Biztonságpolitikai kihívások és trendek a 21. század közepén

Szerzők:  Klemensits Péter – Eszterhai Viktor

Nem könnyű választ adni arra a kérdésre, hogy milyen lesz a világ 2050-ben, ezen belül a biztonságpolitikai környezet alakulását sem látjuk előre, ugyanakkor a jelenlegi információk birtokában bizonyos trendek és folyamatok prognosztizálhatóak. Az utóbbi években egye több tudományos anyag látott napvilágot, melyek kiemelten foglalkoznak a század közepének biztonsági kérdéseivel.

A jövőt megjósolni csaknem lehetetlen, a szakértők mégis rendre megkísérelnek prognózisokat felállítani és jóslatokba bocsátkozni világunk jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Tény, hogy mai ismereteink alapján kijelenthetjük, hogy bizonyos folyamatok, vagy események bekövetkezését szinte biztosra vehetjük, csupán azok pontos időpontját nem ismerjük. Ha ehhez hozzávesszük a történelmi tapasztalatainkat, akkor már bizonyos trendeket is beazonosíthatunk, melyek segítségével a várható események lehetséges végkimenetelére is felkészülhetünk. A biztonságpolitikai folyamatok vizsgálata különösen nagy jelentőséggel bír a döntéshozók számára, hiszen a lehetséges konfliktusok és válságok kirobbanása kétségtelenül évtizedek múlva is befolyással lesz mindennapjainkra.

A világ 2050-ben

A Carnegie Endowment for International Peace által készített Világrend 2050-ben című jelentés[1] szerint az évszázad közepén még továbbra is az Egyesült Államok fog dominálni a világban, ugyanakkor a globális Dél gazdasági előretörésének köszönhetően a nemzetközi intézményekben is sokkal meghatározóbb szerephez fog jutni, mint ma.

A Post-Crisis World Institute által készített szakértői közvélemény-kutatás szerint – amely 63 ország 303 gazdasággal és politikával foglalkozó szakemberének véleményét tartalmazza – a válaszadók közel kétharmada gondolja úgy, hogy 2050-re a nagyhatalmak teljesen újrarajzolják befolyási övezeteiket. Elsősorban a fejlődő országok, mindenekelőtt Kína és a többi BRICS-tagállam befolyási övezeteinek a kiterjesztésére számítanak, a nyugati hatalmak rovására. A világ újbóli felosztása viszont valószínűsíthetően a geopolitikai válságok növekedését fogja eredményezni a jövőben.[2]

Technológiai fölénye miatt az USA ugyan megőrzi fölényét, viszont az európai államok már csupán a regionális szövetségekben és a kollektív külpolitikában bízhatnak. Kína és India az általuk előnyben részesített nemzetközi intézmények révén a világ lakosságának többségét fogják képviselni, mellyel szemben már az USA is egyre nehezebben képez ellensúlyt. Az amerikai kemény és puha hatalom párhuzamos alkalmazása, („rugalmas geometriája”), új intézmények és szövetségek létrehozásával pedig már korántsem biztos, hogy a század második felére is képes lesz fenntartani Washington globális hegemóniáját.[3]

A demográfiai folyamatok viszont ellenkező irányban is befolyásolhatják az amerikai külpolitikát, hiszen 2060-ra közel minden harmadik amerikai állampolgár már a latin etnikumhoz fog tartozni, ők pedig – a kutatások szerint – a nemzetközi intézményekben pl. az ENSZ-ben is sokkal jobban megbíznak. Ezzel együtt a transznacionális fenyegetések, mint a klímaváltozás és a terrorizmus mellett, a hanyatló és a feltörekvő nemzetek küzdelme az új nemzetközi rendben várhatóan az amerikai külpolitika mainál sokkal óvatosabb egyensúlyozását fogja megkövetelni.[4]

A szövetségek és az új nemzetközi rend

Stephen M. Walt, a Harvard University professzora a Foreign Policy hasábjain megjelent cikkében[5] annak a véleményének adott hangot, hogy bár a NATO több évtizedes történelme során végig bizonyította létjogosultságát, korántsem bizonyos, hogy 2050-ben is jelentős szerepe lesz a globális stabilitás fenntartásában. Ha Oroszország meggyengülése tovább folytatódik, az USA pedig egyre nagyobb figyelmet szentel Ázsiának, azt nehéz elképzelni, hogy Kína ellensúlyozásában a NATO bármilyen aktív szerephez jutna. Arra ugyan lehet számítani, hogy Kína feltartóztatása érdekében Amerika új szövetségek kiépítésébe fog kezdeni, ezek eredményességére azonban már korántsem érdemes fogadni. Emellett az is elképzelhető, hogy Peking gazdasági ereje folytán néhány nyugati országgal is szövetségre lép. Walt szerint a Közel-Keleten is elképzelhető jelentős hatalmi eltolódás, főleg ha azzal számolunk, hogy Irán kilépve a nemzetközi elszigeteltségből valóban domináns hatalmi tényezővé válik a régióban.[6]

2050-ben még továbbra is a nemzetállamok fogják birtokolni a hatalmat, az Európai Unió mellett más többnemzetiségű nagyobb politikai entitások kialakulására kevés az esély, ezzel szemben további kisebb államok létrejötte valószínűsíthető. Az egyes nemzetek gazdasági teljesítménye nemzetközi befolyásukat is behatárolja, ez alapján pedig az USA, Kína, Oroszország és az EU mellett még Indiát és Brazíliát sorolhatjuk a főbb stratégiai játékosok közé.[7]

A tengeri hatalom jelentősége

A Kanadai Királyi Haditengerészet által készített 2050-es vízió,[8] amely az ország lehetséges szerepét és tengerészeti stratégiáját kívánja meghatározni az évszázad közepére, úgy véli, hogy mivel a globális kereskedelem több mint 90%-a ma is a tengeren bonyolódik, ez az arány a jövőben sem fog változni, sőt azzal számol, hogy a tengeri kereskedelem volumene a duplájára fog nőni a következő 15 évben. A nagyhatalmak esetében a gazdasági prosperitás alapja továbbra is a zavartalan tengeri kereskedelem biztosítása és a világtengerek uralma marad. Annál is inkább, hiszen a haditengerészetek a világ óceánjain a béke és rend legfőbb letéteményesei maradnak a jövőben is.[9]

1. A globális tengeri kereskedelmi útvonalak [10]

Geopolitikai értelemben az Indiai-óceán és a Csendes-óceán jelentősége tovább nő. Ha az USA nem talál békés választ Kína felemelkedésére, a kínai haditengerészet fejlődése, annak globális ambíciói súlyos instabilitást okozhatnak a térségben, megnövelve az egyes államok közötti konfliktusok kialakulásának veszélyét is. Indiát, Oroszországot és Brazíliát sem szabad azonban kihagyni a számításból, hiszen figyelembe véve a sarkköri jég olvadását valószínűsíthető, hogy különösen utóbbi két ország esetében ez a folyamat gazdasági és stratégiai pozícióik megerősödését fogja eredményezni.[11]

Az Afrikai Unió a 2050-es Integrált tengeri stratégiája elfogadása révén szintén a kontinenst övező tengerek és óceánok fokozódó jelentőségével számol, melyek jelentős gazdasági és biztonsági problémák forrásai lehetnek a jövőben. Az anyag elsősorban a transznacionális bűncselekmények, a terrorizmus és az illegális halászat jelentette fenyegetést emeli ki, miközben a gazdasági fejlődés biztosítását célozva, 2050-ig a kontinens országainak szoros együttműködését próbálja megvalósítani.[12]

A védelmi kiadások és a haderőfejlesztés jövőbeli trendjei

A brit védelmi minisztérium kutatói által készített Globális stratégiai trendek 2045-ig című dokumentumból[13] elég pontos képet kaphatunk a nagyhatalmak várható védelmi ráfordításairól a 21. század közepén. A két legnagyobb hatalom, az USA és Kína megközelítően azonos méretű katonai kiadásai egyes becslések szerint együttesen a globális védelmi kiadások 45%-át is elérhetik 2045-re. Gazdasági teljesítményének köszönhetően India lesz a harmadik, míg Oroszország a negyedik. A főbb európai hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) valószínűleg továbbra is jelentős összegeket fordítanak majd a nemzetvédelemre, de a legnagyobbak versenyébe képtelenek lesznek beleszólni. A nagyobb költségvetés azonban nem feltétlenül jelent majd nagyobb politikai befolyást, ez különösen Indiára lehet igaz.[14]

2. A védelmi kiadások prognosztizált alakulása 2045-ig (mrd dollár) [15]

A csúcstechnológiát képviselő fegyverrendszerek költségének emelkedése pedig nagy valószínűség szerint azt fogja eredményezni, hogy a század közepére csupán az USA és Kína lesz képes megfizetni a legmodernebb haditechnikát a haditengerészet és a légierő tekintetében. Ma még ismeretlen új fegyverek kifejlesztésével mindenképpen számolni kell, továbbá a ma még tesztelési fázisban lévő lézerfegyverek és kifinomult szenzorok rendszeresítésével szintúgy.[16]

A várható konfliktusok

A Havard Hegre norvég professzor vezette kutatócsoport az elmúlt 40 év eseményeit tanulmányozva, majd az információkat egy számítógépes szimulációnak alávetve A fegyveres konfliktusok előrejelzése 2010-2050 című esszéjében[17] arra a következtetésre jutott, hogy a század derekára a kormányok és politikai szervezetek közötti konfliktusok száma jelentősen csökkenni fog.[18] Úgy véli, hogy 2050-ben a világ országainak kb. 7%-a lesz részese valamilyen fegyveres konfliktusnak. Az erőszak csökkenését a népességfogyás, az oktatás elterjedése, és a gazdasági fejlődés együttesen eredményezi, melynek következtében a háború egyre kevésbé lesz elfogadható és anyagilag is kifizetődő. A norvég kutatók szerint a szíriaihoz hasonló konfliktusok bekövetkezésére évtizedek múlva már kevés lesz az esély, ezzel együtt úgy látja, hogy 40 éven belül India, Nigéria, Etiópia, Tanzánia és Szudán esetében biztosan kitör valamilyen fegyveres összecsapás.[19]

3. A potenciális háborús konfliktusok színterei Hagre professzor és kollégáinak kutatása alapján [20]

Stephen M. Walt mindezekkel szemben arra figyelmeztet, hogy bár a globális konfliktusok száma 1945 óta valóban csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt évek eseményei és a kínai-amerikai viszony éleződése miatt továbbra sem szabad abban reménykednünk, hogy 2050 sokkal békésebb lesz, mint a jelen kor.[21]

A brit védelmi minisztérium tanulmánya is arra hívja fel a figyelmet, hogy továbbra is fennáll a veszélye a nagyobb háború kirobbanásának, főleg ha arra gondolunk, hogy két vagy több felemelkedő hatalom rivalizálása általában valamilyen összecsapással végződött, „puskaporos hordókat” pedig már ma is bőven találunk a világban, melyek felrobbanása 2045-ig bármikor bekövetkezhet.[22]

A konfliktusok kirobbanásának lehetséges okai

A Post-Crisis World Institute által készített szakértői közvélemény-kutatás szerint a világ legfontosabb problémája az erőforrások hiánya lesz, mert a Föld már nem lesz képes a népesség növekedésből származó igényekkel lépést tartani. Míg a 20. században a geopolitikai versenyfutás elsősorban az energiahordozók megszerzéséért folyt, 2050-re már a vízért folytatott küzdelem is legalább annyira lesz meghatározó.[23]

4. A biztonsági problémák legfőbb forrása 2013-2050 között [24]

A vízhiány mellett az élelmiszerhiány is súlyos gondokat eredményezhet. Az ENSZ megállapítása szerint a Föld népessége olyan mértékben növekszik, hogy 2050-re elengedhetetlen a világ élelmiszertermelésének megduplázódása. Ennek hiányában, a jelenleg 1 milliárd főre tehető éhezők száma többszörösére fog emelkedni, amely globális elégedetlenséghez vezethet. [25]

A konfliktusok kezelésének módja is változni fog a jövőben. A Post-Crisis World Institute kutatása szerint az államok belső konfliktusainak megoldásában a jövőben is a tárgyalások és kompromisszumok keresése fogja játszani a legnagyobb szerepet. Ugyanakkor viszont, az ENSZ és a nemzetközi szervezetek alacsony hatékonysága miatt, illetve a világ multipolárissá válása miatt, mindezek legfőbb fórumát egyre inkább a civilizációs keretek fogják jelenteni. A civilizációk saját normákat és erre épülő szabályokat fognak létrehozni, amelyből a nemzetközi közösség hatását és beavatkozásait igyekeznek lecsökkenteni.[26]

5. Az egyes államok belső konfliktusainak megoldása érdekében alkalmazott eljárások valószínűsége [27]

A jövő háborúi

A katonai szakértők világszerte különböző elméleteket gyártottak azzal kapcsolatban, hogy a technológiai fejlődést prognosztizálva a jövő háborúit vajon milyen eszközökkel és módszerekkel fogják megvívni. 2016 nyarán a Georgetown University-n a hadsereg által megrendezett Mad Scienctist konferencián a 2050-ben várható stratégiai biztonsági környezet meghatározása volt a rendezvény témája. A résztvevők végül arra a következtetésre jutottak, hogy az évszázad közepén a haditechnikai eszközök megfelelő páncélelhárításának biztosítása fogja jelenteni az egyik legnagyobb problémát, tekintve a költségek emelkedését.[28]

Az amerikai védelmi minisztérium szakértői és a nemzetbiztonsággal foglalkozó kutatók által készített jelentés, amely a taktikai csatamező 2050-es állapotát vizsgálja, már jóval merészebb koncepciókkal állt elő.[29] Konklúziója értelmében az embereket a robotok egyre nagyobb mértékben fogják kiszorítani a hadviselésből, az emberek már nem lesznek képesek szoros felügyelet alatt tartani azokat, inkább egyfajta döntőbírói szerepet fognak csupán betölteni a robotok küzdelmében. Katonákra persze továbbra is szükség lesz, ők viszont már a genetikai és biotechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően ma még emberfelettinek tekintett képességekkel fognak rendelkezni. Az emberi test és a technika ötvözése következtében ugyanakkor egy olyan kiszámíthatatlan útra fog lépni az emberiség, melynek során a fejlődés mértékét és annak hatásait már nem is leszünk képesek kontrollálni, figyelmeztet a jelentés.[30]

Jegyzetek

[1] STANCIL, Bennett – DADUSH, Uri: The World Order in 2050. Carnegie Endowment for International Peace, Policy Outlook, April 2010 http://carnegieendowment.org/files/World_Order_in_2050.pdf (2012.12.20.)

[2] Vision–2050. A New Political and Economic Map of The World, Post-Crisis World Institute, February – May 2013. 63-67. http://eng.postcrisisworld.org/files/vision_2050.pdf (2016.12.20.)

[3] STANCIL – DADUSH: 10-21.

[4] SULLIVAN, Kevin B: What American foreign policy will look like in 2050. In: The Week, April 21, 2015 http://theweek.com/articles/549004/what-american-foreign-policy-look-like-2050 (2016.12.20)

[5] WALT, Stephen M: What Will 2050 Look Like? In: Foreign Policy, May 12, 2015 http://foreignpolicy.com/2015/05/12/what-will-2050-look-like-china-nato/ (2016.12.20)

[6] WALT

[7] WALT

[8] LEADMARK 2050: Canada in a New Maritime World. Royal Canadian Navy, May 2016 http://navalassoc.ca/wp-content/uploads/2016/05/Leadmark-2050-13-May-2016.pdf (2016.12.19.)

[9] LEADMARK 2050: 2-6.

[10] PITTMAN, Aaron: 6 Maps That Explain Global Supply Chains, August 28, 2014. http://supplychainbeyond.com/6-maps-explain-global-supply-chain/ (2016.12.19.)

[11] LEADMARK 2050: 7-11.

[12] 2050 Africa’s Integrated Maritime Strategy (2050 AIM Strategy). African Union, Version 1.0, 2012. 7-12. http://cggrps.org/wp-content/uploads/2050-AIM-Strategy_EN.pdf (2016.12.19.)

[13] Global Strategic Trends – Out to 2045. In: Strategic Trends Programme, Development, Concepts and Doctrine

Centre, Ministry of Defence, UK https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/348164/20140821_DCDC_GST_5_Web_Secured.pdf (2016.12.19.)

[14] Az indiai védelmi költségvetés 2045-ben elérheti az EU teljes védelmi ráfordításának összegét. Global Strategic Trends: 93-94.

[15] ROSER, Max –NAGDY, Mohamed: ‘Military Spending’. OurWorldInData.org. 2016.

[16] Global Strategic Trends: 94-95.

[17] HEGRE, Haward – KARLSEN, Joakim – NYGARD, Haward Mokleim – STRAND, Haward – URDAL, Henrik: Predicting Armed Conflict, 2010–2050. November 21, 2011 http://folk.uio.no/hahegre/Papers/PredictionISQ_Final.pdf (2016.12.19.)

[18] Ma az olyan kormányok vagy politikai szervezetek által elkövetett erőszakos cselekmények, melyekben minimum 25 ember veszíti életét minden 6. országra jellemző, 2050-ben viszont már csak minden 12.-ben várható hasonló esemény. HEGRE: 31-32

[19] HEGRE: 26-28.

[20] WATSON Leon, Peace in our time? Scientist makes bold prediction that war is on the wane and will halve over next 40 years, Daily Mail, 23 November 2012.  http://www.dailymail.co.uk/news/article-2237378/Peace-time-Scientist-makes-bold-prediction-war-wane-halve-40-years.html

[21] WALT

[22] Global Strategic Trends: 96.

[23] Vision–2050.

[24] Vision–2050.

[25] Food Production Must Double by 2050 to Meet Demand from World’s Growing Population, Innovative Strategies Needed to Combat Hunger, Experts Tell Second Committee, Sixty-fourth General Assembly, Second Committee, Panel Discussion (AM), United Nations, 9 October, 2009. https://www.un.org/press/en/2009/gaef3242.doc.htm

[26] Vision–2050. 86-87.

[27] Vision–2050.

[28] Army’s ‘Mad Scientist’ initiative looks at future differently. SOFREP News, 08. 15. 2016. https://sofrep.com/61654/armys-mad-scientist-initiative-looks-future-differently/ (2016.12.20.)

[29] TUCKER, Patrick: In The War of 2050, The Robots Call The Shots. Defense One, July 22, 2015 http://www.defenseone.com/technology/2015/07/war-2050-robots-call-shots/118398/ (2016.12.20.)

[30] Visualizing the Tactical Ground Battlefield in the Year 2050: Workshop Report, US Army Research Laboratory, June 2015 22-23. http://www.arl.army.mil/arlreports/2015/ARL-SR-0327.pdf (2016.12.20.)

 Felhasznált irodalom

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.