A Gyöngy-folyó delta: lehetőségek és kihívások

A Gyöngy-folyó delta az elmúlt évtizedekben Kína és a világ gyáripari központjává vált. A kínai kormány reményei szerint a régió városai a közeljövőben egy olyan egységes városi régióvá fejlődik, amely a világgazdaság vezető centrumává válhat. A tanulmány sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a Gyöngy-folyó delta városainak további integrációját és azokat, amelyek megoldandó kihívást jelentenek.

Bevezetés

A Gyöngy-folyó delta – Kína exportra termelő ipari központja – tizenegy várost foglal magába: Hongkongot (Xianggang), Makaót (Aomen), Kantont (Guangzhou), Shenzhent, Zhuhait, Foshant, Zhongshant, Dongguant, Zhaoqinget, Huizhout és Jiangment. A tizenegy város összlakossága 68 millió fő, ami közel megegyezik a világ 20. legnépesebb országának, Thaiföldnek a népességével (68,9 millió fő).[i] A régió legnagyobb városa Kanton 14 millió fővel, amelyet Shenzhen követ 11,9 millió fővel, de négy további város is jellemzően ötmillió főnél nagyobb lakossággal rendelkezik, míg a legkisebb népességű a világ egyik legsűrűbben lakott városa Makaó (645 ezer fő). (1. ábra).  A régió bruttó gazdasági teljesítménye nominál értéken 2016-ban meghaladta a 1.387 milliárd USD-t.[ii] A Gyöngy-folyó delta gazdasági erejét jól tükrözi, hogy míg Kína lakosságának csak 5%-ával rendelkezik, gazdasági teljesítményének több mint 10%-át állítja elő, amely önmagában a világ 12. legerősebb nemzetgazdasága lenne, meghaladva Oroszország gazdasági erejét (1283,2 milliárd USD).[iii] A régió egy főre jutó bruttó gazdasági teljesítménye nominál értéken 2016-ban 20.412 amerikai dollár volt, amely megközelítőleg megegyezik Szaúd-Arábia értékével (20.029 USD/fő).[iv] Míg az elmúlt években a Kínával foglalkozó szakirodalom egyik központi kérdése, hogy az ország elkerülheti-e a közepes jövedelmű országok csapdáját, a Gyöngy-folyó delta térsége már elérte a fejlett országok szintjét. Természetesen a régió városai között hatalmas különbségek vannak, míg a legfejlettebb városokat Makaó (69.370 USD/fő), Hongkong (43.742 UDS/fő) és Shenzhen (25.206 USD/fő) képviseli, a másik végletet Jiangmen (8.036 USD/fő) és Zhaoqin (7.706 USD/fő) jelenti.[v]

1.ábra. Gyöngy-folyó delta tizenegy városa és fontosabb adatai 2016-ból[vi]

A következőben a tanulmány sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a Gyöngy-folyó delta városainak lehetséges további integrációját és azokat, amelyek kihívásként jelennek meg és hátráltatják a kapcsolatok elmélyülését.

Célok és politikai törekvések

A Gyöngy-folyó delta egységesülését hivatott kezdeményezés hivatalosan a 13. ötéves tervben (2016-2020) került először megfogalmazásra.[vii] 2017 márciusában a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke Li Keqiang megerősítette, hogy a tervek megvalósítását a kormány prioritásként kezeli. Ennek megfelelően 2017 júliusában a tervezésben és kivitelezésben kulcsszerepet játszó Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, Guangdong tartomány, valamint Hongkong és Makaó aláírták a megvalósításról szóló egyezményt, amely lényegében a kezdeményezés kezdődátumának tekinthető. Valójában a nagyszabású terv nem előzmény nélküli. A kezdeményezés háttérét a Nemzeti Reform Bizottság 2009-es “Outline of the Plan for the Reform and Development of the Pearl River Delta Region (2008-2020)” javaslata,[viii] valamint egy 2011-es tanulmány jelentette: “The Action Plan for the Bay Area of the Pearl River Estuary”, amelyet Hongkong, Makaó és Guandong tartomány szakértői jelentettek meg.[ix] Mindkét dokumentum az együttműködésben rejlő lehetőségekre igyekezett a döntéshozók figyelmét felhívni.

Az ambiciózus kezdeményezés központi eleme, hogy elmélyítse a régió városai közötti kooperációt, egy világszínvonalú városklasztert létrehozva, amely 2030-ra vezető szerepet töltene be a legfejlettebb feldolgozóiparban, az innovációban, a szállításban és logisztikában, valamint a kereskedelem és pénzügy területén. A lefektetett célok könnyen elérhetőnek tűnnek.[x] Guangdong tartomány jelenleg is Kína és egyben a világ legfontosabb feldolgozóipari központja. Shenzhen és Hongkong teherszállítás tekintetében a világ legfontosabb kikötői közé tartozik, míg Kanton és Hongkong nemzetközi jelentőségű légi csomópont. Végül Hongkong a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, míg a Shenzhen ­­- Sanghaj után – ­Kína második pénzügyi centruma, már most szorosan kapcsolódva Hongkonghoz (pl. tőzsde összekötése). A városklaszter kialakulását segíti a városok között létrejött jelentős specializáció, így az együttműködésük elvi szinten gazdasági növekedést támogató előnnyel jár.[xi]

  • Hongkong a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja és világszínvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik. Fontos egyetemi központ Ázsiában (University of Hong Kong, Chinese University of Hong Kong), de nemzetközileg is jelentős a kreatív iparágak – például a filmipar – területén. Hongkong pénzügyi intézményei fontos támogató szerepet nyújthatnak a tömörülés további városainak a befektetéseihez. Nem lebecsülendő, hogy a város a világlátott, jól képzett és angolul beszélő réteggel rendelkezik, amely támogatás elengedhetetlen, hogy a Gyöngy-folyó delta betöltse a hozzá fűzött reményeket. A város ugyanakkor az elmúlt években kénytelen azzal szembesülni, hogy viszonylag keveset (a GDP 1,1%-át) költ K+F-re, elmaradva a jóval innovatívabb Shenzhen-től és Kantontól.
  • Makaó meghatározó szektorai a szerencsejáték és a turizmus (pl. konferencia), de lényegében mindenből behozatalra szorul.
  • Kanton Guangdong tartomány fővárosaként hagyományosan a helyi politikai, gazdasági és közlekedési központ. Gazdasági életében meghatározó a sokszínű ipar, de a szolgáltató szektor is egyre jelentősebb ​​szerepet tölt be. A városban Kína vezető egyetemei közül megtalálható a Sun Yat-sen University és a South China University of Technology.
  • Shenzhen az első szabadkereskedelmi övezetként sokáig az exportra termelő feldolgozóipar központja volt, amely az elmúlt években a kínai high-tech szolgáltatások és feldolgozóipar központjává vált, otthont adva több nemzetközi szinten is ismerté vált vállalatnak, mint a Huawei, a ZTE, a BYD stb. Shenzhen 2017-ben a bruttó gazdasági termékének 4,1%-át fordította a K+F-re, amely az államok szintjén csak Dél-Korea értékeivel hasonlítható össze. Mindezek ellenére a felsőoktatásban és az egészségügyi szektorban még mindig van lehetőség fejlesztésre.
  • Zhuhai fő gazdasági tevékenységét a feldolgozóipar (elsősorban az elektronikus berendezések és gépek gyártása) adja. A Hongkong-Zhuhai-Makaó-híd megnyitása után valószínű, hogy a város gyorsabb növekedést fog tapasztalni, elsősorban a szolgáltatások terén, amelyek egy része várhatóan Hongkongból és Makaóból helyezi át a székhelyét.
  • Foshan Kína egyik legfontosabb exportkikötője pl. elektronika cikkek, háztartási gépek, textíliák, műanyag, bőr és ruházati cikkek stb. tekintetében. Iparában a könnyűipar dominál.
  • Zhongshan egy üdülő- és szabadidős központ. A Hongkong-Zhuhai-Makaó híd megnyitása után nagyban nő az elérhetősége. Központi fekvését tovább erősíti majd a Shenzhen-Zhongshan híd átadása.
  • Dongguan korábban a kis és közepes méretű könnyűipari vállalatokról volt híres, mára egyre inkább a magas hozzáadott értékű vállalatok termelési hátterét biztosítja.[xii]
  • Zhaoqing egy történelmi és kulturális város, jelentős regionális turisztikai központ.
  • Huizhou az elektronikai gyártás és a petrolkémiai ipar központja.
  • Jiangmen Kína egyik vezető textil- és ruházati ipari központja.

A városi specializáció elvileg biztosíthatja a fokozott piaci hozzáférést, javítja a vállalati szinergiákat és a szakértők, a kutatási eredmények és az ismeretek hatékonyabb áramlását.

A központi tervek célja, hogy a Gyöngy-folyó delta a világ egyik vezető városi régiójává váljon. A Gyöngy-folyó delta adatait összevetve a Föld legjelentősebb várostömörüléseivel, mint San Francisco, New York vagy a Tokió-öböl, megállapítható, hogy a lakosságszám és a teljes gazdasági teljesítmény tekintetében már most hasonló nagyságrendet képvisel, de a fejlettség tekintetében továbbra is jelentősen elmarad (2. ábra). Kína dinamikusabb növekedési pályájának köszönhetően azonban a közeljövőben a Gyöngy-folyó delta várhatóan a gazdasági fejlettség tekintetében is felzárkózik egyes rivális városi klaszterekhez.

2. ábra. A Gyöngy-folyó delta a Föld legjelentősebb várostömörüléseivel összehasonlítva.[xiii]

A városok közötti kapcsolatok valódi elmélyülése nem képzelhető el a jobb összeköttetést biztosító infrastruktúra nélkül. A jelentős központi forrást igénylő, nagyszabású infrastruktúra fejlesztési tervekben nincs hiány. A városok között a kapcsolat alapját egy egységes közút- és vasút rendszer biztosítja. A közúti kapcsolat megteremtése szempontjából kulcsfontosságú az öböl két oldalának hidakkal való összeköttetése. A tervekben több nagyméretű, több sávos közúti híd szerepel, a Hongkong-Macau-Zhuhai híd, mely 2018-ban kerül átadásra (15,9 milliárd USD értékben),[xiv] a Shenzhen-Zhongshan híd, amely építése 2017-ben kezdődött meg (6,6 milliárd USD tervezett költséggel).[xv] Emellett megkezdődött valamennyi résztvevő város nagysebességű vasúti kapcsolattal való összeköttetése – amely egyben jelentős kapacitásokat szabadít fel a korábbi vonalakon a teherszállítás számára –, valamint tervben van a szomszédos városok metróhálózatának az összekapcsolása is.

3. ábra. Gyöngy-folyó delta fontosabb infrastrukturális beruházásai[xvi]

A nagyszabású infrastrukturális projekteken túl központi támogatással igyekeznek az innováció, a fejlett feldolgozóipar a logisztika és pénzügy területén is elmélyíteni a kooperációt. Ezek sorába tartozik a Shenzhen és Hongkong által tervezett és építés alatt álló Lok Ma Chau Loop Innovation and Technology Park, vagy Shenzhen új Qianhai negyede, amely egyfajta „pénzügyi szabadkereskedelmi zónaként” fogható fel, illetve a Kanton Nansha Új Terület szabadkereskedelmi zóna. Mindezek sikerességét a jelenlegi fázisban még korai lenne megítélni.[xvii]

Mindemellett egy hosszútávú politikai célja is van a projektnek, hogy elősegítse Hongkong és Makaó teljes integrációját Kínába. Hongkong 1997-es visszakerülését követően Kína ígéretet tett, hogy ötven évig megtartja részleges politikai önállóságát és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Később ez a minta Makaó visszacsatolásakor (1999) is példaértékű lett, amely eredményeként jött létre a sajátos politikai helyzet Kínában az ún. egy ország két rendszer formula. A két város a megállapodás értelmében különleges igazgatású terület, nagyfokú autonómiával (pl. önálló törvényhozói, végrehajtói szervek, független bíróság). Mindezek miatt egyes körök elsősorban Hongkongban úgy tekintenek a projektre, mint az önállóságukat veszélyeztető fenyegetésre. Jelentős feszültséget jelentett például a Shenzhen-Hongkong gyorsvasút szakasz határmenti jegyellenőrzést kiiktató gyakorlata, amelynek célja egyes hangok szerint Hongkong autonómiájának a csorbítása és nem a menetidő csökkentése volt.[xviii] Az optimistább vélemények szerint a Gyöngy-folyó delta integrációja alkalmas a bizalom erősítésére, és az ezzel szembeni ellenséges magatartás nem Hongkong és Makaó érdeke.[xix]

A pekingi kormány hangsúlyozza, hogy a Gyöngy-folyó delta kezdeményezés kiegészíti Kína nagy külpolitikai zászlóshajó kezdeményezését, az „Egy övezet egy utat”. Az „Egy övezet egy út” tengeri ágának, az ún. „Tengeri Selyemútnak” ugyanis természetes csomópontja lehet a régió, tovább mélyítve Kína kapcsolatát a délkelet-ázsiai országokkal. Nem feltétlen egyértelmű azonban, hogy ez a törekvés mit is jelent pontosan a Gyöngy-folyó delta számára, hiszen a régió hagyományosan szoros kapcsolatot ápol Délkelet-Ázsiával, mindenekelőtt a régióban élő kínai kisebbség révén. A régió ráadásul korábban is Kína kapujának számított, így a helyi vállalatoknak nem a feltétlen a külföldi, hanem a dinamikusan növekvő fogyasztás miatt a hazai piacban látják a növekedési lehetőséget.[xx]

Kihívások

Bár a Gyöngy-folyó delta egy országhoz tartozik több tekintetben is erősen megosztott, komolyan érintve a termékek és szolgáltatások, a munkaerő, a tőke és információ áramlását. Mindenekelőtt kétség kívül létezik egy jelentős politikai megosztottság, amelynek szimbóluma a már említett „egy ország két rendszer”. Másodszor a régióban három pénznem van, a jüan mellett a hongkongi dollár és a makaói pataka. Harmadszor Hongkongban és Makaóban biztosított a tőke szabad áramlása, szemben a szárazföldi területekkel, ahol továbbra is korlátozások vannak érvényben.[xxi] Negyedszer Hongkong és Makaó szabadkikötők, önálló vámterületet képeznek Kína mellett. Az információ áramlása fölött Kína kontrollt kíván gyakorolni, amely jelentős különbség Hongkong és Makaó gyakorlatával szemben.  Végül továbbra sem létezik egy egységes és működő adminisztratív intézmény, amely összefogja a régiót, így marad a városok önálló tervezése és döntéshozatala, amely óhatatlanul a szükséges lépések kevéssé hatékony összehangolását fogja eredményezni. A felsorolt kérdésekben egyes projektek megvalósítása tekintetében (pl. Qianhai, Nanshan stb.), történtek lépések, de átfogó szakpolitikai és szabályozási egységesítés, már csak Hongkong és Makaó eltérő álláspontja és érdekei miatt sem merült fel.

Mindezen okokból a Gyöngy-folyó delta nem hasonlítható a már korábban említett versenytársaihoz, mert azok nem rendelkeznek ilyen erős megosztottsággal. A megosztottság jelentős problémákat gördít tehát a munkaerő és a tőke szabad áramlása elé, amely viszont elengedhetetlen a gazdasági egységesülés szempontjából (mint ahogy azt az EU példája is mutatta).

A további kritikák szerint a régió akkor lenne képes a globális versenytársakkal megküzdeni, ha nemzetközileg is vonzóvá válna a tehetséges és kreatív emberek számára. A külföldi munkavállalók számára Kína jelenleg nehezen kiismerhető, a nyugatitól eltérő jogrenddel és átláthatatlan szabályokkal rendelkezik, amely komoly visszatartó erő.[xxii] 

A nagyobb összekötöttség komoly kihívás elé állítja a régió szegényebb városait. Először is, a komparatív hátrányban lévő városokban állandósulhat a lemaradás. Másodszor azok a városok, amelyek jobb bérekkel és életszínvonallal rendelkeznek, elcsábítják az innovatív és fiatal munkaerőt, egyfajta agyelszívást megvalósítva. A gazdagabb városok gazdasági koncentrációja így várhatóan tovább növeli a városok között már amúgy is jelentős különbségeket. A központi kormánynak erre a problémára valamilyen megoldást kell találnia.[xxiii]

Végül a kínai kormánynak indokolnia kell, hogy a városi együttműködést elmélyítő, de rendkívül nagy anyagi erőforrásokat igénylő beruházásokat miért Kína egyik leggazdagabb területére költi és nem az arra sokkal jobban rászoruló középső és nyugati régiókra. Mindez tovább mélyíti a Kínán belüli regionális különbségeket, amelynek leküzdése viszont épp a kormány egyik központi célkitűzése.

Összefoglalás

A Gyöngy-folyó térsége méretei alapján már most is a világ legfontosabb várostömörülései közé tartozik, amely a kedvező gazdasági kilátások miatt a jövőben várhatóan tovább fog erősödni. A régió szempontjából a legfontosabb kérdést az jelenti, hogy mennyire sikerül elmélyíteni a városok közötti integrációt. A városok közötti eltérő specializáció, a jelentős infrastrukturális beruházások és a politikai akarat az együttműködést elősegítő tényezők, míg a termékek és szolgáltatások, a munkaerő, a tőke és információ áramlását akadályozó jelentős belső megosztottság, a városok közötti különbségek és a kínai jogrendszer hiányosságai leküzdendő kihívást jelentenek.

Felhasznált irodalom
Jegyzetek

[i] „World Population Prospects, the 2017 Revision”, Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariathttps://esa.un.org/unpd/wpp/DataSources/ (30.03.2017.)

[ii] LAU, Lawrence J.: „Gong jian yue gangao da wan qa” 共建粵港澳大灣區, Chinese University of Hong Kong, November, 2017. http://www.igef.cuhk.edu.hk/igef_media/working-paper/IGEF/igef%20working%20paper%20no.%2059%20traditional%20chinese%20version.pdf (30.03.2017.)

[iii] „GDP (current US$), World Bank national accounts data,” The World Bank. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?end=2016&start=2016&view=map (30.03.2017.)

[iv] „GDP per capita (current US$) World Bank national accounts data,” The World Bank. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD (30.03.2017.)

[v] LAU, 2017. 2.

[vi] KPMG, 2017. 6.

[vii] „The 13th Five-Year Plan for Economic and Social Development of The People’s Republic of China. 2016–2020”, National Development and Reform Commission. 2016. http://en.ndrc.gov.cn/newsrelease/201612/P020161207645765233498.pdf (30.03.2017.)

[viii] „Outline of the Plan for the Reform and Development of the Pearl River Delta Region (2008-2020)”, The National Development and Reform Commission, December, 2008. http://www.china.org.cn/government/scio-press-conferences/2009-01/08/content_17075239.htm (30.03.2017.)

[ix] „Regional Cooperation Plan on Building a Quality Living Area”, Guandong Province Housing and Urban-Rural Development Department, Environment Bureau Hong Kong SAR Government, Secretariat for Transport and Public Works, Macau SAR Government. http://www.epd.gov.hk/epd/english/resources_pub/policy/files/qla_consult_eng.pdf (30.03.2017.)

[x] „The Greater Bay Area Initiative” KPMG, September 2017. 4. https://home.kpmg.com/cn/en/home/insights/2017/09/the-greater-bay-area-initiative.html (30.03.2017.) (KPMG, 2017).

[xi] LAU, 2017. 3-4.

[xii] YAU, Thomas: „Dongguan: from ‘made in China’ to ‘created in China’” In: The South China Morning Post, January 16, 2018. https://www.scmp.com/video/china/2126617/dongguan-made-china-created-china (30.03.2017.)

[xiii] KPMG, 2017. 6.

[xiv] „Hong Kong-Zhuhai-Macau Bridge construction set to finish this year”, In: Nikkei Asian Review, May 18, 2017.

https://asia.nikkei.com/Politics-Economy/Economy/Hong-Kong-Zhuhai-Macau-Bridge-construction-set-to-finish-this-year (30.03.2017.)

[xv] „New sea tunnel to link Shenzhen with nearby city” In: Xinhua, October 18, 2017. http://www.xinhuanet.com/english/2017-10/18/c_136689399.htm (30.03.2017.)

[xvi] YAU, Cannix: „Is Hong Kong’s giant bridge a road to nowhere or path to new opportunities?” In: The South China Morning Post July 11, 2017. http://www.scmp.com/news/hong-kong/economy/article/2102213/hong-kongs-giant-bridge-road-nowhere-or-path-new (30.03.2017.)

[xvii] KPMG, 2017. 8.

[xviii] YAU, Cannix – LAU, Stuart: „Hong Kong signs joint checkpoint deal for high-speed rail project, allowing mainland Chinese officials to work on city soil”, In: The South China Morning Post, November 18, 2017. http://www.scmp.com/news/hong-kong/politics/article/2120490/hong-kong-signs-joint-checkpoint-deal-high-speed-rail (30.03.2017.)

[xix] „Greater Bay Area visit offers a chance to build trust”, In: The South China Morning Post, February 24, 2018.

http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2134594/greater-bay-area-visit-offers-chance-build-trust (30.03.2017.)

[xx] „What China can learn from the Pearl river delta” In: The Economist, April 8, 2017. https://www.economist.com/news/special-report/21720072-pearl-river-delta-chinas-most-dynamic-open-and-innovative-region-says-vijay  (30.03.2017.)

[xxi] LAU, 2017. 4-5.

[xxii] HSUAN, Feng Da – MING, Liang Hai: „Four challenges ‘Greater Bay Area’ planners must overcome to ensure success” In: The South China Morning Post, January 3, 2018. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2126539/four-challenges-greater-bay-area-planners-must-overcome (30.03.2017.)

[xxiii] Ibid.

Eszterhai Viktor a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatóintézetének szenior elemzője. 2018-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Doktori Programján Ph.D.  fokozatot szerzett. 2014-2015 között a Tsinghua Egyetem, 2017-ben a Fudan Development Institute vendégkutatója volt. Kutatási területei a kínai külpolitika kulturális jellegzetességei, Kína és Közép-Európa kapcsolata, nemzetközi kapcsolatok nem nyugati iskolái.

Eszterhai Viktor

Eszterhai Viktor a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatóintézetének szenior elemzője. 2018-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Doktori Programján Ph.D.  fokozatot szerzett. 2014-2015 között a Tsinghua Egyetem, 2017-ben a Fudan Development Institute vendégkutatója volt. Kutatási területei a kínai külpolitika kulturális jellegzetességei, Kína és Közép-Európa kapcsolata, nemzetközi kapcsolatok nem nyugati iskolái.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: