Okosvárosokkal a globális társadalmi kihívások kezeléséért?

Szerzők: Czirják Ráhel  – Gere László

2007-2008-tól kezdve a világ lakosságának már több mint fele városokban él. Ám napjaink nagyvárosai nem képesek válaszokat adni a globális társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra, sőt, ezek a kihívások sokkal koncentráltabban és fokozottabban jelennek meg ezeken a helyeken. Mivel a jövőben a városi lakosság arányának további növekedése várható, az emberiség alapvető érdeke, hogy minden szempontból fenntartható városokat létesítsen és működtessen. A Smart City koncepció megoldást jelenthet ebben? A fenntarthatóságon túl pedig vajon képes lehet-e a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére a „jövő városa”? Tanulmányunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A 21. században a nagyvárosokban élők mindennapjait szinte észrevétlenül egyre inkább meghatározzák a különböző technikai újítások, melyek segítségével hatékonyabban tudjuk beosztani az időnket, könnyebben tájékozódunk, egyszerűbben szerzünk információt, vagy éppen kevésbé szennyezzük a környezetünket. Az innovációk térnyerésével olyan új eszközök állnak rendelkezésünkre, melyek akár képesek egymással is kommunikálni, így egyre több tevékenység optimalizálható vagy automatizálható, egyre kevesebb erőforrás elhasználásával egyre több mindent tudunk elvégezni. A végső állapot az úgynevezett Internet of Things, vagyis a „dolgok internete” lesz, amikor minden mindennel összekapcsolódik, ennek a folyamatnak még az elején tartunk, de megállíthatatlanul zajlik körülöttünk, aminek következtében egyre jobban elmosódnak a határok az „online” és „offline” világ között. Így egyre több klasszikus értelemben vett tech-cég válik érdekeltté abban, hogy olyan infrastruktúrát fejlesszenek, mellyel kézzel foghatóan részt vesznek például a városfejlesztésben is. Ennek csak egyik ága a közlekedésoptimalizálásban és az önműködő gépjárművek tervezésében megindult verseny, ahol olyan elsőre szokatlan szereplők jelentek meg, mint a Google, vagy az Apple. De ma már szinte minden elektronikai, illetve telekommunikációs cég (IBM, AT&T, Cisco, Samsung, Microsoft, Oracle, GE, LG stb.) foglalkozik olyan megoldásokkal, melyeket kifejezetten a városi szolgáltatások optimalizálására terveztek. A teljesség igénye nélkül, csupán szemléltetésként álljon itt egy rövid felsorolás arról, hogy milyen technológiai cégek gondolkoznak – fő profiljuktól eltérően – városi megoldásokban:

 

nevtelenA Google, Sidewalk Labs projektjén keresztül komplex megközelítéssel lép be a várostervezésbe. Kézzelfoghatóan egyelőre csupán két projekttel: egy teljes és ingyenes wi-fi lefedettséget biztosító rendszerrel New York városában (link.nyc), illetve egy átfogó közlekedéstámogató rendszerrel (Flow). A Sidewalk Labs kezdeményezésről bővebben a tanulmány végén írunk.

ibmAz IBM a tervezéstől és városüzemeltetéstől kezdve az infrastruktúrán keresztül a társadalmi fejlesztésekig az innovatív megoldások széles palettáját kínálja. Egész városok komplex „okosítását” végzik, mint a Smart City Malaga projekt, közlekedési projekt Zhenjiangban, vagy az időjárási-katasztrófavédelmi monitoring rendszer Rio de Janeiróban.

microsoft-logo-pngA Microsoft CityNext elnevezésű kezdeményezése a Zenon automatizációs szoftveren keresztül kínál megoldásokat az egymással összeköttetésben lévő eszközök (Internet of Things) kezelésére, ezen keresztül pedig különböző városi megoldások alkalmazására. Ezeket a szolgáltatásokat számos nagyvárosban hasznosítják már Houstontól Los Angelesen és Utrechten keresztül Sanghajig.

cisco_logoA Cisco telekommunikációs cég komplex monitoring-rendszert épített ki Koppenhágában, melynek segítségével a közvilágítástól kezdve a parkolóhelyek kezelésén át a szemétszállításig számos szolgáltatás optimalizálható. A cég több városban is kiépített már hasonló digitális monitoring-hálózatokat Hamburgtól Adalaide-en keresztül Barcelonáig.

lg-logoAz LG szintén részt vesz városi fejlesztésekben, elsősorban dél-koreai városokban (pl. Szöul, Puszan, Szuvon), épületeneretikai, környezeti, fenntarthatósági projektekkel.

general_electric_logo-svgA General Electric értelemszerűen elsősorban az energiaszektorral kapcsolatos, úgynevezett „intelligens környezeti” projektekkel támogatja a városfejlesztési kezdeményezéseket, illetve a nagy adattömeget tároló és rendszerező Predix platformjukkal segíti a városi szolgáltatások optimalizálását.

siemensA Siemens cég az intelligens infrastruktúra területén kínál termékeket: közlekedésoptimalizálásban, energiahatékonyság növelésében (Bécs egyik városrészében, Aspernben), illetve számos egyéb fenntarthatóságot segítő projektben.

A nagy tech-cégekkel párhuzamosan a városok között is megindult egyfajta verseny, számos város az okos megoldások elősegítésével igyekszik vonzóbbá és versenyképesebbé válni, ezt igyekszik minél jobban beépíteni már a tervezés során is (pl. Amszterdam, Szingapúr, Stockholm, Szöul; országos szinten: Smart Cities India program).

A digitális technológia segítségével ugyanis megvan a lehetőség napjaink egyre égetőbb városi problémáinak megoldására, oly módon, mely tekintettel van az emberek magánszférájára is. A legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket az alábbiakban foglalhatók össze[i]:

tablazat
A Smart City koncepció
De mit is nevezünk pontosan smart city-nek?

A Smart City, vagy okos város olyan települést takar, mely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az infokommunikációs technológiát – IKT) olyan innovatív módon használja fel, amely elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Egy várost akkor nevezhetünk „okosnak”, ha az emberi tőkébe, a hagyományos infrastrukturális elemekbe (pl. közlekedés), valamint a modern IKT infrastruktúrába történő befektetései ösztönzik és hajtják a fenntartható gazdasági fejlődést, valamint tovább növelik az életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokkal is ésszerűen gazdálkodik. Az okos város tehát az okos technológiát úgy használja, hogy a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai sokkal jobban kapcsolódjanak egymáshoz, intelligensebbek és hatékonyabbak legyenek.[ii]

Az időzítés

Az utóbbi kétszáz évben három olyan ipari/technológiai forradalom játszódott le, mely jelentős mértékben átalakította, és végső soron meghatározta a mai modern városok működését és szerkezetét. Minden egyes ilyen ipari forradalom hatalmas előrelépést jelentett, ugyanakkor komoly társadalmi árat is kellett fizetni érte[iii]. Jelenleg számos szerző egyetért abban, hogy egy újabb, az úgynevezett negyedik ipari forradalom küszöbén állunk[iv], ennek fontosságát többek között az is jelzi, hogy a 2016-os davosi Világgazdasági Fórumon (World Economic Forum) is kiemelt téma volt a negyedik ipari forradalom[v].

Az első ipari forradalom a „gőz forradalma” volt, ez elősegítette a városok számára az addiginál sokkal gyorsabb és egyszerűbb szállítást, a gőzhajók és a hatalmas gyárak teljes mértékben átformálták a kereskedelmet. Emellett azonban ekkor keletkeztek a városokban az első ipari „nyomornegyedek” is, a városi munkások számának nagyfokú megnövekedésével, illetve az emberiség történelmének legsúlyosabb légszennyezési viszonyai alakultak ki a városokban.

A második, elektromos forradalom adta az emberiségnek a villamosságot, a földalattit, valamint a lifteket. Az elektromosság megjelenésével vált lehetővé a napfény által elzárt helyek kihasználása is, a mesterséges környezetbe való elvonulás, valamint az emberek felhőkarcolókban való „tárolása”.

A harmadik ipari forradalmat a gépjárművek elterjedése hozta, melyek segítségével a városok kiterjedése minden dimenzióban növekedni kezdett, biztosítva a munkahelyek jobb elérhetőségét, és lehetőséget a hétvégi utazásokra. Ezzel együtt azonban megindult a városok koordinálatlan terjeszkedése, megnövekedtek a közlekedési dugók és a szmog, és majdnem teljesen kiüresedtek a városközpontok.

Jelenleg pedig a digitális technológia formálja át városainkat, ez a negyedik ipari forradalom. Az okostelefonok már átalakították a városokkal való interakcióink minőségét. Az újfajta technológiák (a mindent átszövő összekapcsolódás, a valós idejű érzékelők, a pontosan helyre szabott szolgáltatások, a megosztott bizalom, az autonóm rendszerek, valamint a digitális vezérlés és gyártás) pedig a városi élet egészét át fogják alakítani. De kérdés, hogy milyen kifutása lesz ennek a forradalomnak? Vajon ennek köszönhetően a városok személyre szabottabbak, kisebb különbségeket mutató, innovatív és humánus helyek lesznek, vagy pedig kihívásokat támasztanak az ott lakók szabadságára és biztonságára nézve?

Mire terjednek ki a smart city megoldások?

A szakirodalom az egyes beavatkozási területeket alrendszerenként tárgyalja. A „Smart cities” tanulmány például a következő alrendszereket azonosítja, melyek kulcsfontosságú területek a város működését illetően, ahol intelligens megoldások alkalmazására nyílik lehetőség:

  • Az „emberek” alrendszer (magában foglalja a közbiztonságot, az egészségügyet és oktatást)
  • Üzleti alrendszer (beleértve a politikai és szabályozási környezetet is)
  • Városi szolgáltatások alrendszer
  • Közlekedési alrendszer
  • Kommunikációs alrendszer
  • Vízgazdálkodási alrendszer
  • Energiagazdálkodási alrendszer[vi]

Az Okos város fejlesztési modell – Tervezési útmutató a következő területek mentén szorgalmazza a tervezést: társadalom, humán infrastruktúra, gazdaság, táji- és természeti adottságok, zöldfelületi rendszer, épített környezet, közlekedés, közművesítettség, környezetvédelem, katasztrófavédelem, városi klíma, önkormányzati gazdálkodás, eszköz- és intézményrendszer, a városi fejlesztések lehetséges kisugárzása, továbbgyűrűzése a vonzáskörzetében.[vii]

Egy smart city rangsorolással foglalkozó tanulmány pedig a következő alrendszereket azonosítja[viii]:

intelligens_gazd intelligens gazdaság (versenyképesség)
intelligens_lakos intelligens lakosság (társadalmi és humán tőke)
intelligens_kormanyzas intelligens kormányzás (részvétel)
intelligens_mobil intelligens mobilitás (közlekedési és IKT-infrastruktúra)
intelligens_kornyezet intelligens környezet (természeti erőforrások)
intelligens_lakas intelligens lakókörnyezet (életminőség)

 

Ugyanezt a felosztást alkalmazza egy nemzetközi példákat összegyűjtő példatár is[ix].

A smart city beavatkozások tehát a városfejlesztés egy komplex megközelítését jelentik, ebben az esetben inkább a megközelítés, vagyis a szemlélet az újszerű, tehát nagy hangsúlyt kap az a kérdés, hogy milyen módszerekkel történjenek a városfejlesztési beavatkozások. Meglehetősen interdiszciplináris területről van szó, ezért nagyfokú együttműködésre van szükség a klasszikus városfejlesztői tudományág, illetve az informatikai szakemberek között.

Smart city a gyakorlatban

Az elméleti keret ismertetése után két olyan várost mutatunk be, amik a smart city koncepcióját a gyakorlatban demonstrálják. A két település az okos városok két típusát testesítik meg. Az egyikük – Songdo – egy tervező asztalon született, újonnan épült város, ahol a különböző, például környezeti kihívások kezelésére már a tervezés pillanatában gondoltak, és ennek fényében alkalmaztak építészeti és technológiai megoldásokat. A másik ismertetett példa – Amszterdam – pedig egy nagy múltú település, ahol a több évszázados fejlődés eredményeként kialakult városszerkezetet, infrastruktúrát különféle technológiai vívmányokkal igyekeznek felkészíteni a 21. század kihívásainak kezelésére. Songdo és Amszterdam lesz az a két település, amelyeken keresztül választ próbálunk adni vizsgálati kérdésünkre: képesek-e az okos városok csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket?

A jövő városa Dél-Koreában: Songdo

songdo

Forrás: http://songdoibd.com/about/

Songdo IBD (International Business District – Nemzetközi Üzleti Negyed) Dél-Koreában, Songdo városában található üzleti negyed, a  Sárga-tenger partján fekszik . A városrész lakosságszámáról nincs külön statisztikai gyűjtés, így megkeresésünkre ilyen adatot a Gale International munkatársai sem tudtak szolgáltatni.  Annyit azonban lehet tudni, hogy Songdo városában  jelenleg 110 000 fő él  [xi]. A nemzetközi üzleti negyed jelenlegi népességszáma nem éri el a tervezett – 250 000 fős – értéket,  hiszen a beruházások tényleges befejezésére várhatóan 2018-ban kerül sor[xii]. A hat km2 területű városrész csupán 15 perces autóútra van Incheon nemzetközi repülőterétől, a világ lakosságának egyharmada pedig egy maximum három és fél órás repülőúttal érhető el innen. A semmiből felépített Songdoban a legfejlettebb technológiák alkalmazásával olyan környezetbarát települést hoztak létre, ami napjaink globális környezeti kihívásaira megfelelő választ képes adni.

Ám a város tervezői a környezeti mellett a gazdasági fenntarthatóságot is szem előtt tartották, így földrajzi fekvése, és a legmodernebb technológiák nyújtotta szolgáltatások következtében Songdo-t Délkelet-Ázsia gazdasági központjának szánták. Innen ugyanis könnyen elérhetők olyan regionális piacok, mint Kína, Japán vagy Oroszország.[xiii] Ebbéli törekvését fejezi ki a város szimbóluma, Dél-Korea legmagasabb épülete, a Northeast Asia Trade Tower (NEATT – Északkelet-ázsiai Kereskedelmi Torony) is. A 305 méter magas épület célja, hogy ebbe az új nemzetközi szabadkereskedelmi zónába vonzza az élvonalbeli globális és koreai vállalatokat.[xiv]

repulo

Forrás: http://www.nicehousing.com/mn_songdo_apartments/about_songdo.asp

Songdo az előző dél-koreai elnök, Lee Myung-bak (2008-2013) azon törekvésének részeként épült, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátás és környezeti szempontból fenntartható városnövekedés alapelvekként érvényesüljenek Dél-Korea fejlődésében.[xv] A közel 40 milliárd dolláros beruházás PPP konstrukcióban valósul meg, amiben multinacionális technológiai vállalatok és a helyi hatóság fogott össze, hogy egy környezetileg fenntartható települést, egy élénk nemzetközi gazdasági központot hozzon létre.[xvi] 2001-ben a koreai kormány a Gale Internationalt – egy családi tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő vállalatot – bízta meg Songdo megépítésével.[xvii] 2002-ben a cég közös vállalkozást indított a dél-koreai POSCO E&C-vel – egy mérnöki és építőipari céggel, ami erőművek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik[xviii] –, így Incheon tartományi jogú város részvételével, a három szereplő megkezdte a tervek kidolgozását.
01

Fotó: PKphotograph (Shutterstock)

Az, hogy a várost a semmiből kellett felépíteni, óriási lehetőséget adott a tervezőknek, hiszen egy hibátlan várost megtervezni és kivitelezni egyszerűbb, mint egy már meglévőt átalakítani. Ezért a tervezés során lehetőség nyílt arra, hogy a múlt építészeti hibáiból okulva alapból energiahatékony, környezetileg fenntartható várost építsenek, ami a legmodernebb technológiák alkalmazásán túl építészeti megoldásokkal is operál. Így Songdo-ban a zöld terület, elérhetőség és fejlett technológia kombinációját hozták létre a lehető legideálisabb életkörülmények megteremtése érdekében.

02

Fotó: Vichy Deal (Shutterstock)

 

A zöld és sétálható város

Songdo területének 40%-a zöld terület. A város közepén fekszik a település 10%-át kitevő Central Park, amit a New York-i park inspirált – és a nevét is ez után kapta. A másik nagy kiterjedésű zöld felület a híres amerikai golfjátékos, Jack Nicklaus által tervezett, 18 lyukú golfpálya.[xix] Ezeken kívül számos kisebb park, közterület és rengeteg fa teszi Songdot még zöldebbé.

terkep

Forrás: http://songdoibd.com/about/

Songdo egy sétálható város, vagyis tudatos építészeti megoldással minden városi funkciót a település közepén elhelyezkedő Central Parktól sétálható távolságon belül helyeztek el. Az iskolák, munkahelyek, boltok gyalogosan 10-15 percre vannak innen. Felmérések szerint ugyanis ennél nagyobb távolság esetén az emberek inkább autóba ülnek. Így viszont a karbon lábnyom jelentős csökkentése valósulhat meg. Aki pedig a gyaloglásnál gyorsabban, de még mindig környezetkímélő módon akar közlekedni, az a várost behálózó, összesen 25 km hosszú bicikliúton biztonságosan juthat el egyik helyről a másikra. Nagyobb távolságokra pedig a tömegközlekedést is igénybe lehet venni: Szöullal például földalatti köti össze a települést, így fél óra alatt be lehet jutni a koreai fővárosba.

Az építészeti megoldások mellett a környezeti szempontból fenntartható város megvalósulásának másik fontos eleme az élvonalbeli technológiai megoldások alkalmazása, amik okos várossá teszik Songdot. Infrastruktúrájának működtetéséhez fejlett információs és kommunikációs hálózatokat alkalmaznak, a magas életminőség és a hatékony szolgáltatások biztosítása érdekében. Az itt találtható összes épület egy közös információs rendszert alkot: a tűzjelző rendszertől a fűtésen át a biztonsági rendszerig minden össze van kötve. Ebből adódóan az üzemeltetés sokkal költséghatékonyabb, másrészt lehetőség van arra, hogy a lakók akár a távolból is beállíthassák otthonaik hőmérsékletét, fényviszonyait stb. A rugalmas rendszer továbbá hatékony energiafelhasználást is eredményez, ugyanis folyamatosan ellenőrzi az energiafogyasztást, és ahol lehetséges, csökkenti azt.[xx]

Az energiahatékonyság terén Songdoban még ennél is továbbmentek. Az otthonokat és intézményeket telekommunikációs rendszer köti össze egymással – a Cisco Systems jóvoltából –, így mindenki elérhető a TV-készülékekbe épített videón keresztül, ezzel is megspórolva az utazást és az ezzel járó széndioxid-kibocsátást. Mindezen megoldások összesen 30%-kal csökkentik az energiafogyasztást minden épületben, a hagyományos üzemeltetéshez képest.[xxi]

Songdoban járva nem láthatunk kukásautókat az utcán, ugyanis a lakások, irodák, és az utcai szemetesek[xxii] egy földalatti vezetékrendszerhez csatlakoznak, ami szétválogatja, újrahasznosítja, illetve megsemmisíti a hulladékot. Az egész városrész hulladékkezeléséért felelős rendszer üzemeltetéséhez összesen hét ember szükséges.[xxiii]

bbc

Forrás: bbc.com

A város működésének szinte minden területéhez szenzorok és chipek gyűjtenek adatokat, amiket a központi rendszer dolgoz fel, és az információk fényében igyekszik még hatékonyabbá tenni Songdo működését. Az utcai lámpák például a járókelők számához igazodóan működik[xxiv] – jelentős mennyiségű energiát spórolva ezzel. A közlekedési lámpák is a valós idejű igényekhez igazodva működnek. Az autókra szerelt RFID (Radio Frequency IDentification – Rádió Frekvencia Azonosítás) chipekkel a központi monitoring rendszer valós idejű információt kap a forgalmi helyzetről – dugókról, kihasználatlan utakról –, és a forgalmat a jelzőlámpák segítségével tereli el.[xxv]

A város működésében még számos megoldást találni, amik fenntarthatóbbá teszik ezt az urbánus környezetet. Az energiaszükségletet például szél- és napenergiából fedezik, az esővizet pedig összegyűjtik, és ezt használják a parkok öntözésre, az utcák mosására és a WC-k öblítésére is.

Mindezeket összegezve elmondható, hogy Songdo a jövő városainak modellje kíván lenni, ahol a legújabb technológiák alkalmazásával a globális környezeti kihívásokra reagálva környezeti szempontból fenntartható városi környezet működik.

Amszterdam Smart City

amsterdamsmartcity_logo

A nulláról felépített okos városok mellett beszélhetünk olyan kezdeményezésekről is, ahol évszázadok alatt kifejlődött városokat alakítanak át a smart city koncepció szerint. Erre példa a nagyjából 800 ezer lakost számláló holland főváros, Amszterdam is. Az Amsterdam Smart City (ASC) kezdeményezés tulajdonképpen az Amszterdam metropolisz-régió innovációs platformja. Tevékenységét 2009-ben kezdte meg, felhívást intézve a vállalkozások, lakosok, az önkormányzat és a tudásközpontok részére városi témákkal kapcsolatos innovatív ötletek és megvalósítások felvetésére és alkalmazására. A programot egy együttműködésként kell elképzelni a városi önkormányzati tisztségviselők, magánvállalatok (pl. a telekommunikációs KPN cég), valamint az amszterdami Alkalmazott Tudományok Egyetemével közösen. Az amszterdami kezdeményezés lényege (saját megfogalmazásuk szerint) több ember számára élhetőbbé tenni a várost, valamint visszafogni a károsanyag-kibocsátást és az energiafelhasználást.[xxvi]

A kezdetek óta már több mint 100 partnerrel működnek együtt, melyek összesen közel száz innovatív projektben vesznek részt. Az egész kezdeményezést egy honlap fogja össze[xxvii], ahol minden projekt és termék leírása helyet kap, ezen felül blogbejegyzéseket lehet közzétenni, külön részleg van az intelligens megoldásokkal kapcsolatos igények/kérdések felvetésére, eseményekkel kapcsolatban lehet információt kapni, valamint a tudásmegosztás helyeként, illetve közösségi felületként is funkcionál. Ez valahol az amszterdami smart city koncepció lényege is: minél több embert bevonni a projektekbe, minél szélesebb körben, így a legkülönfélébb területeken indulnak újabb és újabb smart projektek a társadalom minél szélesebb bevonásával.

amsterdam_map

Forrás: https://amsterdamsmartcity.com/

Természetesen az amszterdami kezdeményezéshez kellett egy már meglévő kreatív/innovatív „mag”, egy olyan társadalmi réteg, mely könnyen befogadja és magáévá teszi az intelligens megoldások elterjedésének koncepcióját. Az Amsterdam Smart City program elsősorban rájuk épít, a kicsi, „élő laborokként” funkcionáló innovatív kezdeményezésekre, melyek egy része valószínűleg csak rövid életű próbálkozás lesz, egy részük azonban tényleges és komoly társadalmi igényeket elégíthet ki, és példaként szolgálhat a világ sok más városa számára is.

A fejlesztéseket hat kategóriába sorolják:

  1. Infrastruktúra és technológia: integrált lakossági bejelentő (baleset, tűzeset, bűneset stb.); elektromos töltőállomások rendszere; innovatív zöldenergia-használati megoldások; okos közvilágítás kerékpárutakon (csak mozgásra kapcsol be, szél- és napenergia termeli az áramot); zöld tetők; közösségi 3D-nyomtatási K+F projekt (nemzetközi együttműködéssel, turistalátványosság is egyben); nyílt hozzáférésű adatokat összegyűjtő honlap (ezzel segítve más szolgáltatások hatékonyságnövelését).vangoghroosegaarde

    Forrás: extremelife.hu

  2. Energia- víz- és hulladékkezelés: alacsony kamatozású kölcsönök fenntarthatósági projektekre; „passzív-negyed” – még építés alatt álló kerület Amszterdamban, ahol az épületek energiafelhasználását 100%-ban megújuló forrásokból biztosítják, így azok széndioxid-kibocsátása nulla (2021-re készül el, összesen 2000 lakással); virtuális erőmű projekt (megújuló energia tárolása, illetve „kereskedelme” kis léptékben a felhasználók között, a kapacitások maximális kihasználása érdekében), energiaatlasz (a megújuló energia használatának előmozdítására).

11-1

Forrás: https://amsterdamsmartcity.com/

  1. Mobilitás: intelligens közlekedésirányítási rendszerek (közlekedési dugók elhárítására); elektromos hajók (a dízelmotoros változatok helyett); zéró károsanyag-kibocsátású logisztikai (szállító) eszközök; biciklilopás elleni követőrendszer; parkolást segítő alkalmazás.

1019-header-94793a6c02879bdbda21ff86a963b201-asc_v2g_infographic_770

Forrás: https://amsterdamsmartcity.com/

  1. Cirkuláris város: építési anyagok újrahasználata, természetes alapú műanyag-használat, kreatív és szociális vállalkozások számára irodahelységek biztosítása.
  2. Kormányzás és oktatás: smart city-hálózatokat generáló közösségi oldalak; az intelligens megoldásokkal való elégedettség mérése a lakosság körében; startup-segítő és vonzó környezet létrehozása az önkormányzat támogatásával.

infographic

Forrás: https://amsterdamsmartcity.com/

6. Lakosság és életmód: intelligens közvilágítás; lakóközösségi kezdeményezések támogatása; idősek segítését/aktivizálását célzó programok; online közösségi várostervezési platform létrehozása; egészséges életmódot támogató programok.

Mindezen fejlesztési irányultságokból kitűnik, hogy Amszterdamban a smart city koncepciójának megvalósítása az élet szinte minden területén igyekszik jobb, hatékonyabb megoldásokat kifejleszteni, a társadalom aktív bevonásával.

A két település bemutatása után az alábbiakban a két smart city társadalomra gyakorolt hatását vizsgálva arra keressük a választ, hogy vajon a társadalmi egyenlőtlenségeket képesek-e mérsékelni.

Képesek-e az okos városok csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket?

A kérdés vizsgálatához mindenek előtt a társadalmi egyenlőtlenség fogalmát kell tisztázni. A szociológia által egyik legkutatottabb jelenséggel kapcsolatosan sokan sokféle definíciót alkottak, ám jelen tanulmánynak nem célja ezek szisztematikus áttekintése, összehasonlítása. Csupán egy pragmatikus meghatározást kívánunk adni a smart city-k társadalmi hatásával kapcsolatos gondolatsor megalapozásaként. (A fogalom mélyebb elméletei iránt érdeklődőknek ajánljuk például Reinhard Kreckel (1982): Class, Status and Power? című munkáját.)

A társadalmi egyenlőtlenségek alatt alapvetően különféle dimenziók mentén az egyének közötti különbségeket értjük, amelyek meghatározzák adott személy boldogulásának lehetőségét. Ilyen dimenziók az iskolai végzettség, jövedelem, munkaerő-piaci helyzet, lakóhely környezete, műveltség, stb. Bár ezen tényezők az élet eltérő szegmenseit fedik le, összességében meghatározzák, hogy adott személy szegénységben, vagy jólétben él.

A társadalmi egyenlőtlenségek léte egyidős az emberiséggel, hiszen a különböző javak sosem oszlottak el egyenlően az emberek között. Az egyenlőtlenségek mértéke országonként, kultúránként, a gazdasági fejlettség, társadalmi-politikai berendezkedés és egyéb befolyásoló tényezők következtében eltérően alakulhatnak. Ám általánosságban elmondható, hogy a szegényebb és gazdagabb rétegek közötti szakadék mélyülésével a társadalmi feszültség is fokozódik, ugyanis „a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (a társadalom tagjainak differenciálódása) bizonyos mértéken túl akadályozza a társadalmi integrációt, a társadalom tagjainak az elfogadott normák és szabályok szerinti együttműködését, a normális társadalmi életet. Instabil társadalmi állapot alakulhat ki”.[xxviii] Mindebből következik, hogy az egyenlőtlenségek csökkentése össztársadalmi érdek.

Smart city-k és a társadalmi egyenlőtlenség Songdo példáján

Az okos városok társadalmi hatásának kérdésével kapcsolatos állítások empirikus alátámasztása adatok hiányában jelenleg meglehetősen korlátozottak, ugyanis ez még egy kevéssé vizsgált téma. (Ami érthető, tekintve, hogy viszonylag fiatal jelenségről van szó.) Ennek fényében álláspontunk inkább intuitív feltételezésként értékelhető, mintsem tudományosan megalapozott ténynek, amit a jövő tapasztalatai igazolni, vagy cáfolni fognak. Így célunk a vita generálása, gondolatébresztő elképzelések megfogalmazása.

Songdo példáját vizsgálva fontos leszögezni, hogy a város nem egy szerves, alulról építkező fejlődés eredményeként született, hanem gazdasági vállalatok által mesterségesen felülről létrehozott település. Ebből fakadóan társadalma sem egy „természetes állapotot” tükröz, hiszen „lakói eleve egy szelekciós eljáráson mentek keresztül, melynek alapvető preferenciái a várost szolgálni képes tudás köré koncentrálódnak”.[xxix] Vagyis Songdoba olyan emberek költöztek, költöznek, akik a város működéséhez szükséges funkciókat töltik be – fejlesztők, kutatók, tanulók, üzletemberek – valamint képesek megfizetni a fővárosinál is magasabb ingatlanárakat.[xxx] Így Songdo lakossága iskolai végzettség, jövedelem és életkörülmények tekintetében homogénnek tekinthető, vagyis lokális szinten nincs jelen számottevő társadalmi egyenlőtlenség.

Országos szinten vizsgálódva viszont megállapítható, hogy „az ilyen típusú szelekció jelentős társadalmi leszakadást generál. Kimaradnak ugyanis a város jólléti szolgáltatásaiból, a mindenhol jelenlevő számítástechnika előnyeiből azon polgárok, akik eleve alacsonyabban iskolázottak, nem magasabb társadalmi státuszhoz tartoznak”.[xxxi] Vagyis a Songdoban lévő technológiai vívmányok csak azok számára elérhetők, akiknek van elég pénze és végzettsége ahhoz, hogy itt éljen. Ez pedig további előnyökhöz juttatja őket, fokozva ezzel a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket.

Songdo és más koreai településen élők közti szakadék mélyülését több tényező is okozza: a város jelentős állami támogatásból épült fel, amit a nem Songdoban élő lakosok befizetéseiből (is) finanszíroztak, ám előnyeit csak egy erősen megszűrt réteg élvezheti. Másrészt az itteni ingatlanárak meggátolják a koreai lakosság szélesebb körét, hogy az itt lévő fejlett infrastruktúra és technológiai megoldások nyújtotta előnyökből részesüljenek[xxxii], vagyis versenyhátrányba kerülnek Songdo lakosaihoz képest.

Ám a város szempontjából vizsgálva ez nem feltétlenül számít kudarcnak, hiszen a településnek nem célja, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Songdo ugyanis deklaráltan nemzetközi vállalkozások központjává akar válni az infrastruktúrája és szolgáltatásai által nyújtott „páratlan életminőségével”[xxxiii] „Az okos városok első hullámának koncepciója tehát – amibe Songdo is tartozik – nem a társadalmi igazságosság felé konvergál, hanem csupán a fenntartók által szelektált lakóinak kíván egységes jóllétet biztosítani”[xxxiv], miközben szem előtt tartja a környezeti szempontokat is. Az olyan újonnan épült okos városok, mint amilyen a dél-koreai Songdo tehát a település három dimenziója (gazdaság, természeti- és épített környezet, társadalom) közül kettőt magas színvonalon képes kielégíteni, ám a társadalmi problémákra nem kínál megoldást.

Smart city-k és a társadalmi egyenlőtlenség Amszterdam példáján

Songdoval szemben Amszterdam egy szerves fejlődés eredményeként létrejött, több száz éves múlttal rendelkező település – ahol már az újkőkorszakban is laktak emberek.[xxxv] Ebből adódóan társadalma heterogén, demográfiai, jövedelmi és egyéb dimenziók tekintetében is, vagyis Amszterdamban fennáll az a társadalmi egyenlőtlenség, ami Songdo esetében, a különböző szűrő hatások miatt nincs jelen. Ezért a smart city koncepció társadalomra gyakorolt hatása lokálisan, városon belül vizsgálható.

A két város smart jellegében több hasonlóság is felfedezhető. Egyrészt mindkét településen a beruházások egy kooperáció eredményeként valósultak, valósulnak meg. Songdo esetében a helyi hatóság és multinacionális vállalatok, a holland fővárosnál pedig szintén a városi önkormányzat, magánvállalatok, illetve egy egyetem összefogásával történik az okos város megvalósítása. Másrészt mindkét város céljai között megtaláljuk a környezeti fenntarthatóságot.

Ám ezeket leszámítva alapvetően különbözik egymástól a két koncepció. Míg Songdo egy nemzetközi gazdasági hub kíván lenni, Amszterdam a helyi lakosok számára akar élhetőbb várossá válni, vagyis a holland főváros fókuszpontjában a társadalom (is) áll. A másik fontos különbség a társadalmi beágyazottság. A dél-koreai település egy tervezett város, meggyökerezett helyi lakosság nélkül, ahol felülről kidolgozott és végrehajtott fejlesztések működnek, míg Amszterdamban a helyi lakosok bevonásával, a helyiek által megfogalmazott igényekre kíván választ adni a smart city koncepció. Meglátásunk szerit ez a garancia arra, hogy a különböző technológiák alkalmazása nem fogja az egyes társadalmi csoportok közötti különbségeket fokozni, hanem végső soron az egyenlőtlenségek csökkenését fogja eredményezni. Mert bár a kezdeményezések, ötletek főként az újítások iránt nyitottabb csoportoktól származnak, maguk az innovációk szélesebb társadalmi kört kívánnak elérni. Erre példa az időseket célzó aktivizáló programok, amelyek során alkalmazott technológiai megoldások a fiatalabb generációk köréből származnak, de céljuk a nyugdíjasok elérése.

A smart city koncepció társadalmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása tehát véleményünk szerint a megvalósítás kontextusától függ. Egy olyan, társadalmilag beágyazott közegben, ahol politikai akarat van a helyiek bevonására – mind a problémák definiálása, mind pedig a megoldási javaslatok kidolgozása során – a technológiai innovációk kivitelezése az egyenlőtlenségek csökkentése irányába hathat. Hiszen ebben az esetben, az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok igényei, problémái is megjelennek a tervezés során, így nem csak az alapból jobb helyzetben élők juthatnak hozzá a versenyelőnyt biztosító fejlesztésekhez. Az olyan okos városok pedig, mint amilyen Songdo – ahol a környezeti dimenzió mellett a gazdaság fejlesztésén van a fókusz –, regionális, illetve globális szinten az egyenlőtlenségeket fokozzák egyfajta technológiai elefántcsonttoronyként, hiszen szolgáltatásai csak a magasabb iskolai végzettségű, és (kimagaslóan) jó anyagi helyzetben lévők számára érhető el.

 

Melléklet

A Sidewalk Labs projekt

A Google Sidewalk Labs kezdeményezése egy új típusú vállalkozás, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy a városokkal együttműködve megoldja a legnagyobb városi kihívásokat. Ehhez a vállalat létrehoz egy platformot, ahol összegyűjtik a városi innovációkat elősegítő alkalmazásokat, hogy azután ezeket majd világszerte alkalmazni tudják.

A Google térnyerése az online alkalmazások irányából az „offline” világba figyelemre méltó. A cég az elsők között kezdett bele az önvezető autók fejlesztésébe (2012 körül már kézzelfogható eredményekkel), mely ma már az autóipar egyik legmeghatározóbb irányvonalává vált, és a nagy gyártók között már szinte mindenki ezt a trendet követi. Emellett olyan leányvállalatai jelentek meg (cégszerkezetét tekintve holdingban, melyeket ma már – magával a Google-lel együtt – az Alphabet nevű anyacég fog össze), mint az öregedés elleni szereket kutató Calico biotechnológiai vállalat, a Life Sciences egészségügyi cég, a Fiber nagysebességű internetszolgáltató, az online alapú, okos háztartási berendezéseket gyártó Nest cég, valamint a drónalapú szállítás és más projektek kifejlesztésére szakosodott X (korábban Google X)[xxxvi]. Ezek után nem meglepő az a lépés, hogy a cégcsoport „teret” keres magának legújabb innovációik tesztelésére, majd alkalmazására, ehhez pedig a legkézenfekvőbb egységek a városok.

Minden más smart city koncepciótól (és megvalósítástól) eltérően a Sidewalk Labs tevékenysége azért egyedülálló, mert két alapvető tényező is koncentrálódik a Google-nél: egyrészt rengeteg adat áll rendelkezésükre gyakorlatilag bármiről – és potenciálisan minden más cégnél könnyebben tudnak további adattömegeket begyűjteni –, az intelligens eszközök optimális alkalmazásához pedig nagyon fontos az úgynevezett big data, vagyis a nagy mennyiségű adathalmazok, melyeket a különböző szenzorok és eszközök „szolgáltatnak” (ez a dolgok internete, vagyis az Internet of Things – IoT). Ugyanis a legtöbb smart megoldás éppen ezek alapján az adatok alapján képes a folyamatokat hatékonyabbá, egyszerűbbé és erőforrás-takarékosabbá tenni. A Google másik nagy előnye, hogy minden más cégnél nagyobb tudástömeggel, know how-val rendelkezik, ezáltal minden eddiginél integráltabban tudja megvalósítani az elképzeléseit, továbbá hatalmas kapacitásokkal rendelkezik ezek tökéletesítésére és fejlesztésére.

A városokra szabott technológiai megoldások gyakran nem adnak megoldást a való élet problémáira, a szakpolitikai megoldások pedig gyakran nem használják ki megfelelő mértékben a technológiai újdonságokat. Ennek a problémának a kezelésére A Sidewalk Labs projekt egy integrált környezetet épít ki a technológiai kérdéseket, adatbázisokat, szakpolitikai legjobb gyakorlatokat, kapcsolatot és tőkét is magában foglaló városi innovációs témakörök számára.

A projekt a várostervezés jövőjét a technológiai újdonságok elterjedésében látja. Azonban egy szakadékot kell áthidalni: míg a technológiai problémákkal foglalkozó szakemberek alapvetően nem értenek a városfejlesztéshez, addig az urbanisták nem feltétlenül értenek a technológiai oldalhoz. A Sidewalk Labs tehát összességében e két terület „összeházasítását” jelentené, hogy a kétfajta megközelítés és szakértelem segítségével a lehető leghatékonyabb megoldásokat fejlessze ki.

[i] https://www.sidewalklabs.com/

[ii] LADOS, M. et al. (2011): „Smart cities” tanulmány, MTA RKK NYUTI, Győr, 2011.

[iii] https://www.sidewalklabs.com/#why-now (2016.09.15.)

[iv] Forign Affairs Anthology Series: The Fourth Industrial Revolution. 2016. január. Forrás: https://www.foreignaffairs.com/anthologies/2016-01-01/fourth-industrial-revolution (2016.09.15.)

[v] https://www.weforum.org/focus/the-fourth-industrial-revolution (2016.09.15.)

[vi] LADOS, M. et al. (2011): „Smart cities” tanulmány, MTA RKK NYUTI, Győr, 2011.

[vii] Okos város fejlesztési modell – Tervezési útmutató (2016). Lechner Tudásközpont, Budapest, 2016. március

[viii] Smart cities – Ranking of European medium-sized cities (2007). Centre of Regional Science, Vienna UT, 2007. október http://www.smart-cities.eu/download/smart_cities_final_report.pdf. Letöltés időpontja: 2016.06.24.

[ix] Kulcsár S. (szerk.): Smart City példatár (2015). Lechner Nonprofit Kft. Budapest, 2015.

[x] http://english.yonhapnews.co.kr/news/2016/06/23/76/0200000000AEN20160623005200315F.html (2016.09.16.)

[xi] Christine Lee, Gale International, személyes megkeresésre adott válasza

[xii] http://www.galeintl.com/project/songdo-international-business-district/ (2016.09.16.)

[xiii] http://songdoibd.com/about/#history (2016.07.05.)

[xiv] http://skyscrapercenter.com/building/northeast-asia-trade-tower/475 (2016.07.05.)

[xv] Lobo, Rita (2013): South Korea’s hi-tech city_ Songdo. In: Business Destinations: http://www.businessdestinations.com/featured/south-koreas-songdo-city/ (2016.07.05.)

[xvi] http://songdoibd.com/about/#history (2016.07.05.)

[xvii] http://www.galeintl.com/history-gale/ (2016.07.05.)

[xviii] http://poscoenc.com/eng/index.asp (2016.07.05.)

[xix] https://www.youtube.com/watch?v=WD7PjFH5ZMc&index=4&list=PLxKIC3VhpkaJ8OFpfgMRdk_Jpu2XahWGG&spfreload=5 (2016.07.05.)

[xx] https://www.youtube.com/watch?v=ZufT4WozWeQ (2016.09.16.)

[xxi] https://www.youtube.com/watch?v=fHO_zkHPTaI (2016.09.16.)

[xxii] https://datafloq.com/read/smart-city-future-bring-big-data-level/183 (2016.09.16.)

[xxiii] http://www.theatlantic.com/international/archive/2014/09/songdo-south-korea-the-city-of-the-future/380849/ (2016.09.16.)

[xxiv] https://datafloq.com/read/smart-city-future-bring-big-data-level/183 (2016.09.16.)

[xxv] https://bushengwang.wordpress.com/2015/06/08/week-13b-smart-city-studies-songdo-and-chicagos-strategies-in-traffic-management/ (2016.09.16.)

[xxvi] http://kernelmag.dailydot.com/issue-sections/features-issue-sections/11313/amsterdam-smart-city/

[xxvii] https://amsterdamsmartcity.com/ (2016.09.15.)

[xxviii] Nagy Ildikó (2009): A szükségletfelmérés módszerei. http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/tarhely/szocialis-gondozo/dokumentumok/1852_06_1__keszitsen_szuksegletlistat_az_esetben_szereplo_telepules_demografiai_adatai_alapjan_.pdf (2016.07.07.)

[xxix] Yoo Jinil (2014): A civil kérdések esélyei és kihívásai az okos (digitálisan behálózott) városokban a dél-koreai New Songdo City példáján keresztül. In: Civil Szemle, XI. évf., 2. szám, 25-47.o

[xxx] http://www.realestatesongdo.com/bbs/board.php?bo_table=market_today&wr_id=1 (2016.07.07.)

[xxxi] Yoo Jinil (2014): A civil kérdések esélyei és kihívásai az okos (digitálisan behálózott) városokban a dél-koreai New Songdo City példáján keresztül. In: Civil Szemle, XI. évf., 2. szám, 25-47.o

[xxxii] Uo.

[xxxiii] Alusi, Annissa–Eccles, Robert G.–Edmondson, Amy C.–Zuzulm, Tiona (2011): Sustainable Cities: Oxymoron or the Shape of the Future? Boston:Harvard Business School. http://www.hbs.edu/faculty/Publication%20Files/11-062.pdf (2016.07.07.)

[xxxiv] Yoo Jinil (2014): A civil kérdések esélyei és kihívásai az okos (digitálisan behálózott) városokban a dél-koreai New Songdo City példáján keresztül. In: Civil Szemle, XI. évf., 2. szám, 25-47.o

[xxxv] https://hu.wikipedia.org/wiki/Amszterdam_t%C3%B6rt%C3%A9nete (2016.07.11.)

[xxxvi] http://arstechnica.com/gadgets/2016/01/2016-google-tracker-everything-google-is-working-on-for-the-new-year/ (2016.09.15.)

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

2 thoughts on “Okosvárosokkal a globális társadalmi kihívások kezeléséért?

    • december 29, 2016 at 3:10 du.
      Permalink

      Köszönjük az értékes hozzászólást. Hungarian Geopolitics (HUG) c. kiadványunk következő, 4. száma is foglalkozik majd a smart city téma egyéb aspektusaival, a lapszám 2017. januárjában remélhetőleg már elérhetővé válik a honlapunkon.

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.