Indonézia és az illegális halászat problémája

Indonézia számára az illegális halászat visszaszorítása komoly kihívás, amelyre a múltban nem sikerült megoldást találni. Joko Widodo indonéz elnök a reformok részeként 2014-ben rendelte el az illegális halászatot folytató külföldi hajók elsüllyesztését, amely intézkedéstől komoly gazdasági eredményeket is várt. Noha lépését számos kritika érte, vitathatatlan, hogy Indonézia globális szinten is az illegális halászat elleni küzdelem élharcosa lett.

Joko Widodo „Jokowi” indonéz elnök 2014 októberi hivatalba lépését követően kíméletlen harcot hirdetett, az elsősorban külföldi halászok által indonéz vizeken elkövetett illegális halászat ellen. Az indonéz kormány szerint az illegális halászat évi több mint 20 mrd. dolláros veszteséget eredményez az országnak[1] ezért annak visszaszorítására minden eszközt igénybe kell venni, beleértve a lefoglalt hajók megsemmisítését is. Ennek következtében, 2017 végéig már több mint 300 külföldi (főleg délkelet-ázsiai) halászhajót süllyesztett el az indonéz haditengerészet.[2]

Az eljárás jogi szempontból ugyan törvényesnek minősül, ráadásul hasonló módszereket több környékbeli ország is alkalmaz, mindazonáltal Indonézia nyilvánosan is képviselt „süllyeszd el a hajókat” politikája ellentmondásos megítélés alá esik. Egyes vélemények szerint Jokowi elnök intézkedései hátrányosan érintik az ország külkapcsolatait és Indonézia ASEAN-ban betöltött pozícióját, míg mások szerint az indonéz kormány határozottsága, kitartása végre elindíthatja azt a gazdasági fejlődést, amely hosszú távon a kedvező gazdasági mutatók mellett a lakosság életkörülményeinek javulását is eredményezi.

Az indonéz felségvizeken tevékenykedő külföldi illegális halászok főbb útvonalai (forrás: https://www.slideshare.net/ajisularso/penegakan-hukum-di-zee)

Az illegális halászat gazdasági jelentősége

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, amely több mint 17000 szigetből áll. Partvonala hossza több mint 95000 km, az exkluzív gazdasági zónájába tartozó tengerrész pedig 2,7 millió négyzetkilométer.[3] Indonézia tengerei 8500 halfajnak, 950 korallfajnak és 555 hínárfajnak adnak otthont, kivételes biológiai sokszínűséget kölcsönözve a régiónak.[4] Az ENSZ adatai szerint Indonézia a világon a második a halászati termékek előállításában,[5] a szigetország kék gazdasága 2016-ban a GDP 6,7%-át biztosította, miközben megközelítően 100 millió embert foglalkoztatott.[6]

Indonézia számára a halászati szektor a fejlődés húzóágazata lehetne, de a múltban ezt a potenciált korántsem sikerült megfelelően kihasználni. A tőkehiány miatt a halászok nagy része ma is a szegénységi küszöb alatt él, a halászat termelékenysége stagnál, az infrastrukturális fejlesztések elmaradtak. Az állam, pénzügyi források hiányában képtelen volt a partmenti régiók fejlődését előmozdítani, ezzel párhuzamosan meggátolni a külföldi halászok illegális térnyerését. Egyes számítások szerint 1970-től (Indonézia ekkor nyitotta meg a halászati szektort a külföldi befektetők előtt) 30 éven keresztül több mint 209 mrd dollár veszteség érte az indonéz államot, az illegális halászatból fakadóan.[7] 2014-ben Jokowi elnök már úgy számolt, hogy mivel naponta megközelítően 5000 külföldi halászhajó tevékenykedik illegálisan indonéz vizeken, ez évi 20 mrd dolláros bevételkiesést okoz az államnak.[8] Nyilvánvalóan az illegális halászat negatív hatásai többféleképpen is érintik a nemzetgazdaságot, hiszen a környezetkárosítás mellett a társadalmi feszültségek növekedését is eredményezi egyes régiókban.

Jokowi elnök politikája

A kék gazdaság fejlesztésének a koncepcióját még Susilo Banbang Yudhoyono elnök dolgozta ki és elsőként a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ konferencián Rio de Janeiro-ban hozta nyilvánosságra 2012-ben. Ennek lényegi elemét a tengerhez és a halászathoz kötődő gazdasági szektor fejlesztésének támogatása alkotta, a fenntartható fejlődés kívánalmainak figyelembevétele mellett.[9]

Jokowi elnök hatalomra kerülését követően nagyszabású stratégiai víziójában Indonéziát egy olyan „globális tengeri támaszponttá” kívánta változtatni, amely földrajzi pozíciójából fakadóan igazi középpontja lehet az indiai-óceáni és a csendes-óceáni tengerészeti aktivitásnak. Stratégiai értelemben a regionális tengeri hatalommá válás érdekében az indonéz haditengerészet fejlesztését célozta meg, miközben gazdasági téren, felkarolva a korábbi kék gazdaságról szóló terveket, az összekapcsolhatóság növelését, az infrastrukturális beruházások támogatását és a part menti régiók fejlesztését részesítette előnyben.[10] Az indonéz tengeri politikáról szóló, 2017 márciusában kiadott elnöki rendeletben a kék gazdaság szintén hangsúlyt kapott, miközben a tengeri biztonság megerősítése és az élővilág védelme is prioritásra tett szert.[11]

Az illegális halászattal kapcsolatban az államfő a kezdetektől kemény fellépést ígért. Mivel a környező országokkal folytatott tárgyalások évek alatt sem vezettek eredményre, továbbá az ASEAN ez irányú rendelkezéseinek sem sikerült érvényt szerezni, Jokowi engedélyezte a lefoglalt külföldi halászhajók nyilvános elsüllyesztését.[12] Az elnök máig szilárdan kitart álláspontja mellett, az illegális halászattal szembeni küzdelem fokozását a sikeres gazdaságpolitikája előfeltételének is tartja.

Az indonéz kormány intézkedései

Annak ellenére, hogy a médiában a külföldi halászhajók elsüllyesztése kapta a legnagyobb figyelmet, valójában ez csupán egy részét jelenti annak az intézkedéssorozatnak, amelyet az indonéz kormány dolgozott ki a tengeri élővilág és a fenntartható halászat védelme érdekében.

Jokowi elnökhöz hasonlóan a halászati és tengeri ügyek minisztere Susi Pudjiastuti szintén teljes mértékben elkötelezte magát a reformok mellett, így azok eredményessége nagymértékben az ő érdemeinek is tekinthető.[13]

Susi Pudjiastuti, az indonéz halászati és tengeri ügyek minisztere. (forrás: http://aribicara.com/wp-content/uploads/2014/10/Susi-Pudjiastuti.jpg)

 A 2014-2015-ös év még nagyrészt a reformok jogi és közigazgatási hátterének a megteremtését szolgálták, melynek során az érintett állami szervek (pl. haditengerészet, parti őrség stb.) hatékony együttműködésének biztosítása volt a fő cél.[14] Ezzel párhuzamosan 2014 novemberében Pudjiastuti miniszteri rendeletben hirdetett egy éves moratóriumot a 30 tonnánál nagyobb külföldi építésű halászhajókra. A kormány ezalatt felülvizsgálta a számukra korábban kiadott engedélyeket, a lajstromból törölt hajókat aztán a határidő lejárta után távozásra szólította fel az indonéz vizekről. Néhány nappal később a miniszter teljes tilalmat rendelt el a halászhajók rakományainak átrakodását illetően a nyílt tengeren, mivel ez az eljárás nagyban nehezíti a rakomány pontos származásának meghatározását és növeli az illegális tevékenység leplezésének esélyeit.[15]

A moratóriumot követően a minisztérium mind az 1132 korábbi külföldi hajó indonéz vizeken való halászati tevékenységét vizsgálta meg, melynek során 100%-os törvénysértésre talált bizonyítékot, vagyis kisebb-nagyobb jogsértésre minden hajó esetében akadt példa.[16]

2014 és 2016 között az illegális halászat visszaszorítására a kormányzat két különítményt is létre hozott.[17] A miniszter alárendeltségébe tartozó különítmény feladata az illegális halászattal szembeni törvényes fellépés megfigyelése, a szükséges tapasztalatok levonása és értékelések elvégzése.[18] A másik különítmény közvetlenül az elnöknek tartozik felelősséggel, miközben az illegális halászatot folytatókkal szemben felhatalmazást kapott minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a hajók elsüllyesztését is. Az egység soraiba a haditengerészet és a partiőrség tagjai mellett, minisztériumi nyomozók, rendőrök, valamint ügyészek is beletartoznak.[19]

A hajók elsüllyesztése – amely 2014-től kezdve máig tart – csupán a fentebb említett intézkedések kiegészítését szolgálják, és önmagukban nem jelentenek újdonságot. A korábbiakhoz képest viszont ezen események sokkal nagyobb nyilvánosságot kaptak, hiszen a kormány célja a hasonló bűncselekményekkel szembeni elrettentés fenntartása.

A jogi háttér

Indonézia illegális halászattal szembeni küzdelmét a nemzetközi jog is támogatja, hiszen a térség országai több nemzetközi egyezményben is kötelezettséget vállaltak az előírások betartására. Az 1982-es ENSZ Konvenció a tengerek jogállásáról volt az első, amely foglalkozott az illegális halászat kérdésével, később az ENSZ több egyezményben is rögzítette álláspontját a fenntartható fejlődés elveivel összhangban.[20]

Konkrétan az illegális tevékenységet folytató halászhajók elsüllyesztésére az indonéz nemzeti törvények adnak felhatalmazást. A 2009. évi 45-ös törvény[21] 69. cikkelyének 4. paragrafusa értelmében, ha az ellenőrzést végző szerveknek „elegendő előzetes bizonyíték” áll a rendelkezésére a törvénysértésre vonatkozóan, akkor elsüllyeszthetik vagy felgyújthatják a külföldi hajót. Mivel azonban a törvény 76A cikkelye a cselekmény végrehajtását bírósági döntéshez köti, ez a későbbiekben ellentmondásos értelmezésre adott okot és meggátolta a törvényes eszközök maximális kihasználásának lehetőségét.[22]

Az illegális halászattal szembeni minél hatékonyabb nemzetközi fellépés érdekében, Jokowi kormánya már 2015-től az illegális halászat transznacionális szervezett bűncselekménnyé nyilvánítását szeretné elérni. Indonézia szerint ezzel a lépéssel más országok kormányai is könnyebben léphetnének fel a halászathoz kötődő törvénysértésekkel szemben, ráadásul ezáltal Jakarta politikája is nagyobb nemzetközi elfogadottságra tehetne szert.[23]

Az eredmények

Indonézia illegális halászattal szembeni kemény fellépése nem maradt eredménytelen. Az elmúlt 3 év következetes politikája – ennek részeként a több mint 300 külföldi hajó elsüllyesztése – után a törvénysértések száma mára jelentős csökkenést mutat. Ennek köszönhetően, Susi Pudjiastuti 2017 novemberében tett nyilatkozata szerint az indonéz haltermelés megduplázódott, évi 6 millió tonnáról 12 millió tonnára nőtt.[24]

Az eredmények azonban nem csupán gazdasági értelemben láthatóak, a környezetvédelem szempontjából legalább annyira jelentősek. Ezt támasztja alá, hogy 2017 tavaszán Susi Pudjiastuti miniszter, az indonéz tengeri ökoszisztéma megőrzése érdekében kifejtett munkájáért elnyerte az egyik legnagyobb nemzetközi presztízzsel bíró Peter Benchley óceán díjat.[25]

Vitathatatlan, hogy az illegális halászat elleni küzdelemben Indonézia globálisan is vezető szerepet vívott ki magának, az eredményeket pedig mára a külföld is elismeri.[26] Jokowi politikája – a kritikák ellenére – hosszú távon is hozzájárulhat ahhoz, hogy Indonézia „globális tengeri támaszponttá” váljon, egyúttal vezető szerepet töltsön be a régióban.

A „sokkterápia” árnyoldala

A kritikusok a kezdetektől elsősorban az intézkedések külpolitikai következményeire figyelmeztettek, hiszen a szomszédos országokkal való kapcsolatok megromlását, sőt Indonézia ASEAN-on belüli pozíciójának gyengülését sem lehetett kizárni.[27] Az érintett országok ugyan tiltakoztak Jokowi módszerei ellen, de képtelenek voltak akarata megváltoztatására kényszeríteni az elnököt.[28] Mivel az illegális halászattal szemben az ASEAN sem tudott maradandó eredményeket felmutatni, Indonézia egyoldalú stratégiája viszont meghozta gyümölcsét, a realitásokat előbb-utóbb a többi tagország is kénytelen lesz elfogadni.

Nagyobb problémát jelent, hogy Délkelet-Ázsiában az illegális halászat ugyan mindegyik országot érinti, viszont az illegális tevékenység nagy része Kínához köthető. Az indonéz vizeken illegálisan tevékenykedő halászhajók nagy része szintén Kínához tartozik, ennek ellenére 2017 végéig mindössze 2 kínai hajót süllyesztettek el az indonéz hatóságok.[29] Egyértelmű, hogy Jokowi a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatokat nem hajlandó kockára tenni semmilyen formában, hiszen az ország fejlődéséhez a kínai tőke a jövőben is nélkülözhetetlen lesz.[30] Így viszont a külföldi illegális halászok elleni „sokkterápia” szükségképpen a többi délkelet-ázsiai ország ellen irányul, ezért a diszkrimináció negatív politikai hatásainak kezelése, valamint a Kínához és az ASEAN-hoz fűződő kapcsolatok egyensúlyban tartása jelenthet nehézséget a Jokowi kabinet számára a jövőben.

Jegyzetek

[1] PARAMESWARAN, Prashanth: Explaining Indonesia’s ‘Sink The Vessels’ Policy Under Jokowi. In: The Diplomat, January 13, 2015 https://thediplomat.com/2015/01/explaining-indonesias-sink-the-vessels-policy-under-jokowi/ (2017.10.12.)

[2] PARAMESWARAN, Prashanth: Indonesia’s War on Illegal Fishing Nets New China Vessel. In: The Diplomat, December 06, 2017 https://thediplomat.com/2017/12/indonesias-war-on-illegal-fishing-nets-new-china-vessel/ (2017.12.12.)

[3] TAUFIK, Kinanti Kusumawardani: IUU Fishing as Transnational Organized Crime’ Discourse: A Policy Argumentation Analysis. Paper prepared for presentation at the ISA International Conference, Hong Kong, June 17, 2017 3. http://web.isanet.org/Web/Conferences/HKU2017-s/Archive/d2f368c4-6b38-4247-8383-27fbe57d9267.pdf (2017.12.12.)

[4] KRISTIYANTO: THE ANALYSIS OF FOREIGN-VESSEL SINKING AS AN EFFORT BY THE GOVERNMENT OF INDONESIA TO COMBAT IUU FISHING PURSUANT TO INTERNATIONAL LAW. In: Brawijaya Law Journal, Vol 2, No 2/2015 70.

[5] 2016-ban Indonézia 14,3 millió tonna tengeri eredetű élelmiszert állított elő.

[6] DINARTO, Dedi: Indonesia’s Blue Economy Initiative: Rethinking Maritime Security Challenges. In: RSIS Commentary, No. 206, 1 November 2017 https://www.rsis.edu.sg/wp-content/uploads/2017/11/CO17206.pdf (2017.12.12.)

[7] KRISTIYANTO: 71.

[8] PARAMESWARAN 2015

[9] DINARTO

[10] DHARMA AGASTIA, I. G. B.: 3 Years Later, Where Is Indonesia’s ‘Global Maritime Fulcrum’? In: The Diplomat, November 22, 2017 https://thediplomat.com/2017/11/3-years-later-where-is-indonesias-global-maritime-fulcrum/ (2017.12.10.)

[11] LAKSMANA, Evan: Indonesian Sea Policy: Accelerating Jokowi’s Global Maritime Fulcrum? Asia Maritime Transparency Initiative, March 23, 2017 https://amti.csis.org/indonesian-sea-policy-accelerating/ (2017.12.10.)

[12] WIDHIARTO, Hasyim: Jokowi declares war on illegal fishing. In: The Jakarta Post, November 19, 2014 http://www.thejakartapost.com/news/2014/11/19/jokowi-declares-war-illegal-fishing.html (2017.10.12.)

[13] CHONG, Liz: At Work with the FT: Susi Pudjiastuti, Indonesia’s fisheries chief. In: Financial Times, September 22, 2016 https://www.ft.com/content/08164102-6849-11e6-a0b1-d87a9fea034f (2017.10.12.)

[14] TAUFIK: 3-4.

[15] TAUFIK: 4-5. A tilalom máig érvényben van, annak ellenére, hogy egyes legális halászatot folytató vállalatok számára a szállítási költségek jelentős megemelkedését eredményezte.

[16] TAUFIK: 5.

[17] Indonéz nyelven satuan tugas, angolul task forces.

[18] TAUFIK: 5.

[19] VARAGUR, Krithika: Indonesia is Blowing Illegal Fishing Boats Out of the Water. Voanews.com, June 26, 2017 https://www.voanews.com/a/indonesia-fisheries-protection/3901739.html (2017.12.03.)

[20] Lásd pl. az ENSZ 1995-ös Halállományról szóló megállapodást, vagy a 2001-es Nemzetközi akcióterv az illegális, nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, elrettentésére és megszüntetésére című dokumentumot. APPENDIX 1: SUMMARY OF PROVISIONS ON REGIONAL FISHERY BODIES IN POST-UNCED INTERNATIONAL FISHERY INSTRUMENTS. FAO Corporate Document Repository http://www.fao.org/docrep/006/y5357e/y5357e07.htm (2017.12.03.)

[21] Az új törvény a 2004. évi 31-es halászati törvényhez tartalmaz fontos kiegészítéseket.

[22] KRISTIYANTO: 71-72.

[23] PARAMESWARAN, Prashanth: Indonesia Wants Global War on Illegal Fishing. In: The Diplomat, May 09, 2017 https://thediplomat.com/2017/05/indonesia-wants-global-war-on-illegal-fishing/ (2012.12.10.)

[24] PARAMESWARAN, Prashanth: Indonesia’s War on Illegal Fishing Continues With New Sinkings. In: The Diplomat, November 01, 2017 https://thediplomat.com/2017/11/indonesias-war-on-illegal-fishing-continues-with-new-sinkings/ (2012.12.10.)

[25] Minister Susi honored with Peter Benchley Ocean Award in Washington. In: The Jakarta Post, May 12, 2017 http://www.thejakartapost.com/news/2017/05/12/minister-susi-honored-with-peter-benchley-ocean-award-in-washington.html (2017.12.10.)

[26] 2016 februárjában például Indonézia azzal szerzett magának elismerést, hogy lefoglalta az Interpol listáján a legkeresettebb hajók között számom tartott Vikinget, amely már több mint egy évtizede folytatta a patagóniai fogassügér illegális halászatát a déli féltekén.

[27] CHEN, Jonathan – SYAILENDRA, Emirza Adi: Jokowi’s Vessel Sinking Policy: A Question of Propriety. In: RSIS Commentary, No 26, 10 February 2015 https://www.rsis.edu.sg/wp-content/uploads/2015/02/CO15026.pdf (2017.12.10.)

[28] Lásd pl: PARAMESWARAN, Prashanth: Vietnam ‘Deeply Concerned’ by Indonesia’s War on Illegal Fishing. In: The Diplomat, August 21, 2015 https://thediplomat.com/2015/08/vietnam-deeply-concerned-by-indonesias-war-on-illegal-fishing/ (2017.12.10.)

[29] PARAMESWARAN December 6, 2017

[30] Jokowi „globális tengeri támaszpont” stratégiája teljes mértékben egybe vág Xi Jinping kínai elnök Új Tengeri Selyemút koncepciójával, amely Indonézia szerte hatalmas kínai beruházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket vizionált. Részletesebben lásd: KLEMENSITS, Péter: Az óceánok új felfedezői: Kína és a 21. századi új Tengeri selyemút. PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet, december 15, 2016. http://www.geopolitika.hu/hu/2016/12/15/az-oceanok-uj-felfedezoi-kina-es-a-21-szazadi-uj-tengeri-selyemut/ (2017.12.14.)

 

Felhasznált Irodalom

 

 

 

 

 

Szerző: [Szerző]

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: