Az oktatás jövője

Szerzők: Polyák Eszter, Vajda Zita

A technológia, a tudomány és a nemzetközi közösség dinamikus fejlődése folytán a világ számos területén jelentős változásokra számíthatunk a következő évtizedekben. Napjaink új digitális technológiái és az internet elterjedése számos új lehetőséget teremtett a jövő oktatása számára. Az új technológiák megjelenése nem csupán az iskolákat és egyetemeket fogja érinteni, hanem nagy hatással lesz a vezetőképzésekre és más egyéb szakmai tréningekre is. A virtuális osztálytermek megjelenésével a globális oktatás felé haladunk.

A JÖVŐ KÉRDÉSEI AZ OKTATÁS TÜKRÉBEN

Az oktatás területe 2017-ben éppen olyan megoldandó problémákat vet fel, mint a korábbi évtizedekben, hiszen az jellemzően nem tud lépést tartani a technológiai fejlődés ütemével, az iskolában használt eszközök gyakran nem felelnek meg a 21. század mindennapjaiban használatos tárgyak fejlettségi szintjének.
A hatékonyabb oktatás szüksége nem csupán az iskolaköteles korosztályra vonatkozik, a gyorsan változó munkaerőpiachoz a tudásuk megújítására kényszerülő felnőttek is a korábbiaktól eltérő tanulási stratégiákkal alkalmazkodhatnak.
Olyan kérdésekkel kell foglalkoznunk, hogy a jövőben vajon a hagyományos oktatás szerepét átveszik-e az új oktatási formák? A hagyományos úton szerzett diplomák értéke-e mennyire értékálló? Vajon a jövőben milyen új oktatási termékekkel, illetve szolgáltatásokkal kell számolnunk? Milyen hatásai lehetnek a mesterséges intelligenciának a jövő diákjaira?

DEMOGRÁFIAI ELŐREJELZÉSEK

A demográfiai kilátások erősen befolyásolják az oktatásfejlesztési tervezést, hiszen mind a népesség bővülése, mind fogyása más és más eszközöket igényel a tanulmányi rendszerek színvonalának emeléséhez vagy szinten tartásához. Az ENSZ 2015-ben frissített demográfiai előrejelzései szerint 2050-re a Föld népessége meghaladhatja a 9 milliárd főt, amelynek több, mint fele, 5,3 milliárd fő Ázsiában él majd. A globális lakosság jelentős hányada, körülbelül egynegyede juthat Afrikára, s Európában és Észak-Amerikában együtt véve a teljes népesség alig 10%-a élhet.
A 2050-re bekövetkező növekedés legnagyobb volumene és aránya Afrikában fog jelentkezni, ezt követi az ázsiai térség növekedése. A növekedés annak ellenére következhet be, hogy a ma még magas termékenységi rátát felmutató országokban évről évre csökkeni fog az egy szülőkorú nőre eső születések száma, így Afrikában a mai 4,7 gyermekről 2050-re 3,1 gyermekre csökkenhet, és ez a trend a továbbiakban is folytatódhat.
Ezekben az országokban a lakosság világviszonylatban magas növekedési üteme a 15 év alatti lakosság arányának bővülésével fog járni, amelyet tovább erősít a csecsemőhalandósági mutatók javulása. Ma Afrika lakosságának 41%-a 15 év alatti, s a kontinensen található 27 legkevésbé fejlett ország a jövőben is a legmagasabb termékenységi rátát fogja produkálni. A fejlődő országok fiataljai egyre kevesebb gyermeket fognak vállalni, s ez a gyermekvállalás időpontjának kitolódását is maga után vonja, ami jelezheti az oktatás és az általános életszínvonal javulását. A legszegényebb országokban azonban tartósan fennmaradhat a leszakadás állapota, amit elsősorban a jobb szociális szolgáltatások, köztük az oktatás biztosításával lehet kezelni.
A fejlődő országokban is egyre nagyobb igény mutatkozik a minőségi oktatás iránt, s egyben a tanulás a leghatékonyabb eszköz a kiemelkedésre és az életminőség növelésére. E célból is szükséges új eszközöket használatba venni, mind a pedagógiai módszertanban, mind pedig a technika eszközök tekintetében.
Ezzel szemben Európa lesz az egyetlen térség, ahol csökkenni fog a népesség, a megfogyatkozó lakosságon belül pedig növekedni fog a 60 éven felüliek aránya. Az egy eltartottra jutó aktív keresők száma pedig 2050-re 2 fő alá csökkenhet 24 európai országban, ami újabb kihívások elé állítja a gazdaságot és az oktatást is, különösen a fejlődő országokból beáramló munkaerő problémájának tükrében.
Az európai és észak-amerikai trendek csökkenő tanulói létszámokat mutatnak, ami szintén átalakíthatja az iskolákat. Ezek a gyerekek gyakran olyan foglalkozásokat fognak űzni, amelyek iskolába lépésük pillanatában még nem is léteznek, ezért az oktatási intézménynek aktívan kell alkalmazkodnia a folyton változó körülményekhez.
Vegyük szemügyre, a mai oktatáskutatók hogyan hidalnák át ezeket a problémákat 2050-re.

MAI OKTATÓK A JÖVŐ ISKOLÁJÁRÓL

Kieran Egan, kanadai oktatási szakember 2008-as könyve szerint a mai iskolák három hibás és összeférhetetlen cél, az akadémiai fejlődés, társadalmi fejlődés és gazdasági növekedés köré épültek. Az oktatás történelmén áthaladva állapítja meg, hogy az új rendszert teljesen az alapoktól kell felépíteni, ezért egy ötven évre szóló oktatási tervet dolgozott ki, amelyben kiemelt szerepet játszik a kreativitás és az innovációra való képesség.
Jim Parsons hasonlóképpen a jövőbe tekintett, amikor elsősorban Kanadára vonatkoztatva felvázolja 2050 demográfiai és oktatási helyzetét. Az ország a többi fejlett államhoz hasonlóan elöregedő, zömében városi lakossággal rendelkezik majd, a mai kisebbségek számukban túlszárnyalják a mai többséget, és a vezetésben a nők egyre nagyobb szerepe várható.
Az oktatást a digitalizálás teljesen átalakítja, s az írás és olvasás fontossága megkérdőjeleződhet, ennek következtében átalakulhat a számonkérés rendszere is. A számítógépek szerepe feleslegessé teheti a régi könyveket, és növelheti a digitális szakadékot a különböző generációk között. Azonban a technológiai eszközök birtokosai és az azt nélkülözők közötti különbségek ennél nagyobb problémát jelentenek, hiszen ez a szakadék minden korábbinál nagyobb minőségi eltéréseket hozhat az oktatás terén.
Világszerte átrendeződnek az értékek, így például a társadalmak egyre inkább megkérdőjelezik a hagyományos vezetést és hierarchiát, s e hatások lassan az iskolákba is átgyűrűznek. Ma már jelentkeznek olyan kezdeményezések, amelyek problémaközpontú tananyagot építenek, amelyet a diák nem frontálisan kap meg, hanem aktív részese lehet. Hosszú távú következményeként a helyben és időben is kötetlen tanulást jósolják, a diákok önálló ismeretszerzését a tanárok távolról segítik, a tantermek az együttgondolkodás interaktív helyszíneivé válnak.
A tananyagokat ingyenessé tehetik, számos más területen is a digitális tartalmak ingyenes elérhetősége felé haladunk. Hasonlóképpen a világ egyéb területein beköszöntő változások is formálni fogják a jövő tanulóinak tudáshoz, munkához és értékekhez való viszonyát, így ezek a még ismeretlen események sokat változtathatnak a kialakított jövőképen.

AZ OSZTÁLYTERMEK 2050-BEN

David Hopkins a Technology Enhanced Learning blogjában vitatja meg, hogy milyenek lesznek az osztálytermek 2050-ben. Elképzelhető, hogy a mai értelemben vett osztálytermekre már nem lesz szükség, a diákok számára lényegében bárhonnan elérhetővé válik az oktatás, ehhez csupán wifi kapcsolatra, laptopra és egy kamerára lesz szükségük. A technológia fejlődésével és a különböző multimédiás eszközök használatával a tanároknak egyre több idejük lesz a diákokra és az oktatás is személyre szabottabbá válik. Az fogja meghatározni a jövő oktatását, hogy mennyire lesznek elkötelezettek a tanárok ez az új típusú oktatási módszer iránt. Az oktatók nem csak elmondják a tananyagot, hanem mentorként, coachként viszonyulnak majd a diákokhoz. A „kréta és beszéd” („talk and chalk”) időszakának vége van. A főiskolai tantermek se lesznek helyhez kötöttek, ez a trend már ma elindult a „flipped classroom” (tantermen kívüli online oktatás) és MOOC-kurzusokkal. A jövőben a tanulók technikai írástudása egyre növekedni fog, és éppen ezért az interaktív és kollaboratív feladatok központi szerepet kapnak majd a jövő osztálytermeiben.

KÖZÖSSÉGEK A TUDÁS KÖRÜL

Egyes elképzelések szerint, így Dee Dickinson, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa gondolatai alapján a tudásmegosztás középpontja áttevődik a közösségekbe. A „tudás világítótornyaiként” olyan közösségek jöhetnek létre, amelyekben a családok és tanárok egymást támogatva teremtenek egy olcsó és barátságos környezetet a tanuláshoz. Az ilyen világítótornyok, amelyek korábban akár könyvtárak is lehettek, idővel a helyi közösség egyik meghatározó pontjává növik ki magukat.
Az éjjel is nyitva tartó létesítmények minden szükséges információt és eszközt tartalmaznak majd, megférnek egymás mellett a régi könyvek és a virtuális valóság termei. A tudásszomjas felnőttek emellett a Globális Egyetem céljaira is felhasználják a helyiségeket, a személyes kollaboráció ugyanis fontos marad, de a diákok távolról is bekapcsolódhatnak. Az üzleti vállalkozások is igénybe vehetik e tereket és szolgáltatásokat, s hozzájárulásaik által alacsony költségeket biztosítanak a központba érkező non-profit szervezetek számára.
A kisgyermekek nevelésében nagy szerepe lesz a széleskörűen elterjedt bölcsőde- és óvodahálózatnak, amelyek ingyenesen állnak rendelkezésre. Beintegrálásuk az oktatási rendszerbe változást hoz az iskoláskorú gyermekek fejlődésében is, hiszen az intézményekből kikerülő gyerekek mind megkapják a szükséges alapokat. E központokban a leendő szülők számára is tartanak felkészítő kurzusokat.
A korai iskolás években a közösségi tanulmányi központokat látogatják a gyerekek, amelyek változatos kapcsolódási pontjaik révén – lehetnek munkahelyek, farmok, múzeumok, kórházak belső intézményei – választási lehetőséget nyújtanak a szülőknek. A helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák a közvetlen közösség igényeire reagálnak, szorosan kapcsolódnak a szociális szolgáltatások rendszeréhez.
A tanulásban továbbra is fontos szerepet játszik a kortársakkal létesített interakció, ám felbukkannak az elektronikus személyi tutorok, amelyek képesek felismerni a gyerekek igényeit, és tudásszintjükhöz mérik a megoldandó feladatokat. A különböző tantárgyak megmaradnak a központokban, ám gyakran tágabb kontextusban, projektek keretében kell használniuk és értelmezniük a tanultakat. A közös munka során nagy hangsúlyt fektetnek az emberek közötti kapcsolatokra, az empátia fejlesztésére.
Az osztálytermek a technológiának köszönhetően tematikusan változtathatók, s egyszerre számos audiovizuális és egyéb eszközt alkalmaznak, egy komplex élményt nyújtva ezzel. A tanárok szerepe is átalakul, a tanulási specialisták megbecsült és megfizetett szakemberek, pedagógiai munkájuk a korábbiaknál szélesebb skálán mozog, kevésbé fontos benne a lexikális tudásátadás.
A felvázolt vízió ugyan rendkívüli utópiának tűnik, ám Dickinson szerint a New Horizons for Learning nemzetközi kutatói hálózatának közös munkája eredményezte, amely során világszerte hasonló következtetésekre jutottak a lehetséges megoldásokat illetően.

TECHNOLÓGIAI TRENDEK

A számítógépek és az internet megjelenése óta a technológia kiemelkedően fontos szerepet játszik az új trendek létrejöttében.
A Ted Talk-ok, a MOOC-kurzusok (Masssive Open Online Courses) és az online konzultációs felületek radikálisan megváltoztatják az oktatás szerepét. Larry Ellison (Oracle Group alapítója és vezérigazgatója) úgy nyilatkozott, hogy „Az internet mindent megváltoztat, és tényleg úgy értem, hogy mindent”. Ezért nem újdonság, hogy a technológiai elemeket folyamatosan beintegrálják az oktatásba. Napjainkban a szélessávú internettel, a számos elérhető applikációval, egyre modernebb készülékkekkel a technológiai folyamatok folyamatosan fejlődnek. Míg évtizedekig a krétatáblák és a projektorok korszakában éltünk, mára már az oktatók is egyre többet alkalmazzák a modern technológiákat. Az emberek és a számítógépek közötti kapcsolat napról napra fejlődik, átalakul és sokkal direktebb módon tudunk kapcsolatba lépni a high-tech eszközeinknek köszönhetően. Ezek a trendek a digitális oktatás felé mutatnak.

Az online kurzusok már ma is beépültek számos felsőoktatási intézmény programjába. Az online kurzus definícióját Allen & Seaman tanulmánya úgy fogalmazza meg, hogy egy olyan kurzus, ahol az oktatás 80%-a online tevékenység keretében valósul meg. Érdekességként megjegyzendő, hogy ma már számos olyan akadémiai program létezik (például a következő egyetemeken: University os Maryland- University College, Western Governors University, Rio Saldo Community College) ahol az oktatás és minden egyéb adminisztrációs funkció az interneten keresztül történik. Az, hogy az online technológia milyen nagyszabású változásokat hoz a jövő oktatásában még nem egyértelmű, de azt már tudjuk, hogy a mai világban a technológiai változások sokkal gyorsabb ütemben történnek, mint ahogy azt képzeljük. Ez a tény magában hordozza a lehetőségét annak, hogy napról napra egyre többet tanuljunk, és ezt a tudást egyre kreatívabb módon használjuk fel.
A következőkben az oktatásban várható trendeket mutatom be a CDTM Future of Education Trend report és Lasse Rouhiainen a The future of higher education könyve alapján.

Mobil alapú tanulás („M-Learning”): Az okostelefonok, tabletek még alig egy évtizede váltak mindennapi életünk részévé. A mai tinédzserek nagy része rendelkezik okostelefonnal, a mobil adatforgalom jelentősen megnövekedett, és már ma is számos tanulást segítő alkalmazás közül lehet választani. A mobil alapú tanulás azért is lehet sikeres a jövőben, mert a diákok nagyon sok időt töltenek ingázással, és ez idő alatt akár menet közben is tanulhatnak. Ezek a tanulást segítő alkalmazások interaktív és izgalmas formában segíthetik a felkészülést akár egy dolgozatra vagy vizsgára.

„Big Data” az oktatásban: A technológia előre haladásával óriási mennyiségű adat kerül feldolgozásra. Az Amazon és a Google már most is nagyon hatékony módon használja fel a „Big Data”-t. Az oktatók is úgy vélik, hogy nagyon fontos szerepe lesz az oktatásban, már most is léteznek olyan kurzusok, hogy „Big Data in Education”. Az elkövetkező években a „Big Data” segítségével a diákok teljesítménye könnyebben mérhetővé válik, és a nyert információkból a tanárok is sokkal testreszabottabb kurzusokat tudnak levezényelni. A „Big Data” más oktatási trendekkel együtt fog korrelálni úgy, mint a mobil tanulás és az online kurzusok.

Virtuális valóság: A virtuális headsetek megjelenésével már csupán egy kattintásra vagyunk bármitől, legyen szó egy távoli helyről vagy egy különleges helyszínről vagy szituációról. A virtuális valóságnak nagy szerepe lehet majd a jövő oktatására, hiszen a benne rejlő potenciál határtalan. Néhány pozitív hatás:
• Erős érzelmi élményt nyújt a diákoknak, és amikor ily módon tapasztal vagy tanul meg valamit a diák, akkor az sokkal jobban elraktározódik a memóriájában.
• Növeli a motivációt, hiszen izgalmas módon tanít.
• Kevesebb tanulási időt igényel az ily módon oktatott tananyag.
• A szimulációk hatásosabb oktatási tapasztalatokat nyújtanak. Valójában bármilyen emberi tevékenységet lehet szimulálni a virtuális valóságon keresztül, így például orvostanhallgatók próbálhatják ki magukat bármilyen szimulált operációban, kockázatok nélkül, vagy a vegyészek kísérletezhetnek biztonságosan a vegyületekkel.
• Kevesebb időbe és pénzbe kerül, mivel a tanulók virtuálisan gyakorolhatnak (például: autó- és repülővezetést).
• Az új kultúrák megismerése könnyebbé válik.

Kibővített valóság: A valós világ elemeit egészíti ki virtuális elemekkel. Ez a technológia olyan új kapukat nyithat az oktatásban, ahol a tanulók akár az otthonukban tanulhatnak úgy, hogy az oktatójuk is megjelenik virtuálisan. A kibővített valósággal olyan egyedülálló tanulási környezet teremthető, amire eddig még nem volt példa. Az elkövetkező években a 3D-s elemek is színesíthetek az ilyen típusú oktatási módszert.

A virtuális valóság

Forrás: http://www.digitaltrends.com/mobile/galaxy-s7-how-to-watch-vr/

Mesterséges intelligencia: Andrew Ng úgy véli, hogy „A mesterséges intelligencia lesz az új elektromosság. Ugyanúgy, ahogy 100 évvel ezelőtt az elektromosság megreformálta az ipart, ugyanúgy a mesterséges intelligencia is mindent megváltoztat.” Mesterséges intelligencia alatt alapvetően azt értjük, hogy egy számítógépes rendszer ugyanolyan módon vagy még jobban tud teljesíteni, mint az emberi intelligencia. Már most is létezik sokak által ismert példája, így például az Apple „személyi asszisztense” a Siri, amely képes az alapvető emberi nyelv megértésére és visszakommunikál a felhasználónak. A mesterséges intelligencia hamarosan életünk minden aspektusába beszivárog majd, nagyon sok készülék rendelkezik majd vele. A mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe túlmutat a fizikai robotokon, inkább egy felhő-alapú technológiát kell ez alatt érteni. Ez által az oktatókat jelentős mértékben segíteni fogja, és olyan személyre szabott tananyagot taníthatnak, amire eddig még nem volt lehetőség. A mesterséges intelligenciával rendelkező „asszisztensek” sokban segíthetik majd az oktatók munkáját, mint például kiszűrik azokat a tanulókat, akik lemaradtak, illetve a jól teljesítőknek további kihívásokat nyújtanak. Ezek a mesterséges intelligenciával rendelkező programok segíthetnek új, kreatív eszközök és játékok kialakításában. A mesterséges intelligencián keresztüli tanulásnak egy hátulütője lehet, a szocializáció hiánya, mivel a diákok egyre több időt fognak valamilyen multimédiás eszközzel tölteni. Éppen ezért a jövőben több olyan online felületre lesz szükség, ami kombinálja a mesterséges intelligencia és a szociális tanulás elemeit.

Massive Online Open Courses (MOOC): A minőségi oktatás mindenki számára elérhetővé válik, aki rendelkezik internettel. A MOOC-kurzusok főiskolai szintű oktatási anyaghoz biztosítanak hozzáférést. Ezek a kurzusok képezhetik az első lépést a globális oktatási rendszer felé, hiszen világszerte számos minőségi tananyag válik elérhetővé a tanulni vágyók számára, és így olyanok is csatlakozhatnak az órákhoz, akik egyébként nem tudnának. Ezek az interneten elérhető kurzusok kiváló lehetőséget nyújtanak azok számára, akik munka mellett szeretnének tanulni, illetve vizsgákra való felkészüléshez is segíthetnek. A kurzusok e-könyveket, rövid videókat, interaktív tartalmakat, feladatokat és kvízeket tartalmaznak. A diákok kapcsolatba léphetnek a különböző fórumokon keresztül, ezzel elősegíthetik a közös tanulást. Jelenleg a Coursera a piacvezető, több mint 100 egyetemmel működik együtt, körülbelül ötmillió regisztrált diák tanul online. A MOOC jövője azon múlik, hogy magas szintű és a munkáltatók által elfogadott kurzusokat tudjanak kialakítani, illetve megfelelő tananyagot és értékelési rendszert kell kifejleszteni.

3D-s nyomtatók szerepe az oktatásban: Jelenleg még elég magas az ára a 3D-s nyomtatóknak, de a jövőben egyre több oktatási intézmény számára elérhetővé válhat. Míg ezidáig csupán a könyvekből tanultunk, a jövőben a tankönyvek 3D-s formában is elérhetővé válhatnak. Ennek az új technológiának nagy hasznát vehetik majd a diákok fizika és matematika órákon (atomok modellezése), építészet előadásokon (épületek megtervezésénél) vagy orvostanhallgatók nyomtathatnak és tanulmányozhatnak életnagyságú szerveket. A modern tanórákon a 3D-s modellezésnek fontos szerepe lehet, hiszen a diákok kézzel fogható dolgokat hoznak létre, így könnyebben felkészülnek majd a jövőbeli kihívásokra.

3D-nyomtatók szerepe az osztálytermekben

Forrás: http://www.materialise.com/blog/submit-idea-adding-3d-printed-items-classroom/

Személyre szabott oktatás: Ez egy olyan módszert jelent, amely meghatározza a tanulás ütemét és stratégiáját úgy, hogy az a lehető legjobban alkalmazkodjon az adott személyhez. A személyre szabott oktatás a személyre helyezi a hangsúlyt, nem pedig az általános tanananyagra. Az egyik ilyen már létező program a Capella Egyetem FlexPath programja, ami a diákok már meglévő tudására épít és a tanagyagot is ez alapján határozza meg. A jövőben a segítő technológiai eszközök és szolgáltatások (assistive technology – AT-technológiák) folyamatos fejlődésével a fogyatékkal élők és speciális igényű tanulók számára is elérhetővé válik a személyre szabott tudás megszerzése. Ezen technológiák segítenek az írásban, olvasásban, kommunikációban, látásban, hallásban, kommunikációban, időbeosztásban, feladatkezelésben, ötletcserében, tanulási folyamatokban és beszédfelismerésben.

„Edutainment”: Az oktatási tananyag szórakoztató formában lévő átadása. A jövőben a technológia folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre inkább releváns lesz a tanóra ily módon történő levezetése. Az órákat színesítik majd az audio-vizuális és a játékos-interaktív elemek. Már ma is számos példa létezik az edutainment típusú oktatási formára, ilyen például a Duolingo alkalmazás, ami a játékosítás (gamification) elemeit használta, ezáltal a nyelvtanulók háromszor gyorsabban tanulhatták meg az adott nyelvet. Egy másik példa a TED-előadások, amelyek magas színvonalon, de szórakoztató formában tanítanak, népszerűségük töretlen. A jövőben egyre több hasonló alkalmazás megjelenése várható, és új demográfiai csoportok, például az idősek vagy alacsony keresetűek is hozzáférhetnek ezekhez a tudást formáló platformokhoz.

Játékosítás („Gamification”): Egy olyan folyamat, melynek során játékmechanizmusok kerülnek alapvetően nem játék jellegű anyagokba, ez egy meglehetősen új fogalom, de már régóta ismerjük. A játék és a játékelemek már régóta mindennapi részét képezik az életünknek így az oktatásnak is. Minden játék három alapvető tulajdonsággal rendelkezik: tisztán megfogalmazott szabályrendszer, egy gyors visszajelzési rendszer és egy jól meghatározott cél. A játékok sok eleme közül három bír kiemelt fontossággal az oktatás szempontjából. A mechanikus elemek (folyamatos fejlődés, azonnali visszacsatolás, célok-alcélok, kutatások, „onboarding”), a személyes elemek (avatárok, kollektív felelősségvállalás és ranglisták) és az érzelmi elemek („flow”-ban lenni). Játékosítás egyre fontosabb szerepet kap majd a folyamatosan változó oktatási rendszerben. Az információ megosztása egyre olcsóbbá válik a digitális olvasókon és a tableteken keresztül, a számítógépes programok azonnali visszacsatolást tesznek lehetővé, ezért a jövőben a diákoknak egyre kevésbé lesz szüksége a tanárok maximális felügyeletére.
A játékosítás legfőbb mérföldkövei az Oxford Analytica tanulmánya alapján:
• 1958 – „Tennis for Two” az első játék grafikus elemekkel, asztalitenisz játékot szimulál oszcilloszkóppal
• 1984 – A Tetris megjelenése
• 1993 – A Doom megjelenése, ami az első lövöldözős játék
• 1999 – Az Everquest, az első online szerepjátékos játék megjelenése
• 2007 – James Paul Gee könyve arról, hogy a videojátékokkal milyen típusú képességeink fejleszthetők ki. „What video games have to teach us about learning and literacy?”
• 2011-től az Oxford szótárban megtalálható a „gamification” kifejezés
• 2015 – „Fantasy Geopolitics” – egy olyan játékos weboldal, ami arra ösztönzi a diákokat, hogy megismerjék a világban zajló eseményeket
• 2016 – „Oculus Rift” – az első kereskedelemben forgalmazott számítógép alapú virtuális szemüveg, amely a virtuális valóság számára lett kifejlesztve.

Élethosszig tartó tanulás: Régebben a tananyaghoz az idősebb korosztály nehezen tudott hozzájutni, de ma már az online kurzusok számukra is elérhetővé teszik a tudás megszerzését. A technikai írástudás folyamatos növekedésével és az egyre felhasználóbarátabb internetes felületekkel egyre könnyebbé válik a tanulás idősebb korban is. A MOOC-kurzusok egyre több lehetőséget kínálnak a felnőttkori tanulásra. Mivel a nyugati társadalmakban a népesség egyre öregszik ezért ez a piac a jövőben folyamatosan bővülni fog. A jövőben a tanulni vágyók sokkal szélesebb lehetőségek közül választhatnak majd, mint ma.

ROBOTOK AZ OKTATÁS JÖVŐJÉBEN

Richard Branson, a Virgin Zenekiadó alapítója létrehozta a Virgin Disruptors programot, amelynek eseménysorozatai és média megjelenései mind egy célt szolgálnak: felrázni a közvéleményt, feltörni a megkövült szokásokat, és korábban lehetetlennek tartott megoldásra váltani.
Az oktatás jövője is górcső alá került, köztük azok a technológiai újítások, amelyek néhány évtized múlva meghatározhatják a tanulásmódszertant. Ilyenek például az Alderbaran által készített NAO robotok, a megértésre és válaszadásra programozható humanoid gépek a jövőben akár nyelvtanárok szerepét tölthetik be, vagy az iskolából hiányozni kényszerülő diákok avatárjaiként szolgálhatnak.

NAO Robot

ISKOLA A FELHŐBEN

A School in the Cloud egy olyan felület, amelyet egy globális közösség vezet és tart fenn az önszerveződő tanulmányi környezetek összekapcsolására. Bárki létrehozhat egy SOLE-t, a mozgalom célja, hogy minél többen részesülhessenek oktatásban. Az így létrehozott, független iskolák a gyerekek kíváncsiságára és önálló problémamegoldására építenek, a szokásosnál szabad környezetben és az internet széles körű felhasználásával.
Az indiai származású Sugata Mitra indította útjára a kezdeményezést, felismerve szülőhazája egyik meghatározó problémáját: az ingadozó minőségű és nehezen elérhető tanulmányi lehetőségeket. A TED-díjas professzor a jövő oktatását akarta létrehozni, ami nemcsak a felhőalapú rendszerben, hanem a szemléletmódban is meghaladja a hagyományos módszereket.
A tanulás folyamata a következőképpen zajlik: az oktató feltesz egy nagy kérdést, amelynek megoldását a diákokra bízza. A kihívást jelentő feladványt csoportokban vitatják meg, a termen belül fizikai kötöttségek nélkül, és az internet segítségével bármilyen irányba elvihetik a megoldást, nincs egy helyes válasz. Végül a csoportok előadják a feladat során tanultakat, s a tanárok és diákok is többet tapasztalnak a folyamat végén, mint a hagyományos frontális oktatás során.

A SZÁMÍTÓGÉPEKEN IS TÚL

Bár a számítógépek tűnnek a mai kor meghatározó oktatási eszközének, nem gondolhatjuk, hogy később nem lesz olyan technológia, ami felváltaná majd a legfontosabb eszközünket. A jövőben az integrált oktatási szemlélet válhat meghatározóvá, amely a felhőalapú számítástechnika eszközét helyezi a középpontba. A holisztikus oktatás abban különbözik a korábbiaktól, hogy egy egésszé kívánja formálni a tanítás és a tanulás folyamatait, az élet minden egyes aspektusának bevonásával. Ez az ún. interdiszciplináris megközelítés átalakítja a pedagógia szerepét, a tanárokról leveszi a tudás egyetlen átadójának terhét, megnöveli a diákok mozgásterét, hogy a saját tanulási folyamatuk irányítói legyenek.
A technikai hátteret megteremtő felhőszolgáltatások segítenek hálózatba rendezni az oktatási rendszer szereplőit, kényelmes és rugalmas élménnyé teszik a tanulást. Egy ilyen korai kezdeményezés a School on the Cloud (SoC), ami a digitális polgárok hálózatának megteremtéséhez az oktatást a felhőbe csatornázza be. Az eddigi tapasztalatok alapján ez az újítás költségcsökkentő hatással jár, rugalmassá és hatékonnyá teszi a rendszert, lehetővé teszi a valós idejű elérést és megosztást, valamint csökkenti az elavulás kockázatát.

THE WORLD IN 2050 – THE FUTURE OF GLOBAL TALENT

A Diplomatic Courier 2016-os kiadványában főként a munkaerőpiaci szempontokra és a pályakezdő korosztályra koncentrál, így az oktatásfejlesztés szempontjából is a jelen kihívásai és a praktikus alkalmazhatóság kerülnek előtérbe. A jövőben a matematika, a nyelvek és a tudomány magas szintű ismerete mellett kiemelt szerepet kapnak olyan tulajdonságok és képességek, mint a kritikai gondolkodás, a kitartás, az együttműködés, problémamegoldás és kíváncsiság.

A TEHETSÉG GLOBÁLIS MOBILITÁSA

Mivel a humántőke a fejlődés egyre fontosabb tényezőjévé válik, a legalkalmasabb tehetségek felkutatása globális szinten zajlik majd. A munkahelyteremtésben egyre meghatározóbb szolgáltatási szektornak magasan képzett fiatalokra van szüksége, s a szükséges szakembergárdát a fiatal lakosságát egyre színvonalasabban képző Kínából és Indiából tudják majd elszívni.
A képzett fiatalok hiányát a kormányok, az iparágak és az akadémiai szféra összefogása orvosolhatja, hiszen az alapvető oktatási fejlesztések csak az üzleti szereplők valós igényeinek figyelembevételével térülnek meg. A frissen képzett munkaerő az ún. „skill-gap”-pel, azaz az oktatási rendszerben megszerzett és a munkaerőpiacon kamatoztatható képességek közötti különbséggel szembesül. A fejlett és a fejlődő országok e téren ugyanazokkal a problémákkal küzdenek meg, és a nyugati országok a jövőben az egyre jobban képzett kínai és indiai szakemberekre fognak támaszkodni, amivel a tehetségek széles körű globális mobilitását teremtik meg.

A LEGFONTOSABB KÉPESSÉGEK 2050-BEN

A diákok számára már nem lesz elegendő, hogy csupán információkkal tömjék tele a fejüket. Olyan vezetői képességekkel és interdiszciplináris tudással kell rendelkezniük, hogy eddig ismeretlen problémákat is könnyedén megoldjanak. Lasse Rouhiainen szerint a következő emberi képességek lesznek a legfontosabbak 2050-re: öntudatosság és önértékelés, érzelmi intelligencia, társadalmi intelligencia, interperszonális intelligencia, empátia, kulturális flexibilitás, szenvedély, a közös javak értékelése, tudatosság és meditáció, fizikai aktivitás és a történetmesélés.

FORRÁSOK:

– BILLINGS, Laura: Virgin Distruptors: The Future of Education. In: EDSPACE, 2015. október 7. http://www.edspace.io/blog/2015/10/7/virgin-disruptors-the-future-of-education
– DICKINSON, Dee (2000): Education 2050. In: Marianne Williamson (szerk.): Imagine: What America Could Be in the 21st Century. http://education.jhu.edu/PD/newhorizons/future/articles/imagine/index.html
– HENDERSON, Hazel (2002): Education for the Third Millenium. Johns Hopkins School of Education. http://education.jhu.edu/PD/newhorizons/future/articles/third-millenium/index.html
– KOUTSOPOULOS, Kostis C. – PAPOUTSIS, Panos (2016): School on Cloud: Transforming Education. In: Educational Policy Analysis and Strategic Research, Vol. 11, No. 1, 2016, pp 31-46. http://www.inased.org/epasad/v11n1/EPASADv11n1.pdf
– MITRA, Sugata: SOLE Toolkit – How to bring self-organized learning environments to your community. https://s3-eu-west-1.amazonaws.com/school-in-the-cloud-production-assets/toolkit/SOLE_Toolkit_Web_2.6.pdf
– PARSONS, Jim: Envisioning Education in the Year 2050. In: ATA Magazine, Volume 90, 2009-10, 2010. május 21. https://www.teachers.ab.ca/Publications/ATA%20Magazine/Volume%2090/Number4/Pages/Envisioning-Education-in-the-Year-2050.aspx
– Robots: Who is NAO? SoftBank Robotics. https://www.ald.softbankrobotics.com/en/cool-robots/nao
– ROLD, Ana C. (szerk.) (2016): The World in 2050 – The Future of Global Talent. Washington, DC: Diplomatic Courier – Medauras Global. http://www.mazdigital.com/webreader/34272?page=2
– United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2015). World Population Prospects: The 2015 Revision, Key Findings and Advance Tables. Working Paper No. ESA/P/WP.241. https://esa.un.org/unpd/wpp/publications/files/key_findings_wpp_2015.pdf
– Lasse, Rouhiainen (2016). The future of higher education: How emerging technologies will change education forever. CreateSpace Independent Publishing Platform
– Oxford Analytica (2016). Gamification and the future of education. https://worldgovernmentsummit.org/api/publications/document?id=2b0d6ac4-e97c-6578-b2f8-ff0000a7ddb6 (Letöltve: 2017.01.20.)
– David, Hopkins (2014). Technology Enhanced Learning Blog. Classrooms in 2050 http://www.dontwasteyourtime.co.uk/elearning/classrooms-in-2050/ (Letöltve:2017.01.21.)
– Center for Digital Technology and Management (CDTM) (2015).The future of education. Trend report 2015. http://www.cdtm.de/wp-content/uploads/The%20Future%20of%20Education.pdf (Letöltve: 2017.01.20.)