Délkelet-Ázsia 2050-ben: Felemelkedő országok a globális fejlődés élvonalában

Délkelet-Ázsia globális jelentősége folyamatosan növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re a régió államai gazdasági teljesítményük révén már a világ élvonalába fognak tartozni. A fejlődés azonban a potenciális lehetőségek mellett számos problémával is párosul, amelyekre az illetékes kormányoknak választ kell találniuk az egyes nemzeti víziók sikeres teljesítése érdekében.

A 2050-es év még nagyon távolinak tűnik, mindazonáltal számos előrejelzés, értékelés és vízió született már azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz világunk a 21. század közepén. Nem meglepő, hogy ezek az anyagok, amelyek többnyire a hosszú távú trendek és folyamatok megfigyelésén alapulnak, a részleteket tekintve eltérő következtetéseket fogalmaztak meg, ugyanakkor egy dologban mindenképpen egyet értenek: A nyugat hanyatlásával párhuzamosan a globális Dél előretörése megkérdőjelezhetetlen. Az óriások, mint Kína és India mellett 2050 környékén már a délkelet-ázsiai országok megnövekedett globális befolyásával is számolni kell, amely gazdasági, politikai, kulturális téren egyaránt érezhető lesz. Természetesen a töretlen gazdasági fejlődés számos problémával is párosul, amelyekre az egyes országoknak választ kell találniuk, ha a prognózisokban felvázolt jövőbeli célkitűzéseket teljesíteni szeretnék.

Az új globális erőközpontok

A hosszú távú gazdasági előrejelzések szerint a Délkelet-Ázsiai Szerződés Szervezetének (ASEAN) 10 tagállamát magába foglaló régió egyre nagyobb globális szerepet fog betölteni a jövőben. Ez egyrészt az ASEAN jelentette integráció eredményességét vetíti előre, másrészt az egyes országok gazdasági teljesítményének megfelelően, a korábbiaknál aktívabb megjelenését a világpolitika színpadán.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2011-es, Az ázsiai évszázad megvalósítása 2050 című tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben a világgazdaság motorját az ázsiai országok fogják jelenteni, melyek közül 7 államot nevez meg, mint a növekedés legfőbb forrásai. Figyelemre méltó, hogy a Kína, India, Japán és Dél-Korea mellett Indonéziát, Thaiföldet és Malajziát is a legmagasabb GDP-t előállító országok közé sorolja.[1]

A Pricewaterhouse Coopers által kiadott A világ 2050-ben című jelentése értelmében 2050-re Indonézia már a világ 4. legnagyobb gazdasága lesz, viszont kérdéses, hogy gazdasági erejéhez milyen politikai, diplomáciai és katonai hatalom fog társulni.[2] A The Economist 2015-ös jelentése Indonéziát szintén a 4. helyre teszi a globális gazdaságok 2050-re prognosztizált rangsorában.[3] Vitathatatlan, hogy átfogó állami reformok nélkül, melyek alapvetően az egészségügy, az oktatás és az infrastrukturális fejlesztéseket célozzák, az ország nem érheti el a prognosztizált célokat, egyelőre azonban Indonéziát mindenképpen a globális Dél egyik legnagyobb feltörekvő államaként kell számon tartanunk.

A Pricewaterhouse Coopers rangsorolása az egyes országok várható jövőbeli gazdasági teljesítményét tekintve. (forrás: https://monitor-cdn5.icef.com/wp-content/uploads/2015/03/PWC-largesteconomies.jpg)

A HSBC Bank 2012-ben adta ki A világ 2050-ben című jelentését, amely a Fülöp-szigetek esetében prognosztizálja a legnagyobb előrelépést, hiszen a 2010-ben elfoglalt 43. helyhez képest az ország gazdaságát 2050-re már a világ 16. helyére teszi.[4]

A HSBC Bank által prognosztizált 2050-es gazdasági rangsor (forrás: http://1.bp.blogspot.com/-KnaxheVdiRQ/VHwoT9NwTNI/AAAAAAAA4rg/8XINTPZShJk/s1600/screenshot-%7Bdomain%7D%2B%7Bdate%7D%2B%7Btime%7D%2B(3).png)

A kiadvány az országot India és Kína mellett említve a gyorsan növekvő kategóriába sorolja, következtetéseit pedig nem a múlt tapasztalataira, inkább a jelenlegi kedvező körülményekre építi, amelyek az egy főre jutó GDP, az infláció mértéke, az oktatás, a törvényesség helyzete és a demokrácia állapota figyelembevételével került kiszámításra. Egyes optimista nézetek szerint – ha az ország tartani tudja az évi 6-7%-os növekedési ütemet – a szigetország a század közepére Délkelet-Ázsia legerősebb gazdaságává válhat, Ázsiában pedig ezzel az 5. helyet is elérheti.[5]

Malajziát szintén az új erőközpontok közé sorolhatjuk, hiszen a HSBC prognózisa szerint az ország 2050-ben globálisan a 20. gazdaságnak fog számítani. A kedvező gazdasági körülmények mellett az előrelépés elsősorban Malajzia 2010 és 2050 között várható egyedülálló több mint 500%-os egy főre jutó jövedelem területén bekövetkezett növekedésének lesz köszönhető.[6]

Várhatóan Vietnam és Thaiföld is hasonló fejlődésen fog keresztülmenni. A Pricewaterhouse Coopers értékelése előbbi országot 2050-re a 21., míg utóbbit a 22. helyre teszi a globális gazdaságok rangsorában és Vietnam esetében évi 5,3%-os GDP növekedéssel számol.[7]

Délkelet-Ázsia megnövekedett szerepét más adatokkal is alátámaszthatjuk. A Citigroup és a Knight Frank cégek által publikált 2012-es Vagyon jelentés azzal számol, hogy 2050-ben Szingapúr lesz a Föld leggazdagabb országa, Hong Kong, Dél-Korea és Taiwan előtt. A városállam vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP értéke akkor már elérheti a 137710 dollárt.[8]

Kormányzati stratégiák a fejlődés szolgálatában

Minden ország rendelkezik jövőképpel, rövid és hosszú távon egyaránt. A délkelet-ázsiai országok sem kivételek ebben a tekintetben. Néhány állam esetében pedig a kormány már kész terveket is megfogalmazott a 21. század közepére teljesítendő célkitűzéseket illetően. Alapvetően itt olyan nemzeti stratégiákról beszélhetünk, melyek kormányváltástól függetlenül lehetővé tennék az érintett országok töretlen fejlődését és a célok gyakorlatban történő zökkenőmentes megvalósítását.

A Fülöp-szigeteken Rodrigo Duterte elnök kormánya 2016 októberében hirdette meg a Mi törekvésünk 2040 (Ambisyon Natin) című 25 éves vízióját, amely a gazdasági-társadalmi programok és fejlesztések összehangolását tekinti legfontosabb céljának. Az elnöki rendelet úgy fogalmaz, hogy mivel „a tervek szerint 2050-re Ázsia lesz a globális gazdaság központja, a Fülöp-szigeteknek szüksége van egy bátor vízióra és egy hatékony fejlesztési tervezésre.” A stratégia nagy jelentőséget tulajdonít az oktatásnak, hiszen 2040-re a cél egy prosperáló alapvetően a középosztályból álló „okos és innovatív” társadalmi réteg létrehozása.[9]

Malajziában Najib Tun Razak miniszterelnök kormánya szintén 2016 októberében fogalmazta meg a Nemzeti Átalakítás 2050 (Transformasi National – TN 50) nevű tervet, amely alapvetően az egykori miniszterelnök Mahathir Mohamad által indított Vízió 2020 program folytatásának tekinthető. A TN 50 egyelőre konkrét követendő irányokat még nem szabott meg az ország számára, hiszen az először az Ifjúsági és Sportminisztérium által végrehajtott nemzeti konzultáció keretében való tapasztalatok gyűjtésével veszi kezdetét. A stratégia – egyes negatív politikai vélemények ellenére – valójában megfelelő alapot teremthet a teljes körű nemzeti átalakítás megvalósítása irányába, különösen a Vízió 2020 sikeres teljesítése esetén.[10]

Noha nem minden ország esetében találkozunk konkrét nemzeti stratégiákkal, a fejlődés irányával még a kisebb, a globális gazdaság szempontjából jelentéktelen államok vezetői is tisztában vannak. Ezt az érvelést támasztja alá Kambodzsa miniszterelnökének Hun Szennek a megfogalmazása, aki nemzetét 2050-re a fejlett országok sorába kívánja emelni. A kormányfő szerint „az emberi erőforrás-fejlesztés prioritás”, Kambodzsának pedig a jövőben egy magasan képzett tudásalapú gazdaság megteremtésére kell fókuszálnia.[11]

A demográfia hatalma

A 2050-es előrejelzések elkészítése során a demográfiai folyamatok elemzésére nagy hangsúlyt fektettek a szakértők. A népességnövekedés következményei a globális Dél országai közül a legmarkánsabban Afrikában lesznek érezhetőek, de Ázsiában is döntő befolyást fognak gyakorolni a fejlődésre.

Egyes délkelet-ázsiai országok – mint pl. a Fülöp-szigetek esetében – a népesség várható korok és nemek közötti megoszlása kedvező feltételeket teremt az ország felemelkedéséhez. A 148 milliót is meghaladó népesség döntő többsége a fiatal korosztályba fog tartozni, a nemek közötti megoszlás pedig arányosnak mondható.[12] A kormányzat számára elsősorban a munkahelyteremtés jelenti majd a legnagyobb kihívást, de a fiatal társadalom (az oktatás innovációja miatt) számos lehetőséget is kínál az ország számára, továbbhaladva a fejlődés útján.

Indonézia esetében hasonlóan pozitívan alakul a forgatókönyv. A 322 millió lakos többsége a 25-40 év közötti korcsoportba fog tartozni, melynek következtében Jakarta számára is a munkahelyteremtés jelenti majd a legfőbb kihívást, de a Fülöp-szigetekhez hasonlóan itt is egy fiatal társadalomról beszélhetünk, vagyis minden szempontból adottak a növekedés feltételei.[13]

Indonézia demográfiai szerkezete 2050-ben (forrás: http://indonesiaisrael.weebly.com/uploads/2/3/7/0/23705353/9618769_orig.png)

 

Nem mindenhol ilyen pozitívak azonban a kilátások. A 113 millió lakosú Vietnam 2050-re már a „szuper idős” nemzetek kategóriájába fog tartozni, hiszen a lakosság több mint egy ötöde lesz 60 éven felüli. A születések számának csökkenése és a születéskor várható élettartam növekedése miatt Vietnamban az idősek több mint 70%-a dolgozni kényszerül, vagy a rokonai tartják el. Ugyan az állami egészségbiztosítást csak 30%-uk veszi igénybe, de 2050-re így is az állami kiadások drasztikus emelkedése várható, az elöregedő társadalmakra jellemző gazdasági-társadalmi problémák jelentkezésével párhuzamosan.[14] A nemek közötti aránytalanság szintén nehézségek forrása lehet: ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re több mint 4 millió vietnami férfi maradhat feleség nélkül.[15]

Vietnam várható korfája 2050-ben (forrás: https://plaidavenger.com/images/uploads/vietnam2050_copy.jpg)

 

A 21. század közepén a közel 7 milliós Szingapúrban hasonló nehézségekre kell felkészülni. Az idősek aránya meg fogja haladni a fiatalokét, az élettartam növekedése és a születések számának csökkenése következtében ezért a kormány szerint, hosszú távon csak a bevándorlás ösztönzése jelenthet megoldást a városállam problémáira.[16]

Délkelet-Ázsia vallási megoszlásában is változás várható, hiszen az iszlám előretörése következtében – 2050-re megközelítően azonos arányú lesz a keresztény és a muszlim hívők száma a világban – különösen Malajziában és Szingapúrban fog emelkedni a muszlim vallásúak aránya, amely szintén újabb politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat generál.[17]

Klímaváltozás és fenntartható fejlődés

A 21. századi stratégiák és prognózisok megalkotásakor globális és regionális szinten egyaránt foglalkozni kell a klímaváltozás következményeivel. Számos előrejelzés utal arra, hogy 2050-re az egyes országok politikai és gazdasági fejlődését – eltérő mértékben ugyan, de – meghatározza, hogy miként lesznek képesek alkalmazkodni a klímaváltozás következtében kialakuló megváltozott körülményekhez. Délkelet-Ázsia országait is jelentős mértékben érinti a probléma, ahol az esőerdők eltűnése, a károsanyag kibocsátás növekedése, a tengeri élővilág pusztulása miatt már ma is elég súlyos a környezetkárosítás.

A károsanyag kibocsátás növekedése a régióban a 20-21. század fordulóján (forrás: https://www.adb.org/sites/default/files/infographics/thumbnails/infographic-southeast-asia-and-climate-change-thumbnail.jpg)

Egyes vélemények szerint 2050-re a 17000 szigetből álló Indonézia ma még létező 1500 szigetét el fogja önteni a tenger. A tengerszint emelkedése súlyos veszélyt jelent az alacsonyabban fekvő területek, többek között a főváros Jakarta, jövőjére nézve. Indonézia ezért a klímaváltozás szempontjából Délkelet-Ázsia egyik legveszélyeztetettebb államának minősül.[18]

Az ASEAN és az egyes kormányok elkötelezettek a fenntartható fejlődés koncepciójának végrehajtása mellett, ezért a növekvő nyersanyagéhség és energiafogyasztás ellenére igyekszenek megoldást találni a problémákra. Egy Indonézia 2050-es várható energiaszükségleteivel foglalkozó jelentés szerint a század közepén továbbra is a szén lesz az ország első számú energiaforrása, habár a megújuló energiaforrások alkalmazása elérheti a teljes energiaszükséglet 20%-át. A gazdaság növekedése viszont mindenképpen a széndioxid kibocsátás növekedését fogja eredményezni.[19]

A régióban Szingapúr jutott a legmesszebbre a fenntartható fejlődés biztosításában. A városállam a 2015-ös párizsi klímacsúcs alkalmával vállalta, hogy 2030-ra 36%-kal csökkenti a károsanyag kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. Ennek érdekében 2050-re a forgalomban álló járművek 50%-át a tervek szerint elektromos autók fogják alkotni.[20]

Vietnám törekvése szintén példával szolgálhat a térség többi országa számára. A vietnami energia szektorról 2012-ben készült jelentés szerint az ország bőséges megújuló energiaforrás bázissal rendelkezik, ezért 2050-re a nemzet energiaszükségletének kb. 81-100%-át is fedezni lehetne ennek segítségével.[21]

Kétségtelen, hogy az „ázsiai évszázad” során Délkelet-Ázsia országai a gazdasági fejlődés élvonalába lépnek, ennek során azonban számos kihívással és problémával találják magukat szembe, melyek megoldása nélkül csak részben lesznek képesek megvalósítani a már körvonalazódó 2050-es regionális és nemzeti víziókat.

Jegyzetek

[1] Asia 2050: Realizing the Asian Century. Asian Development Bank, Metro Manila, 2011 31. http://www.iri.edu.ar/publicaciones_iri/anuario/cd_anuario_2012/Asia/21.pdf (2017.02.07)

[2] The World in 2050. Will the shift in global economic power continue? Pricewaterhouse Coopers Report, February 2015 3. http://www.pwc.com/gx/en/issues/the-economy/assets/world-in-2050-february-2015.pdf (2017.02.07)

[3] Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. A special report from The Economist Intelligence Unit, 2015 3. http://pages.eiu.com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_KeyTrends.pdf (2017.02.07)

[4] WARD, Karen: The World in 2050 From the Top 30 to the Top 100. HSBC Global Research, Global Economics January 2012 1. https://www.hsbc.com.mx/1/PA_esf-ca-app content/content/home/empresas/archivos/world_2050.pdf (2017.02.07)

[5] CARLEON, Ron E. J.: PH to become ASEAN’s largest economy, 14th in the world by 2050. Kicker Daily News, September 28, 2015 http://kickerdaily.com/posts/2015/09/ph-to-become-aseans-largest-economy-14th-in-the-world-by-2050/ (2017.02.07)

[6] Ward: 13-14.

[7] The World in 2050. 3.

[8] WINN, Patrick: Singapore: World’s Richest Country by 2050? CNBC, Asia-Pacific News, 16 August 2012 http://www.cnbc.com/id/48686889 (2017.02.07)

[9] Duterte admin adopts Ambisyon Natin 2040 Update Philippines, October 13, 2016 http://www.update.ph/2016/10/duterte-admin-adopts-ambisyon-natin-2040/10358 (2017.02.07)

[10] HAMDAN, Nurbaiti: Build TN50 into national policy. The Star online, 23 October 2016 http://www.thestar.com.my/news/nation/2016/10/23/build-tn50-into-national-policy-rais-supports-najibs-move-to-chart-the-countrys-future/ (2017.02.07)

[11] SEANGLY, Phak: Developed’ by 2050: PM. The Phnom Penh Post, 7 June, 2013 http://www.phnompenhpost.com/national/%E2%80%98developed%E2%80%99-2050-pm (2017.02.07

[12] Philippines 2050. Population Pyramids of the World from 1950 to 2100 https://populationpyramid.net/philippines/2050/ (2017.02.08)

[13] Indonesia 2050. Population Pyramids of the World from 1950 to 2100 https://populationpyramid.net/indonesia/2050/ (2017.02.08)

[14] Vietnam will become a ‘super-aged’ nation in 2050: officials. Than Nien News, November 25, 2015 http://www.thanhniennews.com/health/vietnam-will-become-a-superaged-nation-in-2050-officials-54082.html (2017.02.08)

[15] NHUNG, Bui Hong – PHUONG, Le: Millions of Vietnamese men could be wifeless by 2050. Vn Express International, June 24, 2016 (2017.02.08)

[16] Chart of the Day: This is how 2050 will look like. Singapore Business Review, 31 January 2013 http://sbr.com.sg/economy/news/chart-day-how-2050-will-look (2017.02.08)

[17] Study: By 2050, seven out of 10 Malaysians will be Muslims. Malaymail Online, April 3, 2015 http://www.themalaymailonline.com/malaysia/article/study-by-2050-seven-out-of-10-malaysians-will-be-muslims (2017.02.08)

[18] NAZEER, Zubaidah: Indonesia risks losing up to 1,500 islands by 2050. Dawn, February 25, 2014 http://www.dawn.com/news/1089367 (2017.02.08)

[19] IBRAHIM, H. D. – THAIB, N. M. – ABDUL WAHID, L. M.: Indonesian Energy Scenario to 2050: Projection of Consumption, Supply Options and Primary Energy Mix Scenarios. http://www.sei.irk.ru/symp2010/en/papers/ENG/P3-04e.pdf (2017.02.08)

[20] MARKS, Josh: Singapore aims for 50% electric vehicles by 2050. Inhabitat, July 8, 2016 http://inhabitat.com/singapore-aims-for-50-electric-vehicles-by-2050/ (2017.02.08

[21] Vietnamese power sector can reach 100% renewable energy by 2050, according to new study. WWF Global, 12 May, 2016 http://wwf.panda.org/wwf_news/?267471/new-study-vietnam-power-sector-and-renewable-energy-by-2050 (2017.02.08

Felhasznált irodalom

• Asia 2050: Realizing the Asian Century. Asian Development Bank, Metro Manila, 2011 31. http://www.iri.edu.ar/publicaciones_iri/anuario/cd_anuario_2012/Asia/21.pdf (2017.02.07)
• CARLEON, Ron E. J.: PH to become ASEAN’s largest economy, 14th in the world by 2050. Kicker Daily News, September 28, 2015 http://kickerdaily.com/posts/2015/09/ph-to-become-aseans-largest-economy-14th-in-the-world-by-2050/
• Chart of the Day: This is how 2050 will look like. Singapore Business Review, 31 January 2013 http://sbr.com.sg/economy/news/chart-day-how-2050-will-look
• Duterte admin adopts Ambisyon Natin 2040 Update Philippines, October 13, 2016 http://www.update.ph/2016/10/duterte-admin-adopts-ambisyon-natin-2040/10358
• HAMDAN, Nurbaiti: Build TN50 into national policy. The Star online, 23 October 2016 http://www.thestar.com.my/news/nation/2016/10/23/build-tn50-into-national-policy-rais-supports-najibs-move-to-chart-the-countrys-future/
• IBRAHIM, H. D. – THAIB, N. M. – ABDUL WAHID, L. M.: Indonesian Energy Scenario to 2050: Projection of Consumption, Supply Options and Primary Energy Mix Scenarios. http://www.sei.irk.ru/symp2010/en/papers/ENG/P3-04e.pdf
• Indonesia 2050. Population Pyramids of the World from 1950 to 2100 https://populationpyramid.net/indonesia/2050/
• Long-term macroeconomic forecasts. Key trends to 2050. A special report from The Economist Intelligence Unit, 2015 3. http://pages.eiu.com/rs/783-XMC-194/images/Long-termMacroeconomicForecasts_KeyTrends.pdf
• MARKS, Josh: Singapore aims for 50% electric vehicles by 2050. Inhabitat, July 8, 2016 http://inhabitat.com/singapore-aims-for-50-electric-vehicles-by-2050/
• NAZEER, Zubaidah: Indonesia risks losing up to 1,500 islands by 2050. Dawn, February 25, 2014 http://www.dawn.com/news/1089367
• NHUNG, Bui Hong – PHUONG, Le: Millions of Vietnamese men could be wifeless by 2050. Vn Express International, June 24, 2016
• SEANGLY, Phak: Developed’ by 2050: PM. The Phnom Penh Post, 7 June, 2013 http://www.phnompenhpost.com/national/%E2%80%98developed%E2%80%99-2050-pm
• Study: By 2050, seven out of 10 Malaysians will be Muslims. Malaymail Online, April 3, 2015 http://www.themalaymailonline.com/malaysia/article/study-by-2050-seven-out-of-10-malaysians-will-be-muslims
• The World in 2050. Will the shift in global economic power continue? Pricewaterhouse Coopers Report, February 2015 3. http://www.pwc.com/gx/en/issues/the-economy/assets/world-in-2050-february-2015.pdf
• Vietnamese power sector can reach 100% renewable energy by 2050, according to new study. WWF Global, 12 May, 2016 http://wwf.panda.org/wwf_news/?267471/new-study-vietnam-power-sector-and-renewable-energy-by-2050
• WARD, Karen: The World in 2050 From the Top 30 to the Top 100. HSBC Global Research, Global Economics January 2012 1. https://www.hsbc.com.mx/1/PA_esf-ca-app content/content/home/empresas/archivos/world_2050.pdf
• WINN, Patrick: Singapore: World’s Richest Country by 2050? CNBC, Asia-Pacific News, 16 August 2012 http://www.cnbc.com/id/48686889