Technológiai víziók – 2050

A technológiai fejlődés az emberi történelemben töretlen folyamat, azonban a 20. század második felétől minden eddiginél gyorsabb változások szemtanúi vagyunk. Azzal szinte minden kutató egyetért, hogy az innovációk felgyorsulása nem fog megállni, sőt inkább egyre nagyobb mértékű fokozódását jósolják. Ezért talán a technológiai változásokat a legnehezebb előre jelezni, hiszen szinte biztosan létezni fognak 2050-ben olyan megoldások, melyeknek ma még semmilyen előjelét nem tapasztaljuk, azonban vannak olyan fejlesztések, amelyek ma még talán nem működnek, legalábbis nem olyan hatékonysággal, ami miatt elterjedhetnének, ez azonban vélhetően harmincéves viszonylatban változni fog. Az elemzés elsősorban ezekre a kulcsterületekre fókuszál.

Orvostudomány/Biotechnológia

Várhatóan a jövőben jelentősen csökkenni fog a gyermekhalandóság. Már 1990-2012 között is nagy csökkenés zajlott le, 90 ezrelékről 48 ezrelékre, ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, akár 31 ezrelékre is, áll a Copenhagen Consensus Center értékelésében. A legdrámaibb csökkenés (köszönhetően elsősorban a ma még igen magas értékeknek) Afrikában várható.[i]

A Business Insider szerint, a jelenlegi orvostudományi trendek figyelembevételével 2050-re várhatóan számos jelenlegi megbetegedésre rendelkezésre fog már állni a gyógymód vagy védőoltás. Jobban megismerjük az immunrendszerünk működését, a vírusokkal való kapcsolatát, gyógyítani fogjuk például az Alzheimer-kórt, kezelni tudjuk a rákot (például nanorészecskék bevetésével).[ii]

Az emberi agy komputerizálásával elérhetjük az „örök életet”. Az agykutatók, neurobiológusok szerint ekkorra az emberi agy feltölthetővé válik majd a számítógépekbe, robottestben, vagy hologramként tehát elméletileg örökké tovább élhet a tudatunk.[iii] A technológia több futurológus szerint is rendelkezésre fog állni már 2050-ben, igaz, egyesek szerint ez ekkor még csak a leggazdagabbak kiváltsága lesz, 2075-2080 körül viszont már valóban rutineljárássá válhat.[iv]

Kutatások szintjén már ma is megjelennek a mesterséges szervek. Az őssejtek izolációjával lehetségessé vált bármilyen testi sejt rekonstruálása, a jövőben ezekkel szöveteket és szerveket is fel lehet építeni majd. Ennek kifejlesztése és tömeges alkalmazása már a belátható jövőben meg fog történni. A mesterséges testrészek elterjedésével a szervi hiányosságok már a múlté lesznek, ez jelentős előrelépést jelent, hiszen csak az USA-ban átlagosan naponta 18 fő hal meg szervátültetésre várakozva. A laborban növesztett szervek megoldást jelenthetnek erre a problémára, és 30 éves távlatban kilátásban van az erre irányuló technika kifejlesztése (hiszen már ma is tesztelnek ilyen szervátültetéseket).[v]

A genetikai tervezés lehetővé teszi a rendellenességek kiszűrését: 2050-ben már genetikailag tökéletes embereket „alkothatunk”, minden apró részletbe belenyúlva, kezdve a rossz fogaktól a magasság, hajszín, szemszín beállításán keresztül a látásig szinte minden területen. A genetikai módosítások támogatói szerint ez nem sokban különbözik attól, mint hogy a gyermekünket megtanítjuk valamilyen hangszeren játszani, hiszen mindkettő célja valamilyen képesség fejlesztése.[vi] A legtöbb orvostudományi áttöréssel és innovációval együtt ennek a tömeges elterjedését is inkább jogi és erkölcsi aggályok akadályozzák, mint a technológiai megvalósíthatóság.

Robotika/mesterséges intelligencia

Hans Moravec, a Carnegie Mellon University adjunktusa szerint nagyon magas szintű mesterséges intelligencia fog már a rendelkezésünkre állni. Már olyan szabadon mozgó robotok fejlesztését kutatják, melyek mind fizikai, mind intellektuális szempontból felülmúlják az embereket, és akár egész cégeket tudnak egyedül irányítani. Így az embereknek sokkal több ideje marad majd arra, hogy különböző társadalmi, rekreációs, vagy művészi tevékenységet folytassanak, hasonlóan a mai nyugdíjas, vagy tehetősebb réteghez.[vii]

Mesterséges intelligencia már ma is létezik, napi használatban, és nem is feltétlenül csak olyan példákra kell gondolni, mint az Apple Sirije, az IBM Watsonja, vagy a Google Now asszisztens, hanem egészen hétköznapi eszközökre is, mint például egy mosógép. Ma ugyanis egy megfelelő fejlesztésű elektronikával felszerelt mosógép már megközelíti az ember viselkedési szintjét, képes a saját maga által mért adatok alapján önálló helyzetfelismerésre, és a megfelelő válaszlépés kidolgozására (ez az úgynevezett Fuzzy-technológia, melynek lényege, hogy működés közben is képes korrigálni az eszköz, amennyiben az optimálistól való eltérést talál).[viii]

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó fogalom az úgynevezett gépi tanulás (machine learning), mely röviden azt jelenti, hogy egy rendszer képes minták alapján önállóan szabályszerűségeket/szabályokat felismerni, majd ez alapján döntést hozni. A gépi tanulás algoritmusainak alkalmazása elengedhetetlen lesz a vállalatok versenyképessége szempontjából. Már ma is számos területen alkalmazzák a technológiát, a spamdetekciótól kezdve a karakterfelismerésen keresztül a fotócímkézésig és különböző analitikai feladatok elvégzéséig (optimálisan nagy adattömegek – big data – elemzésekhez használható, tulajdonképpen ez is hívta életre a gépi tanulás iránti igényt). Az emberi agy működésének megértésével pedig mesterséges neurális hálózatok is létrehozhatók majd, ami újabb áttörést hoz a gépi tanulásban.[ix] Bill Joy, a Sun Microsystems vezető kutatója szerint végső soron ez az emberfeletti mesterséges intelligencia olyan exponenciális technológiai fejlődést hoz, mely gyakorlatilag véget vet az emberiség korának (ez az úgynevezett technológiai szingularitás).[x]

A legtöbb munkafolyamat már ma is automatizálható, a jövőben pedig még több minden az lesz. Roshe Vardi, a Rice University professzorának pesszimista előrejelzése szerint ez akár 50%-os munkanélküliséghez is vezethet a jövőben.[xi] Ami azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy jelentős mértékben átalakul majd emiatt a munkarend, a jövedelemszerzés, illetve szociális juttatások rendszere, az pedig egészen biztos, hogy a 2050-ben munkát vállalók nagy arányban olyan munkaköröket fognak betölteni, melyek ma még nem is léteznek. [xii]

Egy másik aspektus, hogy 2050-re a robotok valószínűsíthetően már képesek lesznek érzelmek kifejezésére, sőt, saját érzelmeik lesznek, értelmes beszélgetéseket lehet folytatni velük, sőt akár érzelmi alapú kapcsolat is kialakulhat emberek és robotok között, ami számos morális és egyéb kérdést felvet. A témáról David Levy nemzetközi sakkmester, a sakk kapcsán pedig a mesterséges intelligencia kutatásával behatóan foglalkozó kutató írt könyvet „Love and Sex with Robots” címmel.[xiii]

2050-re a 3D-nyomtatók beköltöznek az otthonainkba. 3D nyomtatás már az 1980-as évektől létezik, lényege, hogy háromdimenziós tárgyakat lehet létrehozni a segítségükkel digitális modellekből. Fő alkalmazásterülete ma a prototípus-készítés, de a technológia fejlődésével (ami az utóbbi években exponenciális tendenciát mutatott) ipari, orvosi vagy oktatási alkalmazásában hatalmas perspektíva van.  A 3D-nyomtatás lehetőségei gyakorlatilag végtelenek: például bármilyen ételt összeállíthatunk majd a segítségükkel, (ez a technológia már ma is létezik!)[xiv], megunt vagy elhasználódott ruháinkat újrahasználhatjuk, és újat nyomtathatunk belőlük[xv], de ipari felhasználása is sokrétű, teljes mértékben átformálhatja a gépgyártást (akár repülőgépet is lehet nyomtatni majd velük[xvi]).

Erőforrások

A WWF megújuló energiaforrásokról szóló tanulmánya szerint[xvii], ha eleget invesztálunk a megújuló erőforrások fejlesztésébe és kiépítésébe, szinte a teljes energiaellátásunkat képesek leszünk megújulókból fedezni – az energiaszektor üvegházhatású gázkibocsátását ezzel mintegy 80%-kal csökkentve. Ehhez azonban komoly erőfeszítésekre lenne szükség, és a felkészülést azonnal el kellene kezdeni. Ugyanakkor nem venne igénybe irreálisan nagy erőforrásokat, elég lenne a globális GDP 2%-a, és a már meglévő technológiákkal is kivitelezhető lenne a fejlesztés. A legnagyobb „energiaszolgáltatók” a nap és a szél lennének, emellett fontos erőforrássá lépnének elő az óceánok (hullámzásenergia), a biomassza, a geotermikus energia és vízerőművek szintén számottevő súlyt képviselnének. Ez azért is jelentős előrelépés lenne, mert a globális energiafogyasztás az évszázad közepére valószínűleg megduplázódik majd a jelenlegihez képest.[xviii]

Egyébként a földi bányászatot illetően a nyersanyagéhség a népesség növekedésével párhuzamosan várhatóan szintén növekedni fog, áll a World Economic Forum bányaiparról szóló 2050-es előrejelzésében: ez a mai 4-4,5 tonna/fő/éves globális igénnyel számolva 2050-re mintegy 50 milliárd tonnát jelent. A fenntartható bányászatra vonatkozóan is léteznek kutatások, illetve ajánlások.[xix] A bányászatban elsődleges szempont a környezet védelme, illetve a környezeti károk helyreállítása, a kitermelés intenzitásának növelése, a kitermelés hatékonyabbá tétele, a nyersanyagok újrahasználatának növelése (cirkularitás).[xx]

Űrtechnológia

2050-re a szükséges erőforrásaink jó részét már képesek leszünk akár az űrből is fedezni. Már jelenleg is folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy aszteroidákból, illetve a Holdról nyerjünk ki nyersanyagokat, ez sokat fejlődhet a jövőben (egyes szerzők a nagy földrajzi felfedezésekhez hasonítják az űrben meglévő erőforrások kiaknázásának jövőjét[xxi], vagy éppen űrbéli „aranylázként” aposztrofálják a lehetőségeket[xxii]). A NASA kutatói szerint 2050-re már lehetőség lesz egy település létesítésére a Holdon, ennek célja elsősorban a holdi ásványkincsek bányászatának ipari méretű beindítása lenne, emellett az ekkorra már általánossá váló űrturizmus lehetőségeit is bővítené. A stratégiai tervezés a NASA esetében egészen 2100-ig terjed.[xxiii]

Az űrutazásokra vonatkozóan a NASA jelenleg a Föld–Hold-kapcsolatra fókuszál, azonban reményeik szerint 2050-ig legalább egyszer lehetőség nyílik arra, hogy embert küldjenek a Marsra.[xxiv] Más szakértők még tovább mennek, szerintük ekkorra már a Marson is lesznek emberi települések.[xxv] A kormányzati törekvések mellett egyre inkább megjelennek a magánvállalkozások is az űriparban. Az Elon Musk vezette SpaceX már a 2020-as évekre tervez Mars-utazásokat, egész Mars-kolónia létrehozását is célul tűzte ki a cég, ezzel együtt az Amazon is kezd beszállni a 21. századi „űrversenybe”, mely egészen új perspektívákat jelenthet hosszútávon.[xxvi]

Közlekedés

Az autós közlekedés nagyságrendekkel biztonságosabb, egyszerűbb és tisztább lesz 2050-ben: az önvezető autók előretörése már napjainkban sem számít újdonságnak, a szakértők szerint pedig 2035-re már teljes egészében csak ilyen járművekkel fogunk közlekedni. Az önvezető járművek biztonságosabbak, hiszen segítségükkel elkerülhetők az emberi figyelmetlenségből fakadó balesetek. Csak az Egyesült Államokban emiatt 4,95 millióval kevesebb baleset, 30 ezerrel kevesebb halálozás lesz, valamint az ingázással töltött idő mintegy 4,8 milliárd órával kevesebb lesz. A balesetek, üzemanyagköltségek és termelési veszteség lefaragásából évi mintegy 500 milliárd dollár keletkezik a Milken Institute kutatása szerint[xxvii].

Az elektromos autók szintén általánossá válnak 2050-re, ez közel 30%-kal csökkenti majd a közúti széndioxid-kibocsátás mértékét, továbbá a technológia elterjedésével jelentősen csökken a kőolajfogyasztás is. A technológia fejlődésével öt tényező járul hozzá az elektromos autók helyzetének jelentős javulásához: az akkumulátorok előállítási költsége jelentősen csökkenni fog (már 2022-re valódi versenytársai lesznek a hagyományos autóknak a teljes életciklust tekintve); egyre hosszabb hatótávolságuk lesz, megfizethető áron; egyre jobban elterjednek az elektromos töltőállomások; maga az autóipar is jelentős forrásokat invesztál az elektromosautó-gyártásba, egyre több modell és típus jelenik majd meg; globális nyomás nehezedik az autógyártókra a károsanyag-kibocsátás csökkentése, illetve az olajtól való függőség oldására, írja Roland Hwang, az amerikai NRDC (Natural Resources Defense Council) energia- és közlekedési programjának igazgatója.[xxviii]

A nagysebességű vasutak fejlesztését többen is megcélozták már a közelmúltban, vélhetően 2050-re erre is találnak megoldást. Az egyik legígéretesebb terv az Elon Musk által közzétett Hyperloop, ami az ő megfogalmazása szerint tulajdonképpen egy új közlekedési módot jelentene, de leginkább a vasutak felépítésére hasonlít. Egy légritkított csőrendszerről van szó, ahol kapszulákban lehet utazni, akár több mint 1000 km/órás sebességgel. A prototípust San Francisco és Los Angeles között tervezték, ám egyelőre ez a fejlesztés a magas költségek és egyéb bizonytalansági faktorok miatt szünetel, illetve nem tudni pontosan, milyen fázisban tart, azonban megfelelő finanszírozási háttér mellett akár néhány éven belül megvalósítható lenne az elképzelés.[xxix]

Többen azt jósolják, a jövőben eljön a vasút „reneszánsza”, hiszen egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetkímélő közlekedési módok, a vasút pedig alkalmas nagy mennyiségű utast viszonylag gyorsan és kényelmesen szállítani károsanyag-kibocsátás nélkül. Az ARUP mérnöki tanácsadó cég 2050-es víziója szerint ezért főleg a fejlődő, gyorsan urbanizálódó ázsiai/afrikai régióban jelentős vasúti fejlesztések várhatók az elkövetkező évtizedekben.[xxx]

Kommunikáció/tömegtájékoztatás

Harish Shah szingapúri jövőkutató szerint 2050-ben már nem lesz szükség számítógépre a mai formájában, a képernyő, egér helyett egy összehajtható, rugalmas, zsebben is elférő eszközünk lesz csupán, mely áramforrást sem igényel, a testhőmérséklet működteti. Irányítása hangutasításokkal történik majd, és ezen az eszközön keresztül minden mást is irányíthatunk (az önvezető autónktól kezdve bármely okos eszközünket). „Képernyője” bárhova kivetíthető lesz, de akár közvetlenül a szemünkön keresztül is „láthatjuk”, kiterjesztett virtuális valóságként. Létezni fog egy átfogó közösségi hálózat, melyen keresztül bárkivel kommunikálhatunk a világon, a mainál lényegesen egyszerűbben (és ehhez nem kell már különböző jelszavakat, belépési azonosítókat sem megjegyezni).[xxxi] Sőt, adott esetben, ha a hangutasítások zavaróak lennének, lehetőség lesz eszközeink gondolati úton való irányítására is, úgynevezett idegrendszeri képalkotás (neuroimaging) segítségével, és ez bármennyire futurisztikusan is hangzik, egy már ma is létező technológia.[xxxii]

Jonathon Porritt környezetvédő (a The World We Made című könyv szerzője) előrejelzése szerint az internet a Föld minden zugát eléri: 2050-re mintegy nyolcmilliárd emberhez, az akkori lakosság 97,5%-ához eljut az internet[xxxiii]. Ma a lakosság mintegy 40%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, a felhasználók mintegy 68%-a a fejlett országokból, 32%-a a fejlődő országokból érkezik. Ez nagyjából 2,85 milliárd főt jelent. Az MIT kollektív intelligenciájával foglalkozó központja szerint az online terjeszkedés a modern világtörténelem egyik legnagyobb innovációját jelenti, számos lehetőséget nyitva meg az emberiség számára, egyfajta kollektív tudatot képezve (ám a mainál sokkal előrehaladottabb mértékben).[xxxiv]

Az internet hatása egyre közvetlenebb lesz a hagyományos médiatermékekre. 2010 óta 2015-ben csökkent legnagyobb mértékben a folyóiratok példányszáma, ezzel együtt a digitális terjesztés egyre nagyobb növekedést mutat. Bradley Wilson, a Midwestern State University professzora szerint, ha a nyomtatott folyóiratok példányszámának esése a jelenlegi trendet követi, 2050-re teljesen megszűnhetnek.[xxxv]

A fordítási technológia fejlődésével eltűnnek a nyelvi akadályok: 2050-re már az automatikus szimultán fordítás válik alapértelmezetté a világban. Képesek leszünk idegen nyelven beszélni csupán egy speciális szemüveg, illetve egy mobilapplikáció segítségével (a szemüvegen megjelenik a szöveg, mint egy filmfelirat), vagy egyéb eszközök segítségével. Ezek a technológiák kezdetleges formában (tesztverzióban) már ma is léteznek[xxxvi], 2050-re várhatóan sikerül tökéletesíteni őket.[xxxvii]

Szoros összefüggésben a számítástechnika, illetve az internet adta lehetőségek bővülésével, valamint a mesterséges intelligencia terjedésével, a virtuális, vagy kiterjesztett valóság térnyerése is egyre inkább átszövi majd mindennapjainkat, és jelentősen átformálja szokásainkat. Többek között lehetőséget teremt, hogy anélkül „járjunk” boltba, hogy ténylegesen kilépnénk a lakásból, így a bevásárlás virtuálisan is kivitelezhetővé válik. A termékeket virtuálisan ki tudjuk választani (ruhák esetén akár fel is próbálni), a kiszolgálást mesterséges intelligencia végezheti valódi eladók helyett, a kiszállítás pedig drónok segítségével történne, vázolja az Engineering UK The Future of Shopping című kutatási jelentése a lehetséges jövőképet.[xxxviii]

A technológia nem old meg mindent

Bár számos pozitív fejlemény várható, bizonyos folyamatok aggasztó jövőképet mutatnak, mint például a globális klímaváltozás. Ennek következményei várhatóan súlyosbodnak 2050-re, és kérdés, hogy ebben megoldást nyújtanak-e majd az addigra elért technológiai vívmányok:

  • várhatóan emberek százmillióinak kell elhagynia otthonát;
  • a Dengue-láz és a malária akár az USA-ban is szedhet már áldozatokat a melegebb és csapadékosabb nyarak miatt;
  • a bozót/erdőtüzek lényegesen nagyobb területeket fognak érinteni (2100-ra akár nyolcszor akkora területeket, mint 2010-ben);
  • a világ népességének további 8%-át érinti még a vízhiány ekkor is;
  • 10-20%-kal intenzívebb pusztítást végeznek majd a hurrikánok a jelenlegihez képest;
  • milliókat érint a part menti városok lehetséges tengerelöntése;
  • veszélybe kerül a búza- és kukoricatermelés;
  • veszélybe kerül a zátonyok és számos sziget élővilága;
  • az aszállyal fenyegetett területek még nagyobb kockázatnak lesznek kitéve;
  • a nagy bortermelő vidékek 63%-a kerül veszélybe.[xxxix]

[i] Jamison, D. T., Jha, P., Malhotra, V., Verguet, S (2011). The 20th Century Transformation of Human Health: Its Magnitude and Value. Assessment Paper, Copenhagen Consensus on Human Challenges. http://www.copenhagenconsensus.com/sites/default/files/health.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.16.)

[ii] Business Insider: 15 Ways The World Will Be Awesome In 2050 – We’ll have vaccines and cures for many diseases. http://www.businessinsider.com/the-world-in-2050-2014-6#well-have-vaccines-and-cures-for-many-diseases-2 (letöltés időpontja: 2017.01.30.)

[iii] Piore, A. (2014). The Neuroscientist Who Wants To Upload Humanity To a Computer. http://www.popsci.com/article/science/neuroscientist-who-wants-upload-humanity-computer (letöltés időpontja: 2017.01.16.)

[iv] Smith, D. (2005). 2050 – and immortality is within our grasp. https://www.theguardian.com/science/2005/may/22/theobserver.technology (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[v] Sterbenz, Ch., Adwar, C, Fuchs, E. (2014). 15 Ways The World Will Be Awesome In 2050 – Artificial body parts could make organ shortages a thing of the past. http://www.businessinsider.com/the-world-in-2050-2014-6#artificial-body-parts-could-make-organ-shortages-a-thing-of-the-past-12 (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[vi] Parry, W. (2013). Designing Life: Should Babies Be Genetically Engineered? http://www.livescience.com/27206-genetic-engineering-babies-debate.html (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[vii] Moravec, H. (2009). Rise of the Robots – The Future of Artifical Intelligence. https://www.scientificamerican.com/article/rise-of-the-robots/ (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[viii] Tóth, A. (2016). Alternatívák a 2050-es évekre: A technikai fejlődés hatása a társadalomra – A 2050-re kialakított alternatívák… In: Opus et Educatio, 3 évf. 4. szám. pp. 413-421. http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/37/24 (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[ix] Future History of Machine Learning: A 25-Year Looking Forward. http://www.information-management.com/gallery/future-history-of-machine-learning-a-25-year-look-forward-10030401-1.html (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[x] Joy, B. (2000). Why the Future Doesn’t Need Us. In: Wired, 2000/04. https://www.wired.com/2000/04/joy-2/ (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xi] Knapton, S. (2016). Robots will take over most jobs within 30 years, experts warn. http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/12155808/Robots-will-take-over-most-jobs-within-30-years-experts-warn.html (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xii] Geere, D. (2016). Artificial intelligence: Ten things you need to know about the future of AI. http://www.alphr.com/science/1002792/artificial-intelligence-ten-things-you-need-to-know-about-the-future-of-ai (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xiii] Levy, D. (2008). Love and Sex with Robots: The Evolution of Human-Robot Relationships. Harper-Collins Publishers Ltd., London.

[xiv] Palmer, L. (2014). 3-D food printers hit home. http://futurefood2050.com/3-d-printers-hit-home/ (letöltés időpontja: 2017.01.19.)

[xv] Brooks, R. (2013). 3D Printing Clothes At Home Could Be A Reality By 2050. http://www.psfk.com/2013/03/3d-printed-clothes.html (letöltés időpontja: 2017.01.19.)

[xvi] Holmes, K. (2012). 3D Printed Planes Could Be With Us By 2050. http://thecreatorsproject.vice.com/blog/3d-printed-planes-could-be-with-us-by-2050 (letöltés időpontja: 2017.01.19.)

[xvii] Forrás: WWF-Ecofys-OMA (2011). The Energy Report: 100% Renewable Energy by 2050. https://www.wwf.or.jp/activities/lib/pdf_climate/green-energy/WWF_EnergyVisionReport.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xviii] Conca, J. (2012). What Is Our Energy Future? http://www.forbes.com/sites/jamesconca/2012/05/13/what-is-our-energy-future/#79928bc06871 (letöltés időpontja: 2017.01.18.)

[xix] Ghose, Ak. K. (2009). Technology vision 2050 for sustainable mining. In: Procedia Earth and Planetary Science vol.1/1. September 2009. pp. 2-6. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1878522009000046 (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xx] World Economic Forum. (2015). Mining & Metals in a Sustainable World 2050. Industry Agenda. http://www3.weforum.org/docs/WEF_MM_Sustainable_World_2050_report_2015.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxi] Marquez, P. (2016). The Second Age Of Exploration Has Begun… In Space. http://www.planetaryresources.com/2016/11/the-second-age-of-exploration-has-begun-in-space/ (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxii] Tynan, D. (2016). Galactic Gold Rush: The Tech Companies Aiming to Make Space Mining a Reality. https://www.theguardian.com/science/2016/dec/06/space-mining-moon-asteroids-tech-companies (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxiii] Scott, D. W. et al. (2015). Germinating the 2050 Cis-Lunar Econosphere. https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20150006953.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxiv] Burgess, M. (2015). By 2050, The Earth-Moon Region Could Be a Settled, Commercial Haven: NASA Researchers. http://factor-tech.com/health-augmentation/25303-viruses-like-hiv-may-have-followed-us-from-the-sea-to-the-land/ (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxv] O’Callaghan, J. (2013). By 2050 we’ll have colonies and habitats on the surface of Mars’ – An interview with asteroid miner Chris Lewicki. https://www.spaceanswers.com/futuretech/by-2050-well-have-colonies-and-habitats-on-the-surface-of-mars-an-interview-with-asteroid-miner-chris-lewicki/ (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxvi] Interplanetary settlement – The world is not enough. In: The Economist, 2016.10.01. http://www.economist.com/news/science-and-technology/21707915-elon-musk-envisages-human-colony-mars-he-will-have-his-work-cut-out (letöltés időpontja: 2017.01.30.)

[xxvii] Milken Institute (2014). Look, Ma, No Hands! The Future of Cars. http://assets1c.milkeninstitute.org/assets/Events/Conferences/GlobalConference/2014/Slide/GC14-4915.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxviii] Hwang, R. (2016). Future of Electric Vehicles is Bright. https://www.nrdc.org/experts/roland-hwang/future-electric-vehicles-bright (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxix] SpaceX: Hyperloop Alpha: Hyperloop Preliminary Design Study. 2013.08.12. http://www.spacex.com/sites/spacex/files/hyperloop_alpha.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.31.)

[xxx] ARUP (2015). Future of Rail 2050. http://www.arup.com/~/media/Publications/Files/Publications/F/Arup_Future_of_Rail_2050.ashx (letöltés időpontja: 2017.01.31.)

[xxxi] Shah, H. (2012). Communication in 2050. http://visioning2050.blogspot.hu/2012/11/communication-in-2050.html (letöltés időpontja: 2017.01.18.)

[xxxii] Shah, K. (2013). 2050: The Age of Voiceless Conversations. http://indiafuturesociety.org/2050-the-age-of-voiceless-conversations/ (letöltés időpontja: 2017.01.18.)

[xxxiii] Porritt, J. (2013). The World We Made. Phaidon Press Ltd. London

[xxxiv] Forrás: MIT, Center for Collective Intelligence. http://cci.mit.edu (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxxv] Wilson, B. (2011). Newspaper Will Cease to Exist by 2050, Data Shows. http://bradleywilsononline.net/from-bradley/newspapers-will-cease-to-exist-by-2050-data-shows (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxxvi] Eadicicco, L. (2014). How Microsoft Created Its ’Star Trek’ Voice Translator For Skype. http://www.businessinsider.com/microsoft-skype-real-time-voie-translator-2014-5 (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxxvii] The Economist (2013). Conquering Babel. http://www.economist.com/news/science-and-technology/21569014-simultaneous-translation-computer-getting-closer-conquering-babel (letöltés időpontja: 2017.01.17.)

[xxxviii] EngineeringUK (2016). The Future of Shopping – A collection of inspiring thoughts and predictions from some of the UK’s hottest engineers. https://www.thebigbangfair.co.uk/media/49557/the-future-of-shopping-compendium-final.pdf (letöltés időpontja: 2017.01.30.)

[xxxix] Baehr, L. (2014). 22 Devastating Effects Of Climate Change. http://www.businessinsider.com/effects-of-climate-change-2014-6 (letöltés időpontja: 2017.01.19.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: