Európa 2050

Európa jövőjét a jelenlegi kiindulási állapotból való elmozdulás iránya fogja meghatározni. A kontinens sűrűn lakott, ám demográfiai mutatói alapján a népesség elöregedése és csökkenése várható. Gazdasága erős, ám nagyhatalmi státuszát már rég elveszítette. Nemzetei egyenként nem elég nagyok, az Európai Unió viszont mind ez idáig nem volt képes minden téren elmélyült integrációt generálni az országok között, sőt jövője is kérdésessé vált. Ezek a kontinens jövőjét meghatározó legfontosabb kiindulási paraméterek, melyekből következtetni lehet a jövő folyamataira.

Az elemzés alapját egy 2012-es kutatási jelentés adja, melyet huszonöt vezető elemző szakértő készített az Európai Bizottság felkérésére. A kutatók három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel a kontinens jövőjével kapcsolatban. Az első forgatókönyv nagyjából a jelenlegi trendek egyenes továbbvezetése, tulajdonképpen egy „baseline”-szcenárió, ez a „Minden marad úgy, ahogy eddig” forgatókönyv. A második forgatókönyv egy borúsabb jövőkép, mely végül az unió szétesését vizionálja, ez az „Európa veszélyben” szcenárió. A harmadik lehetséges út a felemelkedéshez vezet, címe „Az EU reneszánsza” ez pedig egy újból megszerzett nagyhatalmi státuszt vetít előre a kontinens számára a következő harminc évben. Az elemzés különböző szegmenseket vizsgálva állítja össze a jövőképet: demográfiai trendek, energetika és környezeti állapot, gazdaság és technológia, geopolitikai helyzet, valamint a kutatás-fejlesztés.

1. Minden marad úgy, ahogy eddig

Az első szcenárió szerint holtpontra jut az európai integráció, ennek a forgatókönyvnek a neve „Minden marad úgy, ahogy eddig”. Eszerint az EU globális gazdasági súlya mintegy megfeleződik 2010 és 2050 között (29-ről 15 %-ra csökken), és ugyan számszerűen nagyjából 50%-kal nő az európai GDP, ez még mindig szerénynek mondható, ugyanis világszinten 2,7-szeresére nő a világgazdaság, az USA például megduplázza teljesítményét ez alatt az időszak alatt.

Demográfiai és társadalmi változások
Idősödő európai népesség

2050-re a 60 feletti népesség aránya 37% körül lesz a teljes népességen belül, számuk a jelenlegi 161 millióról 236 millió főre növekszik. A tagállamok közötti, születéskor várható élettartamokban mutatkozó különbségek jelentősen csökkenni fognak. Az idősödő népességszám három jelenségre vezethető vissza:

  • tartósan alacsony a termékenységi ráta (az egy anyára jutó gyermekek száma tartósan igen alacsony)
  • folyamatosan nő a születéskor várható élettartam
  • és végül, egy nagyszámú babyboomer generáció éri el a nyugdíjas kort.

Ezek a demográfiai trendek fontos következményekkel járnak a társadalmi összetétel alakulását illetően:

  • meglehetősen korlátozott népességnövekedéssel lehet számolni az aktív korú népesség fokozatos elöregedése miatt (ezt ellensúlyozhatja a nyugdíjazási kor megemelése, a nők foglalkoztatásának javítása, illetve a bevándorlás).
  • a munkaképes korúak átlagos életkora egyre magasabb lesz, egyrészt a korszerkezet, másrészt a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt. Ezért a belső munkafolyamatok átszervezésére is szükség lesz.
  • néhány ágazatban komoly szükség lesz a bevándorlás fokozására, emiatt jelentősen megnövekszik az európai társadalom multikulturalizmusa, mely végül integrációs problémákhoz vezethet.
Bevándorlás

A helyi munkaerő elégtelenségét egyre több európai országban a fejlődő világból érkező bevándorlókkal kénytelenek pótolni, a népességcsökkenés miatt ez lesz az egyetlen lehetőség a népességszám növelésére. A trendek folytatása a jövőben még inkább felerősíti ezeket a folyamatokat. A legtöbb bevándorló Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkezik majd. 2005–2050 között a becslések szerint mintegy 35 millió bevándorlóval lehet számolni. Ugyanez a forgatókönyv azt prognosztizálja, hogy az EU déli határához közeli országok össznépessége mintegy 1,25 milliárd fő lesz 2050-re, míg maga az EU népessége csak mintegy 450 millió fő. A migráció komoly lehetőség Európa számára, azonban számos veszélyt is rejt magában, elsősorban az társadalmi-kulturális integráció megvalósítása tekintetében.

Multikulturális társadalom

Európa egyre multikulturálisabb társadalommá válik. Már 2020-ra a népesség mintegy 10%-a, 2050-re pedig az előrejelzések szerint már minden ötödik európai állampolgár muszlim lesz. Ez mind a belső kulturális-társadalmi viszonyokat, mind a térség nemzetközi megjelenését jelentősen befolyásolja majd. A bevándorlók összetételét a következők jellemzik: sokkal fiatalabbak lesznek, mint a meglévő népesség, a termékenységi rátájuk is sokkal magasabb lesz, egyenlőtlenül fognak eloszlani Európán belül (általában a nagyvárosok szegregátumaiban), és végül, a bevándorlók jó része nem lesz hajlandó asszimilálódni a többségi társadalomba.

Energia- és természeti erőforrás-biztonság, hatékonyság, környezet és klímaváltozás
Fokozott energiaszorítás

A globális olaj- és földgázigény gyorsabban nő, mint ahogy új készleteket tárnak fel. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján a globális energiaigény mintegy 40%-kal nő 2030-ig, és a növekedés nagy része az OECD-országokon kívülről érkezik (pl. Kína, India). Az előrejelzés szerint a megújuló erőforrások felhasználása még mindig nem lesz számottevő, hacsak nem történnek átfogó beruházások. Ennek hiányában azonban a széndioxid-kibocsátás csökkenését sem lehet várni.

Fokozódó nyersanyagfogyasztás

Az energiaigénnyel együtt a legfontosabb ércek iránti kereslet is növekedni fog. A fémek, ritkafémek iránti igény egyrészt azért fontos, mert ezek nélkülözhetetlen összetevői a legtöbb elektronikai szerkezetnek, másrészt, mert részét képezik a „zöld technológiai forradalomnak”, az elektromosautó-gyártás, vagy szélturbina-gyártás elemi részei.

Világviszonylatban növekedni fog a vízhiány, illetve a művelhető földterületek hiánya is.

Gazdasági és technológiai kilátások
Borús kilátások

Európa gazdasági erejét meghatározzák a demográfiai trendek, melyek nem túl pozitív képet vetítenek előre. Az időskori függőségi ráta (az egy munkaképes korú lakosra jutó nyugdíjas korú lakos) a már jelenleg is igen magas értékhez képest 2050-re megduplázódik. A nyugdíjrendszer fenntartása önmagában nagy kihívások elé állítja majd Európa gazdaságait, emellett azonban még az egészségügyi rendszerre háruló terhelés is sokkal magasabb lesz. Mivel egyre kevesebb munkaképes korú lakossal lehet számolni, egyre kevesebb vállalkozás fog indulni, illetve egyre kevesebb innováció indul Európából. A legtöbb európai vállalat magasan kvalifikált munkaerőt igényel, azonban a fiatalok körében magas a korai iskolaelhagyás aránya, illetve a hiányzik a megfelelő képzettség, ezért a fiatalok munkanélkülisége is magas. Ehhez elsősorban az oktatási rendszer átalakítására van szükség, hogy a megváltozott – és folyamatosan változó – munkaerőpiaci igényeknek minél megfelelőbb képzettséget szerezhessenek a fiatalok.

A jövő generációit érintő sokkoló értékváltozások:

  • a munkanélküliek alsóbb társadalmi osztályát egyre inkább az etnikai kisebbségek és bevándorlók alkotják
  • változik a munka értéke (a hagyományos és hierarchikus vállalati felépítés egyre kevésbé vonzó)
  • a materialista értékektől a posztmaterialista értékek felé való elmozdulás
  • a döntés szabadsága és a különböző életstílusok negatív hatásokkal járnak, mint a lakhatás állandóságának hiánya, társas kapcsolatok megteremtésének nehézségei, bizonytalanság, ambivalencia és társadalmi sérülékenység
  • a felnőtt korú lakosság (30 éven felüliek) egyre nagyobb arányban marad a „fiatalság” állapotában: a fiatalos életstílus egyre későbbi életkorokban is fennmarad (pénzügyi függetlenség megteremtése, karrierépítés, családalapítás eltolódik)
  • Európa vonzóképessége csökken: a globális gazdaság kezd talpra állni, az európai munkaerőpiac azonban nem tud megfelelő munkahelyeket és gazdasági növekedést biztosítani a fiatal generációnak
  • informális tanulási formák jelennek meg: a technológia és közösségi média egyre nagyobb hatással van az emberek mindennapjaira és életstílusára
Az európai ipar még mindig alapvető fontosságú

Az európai ipar igen jelentős gazdasági súlyt képvisel, ez a jövőben is így lesz még. Az ipari termelés a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a GDP mintegy 37%-át teszi ki. A magas színvonalú gyáripari termelés az EU jólétének motorja.

Átállás a digitális Európára

Ma az infokommunikációs (IKT) szektor adja az európai GDP 5%-át, ez éves szinten mintegy 660 milliárd eurós piacot jelent, és jelentős részben hozzájárul az általános termelékenység növekedéséhez. Az európai életszínvonal fenntartásának három módja lehetséges: keményebben, hosszabb ideig és intelligens megoldások segítségével kell dolgozni. Valószínűleg mindhárom opcióra szükség lesz, azonban az utolsó garantálja igazán a jelenlegi jómód fenntartását. Az IKT-szektor társadalomra gyakorolt hatásai már most is érezhetőek, ugyanakkor a kontinens lépéshátrányba kerül ipari partnereihez képest, hiszen a közelmúlt sikeres virtuális vállalatai (pl. Google, eBay, Amazon, Facebook) ugyanis mind Európán kívül indultak.

Geopolitika és kormányzás
A globális hatalmi helyzet átrendeződése

Az USA és Európa helyett a globális hatalom egyre inkább eltolódik, az egypólusú világ többpólusúvá válik. Ez többek között a szereplők közötti versenyt is fokozni fogja. A kérdés azonban az, milyen összetételű multipoláris világrendre kell felkészülni. Vélhetően ez a megváltozott helyzet több konfrontációt jelent majd a régi és újonnan felemelkedő szereplők között.

A katonai hatalmi egyensúly megváltozása

A katonai hatalmi egyensúly változása valószínűsíthető, mivel Ázsia egyre inkább leküzdi technológiai hiányosságait a haderőfejlesztésben. Ezzel együtt a katonai kiadások még mindig a Nyugat fölényét mutatják, így nagy átrendeződés e tekintetben nem várható 2050-ig. Bár a világ várhatóan nem lesz békésebb hely 2050-ben sem, egy totális háború kirobbanása nem valószínű.

Európa globális színtéren való szerepvállalása vélhetően nem lesz számottevő 2050-ben, ugyanis a kontinens sem koherens külpolitikával, sem ütőképes katonai erővel nem rendelkezik. Ez belső megosztottsága miatt előreláthatóan a jövőben sem fog változni, további gazdasági és politikai egyesülés pedig nem várható a jövőben.

Kutatás, oktatás, innováció
Meghiúsult Európai Innovációs Unió

Ebben a szcenárióban Európa kedvezőtlen helyzetbe, meglehetősen nagy versenyhátrányba kerül az innovációs kapacitások nem megfelelő kihasználása miatt. A kutatás-fejlesztés ágazat teljesítménye a következőképpen alakul a forgatókönyv szerint:

  • az EU országainak különböző közigazgatási egységei töredékesen gyűjtenek csak információkat, az adathozzáférés gyakran nehézkes, vagy drága. Ez megnehezíti elsősorban a társadalmi-gazdasági kutatások végzését, de végső soron a gazdasági növekedésre is hatással lesz.
  • az országok nem megfelelő együttműködési keretei miatt számos esetben párhuzamosan futnak kutatások, ahelyett, hogy az erőforrások összeadódnának. A magán- és közszféra kutatási együttműködése is komoly fejlesztést igényel.
  • az európai szintű kutatóintézetek működése és finanszírozása, valamint koordinálása még nem megfelelő, ezen szintén javítani kell a jövőben.

2. „Európa veszélyben” – széteső európai integráció

A második forgatókönyv egy pesszimistább vízió, 2050-re sokkal alacsonyabb gazdasági hozzáadott-értéket tulajdonít Európának. Azonban nem csak a gazdasági szempont érdekes, ezzel együtt a kontinens politikai befolyása is jelentősen csökken. Így a forgatókönyv végkicsengése szerint Európa a folyamatos hanyatlás lefelé tartó spiráljába kerül. Bár a kontinens világgazdasági részesedése 2050-ben ugyanannyi, mint az előző szcenárió esetében (15%), a lényeg az abszolút gazdasági méret, ez pedig csupán 40%-os növekedést mutat 2010–2050 között.

Demográfiai és társadalmi változások
Fogyatkozó európai népesség

Ez alapján az előrejelzés alapján az EU népessége 2025-ig növekszik még, mintegy 500 millió főre, utána azonban csökkenésbe kezd, 2050-re csupán 470 millió fő lesz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkaképes korú lakosság száma meredeken esik, a népesség mintegy 10%-a pedig 80 év feletti lesz. A nemzeti munkahelyek védelme érdekében (elsősorban a fiatalok munkavállalását segítendő) komoly megszorítások lesznek a bevándorlással kapcsolatban (bár kevésbé valószínű, de egy zéró-bevándorlási politika életbe lépése esetén 2050-re az európai lakosság csupán 450 millió fő körül alakulna, hasonlóan az előző forgatókönyvhöz). A GDP-növekedés lassú lesz, ugyanakkor jó hír, hogy az egy főre jutó GDP növekedése még akár gyorsulhat is.

Csökkenő társadalmi tőke

A családok változó szerepe miatt egyre nagyobb teret hódít megához az individualizmus a társadalomban. A fiatalabb és idősebb generációk közötti szakadék tovább nő, a fiatalok egyre nehezebben találnak rendes munkahelyet, és egyre kevésbé lesznek képesek megteremteni saját felnőtt életük alapját.

Energia- és természeti erőforrás-biztonság, hatékonyság, környezet és klímaváltozás
Globális energiabizonytalanság

Bár az EU külső energiafüggőségi rátája az 1975-ös 62%-ról napjainkra 48%-ra csökkent, 2030-ra már újra 70%-on áll majd. Az olcsón kitermelhető olajkészletek kimerülésével egyre inkább áttérünk a nehezebben kibányászható olajkészletekre, ezzel a környezeti terhelés is drasztikusan növekedni fog, fokozva a globális felmelegedést. Az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladhatja a 2 °C-ot is (a jelenlegihez képest).

Gazdasági és technológiai kilátások
Csökkenő munkaerő

Három fontos trend várható: csökken a fiatalok aránya, ezáltal a fiatalok közötti, munkahelyekért folyó versengés is csökken; a munkaképes korúak arányának csökkenése összességében is folytatódik, a bevándorlóknak köszönhetően azonban a munkaerő állománya lényegében nem fog csökkenni, csak stagnál; a számok fenntartását az is segíti majd, hogy a nők egyre intenzívebben jelennek majd meg a munkaerőpiacon.

Végső soron a szcenárió azzal is számol, hogy az EU nem éli túl a 2008-as gazdasági válságot. Először az eurózóna kezdene darabokra hullani, végül pedig maga az unió is szétesne. Németország önálló hatalommá próbálna válni a multipoláris világrendben, őt Franciaország és Nagy-Britannia követi az erősorrendben. Európa országai között frusztráció, kiábrándultság törne ki, végül a rend fenntartását az Egyesült Államok kezébe adná vissza a kontinens.

Geopolitika és kormányzás

Az EU sokkal befelé fordulóbb politikát folytatna e szerint a forgatókönyv szerint. A belső liberalizáció, illetve a külső határok lezárása a külső válságoktól és a feltörekvő gazdaságok negatív hatásaitól való megszabadulást szolgálná. Abban az esetben azonban, ha felbomlana az unió, még rosszabb lenne a helyzet, az egyes országok önálló hatalomként nem képesek megjelenni a nemzetközi színtéren. A forgatókönyv számol a NATO szétesésével, az EU-orosz viszony megromlásával, illetve a felemelkedő hatalmak (Kína, India) mint kockázati tényezők kérdésével is, geopolitikai értelemben tehát számos potenciális veszélyforrás fenyegeti az európai országokat.

Kutatás, oktatás, innováció

A kutatások koordinációja még inkább széttöredezett és az országhatárokon belül marad, mint jelenleg, a nemzetközi kutatási együttműködések nem jellemzőek. A kutatóhelyek és a vállalati szféra tevékenysége nem ér össze, nincsenek szinergiák.

3. További európai integráció, az „EU reneszánsza”

A forgatókönyv alapvető megközelítése az, hogy az EU meg tudja majd valósítani kutatási és innovációs politikai célkitűzéseit. Általánosságban véve az EU nemzetközi befolyása növekedni fog, gazdaságilag megerősödik 2050-re. A világgazdasági teljesítményének aránya az USA-éval egyezik majd meg, annak ellenére, hogy demográfiailag kevésbé dinamikus régió. Az USA és az EU együttesen felülmúlják Kína és India együttesét.

Demográfiai és társadalmi változások

Az életszínvonal megtartásához Európának „importálnia” kell embereket a világ más részeiről. Jelentős „agyelszívás” zajlik majd Európa irányába, az új vállalkozások pedig virtuálisan is tudnak munkaerőt szerezni maguknak az interneten keresztül. Csak a legjobb képességekkel rendelkezők kaphatnak belépést majd. Mivel a szociális szolgáltatásokra fordítható erőforrások csökkenni fognak, a nyugati társadalmak kénytelenek lesznek kevésbé individualistán gondolkozni.

Aktív öregedés

Egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, valamint a nem-formális oktatási formák. Az idősek munkatapasztalata egyre értékesebbé válik majd, alkalmazásuk is egyre tovább tart, részben főként a nyugdíjkorhatár felemelésének következtében.

Nyitott és vonzó európai társadalom

A munkaerőhiányt csak bevándorlással lehet pótolni, emellett a megfelelő képességgel rendelkezők Európába vonzása is fontos szempont. A bevándorlási politika ennek megfelelően szelektív lenne, csak a legképzettebbek nyernének bebocsátást. Az évi egymillió bevándorló letelepítésével népességnövekedés válna elérhetővé 2030 és 2050 között, a bevándorlási politikának köszönhetően pedig a bevándorlók munkaerőpiaci elhelyezése és társadalmi-kulturális integrációja sem jelentene problémát. A nemzeti és makroregionális fejlesztési rendszerek evolúciójának köszönhetően pedig jelentős jóléti növekedés válhatna elérhetővé az „EU reneszánsza” forgatókönyv szerint.

Energia- és természeti erőforrás-biztonság, hatékonyság, környezet és klímaváltozás
Kedvezőbb energia- és széndioxidkibocsátás-csökkenési kilátások

Az emelkedő kőolaj- és földgázárak, valamint a készletek szűkössége miatt az országok kénytelenek lesznek diverzifikálni energiaelőállításukat, valamint növelniük kell a megújuló energiaforrások alkalmazását (biomassza, nap-, víz-, geotermikus energia stb.). A fosszilis energiahordozók iránti folyamatosan növekvő igény, valamint a globális klímaváltozásról szóló vita miatt szükségessé válik új energiamegtakarítási technológiák kifejlesztése. Ezzel együtt a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban is innovációs áttörés várható. A fejlesztésekhez szükséges érceket és ritkafémeket más anyagokkal fogják pótolni, ezáltal ezek szűkössége sem fog már problémát okozni.

Fenntarthatósági ütemterv az alacsony széndioxid-kibocsátású Európához

A hagyományos technológiákról való átálláshoz hosszú távú tervezésre van szükség, ezt már most meg kell kezdeni, a kibocsátási és energiatermelési sémák megváltoztatása kulcsfontosságú tényezőkké válnak Európa jövőbeli fejlődésére vonatkozóan.

Gazdasági és technológiai kilátások
Új globális pénzügyi stabilitás

A forgatókönyv szerint a multipoláris világrendbe való átmenet sokkal szélesebb körű konzultációs folyamatot követel meg, valamint kiterjedt jogszabályi kereteket. Ahhoz, hogy megfelelő bizalom alakuljon ki a szereplők között, valamint átláthatók maradjanak a folyamatok, a nagy gazdaságok pénzügyi regulációját sokkal szigorúbban kell venni, mint korábban, ez biztosítja végső soron a globális pénzügyi helyzet újfajta stabilitását.

Az európai ipar új lehetőségei és a munkaerőpiaci trendek

Az európai ipar számára új piacokat és lehetőségeket jelent a globalizáció, Ázsia és Latin-Amerika feltörekvő gazdaságainak integrációja a világgazdaságba, a zuhanó szállítási és kommunikációs költségek, valamint a kereskedelmet és befektetéseket liberalizáló törekvések. Az export növekedése és a piaci expanzió folytatódni fog e szerint a forgatókönyv szerint.

Az európai munkaerőpiacon a legfontosabb tényező a megfelelő képzettség lesz, a jövőben még inkább nő a magasan képzett munkaerőt igénylő ágazatok részesedése, a kevésbé képzettek iránti kereslet pedig csökkenni fog.

Folytatódó IKT-forradalom

A technológiai fejlődés folytatódni fog, olyannyira, hogy a technológiai újítások a mindennapjainkat is jelentősen átformálják majd. Máshogy definiáljuk, tároljuk, vagy érjük el majd a tudást, mint napjainkban, ezzel az egész oktatási rendszer is alapjaiban fog megváltozni.

Új fejlesztések az energiatechnológiában

Nem csupán a megújuló erőforrások kihasználása fog növekedni, hanem az eszközeink energiafelhasználása is megváltozik. Folytatódik a hatékonyságnövelés, ezzel együtt jelentősen csökken majd a károsanyag-kibocsátás.

Geopolitika és kormányzás
Egy Európai Politikai Unió megteremtése

A globális stratégiai felállásban a legnagyobb áttörést 2040-re az európai integráció következő lépcsőfokának elérése, az erős politikai unió megteremtése fogja jelenteni, így már nem csupán gazdasági és monetáris értelemben, de politikai és védelempolitikai szempontból is egységes unióról beszélhetünk már. Az új unió alapját egy új alkotmány jelenti majd, melyben megerősítést nyernek a korábbi intézmények. Az európai szövetségi hatalmi pólus létrejöttét közvetlenül egy nagy válság előzné meg, mely az EU létét is fenyegetné. Ezt túlélve azonban egy megerősödött globális hatalmi szereplő emelkedne fel. Az így létrejövő új Európai Unió pedig egyenrangú félként jelenne meg a globális hatalmi színtéren az Egyesült Államok és Kína mellett. Ebben az integrációban minden egységes lenne: a piac, a gazdaság, a valuta, az adórendszer, az állampolgárság, valamint a kül- és védelempolitika is, potenciálisan egy közös hadsereg létrehozásával.

Kutatás, oktatás, innováció
Integrált Európai Kutatási Terület

A forgatókönyv szerint az EU eléri célját, miszerint a kutatás-fejlesztésre szánt források a GDP 3%-át fogják kitenni (ebből 1%-ot közfinanszírozású K+F, 2%-ot magánfinanszírozású K+F jelentene). Ennek 25 éves időtávban jelentős pozitív gazdasági hatásai lesznek, növekedni fog a gazdasági teljesítmény, és a foglalkoztatottság is javul.

A kutatásban nagyfokú nemzetköziség valósul meg, a tudásátadás, tudásáramlás korlátai megszűnnek, ez is jelentős mértékben hozzájárul majd a kutatások eredményességéhez, valamint az innovációk fellendüléséhez.

Felhasznált irodalom

European Commission, Directorate-General for Research and Innovation: Global Europe 2050, European Union, 2012. https://ec.europa.eu/research/social-sciences/pdf/policy_reviews/global-europe-2050-report_en.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.