Az új világrend és a régimódi ENSZ: fenntartható?

A nemzetközi politikát továbbra is kétségkívül a nagyhatalmak fogják meghatározni. A katonai, gazdasági és politikai hatalmukban rejlő potenciáltól függően alakul a világpolitikai rendszer szerkezete egy-, két- vagy többpólusúvá. Azonban ki kell emelnünk a nemzetközi szervezetek fontos szerepét, mindenekelőtt az ENSZ-ét. Mindamellett a nemzetközi szervezetek szerepét nem szabad túlbecsülni sem. Az ENSZ egész egyszerűen nem reagált megfelelően, vagy nem hagyták, hogy reagáljon a szovjet beavatkozás utáni magyarországi vagy csehszlovákiai válsághelyzetben, illetve a számtalan latin-amerikai válság során, amikor az Egyesült Államok beavatkozott. Azonban az ENSZ szerepe nem is alábecsülendő. Nem csak azért, mert sok sikeres missziót szervezett, hanem azért is, mert a többpólusú világban még jelentősebb szereplővé válhat.  

Szerző: Prof. Dr. Dušan Proroković – Szerb Alternatív Stratégiai Központ igazgatója

Az 1990-es évek kezdetéig az ENSZ a kétpólusú világrendben létezett, majd 2008-ig egypólusúban.  2008 óta a világ politikai rendszere nyilvánvalóan átalakulóban van többpólusú renddé. Érdekes módon a legjelentősebb hatalmak előre látták ezeket a fejleményeket, és támogatták a G20 létrehozását. A G8 helyett új multilaterális alakulat jött létre, amely a világ legfontosabb országait foglalja magában. Azonban a G20 nem helyettesíti az ENSZ-t. Egész egyszerűen azért, mert az ENSZ-en belüli mechanizmus több mint 60 év alatt fejlődött ki, konszenzuson és világszerte elfogadott alapelveken alapul, és az ENSZ olyan gazdag jogi örökséget hozott létre, amely szintén jelentős – az ENSZ tagjai olyan regionális hatalmak és kis államok is, amelyek fontos szerepet játszanak a regionális biztonság tekintetében a világ különböző részein. A nagyhatalmak a leginkább felelősek a globális biztonságért, de sem most, sem a jövőben nem ők határozzák meg a regionális biztonsági dinamikát a regionális hatalmak és a kis államok bevonása nélkül.

Változik a világ: a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számított globális GDP megoszlása 1989-től 2014-ig

állam	2014/1989 (А)/(R)	2014 (%)	2009 (%)	2004 (%)	1989 (%)
USA	– 6,14 (–27,56)	16,14	16,98	19,64	22,28
Kína	+12,25 (+300,98)	16,32	13,71	9,68	4,07
Japán	–4,39 (–49,94)	4,40	4,90	5,79	8,79
Németország	–2,65 (–43,44)	3,45	3,72	4,20	6,10
Franciaország	–1,75 (–42,27)	2,39	2,65	3,07	4,14
Brazília	–0,72 (–19,25)	3,02	3,18	3,08	3,74
Egyesült Királyság	–1,29 (–35,34)	2,36	2,53	2,96	3,65
Olaszország	–2,26 (–53,42)	1,97	2,36	2,88	4,23
Oroszország	–0,17 (–4,89)	3,30	3,44	3,47	–
India	+3,11 (+83,60)	6,83	6,09	4,91	3,72
Kanada	–0,60 (–28,84)	1,48	1,54	1,73	2,08
Ausztrália	–0,19 (–15,83)	1,01	1,04	1,09	1,20
Spanyolország	–0,78 (–34,98)	1,45	1,70	1,94	2,23
Mexikó	–0,65 (–24,71)	1,98	2,03	2,21	2,63
Dél-Korea	+0,45 (+37,50)	1,65	1,67	1,64	1,20
Indonézia	+0,56 (+28,57)	2,48	2,27	2,03	1,96
Törökország	+0,01 (+0,72)	1,40	1,34	1,38	1,39
Szaúd-Arábia	+0,10 (+7,19)	1,49	1,38	1,28	1,39
Argentína	+0,01 (+1,15)	0,88	0,89	0,81	0,87
Dél-Afrika	–0,23 (–26,14)	0,65	0,68	0,70	0,88

• – abszolút változás; (R) – relatív változás

Ezért az ENSZ-nek nincs alternatívája. Azonban a belső szerkezete miatt az ENSZ előtt jelenlegi formájában nem áll nagy jövő. Alapvető reformok és szerkezeti változások szükségesek, hogy hatékonyabbá váljon, és segítse a rendszer strukturális átalakulásának lehető legnyugodtabb lezajlását. Mindenekelőtt ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának belső reformját érinti.  A mai struktúra a 2. világháború hozadéka. A győztes hatalmak létrehoztak egy olyan rendszert, amelyben 5 állam állandó, vétójoggal rendelkező tag. Természetesen ennek volt is értelme. Mindazonáltal szem előtt kell azt is tartanunk, hogy milyen világban élünk: már nem a 2. világháború után kialakult nemzetközi viszonyok dinamikáját követi. Hatalmas változások zajlottak – akár a gazdasági mutatókról, akár az államok haderejéről, akár a demográfiai mutatókról beszélünk. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja jelenleg a világ GDP-jének 47,8%-át adja, ebből az USA és Kína adja a 39,4%-ot, míg az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország mindössze 8,4%-ot.  A gazdasági paramétereket látva természetesen felmerül a kérdés, hogy például Japán és Németország miért nem állandó tagok?

A világ lakosságának %-os megoszlása

Az öt állandó tag a világ lakosságának 26,3%-át öleli fel. Ebből 18,3% Kínáé, míg a fennmaradó 8% megoszlik a többi négy ország között. Ha ezt a mutatót nézzük, Indiának is állandó tagnak kellene lennie. Hadereje is indokolttá teszi ezt. India jó úton halad afelé, hogy a negyedik nukleáris hatalommá váljon, amely nem csak a dél-ázsiai regionális biztonságért felelős, hanem a globális biztonságért is. Brazília szintén olyan ország, amelynek hadereje növekszik, és megkerülhetetlen tényezője az egész latin-amerikai térség regionális biztonságának. Brazília is állandó tagságra pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Afrika jövőben várható eseményeinek tudatában fontos, hogy ezen a kontinensen is legyen egy ország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagként van jelen. Ha Nigéria az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja lesz, számottevően kisebb lesz az esélye széthullásának, destabilizációjának.  A változások szükségesek. Erre az előző évek is rámutattak.

1993-ban az ENSZ felállított egy nyílt végű munkacsoportot a Biztonsági Tanácsban való méltányos képviselet és a taglétszám növelése érdekében. Azonban ezen testület, immáron 25 éves fennállása és működése alatt, szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni.  2005-ben Kofi Annan főtitkár azt szorgalmazta, hogy a Biztonsági Tanácsot 24 tagra bővítsék ki. A testület átalakításához két alternatív javaslattal állt elő.

Kofi Annan javaslata

	Jelenlegi szerkezet	A modell	B modell
Állandó tagság	5	11	5
Kétéves tagság	10	13	11
Négyéves tagság	–	–	8

Az első forgatókönyv – az A modell – azt jelenti, hogy az állandó tagok számát hat állammal, a nem állandó tagok számát három állammal megemelik. Így a vétójoggal rendelkező államok száma 11-re emelkedik. A második forgatókönyv – a B modell – szerint a vétójoggal rendelkező állandó tagok száma öt marad, és a kétévre beválasztott nem állandó tagok számát megnövelik eggyel, továbbá bevezetnek egy új kategóriát: nyolc nem állandó tagot, amelyek négy évre kapnak tagságot. Annan javasolta a meglévő csoportok megszüntetését és új formációk létrehozását is, kizárólag a kontinensekhez való tartozás szerint.

Kishor Mahbubani javaslata

Státusz	∑	Tagok (Államok)		∑
Állandó	7	USA, Kína, Oroszország, India, Brazília, Nigéria és az EU		7
Félig állandó	7	Ázsia-csendes-óceáni térség: Japán, Pakisztán, Dél-Korea, Banglades, Fülöp-szigetek, Irán, Thaiföld, Vietnám, Indonézia	Nyugat-/Kelet- Európa: Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Lengyelország, Kanada	28
		Latin-Amerika /Karibi térség: Argentína, Mexikó, Kolumbia, Venezuela	Afrika: Dél-Afrika, Etiópia, Kenya, Algéria, Kongói Dem. Köztársaság, Tanzánia, Egyiptom
Nem állandó	7	Minden más állam (ENSZ tag)		158

Kishore Mahbubani kompromisszumos javaslatot terjesztett elő: a Biztonsági Tanács 21 tagra bővülne, három csoportra osztva: állandó tagok, félig állandó tagok és nem állandó tagok. Mindegyik csoportot hét állam alkot. Az állandó tagok az alábbiak lennének: USA, Kína, Oroszország, India, Brazília és Nigéria, továbbá egy helyet kapna az EU. A félig állandó tagokat regionális alapon választanák. Ezek a helyek a regionális hatalmakat illetnék. Így néhány ország – például Japán, Pakisztán, Németország és Mexikó – négy évenként taggá válhatna. Ez nagyon fontos lenne, mert, ahogyan azt Mahbubani is megjegyezte, India két évtizeden át, 1992 és 2011 között nem volt a Biztonsági Tanács tagja.

India ENSZ BT állandó tagságát határozottan és nyíltan támogató országok

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi állandó tagok hivatalosan támogatják az ENSZ reformját, de nem hivatalosan már más a hozzáállásuk. A „Wikileaks”-nek köszönhetően nyilvánosságra került az USA ENSZ-nagykövete, Zalmay Khalilzad és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter közötti levelezés, amelyben ez áll: „a Biztonsági Tanács jelenleg megfontolás alatt álló modellek szerint történő kibővítése csökkentené az amerikai befolyást a testületben. Az új, vétójoggal rendelkező állandó tagok beválasztása potenciálisan nagyobb kockázatot jelentene az amerikai érdekekre.” Ha több ország kap vétójogot, a hatalom megoszlik és ennek következményeként a jelenlegi öt állandó tag meggyengül a globális politikai rendszerben.

Az ENSZ reformját legkövetkezetesebben négy ország követeli: Brazília, India, Japán és Németország. Az ENSZ-en belül létrehozták az ún. G4-et, amely aktívan lobbizik a változásért.  Az ennek szükségességéről folyó viták során Japán és Németország nem győzi hangsúlyozni a tényt, hogy az ENSZ költségvetéséhez legtöbbel hozzájáruló országok között vannak. (21) 82 ország pedig támogatta azt a törekvést, hogy India állandó taggá váljon.

Uniting for Consensus (UfC)

A Uniting for Consensus (UfC) mozgalom az 1990-es években jött létre, az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagságának esetleges kibővítése ellen. A mozgalom vezetői Olaszország, Kanada, Mexikó, Argentína, Dél-Korea és Pakisztán. Ők szerényebb javaslattal álltak elő: a BT tagok számát 25-re növelnék, a jelenlegi állandó tagok megtartanák a vétójogukat, és a 10 új tag nem állandó tagságot kapna.

Ezek az országok nemigen támogatják azt az elképzelést, hogy a G4 állandó tag legyen a BT-ben. Úgy vélik, ez a fennálló regionális viszonyokat veszélyeztetné.

Pakisztán ellenzi, hogy India állandó tagságot kapjon a BT-ben, mint ahogy Dél-Korea Japán, Mexikó és Argentína pedig Brazília állandó tagságát ellenzi.  Kínának is jelentős fenntartásai vannak Japán ezirányú törekvéseit illetően. Németország állandó tagsága bizonyos európai államok részéről nem kívánatos, de a világ más országainak részéről sem, mivel ebből a térségből két ország már állandó tag – Nagy-Britannia és Franciaország. Ahogyan azt Paul Kennedy írja: „Mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi struktúra elhibázott. De továbbra sincs konszenzus abban, hogyan lehetne kijavítani.”

Minden hiányossága ellenére a világnak szüksége van az ENSZ-re. Hosszú ideje ez a közös biztonság egyetlen intézménye, és ez is marad. Ezért gyors reformokra van szükség. A jelenlegi struktúra nem tükrözi a valós nemzetközi viszonyokat.

 

Szerző: Prof. Dr. Dušan Proroković – Szerb Alternatív Stratégiai Központ igazgatója