A Budapest Guidelines

2017. november 27-én Budapesten került megrendezésre Kína és a közép- és kelet-európai országok 6. csúcstalálkozója. Jelen elemzés célja, hogy a találkozó kapcsán született irányelvek, az ún. Budapest Guidelines alapján bemutassa a „16+1 együttműködés” legfontosabb fejleményeit. Az elemzés első lépésben a preambulumnak tekinthető állásfoglalásokat vizsgálja meg, majd második lépésben a tagállamok által elfogadott pontokkal foglalkozik.

Preambulum

A „16+1 együttműködés” legjelentősebb fóruma a 16 közép- és kelet-európai (KKE) ország és Kína kormányfőinek évente megrendezésre kerülő csúcstalálkozója. A Budapest Guidelines[i] alapján Albánia és Románia kivételével, amelyek miniszterelnök helyettesi szinten képviseltették magukat, a többi ország kormányfője mind jelen volt. Mindez tükrözi, hogy a csúcstalálkozót valóban kiemelt regionális eseményként ítélik meg a KEE országai és az együttműködés kétség kívül a térség egyik legfontosabb politikai fórumává vált.

Kína és a közép- és kelet-európai országok 6. csúcstalálkozójának résztvevői.[ii]

A 17 országon kívül a rendezvényen megfigyelőként részt vett Ausztria, Fehéroroszország, Görögország, Svájc, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Unió képviselői. Ezen országok és intézmények bevonása nem véletlen.[iii] Ausztria – a Habsburg Birodalmi örökségből is adódóan – hagyományosan szoros kapcsolatot ápol a régióval, és az aktív gazdasági kapcsolatok miatt már korábban felvetődött a bevonása a mechanizmusba. Fehéroroszország részvétele két okból indokolható, egyfelől szintén szoros kapcsolata van a szomszédos KKE országokkal, természetes folyosóként kapcsolva a régiót Oroszországhoz. Másfelől az ország maga is a kínai befektetések jelentős színtere. Görögország jelenléte ugyancsak nem tekinthető meglepetésnek: szomszédjai közül több is aktív résztvevője a „16+1 együttműködésnek”, míg a mechanizmus egyik zászlóshajója a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán Görögország közvetlenül is érintett a kezdeményezésben, mert a vasútvonal Pireusz kikötőjét kötné össze az EU piacával. A svájci érdeklődés oka egyrészt a KKE régióval ápolt szoros gazdasági kapcsolat, másrészt a „16+1 együttműködés” a potenciális befektetési lehetőségek miatt is vonzó az ország számára. Az Európai Unió részvétele magától értetődő, mivel a 16 KKE országból 11 az EU tagja. Másfelől az EU megfigyelő státuszos bevonása a mechanizmusba csökkentheti az EU egyes döntéshozói körében tapasztalható szkeptikus megítélést a mechanizmussal szemben.[iv] Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elsődleges érdeke, hogy a befektetés szempontjából érdekes projekteket keressen, összehangolva azokat az európai infrastrukturális fejlesztési programjával (Európai Bizottság Befektetési Terve Európára (European Commission’s Investment Plan for Europe), ismertebb nevén „Juncker terv”[v]).

A Budapest Guidelines külön hangsúlyt fektet arra, hogy a budapesti a hatodik csúcstalálkozó (Varsó, Bukarest, Belgrád, Suzhou, Riga), ezért az öt éves időszak alkalmas arra, hogy áttekintsék a korábbi eredményeket. Ezt tükrözi a Budapest Guidelines mellett kiadott, az öt év eredményeit felsoroló dokumentum is (Five-year Outcome List of Cooperation Between China and Central and Eastern European Countries).[vi] Az eredmények hangsúlyozása azért is fontos, mert egyes vélemények szerint[vii] a „16+1 együttműködés” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (a legismertebb példa, hogy a KKE régió és Kína közötti kereskedelmet a tervek szerint 2015-re 100 mrd. USD-ra kellett volna növelni,[viii] de ez alig haladta meg az 50 mrd. USD-t a céldátum időpontjában[ix]). A Budapest Guidelines nem véletlenül hangsúlyozza, hogy az együttműködés megítélésékor nem szabad csak a gazdaságra fókuszálni, hanem a közlekedés és a logisztika, a kultúra és a humán szféra kapcsolatai is fontosak, amely területeken kétség kívül számos eredmény született.[x]

A Budapest Guidelines kiemeli, hogy a platform elkötelezetten támogatja a multilateralizmust és a nemzetközi intézményeket, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a Világkereskedelmi Szervezetet, valamint azok szabályait. Ennek jelentőségét egyfelől az adja, hogy a résztvevő államok a korábbi, évente kiadott irányelvekhez hasonlóan igyekeznek eloszlatni azon aggodalmakat, melyek szerint Kína nemzetközi intézményépítő törekvése – és így a „16+1 együttműködés” is – aláássa a nemzetközi szervezetek szerepét. Másfelől ez egyfajta kiállás is a világ felé, mindenekelőtt az USA-ban végbemenő antiglobalizációs törekvés kapcsán, amelynek mind Kína, mind a rendkívül nyitott KKE régió a vesztese lehet. Nem véletlenül a szöveg külön hangsúlyozza, hogy a „16+1 együttműködés” célja a világgazdaság nyitottságának a fenntartása.

A Budapest Guidelines megállapítja, hogy a „16 + 1 együttműködés” fontos és pozitív szerepet játszik a Kína és Európa kapcsolatában és segíti az EU és Kína közötti „átfogó stratégiai partnerség”[xi] elmélyítését. Ennek a már korábban említett, EU döntéshozói szinten tapasztalható, „16 + 1-es együttműködéssel” kapcsolatos negatív megítélés miatt van kiemelt jelentősége. A források tükrében a kritikák alapvetően három elemből fakadnak: a mechanizmus keretében megvalósított projektek nem teljesen illeszkednek az EU szabályozásával; Kína regionális szerepvállalása megkérdőjelezi a „nyugati” modell kizárólagosságát a KKE régióban; és végül, hogy a mechanizmus aláássa az EU egységét.[xii] A Budapest Guidlines éppen ezért hangsúlyozza, hogy célja az „egységes, stabil és virágzó Európa” megteremtése. A bizalom elmélyítése céljából ugyancsak rögzítésre került, hogy a 16 KKE ország és Kína elkötelezetten követik az EU-Kína kapcsolatát rögzítő stratégiai dokumentumokat és célkitűzéseket, mint amilyen az EU-Kína 2020 Stratégiai Agenda (EU-China Agenda 2020),[xiii] az EU-Kína Összeköttetési Platform (EU-China Connectivity Platform),[xiv] Európai Bizottság Befektetési Terve Európára (European Commission’s Investment Plan for Europe)[xv] és a tárgyalás alatt álló EU-Kína Átfogó Befektetési Megállapodás (EU-China Comprehensive Agreement on Investment).[xvi]

A Budapest Guidelines rögzíti, hogy a „16 + 1-es együttműködés” szorosan kapcsolódik az „Egy övezet egy út” tervhez,[xvii] amelyet először 2014-ben, Belgrádban jelentett be a kínai miniszterelnök, Li Keqiang,[xviii] és azóta minden évben megjelenik az irányelvekben. Az „Egy övezet egy út” rendkívül népszerű a KKE államok között, mert úgy gondolják, hogy az annak keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások jelentősen javítják a régió elérhetőségét, hozzásegítve őket a periférikus gazdasági helyzetükből való kitöréshez.[xix] Másodszor Kína számára rendkívül fontos, hogy a KKE államok rögzítik a pozitív elkötelezettségüket az „Egy övezet egy út” iránt, mert az EU-n belül annak megítélése, hasonlóan a „16+1 együttműködéshez” igen vegyes, elsősorban az EU egyes magállamai szemében (pl. Németország), így a közös kiállás hosszabb távon formálhatja az EU attitűdjét.[xx]

A Budapest Guidelines a jövő fő követendő irányát a következőképp jelölte meg: „gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés elmélyítése a közös előnyök érdekében”. Ebben a mondatban két említésre méltó dolog található. Először is belekerült a KKE és Kína közötti pénzügyi együttműködés kérdése, amely korábban kisebb hangsúlyt kapott a gazdasági témák között. A változás alapvetően annak tulajdonítható, hogy a házigazda Magyarországnak pénzügyi téren sikerült a legnagyobb előrelépést elérnie a bilaterális kapcsolatokban Kínával, amelyet a felek úgy értékelhettek, hogy követendő példa lehetne a többi 15 ország számára is.[xxi] A pénzügyi kapcsolatok elmélyítését Kína különösen szorgalmazza, egyfelől a RMB nemzetközisítésére irányuló központi törekvések miatt, másfelől azért, mert ezen a területen – mint a magyar példa mutatja – viszonylag könnyű eredményeket elérni, szemben a befektetés és kereskedelem növelését célzó törekvésekkel, amelyeket gyakran a 16 KEE ország gazdasági struktúrájának jellegzetességei hátráltatnak.[xxii] Másodszor hangsúlyos elemként felfedezhető a kapcsolatok kölcsönösen előnyös elve. Ez a kérdés jelentős figyelmet kapott az elmúlt években és több kritika is érte a „16+1 együttműködést” amiatt, hogy elsősorban Kína érdekeit szolgálja.[xxiii] Mindezek miatt a kölcsönös előnyök hangsúlyozása különösen fontos az érintett felek számára. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kínai fél a kölcsönös előnyök alatt nem feltétlenül az előnyökből való egyforma részesedést érti, pusztán azt, hogy a kapcsolat mindkét fél számára tartogat előnyöket, így az nem zárja ki, hogy pl. egy projekt megvalósítása nagyobb előnyt jelent Kína, mint a partnerei számára. Természetesen az is nyilvánvaló, hogy nem Kína feladata gondoskodni arról, hogy a KKE országok saját érdekeiket mennyire tarják szem előtt (pl. az egyes projektek megvalósíthatóságát).

Végül a Budapest Guidelines preambulumának az utolsó pontja felsorolja a részben már említett normákat, amelyek meghatározzák a „16+1 együttműködést”, mint az „átláthatóság, a méltányosság, a reciprocitás és a kölcsönös előnyök” elve, amelyek a dokumentum szerint teljes mértékben kapcsolódnak a nemzetközi normákhoz és az EU jogszabályaihoz. Ennek a pontnak a jelentősége ugyancsak abban áll, hogy a felek hangsúlyozzák, a „16+1 együttműködés” nem a fennálló nemzetközi rend aláásása és különösen nem az EU megosztása céljából jött létre, hanem a kölcsönös előnyök kiaknázása érdekében.

Elfogadott pontok

A Kína és a közép- és kelet-európai országok jövő évi, 7. miniszterelnöki szintű csúcstalálkozójának Bulgária fog otthont adni. Bulgária az együttműködésen belül eddig a kevésbé aktív országok közé tartozott, amely többek között a Kínával kapcsolatos gazdasági kapcsolatok fejletlenségére is visszavezethető. A jövő évi találkozó egyik kiemelt pontja várhatóan az agrártermékek kínai exportja lesz, mert a „16+1 együttműködés” mezőgazdasági fókuszú ágazati koordinációs központja (16+1 Association for Agriculture Promotion) Szófiában található.[xxiv]

Együttműködési és koordináció

Együttműködési terv és koordináció témakörben a felek megállapodtak, hogy továbbra is követik a közös „Középtávú menetrend” (Medium Term Agenda)[xxv] céljainak a megvalósítását, és bejelentésre került a következő 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó tervek előkészítésének az igénye is, amely rendkívül fontos a „16+1 együttműködés” jövője szempontjából, mert konkrét, megvalósítandó célokat fogalmaz meg. A mechanizmus működésének formalizált menete újra megerősítésre került, amelynek keretében az év első felében az ún. nemzeti koordinátorok egyeztetnek Kínában, majd az év második felében a csúcstalálkozó házigazdájának országában, születnek meg a végleges döntések. A döntés előkészítési mechanizmusban sem történt változás: a Kínai Külügyminisztérium a Pekingben működő Titkárságon keresztül, az érintett országok nagykövetségeivel egyeztetve készítik elő a csúcstalálkozók pontjait. Továbbra is fontos jellegzetessége a mechanizmusnak, hogy annak munkájába való bekapcsolódásról az egyes országok és azok intézményei és vállalatai továbbra is önkéntes alapon döntenek.

Kereskedem és befektetés

A tagállamok kereskedelem tekintetében a Világkereskedelmi szervezet szabályozása alapján igyekeznek a bilaterális kereskedelmet tovább erősíteni, míg a befektetések szempontjából a jövőben elfogadásra kerülő EU-Kína Átfogó Befektetési Megállapodás (EU-China Comprehensive Agreement on Investment)[xxvi]lesz mérvadó. Mindkettő jelentősége egyfelől a már említett törekvésre vezethető vissza, amely igyekszik hangsúlyozni, hogy Kína intézményépítése nem a fennálló nemzetközi rend ellenében történik, valamint próbálja növelni az EU bizalmát a „16+1 együttműködéssel” szemben. Másfelől a Világkereskedelmi szervezet egy kidolgozott, bejáratott nemzetközi szabályozási rendszer, amely ismert a résztvevő államok számára, így növelheti a „16+1 együttműködés” tagállamai közötti kooperáció hatékonyságát. A Világkereskedelmi szervezet szabályaira való hivatkozás azonban kétség kívül egy látens engedmény is a kínai félnek, hiszen a 11 EU-tag számára nem a Világkereskedelmi szervezet, hanem az EU közös kereskedelmi rendszere és politikája az alapvető referencia pont. Bár az öt nem EU tagállamra való tekintettel indokolható a megfogalmazás, várhatóan Nyugat-Európa és az Európai Bizottság számára az nem kielégítő.

A gazdasági kapcsolatok koordinálásában és előkészítésében a legfontosabb szerepet továbbra is a Kína–Közép- és Kelet-Európa Üzleti Tanács (China-CEEC Business Council) tölti be. A felek számtalan nemzetközi kiállítást és rendezvényt támogatnak (pl. China International Import Expo, China International Consumer Goods Fair). Ezek jelentősége a KKE államok számára abban áll, hogy lehetőséget kapnak termékeik promotálására a lehetséges kínai partnerek felé, növelve ezzel a KKE országok exportját és egyben csökkentve a Kínával szembeni kereskedelmi deficitjüket, amely egyébként gyakran felmerülő kritika a „16+1 együttműködéssel” kapcsolatban.[xxvii] A Budapest Guidelines kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az e-kereskedelemre, mint az együttműködés egyik potenciális területére. Az e-kereskedelem ugyanis kölcsönös előnyöket nyújthat: a kínai vállalatok rendelkeznek azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek platformot biztosítanak a KKE országok kisebb vállalatai számára a kínai és globális piacok elérése számára. A döntően hazai tulajdonú, de gyakran fejletlen KKE kis- és középvállalatok aktívabb bevonása a „16+1 együttműködésbe” pedig évek óta remélt, de meg nem valósult cél.[xxviii] Valójában mind a külkereskedelmi hiány, mind a KKE országok kis és közép vállalatainak alacsony hatékonyságú nemzetközi jelenléte a régió gazdasági struktúrájából fakad, így azok megoldását az elfogadott pontok nem képesek érdemben orvosolni.

Összeköttetés

A Budapest Guidelines megerősítette, hogy a „16+1 együttműködés” projektjeit az „Egy övezet egy út” mellett harmonizálják az EU érintett dokumentumaival és intézményeivel, mint például az EU-Kína Összeköttetési Platformmal,[xxix] a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és a Keleti Partnerség[xxx] programokkal. A cél a gazdasági racionalitáson túl, hogy bizalmat építsen az EU-n belül, csökkentve annak lehetőségét, hogy megakad a projektek megvalósítása, mint az történt az első jelentős regionális projekt a Budapest-Belgrád vasútvonal rekonstrukciója esetében. Hosszabb távon a tagállamok remélik, hogy az EU és a „16+1 együttműködés” projektjei között kétség kívül létező átfedés miatt az EU álláspontja támogatóbb lesz.

A konkrét projektek közül megemlítésre került a Budapest-Belgrád vasútvonal, megállapítva hogy Kína, Szerbia és Magyarország jelentős lépéseket tett annak megvalósítása érdekében. Formálisan fontos lépést jelentett a vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás kiírása, amely előfeltétele a megvalósításnak. A közbeszerzési eljárás jelentőségét az adja, hogy korábban az Európai Bizottság pontosan ennek elmaradása miatt emelt kifogást. A tendereztetés lezárulta után így a remények szerint elhárulhatnak a korábbi akadályok és az építkezés 2020-ban elindulhat.[xxxi] A további konkrét projektek között megjelent még a Rijeka és Koper kikötőket Magyarországgal összekötő vasúti kapcsolat kialakításának a támogatása, valamint – megvalósíthatósági tanulmányok ajánlásai alapján – a Belgrád-Budapest vasútvonal Montenegró és Albánia kikötőin keresztül történő kiterjesztésének a lehetősége is. A projektek kapcsolódnak az ún. Kína-Európa Szárazföldi-tengeri Express Folyosó és Kikötői Együttműködéshez (China-Europe Land Sea Express Line és Port Area Cooperation), amely célja a Balti, az Adriai és a Fekete-tenger közötti modern kapcsolat megteremtése. A „16+1 együttműködés” a szállítási kapcsolatok javítása érdekében támogatja, hogy fejlesszék a KKE összekötetési szolgáltatási színvonalának hatékonyságát a határátlépés és vámszabályok harmonizációjával, a vasúti hálózat jobb összekapcsolhatóságával, valamint a meglévő logisztikai központok együttműködési lehetőségeinek felülvizsgálatával. A felek felismerték, hogy a hatékonyság növelése érdekében szükséges a vámszabályozást az EU szabályaival (EU-China Agreement on Cooperation and Mutual Administrative Assistance in Customs Matters,[xxxii] EU-China Strategic Framework for Customs Cooperation[xxxiii]) egyeztetni. Mindezek elsősorban amiatt fontosak, mert általuk csökkenthetők a KKE országok töredezett infrastrukturális hálózatából és az EU nem-EU tagállamok különböző vámszabályozásából származó hátrányok.[xxxiv]

Ipar, az energia, a tudomány és a technológia területén

A tagállamok igyekeznek elmélyíteni az ipar, az energia, a tudomány és a technológia területén a korábbi együttműködést, amely koordináló állama Szlovákia. A konkrét intézkedések közül kiemelendő a közös laboratóriumok létrehozása (pl. a Szlovákiában létrejött virtuális technológiai transzfer központ) és a közös rendezvények, mint a harmadik 16 + 1 konferencia az Innovációs Együttműködésről (16+1 Conference on Innovation Cooperation), amely 2018-ban Szarajevóban kerül megrendezésre. A Budapest Guidelines – a korábban ismertetett okok miatt – az ipari és műszaki együttműködésbe is igyekezett hangsúlyosan bevonni a kis- és középvállalkozásokat, így célként megjelent egy KKE-Kínai Nemzetközi Kis- és Középvállalkozások Vásárának (China International Small and Medium Enterprises Fair) a megrendezése Kínában.

Pénzügyi együttműködés

A Budapest Guidelines egyik leghangsúlyosabb területe a pénzügyi együttműködés, amelyben valószínűleg fontos szerepet játszott, hogy a 16 KKE ország közül – mint ahogy az korábban említésre került – Magyarországnak sikerült az elmúlt években a legnagyobb előrelépést tennie a Kínával kapcsolatos pénzügyi kapcsolatok elmélyítése felé. Sor került a Kína–KEE Befektetési Együttműködési Alap (China-CEEC Investment Cooperation Fund) második fázisának létrehozására, kiegészítve a jóval szerényebb léptékű (közel 0,5 mrd. USD) első alapot.[xxxv] A tevékenysége várhatóan kiegészül a Selyemút Befektetési Alap regionális befektetéseivel, amelynek fókuszában megjelenik a KKE régió is, mindenekelőtt a Nyugat-Balkán régió infrastrukturális beruházási lehetőségei kapcsán. Létrejött a Kínai-KKE Bankközi Társulás (China-CEEC Inter-Bank Association), amelyhez az érintett államok pénzügyi intézményei önkéntes alapon csatlakozhatnak. A Titkárságot a Kínai Fejlesztési Bank (China Development Bank) irányítja, míg a regionális koordinációs központ létrehozását a Magyar Fejlesztési Bank vezeti. Magyarország vezető szerepét tükrözi, hogy a Kína-KKE Központi Bank Kormányzóinak a Találkozója (China-CEEC Central Bank Governors’ Meeting) 2018-ban Magyarországon kerül megrendezésre.

Mezőgazdaság, Erdészet és Környezetvédelem

A „16+1 együttműködés” egyik legsikeresebb területe kétség kívül a mezőgazdaság, a viszonylag olcsó és jó minőségű termékek számára Kína megfelelő piacnak minősül. A Budapest Guidelines-ban ennek megfelelően nagy hangsúly kerül a regionális termékek kínai promóciójára (pl. China International Agricultural Products Fair, 13th China-CEEC Agrotrade and Economic Cooperation Forum, stb.) A sikeres megjelenés érdekében szükség van a nemzeti sztenderdek, minőségi és egészségügyi előírások harmonizációjára. A piac hatékonyabb elérése érdekében a termékek forgalmazásához az e-kereskedelmi platformokon történő árusítás lehetőségének a támogatása is felmerült. Végül a felek támogatják egy Nemzetközi Mezőgazdasági Demonstrációs Park létrehozását Bulgáriában (Plovdiv), amely a „16+1 együttműködés” regionális koordinációs központja a mezőgazdaság területén.

Humán kapcsolatok

A számtalan kulturális, oktatási, tudományos, turisztikai csereprogram közül a Budapest Guidelines-ban egyértelműen hangsúlyosak a médiához kapcsolódó csereprogramok (pl. Year of China-CEEC Media Cooperation). Ugyancsak fontos szerepet kapott a fiatalok és a fiatal vezetők cseréje, amely nélkülözhetetlen feltétele a „16+1 együttműködés” megerősítésének. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a turisztikai kapcsolatok elmélyítése érdekében szükség van KKE államok egységes márkanévként való megjelenítésére. Mindez tükrözi, hogy a tagállamok lassan kezdik felismerni, hogy a kínai turistákért folytatott versenyben a kisebb államoknak érdemesebb összefogniuk, mint önállóan küzdeni a nagyobb turisztikai célpontnak számító országokkal, vagy akár egymással szemben.

Egészségügy

Az egészségügy tekintetében korábbi témák mellett a Budapest Guidelines-ban kiemelt szerepet kapott a „16+1 együttműködés” mint a tradicionális kínai orvoslás nemzetközi terjesztésének fóruma. Továbbá rögzítésre került, hogy a KKE régió fontos szerepet játszhat a kínai gyógynövény termesztésben és termelésben. Mindezek megkövetelik a szabályozás elmélyítését, amelynek körvonalazódik az intézményesülése pl. a Kína-KKE Gyógyszer Szabályozási Fórum (China-CEEC Drug Regulatory Cooperation Forum) keretében, melynek házigazdája Csehország lesz 2018-ban.

Lokális kapcsolatok

A Budapest Guidelines kiemelt témája a lokális kapcsolatok tekintetében a helyi önkormányzatok és helyi vállalkozások közötti kapcsolatok elmélyítése volt, amely keretében számtalan fórum kerül megrendezésre, mint a 3. Kína-KKE Fővárosi Polgármesterek Fóruma (China-CEEC Capital Mayors Forum) Szerbiában.

Zárás

Végül a Budapest Guidelines összefoglalja az előző évben Rigában meghirdetett tervek megvalósulását. Mindez rendkívül fontos visszacsatoló mechanizmus a „16+1 együttműködés” számára, mert tükrözi, az együttműködés mélységét és segít realisztikus célokat kitűzni a jövőben.

Összegzés

Összefoglalva megállapítható, hogy a „16+1 együttműködés” a KKE régió fontos intézményévé vált, amely jelentősége a Budapest Guidelines alapján is megfigyelhető. A Budapest Guidelines vizsgálata jól tükrözi az elmúlt évek fejlődését, magában foglalva a megoldandó problémákat és kihívásokat és a lehetséges további fejlődési irányokat. A „16+1 együttműködést” annak ellenére, hogy belülről és kívülről erős kritikák érték, egy olyan intézményi keretté vált, amely használatában a résztvevő államok egy inkább érdekeltek.[xxxvi]

[i] The Budapest Guidelines for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, November 28, 2017. (The Budapest Guidelines, 2017) http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1514534.shtml (2017.12.5)

[ii] The Budapest Guidelines, 2017

[iii] LIU Zuokui: China-CEEC Cooperation: China’s Building of a New Type of International Relations, Croatian International Relations Review, 23(78), 19-34. 21-22.https://www.degruyter.com/view/j/cirr.2017.23.issue-78/cirr-2017-0005/cirr-2017-0005.xml (2017.12.5)

[iv] GRIEGER, Gisela: “China, the 16+1 cooperation format and the EU”, European Parliament, March 2017. 2.

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2017/599313/EPRS_ATA(2017)599313_EN.pdf (2017.8.22).

[v] Investment Plan for Europe: the Juncker Plan, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/investment_plan_booklet_en.pdf (2017.12.5)

[vi] Five-year Outcome List of Cooperation Between China and Central and Eastern European Countries, Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, November 28, 2017. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1514538.shtml (2017.12.5)

[vii] VERSECK, Von Keno: Osteuropa huldigt Peking – und hofft auf Milliarden. Spiegel, November 28, 2017. http://www.spiegel.de/politik/ausland/china-osteuropa-gipfel-in-budapest-huldigung-an-peking-a-1180622.html (2017.12.5); TURCSANYI, Richard Q.: “Obor’s Older Brother: Lessons Learned from the China-CEE 16+1 Platform.” IAPS Dialogue: The Online Magazine of the Institute of Asia & Pacific Studies, July 19, 2017. https://iapsdialogue.org/2017/07/19/obors-elder-brother-lessons-learned-from-the-china-cee-161-platform/ (2017.12.5)

[viii] China’s Twelve Measures for Promoting Friendly Cooperation with Central and Eastern European Countries”, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, January 26, 2015.  http://www.china-ceec.org/eng/zdogjhz_1/t1410595.htm (2017.4.15.).

[ix] ZENELI, Valbona: What Has China Accomplished in Central and Eastern Europe?, The Diplomat, November 25, 2017. https://thediplomat.com/2017/11/what-has-china-accomplished-in-central-and-eastern-europe/ (2017.12.5)

[x] Erről lásd. Five-year Outcome List of Cooperation Between China and Central and Eastern European Countries, 2017.

[xi] A kínai diplomáciában a bilaterális kapcsolatok legmélyebb szintjét jelölő formula.

[xii] ESZTERHAI, Viktor: How io Synergize the “16+1 Cooperation”with the ‘Belt And Road’ Initiative Better After the “Belt And Road” Forum For International Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing. 2017. (megjelenés alatt)

[xiii] EU-China 2020 Strategic Agenda for Cooperation, European External Action Service, November 23, 2013. https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/20131123.pdf (2017.11.12)

[xiv] “Joint Agreed Minutes of the Second Chairs’ Meeting of EU” China Connectivity Platform, 1 June 2017.

https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/2017-06-01-joint-agreed-minutes-second-chairs-meeting-eu-china-connectivity-platform.pdf (2017.11.12)

[xv] Investment Plan for Europe: the Juncker Plan, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/investment_plan_booklet_en.pdf (2017.12.5)

[xvi] EU-China Comprehensive Agreement on Investment, European Parliament, 2017. http://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-a-balanced-and-progressive-trade-policy-to-harness-globalisation/file-eu-china-investment-agreement  (2017.12.12)

[xvii] Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road, Issued by the National Development and Reform Commission, Ministry of Foreign Affairs, and Ministry of Commerce of the People’s Republic of China, with State Council authorization, March 2015. URL: http://en.ndrc.gov.cn/newsrelease/201503/t20150330_669367.html (2017.11.12)

[xviii] Li Keqiang Attends Third Meeting of Heads of Government of China and Central and Eastern European Countries, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries 26 January, 2015. http://www.china-ceec.org/eng/ldrhw_1/2014bergld/tpxw/t1411364.htm (2017.11.12)

[xix] ESZTERHAI, Viktor: The Central and Eastern European countries’ attitude toward the OBOR initiative: hopes and reality, In: Chen Xin (ed.): How Hungary Perceives Belt & Road Initiative and China-CEEC Cooperation, China Social Sciences Press, Beijing, 2017.

[xx] Eszterhai Viktor: Az Egy Övezet Egy Út Németország szemszögéből, május 8, 2017. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/05/08/az-egy-ovezet-egy-ut-nemetorszag-szemszogebol/ (2017.12.8.); VAN DER PUTTEN, Frans-Paul – SEAMAN, John – HUOTARI, Mikko – EKMAN, Alice – OTERO-IGLESIAS, Miguel: Europe and China’svNew Silk Roads. European Think-tank Network on China (ETNC), December 2016.

[xxi] ESZTERHAI, Viktor: 2.    The Financial Cooperation between China and Hungary from the Central and Eastern European Perspective, Magyar Nemzeti Bank – China-CEE Institute, 2017. China-CEE Institute. (megjelenés alatt)

[xxii] ESZTERHAI, Viktor: The Question of the Missing Chinese Greenfield Investment in Central and Eastern Europe: the Case of Hungary, China-CEE Institute, 2017. China-CEE Institute, Working Paper 18. 15 November, 2017.

[xxiii] GODEMENT, François – VASSELIER, Abigaël: China at the gates: A new power audit of EU-China relations, European Council of Foreign Relations, 1 December, 2017. http://www.ecfr.eu/publications/summary/china_eu_power_audit7242 (2017.12.8.)

[xxiv] LIU, 2017. 27.

[xxv] The Medium-Term Agenda for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, 24 November 2015. http://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/zxxx_662805/t1318038.shtml (2017.4.27).

[xxvi] EU-China Comprehensive Agreement on Investment, 2017.

[xxvii] KRATZ, Agatha: The best of both worlds? CEE’s place in China-Europe economic relations, In: KRATZ, Agatha – STANZEL, Angela – PAVLICEVIC, Dragan: “China’s Investment in Influence: the Future of 16+1 Cooperation”, The European Council on Foreign Relations, China Analysis, December 2016. 8. URL: http://www.ecfr.eu/page/-/China_Analysis_Sixteen_Plus_One.pdf (Accessed: January 15, 2017).

[xxviii] LONG Jing, Yidai yilu changyi zai zhongdongou diqu de jiyu he tiaozhan (“一带一路” 倡议在中东欧地区的机遇和挑战, Guoji guancha (国际观察), 3., 2016, 118-130.

[xxix] EU-China Connectivity Platform, 2017.

[xxx] Eastern Partnership, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/neighbourhood/eastern-partnership_en (2017.12.11)

[xxxi]Magyarország célja, hogy a térség legfőbb kínai exportőre legyen, Külgazdasági és Külügyminisztérium, November 26, 2017. http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/magyarorszag-celja-hogy-a-terseg-legfobb-kinai-exportore-legyen (2017.12.11)

[xxxii] International Customs Co-operation and Mutual Administrative Assistance Agreements, European Commission, 2017. https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/international-affairs/international-customs-cooperation-mutual-administrative-assistance-agreements_en (2017.12.11)

[xxxiii] Strategic Framework for Customs Cooperation 2018 – 2020 between the European Union and the Government of the People’s Republic of China, Council of the European Union, 22 May 2017. http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9548-2017-INIT/en/pdf (2017.12.11)

[xxxiv] A „16+1 együttműködés” intézményesítése szempontjából fontos, hogy megerősítésre került, a Közép- és Kelet-Európa – Kína Titkárság a Logisztikai Együttműködésről (CEEC – China Secretariat on Logistics Cooperation) lettországi regionális koordinációs központ szerepe a logisztikai együttműködés terén, valamint a tengeri szállítás titkársága Lengyelországban, 16 + 1 Tengerészeti Koordinációs Titkárság (16+1 Coordinating Secretariat For Maritime Issues) néven. A harmadik Kína-KKE Közlekedési Miniszteri Találkozó (China-CEEC Transport Ministers’ Meeting) színhelye 2018-ban Szerbia lesz.

[xxxv] China-Central and Eastern Europe Investment Cooperation Fund http://china-ceefund.com/Template/background_9.html (2017.12.13)

[xxxvi] A szerző köszönettel tartozik Kusai Sándor Kína-kutató, Magyarország volt pekingi nagykövete, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársának az elemzést megírását segítő tanácsaiért és gondolataiért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: