USA 2050

Az America 2050 egy 2009-ben indult országos infrastruktúra-fejlesztési, tervezési és szakpolitikai program az Egyesült Államok jövőbeli növekedésének és fejlődésének megteremtéséhez, célja, hogy segítse az országot a 21. századi népességnövekedés, demográfiai változások és infrastrukturális szükségletek által okozott kihívások megoldásában. Az America 2050 fő fókuszában az úgynevezett megarégiók felemelkedése áll – ezek metropolisz-területek hatalmas hálózatai, ahol az előrejelzések szerint az évszázad közepéig a legnagyobb népességnövekedés fog zajlani – valamint a kormányzás, infrastrukturális befektetések és a földhasználat tervezése ebben az új városi dimenzióban.

A program során elkészült America 2050 stratégia keretként szolgál az Egyesült Államok 21. századi növekedésének beindításához szükséges szakpolitikák és beruházások meghatározásához. A felgyorsult technológiai, geopolitikai, demográfiai és környezeti változások közepette egyre nagyobb szükség van az ilyen átfogó jellegű keretek meghatározására. A 21. században Amerika gazdasági kilátásait minden korábbinál jobban fenyegetik a globális versenytársak, akik már mindannyian megalkották a maguk hosszú távú növekedési és versenyképességi stratégiáit. Ezért alkották meg ezt a hosszú távú országos stratégiát, hogy a jövőbeli siker fenntartásának záloga legyen.

Az America 2050 stratégia megalkotásának végső célját öt fő pontban lehet összefoglalni
  • nemzeti keretterv a jólét, növekedés és versenyképesség megteremtéséhez
  • világelső multimodális közlekedési rendszer kiépítése
  • védett természeti tájak és partmenti területek biztosítása
  • gazdasági és szociális lehetőségek a társadalom minden tagja számára
  • globálisan versenyképes megarégiók lehatárolása.
A legfontosabb jövőbeli trendek Amerikában

Az évszázad közepéig hat fő trend határozza meg az Egyesült Államok fejlődését. Ezeknek a folyamatoknak a figyelembe vételével kell megalkotni az ország hosszú távú stratégiáját.

1. Új globális kereskedelmi minták

1929 és 2005 között a külkereskedelem aránya a GDP-hez viszonyított 11%-ról 27%-ra növekedett, és ez a folyamat a jövőben várhatóan még tovább gyorsul majd. A globalizáció új győzteseket és veszteseket teremt, nem csupán az egyes országok vagy iparágak szintjén, hanem regionálisan is. Ahogy a globális szolgáltatások és kereskedelem átvette a gyáripar szerepét mint fő növekedési tényező, a „globális kapuvárosok”, mint Miami, Los Angeles, Seattle, Houston és New York a korábbi központi területek, hagyományos gyáripari és mezőgazdasági körzetek kárára emelkedtek ki.

Jelenleg a globális kereskedelmi mintázatok változnak, az ehhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében. Az Egyesült Államok versenyelőnyeit jelentő nagy tudást igénylő technológiákat és szolgáltatásiparát egyre jobban veszélyezteti a külföldi munkaerő mind magasabb képzettsége, valamint a tőke egyre nagyobb mobilitása, melyet a globális kereskedelmi korlátok lebontása ösztönöz.  A jövőben azok a régiók rendelkeznek majd versenyelőnnyel, melyek nem csupán bevonzzák a magasan képzett munkaerőt és az őket foglalkoztató vállalatokat, hanem megfizethető lakhatási lehetőségeket is nyújtanak, magas életszínvonalat, közlekedési kapcsolatokat, valamint kapuként is szolgálnak a globális gazdasághoz.

2. Gyors népességnövekedés és demográfiai változás

Míg az iparosodott államok, különösen Európában népességcsökkenéssel számolnak a következő ötven évben, az Egyesült Államok óriási növekedésre számít. 1990 és 2000 között, egyetlen évtized alatt 13%-ot nőtt a népesség, 248 millióról 281 millióra. Az országos statisztikai hivatal előrejelzése szerint 2050-re mintegy 420 millióra nő majd a népesség. Ez a népességnövekedés meglehetősen nagy demográfiai változásokat is hoz magával, ami pedig hatással lesz a városok, metropolisz-régiók tervezésére, valamint a közlekedési rendszer szervezésére. A felmérések szerint ugyanis a babyboomer generáció, valamint az „echo-boomerek (a 24-34 év közöttiek), illetve a bevándorlók, és a nem fehér bőrű populáció körében is a városi életforma jelent elsődleges preferenciát, ezért is kiemelten fontos a városokkal foglalkozni.

3. Nem hatékony földhasználat

Az 1970-es évek óta az USA népessége és gazdasági növekedése lényegében a nagyvárosi régiókban koncentrálódik, ennek következtében jelentős mértékben megnövekedett a peremvárosok területe. Mára már ezek a helyek gyakorlatilag „beteltek”, vagy a közszolgáltatók nem bírnak már el további terjeszkedést. A problémák között a megnövekedett forgalom, az emelkedő ingatlanadók, a hosszabb ingázási idő és a lakásárak emelkedése szerepel, továbbá ellentét van a fejlesztések és a zöld infrastruktúra védelme között, veszélybe kerülnek a vízbázisok és természetes élőhelyek.

Bár számos külvárosban már elkezdődött a meglévő beépített területek fejlesztése és revitalizációja, a domináns fejlesztési trend még mindig az új területek bevonása. Ez a terjeszkedés azonban egyre nagyobb energiaforrásokat igényel, növeli a légszennyezést és sokkal nagyobb közúti és infrastrukturális beruházásokat igényel. Ehelyett sokkal fenntarthatóbb és költséghatékonyabb lenne a kompakt várostervezés.

4. Fokozódó energiaválság és globális klímaváltozás

Gazdasági és nemzetbiztonsági értelemben is kihívást jelent a népesség (előbb említett okok miatti) gépjármű-függősége a közlekedésben, illetve ennek kapcsán az olaj árának alakulása, hiszen az ország nagymértékben függ a külföldi olajtól. A jövőben a fenntarthatóság egyre inkább kényszer, mint lehetőség. Ezért átfogó stratégiára van szükség mind a gépjárműhasználat optimalizálása, mind a földterület-használat új mintáinak elterjesztésére.

5. Egyenlőtlen és méltánytalan növekedési minták

Amerika-szerte egyenlőtlen a növekedés a régiókon belül, a központi város és külvárosa között, valamint a régiók között is. A déli és nyugati államok irányába nő a bevándorlás, míg más régiók veszítenek népességükből. Ezeket a trendeket nem lehet megfordítani, de mérsékelni igen. A csökkenő népességű régiók számára célzott stratégiákra van szükség. Ezek között számos rurális területet találni, illetve másod- és harmadvonalbeli városokat, ahonnan a gazdasági alapot jelentő vállalatok összeomlása/megszűnése után kezdődött a népesség elköltözése.

6. A metropolisz-térségek infrastruktúrája eléri kapacitása határait

Az utak, vasutak, repterek és kikötők kezdik elérni kapacitásaik határait a 21. század elejére. A jövőbeli infrastruktúrafejlesztések nélkül az ország saját gazdasági lehetőségeit korlátozza.

A stratégia 10 felemelkedő megarégiót jelöl ki Amerikában. A megarégiókat a szereplők közös érdekei alapján határolták le, melyek a jövőbeli politikai döntéshozatali folyamat alapján képezik majd. A megarégiók lehatárolásának öt legfontosabb paramétere:

  • környezeti és domborzati viszonyok
  • infrastrukturális rendszerek
  • gazdasági kapcsolatok
  • településföldrajzi területhasználati jellemzők
  • közös kultúra és történelem.

  1. ábra: Az USA tíz felemelkedő megarégiója az America 2050 stratégia alapján
A megarégiók lehatárolásának szükségessége
  • A felemelkedő megarégiók azonosítása segíti a közigazgatási határokon átívelő együttműködést, valamint az átfogó, komplex kihívások kezelését. Ezen a szinten könnyebb összehangolni a döntéshozást, hatékonyabban lehet hosszú távú tervezést megvalósítani.
  • Az ország ázsiai és európai versenytársai Globális Integrációs Zónákat hoztak létre a specializált gazdasági funkciók összekapcsolásával. A munkaerő, információ és javak megnövekedett mobilitása a hálózatban működő városok között nagyobb együttműködést, rugalmasságot és innovációs kapacitást jelent ezekben a megarégiókban. A globális színtéren az időmegtakarítás révén jelentős versenyelőnyt jelent a hatékony mobilitás.
  • A megarégiók megalkotása lehetőséget teremt a nagy szövetségi infrastrukturális és költségvetési rendszerek átalakítására, mint a jövőbeli fuvardíjak, a vasúti személyszállítás átszervezése, a lakás- és városfejlesztési szabályozás és a földpolitika. Ahogy a 20. század második felében az államközi autópálya-fejlesztések hozzájárultak a metropolisz-térségek növekedéséhez, úgy fognak a 21. században a nagysebességű vasútihálózat-fejlesztések hozzájárulni a megarégiók fejlődéséhez a stratégia szerint. Mindez az új áruszállítási kapacitások megteremtése mellett a logisztikai ágazatnak is bővítési lehetőséget jelentene, új munkahelyeket teremtene, és a gyáripari kiesést is enyhítené.

Az America 2050 stratégia a 10 (vagy több) megarégió felemelkedése kapcsán öt kulcsfontosságú célkitűzésre összpontosít:

1. A növekedési kapacitások megteremtése

Az egyik legfontosabb alapelv a közlekedés-orientált fejlesztések kivitelezése. Az infrastrukturális beruházások mellett a stratégia kiemelt figyelmet fordít a közlekedés és területhasználat koordinációjára, a helyi közösségek közlekedési szokásainak átformálására, a meglévő központok revitalizálására.

2. A társadalmi és gazdasági mobilitás újrateremtése

A stratégia a közlekedési kapcsolatok kiépítésében és megerősítésében látja a fejlődés kulcsát. A jobb városi összeköttetések segítségével javulnak a munkaerőpiaci kilátások, a korábban hanyatló térségek újra fejlődésnek indulhatnak, a beruházások pedig új munkalehetőségeket teremtenek.

3. A természet és energiaforrások védelme a koordinálatlan városnövekedés megfékezésére

Az infrastruktúra-beruházások és városközpont-megújító fejlesztések szorosan összekapcsolódnak a környezet-, táj- és partvédelmi tevékenységekkel. A természeti értékek megőrzése, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztése jelentős mértékben javítja az életminőséget, csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a levegőminőséget és egészséges életteret biztosít.

4. Új finanszírozási és döntéshozatali keretek

Az új tervezési dimenzió nem követeli meg új megaregionális intézmények létrehozását, inkább stratégiai partnerségek jönnek létre a megarégiók szintjén. A partnereket közös érdekeik és szakpolitikai célkitűzéseik ösztönzik az együttműködésre.

5. A szövetségi szint szerepének megreformálása a területhasználatban

A területhasználat szabályozása hagyományosan helyi szintű jogosítvány, a szövetségi kormányzat beleegyezésével. A számos szövetségi szintű szervezet és ügynökség tevékenységét azonban össze kellene vonni és integrálni a hatékonyabb koordináció érdekében.

Az America 2050 stratégia munkaterve

A stratégia a következőképpen definiálja a célok eléréséhez szükséges legfontosabb azonnali tevékenységeket:

  • Meg kell határozni a megarégiókat, és azonosítani kell kapcsolódási pontjaikat
  • Össze kell gyűjteni a megarégiók kihívásaival foglalkozó stratégiákat
  • Meg kell vizsgálni az új kormányzási és finanszírozási módszereket
  • Erősíteni kell a megarégiós együttműködéseketStratégiákat kell kidolgozni a hanyatló térségek regenerálására
  • Szövetségi célokat és közös szakpolitikát kell kidolgozni a megarégiók koordinációjára és tervezésére.
Felhasznált irodalom

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: