Szingapúr Délkelet-Ázsia legokosabb városa; hogy haladnak a többiek?

Az ENSZ előrejelzése szerint Ázsiának arra kell felkészülnie, hogy a következő 20 évben további 1 milliárd ember fog városokba költözni. A legnagyobb mértékű urbanizáció Kínában, Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken várható. A kelet-ázsiai országok – Kína, Dél-Korea, Japán – tudatosan vezérelik az urbanizációt, s készítik fel városaikat a növekedésre. Dél-Ázsiában India 2014-ben indította el a „100 okos város” fejlesztési programját. Délkelet-Ázsiában azonban többnyire csak Szingapúrról szólnak a hírek. De hol tartanak a többiek? Mire képes Délkelet-Ázsia 50 minimum félmillió lakosú városa?

Urbanizációs trendek Délkelet-Ázsiában

Az ENSZ[1] statisztikája szerint ma minden második ember vidéki. Az előrejelzések szerint 30 év múlva azonban már csak minden harmadik ember fogja magát vidékinek vallani. A városiasodás Délkelet-Ázsia országait is át fogja alakítani.

(1) A városok növekvő gazdasági jelentősége. Kimutatható, hogy a világ GDP-jének 60%-át 600 város állítja elő. A McKinsey[2] számítása szerint 2025-re ezek a számok változatlanok lesznek, de a 600 elit város klubtagsága jelentősen meg fog változni. A fejlett világbeli városok egyharmada kikerül – többnyire amerikai városok -, s helyükre fejlődő világbeli, többnyire ázsiai városok lépnek. Délkelet-Ázsiában Manila, Jakarta, Ho Si Minh-város, Bangkok és Szingapúr kerül az élre. (Az interaktív térkép ezen a linken érhető el: http://www.mckinsey.com/global-themes/urbanization/urban-world-mapping-the-economic-power-of-cities).

(2) Infokommunikációs infrastruktúra hiánya. A városok gazdasági növekedése csak az infrastruktúra fejlesztésével együtt képzelhető el. Az okos városok legfőbb rendeltetése (lásd a fogalom magyarázatnál később), hogy élhető környezetet teremtsenek a lakosaiknak és a bennük működő vállalkozásoknak. Szükség van tehát hagyományos infrastruktúra fejlesztésre. Jakartában például probléma a tiszta ivóvíz és a szennyvízelvezetés. A Világbank[3] adatai szerint mindössze a háztartások 5%-a van rákapcsolva korszerű szennyvízelvezető rendszerre. Manilában az állandó közlekedési dugók rontják a levegő minőségét, és növelik a munkába járással kapcsolatos stresszt.

De szükség van új infokommunikációs infrastruktúrára is, mely nem csak az okos város tech-szükségleteit elégíti ki, de az állampolgárokét is. Az Asian Development Bank[4] becslése szerint a régiónak 1.9 milliárd USA dollár befektetésre van szüksége csak az IKT infrastruktúra fejlesztésére 2025-ig. Délkelet-Ázsiában nagy különbségek vannak a technológiai felkészültségben. Míg Bruneiben az internet elterjedtsége 86%-os, addig Mianmarban mindössze 26%. A régióban hatalmas növekedés várható, csupán a mobil előfizetők számának 8%-os növekedése  is 62 millió új felhasználót jelent.

1. Kép: Internet és mobil összeköttetés ASEAN 2017

(3) Növekvő társadalmi egyenlőtlenség. A városiasodás háromszorosára növelte az egyenlőtlenséget a Fülöp-szigeteken, s másfélszeresére Indonéziában. Az ADB várokozása szerint a jövőben is marad ez a trend, azaz a városba költöző emberek között egyre szélesebbre nyílik az olló, s ez befolyásolja a nemzeti mutatókat is.[5]

Mitől okos egy város?

A szakirodalom szerint az “okos város”-nak legalább 15 különböző koncepciója van. Először az 1990-es években használták a kifejezést, s az informatikai megoldások használatát  jelentette. Az idők során több jelentésréteg halmozódott a „smart city” fogalmára. Mr Jong Sung Hwang, a szöuli Nemzeti Informatikai Társadalom Ügynökség igazgatója[vi] szerint az “okosságnak” négy generációja van. Az első generációs városok az internet és IKT technológia segítségével fejlesztettek okos megoldásokat. A második generáció már a szenzorok által közvetített valós adatra támaszkodott, mint például elektronikus kártyák, forgalomba épített szenzorok, mérő eszközök stb. A harmadik generáció már adatelemzésre és emberközpontú megoldásokra koncentrált. A negyedik generáció pedig már a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokra épít, mint például az arcfelismerés, autonóm járművek stb.

Manapság a szakértők egyetértenek abban, hogy az okos megoldások legfőbb célja, hogy élhetővé tegye a várost a lakosok számára. A fejlődő országokban ez azt jelenti, hogy a városokat fel kell készíteni az iparosodás valamelyik formájára, a fejlett országokban pedig az iparosodási fázisból való kilépést, átmenetet szolgálják az okos városok. Ebben a kontextusban a környezeti fenntarthatóság, az állampolgári részvétel és az egyenlőtlenség elleni küzdelem jelentik a legfontosabb területeket.

Délkelet-Ázsia városai rendkívül sokszínűek, ezért nehéz lenne azonos smart city koncepciókban gondolkodni. Sameer Sharma[vii], az indiai okos város fejlesztési projektért felelős igazgató azt javasolja, hogy minden országnak magának kell meghatároznia, milyen városokat kíván látni. India az LSE szakértőit kérte fel, hogy dolgozzák ki az indiai típusú smart city koncepciót. De, hogy konkrétan milyen fejlesztések valósuljanak meg, azt a városlakók mondták meg. Több mint 15 millió ember vett részt a konzultációban, melyek alapján a városok pályázhattak a forrásokra. Jelenleg húsz város fejlesztése van folyamatban, s további nyolcvanat fognak kiválasztani a tapasztalatok alapján.

Délkelet-Ázsiában az ASEAN indítványozta a Environmentally Sustainable Cities (ESC)[viii] összefogást. Ennek keretében a 25 leggyorsabban növekvő várost segíti a szervezet az energia-hatékonyabb működésben, környezeti fenntarthatóságban, közlekedés fejlesztésében stb. De a legtöbb ország és város saját utat jár be. A smart city koncepció megfogalmazásakor sokan az Európai Parlament definíciójára támaszkodnak.[ix] Eszerint az okos város 6 területet fejleszt technológia használatával: kormányzás, emberek, életmód, mobilitás, gazdaság és környezet. Ezek a területek egymással szimbiózisban léteznek, nem lehetséges olyan beavatkozás, mely nincs kihatással valamelyik másik területre.

Okosak-e Délkelet-Ázsia városai?

Rengeteg rangsor, index és verseny igyekszik díjazni a városi innovációt. Ezek azonban mindig más aspektusát nézik egy városnak, így aligha adnak választ a kérdésünkre. Ha elfogadjuk, hogy az okos városok legfőbb célja, hogy élhető környeztet teremtsenek, akkor kettő rangsort érdemes közelebbről megnéznünk, melyek magukban foglalják Délkelet-Ázsia városait is.

A National University of Singapore Center for Liveable Cities 2012-ben készített egy rangsort[x] a globális városokról, melyben a gazdaságot, a szocio-kulturális környeztet és a természeti környeztet vizsgálta. Ennek alapján Szingapúr (3/64) a régió legokosabb városa/nemzete, s Jakarta (64/64) a legkevésbé élhető hely.

A Navarrai Egyetem IESE Business School-ja minden évben elkészíti a „Cities in Motion” Indexet,[xi] mely a városok élhetőségét és okosságát 10 dimenzióban követi (kormányzás, gazdaság, humán tőke, közlekedés, társadalmi kohézió, nemzetközi hatás, környezet, technológia, közigazgatás, várostervezés).

 3. Kép: Cities in Motion Index 2017.

Míg mindenütt Szingapúr viszi a stafétabotot, látjuk, hogy a régió többi városa, főleg a két metropolisz, Jakarta és Manila sokkal hátrébb végez a rangsorban. Mit tudnak tanulni a többiek Szingapúrtól? Szingapúr szerencsés, mert nemcsak a forrásai vannak meg a fejlesztéshez, de a jó kormányzás is adott. Szingapúrban egyszintű a kormányzás, a különböző hatáskörű szerveket egy felelős minisztérium koordinálja. Szingapúrban a dolgokat el lehet intézni, meg lehet valósítani. A vezetés hosszú távon gondolkodik, és érti a technológiát, Lee Hsien Long miniszterelnök maga is tanul kódolni például. Sokszor éri az a kritika a várost, hogy itt csak a kormányzat okos és minden felülről irányított. Ez azonban képtelenség, a kormányzat nem versenyzik a lakóival az ötletek megvalósításáért, hanem velük együtt dolgozik a város fenntarthatóságán és kényelmén. Igaz ugyan, hogy az Economist 2015-ös felmérése[xii] alapján az átlag állampolgár nincs tisztában az okos város fejlesztésekkel, vagy nem érzi őket relevánsnak. A szingapúri kormánynak is van mit fejleszteni a kommunikációján.

Az ázsiai kultúrában a legtöbb társadalmi kapcsolat – legyen az személyes vagy kormányzati – a bizalomra és magánéletre, titoktartásra épül (privacy). Szingapúr érti, hogy eljött a hiper-transzparencia kora, a kor, amelyben az információ ára nullára csökkent, ahol az információ előállítása, megosztása, továbbítása fillérekbe kerül. A kormány már nem működhet izolációban, egymagában, hanem meg kell osztania adatát és információit a lakosokkal.

Szingapúr nagy mennyiségű adatot oszt meg az állampolgárokkal, miközben ügyesen egyensúlyoz a személyiségi jogok, adatvédelem és adatbiztonság kihívásai között.

Szingapúrnak azonban könnyű dolga van a fejlesztésben, mert mégiscsak egy városállam. Lássunk a következőkben kettő példát: egyet a tudatosan fejlesztett városállamra, s egyet az átalakulóban lévő metropoliszra.

Szingapúr az okos nemzet

A városállam már a ’80-as évektől kezdve tudatosan használja a technológiát a városfejlesztésben. Az ország első miniszterelnöke, Lee Kuan Yew vezette be a ’technológia demokratizálása’ koncepciót, miszerint hozzáférést kell biztosítani minden állampolgár számára a legújabb technológiákhoz. Mindehhez infrastruktúrát is biztosított, mára már minden otthonban van szélessávú internet-hozzáférés, és a város tele van high-tech szenzorokkal. A csatornaszenzorok például kitweetelik, mikor és melyik városrészen várható áradás.

A kormány rengeteg pénzt költ az oktatásra is. A természettudományok, programozás alaptananyag az általános iskolákban, s maga a Miniszterelnök, Lee Hsien Long is folytatott tanulmányokat kódolásban. Szingapúr hisz a köz- és magánszféra partnerségében, s befektet a cégek, állampolgárok ötleteibe, melyek a városfejlesztést szolgálják. Szingapúr nem csak pénzt ad az ötletek megvalósításához, hanem okos pénzt, mely a kapcsolati hálóval, mentorálással és piaci hozzáféréssel együtt jön.

Szingapúr 2014-ben vezette be az „Okos Nemzet” stratégiát. Ez egy olyan keretstratégia, mely magában foglalja a technológiát, az oktatást, a finanszírozást, s célja a szingapúri üzleti ökoszisztéma fejlesztése (innovatív vállalkozások, munkahelyteremtés, tehetséges emberek bevonzása, fenntartható életmód és környezet). Négy területet céloz, ahol a technológia a legnagyobb hatással lehet arra „miként élnek, dolgoznak és játszanak”:[xiii]

  • Közlekedés
  • Otthon és környezet
  • Üzleti produktivitás
  • Egészség és aktív öregedés
  • Közszolgáltatások

Szingapúrt gyakran kritizálják, hogy nem okos nemzet, csak egy nemzet okos kormányzattal. Vivian Balakrishnan, az Okos Nemzet stratégiáért felelős miniszter (egyben külügyminiszter) szerint az alulról jövő kezdeményezések csak akkor működhetnek optimálisan, ha van egy fantáziadús kormány, mely megteremti a környeztet. „Jogszabályokat változtatni, képzést és forrást biztosítani tudunk. De a kormány és a politikusok biztosan nem rendelkeznek több vagy jobb ötlettel, mint az állampolgárok. Ha van egy ötleted, akkor kifizetjük a pilotot, ha működik megvesszük és felskálázzuk. Az tévedés, hogy a kormány itt versenyzik az állampolgárokkal az ötletekért és forrásokért.”[xiv] Szingapúr sikerének egyik titka, hogy a kormány és a lakosok/cégek kapcsolata rendben van. A kormány ösztönöz, inkubál és biztosítja a feltételeket az alulról jövő kezdeményezéseknek.

Felzárkózó okos város: Jakarta

Jakarta Délkelet-Ázsia leggyorsabban növekvő metropolisza. Több, mint 10 millió lakosa termeli ki az ország GDP-jének a felét. A város – ellentétben Szingapúrral – organikusan fejlődött, ezért gyakorlatilag minden smart city megoldáshoz szükséges infrastruktúra hiányzik. Jakarta vezetése azonban jelentős lépéseket tesz a város átalakítása érdekében. 2015-ben mutatta be az Okos Város Kezdeményezését.[xv] Az okos megoldások olyan hétköznapi problémákra keresnek választ, mint a közlekedési dugók (egy átlagos napon az emberek minimum 2 órát töltenek az utakon, hiszen semmilyen kötött pályás tömegközlekedés nincsen), a gyakori és hirtelen árvizek, társadalmi egyenlőtlenség, körülményes közigazgatási eljárások. A Smart City Jakarta 6 területet definiál ahol az IoT megoldások a legtöbb hozadékkal járhatnak.

4. Kép: Jakarta Okos város térképe

Jakarta Smart City Portálja 2017-ben elnyerte a World e-Governments Organization of Cities and Local Governments (WeGO) Fenntartható Város fődíját.[xvi] A portál valós idejű ügyfélszolgálatként működik, összehangolva a háttérben dolgozó városi szervek munkáját. A lakosok bejelentéseket tehetnek, ha bármilyen rendellenességgel találkoznak a városban: bűncselekmények, illegális szemét, áradás, koldusok stb.[xvii]

Jakarta nem egy tudatosan tervezett város, ezért a szenzorok területén le van maradva. A valós adat viszont szükséges az okos megoldások fejlesztéséhez. Ezért nemrég telepítettek egy monitor rendszert (CCTV) mely nem csak adatot szolgáltat, de a rendőrség munkáját is segíti a bűncselekmények és terrorizmus megelőzésében.

Jakarta kiváló példa az idős városok felzárkózására. Az alap infrastruktúra igények kielégítése is hatalmas kihívást jelent (utak, tömegközlekedés, széles sávú internet, vízellátás, élhetőség), de a város vezetősége jó irányban halad a mindennapi élet megkönnyítése felé.

 

Hivatkozások

[1] United Nations. World Urbanisation Prospects. 2014. https://esa.un.org/unpd/wup/Publications/Files/WUP2014-Highlights.pdf

[2] Richard Dobbs, Sven Smit, Jaana Remes, James Manyika, Charles Roxburgh, Alejandra Restrepo. McKinsey Global Institute. Urban world: Mapping the economic power of cities. 2011.03.01. http://www.mckinsey.com/global-themes/urbanization/urban-world-mapping-the-economic-power-of-cities

[3] World Bank. Poor Sanitation Impedes Indonesia’s Growth Potential. Press Release. 2013.10.28. http://www.worldbank.org/en/news/press-release/2013/10/28/Poor-Sanitation-Impedes-Indonesia-8217-s-Growth-Potential

[4] Asian Development Bank. ASEAN Investment Report 2015. Infrastructure Investment and Connectivity. 2015. p.99. http://asean.org/storage/2016/09/ASEAN-Investment-report-2015.pdf

[5] Inequality in Asia and the Pacific. Trends, drivers, and implications. Edited by Ravi Kanbur, Changyong Rhee, and Juzhong Zhuang. 2014. Asian Development Bank and Routledge. P. 301. https://www.adb.org/sites/default/files/publication/41630/inequality-asia-and-pacific.pdf

[vi] Le Monde Smart City Innovation Award konferencia. Which vision and models for the 21st century Asia? Singapore. 2017.06.02. Előadás: Jong Sung Hwang, National Information Society Agency, Seoul

[vii] Le Monde Smart City Innovation Award konferencia. Which vision and models for the 21st century Asia? Singapore. 2017.06.02. Előadás: Sameer Sharma, Smart Cities Mission Director, Ministry of Urban Development, Government of India, New Delhi

[viii] YOON, Anum. City living: ASEAN is urbanizing rapidly, but is it sustainable? In: Weforum. 2017.04.04. https://www.weforum.org/agenda/2017/04/can-southeast-asia-sustain-its-rapid-rate-of-urbanization

[ix] European Parliament. Mapping Smart Cities in the Europe Think Tank. 2014. http://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=IPOL-ITRE_ET(2014)507480

[x] TAN, Khee Giap; WOO, Wing Thye; TAN, Kong Yam; LOW, Linda. Ranking the Liveability of the World’s Major Cities. The Global Liveable Cities Index (GLCI). World Scientific Publishing. Singapore. 2012.08.01.

[xi] University of Navarra. IESE Business School. Cities in Motion Index 2017. http://citiesinmotion.iese.edu/indicecim/?lang=en

[xii] Economist Intelligence Unit. Start Up my City – Smart and Sustainable Cities in Asia 2016.

[xiii] Smart Nation Singapore website. https://www.smartnation.sg/

[xiv] Le Monde Smart City Innovation Award konferencia. Which vision and models for the 21st century Asia? Singapore. 2017.06.02. Előadás: Vivian Balakrishnan, Minister of Foreign Affairs, responsible for Smart Nation Initiative.

[xv] Smart City Portal Jakarta. http://interactive.smartcity.jakarta.go.id/

[xvi] Smart City Portal Jakarta. http://smartcity.jakarta.go.id/blog/235/pengakuan-internasional-untuk-inovasi-jakarta-smart-city-melalui-wego-smart-sustainable-city-awards

[xvii] YUIN, Sue. Jakarta for Future. In: IoT Business Platform. 2017.05.01. http://iotbusiness-platform.com/blog2/?post_id=4827

 

  1. Kép forrása: https://wearesocial.com/sg/blog/2017/02/digital-southeast-asia-2017
  2. Kép forrása: saját szerkesztés a The Global Liveable Cities Index (GLCI) alapján.
  3. Kép forrása: saját szerkesztés a http://citiesinmotion.iese.edu/indicecim/?lang=en alapján
  4. Kép forrása: Smart City Portal Jakarta. http://interactive.smartcity.jakarta.go.id/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.