Az amerikai-indiai kapcsolatok fejlődése a Trump-Modi találkozó tükrében

2017 június 25-26-án Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Narendra Modi indiai miniszterelnököt. A találkozó tétje az volt, hogy az utóbbi évek erősödő partnerségét sikerül-e folytatni rump elnöksége alatt és hogy a két ország miként lesz képes megtalálni a közös nevezőt a globális kérdésekben, melyek a következő néhány esztendőben a világ sorsát is alapvetően befolyásolják.

Június 25-26-án Narendra Modi India miniszterelnöke Washingtonba látogatott, ahol a Fehér Házban hivatalosan fogadta őt Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. 2014-es hivatalba lépése óta ez volt Modi ötödik amerikai útja, ezek közül pedig kétségtelenül az egyik legfontosabb. India és az USA bilaterális kapcsolata az utóbbi években folyamatosan erősödött, hiszen mindkét nagyhatalom érdekelt az ázsiai-csendes-óceáni status quo fenntartásában és Kína felemelkedésének ellensúlyozásában. Trump elnökké választását követően azonban az amerikai Ázsia politika prioritásai megkérdőjeleződtek, így India számára különösen fontossá vált a két ország partnerségének megerősítése. Az elemzők többsége nem várt komoly gyakorlati eredményt a találkozótól, ennek ellenére számos jelentős nyilatkozat és megállapodás született, melyek elsősorban az indiai diplomácia győzelmét bizonyítják.

Az előzmények

Az Obama elnökség idején a két ország együttműködése folyamatosan javult. Ennek egyik lényeges elemeként 2016-ban az USA „fő védelmi partnernek” minősítette Indiát, majd pedig modern haditechnika eladásába is beleegyezett.[1] Kétségtelen, hogy Modi aktív külpolitikája az amerikai kapcsolatok megerősítésének is kedvezett, noha az ország továbbra sem kötelezte el magát szövetségesi viszony létesítése mellett.

Trump számára a világ legnagyobb demokráciájának és egyszeriben felelős politikát folytató atomhatalmának narratívája nem jelentett sokat, így 2017 elején a két ország kapcsolatainak jövője bizonytalanná vált.[2] A TPP-ből való kilépés, az Iránnal szembeni megváltozott amerikai politika óvatosságra intette az indiai vezetést, mivel úgy vélte, hogy Trump kiszámíthatatlannak tűnő külpolitikája akár az indiai-amerikai kapcsolatok leépítéséhez is vezethet, ez pedig Modi számára komoly politikai vereséget jelentene.

Trump és Modi hivatali idejük alatt három alkalommal beszéltek egymással telefonon, de a személyes találkozóra mindeddig nem került sor. A washingtoni látogatásra így az indiai miniszterelnök azzal a céllal utazott el, hogy bizonyítsa az új amerikai adminisztráció számára India globális jelentőségét, egyben megfelelő személyes kapcsolatot alakítson ki az elnökkel.[3]

Miközben számos politikai kérdésben megegyezik a két ország álláspontja,[4] időközben vitás kérdések is felmerültek. India negatívan fogadta Trump 2017. június 1-én tett bejelentését a párizsi klímaegyezményből való amerikai kilépésről, később pedig Trump Indiát vádolta meg azzal, hogy a kötelezettségei teljesítése címén több milliárd dollárt követel.[5] Az indiai közvélemény Trump áprilisi rendeletét is értetlenül fogadta, amely alapvető változásokat – India számára súlyos korlátozásokat – léptetett életbe a H1-B vízum, vagyis az amerikai cégek által toborzott magasan kvalifikált külföldi munkaerő beutazási engedélyével kapcsolatban.[6] Az USA Indiával szembeni 24,4 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje pedig Trump belpolitikai ígéreteinek is a célkeresztjébe került, amely India számára a jövőben szintén negatív következményekkel járhat.[7]

Fogadás a Fehér Házban

A sajtótájékoztatón elhangzottak és a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat mellett Trump és Modi személyes kapcsolatáról a testbeszéd is sokat elárul, hiszen az elnök kézfogását megkerülve Modi öleléssel köszöntötte partnerét, amelyet később is megismételt, ezzel is jelezve Trump és az USA valódi jelentőségét az indiai kormány szemében.[8]

Egyes elemzők szerint az a tény, hogy Trump már 5 hónapja van hivatalban, ezalatt az idő alatt pedig az összes Amerika számára meghatározó hatalom vezetőjével tárgyalt, azt jelzi, hogy India nem annyira fontos Washington számára, mint azt Modi szeretné. Valójában azonban ez téves következtetés, hiszen az indiai miniszterelnök szándékosan választotta a kivárás taktikáját, vagyis szeretett volna időt nyerni, és a számára legmegfelelőbb időpontban folytatni személyes tárgyalásokat az amerikai elnökkel.[9] A két napos értekezlet végkimenetele végül Modit igazolta.

Előzetesen nagy eredményeket, hangzatos bejelentéseket nem lehetett várni, a szakértők inkább a két fél ismerkedésére számítottak. Trumpnak végül sikerült méltóképpen bizonyítania India iránti megbecsülését: Modi lett az első külföldi vezető, aki meghívást kapott a Fehér Házban a tiszteletére megrendezett díszvacsorára.[10]

Alapvetően Modi és Trump találkozója sikeresnek minősíthető, hiszen sikerült megalapozni a két vezető baráti kapcsolatát, megerősíteni az országaik közötti együttműködést, melynek jegyében jelentős döntések is születtek, ezek pedig hosszú távon is jó alapot adnak az amerikai-indiai kapcsolatok fejlődésének. Trump elnök szavaival élve: az USA kapcsolata Indiával „soha nem volt jobb”.[11]

Pakisztán és a terrorizmus kérdése

India számára a legnagyobb győzelmet az jelentette, hogy sikerült megnyernie Amerika támogatását a radikális iszlám terrorizmus megsemmisítéséhez. Azon túl, hogy a két ország a hírszerzési információk megosztása, a terrorelhárító műveletek összehangolása, a terrorista csoportok pénzügyi hátterének feltérképezése terén szoros együttműködésre törekszik, az USA keményen elítélte Pakisztán terrorizmust támogató politikáját is. A találkozó előtt az amerikai vezetés Syed Salahuddin-t a Hizbul Mujahideen kasmíri militáns csoport vezetőjét „Külön megjelölt globális terroristának” minősítette. A Pakisztán támogatását élvező Salahuddin India egyik legnagyobb ellenségének számít, hiszen korábban azzal fenyegetőzött, hogy temetővé változtatja az indiai haderő számára Kasmírt.[12] Az amerikaiak az olyan szervezetek, mint pl. a Lashkar-e-Taiba és a Jaish-e-Mohammed elleni közös fellépést is elfogadták. A közös nyilatkozat Pakisztánt kétszer is említi, először, annak kapcsán, hogy nem nézheti tétlenül, hogy a területéről más ország ellen terrorista támadást indítsanak, ill. másodszor, hogy a Mumbai, Pathankot és más célpontok elleni robbantásokat elkövető pakisztáni személyeket bíróság elé kell állítania.[13]

Látszólag az USA India oldalára állt a Pakisztánnal szembeni viszályában, de Washington saját érdekei miatt az Iszlámábáddal fenntartott kapcsolatai megromlását sem engedheti meg, hiszen Kína befolyásának ellensúlyozása, valamint az afganisztáni és az iráni politikájának érvényre juttatása érdekében is szüksége van Pakisztánra.[14] Éppen ezért a fentebb említettek gyakorlati megvalósítása kérdésesnek tűnik.

A vitatott hovatartozású kasmíri régió (forrás: https://ichef.bbci.co.uk/news/624/cpsprodpb/146DC/production/_91767638_kashmir_map624.png)

 

A politikusok a terrorizmussal kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazásakor Afganisztánra is kitértek. A felek kölcsönösen elismerték a másik afganisztáni politikájának eredményességét, majd pedig a közös cselekvést és az együttműködés javítását helyezték kilátásba.

Kína és a regionális politika

India számára mindenképpen pozitívum, hogy a legfontosabb regionális kérdésekben sikerült közös nevezőre kerülnie az USA-val. Mindkét fél elismerte, hogy a régió összekapcsolhatóságának fejlesztésére szükség van, ugyanakkor ezt átlátható infrastrukturális beruházások útján kell megvalósítani, felelős adósságkezelés mellett, a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Egyértelmű, az utalás Kína Új Selyemút kezdeményezésére, amelyet India – részben a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó miatt[15] – rosszallással fogadott, az USA pedig távolságtartással kezelt. A közös nyilatkozatban Kína dél-kínai-tengeri politikájára is történt utalás, noha a konkrét helyszín megnevezése nélkül, csupán a szabad hajózás, átrepülés, kereskedelem fenntartásának említése formájában. A területi viták békés rendezése és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett is kiálltak a felek.[16] India és az USA közös álláspontja Kína növekvő regionális befolyásával szemben egyértelmű, noha annak gyakorlati ellensúlyozását illetően azért maradtak nyitott kérdések.

A globális és regionális problémák között a tárgyalások során Észak-Koreáról is szó esett. Trump köszönetét fejezte ki Modinak azért, hogy India is csatlakozott a Phenjannal szembeni újabb szankciókhoz. India május elején szakította meg kereskedelmi kapcsolatait Észak-Koreával, ennek pedig igazi jelentőségét az adja, hogy a dél-ázsiai ország Phenjan egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.[17] Trump számára egyértelmű siker, hogy a korábbi visszafogott indiai reakciók után ezúttal már sikerült az elítélő nyilatkozathoz megszereznie a Modi kormány támogatását is.

Az amerikai-indiai védelmi kapcsolatok

Az amerikai kormány szerint, mivel India 2016 óta „fő védelmi partner”, ezért az USA szövetségeseihez hasonló jogok illetik meg a haditechnikai beszerzések területén. India stabilizáló szerepe Dél-Ázsiában kiemelkedő, ezért a stratégiai partnerség bővítése az USA elemi érdeke. A szövetségesi státuszra azonban az indiai kormány továbbra sem törekszik, ezért a kapcsolatok fejlődése ebben az irányban valószínűtlen.

A két ország védelmi kapcsolatainak fejlődését viszont több konkrét megállapodás is tanúsítja. A közös nyilatkozat értelmében India 22 Guardian típusú drónt vásárol az USA-tól, de a Make in India program keretében a Lockheed Martin és a Tata együttműködésének köszönhetően F16-os vadászrepülőgépek indiai legyártása is felmerült.[18]

A tengeri biztonság megerősítésére is kifejezték szándékukat a felek, melynek során a „White Shipping” információmegosztó rendszer[19] bevezetését jelentették be. A közelgő Malabar hadgyakorlat[20] pedig a haditengerészeti együttműködés megerősítésére nyújt kiváló alkalmat. Miközben India támogatta az USA megfigyelőként való csatlakozását az Indiai-óceáni Haditengerészeti Szimpóziumhoz, cserébe Washington is kiállt a nemzetközi szervezetekben való erőteljesebb indiai jelenlét megvalósítása mellett. (Pl. ENSZ Biztonsági Tanácsban állandó tagság).[21]

A 2016-os Malabar hadgyakorlat helyszíne (forrás: http://www.vifindia.org/siteimage/articles/20160526-Area-of-Operations-Malabar-2016.png)

A gazdasági kapcsolatok

A tárgyalások jelentős része a két ország gazdasági kapcsolatainak javítását szolgálta, egyben pedig a Modi és Trump gazdaságpolitikai elképzeléseinek összeegyeztetéseit is célozta. Az USA kereskedelmi deficitjének csökkentése érdekében mindkét vezető elismerte a kereskedelmi korlátok feloldásának szükségét, és a kereskedelmi kapcsolatok átértékelése, a szabad és fair kereskedelem megteremtése mellett foglalt állást.

India és az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének alakulása az elmúlt években (forrás: http://indianconsulate.com/images/usgraph.jpg)

 

Trump munkahely teremtési törekvéseire válaszul Modi azt hangsúlyozta, hogy a 15 milliárd dollár értékű indiai befektetések az USA-ban eddig 35 államban járultak hozzá a munkahely teremtéshez.[22] Az amerikai elnök pedig örömmel nyugtázta, hogy az indiai Spice Jet a közelmúltban 100 amerikai repülőgép vásárlását jelentette be.

Az energiaszektorban szintén az amerikai export növekedésére lehet számítani, hiszen az USA elsősorban a gáz és a megújuló energiaforrások megnövelt exportjával igyekszik támogatni az indiai gazdasági növekedést. A globális energiabiztonság és a kiberbiztonság kérdése szintén előkerült a találkozó alatt.[23]

A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésére jelenleg minden esély megvan, ezt a tárgyalások mindennél jobban bizonyították, a két vezető közötti személyes jó viszony pedig szintén ezt támasztja alá. Modi meghívta Trump elnököt, Mike Pence alelnököt, és az amerikai kabinet tagjait is hogy látogassanak el Indiába, miközben arról is megállapodás született, hogy egy amerikai befektetőkből álló küldöttség élén az év második felében Trump lánya Ivanka is Indiába utazik.[24]

A találkozó mérlege

Az amerikai-indiai kapcsolatokat 2017 első felében jellemző bizonytalanságokat tekintve a Modi-Trump találkozó egyértelműen sikeresnek minősíthető. Az USA és India partnersége megerősítést kapott, a két politikus között pedig létrejött egy harmonikus, a jövőbeli együttműködésük szempontjából bíztató személyes kapcsolat. Bizonyos tekintetben mindkét fél elégedett lehet az eredményekkel, noha az indiai diplomácia győzelme látványosabb (Pakisztán, terrorizmus, Kína). Modi ezúttal az ország külpolitikai érdekei mellett a gazdasági fejlődés perspektíváit is hozzáigazította az USA elvárásaihoz, jelentős belpolitikai kockázatot vállalva ezáltal, hiszen az Egyesült Államok melletti nyílt elköteleződés aligha arat osztatlan sikert Indiában.[25]

Nagy kérdés azonban, hogy a közös nyilatkozatban rögzítettek gyakorlati megvalósítására miként kerülhet sor. A gazdasági megállapodásoktól eltekintve, amelyek egyértelműen a legnagyobb lehetőséget jelentik a két ország partnerségének kiteljesítésére, számos kérdésben valószínűleg nem várható jelentős előrelépés, noha a retorika szintjén teljes az egyetértés (pl. Pakisztán elszigetelése). Azt sem szabad elfeledni, hogy az amerikai-indiai kapcsolatoknak továbbra is megmaradtak a neuralgikus pontjai, melyekről a felek még csak nem is egyeztettek a washingtoni megbeszéléseik alatt. A klímaváltozás elleni küzdelem, vagy a H1-B vízumok témáját egyik fél sem szándékozott felvetni, ezért a találkozó eredményeit óvatos körültekintéssel érdemes kezelni.[26]

Jegyzetek

[1] PANDA, Ankit: 6 Major Takeaways From Indian PM Narendra Modi’s First Summit With Donald Trump. In: The Diplomat, June 27, 2017 http://thediplomat.com/2017/06/6-major-takeaways-from-indian-pm-narendra-modi-first-summit-with-donald-trump/ (2017.07.04.)

[2] PANDA, Ankit: When Modi Meets Trump: What’s on the Agenda? In: The Diplomat, June 26, 2017

http://thediplomat.com/2017/06/when-modi-meets-trump-whats-on-the-agenda/ (2017.07.04.)

[3] u. a.

[4] Legutóbb a 2017. június 2-4 között Szingapúrban megrendezett Shangri-La dialógus éves ülésén emelte ki James Mattis amerikai védelmi miniszter, hogy India milyen fontos stratégiai partnere az USA-nak.

[5] SAJJANHAR, Ashok: Modi Meets Trump – What To Expect? IDSA Comment, Institute for Defence Studies and Analysis, June 21, 2017 http://www.idsa.in/idsacomments/modi-meets-trump-what-to-expect_asajjanhar_210617 (2017.07.04.)

[6] Egyes számítások szerint a novemberben életbe lépő új rendeletnek köszönhetően az elkövetkezendő 3 évben évi 200000 indiai informatikus fogja elveszíteni a munkáját. KARIM, Meeran: Modi and Trump’s Meeting Went Great, Unless You Are an Indian Worried About H1-B Visas. In: Slate, June 27, 2017 http://www.slate.com/blogs/the_slatest/2017/06/27/modi_and_trump_didn_t_talk_about_visas_at_white_house_meeting.html (2017.07.04.)

[7] „Ties Strenghten as Modi and Trump Meet.” Albright Stonebridge Group, June 28, 2017 http://www.albrightstonebridge.com/files/ASG%20Analysis%20-%20Ties%20Strengthen%20as%20Trump%20and%20Modi%20Meet%206.28.17.pdf (2017.07.04.)

[8] DAIGLE, Katy: Modi meets Trump with his usual greeting — bear hugs. In: The Washington Post, June 27, 2017 https://www.washingtonpost.com/world/asia_pacific/modi-meets-trump-with-his-usual-greeting–bear-hugs/2017/06/27/88cb2c1c-5b10-11e7-aa69-3964a7d55207_story.html?utm_term=.2a4d2b6382a5 (2017.07.04.)

[9] SAJJANHAR, Ashok: India-US Relations: On the Upward Trajectory. IDSA Comment, Institute for Defence Studies and Analysis, June 30, 2017 http://www.idsa.in/idsacomments/india-us-relations-on-the-upward-trajectory_asajjanhar_300617 (2017.07.04.)

[10] u. a.

[11] „The Latest: Trump says US-India relationship never better.” In: The Washington Post, June 26, 2017 https://www.washingtonpost.com/politics/the-latest-pakistan-militant-punished-as-india-pm-visits-us/2017/06/26/e36e28bc-5a94-11e7-aa69-3964a7d55207_story.html?utm_term=.84ebdd33ee58 (2017.07.04.)

[12] SAJJANHAR: India-US Relations. Az indiai hadsereg egyre erőszakosabb fellépése az ellenőrzése alatt álló kasmíri régióban komoly kérdéseket vet fel Modi Kasmírral kapcsolatos politikájával szemben.

[13] „Joint Statement – United States and India: Prosperity Through Partnership.” Media Center/Documents, Ministry of External Affairs, Government of India, June 27, 2017 http://mea.gov.in/bilateral-documents.htm?dtl/28560/United_States_and_India_Prosperity_Through_Partnership (2017.07.05.)

[14] JAMAL, Umair: Pakistan: A Catch-22 in the India-US ‘Special’ Relationship. In: The Diplomat, June 29, 2017 http://thediplomat.com/2017/06/pakistan-a-catch-22-in-the-india-us-special-relationship/ (2017.07.05.)

[15] India legnagyobb problémája, hogy a kínai projekt nagy része az India által is magáénak követelt, de jelenleg pakisztáni ellenőrzés alatt álló Kasmír területén valósulna meg.

[16] „Joint Statement – United States and India: Prosperity Through Partnership.”

[17] 2015-2016 során India 88 milliárd dollár értékű árut importált Észak-Koreából, az exportja pedig elérte a 111 milliárd dollárt. KOTTASOVÁ, Ivana – POKHAREL, Sugam: North Korea cut off by 3rd biggest trading partner. CNN Money, May 01, 2017 https://amp.cnn.com/money/2017/05/01/news/north-korea-india-trade-ban/index.html (2017.07.05.)

[18] SAJJANHAR: India-US Relations.

[19] A „White shipping” információs hálózati protokoll lehetővé teszi a két ország part menti vizein közlekedő hajóforgalommal kapcsolatos információk cseréjét.

[20] A Malabar egy 1992 óta évenként megrendezésre kerülő közös amerikai-indiai hadgyakorlat, amelynek 2015 óta Japán is az állandó résztvevője.

[21] „Joint Statement – United States and India: Prosperity Through Partnership.”

[22] „PM Narendra Modi in Wall Street Journal: Vision of joint success and progress guides Indo-US partnership.” In: The Indian Express, June 26, 2017 http://indianexpress.com/article/india/pm-narendra-modi-in-wall-street-journal-vision-of-joint-success-and-progress-guides-indo-us-partnership-4722427/ (2017.07.05.)

[23] „Joint Statement – United States and India: Prosperity Through Partnership.”

[24] „Ties Strenghten as Modi and Trump Meet.”

[25] PANT, Harsh V.: Modi Courts Trump With Flying Colors. In: The Diplomat, June 27, 2017 http://thediplomat.com/2017/06/modi-courts-trump-with-flying-colors/ (2017.07.05.)

[26] Az indiaiak millióit érintő vízum ügyében Modi komoly hazai kritikát kapott, hogy meg sem próbálta tisztázni az ügyet az amerikaiakkal. KARIM

 

Felhasznált irodalom

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.