Kína és az Európai Unió gazdasági kapcsolatainak néhány vetülete

A következő térképek és diagramok Kína és az EU tagországainak kapcsolatát mutatják be a legfrissebb elérhető adatok alapján, a működőtőke-beáramlás (FDI), az export-import, valamint a turizmus trendjeit.

Működőtőke-beáramlás

A berlini székhelyű Mercator Institute for China Studies (MERICS) kutatóintézet, a Rhodium Grouppal közösen 2017 januárjában közölt jelentést a 2016-ban Európába irányuló kínai befektetésekről.

Ennek főbb megállapításai:

  • Kína globális kifelé irányuló közvetlen külföldi működőtőke-befektetései majdnem elérték a 200 ezermilliárd USD értéket 2016-ban, ez olyan nagy növekedést jelent, hogy a kínai döntéshozók most annak keresik a módját, hogyan lehetne ezt az ütemet némiképp lassítani.
  • az Európai Unió továbbra is a kínai befektetők kedvenc célpontja, több mint 35 milliárd euró közvetlen külföldi működőtőke-befektetés áramlott az EU országaiba 2016-ban, ez 77%-os növekedést jelent 2015-höz képest. A Kínába irányuló európai befektetések értéke azonban csökkent ugyanezen periódus alatt.
  • a kínai befektetők érdeklődése nagyon széles skálán mozog, azonban 2016-ban különösen is nagy figyelemmel kísérik a technológiai jellegű befektetéseket és a korszerű gyártási folyamatok területét. Az ingatlanbefektetések értéke azonban jelentősen csökkent 2015-höz képest.
  • a működőtőke-befektetések célterülete 2016-ban a „magterületnek” számító központi EU-s országok helyett egyre inkább a perifériák felé fordult. A kínai befektetések teljes volumenének mintegy fele Németországba és az Egyesült Királyságba érkezett.
  • A felmerülő kockázatok miatt Németországban és más országokban is egyre hevesebb viták övezik a kétirányú FDI-áramlás növekvő egyenlőtlenségét, a piaci elérhetőség aszimmetriáit, valamint a kínai befektetések növekedését a fejlett technológiákba és infrastrukturális javakba.
  • Az eddigiek alapján az vetíthető előre, hogy az Európába irányuló kínai befektetések mértéke magas marad az elkövetkező években, azonban az európai döntéshozók, szabályozók és a közvélemény részéről növekvő politikai bizonytalanság övezi a kínai tőkefelügyeletet, illetve az Európába irányuló kínai befektetéseket.

A MERICS-Rhodium Group elemzésében Közép-Európa a következő országokat takarja: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Az elemzés során ezt a felosztást követi cikkünk.

  1. ábra: Az EU 28-ba érkező kínai működőtőke-beáramlás mértéke (millió euró, 2000-2014 között, 2015-ben és 2016-ban)

A legtöbb kínai befektetés hagyományosan a nyugat-európai országokba érkezik, azonban valóban érezhető elmozdulás a perifériák felé, 2016-ban például Finnország és Írország is látványos befektetés-növekedést könyvelhetett el. A befektetések mértékének nagyságát mutatja, hogy számos országban 2016-ban, mindössze egy év alatt több, vagy nagyjából annyi befektetés érkezett, mint az azt megelőző tizenöt évben összesen. Ez a legnagyobb befektetéseket vonzó országok esetében is kiemelkedő, mint Németország, vagy az Egyesült Királyság.

A közép-európai régió hét országa közül 2000-2016 között hazánkba érkezett a legtöbb működőtőke, több mint kétszer annyi, mint a sorban következő Lengyelországba.

A tavalyi évben ez a működőtőke-beáramlás némiképp lassult, hazánkat Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária is megelőzi.

Export-import

Az Európából Kínába induló export értéke szinten minden esetben meghaladta az előző évi számokat 2016-ban. Kelet-Közép-Európában Lengyelország és Bulgária kivételével mindegyik EU-s tagállamban növekedés zajlott le, egyes nyugat-európai országok, mint Nagy-Britannia és Franciaország (Németország után a második és harmadik legtöbbet exportáló országok) exportvolumene azonban csökkenést mutat. A legnagyobb exportnövekedést elérő országok 2016-ban Írország, Szlovénia és Görögország voltak.

Az EU-s tagállamokba érkező kínai import értékének változása 2016-ban (a 2015-ös évhez képest) már vegyesebb képet mutat, több országban tapasztalható csökkenés, mint növekedés, azonban összességében kiugró értékekkel egyik oldalon sem lehet találkozni.

Az EU-s országok exportjának, illetve az EU-s országokba érkező kínai import 2016-os értékeit a következő diagramokon lehet nyomon követni:

A számokat tekintve európai összehasonlításban hazánk méretének és gazdasági szerkezetének megfelelően viszonylag szerény értékekkel jelenik meg, az országok középmezőnyében helyezkedik el. Közép-európai regionális összehasonlításban is középen helyezkedünk el, mind az export, mind az import tekintetében Ausztria, Lengyelország és Csehország után.

A kínai import általánosságban véve jelentősen meghaladta az egyes európai országok exportját 2016-ban, és ez a megelőző évekre is igaz. Jelentős mértékben csupán a német export értéke haladja meg a kínai import mértékét, illetve kis mértékben Finnországnál is hasonló folyamatok figyelhetők meg az elmúlt három év adatai alapján (Finnország exportja és importja ugyanakkor lényegesen alacsonyabb Németországénál).

Adatok forrása: European Commission, Trade Statistics

Turizmus

Turizmus tekintetében a European Travel Commission negyedévente közreadott Trends & Prospects című jelentéséből indultunk ki. A sorozat 2017 februárjában megjelent száma foglalja össze 2016 negyedik negyedévének trendjeit, illetve az egész éves turizmust összehasonlítja az előző évivel, vagyis a 2015-ös értékekkel.

A jelentés adatai alapján készített grafikon a kínai látogatók számának, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák számának változásáról ad információt az egyes európai országokban, 2015-ös összehasonlításban. Eszerint nagyjából az országok kétharmadában regisztráltak növekedést, egyharmadukban pedig csökkenést. Hazánk jelentős növekedést könyvelhetett el, a látogatók számának növekedését tekintve negyedik helyen állunk Lettország, Izland és Szlovákia mögött, a vendégéjszakák számának növekedését tekintve pedig harmadik helyen, Lettország és Norvégia mögött. (Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem minden országban érhető el mindkét vizsgált adat.)

A közép-európai régió összehasonlításában pedig csupán Szlovákia előzött meg minket a látogatók számának növekedésében, turizmus szempontjából tehát a növekedésünk kiemelkedő.

One thought on “Kína és az Európai Unió gazdasági kapcsolatainak néhány vetülete

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.