GeoDebates a negyedik ipari forradalom hatásairól

Március 21-én, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány székhelyén került megrendezésre a GeoDebates vitasorozat negyedik része, ami azt a kérdést járta körül, hogy áthidalható-e a globális fejlettségi szakadék a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai révén.

Az oxfordi típusú vita ez alkalommal is négy meghívottat látott vendégül, akik ketten-ketten a két álláspontot képviselték, vagyis, hogy „igen, csökkenhetnek az egyenlőtlenségek”, illetve a „nem fognak csökkenni az egyenlőtlenségek” az ipari forradalom legújabb szakaszának találmányai révén. Az esemény hallgatóságának a megérkezéskor volt lehetősége arra, hogy a kiinduló kérdéssel kapcsolatosan leadja szavazatát. A vita előtt a válaszadók kereken fele gondolta úgy, hogy az egyenlőtlenségek a legújabb technológiai vívmányok révén csökkenthetők.

A konferencia elején bemutatásra került a vitaindító tanulmány, melyből kiderült, hogy az ipari forradalom legújabb szakasza milyen hatással lehet a fejlődő világra – azon belül is elsősorban szubszaharai Afrikára, illetve Dél- és Dél-Kelet-Ázsiára. A hatások a gazdaság, infrastruktúra és természeti környezet dimenziók mentén kerültek ismertetésre, melyekkel kapcsolatosan a konklúzió két pontban foglalható össze: egyrészt a vizsgált dimenziók egymással szoros kapcsolatban állnak, így bármiféle stratégia kidolgozása komplex, rendszer szemléletű megközelítést igényel. Másrészt a negyedik ipari forradalom hatásai nem egyöntetűen jók, vagy rosszak. Lehetőségekről és veszélyekről is egyaránt beszélhetünk.

A vitán az egyenlőtlenségek csökkenése mellett érvelt Haller Tamás, az IBM Global Technology Services szaktanácsadója, valamint Belényesi Pál, üzleti tanácsadó, egyetemi oktató. Meglátásuk szerint, bár az ipari forradalom kapcsán beszélhetünk kihívásokról, a lehetőségek száma jelentősebb, így a mérleg összességében pozitív, vagyis a technológiai vívmányok képesek lehetnek a fejlődő világ felzárkóztatására. Igaz ugyan, hogy ehhez is bizonyos feltételeknek kell teljesülnie, de ha ezek megvannak, akkor akár az élre is ugorhatnak a most még elmaradottnak számító térségek.

Az ipari forradalom egyenlőtlenségeket csökkentő hatásával szemben érvelt Szalavetz Andrea, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ főmunkatársa, az MTA doktora, valamint Alföldi György építész, várostervező és -fejlesztő, a BME Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese. Érvelésükben többek között elmondták, hogy az eddigi történelmi tapasztalatok alapján az ipari forradalom minden eddigi szakasza a társadalmi egyenlőtlenségeket növelte, így a mostani szakaszban is erre lehet számítani. Ráadásul az internet és a különböző technológiai innovációk bár széleskörű szolgáltatásokhoz engedik hozzáférni az embereket, valójában ez a fejlett országok fejlődő világban lévő piacát bővíti – fokozva ezzel gazdasági előnyüket –, míg az elmaradottabb térségben a gazdasági termelés ezen innovációk révén nem igazán modernizálódik, mivel annak különböző feltételei (mint például az infrastruktúra) nincsenek biztosítva. Így az egyenlőtlenségek fennmaradására, sőt akár fokozódására lehet számítani.

Az előadóknak viszonylag nehéz dolga volt az érvelések során, ugyanis sok esetben saját képviselt álláspontjukkal szembe helyezkedő érveket is megfogalmaztak, ami jól mutatja, hogy a negyedik ipari forradalom hatása nagyon diverz.

A konferencia végén újabb szavazásra került sor a hallgatóság körében, aminek eredménye merőben eltért az első felméréstől: a vita hatására a válaszadók 70%-a gondolta úgy, hogy a globális egyenlőtlenségek nem fognak csökkeni a negyedik ipari forradalom hatására.

A konferenciáról készült  videó felvétel megtekinthető a következő linken.

 

One thought on “GeoDebates a negyedik ipari forradalom hatásairól

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: