jól érzékelteti, hogy a Kínában végbemenő szerkezetváltás és az annak eredményeként megjelenő gazdasági problémák 2015-ben súlyosan érintették a legtöbb ország gazdaságát. A nyersanyagok iránt csökkenő kínai kereslet a nyersanyag exportáló államok számára okozott visszaesést. A fejlett országok számára a kínai piacon jelenlévő cégek és a kínai tőzsde pánikszerű összeomlásai okoznak problémát.

PÉNZÜGY

2016-ban a Kínai Jegybank előrejelzése szerint a fogyasztói árindex (CPI) 1,7%-kal nő, szemben a 2015-ös év valamivel alacsonyabb 1,5%-ával, elsősorban az ingatlanszektorban tapasztalható árcsökkenés megállása miatt.  A termelői árindex 2016-ban továbbra is csökken, -1,8%-kal, amely javuló tendencia az előző év, -5,2%-os értékéhez képest. Az alacsony inflációban, a kínai gazdaság gondjai mellett, jelentős szerepet játszik az importált nyersanyagok és élelmiszerek árának csökkenése, amely legjobb esetben is csak 2016 második felére stabilizálódik. Az infláció növekedését támogatja a központi bank kamatcsökkentő politikája.[xxi]

A Kínai Jegybank 2016-ban, a szerkezetváltásból fakadó problémák miatt, döntően a gazdasági növekedés támogatását tartja a legfontosabb célnak. 2015-ben öt alkalommal csökkentette az irányadó kamatlábat és növelte a likviditást, olcsóbbá téve a hitelfelvételt, annak ellenére, hogy a központi és helyi kormányzati, vállalati és lakossági hitelek együttes adóssága 2015 második felére meghaladta a GDP 280 százalékát (2007-től megnégyszereződve).[xxii]

2016-ban a kínai jüan az IMF tartalékvalutái közé emelkedik 10,9%-os súllyal, de Kína továbbra is csak 4%-át adja a kvótának, és a Kormányzótanács döntéseinél a szavazati súlya 3,8% marad. Ezzel a kínai kormány egy fontos lépcsőt ér el abban, hogy nemzeti valutáját globális kulcsvalutává tegye. Azonban rövidtávon, így 2016-ban is ennek elsősorban negatív hatásai érezhetőek. A jüan 2015-ben ugyanis a dollárhoz képest 5%-ot gyengült, mivel az IMF tartalékvalutai feltételek részeként fel kellett oldani a dollárhoz való kötött árfolyamot és az egyéb szabályozókat, pl. a tőkekiviteli korlátozásokat. A jüan további mérsékelt gyengülésének folytatása várható, a dollárhoz képest is. Bár a jüan nagyobb gyengülése támogatná az exportot és enyhíthetne a deflációs nyomáson, valójában csak nagyon óvatosan lehet ezzel a módszerrel élni, mert azt a jelet küldi a piac felé, hogy baj van a kínai gazdaságban. Erre 2015 augusztusában már volt példa, amikor a kínai tőzsde annak ellenére rengett meg, hogy az akkori leértékeléssel a központi bank elsősorban azt akarta hangsúlyozni, hogy a jüan árfolyam meghatározásánál egyre nagyobb szerepet kapnak a piaci folyamatok. Látszólag a központi bank nem tehet mást, mint kamatot emel, de az kedvezőtlenül hatna a gazdasági növekedésre. A megoldást egyedül a világ legnagyobb devizatartalékából történő piaci intervenció jelenti. A 2015 nyarán bekövetkezett tőzsdeválságot azonban ugyancsak a tartalékok elégetésével lehetett megállítani. A beavatkozások azonban csak addig képesek megnyugtatni a piacot, amíg nem érkezik újabb jel a kínai gazdaság gondjairól, amely újabb pánikszerű eladásokhoz vezethet, amelyre példát szolgáltatnak 2016 első napjai. A jegybanki intervenciók jelentős költségekkel járnak. Bár a központi bank bőséges valutatartalékokkal rendelkezik, de a sorozatos jegybanki intervenciók nyomán 2015 decemberére 3330 milliárd dollárra csökkent a kínai valutatartalék (mintegy 500 milliárd dolláros csökkenés egy év alatt!), amely tendencia 2016-ban is folytatódni fog.[xxiii] A piaci beavatkozás költségei mellett a jegybanknak arra is figyelnie kell, hogy akcióival ne ingassa meg a bizalmat, amely könnyen a fogyasztás csökkenését – és a gazdasági szerkezetváltás összeroppanását – eredményezheti, főleg egy olyan országban, ahol kulturális és történelmi okokból hagyományosan magas a megtakarítási ráta.[xxiv]

A központi banknak nem a csupán belső, de a külső tényezőkre is figyelnie kell. Ezek közé tartozik mindenek előtt a Fed kamatemelés okozta, feltörekvő piacokra gyakorolt nemzetközi bizonytalanság. A központi bank továbbá 2016-ban is támogatja a kormány célját abban, hogy a jüant globális kulcsvalutává fejlessze, így folytatja a külföldi államokkal való valutacsere megállapodásokat, valamint továbbviszi a jüan liberalizációját. Mindezek ellenére 2016-ban ezen a területen nem várható áttörés.

KÜLPOLITIKA

A kínai külpolitika céljaiban várhatóan a következő évben sem történik drasztikus változás, amelynek két központi eleme Kína szuverenitásának tiszteletben tartatása és Kína nagyhatalmi státuszának növelése és az ehhez szükséges békés környezet biztosítása. A kínai vezetés ennek jegyében várhatóan 2016-ban is folytatja az USA globális hegemón politikai, gazdasági és katonai pozíciójának hosszú távú aláásását. Ennek a stratégiának része a meglévő nemzetközi intézményekben való nagyobb súly megszerzése 1) a meglévő nemzetközi intézmények mellett egy párhuzamos intézményi struktúra kiépítése (pl. Ázsiai Infrastrukturális és Befektetési Bank AIIB); 2) az USA hitelességének megkérdőjelezése a szövetségesei szemében; 3) valamint elsősorban gazdasági eszközökkel kiépített befolyási zónájának/szövetségeseinek a bővítése.

Várhatóan 2016-ban, az előző évhez hasonlóan két területen várható jelentős kínai aktivitás: a Dél-kínai-tengeren és az Új Selyemúttal kapcsolatos program tekintetében. 2016-ban várhatóan megkezdi működését az AIIB, mintegy látványosabb és jobban elemezhető fázisába emelve a programot. Ennek ellenére, az egy évtizedet felölelő megvalósítás miatt, felesleges azonnali eredményt várni. A program részeként várhatóan gyors ütemben folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések Közép-Ázsiában, valamint a tengeri útvonal részét képező pakisztáni szakaszon, míg 2016-ban megindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal építése is.

A dél-kínai-tengeri konfliktus és az USA katonai gyakorlatai arra serkentették Kínát, hogy jogi megoldások keresése helyett, a zátonyokat gyors ütemben, katonailag is jelentős mesterséges szigetekké alakítsa át. Mivel a Fülöp-szigetek a hágai nemzetközi bíróság elé vitte az ügyet, amely várhatóan 2016 első felében dönt, tovább fokozhatja a feszültségeket, amennyiben a bíróság döntése nem felel meg Pekingnek.[xxv] A feszültséget tovább növelheti a tajvani elnökválasztás (január 16), amely várhatóan a pekingi kormánnyal jó viszonyt ápoló Guomindang/Kuomintang (KMT) vereségét hozza. A nagy kérdést az jelenti, hogy a jelenleg ellenzékben lévő Demokratikus Haladás Pártja, Tsai Ing-wen vezetésével milyen politikát szándékozik folytatni.[xxvi] A Fülöp-szigeteki választások (május 9.), bár kisebb geopolitikai jelentőséggel bírnak, Kína számára pozitív kimenetelű lehet 2016-ban, ha az új kormány nem folytatja Benigno Aquino Kína-ellenes retorikáját. Bár nem zárható ki teljesen egy eszkalálódó konfliktus, mindezek ellenére 2016-ban valószínűtlen egy komoly háborús helyzet kialakulása, ugyanis jelenleg egyetlen fél sem érdekelt egy ilyen megoldásban, ráadásul az USA katonai vezető szerepe a régióban legalább egy évtizedig megkérdőjelezhetetlen.

Kevésbé látványos eredmények várhatók Kína és a fejlődő országok kapcsolatában. A kínai szerkezetváltásból fakadó válság negatív következményeit Kína várhatóan igyekszik mérsékelni (pl. kedvezményes hitelek, befektetések, ösztöndíjak, stb.), elsősorban Afrikában és Latin-Amerikában. A kínai-orosz kapcsolatok 2016-ban, várhatóan az elmúlt évek kvázi szövetségesi kapcsolat szintjén folytatódnak. Míg a két ország egyetért az USA hatalmának visszaszorítatását illetően, s Oroszország maga mögött tudhatja Kínát a nyugati szankciók ellenében, azon az áron, hogy egyre inkább alárendelődik Kínának, mintegy annak természeti erőforrás bázisává válik.[xxvii] Az Európai Unió és Kína kapcsolatában Kína piacgazdaság-státuszának megadása lesz a központi téma. 2016-ban Peking értelmezése szerint Kína 2001-es WTO-s felvételi megállapodásával 2016-ban automatikusan megkapja a piacgazdaság minősítést, amely jóváhagyásával a kétoldalú kapcsolatok jelentősen javulnának, amely azonban az USA biztos rosszallását váltaná ki. Az EU tagállamok közül 2016-ban várhatóan Nagy-Britannia szerepe fog a legjobban felértékelődni Kína szemében, amely összevág a kormány azon szándékával, hogy a jüant globális valutává tegye, amelyben jelentős szerepet játszhat London pénzügyi központi szerepe.

Kína számára fontos diplomáciai eseményt jelent, hogy 2016-ban Kína a házigazdája a világ 20 vezető gazdasági hatalmát tömörítő szervezetnek, a G20-nak.

BELPOLITIKA

Várhatóan 2016-ban is folytatódni fog a korrupció ellenes kampány, amellyel a kínai elnök Xi Jinping két legyet üt egy csapással, leszámol a pártbeli ellenfeleivel és erősíti a központi hatalmat, amely szükségszerű a további reformok folytatása szempontjából. A kényszerű, de fájdalmas reformok, amelyek közé tartozik a környezetvédelem, az állami cégek profitabilitásának a növelése, ugyanis gyakran ütközik az alacsonyabb rangú pártfunkcionáriusok ellenállásába. A hatalom egyre nagyobb koncentrációja Xi kezében, azonban azt is jelenti, hogy megváltozóban van a Deng Xiaoping után kialakult kollektív döntéshozatali rendszer, amely azzal a céllal lett kialakítva, hogy megelőzze az olyan vezetők felemelkedését, amelynek a párt tagjai akkor sem mernek ellentmondani, ha rossz döntést hoz. Xi egyszemélyes döntései elvileg növeli a párt hatékonyságát (a döntéshozatal felgyorsulása révén), de csökkenti a kontroll lehetőségét és előfordulhat, hogy figyelmét az egyre kisebb ügyek intézése köti le.  Xi hatalmi koncentrációja 2016-ban várhatóan tovább növeli a politikai nyomás növelése a bíróságokon, a művészi és akadémiai szférában. A korrupció ellenes harc folytatása és növeli a párton belüli ellenzékét és a disszidensek számát, amely probléma 2016-ban azonban nem lesz meghatározó.[xxviii]

Mivel a dinamikus gazdasági növekedés egyre kevésbé a legitimáció forrása, a KKP igyekszik annak forrását kiszélesíteni. Ezek közé tartoznak Kína hagyományos értékei, különösen a neo-konfucianizmus és az „új baloldal” által felkapott „szocialista értékek”. A legfontosabb faktor azonban kétségtelenül a nacionalizmus, amely egyre nagyobb hatást gyakorolhat a kínai külpolitika alakítására.[xxix]

2016 negatív forgatókönyve lehet pl. Bethany Allen-Ebrahimian szerint a munkaügyi tüntetések számának drasztikus megugrása és az azzal kapcsolatos kockázatok. A gazdasági növekedés lassulása ugyanis növeli a kormány elleni munkaügyi tüntetések számát, különösen a túltermelési válság, illetve a szigorodó környezetvédelmi előírások által érintett szén, cement és acéliparban, mert a szolgáltatási szektor nem feltétlen tud minden munkanélkülit felszívni. Ha a kormány nem tudja ezeket a feszültségeket megfelelően kezelni, robbanásszerű eseményeket indukálhat.[xxx]

A környezetvédelem az elmúlt években egyre fontosabb téma lett Kínán belül, köszönhetően az gazdasági növekedése fokozott környezetterhelésének. Bár a kínai kormány nagy erőfeszítéseket tesz a probléma mérséklésért, annak hatásai ilyen rövidtávon nem érzékelhetőek. 2016-ban ennek ellenére a környezetvédelemi problémák nem ingatják meg a Kommunista Párt hatalmát, de jó támadási alapot jelent a kormány ellenzékének.

Kína peremterületein, elsősorban Xinjiang tartományban tapasztalható terror-fenyegetettség Kína mézesmadzag (fejlesztési támogatás, infrastruktúra fejlesztés – különösen az Új Selyemút programon belül) és furkósbot (etnikai elnyomás, hadsereg és rendőrség számának a növelése) stratégiája nem hozott eredményeket, sőt elidegenítette a helyi kisebbséget, amely gyakran erőszakspirálba torkollott. Bár a terror veszély nőtt, Kína magterületein ez nem jelent komoly kihívást, így az esetleges terrorakciók 2016-ban sem okoz komoly belpolitikai kihívást.

ÖSSZEFOGLALÁS

Megállapíthatjuk, hogy Kína előtt 2016-ban számtalan kihívás áll, amelyek közül elsősorban a gazdasági kérdések súlyosak. Bár az elmúlt hónapokban a nemzetközi sajtó borús képet fest az ország kilátásairól, véleményem szerint ezek a problémák, megfelelő vezetés mellett kezelhetőek

FELHASZNÁLT IRODALOM

2016 年中国宏观经济预测, 中国人民银行工作论文 15. 16. december 2015.
http://www.pbc.gov.cn/yanjiuju/124427/1478822/2162469/2989939/2015121616432985198.pdf

Annual Forecast 2016, Stratfor, 28 December, 2015.
https://www.stratfor.com/forecast/annual-forecast-2016

China and the Changing Global Economic Order, Stratfor, Geopolitical Weekly December 1, 2015.
https://www.stratfor.com/weekly/china-and-changing-global-economic-order

China Foreign-Exchange Reserves Extend Slump, Bloomberg News, January 7, 2016.
http://www.bloomberg.com/news/articles/2016-01-07/china-s-foreign-reserves-extend-slump-amid-yuan-intervention

Chow, Peter C Y: What the RMB in the SDR really means, East Asian Forum, 4 January, 2016
http://www.eastasiaforum.org/2016/01/04/what-the-rmb-in-the-sdr-really-means/

Debt and (not much) deleveraging, McKinsey Global Institute, February 2015.
http://www.mckinsey.com/insights/economic_studies/debt_and_not_much_deleveraging

Drysdale, Peter: Boosting China’s consumption, East Asian Forum, 7 December 2015.
http://www.eastasiaforum.org/2015/12/07/boosting-chinas-consumption

Frey, David; Gleav Simon & Dawson, richard: China’s urban future:Financing a new era of urbanization, KPMG’s Global China Practice. 2015.
https://www.kpmg.com/CN/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/China-urban-future-201405-Financing-a-new-era-of-urbanization.pdf

Foreign investment in China hits record in 2015, 2016-01-05.
http://news.xinhuanet.com/english/2016-01/05/c_134980165.htm

Haacke, Owen: Understanding China’s 13th Five-Year Plan, China Business Review, February 12, 2015.
http://www.chinabusinessreview.com/understanding-chinas-13th-five-year-plan/

Hsu, Sara: What to Expect for the Chinese Economy in 2016, The Diplomat, 2 January, 2016.
http://thediplomat.com/2016/01/key-trends-for-the-chinese-economy-in-2016/

Kerseey, Richard & Stierly, Markus: Global Wealth in 2015: Underlying Trends Remain Positive, Credit Suisse Wealth Report 2015, 13 October 2015.
https://www.credit-suisse.com/us/en/about-us/responsibility/news-stories/articles/news-and-expertise/2015/10/en/global-wealth-in-2015-underlying-trends-remain-positive.html

Murray, Nicol: China’s green growth agenda, World Economic Forum, 8 September, 2015.
https://agenda.weforum.org/2015/09/chinas-green-growth-agenda/

Nathan, J. Andrew; Allen-Ebrahimian, Bethany; Zhang, Taisu; Cohen, Jerome A: China, Circa 2016, Foreign Policy, 29 December, 2015.
https://foreignpolicy.com/2015/12/29/china-circa-2016-experts-predict-whats-next-for-worlds-most-populous-nation/?wp_login_redirect=0

OECD Science, Technology and Industry Outlook 2014, November 12, 2014.
http://www.oecd.org/science/oecd-science-technology-and-industry-outlook-19991428.htm

Orr, Gordon: What might happen in China in 2016?, McKinsey & Compan, January, 2016.
http://www.mckinsey.com/Insights/Strategy/What_might_happen_in_China_in_2016?cid=other-eml-alt-mip-mck-oth-1601

Panda, Ankit: 7 Events of Geopolitical Consequence to Anticipate in Asia in Early 2016, The Diplomat, December 31, 2015

Panda, Ankit: China-led Asian Infrastructure Investment Bank Enters Into Force: What Next?,The Diplomat, December 30, 2015
http://thediplomat.com/2015/12/china-led-asian-infrastructure-investment-bank-enters-into-force-what-next/

Panda, Akit: Uncharted Waters for the Renminbi in 2016, 22 December, 2015.
http://thediplomat.com/2015/12/uncharted-waters-for-the-renminbi-in-2016/

Page, Jeremy: A Bigger, Bolder China in 2016, The Wall Street Journal, 30 December, 2015.
http://www.wsj.com/articles/a-bigger-bolder-china-in-2016-1451471404

Reagan’s Chinese echo; The Economist, 2 January, 2, 2016.
http://www.economist.com/news/china/21684804-mystery-xi-jinpings-supply-side-strategy-reagans-chinese-echo

Shifting barriers, The Economist, 19 December, 2015.
http://www.economist.com/news/china/21684145-government-reforms-socially-divisive-system-warily-shifting-barriers

Spotlight: China’s “supply-side structural reform” to solidify bedrock for sustainable development, Xinhua, 1. January, 2016.
http://news.xinhuanet.com/english/china/2016-01/04/c_134975964.htm

Wang, Meiyan & Cai, Fang: Migrant workers key driver of Chinese consumptio, East Asian Forum, 6 December 2015.
http://www.eastasiaforum.org/2015/12/06/migrant-workers-key-driver-of-chinese-consumption/

Woetzel, Jonathan (at all.): The china effect on global innovation, McKinsey & Company, October, 2015.
http://www.iberchina.org/files/innovation_china_summary.pdf

World Economic and Financial Surveys, World Economic Outlook Database, IMF October 2015.
http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/weodata/index.aspx

JEGYZETEK

[i] World Economic and Financial Surveys, World Economic Outlook Database, IMF October 2015. (IMF, 2015)

http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/weodata/index.aspx

[ii] 2016 年中国宏观经济预测, 中国人民银行工作论文 15. 16. december 2015. (2016 年中国宏观经济预测)

http://www.pbc.gov.cn/yanjiuju/124427/1478822/2162469/2989939/2015121616432985198.pdf

[iii] IMF, 2015 alapján saját szerk.

[iv] IMF, 2015

[v] Brazília: 8.118 dollár/fő, Oroszország: 8.058 dollár/fő, Dél-afrikai Köztársaság 5.859 dollár/fő, India: 1.821 dollár/fő (IMF, 2015)

[vi] Bulgária: 6.815 dollár/fő (IMF, 2015).

[vii] Az exportorientált gazdasági modell kizárólagosságának időszakában a KKP azzal a problémával szembesült, hogy úgy kellett fokozatosan emelni a fogyasztást, hogy az ne ássa alá az alacsony munkabéreket és a beruházások magas arányát, amelyeket a vezetés elengedhetetlennek tartott az ország modernizációja szempontjából. Mivel a külföldi befektetésekre nem volt mód (pl. a vezetés úgy gondolta, hogy Kínának minden tőkére szükség van a modernizációjához, illetve a jüan árfolyamának kontrollja miatt is fontos volt), a lakosság számára két terület maradt: az ingatlanpiac és a tőzsde. A KKP 1990-es évektől elsősorban az előbbi választást preferálta, mert annak továbbgyűrődő hatása a gazdaság más területeire és a foglalkoztatás növelése szempontjából rendkívül kedvező volt. A 2010-es évekre azonban egyértelművált hogy az ingatlan szektorban buborék alakult ki.

[viii]供给端政策 (gongji duan zhengce) a gazdaság  kínálati-oldalának a reformjára vonatkozó, 2015-végén megjelent új jelszó. Erről lásd. pl.: •  Spotlight: China’s “supply-side structural reform” to solidify bedrock for sustainable development, Xinhua, 1. January, 2016.

http://news.xinhuanet.com/english/china/2016-01/04/c_134975964.htm

Reagan’s Chinese echo; The Economist, 2 January, 2, 2016.

http://www.economist.com/news/china/21684804-mystery-xi-jinpings-supply-side-strategy-reagans-chinese-echo

[ix] Wang, Meiyan & Cai, Fang: Migrant workers key driver of Chinese consumptio, East Asian Forum, 6 December 2015.

http://www.eastasiaforum.org/2015/12/06/migrant-workers-key-driver-of-chinese-consumption

Drysdale, Peter:  Boosting China’s consumption, East Asian Forum, 7 December 2015.

http://www.eastasiaforum.org/2015/12/07/boosting-chinas-consumption

[x] 2016 年中国宏观经济预测

Shifting barriers, The Economist, 19 December, 2015.

http://www.economist.com/news/china/21684145-government-reforms-socially-divisive-system-warily-shifting-barriers

[xi] 2016 年中国宏观经济预测

[xii] u.o.

[xiii] Frey, David; Gleav Simon & Dawson, richard:  China’s urban future:Financing a new era of urbanization, KPMG’s Global China Practice. 2015.

https://www.kpmg.com/CN/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/China-urban-future-201405-Financing-a-new-era-of-urbanization.pdf

[xiv] Murray, Nicol: China’s green growth agenda, World Economic Forum, 8 September, 2015.

https://agenda.weforum.org/2015/09/chinas-green-growth-agenda/

[xv] Kerseey, Richard & Stierly, Markus: Global Wealth in 2015: Underlying Trends Remain Positive, Credit Suisse Wealth Report 2015, 13 October 2015.

https://www.credit-suisse.com/us/en/about-us/responsibility/news-stories/articles/news-and-expertise/2015/10/en/global-wealth-in-2015-underlying-trends-remain-positive.html

[xvi] China Average Yearly Wages, Trading Economics, 2015.

http://www.tradingeconomics.com/china/wages

[xvii] Kerseey, Richard & Stierly, Markus: Global Wealth in 2015: Underlying Trends Remain Positive,

Credit Suisse Wealth Report 2015, 13 October 2015.

https://www.credit-suisse.com/us/en/about-us/responsibility/news-stories/articles/news-and-expertise/2015/10/en/global-wealth-in-2015-underlying-trends-remain-positive.html

[xviii] OECD Science, Technology and Industry Outlook 2014, November 12, 2014.

http://www.oecd.org/science/oecd-science-technology-and-industry-outlook-19991428.htm

[xix] Orr, Gordon: What might happen in China in 2016?, McKinsey & Compan, January, 2016.

http://www.mckinsey.com/Insights/Strategy/What_might_happen_in_China_in_2016?cid=other-eml-alt-mip-mck-oth-1601

[xx] u.o.

[xxi] 2016 年中国宏观经济预测

[xxii] Debt and (not much) deleveraging, McKinsey Global Institute, February 2015.

http://www.mckinsey.com/insights/economic_studies/debt_and_not_much_deleveraging

[xxiii] China Foreign-Exchange Reserves Extend Slump, Bloomberg News, January 7, 2016.

http://www.bloomberg.com/news/articles/2016-01-07/china-s-foreign-reserves-extend-slump-amid-yuan-intervention

[xxiv] China and the Changing Global Economic Order, Stratfor, Geopolitical Weekly December 1, 2015.

https://www.stratfor.com/weekly/china-and-changing-global-economic-order

[xxv] Nathan, J. Andrew; Allen-Ebrahimian, Bethany; Zhang, Taisu; Cohen, Jerome A: China, Circa 2016, Foreign Policy, 29 December, 2015.

https://foreignpolicy.com/2015/12/29/china-circa-2016-experts-predict-whats-next-for-worlds-most-populous-nation/?wp_login_redirect=0

[xxvi] Panda, Ankit: 7 Events of Geopolitical Consequence to Anticipate in Asia in Early 2016, The Diplomat, December 31, 2015

[xxvii] Page, Jeremy: A Bigger, Bolder China in 2016, The Wall Street Journal, 30 December, 2015.

http://www.wsj.com/articles/a-bigger-bolder-china-in-2016-1451471404

[xxviii] Annual Forecast 2016, Stratfor, 28 December, 2015.

https://www.stratfor.com/forecast/annual-forecast-2016

[xxix] Nathan, J. Andrew; Allen-Ebrahimian, Bethany; Zhang, Taisu; Cohen, Jerome A: China, Circa 2016, Foreign Policy, 29 December, 2015.

https://foreignpolicy.com/2015/12/29/china-circa-2016-experts-predict-whats-next-for-worlds-most-populous-nation/?wp_login_redirect=0

[xxx] u.o.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: