AI mint gyógyír – megoldhatja-e a kínai egészségügy problémáit a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések nemcsak Kína gazdaságára gyakorolhatnak pozitív hatást amennyiben valóban sikerül az Egyesült Államokat megelőzve nagyhatalmi szerepet betölteniük, de lakosságuk életszínvonalának javításában is komoly szerepet játszhatnak. Az AI technológiák orvoslásban való használata csökkentheti az elmaradottabb belső kínai tartományok orvoshiányát, de a nagyvárosok túlterhelt kórházaiban is nagy segítséget jelenthet, így alkalmazásuk egyre gyakoribbá válik.

Kína az AI nagyhatalom

A Kínai Népköztársaság célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra világszinten is vezetővé váljon a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence AI) technológiákban. Az Új generáció mesterséges intelligencia fejlesztési terve (New Generation Artificial Intelligence Development) az AI kutatás jövőjének részletes mérföldköveit gyűjti össze, megvalósításával a mesterséges intelligencia alkalmazása olyan területeken válhat széleskörben elterjedtté, mint a katonaság, a gyártás, az oktatás vagy a gyógyászat. Ezek közül különösen érdekes megvizsgálni, hogy az új technológia mennyiben nyújthat megoldást a kínai egészségügy egyenlőtlen viszonyainak kiegyenlítésére – az elmaradott belső kínai területeket is ellátva a partmenti, fejlett nagyvárosokban természetesnek számító szolgálatásokkal, a nagyvárosok rohamosan növekvő lakosságától leterhelt kórházainak munkáját megsegítve és Kína öregedő társadalmáról gondoskodva.

Bár a konkrét tervek 2017 júliusában kerültek kihirdetésre, azokon Kína jóval korábban megkezdte a munkát. A mélytanulással foglalkozó tudományos kutatásainak számával és hogy azokra hány alkalommal hivatkoztak mások, 2014-ben már meg is előzte az Egyesült Államokat. Emellett az elmúlt években Kína dominált az ImageNet AI versenyen is, ahol a versenyzők képek felismerését szolgáló algoritmusokkal versenyeznek.[i] A Baidu – amit gyakran kínai Googleként emlegetnek 2017-ben jelentette be, hogy mélytanulást kutató laboratóriumot nyit a kormánnyal együttműködve, miközben a mesterséges intelligenciához köthető kínai találmányok levédése megkétszereződött.[ii]

Nagy előnyt jelent Kína számára, hogy az AI technológiák fejlesztéséhez szükséges tömérdek adat könnyen a rendelkezésükre áll, részben óriási népességének köszönhetően. A mintegy 730 millió kínai internethasználó valódi aranybányát jelent az adatigényes fejlesztésekhez – minél több adat áll egy algoritmus rendelkezésére, annál hatékonyabban tanul, azaz fejlődik. A WeChat üzenetküldő alkalmazást kifejlesztő Tencent, az internetes értékesítést végző Alibaba Group és Baidu együttesen akár egy milliárd ember adataihoz férhetnek hozzá.[iii]

Emellett pedig az állami és a privát szektorok összefonódása jelent nagy előny az Egyesült Államokkal szemben, ahol elképzelhetetlen lenne, hogy az állam megtámogasson olyan vállalatokat, mint a Google. Kínában ehhez képest ez egyrészt természetes, másrészt kimondottan része a kormány stratégiájának. Így nyílhatott meg a sikeres üzletember, Lee Kai-Fu – a Google egykori vezetőjének –, és a kínai kormánynak az együttműködésével az az AI iskola, ami kifejezetten az ország képzett szakembereinek számában való lemaradását igyekszik behozni. A Pekingi Egyetem száz professzorát fogják kiképezni arra, hogy gépi tanulás és AI technikával kapcsolatos tárgyakat tudjanak tanítani. A száz professzor egyenként akár négyszáz diákot is taníthat, így Lee számításai szerint pár éven belül jelentősen csökkenthető lesz Kína lemaradása. Ez a hátrány ugyanis komolyan visszaveti a kínaiak kutatási teljesítményét, jelenleg ugyanis a területen dolgozó kutatók mintegy negyven százaléka rendelkezik öt évnél kevesebb tapasztalattal, míg az Egyesült Államok esetében a kutatóknak több mint fele rendelkezik tíz évnél hosszabb szakmai tapasztalattal.[iv]

A kínaiak és amerikaiak közötti kezdeményezés olyan szempontból is jelentős, hogy a rengeteget emlegetett „kereskedelmi háború” ellenére a kínai-amerikai kapcsolatok területén továbbra is tapasztalható együttműködés. Míg a Trump adminisztráció nem mutat különösebb érdeklődést az AI technológiák iránt, az egyes kutatók a közös munkában látják a jövőt, Lee pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát tárgyaló kutatásokat és szoftvereket eddig is megosztották egymással mind a kínai, mind pedig az amerikai szakemberek, az együttműködés hiánya mindkét fél számára megnehezítené az előrelépést.[v]

Kínai egészségügy kihívásai

Kína egészségügyi rendszerében mind köz-, mind magánintézmények megtalálhatóak, kiegészülve a különböző biztosítók által nyújtott szolgáltatásokkal. Jelenleg a társadalom mintegy 95 százaléka rendelkezik legalább alapfokú biztosítottsággal, a kormány tervei szerint pedig 2020-ra elérik majd a teljes lefedettséget.[vi] A kormány támogatja a magánkézben lévő kórházak építését, ezzel is növelve az ellátás elérhetőségét. Jelenleg a GDP 6 százalékát, azaz 663 milliárd USA dollárt fordítanak az egészségügyre, ez az arány pedig 2017 és 2020 között 6,5-7 százalékra növekedhet.[vii]

A rendszer azonban rendkívül túlterhelt, a WHO becslése szerint Kína kórházaiban mintegy ezer páciensre, csak másfél orvos jut, ez az arány alig éri el az Egyesült Államokénak felét.[viii] Kína tizenötmillió túlsúlyos gyermeknek ad otthont, ez a legmagasabb a világon[ix]; valamint a cukorbetegek számában is világelső, a mintegy száztízmillió beteg társadalmának tíz százalékát teszi ki.[x] A legnagyobb problémát mégis elöregedő társadalma jelenti, az időseknek járó szolgáltatások árát már 2014 óta nem fedezik a dolgozók által befizetett járulékok.[xi] 2025-re a hatvanöt év felettiek száma elérheti a lakosság 14 százalékát, ami az 1987-es adatokhoz mérten az idősek számának megduplázódását jelenti mindössze huszonhárom év alatt. Ez a folyamat Franciaországban például 115 év alatt ment végbe. A kétezresévek elejétől kezdődően bevezetésre került a „családi orvosok” alkalmazása, akik a helyi közösségeket kiszolgáló általános doktorokként igyekeznek enyhíteni a kórházak terheltségén, ellátva a gyakori problémákat, enyhe sérüléseket és krónikus megbetegedéseket. Azonban még ebben a nem hagyományos rendszerű ellátásban is nagyszámú páciens jut egy családi orvosra, így ez a megoldás is minimális terhet tud csak levenni a kórházak válláról. [xii]

Az AI alkalmazása az orvoslás terén többféleképp egészítheti ki a kórházak és orvosok munkáját, ilyenek a diagnosztikában segítő berendezések mind a kórházakban működőek, mind pedig a képfelismeréses technikát alkalmazó applikációk vagy weboldalak, illetve interneten történő kommunikáció a páciens és kezelője között, mind szélesebb körű ellátást tennének lehetővé. Az AI technológiák természetesen a magasabb színvonalú kórházak munkáját is megsegíthetik, azonban talán a fejletlenebb és képzett orvosok hiányával küszködő belső kínai régiókban jelenthetnének igazi áttörést. Itt már nem csak a diagnózis felgyorsítására, de egyenesen a mezítlábas orvosok képzetlenségéből fakadóan korlátozott tudásának kiegészítésre, esetlegesen hibás diagnózis kijavítására lennének használhatóak.[xiii]

Ezeknek a technológiáknak az elterjedt használatához azonban nem vezet egyenes út, és úgy tűnik a kínai kormány csak 2017-2018-ra kezdte el igazán támogatni az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket. Míg az Alibaba már 2014-ben bejelentette a Jövő kórháza elnevezésű tervét, amelynek keretén belül a páciensek online konzultálhattak volna az orvosokkal, illetve gyógyszerek online rendelésével tették volna hatékonyabbá a rendszert. Azonban a gyógyszerek értékesítését már két évvel később beszüntették a szabályozók. [xiv]

Ehhez képest 2018 április 12-én Li Keqiang miniszterelnök által vezetett Államtanács ülése azt a döntést hozta, miszerint ezentúl az Internet Plus egészségügy keretén belül a kórházak folytathatnak majd internetes szolgáltatásokat. Az orvosuk meglátogatását követően lehetőségük nyílik a továbbiakban internetes diagnosztikát igénybe venni a leggyakoribb és a krónikus betegségek kezelésében, emellett időpontfoglalásra és teszt-eredmények lekérdezésére is lehetőségük lesz. Li Keqiang nyilatkozata szerint az Internet Plus egészségügy a közegészségügy megreformálása által gazdasági és társadalmi fejlődést idéz majd elő, megoldja az eddig sokak számára elérhetetlen és drága egészségügyi kezelések problémáját.[xv]

A mesterséges intelligencia tényleges alkalmazása

Az AI technológiák alkalmazása tehát egyre gyakoribb Kína kórházaiban és elterjedésük a jövőben várhatóan növekedni fog. Számos cég ismerte fel a kínai egészségügyben rejlő lehetőségeket és számos különböző termékkel vannak jelen a piacon, megtalálhatóak közöttük külföldi és Kínában előállított technológiák is.

Az egyik talán legnépszerűbb, az IBM által kifejlesztett Watson for Oncology egy onkológiai diagnosztikát segítő program, ami a beteg adatai és nagy mennyiségű szakirodalom kiértékelése alapján adja meg a legcélszerűbb kezelési tervet akár pár másodperc alatt, az orvosoknak átlagosan szükséges tíz perccel szemben.[xvi] A döntés, azonban a Watson használata mellett is az orvos kezében van. A Kínában egyre növekvő rákos megbetegedések szempontjából hatalmas segítséget jelent egy ilyen tanuló rendszer használata, ami nemcsak a rák kezelésében szükséges testreszabott és bizonyítékokra alapozott stratégiát képes kialakítani, de idővel csak egyre hatékonyabban teszi azt.[xvii]

A Shanghaiban működő nagymúltú Ruijin kórház saját tapasztalatai alapján a Watson az esetek körülbelül kilencven százalékában azonos eredményre jutott, mint a legképzettebb onkológusaik, tehát jelen állapotában egy kevéssel, de elmarad a szakemberek mögött. Sun Jing a kórház sebésze egy szótárhoz hasonlította a technológiát, ezáltal hasznossága az orvosok továbbképzésében is tagadhatatlan. A Watson azonban nem olcsó, Kínában ezer USA dollárba kerül egy lekérdezés és jelenleg nem fedezik a költségeit a biztosítók. Akadályt jelent ezentúl, hogy ezek a külföldi fejlesztésű technológiák gyakran kerülnek szembe akadályokkal, mikor a kínai adatbázisokhoz akarnának hozzáférni, így működésük nem lehet elég hatékony. Bár zajlik a technológiának a kínai elvárások szerinti alakítása, jelenlegi állapotában gyakran Kínában nem is elérhető gyógyszereket javasol a betegeinek.[xviii] Ettől függetlenül továbbra is terjed alkalmazása, már ötven kórházban megtalálható, további háromszázban pedig tervezik bevezetését.[xix]

A kínai fejlesztésű Airdoc a szintén kínai keresőmotorral a Sogouval együttműködve dolgozott ki egy ingyenes bőr-szűrő felületet. A Sogou oldalon az „anyajegy” vagy „sötét folt” keresőszavak felajánlják az Airdoc oldalának megtekintését, ahol a bőrelváltozásokról feltöltött saját fotó alapján kaphatnak melanóma-diagnózist az érdeklődők. Az eredmény hitelességét biztosítandó az Airdoc a Kínai orvosi tudományok akadémiájának pekingi kórházában dolgozó szakértőivel együttműködve alkotja meg a diagnózist.[xx]

Ennél sokkal egyszerűbb feladatokat is egyre gyakrabban bíznak “robotokra”, például a pekingi fejlesztésű Xiaoqiao-ra, ami az egészségügy területén belül kórházi recepciósként, de gyógyszertárosként is alkalmazható (sok más egyéb szakma mellett). A gyártó weboldalán található leírás szerint a Xiaoqiao az első öntanuló, beszélő robot patikus, képes diagnózist adni, gyógyszert választani emellett pedig arc és ujjlenyomat felismerésre is képes. [xxi] Recepciósként a patikus robot üdvözli a kórházba belépő pácienseket, majd regisztrálja azokat és elirányítja a legalkalmasabb osztályra, vagy orvoshoz, ezzel pedig szintén hatékonyan tud enyhíteni a kórházi dolgozók terhein.

A robot doktorok mellett szól még az is, hogy a Yimi kutatóintézet felmérése szerint Kínában ötből egy orvost ért már testi bántalmazás, míg ötből négyet szóbeli bántalmazás! A kutatás szerint a leggyakrabban a bizalmatlanság és a kommunikáció hiánya vezet konfliktusokhoz – a páciens nem érti az orvos döntéshozatalát, annak pedig nincs ideje elmagyarázni azt. Míg nevetségesnek hangozhat a helyzet megoldására robotok alkalmazása, akikkel nem tudnak összeverekedni a betegek, az valós szempont lehet, hogy a gépek pár másodperc alatt elkészített diagnózisát felhasználva, az orvosoknak több ideje jut a kommunikációra, a betegek pedig kézhez kapják akár a Watson által elkészített részletes jelentést a javasolt kezelési módokról, az azok mögötti okokról, a túlélési esélyeikről és a lehetséges mellékhatásokról is.[xxii]

Konklúzió

Kína vezetése felismerte a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, különösen annak saját gazdaságuk és társadalmuk számára fontos aspektusait, ezért egyre határozottabban támogatja a technológia orvoslásban való alkalmazását is. Egyre növekszik mind a témával foglalkozó kínai szakemberek, mind az általuk megjelentetett tudományos munkák száma. A Yiou Intelligence think tank felmérése szerint több mint 18 milliárd yuannyi egészségügyi finanszírozás jutott az ezen a területen dolgozó 104 startupnak, csak 2017 első felében.[xxiii]

Az egészségügy pedig egyértelműen fejlesztésre szorul. Kína belső területei jelentős orvoshiányban szenvednek, ezeken a területeken még az alulképzett mezítlábas orvosok sem tudnak érdemben enyhíteni a problémákon. Emellett pedig Kína társadalmának elöregedése egyike azoknak a gyakran emlegetett indokoknak, ami a pesszimista elemzők szerint az ország gazdasági fejlődésének a közeljövőbeli leállását, vagy akár még komolyabb krízist okozhatnak. Az idős emberek számának megnövekedésére viszont jelen állapotában biztosan nem áll készen a kínai egészségügy.

Ahogy Ray Zhang, az Airdoc vezérigazgatója elmondta, a mesterséges intelligenciával dolgozó különböző eszközök számos módon segíthetik az orvosok munkáját: a diagnosztizáló szolgáltatások segíthetnek a problémák korai felismerésébe és a kockázatok felmérésében, míg az adatok digitalizációja jelentősen meggyorsítja azok elérését és kielemzését is a kórházak számára. Az AI használata lecsökkentheti a gyógykészítmények előállításának költségeit, a viselhető egészség és fitnesz eszközök pedig állapotfelmérésre és a betegségek előjelzésére illetve korai felismerésére adnak lehetőségek, csak hogy néhányat soroljunk fel.[xxiv]

Az, hogy a mesterséges intelligencia az orvosok segítségére lehet, szinte univerzálisan elfogadott. Az pedig, hogy a jövőben esetlegesen teljes mértékben felválthatja az orvosokat az emberek gyógyításában, egyesek szerint elképzelhető, bár a Ruijin kórház igazgató helyettese Hu Weiguo megfogalmazása jól rávilágít a technológia jelenlegi felhasználására. „A Watson olyan, mint egy navigációs program. Lehet, hogy a leggyorsabb útvonalat adja meg, de nem biztos, hogy az megfelel az utazó érzelmi igényeinek. Egy kis kitérő szép tájakra vezethet el.”[xxv]

Szerző: Maráczi Fanni

Források

„21 Hospitals Across China to Adopt Watson for Oncology”. CTB10, 2016. augusztus 11. https://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/50346.wss.

AI, Airdoc. „Airdoc CEO Ray Zhang: 7 Opportunities in AI Medical Health”. Medium (blog), 2017. június 9. https://medium.com/@airdoc/airdoc-ray-zhang-7-opportunities-in-ai-medical-health-56dfe02fc752.

———. „Airdoc Helps Users Identify Melanoma Online”. Airdoc AI (blog), 2017. június 7. https://medium.com/@airdoc/airdoc-collaborates-with-concord-dermatology-hospital-to-identify-melanoma-online-through-sogou-30bf83d8c221.

„Artificial Intelligence: the doctors Chinese patients can’t beat up”. South China Morning Post. Elérés 2018. április 17. http://www.scmp.com/week-asia/business/article/2113455/artificial-intelligence-doctors-chinese-patients-cant-beat.

Barton, Dominic, Jonathan Woetzel, Jeongmin Seong, és Qinzheng Tian. „DISCUSSION PAPER PRESENTED AT THE 2017 CHINA DEVELOPMENT FORUM”, é. n., 20.

„China Has Largest Number of Obese Children in World, Says Study”. South China Morning Post, 2017. június 13. http://www.scmp.com/news/china/society/article/2098042/china-has-largest-number-obese-children-world-says-study.

„China’s AI Industry Has This One Huge Advantage over the US”. South China Morning Post, 2017. július 23. http://www.scmp.com/business/article/2103791/chinas-ai-industry-has-one-huge-advantage-over-us.

„China’s Healthcare System – Overview and Quality Improvements – Tillväxtanalys”. Text. Elérés 2018. április 24. http://www.tillvaxtanalys.se/in-english/publications/direct-response/direct-response/2013-05-20-chinas-healthcare-system—–overview-and-quality-improvements.html.

„China’s Next Debt Bomb Is an Aging Population – Bloomberg”. Elérés 2018. április 24. https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-02-05/china-s-next-debt-bomb-is-an-aging-population.

Churchill, Owen. „China’s AI Dreams”. News. Nature, 2018. január 17. https://doi.org/10.1038/d41586-018-00539-y.

„Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?” Elérés 2018. április 17. http://www.sixthtone.com/news/1001462/could-ai-be-the-cure-for-chinas-medical-crisis%3F#.

„Ex-Google Executive Opens a School for AI, With China’s Help”. WIRED. Elérés 2018. április 17. https://www.wired.com/story/ex-google-executive-opens-a-school-for-ai-with-chinas-help/.

„Invest in Chengdu | Home”. Elérés 2018. április 24. http://www.investinchengdu.com/.

„Nation to promote Internet Plus healthcare”. Elérés 2018. április 19. http://english.gov.cn/premier/news/2018/04/12/content_281476109872514.htm.

„Overwork, High Turnover Strain Family Doc Scheme”. Elérés 2018. április 18. http://www.sixthtone.com/news/1632/overwork%2C-high-turnover-strain-family-doc-scheme.

Wee, Sui-Lee, és Paul Mozur. „Amazon Wants to Disrupt Health Care in America. In China, Tech Giants Already Have.” The New York Times, 2018. január 31., szak. Technology. https://www.nytimes.com/2018/01/31/technology/amazon-china-health-care-ai.html.

„WPRO | Rate of diabetes in China “explosive””. WPRO. Elérés 2018. április 24. http://www.wpro.who.int/china/mediacentre/releases/2016/20160406/en/.

„北京小乔机器人科技发展有限公司”. Elérés 2018. április 17. http://www.xiaoqiaorobot.com/xiaoqiao_doctor.html.

[i] Owen Churchill, “China’s AI Dreams,” News, Nature, January 17, 2018, http://www.nature.com/articles/d41586-018-00539-y.

[ii] „China’s AI Industry Has This One Huge Advantage over the US”, South China Morning Post, 2017. július 23., http://www.scmp.com/business/article/2103791/chinas-ai-industry-has-one-huge-advantage-over-us.

[iii] „China’s AI Industry Has This One Huge Advantage over the US”.

[iv] Dominic Barton és mtsai., „DISCUSSION PAPER PRESENTED AT THE 2017 CHINA DEVELOPMENT FORUM”, é. n., 20.

[v] „Ex-Google Executive Opens a School for AI, With China’s Help”, WIRED, elérés 2018. április 17., https://www.wired.com/story/ex-google-executive-opens-a-school-for-ai-with-chinas-help/.

[vi] „China’s Healthcare System – Overview and Quality Improvements – Tillväxtanalys”, text, elérés 2018. április 24., http://www.tillvaxtanalys.se/in-english/publications/direct-response/direct-response/2013-05-20-chinas-healthcare-system—–overview-and-quality-improvements.html.

[vii] „Invest in Chengdu | Home”, elérés 2018. április 24., http://www.investinchengdu.com/.

[viii] „Artificial Intelligence: the doctors Chinese patients can’t beat up”, South China Morning Post, elérés 2018. április 17., http://www.scmp.com/week-asia/business/article/2113455/artificial-intelligence-doctors-chinese-patients-cant-beat.

[ix] „China Has Largest Number of Obese Children in World, Says Study”, South China Morning Post, 2017. június 13., http://www.scmp.com/news/china/society/article/2098042/china-has-largest-number-obese-children-world-says-study.

[x] „WPRO | Rate of diabetes in China “explosive””, WPRO, elérés 2018. április 24., http://www.wpro.who.int/china/mediacentre/releases/2016/20160406/en/.

[xi] „China’s Next Debt Bomb Is an Aging Population – Bloomberg”, elérés 2018. április 24., https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-02-05/china-s-next-debt-bomb-is-an-aging-population.

[xii] „Overwork, High Turnover Strain Family Doc Scheme”, elérés 2018. április 18., http://www.sixthtone.com/news/1632/overwork%2C-high-turnover-strain-family-doc-scheme.

[xiii] „Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?”, elérés 2018. április 17., http://www.sixthtone.com/news/1001462/could-ai-be-the-cure-for-chinas-medical-crisis%3F#.

[xiv] Sui-Lee Wee és Paul Mozur, „Amazon Wants to Disrupt Health Care in America. In China, Tech Giants Already Have.”, The New York Times, 2018. január 31., szak. Technology, https://www.nytimes.com/2018/01/31/technology/amazon-china-health-care-ai.html.

[xv] „Nation to promote Internet Plus healthcare”, elérés 2018. április 19., http://english.gov.cn/premier/news/2018/04/12/content_281476109872514.htm.

[xvi] „Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?”

[xvii] „21 Hospitals Across China to Adopt Watson for Oncology”, CTB10, 2016. augusztus 11., https://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/50346.wss.

[xviii] „Artificial Intelligence”.

[xix] „Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?”

[xx] Airdoc AI, „Airdoc Helps Users Identify Melanoma Online”, Airdoc AI (blog), 2017. június 7., https://medium.com/@airdoc/airdoc-collaborates-with-concord-dermatology-hospital-to-identify-melanoma-online-through-sogou-30bf83d8c221.

[xxi] „北京小乔机器人科技发展有限公司”, elérés 2018. április 17., http://www.xiaoqiaorobot.com/xiaoqiao_doctor.html.

[xxii] „Artificial Intelligence”.

[xxiii] „Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?”

[xxiv] Airdoc AI, „Airdoc CEO Ray Zhang: 7 Opportunities in AI Medical Health”, Medium (blog), 2017. június 9., https://medium.com/@airdoc/airdoc-ray-zhang-7-opportunities-in-ai-medical-health-56dfe02fc752.

[xxv] „Could AI Be the Cure for China’s Medical Crisis?”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: