Sajtófigyelés – 2018. augusztus 14.

A PAGEO heti sajtófigyelése a kelet-ázsiai térségről. Olyan nemzetközi magazinok, kutatóintézetek és sajtóorgánumok cikkeiből böngészünk, mint az Economist, Foreign Affairs, Foreign Policy, Newsweek, The New York Times, ISN, Project Syndicate, Carnegie Endowment, Brookings Institute, The Diplomat, China Daily, Stratfor és mások.

A Kínai Kommunista Párt erősíteni akarja a patriotizmust az értelmiség körében – Charlotte Gao, The Diplomat, 2018. augusztus 6.

Július 31-én a Kínai Kommunista Párt hivatalosan is elindította új patriotizmus kampányát, melyet különösen a kínai értelmiségnek szán. A kampány, mely a “Carrying forward the spirit of patriotic striving and building up establishment in the new era” címet viseli, a hazafias küzdelem szellemét akarja megteremteni az értelmiség, főleg a pártban, a kormányban, az egyetemeken, a hadseregben és az állami vállalatoknál dolgozók körében. A programot a Kínai Kommunista párt személyzetének pozícióit felügyelő Központi Pártszervezeti Főosztály (Central Organization Department) és a kínai propaganda gépezetet ellenőrző Központi Bizottság Propaganda Osztálya (Central Propaganda Department) együtt adta ki Xi Jinping elnök útmutatásai alapján, aki már számtalanszor beszélt arról, hogy az értelmiségnek a pártot és az országot kell kísérnie – bárhová is tartson –, és önzetlenül hozzá kell járulnia a kínai fejlődéshez.

A közlemény megjelöli azt az öt fő tartalmat, melyen keresztül le kívánják folytatni a kampányt. Ezek közé tartozik, hogy számos médiacsatornán megnövelik majd a tömegpropagandát, speciális szimpóziumokat tartanak majd, hogy tanulmányozzák Xi megjegyzéseit és észrevételeit, tréningeket rendeznek majd a fiatal és középkorú értelmiségnek, olyan példaképeket, szerepmodelleket hoznak létre, amit követni lehet és mobilizálni fogják az értelmiséget, hogy legyenek tevékenyek a szegény területeken. Utóbbi esetében a tevékenységeknek nem kell merev szabályokat és célpontokat követve egységesnek lenniük, a lényeg, hogy állandóak és elég innovatívak legyenek ahhoz, hogy megérintsék az értelmiség lelkét.

A közlemény nem számol be arról, hogy a Kínai Kommunista Párt miért döntött úgy, hogy mostanra időzít egy ilyen kampányt. A Global Times, Kína egyik legkormánypártibb állami hírlapja szerint azonban a párt döntése logikus lépés. Su Wei, a Kínai Kommunista Párt Chongqingi Városi Bizottság pártiskolájának professzora szavait idézve a kínai hazafiság oktatás az utóbbi években elhalványult, mely számos abnormális jelenséghez vezetett. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborút illetően például ahelyett, hogy hazájukat támogatnák, számos értelmiségi fordult a közösségi médián Kína ellen, és olyanok is vannak, akik irreálisan fejezték ki elégedetlenségüket az országgal szemben. Ez a központi hatalom kulcsfontosságú politikájára tett nem megfelelő kritikát takarja, melyért a fegyelmi szabályozások 2015-ös felülvizsgálata alapján a kritika módjának megfelelő büntetés jár. Zhou Benshun, Hebei tartomány korábbi vezetőjét például – más helytelen viselkedés mellett – erre hivatkozva távolították el a Kínai Kommunista Pártból.

A kínai értelmiség, főleg azok, akik állami szervezeteknél dolgoznak, évek óta különösen figyelnek arra, hogy milyen megjegyzéseket tesznek. Az elmúlt hónapokban azonban, ahogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború számos pénzügyi és társadalmi kockázatot okozott, megnőtt annak a kínai értelmiségnek a száma, aki hallatja hangját, beleértve a központi hatalom politikáját illető kritikát. Az egyik legfigyelemreméltóbb példa erre Xu Zhangrun, Kína egyik legkiemelkedőbb egyetemének, a Tsinghua University professzorának esete, aki nemrég jelentetett meg online egy szokatlanul ritka és erős kritikát a hatalom egyik politikájával szemben. Cikkében Xu a mai Kína egyik legérzékenyebb politikai témáját, az elnöki hatalom időkorlátjának eltörlését taglalja.

Mondani sem kell, hogy egy ilyen kritika esetén Kínában elképzelhetetlen büntetésre lehet számítani a kormánytól. Ezért van az, hogy ahogy Jiang Hao, egy független pekingi think tank kutatója a New York Timesnak elmondta, sok értelmiségi nem mer megszólalni akkor sem, ha egyet ért a kritikával.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/08/ccp-wants-to-enhance-patriotism-among-chinas-intellectuals/

Pakisztán 4 milliárd USD-os kölcsönért áll sorba a szaúdi banknál – Farhan Bokhari és Kiran Stacey, Financial Times, 2018. augusztus 9.

Pakisztán 4 milliárd USD-t tervez kölcsönözni a szaúdi hátterű Iszlám Fejlesztési Banktól (Islamic Development Bank) a veszélyesen alacsony külföldi valutaállományának helyreállítására tett próbálkozása részeként.

Két tisztviselő elmondta a Financial Timesnak, hogy a Jeddah székhelyű bank megállapodott arról, hogy kölcsönt ajánl fel Iszlámábádnak, ha Imran Khan átveszi a miniszterelnöki széket. Hozzátették, hogy Asad Umartól, Pakisztán tervezett pénzügyi miniszterétől azt várják, hogy elfogadja majd az ajánlatot. A papírmunka már készen van. Az Iszlám Fejlesztési Bank arra vár, hogy a megválasztott kormány átvegye a hatalmat, mielőtt megadja a jóváhagyást – nyilatkozta egy pakisztáni vezető tanácsadó.

A kölcsön ugyan nem fedezi Pakisztán erre a fiskális évre várt legalább 25 milliárd USD-os finanszírozási hiányát, de fontos hozzájárulást jelent a probléma mérsékléséhez. Imran Khan, aki a napokban fogja elfoglalni miniszterelnöki pozícióját azután, hogy pártja, a Tehreek-e-Insaf megnyerte a választásokat ez előző hónapban, egyik első feladata lesz, hogy helyreállítsa az ország fizetésimérleg problémáját. A magas importnak és a stagnáló exportnak köszönhetően ugyanis Pakisztán külföldi valutatartaléka jelentősen megcsappant. Asad Umar a helyzet rettenetes mivoltára figyelmeztetett, amikor egy riporternek elmondta, hogy mivel a központi bank tartaléka 10 milliárd USD, a rövid lejáratú kötelezettségek pedig 8-9 milliárd USD körül mozognak, a nettó megtakarítás szinte nulla.

Az illetékesek már kidolgoztak egy tervet arra, hogy 12 milliárd USD-os kölcsönt kérjenek a Nemzetközi Valutaalaptól, egy ilyen kifizetés azonban nagy valószínűséggel kikötésekkel járna. Például olyannal, ami a kormánytól betekintést kérne a több milliárd USD értékű kínai kölcsön részleteibe. Umar ezért a további nyitott lehetőségeket keresi, melyek közül az Iszlám Fejlesztési Bank az egyik. Tisztviselők elmondták, hogy a pénzt főként az olajimport kifizetésére fordítanák.

A kölcsönt a szaúdi kormány támogatja, aki szerepet kíván vállalni abban, hogy Pakisztán talpra álljon a jelenlegi válságból. Iszlámábád és Rijád az elmúlt hónapokban közelebb került egymáshoz azután, hogy Pakisztán beleegyezett abba, hogy be nem jelentett számú csapatot küldjön Szaúd-Arábiába biztonsági erők kiképzésére és nekik való tanácsadásra. A pakisztáni kormány ugyanakkor jelezte, hogy a katonák nem fognak Jemenben harcolni, ahogy azt Szaúd-Arábia korábban kérte.

Az ígért pénz ellenére közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az új kormánynak kiadási megszorításokat és adóemelést kéne végrehajtania ahhoz, hogy egyensúlyba hozza a mérleget. Akkor is, ha ezek az intézkedések minden bizonnyal népszerűtlenek lennének. A költségvetési hiányt 4%-ra csökkenteni nem lesz egy egyszerű feladat, mivel az a GDP 7%-ára kúszott az elmúlt pénzügyi évben.

Forrás: https://www.ft.com/content/6feaef1a-9bcf-11e8-9702-5946bae86e6d

Megfelelnek-e India amerikai építésű tengeralattjáró-vadász repülői a haditengerészet operatív követelményeinek? – Franz-Stefan Gady, The Diplomat, 2018. augustus 9.

India Legfőbb Számvevője  (Comptroller & Auditor General (CAG)), az intézmény, mely a kormány kiadásait vizsgálja, a beszerzési eljárás megsértésével vádolja a védelmi minisztériumot és az Egyesült Progresszív Szövetséget (United Progressive Alliance (UPA)),  mely nyolc darab P-8I Neptune (“Poseidon”) tengeralattjáró elhárító és tengerészeti felderítő repülőt vásárolt 2.177 milliárd USD-ért 2009-ben az amerikai repülőgépgyártótól, a Boeingtől. A jelentést augusztus 7-én vitték a parlament elé, amiben a számvevőszék megállapította, hogy a védelmi minisztérium helytelenül nyilvánította a Boeing nyolc darab P-8I gépre vonatkozó pénzügyi ajánlatát olcsóbbnak a spanyol repülőgépgyártó, az  EADS CASA – Airbus A319 hosszú hatótávolságú tengerészeti felderítő repülőgépére tett – ajánlatánál. A CAG szerint ugyanis a védelmi minisztérium egy húsz évre elegendő terméket tartalmazó támogatási csomaggal feltornázta az EADS CASA teljes árát, miközben ugyanezt a tételt a Boeing esetében figyelmen kívül hagyta.

A szerződést még 2009 januárjában kötötték a Boeinggel 2.177 milliárd USD értékben. Ezt követően az amerikai vállalat egy külön szerződés keretében ajánlatot tett a támogató termékekre, következtetésképp a Boeing árajánlatát első helyre tenni nem tisztességes. A jelentés megjegyzést tesz arról is, hogy az amerikai repülőgépgyártó elmulasztotta ellentételezni kötelezettségét, mely a szerződés értékének 30%-ának felel meg. A 641.26 millió USD-os kötelezettséget hét éven belül, 2016 augusztusáig kellett volna a Boeingnek teljesítenie. Talán ennél is fontosabb, hogy a CAG állítása szerint a P-8I képességei nem teljesen felelnek meg az indiai haditengerészet operatív elvárásainak. A haditengerészet tisztviselői azonban jelezték, hogy ez az értékelés elavult információkon alapszik, és hogy a gépek teljes mértékben képesek ellátni a nekik szánt feladatokat.

A 2009-es szerződéssel India volt az első nemzetközi megrendelője a tengerészeti felderítő repülőgép exportra gyártott változatának. Újdelhi azonban nem állt meg az egyszeri rendelésnél, 2016-ban a 2009-es vásárlási áron – összesen 2.1 milliárd USD-ért – további négy P-8I-t kért, melynek tervezett szállítása 2020-ban fog elkezdődni. Az előző megállapodásból 2013 májusában érkezett meg az első gép, és miután az utolsó is megjött, a Rajali haditengerészeti repülőtéren állt szolgálatba az összes harcászati gép. A repülők több olyan rendkívül modernnek számító amerikai technológiával és fegyverrendszerrel vannak felszerelve, mint az MK-54-es torpedók, vagy Harpoon blokkoló rakéták, melyek hatékonyságának köszönhetően az indiai haditengerészet elállt attól, hogy Mark 82 mélységi robbanótöltetet vegyen. A Boeinget pedig 2017 júniusában ismét megbízta, hogy a következő három évbe is folytassa a munkát.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/08/are-indias-us-made-sub-hunting-planes-not-meeting-the-indian-navys-operational-requirements/

Kína befektetése Bangladesben megkongatta Indiában a vészharangokat – Kiran Stacey, Financial Times, 2018. augusztus 6.

Ha az idén megnyílik, a 6 km hosszú, Padma folyót átívelő híd autóúttal és vasúttal fogja összekötni észak és dél Bangladest, megvalósítva ezzel az országban valaha végbement legnagyobb mérnöki kihívást jelentő projektet. A Gangesz (ahogy az Bangladesben ismert) fölött húzódó 3,7 milliárd USD-os híd Kína növekvő jelenlétének fizikai megtestesülése az országban. Peking ugyanis a bangladesi infrastruktúra fejlesztésére szánt 30 milliárd USD részeként 3 milliárd USD-t nyújtott a projekt megvalósítására.

Kína azután lépett be a projektbe, hogy a Világbank törölte az 1,2 milliárd USD-os hitelkeretet arra hivatkozva, hogy hiteles bizonyítéka van a kormányzati tisztviselőket és a kanadai kivitelező, a SNC-Lavalin bizonyos személyeit is érintő korrupcióról. Miután már hasonló projekteket hajtott végre Srí Lankán, a Maldív-szigeteken, Nepálban vagy Pakisztánban, a kínai befektetés Bangladesben egy további megnyilvánulása Peking mélyülő kapcsolatának Dél-Ázsiával. Mindez azonban megkongatja a vészharangokat Indiában, mely három oldalról szomszédja és élenjáró szövetségese Bangladesnek.

Újdelhi nem nézte jó szemmel, hogy Kína az elmúlt években milliárd dollárnyi befektetéseket hajtott végre végig a szubkontinensen, egyre közelebb hozva ezzel Xi Jinping Új Selyemútjának megvalósulását. „A Padma híd egy igazán nagy és igazán fontos projekt. Indiának aggódnia kéne, tudván azt, hogy Kína milyen szerepet játszik a szomszédos országokban” – jegyezte meg Amit Bhandari, a Mumbai székhelyű Gateway House think-tank munkatársa. Peking 60 milliárd USD-t készül elkölteni utakra, vasútra, erőműre a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó részeként Pakisztánban, mely a Gwadar kikötőn keresztül kiutat biztosít Kínának a tengerre. A Maldív-szigetekkel kereskedelmi egyezményt, valamint egy olyan új repülőtér megépítéséről szóló szerződést írt alá, melyet eredetileg egy indiai vállalat, GMR Infrastructure végzett volna. Srí Lankán pedig a Hambantota kikötő felett vette át az irányítást, miután a Colombo kikötő nem tudta visszafizetni Kínának az építésre felvett pénzt.

Kína bangladesi tervei a két ország közötti szoros történelmi kapcsolatok miatt nagy aggodalmat keltenek Indiában. A Gateway House szerint Peking 31 milliárd USD rendelkezésre bocsátásáról tett ígéretet, ezzel Pakisztán után Banglades a második legtöbb kínai pénzben részesülő dél-ázsiai ország. Ahsan Mansur, a Policy Research Institute of Bangladesh ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy ha egyszer a magánszektort is számításba veszik, ez az érték 42 milliárd USD-ra növekszik.

Újdelhi különösen rossz néven vette, hogy a Dhakai Értéktőzsde a Sanghaji és a Shenzeni Értéktőzsde konzorciumnak adta el részvényeinek 25%-át 119 millió USD-ért, az 56%-nál magasabb árat kínáló Indiai Nemzeti Értéktőzsde helyett. Majedur Rahman, a Dhakai Értéktőzsde ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy mivel Peking új technológiát és hosszút távú partnerséget ajánlott a kis tőkepiacú országnak, Kína személyében jó partnerre találtak.

Eközben a kínai vállalatoktól isi azt várják, hogy bekapcsolódjanak Banglades e célra létrehozott gazdasági övezetébe. Az egyik vállalat, a Zhejiang Jindun Pressure Vessel Co Ltd. például 5 milliárd USD-t fektetett Chittagong közelében a nehéziparba, és annak részeként egy 2,6 gigawatt kapacitású erőmű megépítésébe. Ez Banglades eddigi történetében a legnagyobb egyedülálló befektetés.

Ennek ellenére úgy tűnik azonban, hogy India még elég diplomáciai befolyással rendelkezik ahhoz, hogy keresztülhúzza Peking néhány bangladesi számítását. 2016 februárjában például Újdelhi nyomására Dhaka törölte azt a tervet, hogy Kína Sonadia szigetén mélytengeri kikötőt építsen és működtessen. Az akadályoztatásnak az volt az oka, hogy India Kína zavaró hatásáról tartott az Andaman- és Nicobar-szigeteken. Elemzők szerint, noha Banglades örül a kínai pénznek, azt nem akarja, hogy Peking bármilyen olyan dologba belefollyon, melyet India nemzetbiztonsági fenyegetésként észlel.

Forrás: https://www.ft.com/content/1ab2ebe6-85c3-11e8-96dd-fa565ec55929

A japán kórházak csúcstechnológiával győzik le a nyelvi akadályokat – Toru Hatano, Nikkei Asian Review, 2018. augusztus 14.

Ahogy a külföldi páciensek száma nő a japán kórházakban, úgy folytatnak hajszát a cégek a többnyelvű termékek és szolgáltatások fejlesztéséért a nyelvi akadályok leküzdésére. A Share Medical gyógyászati startup például mesterséges intelligenciát használó telefonos fordító szolgáltatást tervez bevezetni augusztus végéig, a Fujitsu 2019 márciusa előtt egy tolmács terminállal, a NEC pedig 2020-ban a remények szerint többnyelvű recepciós pulttal fog előállni.

2017-ben több mint 28 millió külföldi turista látogatott Japánba, háromszor több mint egy évtizeddel ezelőtt, miközben az országban munkát vállaló külföldiek száma is folyamatosan nő. Ennek következtében a kórházaknak is egyre több külföldi beteget kell ellátniuk.

A Share Medical szolgáltatása lehetővé teszi a páciensek és a dolgozók számára, hogy egy telefonon keresztül saját nyelvükön folytassanak beszélgetést, amit az eszköz egy felhőn keresztül valós időben lefordít. A rendszer felismeri, hogy az emberek milyen nyelven beszélnek, a szavakat írott szövegre fordítja, hangadattá konvertálja, majd beszédszintézissel közvetíti a partner számára. A beszélgetés mindegyik részét körülbelül egy másodpercbe telik feldolgozni, és mivel az eszköz mesterséges intelligenciával dolgozik, a terjedelmes, összefüggéstelen válaszokat a hagyományos fordító eszközöknél sokkal természetesebben jeleníti meg. A szolgáltatás tizenhét nyelvet, valamint a dolgozók sima telefonbeszélgetését tudja kezelni, ezért nincs szükség külön eszközre vagy szoftverre. A Share Medical minden beszélgetésért 20-30 jen (18-27 cent) közötti összeget fog felszámolni, szemben a szokásos telefonos tolmács eszközök 300 jen/ perces árával. A startup, amit 2014-ben alapítottak, azt reméli, hogy négyezer céges és egyéni felhasználót, köztük kiskereskedéseket és turistákat vonz majd találmányával a 2018-as fiskális évben.

A NEC többnyelvű recepciós pultja segíteni fog a pácienseknek bejelentkezni, karszalagjaikat megfelelő adatokkal ellátni, és a számukra megfelelő osztályt megtalálni. A szolgáltatás, mely japán, kínai, angol és koreai nyelven fog működni, a várakozási időt is jelezni fogja. Ha pedig kamerával és arcfelismerő technológiával is felszerelik, a visszatérő vendégek minden igazoló dokumentáció nélkül tudnak majd bejelentkezni.

A Fujitsu hordozható, kézben tartást nem igénylő készüléke pedig fordítani tudja majd a szemtől szembeni beszélgetést, megkönnyítve ezzel az orvosok és ápolók számára a betegekkel való kommunikációt. Mindezt egy kártya méretű készülék teszi lehetővé, melynek rendkívül érzékeny mikrofonja ki tudja szűrni a környező zajokat.

A japán Egészségügyi-, Munkaügyi- és Népjóléti Minisztérium 2016-os felmérése szerint az egészségügyi intézményeknek problémájuk van a külföldi betegek kezelésével, ami azt is magába foglalja, hogy az egészségügyi költségek 35%-a nem térül meg. A kisebb kórházak és klinikák a vidéki területeken körülményesnek és költségesnek találják, hogy többnyelvű személyzetet vegyenek fel. Ezért ahogy a probléma egyre égetőbb lesz, a verseny, hogy nyelvi szolgáltatásokat kínáljanak, a cégek között is egyre nagyobb lesz.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Business/Technology/Hospitals-in-Japan-turn-to-high-tech-to-treat-language-barriers

Thaiföld diverzifikálja rizs termesztését, hogy megtartsa piaci részesedését – Apornrath Phoonphongphiphat, Nikkei Asian Review, 2018. augusztus14.

A prémium minőségű illatos rizs termesztésének visszaesésével Thaiföld a növény több, különböző fajtájának fejlesztésével próbálkozik, hogy versenyezni tudjon az olyan nagy exportőrökkel, mint Vietnám vagy India. A Thai Rizsexportőr Társaság (Thai Rice Exporters Association) azzal próbálta meg a gazdákat ösztönözni arra, hogy diverzifikálják a termesztett fajtákat, hogy a kínai és más ázsiai országok piacán nagyobb keresletnek örvendő puhább, magasabb minőségű termékért a piaci árnál többet fizet – árulta el Charoen Laothamatas, a szövetség elnöke.

Az első évben a támogatásban részt vevő exportőrök körülbelül ötezer tonna közepes minőségű, hosszúszemű fehér rizst halmoztak fel, ami a szervezet reményei szerint népszerűségnek örvend majd. A rizs nem olyan illatos ugyan, de finom textúrájú, ami a legtöbb ázsiai vevő körében igen kedvelt. Így segítséget nyújthat abban, hogy az ország hosszú távon nagyobb piaci részesedést érjen el a régióban.

Thaiföld tizenhárom millió alacsony jövedelmű rizstermelője tekintélyes szavazóbázist alkot, mely gyakran adja támogatását annak a politikusnak, mely pénzügyi ösztönzőket ígér. A thai kormány és a Thai Rizsexportőr Társaság előrejelzései szerint az erős globális keresletnek köszönhetően az idei export eléri majd a tavalyi év rekordnak számító 11 millió tonnáját. A termelésben való instabilitás azonban nagy terhet ró a termény hosszú távú kilátásaira. A prémium minőségű thai fehér rizs terméshozama a rossz időjárás következtében idén például 40%-kal esett vissza. A helyi nyelven hom mali-nak hívott rizsfajta, melyet kínai, hongkongi, szingapúri és európai éttermeknek adnak el, segített az országnak megragadni a Vietnám és India által dominált alacsony kategóriás termékek piacáról való kitörési utat. Ez a prémium kategóriás rizs azonban csak Thaiföld északkeleti, különösen jó klímájú területein él meg, így az említett rossz termésű év miatt idén a termelési eredmény várhatóan 4 millió tonnára esik a tavalyi 6,1 millió tonnához képest. Ez a csökkenés rekord magasra, tonnánkénti 1,200 USD-ra pörgeti az árat, 400 USD-dal többre egy normál terméshozamú év árához képest. Charoen szerint ez az áremelkedés 20%-kal fogja rontani az exporteredményeket. A prémium kategóriás rizs tekintetében Kína importja 35%-kal, Hongkongé 14%-kal csökkent.

A magasabb árak és kedvezőtlen árfolyamok miatt Thaiföld nem tud versenyezni Vietnámmal vagy Indiával. Ezért van szükség arra, hogy a rizs fajtáinak diverzifikációjával megfeleljenek a különböző igényeknek. Charoen elmondása szerint az elmúlt pár évtizedben ez az első olyan év, amikor a piaci változások és a fogyasztói igények alkalmazkodásra kényszerítik mind a farmereket, mind az exportőröket. Ebben a környezetben pedig egy jó kezdet, ha minél többféle rizs termesztésére tudják ösztönözni a termelőket.

Forrás: https://asia.nikkei.com/Business/Markets/Commodities/Thailand-diversifies-rice-production-to-retain-global-market-share

Indonéz-maláj biztonsági együttműködés a védelmi találkozón – Prashanth Parameswaran, The Diplomat, 2018. augusztus 10.

Indonézia és Malajzia katonai vezetői találkozót tartottak a héten, mely a legutóbbi megnyilvánulása annak, hogy a hazai és regionális változások közepette a két szomszédos délkelet-ázsiai ország hogyan próbálja menedzselni a kapcsolatuk védelmi aspektusát érintő kihívásokat és lehetőségeket.

Az olyan nézeteltérések ellenére, mint például az illegális halászat, vagy az Ambalat vita, Malajzia és Indonézia átfogó, egészséges védelmi kapcsolatot tart fenn egymással. A magas szintű bizottságok (High-Level Committee (HLC)) egy példája azoknak a mechanizmusoknak, melyeken keresztül a biztonsági kapcsolatokat ápolják, és melyeken a biztonsági kérdések és találkozók jellegét konkrétabban meghatározzák. Az elmúlt években mindkét fél vagy arra használta ezeket a bizottságokat, hogy a folyamatban lévő előre mutató folyamatokat megtárgyalja, vagy arra, hogy betörjön új katonai mechanizmusokba, a légi járőrözéstől kezdve az információ megosztáson át a gyakorlatokba. A 2017 júliusában, Kuala Lumpurban tartott legutóbbi Malindo magas szintű bizottsági találkozó például azért kapott kiemelt figyelmet, mert a két ország számos intézkedésről, köztük katonai kiképzők cseréjéről, közös katonai hadgyakorlatokról, és a mindkettejükre fenyegetést jelentő Iszlám Állam elleni küzdelemről állapodott meg. Noha számos védelmi interakción keresztül már mindkét fél kidolgozta az idei Malindo találkozó részleteit, a mindkét oldalon végbement személycserék és a májusi választásokat követő kormányváltás miatt érdemes lesz magát a találkozót és a bilaterális kapcsolatok szélesebb dinamikáját továbbra is figyelemmel kísérni.

Ezúttal a találkozót Indonéziában tartották, így Zulkifli Zainal Abidinnak, a maláj védelmi erők vezérkari főnökének és delegációjának kellett a szomszédos országba utaznia. Ahogy az lenni szokott, mindkét fél védelmi kapcsolatuk számos aspektusáról foglalt álláspontot, beleértve az információ megosztást, a biztonsági műveleteket, vagy a transznacionális bűnözést és tengeri biztonságot érintő gyakorlatokat és cseréket.

Nem meglepő módon a részletekről csak kevés konkrétum került nyilvánosságra. Egy nem hivatalos indonéz beszámoló szerint minkét fél megvizsgálta a folyamatban lévő együttműködés implementált aspektusait, és megvitatta a másikkal, hogy milyen módon lehet kezelni a kérdéseket úgy, hogy azok ne csak kettejük haderejének, de szélesebb értelemben véve az egész ASEAN régiónak kedvező legyen. Ezen túlmenően látogatása során Zulkifli találkozott Ryamizard Ryacuduval, az indonéz védelmi miniszterrel, hogy megtárgyalják az aktuális biztonsági kérdéseket, a terrorizmust, radikalizmust, és a két ország, illetve a Fülöp-szigetek között, a Sulu-tengeren zajló járőrözést.

A nyilvános beszámolókban nem sok szó esett arról, hogy bármilyen nagy változás menne végbe a védelmi kapcsolatokban azzal, hogy Malajziában új kormány került hatalomra. Mindazonáltal a védelmi együttműködés evolúcióját érdemes lesz figyelemmel követni, hiszen az új kormány még ezt követően, az idei év végén és 2019-ben fogja a külpolitikát és a védelmi kapcsolatokat alakítani. És természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy Indonéziában az elnöki választások is jövőre lesznek.

Forrás: https://thediplomat.com/2018/08/indonesia-malaysia-security-cooperation-in-focus-with-defense-meeting/

Szerző: Mogyorósi Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: