Sajtófigyelés – 2017. július 6.
PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.
Szerző: Drávucz Márk és Gáti Péter
A demográfiai változásoknak a kínai gazdaságra gyakorolt szerepe és az elöregedő társadalom problémája:
Spencer Sheehan
- Június 20.
A Kínai társadalom gyors elöregedése, nem csak a társadalom összetételére lesz nagy hatással, hanem a gazdaság növekedésére és az államháztartásra is. Ezt jól bizonyítja az, hogy 1987-ben a népesség 63,8 %-a volt munkaképes korban, míg a 65 évnél idősebbek aránya csak 4,2 % volt. Ez az arány rendkívüli, amely nagymértékben hozzájárult az 1987 és 2007 közötti Kínai gazdasági növekedéshez, mely éves szinten 10 %-os GDP növekedést jelentett. Ezen időszak alatt, a gazdaság növekedése mellett párhuzamosan nőtt a születéskor várható élettartam, s csökkent a Kínai népesség termékenysége. Becslések szerint 2025-re, Kína népességének 65 évnél idősebb korosztályának aránya, már a 14 %-ot is meg fogja haladni. Kína tehát 23 év alatt „idős társadalommá” vált, ami példátlanul gyors folyamatnak tudható, hiszen Franciaország ezt 115 év, míg az USA 60 év tette meg ezt az utat.
A változás gazdasági oldala elsősorban a munkaerő piaci kínálatot fogja érinteni (911 millió főről, 849 millióra csökken a munkaképes korúak száma). A munkaképes korúak csökkenésével párhuzamosan kialakulnak majd a magasabb bérezések, s a feldolgozóipari bérköltségek is növekednek. Az egyre öregedő munkaerő kínálattal párhuzamosan, lassulni fog a Kínai gazdaság növekedésének üteme, hiszen az IMF népességöregedéssel kapcsolatos kutatásai szerint, minél idősebb a munkavállalók összetétele, annál alacsonyabb a gazdasági termelékenység. Mindezek tükrében az OECD előrejelzései szerint a Kínai gazdasági növekedés üteme, 2011 és 2060 között 6,6 %-ról 2,3 %-ra fog lassulni.
A gazdasági termelés lassulása mellett hatalmas problémává fog válni a társadalombiztosítási kiadások és a nyugdíjrendszer fenntartása. Az egyre idősödő társadalomban növekszik a nyugdíjasok és eltartottak száma, míg a nyugdíjalapba befizetők aránya csökken. A Kínai kormánynak azonnali intézkedéseket kell végrehajtania a jövőbeni szociális biztonság megteremtése érdekében. A nyugdíjrendszer másik problémája pedig, a vidékiek és városiak nyugdíjazásának mássága – kettőssége. A vidéki lakosok nyugdíjazása csekély, míg a városi nyugdíjasok ellátása nagyságrendekkel jobb. Ez rendkívüli probléma lesz a jövőben, hiszen a vidéki nyugdíjasok aránya másfélszeresére fog nőni 2030-ig.
Eltekintve az eddigi problémáktól, az egészségügyi ellátórendszerre is hatalmas gondok lesznek. Kína jelenleg éves szinten, a GDP 3%-át fordítja egészségügyi kiadásokra. Ezt az elmúlt húsz évben, éves szinten 11,6 %-os növekedéssel érték el. A népességszámot és a kiadásokat tekintve, az egy főre jutó ellátás, azonban még így is csekély. A problémát tovább tetézi az, hogy 2030-ra várhatóan Kína egészségügyi kiadásai szinte megduplázódnak, a népesség folyamatos elöregedése miatt. Az egészségügyi kiadás így 5,2 %-ra fog növekedni évente. Ez évente több, mint 12 %-os kiadást fog jelenteni.
Peking tisztában van a társadalom elöregedésével kapcsolatos kihívásokkal. Rámutattak arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a jövőben az időskorúak oktatására és képzésére, valamint az új szociális lakások építésére. Fontosnak tartják a sokrétű probléma mielőbbi megoldását, de a próbálkozások sikeressége továbbra is kétséges marad.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/chinas-struggle-with-demographic-change/
Miért nem szeretné Kína befogadni a Közel-Keleti menekülteket?
Wang Jin
- Június 23.
Június 20-án volt a menekültek világnapja, s ebből az alkalomból aktuálissá vált Kínában, a „Kína és a Közel-Keleti menekültek befogadásának” kérdésköre, amely nagy port kavart az országban. A menekültkérdés ugyanis felemás érzelmeket kelt a Kínaiakban. Míg a kormány egyes nyilatkozatai szerint készen állnak a menekültek befogadására, addig számos közvélemény kutatás eredményei az ellenkezőjét mutatták. A Kínai nép, jelentős többsége (90 % feletti arány) határozottan ellenzi a menekültek befogadását.
A Kínai nép hatalmas ellenállásához, szemügyre kell venni az ország területén jelen lévő etnikai csoportokat. A többségben lévő Han etnikai csoport képviseli az ellenállók, szinte egészét. Ebben a csoportban kialakult, egy úgynevezett „iszlamofóbia”, amelyhez nagyban hozzájárult a Han csoportot immáron három évtizede sújtó népességszabályozás („Egy gyermekes politika”). Ez az ellenszenv a muzulmánok felé még annak ellenére is könnyen kialakult és továbbra is jelen van, hogy a népesség (1-2 %-a) muzulmán etnikai csoporthoz tartozik (Ujgur, Hui).
A Kínaiak többsége tehát fél a Kínát érő iszlamizálódástól, ám kérdés, hogy jogosan-e. A legnagyobb félelmet, az Európát és Észak-Amerikát érintő terrortámadások okozzák, melyek híre gyorsan ma már gyorsan terjed, s ezek igen könnyen megrémítik a helyieket. Emellett számos rossz hírű történet kering a köztudatban, a Közel-Keleti gazdasági menekültek Kínai életviteléről, amelyet a helyiek elítélnek. Ráadásul a legtöbb Kínában élő menekült, kevés hajlandóságot mutat az asszimilálódás felé.
A menekültek befogadásának politikai és gazdasági vonzata is érdekes. Politikai szempontból bírálják Xi Jinping Kínai miniszterelnököt, hiszen Kína ez által közeledik a Közel-Kelet felé. Azonban Kína számára gazdasági érdekeket is figyelembe kell venni, hiszen az OBOR-on (Új Selyemút projekten) belül, a legfontosabb cél Európa és Kelet-Ázsia gazdaságának összefonódása. Azonban, e két terület közé ékelődik Közel-Kelet térsége, amelyen keresztül több kereskedelmi célú vasúti vonal fut majd keresztül, amely összekapcsolja a két térséget. A menekültáradat befogadása tehát, nem csak hatalmas gesztus Kína részéről, hanem gazdasági és politikai érvek vannak a háttérben.
A menekültügyi kérdés a jövőben is foglalkoztatja majd a Kínai népességet. A kormány álláspontja ugyan ellentétes, de egyre jobban elfogadott a közvélemény kutatások szerint. Azonban érdekes tény, hogy a Kínaiak a Közel-Keleti folyamatokba beavatkozó országokat okolják a menekültáradat miatt, és úgy gondolják elsődlegesen ezen országok jogköre a probléma orvoslása.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/why-do-chinese-reject-middle-eastern-refugees/
A közelgő Modi-Trump találkozó lehetséges témái:
Ankit Panda
- Június 26.
Tegnap Narendra Modi, India miniszterelnöke az Amerikai Egyesült Államokba látogatott, immáron ötödik alkalommal, beiktatása óta eltelt három év alatt. A jelenlegi találkozó, azonban különleges, hiszen most Donald Trump fogadja Barack Obama helyett.
A régóta várt találkozó érdekes témákat hozhat, hiszen Donald Trump beiktatásával és intézkedéseivel, megváltozott az USA tevékenysége az Ázsiai régióban. Azonban, Jim Mattis (amerika védelmi minisztere) kijelentése szerint Indiára továbbra is stratégiai partnerként fog tekinteni az USA, ami India számára megnyugtató. Ezt jól bizonyítja, a két fél között valószínűleg létrejövő megállapodás, melynek keretein belül India, a 22-MQ-9B Guardian tipusú drónokat fog vásárolni az USA-tól.
Az előző éveket tekintve, George W. Bush és Barack Obamával jó kapcsolatokat épített ki India, azonban Donald Trump kijelentései kevésbé mutatnak hajlandóságot a további kapcsolatok elmélyítésére. Modi számára ez visszalépés lehet, hiszen hivatalba lépése óta, a merész külpolitikai terveinek eredményeképp, India számára az USA vált a legfőbb védelmi partnerévé. Ezen felül egy harmadik fél bevonásával (Japán), egy háromoldalú haditengerészeti gyakorlatsorozat végrehajtásában állapodtak meg.
Modi számára tehát, hatalmas feladat az elmúlt évek során felépített pozitív kapcsolat fenntartása és tovább mélyítése. Ennek érdekében bensőséges kapcsolatot kell kialakítania Trumppal, és el kell érnie, hogy Trump értékes szövetségesként tekintsen Indiára, mintsem egy gazdaságilag kiaknázható országra. Utóbbi tény rendkívül fontos India regionális geopolitikájának szempontjából, hiszen a Közel-Keleti konfliktusok rendezésekben India meghatározó szereplővé akar válni a jövőben.
A találkozó tehát rendkívül fontos, habár India számára nagyobb előnyökkel járna a sikeres megállapodás. Ugyan a találkozó témájával kapcsolatban számos találgatás van, nem lehet érdemi választ találni, mi is lesz a téma.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/when-modi-meets-trump-whats-on-the-agenda/
A japán védelmi tervezés főbb kihívásai az elkövetkező években:
Yuki Tatsumi
- Június 23.
Június 20-án a Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Japán Kormányzói Biztonsági Kutatóbizottság (MTDP), a 2019-2023-as védelmi ciklusról egy időközi jelentést adott ki.
Az időközi jelentésben, két fő ajánlást emelt ki számos prioritás mellett az MTDP, melyet a Japán kormány számára már márciusban előterjesztettek. Elsőként Japán „Ellentámadási képességének” növeléséről folytatott vitát a kormány. Másodszor pedig, a NATO országok számára Japán azt ajánlja, hogy az országok bruttó hazai termelésének (GDP) 2 %-a legyen a referenciapont a védelmi kiadásokat illetően. Természetesen e két ajánlás mellett számos prioritást is meghatároztak, melyek Japán védelmi képességének növelését célozza meg. Ilyen intézkedés például, bizonyos katonai megfigyelő műholdak beszerzése, a kiber támadó képesség fejlesztése és további hadászati eszközök beszerzése (F35 harci repülőgépek, Global Hawks drónok).
A megfogalmazott prioritások és ajánlások ésszerűek a térségben fokozódó növekvő fenyegetések miatt, azonban kiváló vitaalapod adnak bizonyos védelmi dokumentumok újra tervezésére. Jelen esetben a Nemzeti Védelmi Program Irányelvek (NDPG) és a Középtávú Védelmi Program (MTDP) védelmi dokumentumokról van szó, melyeket Abe Shinzo (Japán miniszterelnöke) beiktatása óta, szokatlanul sok pontban módosítottak.
Abe Shinzo kormányának tevékenységi fókusza, meghatározóan a biztonságpolitika és az ország védelmének növelésére irányul, ami nem véletlen. Donald Trump beiktatásával Japánnak számos aggálya felmerült, USA védelmi kötelezettségeinek tartósságával kapcsolatban. Ezen kívül Abe Shinzo aggodalmát fejezi ki az USA elnéző magatartását illetően, Kína – Dél-Kínai tengeren végrehajtott műveleteivel és magatartásával kapcsolatban, továbbá Észak-Korea folyamatos provokációi sem nyugtatóak.
Japán időközi biztonsági jelentésének ajánlásai, egyébként sem új keletűek, hiszen már a 2013-as biztonsági jelentésben is kitűzték e célok elérését, azonban a Kelet-Ázsiai térség, fokozódó védelmi kihívásai felgyorsították a folyamatokat. Abe Shizo kormányzása óta, Japánban folyamatosan növelték a védelmi kiadásokat, de a kiadások GDP-ből való részesedése még mindig nem haladja meg az 1 %-ot, míg USA esetében ez közel 10 %. Trump intézkedéseinek már valós következményei vannak a Kelet-Ázsiai térséget illetően, ahol a kényes katonai egyensúly kibilleni, látszik a jelenlegi helyzetéből.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/all-about-the-yen-japan-begins-mid-term-defense-planning/
Kína globális világképe és a közös jövőről alkotott elképzelései:
Fu Ying
- Június 22.
Kína globális világképét alapvetően meghatározza a 2013-as „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés, melynek keretein belül, Kína a szomszédos országokkal és Európával szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakít ki. A kezdeményezéssel Kína elismeri, hogy globális szinten kell összefogni és előrelépni a világbéke fenntartása és a fenntartható fejődés megvalósítása érdekében.
A kezdeményezés Xi Jinping Kínai miniszterelnök szerint, túlmutat a fent említetteken. Kína célja ugyanis a nemzetközi gazdasági rend élére állni, s ezzel USA helyett átvenni az irányítást, amelyet a II. világháború után alakított ki. Ez persze elkerülhetetlen, ugyanis a történelem során a világhatalmak sorra váltották egymást (Egysült Királyságot az USA, USA-t Kína?), s jelen esetben globális kihívások egyre nagyobb sokszínűsége és volumene felgyorsítja e folyamatot.
A nyugati világ továbbra is elkötelezett az ENSZ központú nemzetközi rend mellett, melyet a hidegháború után az USA megpróbált kiterjeszteni az egész világra. Létrehozta a NATO-t (mely a tagországok számára katonai biztonságot nyújt), az IMF-et és a Világbankot (melyek pénzügyi segítségnyújtás intézményei), s ide tartozik az ENSZ, melynek keretrendszerével a nem nyugati országokat, a nyugati politikai rendszerek fennhatósága alá akart vonni. Kína mindezek miatt is elfogadta a nyugati világ feltételeit, de Kína az óta előrelépett. Elszakadt a nyugati katonai koalíciótól, s immáron elutasítja a nyugati politikai és biztonsági menetrendet.
Az utóbbi években Kína növekvő gazdasági és politikai tekintélyt vívott ki magának, mellyel előremozdította a kiegyensúlyozott globális fejlődés kialakulását. Kína tehát egyértelműen riválisává vált az USA által kiépített gazdasági világrend és USA számára. Fontos kérdés, hogy mikor és milyen módon fog az USA helyébe lépni és milyen változásokat hoz majd az új világrend.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/chinas-vision-for-the-world-a-community-of-shared-future/
Modi inkább a nacionalizmus mintaképe, mintsem egy nagy reformer – ez pedig kihat a növekedésre:
Economist
- Június 24.
Narendra Modi beiktatása óta (2014), India gazdasága a világ leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Mindez az elmúlt években végrehajtott reformoknak volt köszönhető (csődtörvény átdolgozása, forgalmi adó elfogadása), habár a miniszterelnök intézkedései – kinevezései, időnként felkavarták a vallási hangulatot. A kormány intézkedései azonban (feketegazdaság megfékezése, merev munkaügyi törvények átdolgozás, földügy), minden nehézség ellenére hatásosnak bizonyultak, habár Modi beiktatása után ideiglenesen (első negyedévben) visszaesett a gazdaság teljesítménye.
A miniszterelnök előtt hatalmas lehetőség áll, India gazdasági előrelépésének szempontjából. Modi politikai támogatottsága egyedüli, s a parlament összetétele is, Modi hatalmon maradását biztosítja továbbra is. Az Indiai közvélemény úgy vélekedik a miniszterelnökről, hogy „India lehetőségeinek kiaknázója – India fejlődésének oka”, amelyre számos tényező is valóban utalhat. India népességének korösszetétele folyamatosan fiatalodik. Ennek révén 2025-re a világ munkaerejének fele Indiában lesz. A fiatalos munkaerő, illetve a folyamatos gazdasági növekedés révén, amely a jövőben minden más ország gazdasági növekedését előreláthatólag felül fogja múlni, India a világgazdaság legjelentősebb országává válhat. Számos rossz hang azonban Modi bukását sugallja, amelynek valós problémák adnak alapot.
India gazdasági növekedése, árnyalja a valós képet. Számos sikeres reform ellenére a társadalom továbbra is polarizálódik. A magánszektor számára továbbra is nehéz munkahelyeket teremteni. Ezen felül Modi, olyan alapvető szolgáltatások megteremtését halogatja, mint például az közoktatás, egészségügyi ellátás vagy az igazságszolgáltatás, amelyek minden Indiai számára nélkülözhetetlen. India növekvő népessége és gazdaságának fejlődése miatt, e szolgáltatások megteremtése alapvető feltétel, Modi bukása szempontjából pedig hatalmas rizikó faktor.
A makrogazdasági sikerek jelenleg előrelendítették India gazdaságának növekedését. A tartós növekedés érdekében, azonban olyan reformokat kell végrehajtania a miniszterelnöknek, melyek nem csak a problémák tüneteinek kezelésére irányulnak, hanem magára a probléma megszüntetésére. Bizonyos reformok ilyen szempontból sikeresek, bár vakmerőek, ugyanis gazdasági hatásukat nem mérlegelte Modi és kormánya. A rendszer működése Modi beiktatása óta, hasonlóan átláthatatlan, mint beiktatása előtt.
Modi sikerességének kulcsa, az 1,3 milliárd Indiai életminőségének javítása, amely rendkívül fontos India számára, mert az országban a legnagyobb erőforrás a fiatalos, azonban jelenleg még képzetlen munkaerő. Fontos tehát a fent említett alapvető szolgáltatások eljuttatása minden Indiaihoz, amely kulcstényező lehet az emberek támogatásának megnyerésére, a következő választásig. Modi számára, minden feltétel adott a további sikerek eléréséhez. A problémák és orvoslásuk ismert, támogatottsága továbbra is töretlen.
Forrás:
Választások Mongóliában: nincsenek megváltók.
Economist
- Június 22.
A több mint háromezer támogató előtt beszédet mondó Khaltmaa Battulga – Demokrata Pári képviselő – a következőket ígérte a választások megnyerése esetén: modern infrastruktúra létrehozása, jobb munkahelyek teremtése illetve a nemzeti büszkeség helyreállítása. Az 54 éves Battulga karrierje során már harmadjára próbál a politikai életbe belépni. Sikeressége elsősorban inkább a sportban és az üzleti életben elért teljesítménye alapján ítélhető meg.
A második jelöltről, Miyegombyn Enkhboldról – Mongol Néppári képviselő – aki inkább oligarchának vallja magát, olyan hangfelvételt hoztak nyilvánosságra, amelyben korruptságát bizonyították. Az bűnüldöző szervek, azonban erősen kétségbe vonták a felvétel hitelességét, s amennyiben hiteles is volt a hangfelvétel, Enkhbold azt nyilatkozta, hogy soha nem volt korrupt.
A szavazók támogatottsága így bizonytalanná vált a Mongol Néppárt (MPP) iránt, azonban a parlamenti választásokon hatalmas többséggel nyertek. A Sant Maral Alapítvány közvélemény kutatása szerint, az elnökválasztások esetében szintén hatalmas esélyekkel rendelkezik az MPP és Enkhbold miniszterelnök jelölt. A válaszadók 24 %-a az MPP-t nevezte meg Mongólia problémáinak egyedüli megoldójának.
Azonban a válaszadók 35 %-a azt nyilatkozta, hogy nem kér a demokráciából, ugyanis az 1990-ig tartó, 70 éves szovjet rendszer után, a demokráciával számos piszkos és korrupció gyanús ügy jött nyilvánosságra. Az MPP, a volt kommunista párt örököse, így az emberek többsége a régi „szovjet biztos rendszer emlékére” fog szavazni, ahol bizonytalanság ismeretlen volt.
A harmadik jelölt Sainkhuugiin Ganbaatar – Mongol Népi Forradalmi párt képviselője -, aki az eddig nyélbe ütött 5,5 milliárd dolláros IMF támogatás meghiúsulását, és bányászati árak helyreállását veszélyezteti, amennyiben nyerni fog. Azonban nyerési esélyei igen csekélyek, annak ellenére, hogy a demokráciából kiábrándult mongolok sokasága rá is szavazhatna.
A három miniszterelnök jelölt politikai hitelessége igen kétséges. Mongólia számára így, nagyon nehéz a helyes választás. A korrupció gyanús ügyek, kiábrándították a demokrácia pártiakat, így nagy az esély a MPP győzelmének. Azonban az MPP kormányra kerülése sem biztosíték a helyes útra való rálépésre..
Hongkong megrekedt – új módot kell találni az együttélésre:
Economist
- Június 22.
Két évtizeddel ezelőtt, 1997. július 1-én csatolták vissza Hong Kong-ot Kínához, amely a 1842 óta a brit birodalom részét képezte. Hong Kong visszatérése Kínához hatalmas dicsőség, amely Kína „kizökkent időszakból” való visszatérését és Nagy-Britannia legyőzését jelképezi.
Az egyesülés elmúlt húsz évének jubileuma alkalmából megrendezett ünnepségen, Xi Jinping (Kína miniszterelnöke) mondott beszédet, melyben dicséri az „egy ország – két rendszer” sikerekben gazdag együttműködését. Az együttműködés, azonban korántsem gondoktól mentes. Hong Kongban, az elmúlt öt évben egyre erősödő lokalista mozgalmak, melyek célja a függetlenedés kivívása és az önrendelkezés mértékének növelése, egyre jobban feldühítik a kommunista párt vezetőit. Xi Jinping és vezetése úgy gondolja, a rezsim biztonságát fenyegetik e mozgalmak, s éppen ezért Kínának célja megnyugtatni Hong Kongot, arról hogy továbbra is fenntarthatja a kapitalista gazdasági rendszerét.
Hong Kong jelenleg is, Kína gazdaságilag legfejlettebb s ezzel együtt a legszabadabb része. Kínának tehát, hatalmas érdeke fűződik, Hong Kong megtartásához. Mindezek ellenére, Hong Kong és Kína között továbbra is jelen vannak a heves politikai viták, amiért a Hong Kong-i kormányzóságot bírálják, a kommunista pártiak, amelyek gazdasági okokra vezethető vissza. A Hong Kong-i gazdaság húsz évvel ezelőtt, Kína GDP-jének 1/5 részével rendelkezett. Az elmúlt két évtized alatt azonban, Hong Kong dicsősége hanyatlott. Kína ugyanis hatalmas riválisává vált a különleges státuszú területnek. A Hong Kong-i tőzsde helyett, a Sanghaj-i és Shenzen-i tőzsdék ma már jelentősebbek. Hong Kong különlegessége tehát elvészni látszik, amelyhez hozzájárul Kína folyamatos integrálódása a világgazdaságba, és gazdaságának elképesztő éves szintű növekedési üteme.
Hong Kong polgárai az egyre növekvő feszültség, és gazdasági visszaesés miatt elégedetlenek. A kommunista párt befolyása egyre hatalmasabb, s így a következő választások során manipulálni tudják Hong Kong sorsát és törekvéseit, amelytől sok Hong Kong-i tart, derült ki számos közvélemény kutatásból. Hong Kong számára tehát, mind a gazdasági és mind a politikai feszültségek, hatalmas problémát jelentenek. Jelenleg a lokalizmus keretein belül próbálnak megoldást találni a feszültségek mérséklésére, azonban ehhez Kína, mint partner szükséges.
Kína közös hadgyakorlatot tart az orosz haditengerészettel Észak-Európában
Prashanth Parameswaran
- Június 20.
A Június 19.-i héten várható a közös gyakorlat. Június 18.-án, vasárnap, már el is hagyta egy kínai haditengerészeti flotta a Hainan tartományban található kikötőt. A gyakorlat egy Peking és Moszkva között köttetett kétoldalú megállapodás eredménye, ami számos gyakorlatot eredményez 2017-ben. Bár 1990 óta folyamatosan javul a két ország kapcsolata, az elmúlt években ez különösen erősödött. Számos együttműködési kilátás került nyilvánosságra, mint például a One Belt One Road Initiative (OBOR) vagy az oroszországi eurázsiai gazdasági unió összekapcsolása.
Ami a katonai gyakorlatot illeti, bár Kína és Oroszország 2012 óta minden évben gyakorlatozik, tavaly szeptemberben volt az első alkalom, hogy azt a Dél-Kínai tengeren tették. Az orosz tisztviselők kiemelték, a gyakorlat a vitatott területektől távol, a határokat át nem lépve zajlottak le. Mások szerint a világ 2. és 3. legnagyobb hadsereggel rendelkező országai által tartott gyakorlat az ilyen gyulladáspontokban nem megnyugtató.
Xinhua elmondta, hogy a flotta ami Oroszország felé tart egy rombolóból, egy repülőgép anyahajóból, egy fregattból áll és Észak-Európai térségben várható a gyakorlat. Xinhau kitért rá, hogy céljuk növelni a kínai-orosz átfogó stratégiai partnerséget és javítani a flották közötti koordinációt.
A gyakorlat megelőzi Donald Trump Lengyelországi látogatását ahol is a NATO vezetőkkel fog találkozni. Ezt, illetve a szíriai helyzetet egybe vetve könnyen vehető üzenetnek is. Szeptemberben a Balti-tengeren és a Japán- tengeren további gyakorlatok várhatóak.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/military-drills-put-russia-china-ties-in-the-spotlight/
India és Oroszország aláírja a katonai együttműködési tervet
Franz-Stefan Gady
- Június 23.
Delhi és Moszkva az elkövetkező években elmélyíti a kétoldalú védelmi kapcsolatokat. Arun Jaitley – indiai védelmi miniszter – és orosz társa, Sergei Shoigu, aláírták a katonai együttműködési ütemtervet június 23.án. Az Orosz védelmi miniszter tájékoztatójában kiemelte, eltökélt szándékuk, hogy az együttműködést folytassák annak reményében, hogy növeljék a koordinációs összhangot és a tapasztalatcserét. A részletek nem nyilvánosak azonban. Shoigu kiemelte, azzal, hogy India csatlakozott a Shanghai Együttműködési Szervezethez új lehetőségek nyílnak meg. Hozzátette, Indiának és Oroszországnak sikerült egy különösen szoros kapcsolatot kiépíteni, ami a bizalmon alapszik. Ezt ismét megerősítette Vladimir Putin orosz elnök és az indiai miniszterelnök, Narendra Modi közelmúltbeli találkozója, amely június 1-jén volt St. Petersburgban. Mint azt tudni lehet, a találkozón a két miniszterelnök bejelentette, növelik a katonai együttműködés szintjét. A közös katonai gyakorlatokat 2003 óta tartják, ezt kívánják tovább mélyíteni. Ezt nevezik Indra gyakorlatnak. Az együttműködés azonban a nehézségektől se mentes. Ilyen gond például a repülőgép kereskedem megszűnése a két ország között az Ötödik Generációs Harci Repülőgépeknél ami társfejlesztésbe és gyártásba készülne el. Ezt ellensúlyozva az indiai védelmi miniszter nyilatkozatban bíztatta az Orosz védelmi cégeket az Indiában történő gyártásra. A „Make in India” kezdeményezés keretein belül India lehetővé tette magánvállalatok számára, hogy a nem indiai eredetű berendezésgyártók (OEM-k) is “stratégiai partnerekként” vegyenek részt bizonyos típusú katonai rendszerek gyártásában. Ezzel az intézkedéssel is oroszországi cégeknek kívántak kedvezni. Többek között Oroszország és India az új rakétavédelmi rendszerek és négy Grigorovich-osztályú fregatt szállítási határidejével kapcsolatos tárgyalások végső szakaszában van. Emellett megállapodtak egy inaktív nukleáris tengeralattjáró bérléséről, illetve közös cég kerül alapításra, amely Indiát helikopterekkel látná el Oroszországon keresztül.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/india-russia-sign-military-cooperation-roadmap/
Két Japán bank is kivonul az Egyesült Királyságból a Brexit miatt
David Francis
- Június 22.
Két japán bank, a Nomura és a Daiwa, állítólag áthelyezik székhelyüket Frankfurtba, köszönhető ez annak a hírnek, hogy megkezdte a tárgyalásokat az Egyesült Királyság a kilépésről az Unióval. Ez a hír egy figyelmeztetés is lehet és előjele annak, hogy számos más bank is dönthet így ha folytatódnak a tárgyalások. Ez igencsak rossz hír az országnak, hiszen a GDP 8%-t teszik ki az ilyen pénzügyi szervezetek működései, mindemellett számos munkahelyet biztosít London lakosainak közvetve vagy közvetlenül.
A bank nyilatkozata szerint ez a lépés biztosíthatja az európai ügyfeleit afelől, hogy továbbra is ki tudják őket szolgálni majd a jövőben.
És ezzel nincsenek egyedül a Japán bankok, a hét elején Goldman Sachs európai vezetője, Richard Gnodde azt mondta, hogy cégének minden bizonnyal szintén át kell helyeznie központját Frankfurtba amint az U.K. kilép. A Morgan Stanley is átcsoportosítást tervez különböző európai országokba, ami nem csak Frankfurtot érintheti. Frankfurti nyilatkozatok szerint akár 20 bank is működhet a városban, közben a London School of Economics tanulmánya szerint közel 20.000 munkahely kerülhet át más városokba. London reményei, miszerint lehetséges egy „puha-Brexit”, elszállni látszanak ezzel. Theresa May Brüsszelben tárgyal ahol már megkezdték a kilépési tárgyalásokat.
Forrás: http://foreignpolicy.com/2017/06/22/two-japanese-banks-bail-on-london-ahead-of-brexit/
A kínai vasútberuházás nehézségei Thaiföldön
Prashanth Parameswaran
- Június 21.
Az ázsiai Csendes-óceán térségeiben folyó projektekre általánosan jellemző, hogy grandiózusak, de a kivitelezés problémába ütközik. Ilyen például Délkelet-Ázsián belül egy olyan projekt, amely kulcsfontosságú a kínai geopolitikai törekvések számára a kistérségben. Ez egy több milliárd dolláros vasútvonal Thaiföldön. A projekt már évek óta zajlik. Azonban a projekt körül számos aggodalom sorakozik fel. Főleg azok után, hogy Prayut Chan-o-cha thaiföldi miniszterelnök kormánya kijelentette, hogy a thai alkotmány 44. cikkeje alapján felgyorsítja a projektet. Ilyen aggály például, hogy a nagy sietségben nem megfelelően ellenőrzik a projektet. Mások probléma, hogy a projekt mezőgazdasági területeken halad át és az útvonal kijelölését nem előzték meg megfelelő szakmai viták. Sokan úgy vélik, hogy maga a kezdeményezés Thaiföldnek nem is jó üzlet. Úgy vélik, a kormány olykor visszaél a hatáskörével és nem jár elé elég körültekintően. Mindezt annak tudják be, hogy Bangkok túlságosan lelkes, hogy ezzel a lépéssel szorosabbra tudják majd fűzni a jövőben a kínai-thai kapcsolatokat. Ennek köszönhető, hogy a kormány nem törekszik elérni azt, hogy jobb eredményeket érjenek el a tárgyalások során.Minden bizonnyal a Thai kormány felkészült ezekre az aggodalmakra, és tudnak majd érvelni a vasútvonal megépítése mellett. Mindenesetre bizalmatlanságot szülhetnek az intézkedések és az, hogy a kormány arra törekszik, hogy minél kevésbé legyenek átláthatóak az intézkedések és próbálják sürgetni a kivitelezést. Ilyen jel a különleges hatáskorok és cikkelyek alkalmazása is.
forrás:http://thediplomat.com/2017/06/what-thailands-struggle-with-a-china-rail-project-means/
Az indiai farmer tiltakozások nem mutatják jelét annak, hogy enyhülnének
Padmapriya Govindarajan
- Június 22.
Maharashtra és Madhya Pradesh államok termelői által kezdeményezett tiltakozások szélesebb jelenséggé váltak, amely az elmúlt két hétben más államokra terjedt ki. Június 21-én a Nemzetközi Jóga Napján második alkalommal voltak megmozdulások. Miközben politikai vezetők ünnepelték a jógát, a több államban megmozdulások voltak a mezőgazdasági termelők részéről, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy sok gazda küzd az eladósodottsággal. Minden jel arra mutat, ha New Delhi nem változtat a politikáján, nem is fognak a tiltakozások enyhülni a monszun időszakig. A tiltakozás annak köszönhetően robbantak ki, hogy a hagymák és hüvelyesek ára jelentősen visszaesett, a tiltakozások célja többek között az árak növelése. A Nyugat-Madhya Pradesh-i Mandsaur-i térségben ezek a tiltakozások erőszakosak voltak, gyújtogatásba mentek át. Válaszul a kormányzat bevetette a katonaságot a rendőrség mellett. A tüntetések alatt 5 embert öltek meg mikor a rendvédelmi szervek tüzet nyitottak, és további 7 en megsérültek. Kijárási tilalmat rendeltek el és állítólag korlátozzák az internet hozzáférést is.
Madhya Pradeshben a BJP kormánya elvetette annak a lehetőségét, hogy az adósságban úszó termelőknek elengedjék a tartozásukat, hiszen így is 0%-os kamatozású hitelt kaptak és még mellé egyéb támogatásokat. A kongresszusban sincs teljes egyetértés miként kéne cselekedni, és vannak akik bejelentették, hogy 72 órán keresztül mezőgazdasági termelő szolidaritási sztrájkot szervez. Eközben a gazdákat tömörítő szervezet tiltakozásainak úgy kíván további hangot adni, hogy autópályákat kívánnak blokád alá vonni, illetve öngyilkosságot helyeztek kilátásba, amire a múltban már volt is precedens. A csoport emlékeztetett a BJP-t választási ígéreteire, miszerint növelni fogják a támogatásokat. A csoport 3 fő követelése a tartozások elengedése, az állatok levágására vonatkozó tilalom visszavonása valamint az új termelői árak megadása, amelyek nyereségessé teszik a termelést. Közben a halálos áldozatok száma 17-re emelkedett június 21-én, miközben Madhya Pradesh-ban öngyilkosságot követettek el.
forrás: http://thediplomat.com/2017/06/indian-farmer-protests-show-no-signs-of-abating/
Ázsia felvette a harcot a hamis hírekkel
Prashanth Parameswaran
2017. Június 22.
Az elmúlt néhány hónapban a kormányok és a közvélemény folyamatosan küzdött a hamis hírek terjedésével. Bár ez a tendencia nem új, mégis Donald Trump elnökké választása és a Brexit körül megjelenő hírek rámutattak a helyzet súlyosságára. Ázsia sem mentes ettől. Álhírek ütötték fel a fejüket a dél-koreai elnökválasztás és az indonéz kormányzói választások körül is, amelyek cselekvésre kényszerítették az államokat. Számos negatív tapasztalat van, hogy a hamis hírek milyen hatással lehetnek, beleértve egy tavaly decemberi hírt, amely Pakisztán és Izrael között kiélezte a nukleáris feszültséget. Éppen ezért ázsiai tisztviselők már megtették a szükséges lépéseket, és igyekeznek összehangolni intézkedéseiket és tapasztalatot cserélni, de az országok sokfélesége és a különböző médiakörnyezet miatt ez nehézkes. Bár egy összehangolt regionális vagy akár szubregionális intézkedés csomag még várat magára, látható, hogy számos nemzetközi fórumon, stratégiai konferencián vagy önálló beszélgetések témájaként újra és újra megvitatják a kérdéskört. Ennek köszönhetően számos csoportot be tudnak vonni és meg tudnak hallgatni. Június 19-20-tól a Straits Times és az Újságok és Hírek Kiadó Világszövetsége (Wan-Ifra) egy konferenciát szervezett a hamis hírprobléma leküzdésére. A szingapúri menedzsment egyetemen tartott kétnapos konferencia, melynek címe: “Keep it real: az igazság és a bizalom a médiában”, közel 200 politikai döntéshozót, médiaművelőt és technológiai szakértőt vonzott össze. Fontos kezdeményezés a Asia News Network csoport, melynek tagjai – a 22 média szervezet regionális szövetsége – megosztják egymással az olyan weboldalak listáját, amelyek aktívan terjesztik a hamis híreket. Ezenkívül speciális projektcsoportokat fognak létrehozni az érzékeny kérdésekre, például a terrorizmusra vagy a Dél-Kínai tengerre vonatkozó információk ellenőrzésére, illetve egy olyan regionális munkacsoport felállítása, amely a „pletykákat” ellenőrzi a nagyobb rendezvények körül. A szkepticizmus itt is felütötte a fejét, nehéz a küzdelem a gyorsan terjedő hamis hírekkel szemben a mai modern világban. Mindenesetre biztató, hogy az egész régió felismerte a problémát és beszél róla miközben várható, hogy ez a jövőben csak rosszabbodni fog.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/winning-asias-war-on-fake-news/
Hol van Szingapúr az álhírek elleni harcban
Prashanth Parameswaran
2017. Június 22.
A városállam várhatóan új jogszabályt fog előterjeszteni a probléma kezelésére a következő évben. Szingapúr belügyminisztere – Shanmugam – a témával kapcsolatos fórumon bejelentette, hogy új törvényeket vezetnek be a probléma kezelése céljából. Ezzel elismerte Szingapúr, hogy a régióban egyre nagyobb aggodalommal figyelik a fejleményeket. De nem az egyetlen ország a térségben, amely intézkedéseket tervez erre nézve a jövőben. Köztük van Malajzia és Indonézia is. Shanmugam kiemelte, hogy ezek a hírek sokszor fenyegetik az egyének és intézmények jó hírnevét. Elismerték, hogy a város államnak vannak olyan törvényei, amelyek alkalmasak lehetnének az álhírek kezelésére, de úgy vélik ez a jövőben nem elégséges és ki kell egészíteni azokat. Shanmugam régóta az ügy élharcosa, és már áprilisban elmondta a parlamentben, hogy további intézkedéseket kell bevezetni. Akkor viszont vitát váltott ki, amikor is a Real Szingapúr (TRS), a The Times Times Review és az All Singapore Stuff (ASS) felszólalását e témában bűncselekménynek minősítette.A szingapúri menedzsment egyetemen tartott konferencián kiemelte a Facebook, a Google és a Twitter szerepét a témában és, hogy jelentős felelősséggel bírnak. Szerinte a nem megfelelő tartalmak eltávolítása csak az első lépés, amelyet további kormányzati intézkedésekkel kell kiegészíteni. Pontos részleteket nem tudhattunk meg viszont a szabályozásról hiszen jelenleg még folyik a felülvizsgálat. A konzultáció az érintettekkel azonban már az év 2. felében minden bizonnyal várható.Megjelentek az aggódó hangvételű vélemények is melyek szerint az ilyen törvényekkel könnyen vissza lehet majd élni a jövőben és politikai célokra használhatják fel őket. Shanmugam erre válaszként azt mondta, hogy májusban egy felmérés kimutatta, hogy a szingapúriak több mint 90 százaléka támogatja az erősebb törvényeket, amelyek vagy a hamis híreket eltávolítják vagy kijavítják. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek mintegy 75 százaléka találkozott már hamis hírekkel.
Forrás: http://thediplomat.com/2017/06/where-is-singapore-in-its-war-on-fake-news/
Trump potenciális Indiai nagykövete valóban jól ismeri Indiát
Bethany Allen-Ebrahimian, Robbie Gramer
- Június 22.
Úgy tűnik Donald Trump sikeresen kijelölte az indiai nagykövetét. Kenneth Justerre esett a választás, aki minden bizonnyal előrébb fogja tudni mozdítani az amerikai-indiai kapcsolatokat. Justernek számos tapasztalata van Indiával kapcsolatban. Elnökölte az USA-India High Technology Cooperation csoportot és George W. Bush adminisztrációja alatt segített kétoldalú egyezmények kidolgozásában. Mindezek mellett kiterjedt diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik. Ez a kinevezés az Indiai kormány számára is egy pozitív üzenet lenne a két államvezető Június 26.-ai washingtoni találkozója előtt. Ronak D. Desai, a Harvard Egyetem amerikai és indiai kapcsolatok szakértője szerint is tökéletes jelölt a posztra.
Justernek nem lesz könnyű dolga. Korábban felmerültek pletykák, hogy Trump G7 tárgyalója volt, ami rossz fényt vetett rá. Trumpnak korábban több olyan téves kijelentése is volt Indiával kapcsolatban, ami negatívan érintette az ország vezetőit, illetve Trump feldühítette az egész világot, amikor kivonult a párizsi éghajlati megállapodásból. Ezek mellett az olyan intézkedéseket is kezelnie kell, amelyek megnehezítik az indiai magasan képzett állampolgárok beáramlását az országba, illetve amelyek az amerikai nagyvállalatokat arra ösztönzik, hogy maradjanak az anyaországban. Ezzel munkát elvéve például Indiától. Modi természetesen kerülte Donald Trump bírálását nyilvánosan. Azonban Modinak a saját országa érdekében hamarosan fel kell emelnie a hangját. Az viszont tény, hogy Trump indiai politikája még nem teljesen körvonalazódott. Modi és Obama jó kapcsolatot ápolt, aminek köszönhetően Obama egy erős kétoldalú kapcsolatot hagyott maga mögött.
A két vezető megbeszélésén biztosan téma lesz a terrorizmus, a kereskedelem, és az Indiai-óceán biztonsági kérdése kiemelve Kína szerepét. Tavaly a két nemzet közötti kereskedelem közel 115 milliárd dollár volt, az USA közel 31 milliárd dollárral többet importált Indiából mint exportált oda. Bár Trump korábban elhatárolódott a szabadkereskedelmi megállapodásoktól mégis Wilbur Ross kereskedelmi miniszter jelezte, hogy a közigazgatás nyitott a szabadkereskedelmi megállapodás megvitatására a világ hatodik legnagyobb gazdaságával ( India nem tartozott a TTP-be amiből Trump kivonult.) Ellentétben Kínával, Szaúd-Arábiával, a Perzsa-öböl országaival és Törökországgal, India nem vállal nagy szerepet olyan kérdésekben, mint például Szíria vagy Észak-Korea amelyek a Trump igazgatás jelenlegi talán legfontosabb kérdései.
Modi azon lesz, hogy felkeltse Trump érdeklődését. “A kérdés az lesz, hogy India milyen szintű figyelmet kap” – mondta Madan.
