Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank elmúlt éves tevékenysége

Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank megalakulása 2015-ben nem ment zökkenőmentesen, az Egyesült Államok és Japán a meglévő multilaterális fejlesztési bankok versenytársaként tekintettek rá. Az első projektek 2016-ban indultak a Bank finanszírozásában, ez alapján egyelőre más kép bontakozik ki az intézmény szándékait illetően.

2015-ben a Kína által felállított nemzetközi pénzügyi intézmény, az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank megalakulása komoly ellenérzéseket váltott ki. Az alapítás egyértelműen arra irányult, hogy Peking megváltoztassa a globális fejlesztési finanszírozás íratlan szabályait^[i], mind a Nemzetközi Valutaalap, mind a Világbank, mind az Ázsiai Fejlesztési Bank versenytársként tekintettek rá. Ezért kiemelt figyelem kísérte az első projektek bejelentését, amire egészen 2016 májusáig kellett várni.

Az AIIB először bejelentett projektjeinek mindegyike kapcsolódik a Xi Jinping által bejelentett Új Selyemút tervhez (a legelsők: a pakisztáni M4 autópálya 64 km-es szakaszának kiszélesítése Pandzsáb tartományban Shorkot és Khanewal között, illetve a tádzsik főváros, Dushanbe összekötése az üzbég határral – és az azóta bejelentettek is mind kapcsolódnak közvetlenül, vagy közvetetten). Azonban már az elején igyekeznek cáfolni azokat a feltételezéseket, hogy a Bank létrehozása politikai indíttatásból történt, ugyanis ezekbe a projektekbe társfinanszírozóként bevonták az Ázsiai Fejlesztési Bankot, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot is. A Bank elnöke, Jin Liqun hangsúlyozza, hogy tevékenységükben fontos szempont a politikai ügyekbe való belefolyás elkerülése. Ennek megítéléséhez azonban érdemes még várni, amíg a további projektek is elindulnak. ^[ii]

Egyelőre azt lehet mondani, hogy a jelenlegi projektekben (szeptember végéig összesen nyolc került közzétételre a Bank honlapján) az AIIB inkább kiegészíti, nem pedig kitúrja a nagy fejlesztési bankokat. A tavalyi félelmek, miszerint az AIIB versenytársként lép fel a globális fejlesztések finanszírozásában, nem igazolódtak, ez azonban idővel minden bizonnyal változni fog a helyzetet értékelő szakemberek szerint. ^[iii]

Az Egyesült Államok (és Japán) azért sem lépett be a Bank alapító tagjai közé, mert tudják: AIIB sikere végső soron Kína diplomáciai győzelmét jelentené, mely szemben áll azzal az USA által dominált globális pénzügyi rendszerrel, ami véleménye szerint nem megfelelő mértékben reprezentálja a fejlődő országokat. ^[iv]

 

Az eddig bejelentett projektek

1. Tádzsikisztán: Dusanbe és az üzbég határ közötti útszakasz fejlesztése (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)^[v]

A projekt célja, hogy javítsa az elérhetőséget és növelje a mobilitást a Közép-Ázsia Regionális Gazdasági Együttműködési Folyosón Tádzsikisztán fővárosa, Dusanbe, és az üzbég határ közötti közlekedési kapcsolat javításával.

A teljes várható költség 105,9 millió USD-t tesz ki. Ezt közösen finanszírozza az EBRD mint vezető partner, valamint az AIIB, a végrehajtó szerv pedig Tádzsikisztán közlekedési minisztériuma. A pénzügyi terv szerint az AIIB 27,5 millió dolláros hitelt biztosít, az EBRD 62,5 millió dollárt, a tádzsik kormány pedig 15,9 millió dollárt.

Az egész útfelújítás (nagyjából 57 km) két szakaszra tagolódik, ennek ez a projekt csak egy rövid, mintegy 4,9 km-es szakaszára terjed ki Dusanbe Nyugati kapujától (Western Gate) az Avicenna szoborig (ez az M41-es út 0 kilométerköve).

Tádzsikisztán 3000 km-re fekszik a legközelebbi tengeri kikötőhöz, ezért a közlekedési költségei a legmagasabbak között van a világon. Ezen túl még vasúthálózata is fragmentált, légiközlekedési kapcsolatai pedig korlátozottak, ezért gazdasága jelentős mértékben függ közúthálózatától, ezen keresztül folyik a szállítás 90%-a. Ezzel együtt a közúthálózat is komoly hiányosságokkal küzd, komoly erőfeszítésekre és reformokra van szükség a közlekedési ágazat fejlesztésében, ezt már a kormány is felismerte, ezért készítették el 2014 novemberében a Nemzeti közlekedésfejlesztési tervet, ami prioritásként kezeli a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A Dusanbe és az üzbég határ közötti szakasz része a Közép-Ázsia Regionális Gazdasági Együttműködési Folyosónak, mely észak-déli irányban összeköti Oroszországot az öböl-menti államokkal, ezért is kiemelt fontosságú Tádzsikisztán kereskedelme (továbbá a beruházások és munkahelyek teremtése) szempontjából.

2. Központi Déli Közúti Folyosó Projekt, Kazahsztán (a Világbank társfinanszírozásában)^[vi]

A projekt a Karaganda-Burylbaytal útvonal fejlesztését (felújítását és szélesítését) célozza Kazahsztánban, ez egy mintegy 660 km hosszúságú útszakasz, a projekt teljes költségvetése pedig 1470 millió USD-t tesz ki. Az AIIB által nyújtott hitelösszeg 650 millió USD, a Világbank a maradék 820 millió USD-t finanszírozza.

A tervezett Központi Déli Közúti Folyosó nagy jelentőséggel bíró útvonal Kazahsztán északi és déli területeinek fejlesztésében, mind ipari, mind turizmusfejlesztés szempontjából. A projekt megvalósítása növekvő mértékben hozzájárul Kazahsztán bruttó hazai termeléséhez a belföldi és nemzetközi szállítás élénkítése révén. Az útvonal fejlesztése (a jelenlegi két sávról négy sávosra bővítése, ezzel 1B kategóriás úttá válása) végső soron hozzájárul majd az ország jelenlegi fővárosa, Asztana és a korábbi főváros, Almati összeköttetésének javításához. Hatékonyabbá és gyorsabbá válik az áruszállítás Kína, Kazahsztán és Oroszország között, továbbá Európa és Közép-Ázsia felé. Az áruszállításon kívül pedig a munkaerő is szabadabban áramolhat, továbbá a regionális és nemzetközi gazdaság számára fontos turizmus is javulni fog a tervek szerint.

3. A pakisztáni M4 autópálya kiszélesítése a Shorkot-Khanewal szakasz között (az Ázsiai Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)^[vii]

Ez Pakisztán Pandzsáb tartományában egy 64 km-es, négysávos autópálya-kapcsolat kiépítését jelenti Shorkot és Khanewal települések között. Az építkezés részét képezi egy nagyobb infrastrukturális fejlesztésnek, az Iszlámábád-Fajszalábád-Multán közlekedési folyosó kibővítésének, hogy gyorsabb, biztonságosabb és költséghatékonyabb észak-dél irányú közlekedést tegyen lehetővé, segítve az ország társadalmi-gazdasági fejlődését.

A projekt teljes várható költsége 273 millió USD. Ezt az összeget közösen finanszírozza az AIIB, az ADB és az Egyesült Királyság nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó minisztériuma (UK DFID). A projekt vezető partnere az ADB, a végrehajtó pedig a Pakisztáni Nemzeti Autópálya Felügyelet. Az AIIB által nyújtott kölcsön 100 millió USD, 20 éves visszafizetési periódusra, az ADB szintén 100 millió USD-ral támogatja a projektet, a DFID pedig 34 millió USD-t biztosít (a maradék 39 millió USD-t pedig Pakisztán kormánya állja).

A projekt tartalmazza nagyjából 6 km2-nyi magánterület felvásárlását, összesen 3429 háztartást érint (23186 személyt), ebből 2754 személy termőterületének több mint 10%-át elveszíti, és összesen 162 háztartást (1302 személyt) fizikailag is át kell telepíteni. Az erre vonatkozó kompenzációt és minden egyéb részletet tartalmaz a Földfelvásárlási és Áttelepítési Terv (Land Acquisition and Resettlement Plan – LARP).

A projekt az ütemterv szerint 4 év alatt, 2016 júniusa és 2020 júniusa között valósulna meg.

A fejlesztéshez tartozó rövid leíró dokumentum rögzíti, hogy Pakisztán jelenti a legrövidebb közlekedési utat Afganisztán, Közép-Ázsia és Kína számára a tengeri kikötőkhöz. Nem titkolt stratégiai cél tehát a tengerekhez való minél gyorsabb, egyszerűbb és biztonságosabb kijutás.

A megvalósítás kockázati besorolása „közepes” a leírás szerint. Három nagy rizikófaktort nevez meg a dokumentum: (I) az úthálózat fejlesztésének és kezelésének gyenge lábakon álló finanszírozási megállapodását, (II) a késlekedő földfelvásárlási és áttelepítési tevékenységeket és (III) a projektköltségek túllépését az építéshez felhasznált nyersanyagárak esetleges emelkedése miatt.

4. Tarbela 5 vízerőmű-bővítési projekt, Pakisztán (a Világbank társfinanszírozásában)^[viii]

A projekt egy vízerőmű felállítását jelenti az Indus folyón létesített Tarbela-gát ötödik alagútjánál, valamint az ehhez tartozó vezetékrendszer kiépítését, ami becsatlakozik a nemzeti áramhálózatba.

Ebben a konzorciumban a Világbank tölti be a vezető partner szerepét, korábban az erőműbővítés negyedik szakaszát is ez az intézmény finanszírozta már. A tervezett költségvetés 823,5 millió USD, ebből 390 millió USD-t finanszíroz a Világbank, 300 milliót az AIIB, 133,5 milliót pedig a pakisztáni kormány.

A cél Pakisztán egyre növekvő energiaszükségletének biztosítása olcsón előállítható, tiszta, megújuló energiával. Ezen a projekten keresztül 2820 megawattos kapacitásbővülést lehet elérni, éves szinten több mint 4800 gigawattórát termelve, elsősorban a nyári időszakban, amikor a legmagasabb az energiaigény.

5. Energiaátviteli rendszert támogató projekt (Tamil Nadu), India^[ix]

India komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ma a világ egyik legnagyobb gazdaságát alkotja az ország, GDP-növekedése még az elmúlt évek gyenge világgazdasági teljesítménye mellett is számottevő. Az infrastruktúra nem megfelelő kiépítettsége azonban mindig is kerékkötője volt a gazdasági növekedési lehetőségek kihasználásának. A lakosság nagyjából egyharmadának nincs összeköttetése aszfaltozott utakkal, a vasútvonal idejétmúlt, a kikötők kapacitáshiányosak stb. Indiában messze a legmagasabb az elektromos áram nélküli háztartások számra. Ezért az indiai kormány kiemelten kezeli az infrastruktúrafejlesztést, ezen belül is az elektromos és a közlekedési hálózat fejlesztését, ezt tartalmazza 12. Ötéves tervük (a 2012-2017 közötti időszakra).

Jelen projekt célja az áramellátás hiányával leginkább sújtott Déli régió kapacitásainak bővítése. A cél egyrészt az áramhoz való hozzáférés elősegítése, másrészt a fenntarthatóság erősítése.

A projekt teljes költségvetése 282,9 millió USD, ehhez az AIIB egy 150 millió dolláros hitelt biztosít az indiai áramszolgáltató vállalat (Power Grid Corporation of India Limited) számára.

6. Az áramellátási rendszer fejlesztése és bővítése, Banglades^[x]

Banglades kormánya felismerte, hogy az ország áramellátásának hiányosságai komolyan akadályozzák a GDP-növekedést (mind a termelést, mind a versenyképességet), ezért ambiciózus tervet készítettek, 2021-re mindenki számára elérhetővé akarják tenni az elektromos áramot. Ehhez ki kell építeni a megfelelő kapacitásokat. A kormány az AIIB-t kérte fel a projekt finanszírozására. A projekt 2,5 millió új szolgáltatási kapcsolat létrehozását tartalmazza a vidéki területeken, áramhálózati alállomások létesítését, valamint észak-Dakkában (a fővárosban) a felszíni vezetékek cseréjét földalatti vezetékekre (mintegy 85 km-es hosszúságban). A tervek szerint így összesen mintegy 12,5 millió vidéki lakost látnának majd el árammal.

A projekt 2016 júliusa és 2019 júniusa között valósulna meg, összköltsége 262,29 millió USD, ebből az AIIB hitel mintegy 165 millió USD, a fennmaradó összeget a bangladesi kormány, illetve az energiaszolgáltatók biztosítják (nagyjából 79-17 millió USD megoszlásban).

7. Nyomornegyed-felszámolási projekt, Indonézia (a Világbank társfinanszírozásában)^[xi]

1990-2014 közötti periódusban Indonézia a tíz leggyorsabban urbanizálódó ország között szerepelt, ma Kína után a második legnagyobb városi lakossággal rendelkező kelet-ázsiai ország. A városi lakosság száma 137 millió, ez a teljes lakosság 53,7%-a. 2000-2010 között évi átlagban 4%-kal nőtt a városi lakosság száma.

A városi szegénységet komoly problémaként azonosítja az ország. A vidéki szegénység 25%-kal csökkent 2004 és 2012 között, a városi szegénység ezzel szemben csupán 6,5%-kal. A legtöbb városi szegény Jáván és Szumátrán él. Számukra még az alapvető infrastrukturális elemek (pl. vezetékes ivóvíz) elérhetősége is komoly akadályokba ütközik.

A projekt célja az indonéz nyomornegyedek infrastrukturális állapotának javítása és közszolgáltatásokkal való ellátása. A projekt közvetlen és közvetett kedvezményezettje a mintegy 9,7 millió nyomornegyed-lakó, összesen 154 városban.

A tervezett költségvetés 1743 millió USD. Egyenlő arányban finanszírozza a Világbank és az AIIB, mindkét intézmény 216,5 millió USD-t biztosít a megvalósításhoz, a fennmaradó összeget pedig az indonéz állam állja.

8. Myingyan Kombinált ciklusú erőmű, Mianmar^[xii]

A projekt egy 225 MW-os teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás (Combined Cycle Gas Turbine – CCGT) erőmű építését és működtetését foglalja magában. Ez lenne a legnagyobb ilyen jellegű erőmű Mianmarban, mely tiszta energiát termelne, hozzájárulva az egyre növekvő igények kielégítéséhez, és az ország energiahiányának csökkentéséhez.

A projektben közösen vesz részt a Világbank-csoport öt intézményének egyike, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Financial Corporation – IFC), valamint az Ázsiai Fejlesztési Bank. Az AIIB hitel mintegy 20 millió USD, a projekt teljes költségvetése az előzetes számítások alapján nagyjából 300 millió USD.

[i] Sue-Lin Wong: China launches new AIIB development bank as power balance shifts.  http://www.reuters.com/article/us-asia-aiib-investment-idUSKCN0UU03Y

[ii] William Ide – Saibal Dasgupta: China Launches Asia Investment Bank with 2 Silk Road Projects. http://www.voanews.com/a/china-launches-asia-investment-bank-with-two-silk-road-projects-/3338589.html

[iii] Ankit Panda: Revealed: The Asian Infrastructure Investment Bank’s First Projects. http://thediplomat.com/2016/04/revealed-the-asian-infrastructure-investment-banks-first-projects/

[iv] Sue-Lin Wong: China launches new AIIB development bank as power balance shifts.  http://www.reuters.com/article/us-asia-aiib-investment-idUSKCN0UU03Y

[v] Tajikistan: Dushanbe-Uzbekistan Border Road Improvement Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706014326702.pdf

[vi] Center South Road Corridor Project, Kazakhstan, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0906/20160906120747277.pdf

[vii] Pakistan: National Motorway M-4 (Shorkot-Khanewal Section) Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706014440100.pdf

[viii] Pakistan: Tarbela 5 Hydropower Extension Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0922/20160922021050216.pdf

[ix] Transmission System Strengthening Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0707/20160707033311933.pdf

[x] Bangladesh: Distribution System Upgrade and Expansion Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0706/20160706013717248.pdf

[xi] National Slum Upgrading Project, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0718/20160718091153373.pdf

[xii] Myingyan 225 MW Combined Cycle Gas Turbine (CCGT) Power Plant Project, Myanmar, Project Summary: http://euweb.aiib.org/uploadfile/2016/0922/20160922040951976.pdf