Vezetői portrék – Barack Obama

Vezetői portrék című sorozatunkban a geopolitika főszereplőinek számító országok vezetőit mutatjuk be. A portrék felvázolása során bemutatásra kerülnek a vezetők politikai karrierjének főbb állomásai, ezen túl pedig nagy hangsúlyt fektettünk a politikai beszédek stílusának elemzésére is. Célunk, hogy a vezetők megismerése által átláthatóbbá váljanak az egyes országok, mint geopolitikai aktorok viselkedése és stratégiája.

Bevezetés

Barack Obama megválasztásával történelmi pillanatokat élt át az Amerikai Egyesült Államok. Az első afroamerikai származású elnökként nem csupán a demokrata szavazók, hanem a teljes afroamerikai közösség elvárásainak is meg kellett felelnie. Immár nyolc éve tartó elnöki munkásságában és retorikájában nagy szerepet kapnak bizonyos értékek, amelyeket gyermekkorától fogva személyesen is megtapasztalt: ezek az amerikai nép sokszínűsége és egységessége, a vallások békés egymás mellett élésének lehetősége, az emberi munka által elérhető lehetőségek széles skálája. Az alábbiakban elemzett beszédeiben az amerikai és demokrata érdekek képviselete mellett a fent említett értékek is megjelennek.  Az alábbiakban elsőként Obama politikai szempontból releváns karrierjét, majd az elnökségét meghatározó tényezőket, valamint a hazai és globális közvélemény által alkotott képet tekintjük át. A tanulmány a második részben Obama elnöksége alatt elmondott, tíz kiemelt beszédének kritikai elemzésével folytatódik, amelynek támpontjai a szerkezet elemzése, valamint az amerikai érdekek és értékek megjelenítése.

Barack Obama politikai pályafutása

Obama a New York-i Columbia Egyetemen folytatott politikatudományi tanulmányokat, majd 1985-ben, az egyetem elvégzése után elvállalt egy közösségszervezői állást Chicago szegény és jórészt afroamerikaiak által lakott negyedében. Pályafutásának e szakasza nagyban kihatott későbbi munkásságára, itt szembesült ugyanis az afrikai amerikai közösség problémáival, mivel Hawaii-n töltött fiatalkorából hiányzott a származása szerinti közösséghez való tartozás lehetősége. A közösségi fejlesztési program során számos bürokratikus akadályba ütközött, ezért döntött úgy, hogy jogi egyetemen folytatja tanulmányait. A Harvard Egyetemen kiemelkedő eredménnyel végzett, és az 1990-1991-es tanévben megválasztották a nagy presztízsű Harvard Law Review elnökének is. Ez utóbbi momentum már rámutatott a politikai érzékére és szónoki képességeire, hiszen liberálisként biztosította a konzervatív többséget, hogy megválasztása esetén az ellentétes vélemények is hangot kaphatnak. Ezt az ígéretét később be is tartotta. A posztot betöltő első afroamerikaiként megválasztását nagy sajtóvisszhang kísérte, ennek kapcsán kereste meg a Random House kiadó is, hogy írjon könyvet apai hagyatékáról és identitáskereséséről, így született a Dreams from My Father című munka.[1]

Jogász állása mellett közéleti tevékenységet is végzett, így ő vezette 1992-ben az Illinois Project Vote-ot, amely jelentősen emelte az afroamerikai lakosság választási részvételét. Elsőként 1996-ban indult politikai pozícióért, kerületének állami szenátori helyére, s sikeresen megnyerte a választást. Azonban az illinois-i törvényhozásban végzett munkája eleinte nehézségekkel teljes volt, hiszen a választás során keményen szembehelyezkedett egy, a kongresszusi veresége miatt az állami választásba visszatérő szenátorral, s ezért a republikánus többségű testületben még a demokrata szenátorok is rosszul fogadták.

Később azonban, kisebbségben lévő pártja ellenére is, sikerült egy kampányfinanszírozási reformot, valamint bűncselekményi szabályozást elfogadtatnia. 2002-ben a demokraták kerültek többségbe a Szenátusban, ettől kezdve Obama lett a vezető törvényhozó több fontos területen, közel 300 beadványát fogadták el, amelyek közül számos szociális célú volt, tartalmaztak intézkedéseket az idősek helyzetének javítására, valamint a szegény rétegek számára egészségügyi ellátás, valamint kisgyermekkori oktatás biztosítására. Az illinois-i szenátus egészségügyi és humán szolgáltatások tanácsának elnökeként együttműködött a bűnüldöző szervekkel, hogy a halálbüntetést maguk után vonó bűncselekmények esetében videón rögzítsenek minden kihallgatást és vallomást.

Azonban korai politikai pályafutása nem volt hibátlan, Bobby Rush demokrata képviselő kihívása a 2000-es választáson hatalmas baklövésnek bizonyult. A chicagói South Side városrész első kongresszusi kerületének 1992-ben megválasztott képviselője komolyabb múlttal rendelkezett, ráadásul korábban illinois-i Fekete Párduc-vezető volt, s a Hawaii-n nevelkedett, fehér elit egyetemeken végzett Obamával szemben jelentős bizalmatlanság mutatkozott az afroamerikai szavazók részéről. 2004-ben ismét elindult egy szenátusi pozícióért, ezúttal egy népszerűtlen republikánus politikus ellenfeleként, akinek végül egy botrány miatt vissza kellett vonulni a jelöltségtől. A szavazatok 70%-át megszerezve került be a szenátusba, s két évvel később, 2006-ban bejelentette, indul az elnökségért.[2]

Már az országos politikai karrier kezdetén, 2002-ben kifejezte Bush elnök Irak ellen indítandó háborúja iránti ellenszenvét, egy chicagói tüntetés során mondta: „nem ellenzek minden háborút, csak a buta háborúkat”. Ugyancsak megjegyezendő, hogy nagyon hamar alkalmazta a digitális média eszközeit, így 2004-ben már videóra vették minden nyilvános tevékenységét.

A kormányzás eseményei

Az elnökség közel nyolc évében Obama számos fontos, sőt néha történelmi pillanat kulcsszereplője volt, akár Osama bin Laden kivégzésére, akár a guantánamói börtön bezárására gondolunk. A kezdetekkor, 2009-ben meghatározó volt az előző adminisztráció hagyatékának rendezése: Obama elrendelte az amerikai csapatok kivonását Irakból, kezdeményezte a guantánamói börtön bezárását, valamint elősegítette, hogy a kormány meghatározó szerveiben nagyobb hangsúlyt kapjon a sokszínűség.  Hamar hangsúlyt kaptak a szociális ügyek, az egészségügy és az oktatás elérhetőbbé tétele, valamint megszüntette a magánbankok által állami biztosítással adható hiteleket.

800px-Barack_Obama_on_the_phone_in_his_private_study

Az oktatást és az innovatív gazdaságot elsődleges fejlesztési területként határozta meg. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hátrányos helyzetűek és a nők is minél több lehetőséghez jussanak, s feleségével az egész világon kiállt a tanuláshoz való egyenlő jogok biztosításáért. A gazdaság terén a kezdeteket a válságból való kilábalás jelentette, amelyet a 2009-es American Recovery and Reinvestment Act aláírása nyitott meg. Az egészségügyben már korán megszületett a sokat vitatott törvényi szabályozás, amely a társadalombiztosításban való nagyobb részesedést, és ehhez nyújtott anyagi segítséget kívánt biztosítani. Amint azt a népszerűségi mutatók is mutatják, ez az amerikai társadalom számára igen ellentmondásos lépésnek bizonyult.

A külpolitika terén is a teljes megújulás kapott hangsúlyt, ez tűnik ki a „The New Beginning” című kairói beszédből is,[3] amely a közel-keleti béke érdekében az arab világ és az USA kapcsolatainak stabilizálását tűzte ki. Kelet-Ázsiában is hasonló, stabilizáló szerepet kívánt betölteni, amelyet a Pivot Asia program célkitűzései jól érzékeltetnek. Komoly külpolitikai lépésként tartják számon a Kubával való kapcsolatfelvételt, valamint az iráni kormánnyal kötött nukleáris megegyezést. A külpolitikájára jellemző legfontosabb momentumokat a beszédelemzésben emeljük ki.

Népszerűség

Obama népszerűsége nem csupán saját hazájában, hanem az egész világon jól mérhető. Alapvetően pozitív a megítélése, azonban hazájában sokan kritikával illették, így a republikánus ellenzék a szociális reformtervezetek miatt. Az átlagos támogatottság 2016 elején 50% körül alakul, a Gallup heti elégedettségi felméréseit figyelembe véve.[4] Az idén februári-márciusi számokat nézve alapvetően 18-29 év közötti korosztály elégedett legnagyobb arányban az elnök munkájával (kb. 60%), a régiók szintjén pedig a nyugati és a keleti partvidékeken a legnagyobb támogatottságú. Társadalmi csoportok tekintetében a nem-fehér lakosság 70%-a, s kiemelve az afroamerikai lakosság 90%-a, támogatja, míg a fehér lakosság mindössze 40% körüli arányban áll ki mellette. A különböző jövedelmi szinteken nem látható különösebb eltérés, s az iskolázottság alapján az egyetemi diplomát szerzettek között érte el a legnagyobb népszerűséget. Politikai ideológiák tekintetében a liberálisok kiemelkedően támogatják (79%), míg a mérsékeltek között is jelentős (58%), azonban a konzervatívok csekély része (26%) érzi kompetensnek Obamát. A pártokon belüli támogatásra az ideológiák szerinti eloszlás jellemző, s a liberális demokraták 79%-a és a konzervatív republikánusok 9%-a között helyezkednek el a népszerűségi mutatók.

Obama egyik szignifikáns belpolitikai lépése, az Affordable Care Act (ObamaCare) egészségbiztosítást támogató és kiterjesztő programja jelzésértékű az amerikai állampolgárok elégedettségéről. A program népszerűségét folyamatosan mérik, s alapvetően kétféle álláspont rajzolódik ki a polgárok hozzászólásai alapján: egy részük úgy gondolja, hogy az egészségbiztosítás fontos tényezője a szegénységből való kiemelkedésnek, azonban többen úgy gondolják, hogy nem járhat alanyi jogon, hanem meg kell szerezni. Emellett megjelennek a program költséghatékonyságát megkérdőjelezők is, valamint kételyek az állami szabályozások felülírásával kapcsolatban. A hivatalos álláspont szerint azok, akik jól informáltak a programmal kapcsolatban, általában támogatják azt. Ezt az állítást támasztják alá azok az adatok is, amely szerint a válaszadók 82%-a támogatja azon vállalatok kitiltását a piacról, akik elutasítják a már problémákkal érkező biztosítottakat, valamint 72%-uk kötelezné munkavállalói biztosítások kötésére az ötven fő felett foglalkoztató cégeket. Ami azonban mindenképpen elmondható, hogy a programmal sikerült társadalmi vitát indítani egy olyan kérdésben, amely erősen befolyásolja az egyes társadalmi rétegek helyzetét, s Obamának sikerült bebizonyítania, hogy elnöksége alatt sem feledkezett meg a hátrányos helyzetűek védelméről.

A világszintű népszerűség tekintetében általánosan pozitív képet látunk, amely már a választási kampány idején is megjelent, hiszen a világ jelentős része egy új Amerika lehetőségét látta Obamában. Azonban felmerül a kétség, hogy egy ilyen korai népszerűség – és korai Nobel-díj – nem okozhat-e utólag csalódást az embereknek. A mai eredmények tekintetében – amint azt a 2015. tavaszi globális felmérés is jelzi (ld. 1. ábra) – a bizalom alapvetően megmaradt az elnökség folyamán. Kiemelkedő az afrikai országok Obamába vetett bizalma, a vizsgált szubszaharai országokban általában 70% feletti a támogatás. Európában szintén pozitív reakciókat láthatunk, s a szövetséges kelet-ázsiai országokban, így Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és India esetében nagy többségében kedvező vélemény észlelhető, kivéve talán Japán esetében.

A kevésbé kedvező véleménnyel rendelkező országok közül kiemelkedik Oroszország, valamint több közel-keleti állam is. A mai adatokat a 2009-es felmérésekkel összehasonlítva látható, hogy mely országok hogyan értékelik Obama elnöki működését. A kezdeti lelkesedés nagy elvárásokat támasztott, így nem lehet meglepő, hogy alapvetően csökkent az Obamába vetett bizalom. Kína esetében 62%-ról 44%-ra, Oroszországban 37%-ról 11%-ra, ám a régi szövetséges Japánban is 85%-ról 66%-ra esett vissza a közvélemény bizalma.[5] A kairói beszéd után mért eredmények érdekes képet mutatnak, s egyben reflektálnak az elnök közel-keleti politikájára. Míg a török felmérés nem érzékelt jelentős változást, a palesztin vélemények csupán kis pozitív elmozdulást mutattak, az izraeli vélemények pedig jelentősen romlottak a korábbiakhoz képest.

  1. ábra: Az Obamába vetett bizalom, globális ügyek terén

FT_15.06.26_obamaConfidence_3

Beszédelemzés

Két elnöki ciklusa folyamán Barack Obama számos kiemelkedő beszédet közvetített mind az amerikai nép, mind a globális közösség egy-egy része felé. Jelen tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson azokról a beszédekről, amelyekben a legtisztábban kirajzolódnak az elnökség céljai és eredményei. Ezek között belpolitikai fronton kiemelkedik a válság legyőzése, felelős szerepvállalás a közösségért, az izoláció elleni védelem, a teljes nép védelme szociális és jogi téren. A külpolitika terén sokkal változatosabb a kép, azonban általánosságban cél a közös értékek mentén felépített partnerség, és Amerika, mint fejlettebb, ám nem felettes iránymutató elfogadtatása, az egyes területek fejlődésének érdekében.

Obama vizsgált beszédeinek jó része az amerikai közösség vagy annak egyes csoportjai számára íródtak, ezért nagyon fontos szerepet kapnak bennük, és egyben hivatkozási alapot nyújtanak az elnök számára az amerikai múlt és jelen univerzális értékei. A belső közönségnek célzott beszédek stílusában az amerikai pátosz, a nemzeti büszkeség és a folyamatos alkotásvágy is megjelenik, a 2009-es beiktatási beszédtől egészen a 2016-os, utolsó State of Union beszédig. A legmeghatározóbb témák és motívumok reflektálnak az elnökség céljaira és eredményeire, külön kiemelve a külpolitikai beszédeket, amelyek az USA globális szerepvállalását tekintve sokat elárulnak az obamai vezetés programjáról.

A válság legyőzhető

A válság erősen meghatározta Obama első elnökségét, hiszen éppen a kitöréskor került hatalomra, nagy elvárások közepette. Obama első beiktatási beszédének kontextusában kiemelt helyet kap a válság, több ponton is utal rá, mint a jelenlegi helyzetet megnehezítő körülményre. A válság legyőzésébe vetett hitet erősíti meg fennkölt fogalmazási módja, valamint a múltbeli nehézségek és azok meghaladása.

A válságban azonban nem elsősorban a pénzügyi válságot tartja fontosnak, hanem a szociális és értékválságot, amely elvezet bizonyos globális problémákhoz, így a szegénységhez és a környezetszennyezéshez is. Éppen ezért beiktatási beszédében meghatározó a társadalmi változásba vetett hit, mint a sokrétű válság legyőzésének egyetlen módja. Természetesen nem csupán elvont gondolatként, hanem a közös célok kitűzéséhez szükséges, össztársadalmi attitűdként értelmezi. A megállapítás alapja pedig az, hogy az amerikaiak korábban is hasonló módon győzték le a válságokat, sőt, még erősebben kerültek ki belőlük.

Amerika, a lehetőségek hazája

Obama győzelmi beszédének legfontosabb motívuma Amerika, a korlátlan lehetőségek hazája. Kifejti, hogy ezután már senki sem kételkedhet ebben, hiszen egy nagyon vegyes háttérből származó, fekete fiúból lett elnök. Származásra való tekintet nélkül hív az együttműködésre, hiszen a diverzitásban rejlik a nép ereje.Második fogadalmi beszédében változik a fókusz: a jövő munkájáról a már elért eredményekre helyezi a hangsúlyt, tömörebb, és ennek megfelelően hangneme felfokozottabb, mint a sokkal óvatosabb első, elnökként mondott beszédnek.

Obama fogadalmi beszédében hosszasan taglalja az alapítók szándékához és kemény munkájához való visszatérést, mintegy párhuzamot vonva a válság sújtotta Amerikával. A legfontosabb problémákat és célkitűzéseket taglalva újra és újra visszatér a korábbi példákhoz, mivel ezeken keresztül kívánja legitimálni a biztonsági, gazdasági és egyéb kérdésekre adott válaszokat.

A későbbiekben több helyen felvázolja azt a lehetőséget, miszerint Amerika nem csupán a saját területén nyújthat lehetőségeket, hanem az értékeinek közvetítésével is. Számos beszédében kiemeli, hogy a demokráciaexport nem azért szükséges, mert az USA-nak ez a vesszőparipája, hanem azért, mert az autoriter vezetők sosem lehetnek képesek a teljes nép javát szolgálni.[6]

Ugyanezek a lehetőségek jelennek meg az ENSZ alapításának hetvenedik évfordulóján mondott beszédben. Az értékek, amelyek mentén a II. világháború után létrehozták az új világrendet, a mai napig értékesek, és annak ellenére, hogy számos fejlett demokrácia megkérdőjelezi a világrend helytállását, számos momentum bizonyítja, hogy a szervezet összességében pozitív mérleget vonhat. Az elnök kijelenti, hogy hazája és a demokrácia intézménye önmagukban nem oldhatják meg a fennálló rend problémáit, de rávilágít, hogy a legnagyobb problémán, a bukott államokon való segítség mindenkinek az érdekében áll: egyedül így biztosítható a stabilitás.[7]

Vallási sokszínűség és szabadság

A vallásszabadság az amerikai társadalom egyik alapvető demokratikus értéke, így az elnök beszédeiben is gyakran megjelenik. Obama életében különleges szerep jutott a vallásoknak, hiszen apai ágon muszlim felmenőkkel rendelkezik – ahogy azt a Hussein második neve is mutatja –, valamint felnőttkorának meghatározó élménye volt megtérése. Elnöksége alatt gyakran megjelent metodista istentiszteleteken, több, hazájában történt tragédia után közös imádságra hívta fel a népet. Személyes tapasztalatain kívül fontos tényező, hogy első beiktatási beszédében vallásra való tekintet nélkül hívta fel az teljes amerikai népet, hogy közös munkával építsék újra a válságtól szenvedő országot.

E jelenség legmarkánsabb formája a „God Bless America” kifejezés, amellyel szinte minden beszédét zárja. A szófordulat hagyományosan komoly szereppel bírt az amerikai társadalomban, azonban a mára már nagyrészt szekularizált társadalomban az elnökök fennkölt beszédein kívül vajmi kevés helyen jelenik meg. Az elmúlt évtizedek elnöki beszédeit nézve Obama jóval hitelesebben közvetíti a népre áldást kérő vezető képét.

Amint azt a továbbiakban a külföldi platformra készített beszédeiben is látjuk, komoly szerepet szánt a vallásokról szerzett ismereteinek egy-egy nép célzott meggyőzésében. A legtöbb világvallás által közvetített közös értékek kiváló alapot adtak Obamának céljainak hatékony kommunikálására, amint azt például az Afrikai Unió esetében elővezetett emberi méltóság motívumával teszi, amellyel a kontinens bármely vallású és nemzetiségű lakó azonosulni tud.

Külső platformon – külpolitikai üzenetek

A világ Amerikán kívüli részein Obama beszédeiből kitűnik, hogy mindig alaposan felkészült a helyi viszonyokról és kulturális sajátosságokról, ez olvasható ki a Kairói Egyetemen tartott beszédéből is. Alapvetően az iszlám kultúra világnak adott eredményeiből kiindulva haladt a múltbeli közös pontok felé, hogy végül felhívja a figyelmet arra, amit ma az USA nyújthat a világnak, s ebben ugyanúgy hangsúlyozza az érdemeket, ahogyan honfitársainak tette.

A külföldön elhangzott beszédekben mindig megjelenik a párhuzamra való törekvés, különösen a 2013-as izraeli beszédben, amelyben az elnök kifejezte, hogy saját népének egyes csoportjai, így az afroamerikaiak is, hogyan meríthettek erőt a Peszach történetéből, s az egész világ számára is példaértékű volt a szabadságért való küzdelemben, amely meghatározta az amerikai történelmet is.

Obama külső platformra szánt beszédeiben mindig megjelenik az értékközösségre való törekvés valamilyen formája. Kairóban a muszlim vallást az amerikai kultúra elidegeníthetetlen részének, és a békéért folytatott munkában ugyanazon elveket követőnek látja. Izraelben jelenik meg legélesebben az értékközösség, Obama kijelenti, hogy a kezdetektől elszakíthatatlan kötelék alakult ki a két ország között.

Azonban minden külföldi beszédében kijelenti azokat a külpolitikai célokat, amelyek meghatározzák elnökségét. A Nobel-békedíj kapcsán mondott beszédben ismerteti ezeket a nemzetközi platform előtt: a már megvalósultakat, így a kínzás tiltását a kihallgatások során, valamint a guantánamói börtön bezárását, s az előtte álló munka oroszlánrészét, amelynek végső célja az „igazságos háború” újraértelmezése és az „igazságos béke” megteremtése.

Külföldi beszédeire általánosságban jellemző, hogy elsőként megteremti a kulturális közösség légkörét hallgatóságával, az alapos ismereteken kívül mindig felhoz valamilyen személyes kötődést az adott témával kapcsolatban, így például az iszlám vallási tolerancia esetében indonéziai gyermekéveinek békés, befogadó légkörét. Ezután tér rá a közös megoldásra váró problémákra, amelyekkel kapcsolatban jelzi, hogy Amerika egyetlen barátját és szövetségesét, sőt, a csupán közös értékeket képviselő bármely országot sem hagyja magára, ezért is ajánlja fel megoldási javaslatait. A minden részletre kitérő, jól strukturált beszédek sorát a Kairói Egyetemen elhangzott beszéd nyitotta meg, ez az új külpolitikát kijelentő beszéd rögtön a legkényesebb területre, a Közel-Keletre irányított minden figyelmet. A partnerek egyenrangú légkörét teremti meg, amikor a globális problémák megoldására hív, s kifejezi, hogy a saját elveik szerint, de két félnek elfogadható feltételekkel fognak rendezni minden konfliktust. A beszéd megnyilvánulásai talán kissé túl altruistának tűnnek, azonban nem elhanyagolható, hogy számos, a Közel-Keletre vonatkozó ígéretet később sikeresen végrehajtottak, így például Irak és Irán esetében is.

Izraeli beszédében utalás vehető észre a 2009-es Nobel-beszédre, ugyanis kijelenti, hogy Iránnal szemben valódi súlyú szankciók bevezetésével sikerült eredményeket elérni, hiszen egyre gyengébb lett, vesztett térségbeli pozíciójából, így kevésbé fenyegető nukleáris potenciálja.

Az Afrikai Unió központjában elhangzott beszédében Obama az emberi méltóságot emelte meghatározó gondolattá. A megszokott szerkezet mentén felépített szöveg súlyos problémákra világít rá: mind a múltban és a jelenben is gyakori Afrikával szemben és Afrikán belül is a méltóság semmibevétele. Ez gazdasági téren és a döntéshozatal számos területén megjelenik. Így például nem hagyhatják, hogy csupán a nyugatról juttatott segélyek határozzák meg a gazdasági fejlődés lehetőségeit, s ugyanígy a számos egészségügyi problémát nem lehet a kontinensre küldött gyógyszerekkel megoldani. Obama kiemelte, hogy az ebolajárvány mutatott rá igazán, hogy a külső segítség helyett az erős egészségügy jelenti a megoldást. Az e téren mutatott fejlődésnek köszönhető, hogy Obama szerint elérték „az első AIDS-mentes generációt”.[8]

Elnöki pályafutása során számos elemzőt és tudóst foglalkoztatott a kérdés, hogy az Obama-kormányzat milyen külpolitikai irányzat szerint fog cselekedni. Ezt nehéz egyértelműen és ellentmondások nélkül megállapítani, azonban e szempontból érdemes kiemelni a 2015 szeptemberében, az ENSZ hetvenedik közgyűlésén elhangzott beszédet. Ebben reflektált az elnöksége alatt lezajlott súlyos folyamatokra, így az iráni helyzet alakulására, az arab tavasz Líbiára gyakorolt hatására, amelyek esetében összességében pozitív mérleget vont a különböző eszközök által elért eredményekről. Így Irán esetében a nemzetközi közösség szankcióinak és tárgyalásainak erejét emelte ki, (ide még kell valami!). A múltbeli tanulságokban kívánt megoldást keresni a legnagyobb megoldandó problémára, Szíriára. Érdekes módon a realizmus diktálta megoldásokat emeli ki: kompromisszumra lesz szükség a harcok befejezéséhez, azonban a realizmus diktálja azt is, hogy Asszad helyett egy új, inkluzív vezetés állítsa helyre az országot.[9] Az ISIS-szel kapcsolatban pedig elengedhetetlennek tartotta a katonai erő bevetését, azonban annak szem előtt tartásával, hogy a szervezet csak a folyamatos háború állapotában maradhat fenn.

State of the Union

Az amerikai elnökök év eleji beszédében mindig a legfontosabb problémák kerülnek fókuszba, mintegy listázza a következő év legfontosabb teendőit. Azonban Obama kijelentette, hogy idén másképp tervezi, hiszen leköszönő elnökként nem csupán az évre, hanem a távolabbi jövőre is tűzött ki célokat. Ezek a célok minden amerikai érdekét képviselik, hiszen a jövő generációk életét kívánják jobbá tenni, így bármely pártbeli bármely elnöknek hasznára válhatnak.

Az elnök négy pontban foglalta össze a legfontosabb problémákat, s minden pontban az egyre sürgetőbb változásokra ad választ.

  1. Gazdaság: nagyvállalati problémák és kisvállalkozói megoldások.
  2. A technológia értünk, és nem ellenünk.
  3. Amerika biztonsága és vezető szerepe.
  4. A jó politika: elnöksége legnagyobb hiányosságai közé sorolja a pártok közötti szakadék mélyülését.

Számos olyan nemzetközi ügy van, amely valamilyen módon érinti Amerika biztonságát, s az országnak el kell döntenie, hogyan védi meg magát úgy, hogy ne zárkózzon el a globális szerepvállalás elől – amit bár sokan szívesen átvennének tőle, az elnök hangsúlyozza, hogy a világ mindig Amerikát hívja, ha baj van. Obama felsorol bizonyos prioritásokat, amelyek közül kiemelkedő a civilek védelme a terrorhálózatok ellen. Ugyanis a nemzet szintjén nem nevezhető komoly fenyegetésnek az ISIS, azonban az elnök keményen kiáll amellett, hogy minden eszközzel meg kell állítani a radikalizáló és gyilkoló tevékenységet. Az USA ezen a fronton is vezetőként tevékenykedik, az aktivitás lendületes szavai és a „mi” együttes fellépése kapnak hangsúlyt az elnök retorikájában.

Bár Obama kifejezte, nem gondolja, hogy a megoldások karnyújtásnyira vannak, a következő elnökséget szólítja fel a továbbra is fennálló problémák megoldására. A Kongresszushoz szóló beszéd sokkal keményebb és feszesebb hangvételű, mint a korábban elemzettek, s ez is mutatja, hogy a mandátum végéhez közeledve határozottan irányt akar mutatni a Kongresszus további működéséhez. Azonban a beszéd tetőpontjához évre hangnemet vált, amely megerősíti azt a feltételezést, hogy az érzelmekre ható, felfokozott stílus kiemelt szerepet kap a politikai eszközök sorában.

Konklúzió

Barack Obama összességében egy remek politikai intuícióval és diplomáciai érzékkel rendelkező vezető, aki kormányzásának nyolc éve alatt számos probléma megoldásában sikeresnek bizonyult. Ezzel természetesen saját maga is tisztában van, az Afrikai Unió előtt elhangzott beszédében utalt rá, hogy szereti a munkáját, saját bevallása szerint is jól végzi, és ha lehetséges lenne, biztos az esetleges újraválasztás eredményében is.[10] Azonban elnöksége utáni életében is új utakat akar keresni, amelyeken szolgálhatja hazáját.

Politikai retorikája szerepet játszhatott abban, hogy a világ nagy részén népszerű vezetővé váljon, hiszen az elemzett beszédek alapján egy, a világra nyitott, annak problémáiért felelősségvállalásra kész vezető képe bontakozik ki. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a beszédek célja minden esetben a politikai hatalom megtartására irányult, azonban ettől eltekintve retorikájában komoly szerep jutott a közösségteremtésnek. Minden beszédében kiemelte a „mi” perspektíváját, ezzel biztosítva az amerikai népet, máskor pedig a szövetséges népeket, hogy mind egy teremtő értékközösség tagjai. A közös munka erejébe vetett hit motívumával írható le legjobban Barack Obama vezetői pályafutása.

Felhasznált irodalom

[1] Obama – Life Before Presidency.

[2] Barack Obama – Political Timeline.

[3] Remarks by the President at Cairo University. 2009. június 4.

[4] Barack Obama Presidential Job Approval.In: Gallup, 2016.

[5] Will Do Right Thing in World Affair.

[6] Remarks by President Obama to the People of Africa. 2015. július 28.

[7] General Assembly of the United Nations – General Debate of the 70th Session. United States of America. 2015. szeptember 28.

[8] Remarks by President Obama to the People of Africa.

[9] Remarks by President Obama to the United Nations General Assembly. p. 8.

[10] Remarks by President Obama to the People of Africa.

Képek forrása:

  1. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Barack_Obama_on_the_phone_in_his_private_study.jpg

Videók forrása:

  1. President Barack Obama’s Full Inauguration Speech 2009 | The New York Times. https://www.youtube.com/watch?v=-1ljmtaibC4
  2. President Obama Speech to Muslim World in Cairo. https://www.youtube.com/watch?v=B_889oBKkNU
  3. 2016 State of the Union Address: Enhanced. https://www.youtube.com/watch?v=cCXSO-3mt5I

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Polyák Eszter

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: