G7 csúcstalálkozó

A Group of 7 a fejlett világ vezető országainak – Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, USA – informális fórumaként határozza meg magát, amely azért jött létre, hogy támogassa a demokrácia, a gazdasági stabilitás és a fenntartható fejlődés ügyeit. Az idei G7 csúcstalálkozó június 7 és 8 között, a bajorországi Schloss Elmau hotelben kerül megrendezésre. A német G7-elnökség alkalmából az esemény házigazdája Angela Merkel német kancellár volt. A tavalyi brüsszeli csúcstalálkozó után második alkalommal kerül megrendezésre a G7-ek találkozója, mivel tavaly meghiúsult az oroszországi G8-csúcs és visszaállt az 1998 előtti G7, s ez így is marad, amíg Oroszország nem változtat politikáján.[1]

Fő témák és célkitűzések

A csúcstalálkozón napirendre kerülnek a legfontosabb globális gazdasági, biztonsági, külügyi és fejlesztési kérdések, valamint megtárgyalják az ENSZ 2015-ös konferenciáinak programját is. Ezen kívül tavaly novemberben meghatározták az érinteni kívánt legfontosabb témák listáját, ezek a következők voltak:

  • A tengeri és óceáni környezet megóvása, tengeri kormányzás és a források hatékony kihasználása.
  • Az antibiotikum-rezisztens baktériumok, az elhanyagolt és szegénységgel összefüggő betegségek és az Ebola problémái.
  • A kiskereskedelmi és ellátási lánc szabványai.
  • Az önállóan vállalkozó nők megerősítése, nők a szakképzésben.[2]

Ekkor jelentették ki együttműködési szándékukat az afrikai országok vezetőivel, Etiópia miniszterelnöke, Libéria, Nigéria, Szenegál és Tunézia elnökei kaptak meghívást. Részvételükkel az afrikai országok reformtörekvéseinek támogatásáról, a kontinens biztonságpolitikájáról, valamint a fenntartható fejlődésről fognak tárgyalni. Rajtuk kívül Irakot hívták meg a kifelé irányuló tájékoztatásra létrehozott szekcióba.

A német G7-vezetés még az esemény előtt kiadott egy, a vizsgált témákkal kapcsolatban adatokat közlő brosúrát. Megtalálhatók benne a G7 országok népességéről és gazdaságáról, összehasonlítva a G20-szal és a világ többi részével. Az adatokból kitűnik a G7 országok hatalmas gazdasági fölénye, és jelentős gazdasági növekedése. Az alábbi grafikonok a kiemelt témákhoz adtak kiindulási pontot:[3]

– A G7 országok adják a globális gazdasági teljesítmény egyharmadát, ha pedig a G20 országokat is számítjuk, a világ gazdaságának 82%-áról beszélhetünk. Ebből következik, hogy ha a szélesebb körben vett közösség bármely tagjának gazdasága problémákkal küzd, az komolyan hat az egész világra. A gazdasági válság és egyéb problémák ellenére 2000 óta sikerült megőrizniük a gazdasági növekedést, különösen igaz ez az észak-amerikai országokra, mindössze Olaszország esetében látható némi visszaesés.[4]

g7_economy
1. ábra: A G7 és a G20 országok gazdasági mutatói (2014-2013)

A grafikonok között különösen érdekes Kína felzárkózása az USA mellé a globális gazdasági teljesítménybeli részesedésben a 21. század folyamán. Ez egybevág azzal a kínai véleménnyel, mely szerint Kína is a világ legfontosabb vezetőinek szűk csoportjához tartozik, ám fejlődése ellenére még mindig nem állíthatjuk, hogy a fejlett országok közé tartozik.

usa_china
2. ábra: Az USA és Kína részesedése a világ gazdasági teljesítményéből (2000-2014)

A mindenkori találkozók fontos kérdése az energiaellátás, különösen a megújuló energiaforrások. Amint a fenti ábra is mutatja, Németország és Olaszország tudta véghezvinni a legnagyobb ívű fejlesztést a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Alapvetően elmondható, hogy a G7 országok sokkal hatékonyabban állítanak elő energiát, mint akár a G20 országok tagjai.[5]

renewable energy
3. ábra: A megújuló források aránya a G7 országok áramtermelésében, 2000-2012

A lenti ábra megerősíti Angela Merkel aggodalmait, hiszen a G7-országok, főként az USA, elmaradnak több G20 ország mögött az egyéni vállalkozó nők számának tekintetében. Úgy gondolják, hogy a nők vállalkozói kedvének ösztönzése jó megoldás lehet a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek bővítésére.

selfemployed_women
4. ábra: Az önfoglalkoztató nők aránya az egyes országokban, 2013

A Millenium Development Goals keretében 2000 óta nagy fejlesztéseket sikerült elérni, ahogy ezt a fenti táblázat is mutatja. Azonban az ENSZ idén új célokat fogalmazott meg, amelyeket nem csupán a fejlődő országokra, hanem az egész világra ki akarnak terjeszteni, s amelyek a fenntartható fejlődés szociális, környezeti és gazdasági körülményeire reflektálnak.

5. ábra:
5. ábra: ENSZ millenniumi fejlesztési célok: kiválasztott indikátorok alakulása

Az ebola problémája is a tárgyalás részét képezte, az afrikai országok vezetőinek bevonásával is. Azonban ez csak egy a globális egészségügyi problémák közül, hiszen az antibiotikum-rezisztens baktériumok a jövőben súlyos gondokat okozhatnak.

ebola
6. ábra: Ebola: megbetegedések és halálok száma a súlyosan érintett országokban

Megbeszélések és eredmények

Az első napon Angela Merkel német kancellár fogadta Barack Obama amerikai elnököt, akik először bilaterális megbeszéléseket folytattak Ukrajna helyzetéről, Oroszországgal fenntartott kapcsolatukról, a NATO-ról és a transzatlanti kereskedelmi partnerségről.[6]

A G7-ek és az Európai Unió vezetőinek érkezése után kezdetét vette az első tárgyalási nap, amely főként a gazdasági kérdésekről szólt. Az első munkaülés során a globális fenntartható fejlődésről, a pénzpiacok jobb szabályozásáról és felügyeletéről, főként az adóelkerülés megelőzése végett, valamint a nők gazdasági részvételéről. A második munkaülésen a kereskedelmi politika és az ellátási láncok kerültek fókuszba, főként a TTIP és a CETA szabadkereskedelmi megállapodások, amelyekről Merkel elmondta, hogy mind keményen dolgoznak megvalósításukért, eddig Japán és az USA érték el a legnagyobb eredményeket. A munkavacsora során a vezetők a biztonságpolitikai kérdésekről beszéltek, így Irán nukleáris programjának leállításáról, a szíriai polgárháború befejezéséről, amely ügyekben Oroszországot partnerként szeretnék maguk mellett tudni. Ennek ellenére Merkel úgy gondolja, jelenleg nem állíthatják vissza a G8-ot, mivel Oroszország megsértette közös értékeiket. A kancellár asszony a tüntetőkkel kapcsolatban nyilatkozta, hogy büszke nyitott országukra, ahol bárki szabadon kifejezheti ellenvéleményét, erőszak alkalmazása nélkül is.[7]

A második napon egy utolsó zárt ülést tartottak a klímaügyekről, különös tekintettel a decemberi párizsi klímacsúcsra. Megerősítették azon törekvésüket, hogy megtartják a globális felmelegedés két Celsius fokos határát, az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest. Ezután találkoztak a meghívott országok és nemzetközi szervezetek – OECD, ENSZ, WTO, ILO, IMF, Világbank, Afrikai Unió Bizottsága – vezetőivel, fő témájuk a fejlesztési együttműködés volt. A megbeszélés előkészítette az utat a szeptemberi ENSZ csúcs számára, ahol a 2015 utáni fejlesztési ütemezést fogják kialakítani. Számokban kifejezve a G7 2030-ig 500 millió embert akar kivezetni a szegénységből. Emellett a nemzetközi terrorizmus elleni harc is a tárgyalások részét képezte. Az egészségüggyel kapcsolatban főként az ebola katasztrófáját, és az ebből levonható tanulságokat beszélték meg, valamint napirenden volt az antibiotikumok felelőtlen használatából keletkező rezisztens baktériumtörzsek problémája is.[8]

Az esemény végeztével a vezetők közös nyilatkozatot adtak ki (Leaders’ Declaration. G7 Summit, 7-8 June 2015), melyben összefoglalták a találkozó eredményeit. Ezt a nyilatkozatot egy melléklet egészíti ki, amelyben pontról pontra meghatározzák a változásokhoz szükséges konkrét lépéseket.[9]

A nyilatkozatban meghatározzák közös értékeiket, amelyek mentén együtt dolgoznak, ezek közül kiemelkedik a szabadság, a szuverenitás és a területi integritás. A nemzetközi együttműködés mérföldkőként tekintenek a 2015-ös évre, ennek megfelelően jöttek létre az alábbi eredmények is:

  • Alapvetően a G7-ek gazdaságai jól teljesítenek, azonban a munkanélküliség még mindig túl magas, s más problémák, a növekvő lakossági és állami hiteltartozásoktól kezdve egészen a geopolitikai feszültségekig, szintén jelen vannak. Ezt többféle módon kívánják megoldani, így az oktatáson és innováción, a kis- és középvállalkozások számára teremtett kedvező környezeten, valamint az egyes ágazatok strukturális refomjain keresztül kívánják megtenni. A globális befolyású bankokra vonatkozó szabályozást novemberig véglegesíteni akarják.
  • A nők vállalkozásával kapcsolatban minden elérhető eszközt fel akarnak használni, különösképpen a nők tájékoztatására lehetőségeik felől. Megkérték az OECD-t, hogy kísérje figyelemmel ennek a folyamatnak az alakulását, szeptember 16 és 17 között pedig fórumot rendeznek a nők kérdései számára. A soron következő japán elnökség pedig 2016-ban rendezi meg a Nők Világtalálkozóját (WAW).
  • Az árnyékbank-rendszer ellenőrzését meg kell erősíteniük, ennek része a G20 árnyékbankjainak térképe, amelynek célja, hogy a valódi gazdaság épüljön általa. A törvényhozókat arra biztatják, hogy a szentpétervári nyilatkozattal összhangban hozzanak döntést.
  • Az adózással kapcsolatban megvalósítható és konkrét javaslatokat kívánnak tenni az év végéig, amivel hozzájárulnak a G20 és az OECD által létrehozandó Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) akciótervet, s egyúttal el akarják érni, hogy 2017-18-ra az országok automatikusan szolgáltassanak egymásnak adózási információkat, mindezzel harcoljanak az adóelkerülés ellen.
  • A kereskedelemmel kapcsolatban fontos a nyitottság és a gazdaságok liberalizációja. A nemzetközi kereskedelem megerősítésében a WTO Bali csomagjának gyors végrehajtására törekszenek, emellett különösen fontos a WTO kereskedelet könnyítő megegyezésének alkalmazása a G7 országokban, még a decemberi Nairobiban tartandó WTO 10. miniszteri konferencia előtt. Ezen kívül kiemelik a TPP és a TTIP megállapodások előrevitelének jelentőségét, ugyanilyen fontosak még az EU-Japán és a Kanada-EU gazdasági partnerségi viszonyok létrehozása.
  • A globális ellátási láncolatok fejlesztését saját feladatuknak érzik, mivel a G7-ek a globalizáció aktív előremozdítói. A fejlődő országok biztonságos termelési körülményeit segítendő nemzetközi szabályozást vezetnének be, nemzeti műveleti tervek létrehozását ösztönzik, és támogatják, hogy a cégek az ENSZ Üzlet és emberi jogok irányadó elveihez igazodjanak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttműködésben támogatják a “Vision Zero Fund” létrehozását, amely megerősítheti az állami kereteket és a fenntartható üzleti vállalkozásokat.
  • A külpolitikában is közös értékeikre kívánnak támaszkodni, így diplomatikus úton kívánják megoldani az ukrajnai konfliktust, mindenben a minszki megegyezéshez tartva magukat. Kívánják, hogy Oroszország tisztelje Ukrajna szuverenitását, és ne támogassa tovább a kelet-ukrajnai szakadárokat. Támogatják az ukrán kormány reformtörekvéseit, s biztatják a vezetőket, hogy folytatassák azokat, összhangban az EU és az IMF felé tett kötelezettségvállalásokkal. A G7 országok kijevi nagyköveteit Ukrajnát támogató csoportok létrehozására biztatják.
  • A nukleáris biztonság fokozásában véghez akarják vinni a Csernobil Menedék Projektet, a tengeri biztonsággal kapcsolatban pedig az ENSZ által lefektetett tengeri jogi egyezmény szabályait találják követendőnek. Az atomsorompó egyezmény három pillérén keresztül kívánják megvalósítani a 2010-es cselekvési tervet, amelynek átvitele nemrégiben meghiúsult. Iránt felszólítják, hogy mindenben működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, egyúttal üdvözlik a békés célra felhasznált atomenergia melletti nyilatkozatát.
  • Általánosságban is a diplomáciai úton történő konfliktusrendezést támogatják, így az ENSZ-műveleteket Líbiában, Szíriában és Jemenben. Üdvözlik Bernardino León különleges ENSZ-megbízott tárgyalásait, a líbiai vezetőknek pedig azt üzeni, hogy alakítsák meg a líbiai népnek kedvezve a nemzeti egyértés kormányát.

Felhívják a világ összes országának figyelmét a bevándorlók áradatát előidéző problémák megoldására, hogy így előzzék meg a földközi-tengeri és hasonló tragédiákat, valamint az embercsempészés bűncselekményeit.

A terrorizmus elleni harcban kiemelik a velük tárgyaló országok szerepét, s terrorizmus pénzügyi forrásinak lezárását a G7 fő prioritásaként határozzák meg. Ebben fontos a határok fokozott ellenőrzése, akár lezárása, s a virtuális fizetőeszközök fokozott ellenőrzése. Ennek eléréseben a Financial Action Task Force-t (FATF) támogatják.

  • Kifejezték, hogy a demokratizálódásban és a fejlesztésekben maximálisan támogatják az eseményen megjelent és egyéb afrikai partnereiket is. Nepál újjáépítéséhez felajánlották bi- vagy multilaterális pénzügyi és technikai segítségüket is.
  • Az egészségüggyel kapcsolatban főként az ebolát és az eddig elhanyagolt trópusi betegségeket emelték ki. Az ebolajárvány megmutatta, hogy megelőzési és kezelési lehetőségeink fejlesztésre szorulnak. A 68. Egészségügyi Világgyűlésen külön szekciót fognak szentelni az ebola problémájának, hogy így felhívják a figyelmet a hasonló katasztrófák megelőzésére.

Az antibiotikum-ellenállás jövőbeli súlyosbodása ellen országaikat cselekvési tervek kidolgozására késztetik. Fontosnak tartják a One Health megközelítést, mivel ez egyszerre tartja szem előtt az emberi és állategészségügyet, a mezőgazdaságot és a környezetet.

  • A klímaváltozás ügyében legfontosabb a 2 °C-os határ, és a 2020 utáni kibocsátás meghatározása volt. Kiemelték a multilaterális fejlesztési bankok szerepét az országok alacsony kibocsátású energiatermelésre való átállításában. A fejletlen régiókat, különösen Afrikát támogatni akarják a megújuló forrásokból származó energia részarányának növelésében, ezen kívül az energiaellátásban sérülékeny országokat, így például Ukrajnát, segíteni fogják az energiahatékony programok véghezvitelében.

 

Sajtóvisszhang

Deutsche Welle

A lap folyamatosan közvetítette az eseményeket, így a vezetők érkezését, amely a tüntetők blokádjának dacára problémamentesen zajlott, mivel a rendőrség megakadályozta, hogy közelebb jussanak a hotelhez. Sokat foglalkoztak azzal, hogy a sajtó képviselőit távol tartották a helyszíntől, ahol Obama elnök oldott hangulatban üdvözölte a bajor népviseletbe öltözött résztvevőket. Kijelentette, hogy a következő két napban beszélni fognak a közös jövőről, a globális gazdaságról, amely munkahelyeket és lehetőségeket teremt az embereknek, és egy erős Európai Unió fenntartásáról, amely közös érdekük. Emellett nem maradhat ki a transzatlanti partnerség és az orosz agresszió kérdése sem. Az elnök a jelenlegi német-amerikai kapcsolatot a történelem egyik legerősebb szövetségének nevezte.

David Cameroon brit miniszterelnök szombaton a Twitteren megosztotta, hogy a világ vezetőinek foglalkozniuk kell a korrupció ügyeivel, főként az imént kirobbant FIFA-botránnyal, s ezt a kijelentést a müncheni repülőtérre érkezve megerősítette.

A tüntetők később elérték a találkozó biztonsági kerítését. Leginkább a transzatlanti szabadkereskedelmi partnerség miatt fejezték ki tiltakozásukat, gyakori szólamuk volt: „a politikát az emberekért, ne a piacokért!” Donald Tusk szerint a demonstráció az egészséges demokrácia jele, és ez a találkozó az, amely leginkább garantálja a szabadság és sokféleség megmaradását.

Vasárnap délután megérkeztek Nigéria és Szenegál elnökei, akik Tunézia és Irak képviselőivel együtt hétfőn vesznek részt a G7 az Iszlám Állam, Boko Haram és más hasonló csoportosulások által támasztott fenyegetést tárgyaló kerekasztalán. Ezután pedig beszélnek a jövő fejlesztési politikájáról is, különös tekintettel az ebolajárvány során szerzett tapasztalatokra.

Az első nap folyamán Merkel és Obama beszéltek az Ukrajnában dúló polgárháborúról, és megegyeztek, hogy nem engednek az Oroszországot érintő szankciókból, amíg nem tartják be a harcok beszüntetéséről kötött egyezményt. Bilaterális megbeszélés folyt a görög válsággal kapcsolatban is, mivel az ország a hónap végéig 300 millió eurót köteles visszafizetni az IMF-nek, valamint reformokat kell végrehajtania, hogy biztosítsa a fenntartható fejlődést.

Ahogy az várható volt, a kereskedelem, ezen belül is a szabadkereskedelmi egyezmények, fontos részét képezték a tárgyalásoknak. Azonban Angela Merkel előterjesztett egy javaslatot a „Vision Zero Fund” létrehozására, hogy ezzel érvényesítsék a biztonsági előírásokat az ellátási lánc minden részén, ahogyan azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározta. Ez segítene abban, hogy a gazdaság működéséhez ne legyen szükség a fejlődő országok munkaerejének kizsákmányolására. Ezt üdvözölte Jörn Kalinski, az Oxfam kampányigazgatója is, azonban pesszimistán nyilatkozott arról, hogy a tárgyalások érdemben előrevinnék ezt az ügyet, az egyes országok multinacionális vállalatainak erős lobbija miatt.[10]

Reuters

A G7 vezetői a Bajor Alpokban tartott csúcstalálkozón vasárnap megfogadták, hogy addig tartják az Oroszországot sújtó szankciókat, amíg Putyin elnök és a Moszkva által támogatott szeparatisták végre nem hajtják az Ukrajnával kötendő megállapodás feltételeit. A hírügynökség riportere kiemeli, hogy nem is olyan régen még Putyin elnök is a G7 vezetői között foglalt helyet, azonban az Ukrajna sérelmére tett lépései okán kizárták a találkozókból.[11] Merkel azt reméli, hogy a találkozó során, így a párizsi klímacsúcs előtt, a többi vezető is biztosítani fogja a klímaváltozás ügyei mellett való elköteleződésről.

Így bár több fontos ügyet is meghatároztak a német szervezők, mégis az ukrajnai helyzet van középpontban, Barack Obama az orosz agresszióval való szembeszállásra hívta a döntéshozókat. A vezetők azt akarják, hogy Ukrajna és az orosz szeparatisták teljesítsék a február 12-én Minszkben kötött fegyverszünet kikötéseit, Merkel kijelentette, hogy a szankciók enyhítése nagyban az oroszok Ukrajnában tett lépésein múlik. Ezt megerősítette Donald Tusk, az Európai Parlament elnöke: ha a szankciók változtatásáról akarunk beszélni, akkor csak a további szigorításról beszélhetünk.[12]

A csúcstalálkozó előtt Merkel és Obama bilaterális megbeszélést folytattak, valamint egy ünnepségen vettek részt, tradicionális bajor ruhába öltözött helyiekkel. Megerősítették országaik jó kapcsolatát, amely különösen fontos a Merkel és más német állampolgárok telefonját is érintő lehallgatási botrányokra adott német reakciók tükrében.

Görögország helyzetéről is szó esett, Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elkeseredését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Alexis Tsipras görög miniszterelnök abszurdnak titulálva visszautasította a legújabb, reformokért segítséget adó ajánlatot. Az ország eddig nem volt képes megállapodásra jutni az IMF és az eurózóna hitelezőivel, s Juncker szerint a „Grexit” nem került szóba, viszont ő is elismeri, hogy a görög államháztartás reformjai nélkül tehetetlenek lesznek.

A környezetvédelemmel kapcsolatban Japán fontosnak tartja a széndioxid-kibocsátás határértékének közös meghatározását, Abe Shinzho miniszterelnök szerint a G7 országok a tárgyalások során képesek lehetnek ezt elérni.

A hotelhez vezető úton gyülekeztek a tüntetők, ezért a vezetők helikopterrel érkeztek a helyszínre. A G7-ellenes tüntetők szombaton egy közeli városban csaptak össze a rendőrökkel, azonban ez közel sem volt olyan erőszakos, mint más csúcstalálkozók esetében.

Time

A magazin összegyűjtötte azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban csalódottság jellemezte az eseményt figyelemmel követőket. Ezek közül egyik a klímaváltozás, ugyanis eldöntötték, hogy a fosszilis energiahordozókat 2100-ig fokozatosan kivezetik, azonban a lap hiányolja a saját országaikban végrehajtandó, konkrét terveket. A felelősség viszont ezekre az országokra hárul, hiszen a történelmi kibocsátás 59%-áért felelősek, valamint a szénből származó széndioxid-kibocsátásuk meghaladja a teljes afrikai kontinens kibocsátását.

A következő problémát abban találták, hogy Obama elnök kijelentette, az USA még nem rendelkezik teljesen kidolgozott stratégiával az ISIS-t illetően. Ezt azért találják súlyosnak, mert a 22 ezer külföldről csatlakozó harcossal immár kilépett a regionális probléma szintjéről, és Palmira elesésével a szír területek több, mint felét az uralma alá hajtotta. Hibának gondolják, hogy a vezetők Irakra bíznák a probléma megoldását, és néhány ezer katona kiképzését nem tartják elegendőnek.

Oroszország tavaly óta nem tartozik a vezetők fórumához, s nem mutat hajlandóságot a minszki megállapodás betartására, a szankciók fenntartása pedig nem javít az ukrán válságon, írja a magazin.

Hiányolják a Görögországnak nyújtott valódi segítséget, s úgy gondolják, nem volt helyes az USA-t is belekeverni az eurózóna ügyeibe, hiszen ez nem az a helyzet, amin egy új Marshall-terv segíthetne, s egyúttal kínos kérdések merülnek fel az európai politika kapcsán.

A mindezeket összefoglaló, utolsó problémának azt látják, hogy a megalakulás idejéhez képest a G7 országok kisebb részét teszik ki a világ népességének és gazdasági teljesítményének, ezért nem tudják mások nélkül megoldani a világproblémáit. Felmerül egy új G8 lehetősége, amely magában foglalná Kínát is, csatlakozásuk újra világszintűvé tudná tenni a csoportot.

A magazin összefoglalójában több más sajtóorgánum (CNN, Wall Street Journal, Guardian, New York Times) véleményét egyesítette a sajátjával, akik hasonló véleménnyel voltak a találkozó eredményeit illetően, s azt a következtetést vonták le, hogy a G7 ma már képtelen valódi befolyást kifejteni a globális ügyekre.[13]

[1] G7-csúcstalálkozó, Schloss Elmau, Németország. http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/international-summit/2015/06/7-8/

[2] Key topics for the summit announced. https://www.g7germany.de/Webs/G7/EN/G7-Gipfel_en/Agenda_en/agenda_node.html

[3]G7 in Figures. http://www.bundesregierung.de/Content/Infomaterial/BPA/Bestellservice/G7_in_figures_2015.pdf?__blob=publicationFile&v=5

[4] G7 and G20: Driving forces ott he global economy. P 8. http://www.bundesregierung.de/Content/Infomaterial/BPA/Bestellservice/G7_in_figures_2015.pdf?__blob=publicationFile&v=5

[5] Supply, efficiency and sustainability. P 14. http://www.bundesregierung.de/Content/Infomaterial/BPA/Bestellservice/G7_in_figures_2015.pdf?__blob=publicationFile&v=5

[6] USA – Germany’s friend and partner. https://www.g7germany.de/Content/EN/Artikel/2015/06_en/2015-06-07-treffen-obama-merkel-kruen_en.html

[7] Merkel: Achieving important milestones. https://www.g7germany.de/Content/EN/Artikel/2015/06_en/2015-06-07-auftakt-g7-gipfel-1_en.html

[8] G7 discusses climate, energy and development. https://www.g7germany.de/Content/EN/Artikel/2015/06_en/2015-06-08-zweiter-gipfeltag_en.html

[9] Annex to the Leader’s Declaration. G7 Summit, 7-8 June 2015.

[10] G7 Summit – Live Updates. http://www.dw.de/g7-summit-live-updates/a-18500734

[11] http://www.reuters.com/article/2015/06/07/us-g7-summit-idUSKBN0OM0I320150607

[12] http://www.reuters.com/article/2015/06/07/us-g7-summit-idUSKBN0OM0I320150607

[13] Here are the five reasons the G7 summit was a disappointment. http://time.com/3918982/g7-summit-obama-united-states-isis-russia/

Kép forrása: servickuz / Shutterstock.com

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Polyák Eszter

Pálvölgyi-Polyák Eszter BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán keleti nyelvek és kultúrák szakon, kínai szakirányon szerezte. 2013-2014 között a Konfuciusz Intézet kínai nyelvi részképzési ösztöndíjával egy tanévet töltött a zhejiangi Hangzhou Normal University-n. Mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok közös képzésén, valamint a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: