Valóban akkora fenyegetést jelent a THAAD Kínára nézve?

Az utóbbi években Kína és Dél-Korea kapcsolata normalizálódott, főleg gazdasági téren lett igazán prosperáló. Azonban a 2016-ban bejelentett amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése Dél-Koreába megrontotta ezt a fejlődő kapcsolatot és súlyos kínai szankciókat vont maga után. Az azóta működésbe lépett rendszer a kínai és az orosz kritikák szerint felborítja a kelet-ázsiai régió egyensúlyát. Hogyan is épül fel ez a rendszer, és valóban fenyegetést jelent-e Kínára és Oroszországra nézve?

Biztonsági dilemma

A kelet-ázsiai régióban az országok között igen törékeny az egyensúly. Kína, mint legnagyobb hatalom, a regionális hegemón szerepre törekszik ezért fontos Japán és Dél-Korea számára az amerikai jelenlét, mint a biztonság és az egyensúly fenntartója, hiszen a térségbeli két szövetségese nem tudja saját biztonságát garantálni Kínával szemben.

Amióta Washington és Szöul bejelentette 2016 júliusában, hogy Dél-Koreában telepítésre kerül az amerikai rakétavédelmi rendszer a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense),[1] akkor ez a kevéssé ismert fegyverrendszer intenzív ellenállást váltott ki Dél-Koreában, Észak-Koreában, Kínában és Oroszországban is. A THAAD egy rakétavédelmi rendszer, ami az érkező ellenséges rakéták megsemmisítésére szolgál, de ugyanakkor arra is alkalmas lehet, hogy aláássa az amerikai-orosz és amerikai-kínai stratégiai egyensúlyt és a fegyverkezési versenyt veszélyes szintre emelje Kelet-Ázsiában.

A washingtoni és a szöuli vezetés az észak-koreai fenyegetés miatt és a megszaporodó nukleáris kísérletek, valamint ballisztikus rakétakilövések hatására döntött a rendszer telepítése mellett. Azonban nem lehet csak e három tényező figyelembevételén keresztül vizsgálni ennek hatását, hiszen az akció reakciókat generál az egész térségben. Dél-Korea biztonsági dilemmája és az azzal kapcsolatos lépések, mint például Amerika és az amerikai technológia bevonása, jelen esetben a THAAD, kihatással van a többi állam biztonságára és érdekeire egyaránt. Mivel az észak-koreai fenyegetés főként az amerikai hadseregre koncentrál, ezért befolyásolja Japán és Dél-Korea biztonságát egyaránt, hiszen jelentős számú amerikai csapatok és katonai bázisok vannak a két ország területén. A másik oldalról pedig az amerikai fegyverrendszer Észak-Koreára fókuszál, ugyanakkor hatással van Kínára és Oroszországra is hiszen csökkenti a biztonságérzetüket, ami válaszreakciókra és fegyverkezésre készteti őket.[2] Tehát Amerika és Észak-Korea biztonsági kérdése kihatással van a szövetségesekre és a szomszédos államokra egyaránt, ami egy megoldásra váró biztonsági kérdést teremt a térségben.

A THAAD rendszer

A THAAD vagy magyarul végfázisú nagy magassági területvédelmi amerikai fejlesztésű, mobil rakétavédelmi rendszer, melyet az amerikai haderő alkalmaz. Feladata a rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítése, amelyet a ballisztikus rakéta repülési végfázisa közben hajt végre közvetlen találattal (hit to kill).[3] Ehhez fejlett felderítési és irányítási rendszert fejlesztettek ki, ami a THAAD esetében egy AN/TPY-2 (Army Navy/Transportable Radar Surveillance, azaz szárazföldi/tengerészeti hordozható felderítő radar) típusú, X sávú felderítő radar, melynek felderítési távolsága 2 000 kilométer.[4]

Az alkalmazott légvédelmi rakétának nincsen robbanó elveken működő harci része, ezért a rakéta, mint lövedék saját kinetikus energiáját használja a célrakéta megsemmisítésére, nagy pontosságú végfázis-vezérléssel.[5] Ezzel a típusú beavatkozással érhető el a legkisebb kockázata annak, hogy a célrakéta robbanószerekkel vagy nukleáris töltettel felszerelt harci részét felrobbantsa. A vegyi és biológiai harci részek esetében habár ez a veszély továbbra is fenn áll, vagy a kockázat megnő, hiszen a szennyező anyagok magasabb légköri rétegekben jobban, nagyobb távolságokba terülnek szét és onnan lekerülhetnek a földfelszínre is.[6] A THAAD eredetileg a szovjet Scud[7] és hasonló kategóriájú, harcászati ballisztikus rakétarendszerek ellen lett kifejlesztve.[8]

A rendszernek meg van a képessége arra, hogy rakétákat fogjon el az atmoszférán belül és kívül; megvédje a lakott területeket, a nagy értékű infrastruktúrákat; képes az interoperabilitásra más ballisztikus rakéták elleni rendszerekkel (Patriot, PAC-3, Aegis, C2BMC), hogy maximalizálja a rakétavédelmi kapacitásokat; mobilitása magas és világszerte telepítésre alkalmas.[9] Egy üteg a tűzirányító kabinból és három indítóállványból áll, ezek állványonként nyolc darab rakétával rendelkeznek, amelyek egyenként hat méter hosszúak és 836 kilógrammot nyomnak.[10] A rendszer indítójárműve a 8×8 hajtásképletű M1120 HEMTT LHS nyolc indítótubussal, a HEMTT (Heavy Expanded Mobility Tactical Truck),[11] az amerikai fegyveres erők teherszállító járműcsaládja, ez a típus pedig rakományok szállításárára, valamint nehéz pótkocsi vontatására is alkalmas.[12] A rendszer komponensei továbbá egy radar (AN/TYP-2) és egy tűzvezető és kommunikációs támogató egység (TFCC; THAAD Fire Control and Communications support equipment), valamint a pót-indítótubusok szállítójárművei.[13]

A rendszer tesztjeinek sikerességi rátája 2005 óta 100 százalék. A rakétaelfogás négy fázisból áll. 1. a radar észleli a beérkező fenyegetést; 2. a célpontot azonosítja és beméri a tűzvezető és kommunikációs támogató egység; 3. az elfogórakéta kilövése a célpontra az indítójárműről; 4. az elfogórakéta a kinetikus energiát használva megsemmisíti a beérkező fenyegetést.[14] 2013 áprilisában az amerikai hadsereg telepítette az első bevethető üteget Guam[15] területére, hogy biztosítsa és támogassa a regionális stabilitást.[16]

AN/TPY-2 radar

Jelen téma szempontjából fontos megvizsgálni a THAAD rendszer radarját, hiszen ennek a hatótávolsága váltja ki a legtöbb kritikát. Az AN/TPY-2 egy nagyteljesítményű radarrendszer, amelynek célja a ballisztikus rakéták detektálása, követése, valamint a valós fenyegetettségi szint megállapítása (pl. harcászati robbanófej – űrtörmelék elkülönítése stb.), minderre nagy távolságon és magasságon is képes, beleértve a világűrt is.[17] A AN/TPY-2 radar négy fő mobil részből áll: antenna egység, műszeres kabin, elsődleges aggregátor és hűtőegység.[18] A radar több alkalmazási lehetőséggel is rendelkezik.

Az egyik az úgynevezett Forward Based Mode – korai előrejelző üzemmód (FBM), ami önállóan telepítve, gyakorlatilag bármilyen ballisztikus rakéta elleni rendszer részeként üzemelhet. A radar célja ebben az alkalmazásban a ballisztikus rakéták korai felderítése. Ennek érdekében a lehetséges veszélyforrásokhoz viszonylag közel települ az eszköz.[19] Ebben az esetben speciális híradástechnikai, harc- és tűzvezetési elemekkel kerülnek kiegészítésre, amely funkciókat alapesetben a THAAD rendszerei látnak el. Az ellenséges rakétaindítás bekövetkezése után képes a korai céladatokat feldolgozni, továbbítani a vezetési pont felé, és megosztani azokat más rendszerekkel (Aegis, Patriot-PAC 3). „Az egyik fontos feltétele egy adott rendszerbe történő integrálhatóságnak a megfelelő verziószámú C2BMC (Command, Control, Battle Management and Communications – Vezetés, irányítás, harcvezetés és kommunikáció) szoftver megléte.”[20]

A másik alkalmazhatósága a Terminal Based Mode – célkövető/tűzvezető üzemmód (TBM). A THAAD fegyverrendszer állandó elemeként, annak tűzvezetési rendszerébe integrálva működik és a fő feladata a cél folyamatos követése és a valós fenyegetettség elkülönítése. A rendszer rakétái már az indítás előtt és azt követően is folyamatosan megkapják a cél folyamatosan frissülő pályaadatait, egészen a már említett kinetikus elven történő megsemmisítés pillanatáig, ami a radar hihetetlen pontosságát követeli meg.[21]

Bizonyos források szerint a célkövető üzemmódban a detektálási hatótávolsága 600-900 kilométer és a korai előrejelző üzemmódban pedig 1800-2000 kilométerre tehető. Azonban amerikai rakétavédelmi szakértők szerint a Dél-Koreába telepített rendszer képes lenne egy Kínából kilőtt ballisztikus rakéta detektálására 3000 kilométeres távolságban is.[22] A radar mobilitása igen magas, a légi szállítással transzportálható, az alkalmazás helyéhez érve négy órán belül üzemképessé tehető.[23]

Amerikai érvek és kínai (orosz) ellenérvek

Az amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítésének a fő kérdése a THAAD rendszer radarjának a hatósugara. Kína ugyanis azzal érvel, hogy a radar képes behatolni mélyen a kínai (és orosz) területre és feltérképezni azt. Az amerikai ígéretek szerint azonban a THAAD radar rendszere az említett észlelési módban kerül telepítésre és nem veszélyezteti Kína és Oroszország biztonsági érdekeit. Viszont a Pentagon megerősítette azt a kritikai felvetést, miszerint a radart nyolc óra alatt át lehet állítani egyik üzemmódról a másikra, vagyis ennyi idő alatt bármikor átállítható a nagyobb hatótávolságú módra, továbbá hozzátette, hogy a két üzemmód, habár ugyanazt a hardvert használja, de az irányító szoftver, a működési elv és a kommunikációs csomag különbözik.[24] Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy Amerika TBM módban telepítette a radarokat, még mindig megvan arra az esélyük, hogy átkonvertálják a másik üzemmódra és egy esetleges konfliktus esetén Kínával, képesek legyenek detektálni a kínai interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnoksága (PACOM) hivatalos közlése szerint a THAAD rendszerre az észak-koreai fenyegetés miatt volt szükség, hiszen veszélyezteti a regionális stabilitást és az amerikai szövetségeseket, majd hozzátette, hogy szigorúan csak védelmi kapacitásokkal rendelkezik a rakétaelhárító rendszer, ami az ellenséges ballisztikus rakéták elfogására lett kifejlesztve.[25] Néhány katonai elemző szerint, azonban az Észak-Koreából kilőtt ballisztikus rakéták nem indokolnák egy akkora rendszer telepítését, mint a THAAD, hiszen egy esetleges dél-koreai támadáshoz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat használnának, amit egy kisebb rakétavédelmi rendszer is el tudna hárítani (Patriot PAC-3, PAC.3 MSE), ráadásul olcsóbb is lenne.[26] Ezáltal rávilágít arra a tényre, hogy a kínai és orosz érdekeket nem csak a rendszerrel telepített radar zavarja (hiszen az a kisebb rakétavédelmi rendszerrel is kompatibilis lenne), hanem ezáltal Amerika olyan előnyre tesz szert, hogy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen is be tudja vetni a THAAD-ot. Egy esetleges észak-koreai vagy kínai támadást mondjuk, Japán vagy más Csendes-óceáni ország ellen könnyen azonosítanának és képesek lennének megakadályozni. Ennek tükrében igaznak bizonyulnak azok a kínai és orosz vádak, melyek szerint ezáltal felborul a régió egyensúlya Amerika és a szövetségesei javára, ami a másik oldalon lévő országokban komoly fegyverkezési versenyt fog elindítani, hogy visszaállítsák ezt az egyensúlyt.

Egyes vélemények szerint először úgy tűnhet, mintha Kína eltúlozná a helyzetet, de két érven keresztül megérthető ez a kemény ellenállás. Először is a Kínai Kommunista Párt azon igyekezett, hogy legitimizálva hatalmát bebizonyítsa elsősorban belföldön, hogy képes csökkenteni az amerikai befolyást a régióban és a szövetséges országoknál, a kínait pedig növelni. Ez az elképzelés THAAD rendszer telepítésével megbukni látszik, vagyis nem sikerült kiszorítani Amerikát és nem hatásos a gazdasági nyomásgyakorlás az amerikai szövetségesekre, jelen esetben Dél-Koreára. A másik ok, amiért Kína ennyire ellenzi a THAAD-ot az az, hogy rakéta központúak a katonai doktrínáik, fejlesztéseik és erő struktúrájuk.[27] A 2015-ös Népi Felszabadító Hadsereg reformjának az alkalmából a Második Tüzér hadtestet Rakéta Erővé nevezték át, ami így önálló haderőnemmé alakult.[28]

Kínai álláspont és intézkedések

A kínai állam hivatalos közlése szerint Kína álláspontja az ügyben teljesen tiszta és érthető, ellenzi a THAAD rendszer telepítését az amerikaiak és a dél-koreaiak által Dél-Koreában és meg fogja tenni a határozott és szükséges lépéseket a kínai kormány annak érdekében, hogy megvédje Kína biztonsági érdekeit.[29]

A kínai külügyminiszter Wang Yi szerint a THAAD mellett való döntés Dél-Korea „rossz döntése” volt és ezáltal rossz úton jár, hiszen ez aláássa a kínai stratégiai biztonságot. Majd hozzátette, hogy ez nem az a viselkedés, ahogy a szomszédos országoknak viszonyulnia kellene egymáshoz és ez csökkentheti Dél-Korea biztonságát.[30]

A védelmi minisztérium közleménye szintén úgy véli, hogy Kína végig ellenezte a THAAD telepítését Dél-Koreába és az okok is teljesen nyilvánvalóak. Majd hozzátette, hogy két tény miatt is felesleges ennek a rendszernek a telepítése. Az első, hogy ettől nem lesz biztonságosabb Dél-Korea, a második pedig, hogy a kínai katonaságot nem lehet nem komolyan venni,[31] vagyis ez arra enged következtetni, hogy súlyos szankciókkal, illetve fegyverkezéssel lehet számolni. A Népi Felszabadító Hadsereg honlapja alapján ennek a vitának hosszú és elhúzódó hatása lesz a regionális játszmákra. Szerintük a probléma onnan ered, hogy Amerika nem adja fel a hidegháborús mentalitását, szövetségeseket gyűjt maga köré Oroszország ellen és próbálja elérni, hogy megőrizze a regionális hegemóniáját.[32]

Oroszország az utóbbi időszakban igyekszik megerősíteni és támogatni Peking álláspontjait, amire már többször is volt példa. Xi Jinping kínai elnök 2017. július 3-án Moszkvába látogatott és megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, ahol a két ország azonos álláspontot alakított ki a rendszer telepítését érintően és azóta is szoros kommunikációt folytatnak az üggyel kapcsolatban. Valamint felszólították az érintett országokat, hogy lépjenek vissza az egyezségtől, különben Kína és Oroszország meg fogja tenni a szükséges lépéseket, hogy megvédjék az érdekeiket.[33]

Miután március elején megkezdődött a THAAD rendszer telepítése a dél-koreai Seongju tartományába,[34] ahol a koreai Lotte cégcsoport bocsájtott a dél-koreai kormány részére egy golfpályát (a pekingi figyelmeztetés ellenére) a rendszer telepítéséhez. A döntést követően Kínában a Lotte szupermarketek folyamatosan zárnak be. A 99 üzletből, már 79 bezárt, ami a Kínában található Lotte üzletek 80 százalékát jelenti. Ebből 63-at a kínai kormány záratott be a tűzvédelmi szabályok megsértésére hivatkozva, a többit a nacionalista ellenállás hatására zárták be.[35] Amennyiben ez így folytatódik a dél-koreai cégcsoport becslése szerint 66 millió dollár vesztesége lesz Kínában, ami a Lotte kivonulását eredményezheti az országból, ami nem csoda annak tükrében, hogy cég a döntése után a kínai nacionalisták, hackerek és az állami média célpontjába került.

Láthatjuk tehát, hogy Kína a Dél-Korea számára legfájdalmasabb eszközhöz nyúlt[36] és kereskedelmi szankciókat vetett be, amely nem csak a Lotte cégcsoport ellen szólnak, hanem a dél-koreai turizmus, termékek és a kultúra ellen is. Ugyanis Kína megtiltotta az utazási irodáknak, hogy dél-koreai csomagokat áruljanak, hogy ezzel is protestáljanak a THAAD ellen. A Koreai Turizmus Szervezet (KTO) szerint 4,7 millióval kevesebb turista lehet 2017-ben az előző évhez képest, ami 27 százalékos csökkenést jelent. 2016-ban a Dél-Koreába látogató turisták 46,8 százaléka Kínából érkezett.[37] A Kínában nagy népszerűségnek örvendő koreai kultúrát is hátrányos megkülönböztetés éri, nem csak a kínai nacionalisták részéről, de az állam oldaláról is. A Kínában népszerű videómegosztó portálokon a koreai sorozatok új részei nem kerülnek feltöltésre és a koreai pop énekesek sem szívesen fogadott vendégek az országban többé.[38]

Összegzés

A THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése igen kockázatos lépés volt Dél-Korea részéről. Ugyan bizonyította elköteleződését, mint amerikai szövetséges és véleménye szerint növelte az ország biztonságát, azonban Kína és Oroszország ellenállását váltotta ki ezzel. Amerikának viszont mindenképpen előnyös a rendszer, bizonyította szövetségesei iránti elköteleződését és bebiztosította magát egy esetleges észak-koreai, kínai vagy akár orosz rakétatámadás ellen, ami az USA ellen irányulna. Kínát és Oroszországot viszont egyértelműen hátrányosan érinti, hiszen a rakétavédelmi rendszer telepítésének hatására sérül a védelmi és biztonsági kapacitásuk, amit szankciókkal és fegyverkezéssel igyekeznek helyreállítani. A kelet-ázsiai régió erőegyensúlya ezáltal felbomlani látszik, és Amerika oldalára kezd tolódni. Ennek megakadályozására pedig Kína és Oroszország jó kapcsolat kialakítására törekszik egymással és együttes erővel igyekeznek megtenni a szerintük szükséges lépéseket. Dél-Korea a kínai szankciók miatt nehéz helyzetbe került gazdaságilag és a májusban beiktatott új elnök Moon Jae-in is annak tükrében, hogy most az ő feladata ennek a kérdésnek a megoldása. Környezetvédelmi okokra hivatkozva az újabb kilövőállomások telepítését egyenlőre felfüggesztette, vélhetően időnyerés szempontjából, amíg megoldást nem talál a kérdésre.

Felhasznált források:

Szerző: Zoltai Alexandra

[1]Végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer.

[2] Suh Jae-Jung

[3] Lockheed Martin Products THAAD

[4] Boros István: THAAD – a ballisztikus rakéták rettegett ellenfele. In: 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, 2014. február 13.

[5] Kazinis, Harry J.: THAAD 101: The Ultimate Guide to the Missile Defense System China and North Korea Hate. In: The National Interest, 2017. március 6.

[6] Kazianis, Harry J.: THAAD 101: The Ultimate Guide to the Missile Defense System China and North Korea Hate. In: The National Interest, 2017. március 6.

[7] Taktikai ballisztikus rakétarendszer, amit a Szovjetunió fejlesztett ki a hidegháború idején.

[8] Mizokami, Kyle: How Russia Gave Birth to THAAD. In: The National Interest, 2017. március 27.

[9] Lokheed Martin Products THAAD

[10] Boros István: THAAD – a ballisztikus rakéták rettegett ellenfele. In: 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, 2014. február 13.

[11] Nehéz, kibővített mozgékonyságú taktikai teherjármű.

[12] „Oshkosh M1120 LHS.” In: Military Today.

[13] Missile Defense Agency Fact Sheet

[14] Lokheed Martin Products THAAD

[15] A Csendes-óceáni térség egyik legfontosabb amerikai katonai bázisa.

[16] „THAAD Endo/exo-atmospheric Intercept Capability” In: Lockheed Martin, 2015. május 21.

[17] Vadász István: Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar. In: Háború Művészete, 2014. július 9.

[18] „Army Nay/Tranportable Radar Surveillance (AN/TPY-2).” In: Raytheon Company.

[19] „Two Modes, One Steady Defense” In: Raytheon C-mpany, 2017. június 29.

[20] „Army Nay/Tranportable Radar Surveillance (AN/TPY-2).” In: Raytheon Company.

[21] Vadász István: Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar. In: Háború Művészete, 2014. július 9.

[22] Park Hyun: Pentagon document confirms THAAD’s eight-hour conversion ability. In: The Hankyoreh, 2015. június 3.

[23] „THAAD Radar Ranges.” In Mostly Missile Defense, 2016. július 17.

[24] Park Hyun: Pentagon document confirms THAAD’s eight-hour conversion ability. In: The Hankyoreh, 2015. június 3.

[25] Fabey, Mike: Why America’s THAAD Deployment to South Korea Is Making China Go Crazy. In The National Interest, 2017. március 15.

[26] Fabley, Mike: US THAAD Deployment to Korea Rattles China. In: Scout Warrior, 2017. március 15.

[27] Fabley, Mike: US THAAD Deployment to Korea Rattles China. In: Scout Warrior, 2017. március 15.

[28] Klemensits Péter: Katonai reformok Kínában: A Népi Felszabadító Hadsereg és a 21. század kihívásai. In: PAGEO, 2016. október 7.

[29] „Foreign Ministry Spokeperson Geng Shuang’s Regular Press Conference on March 7, 2017.” In: Ministry of Foreign Affairs of the People1s Republic of China, 2017. március 7.

[30] „王毅外长谈“萨德”:敦促韩方悬崖勒马 中止部。” In: 外交部网站, 2017年3月8日。

[31] „国防部:反对部署“萨德” 中国军队绝不是说说而已。” In: 国防部网站,2017年3月30日。

[32] „“萨德”入韩破坏东北亚战略平衡。” In: 解放军报,2017年7月14日 星期五。

[33] „China, Russia share opposition to U.S. THAAD in South Korea: Xi.” In: Reuters, 2017. július 3.

[34] Zhang Dongmiao: Feature: S.Korean city anxious about THAAD deployment plan . In: Xinhua, 2017. március 17.

[35] Linder, Alex: 80% of Lotte supermarkets in China have been forced to shut down in wake of THAAD backlash. In: Shanghaiist, 2017. március 21.

[36] 2015-ben Kína volt Dél-Korea első számú kereskedelmi partnere.

[37] „South Korea tourism hit by China ban.” In: BBC, 2017. július 11.

[38] Jourdan, Adam – Lee, Joyce: Missile row drives Korean culture underground in China. In: Reuters, 2017. március 17.

Zoltai Alexandra egyetemi alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte mongol nyelv és kultúra szakán, kínai nyelv és kultúra minorral. Mesterszakos kitüntetéses diplomáját 2017-ben szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapest Corvinus Egyetem által közösen indított Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán. Fő kutatási témája Kína biztonság- és geopolitikai helyzete, ezen belül is Kína 21. századi tengeri ambíciói, vagyis stratégiai célok az Új Selyemút tengeri szakaszain geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból.

Zoltai Alexandra

Zoltai Alexandra egyetemi alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte mongol nyelv és kultúra szakán, kínai nyelv és kultúra minorral. Mesterszakos kitüntetéses diplomáját 2017-ben szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapest Corvinus Egyetem által közösen indított Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán. Fő kutatási témája Kína biztonság- és geopolitikai helyzete, ezen belül is Kína 21. századi tengeri ambíciói, vagyis stratégiai célok az Új Selyemút tengeri szakaszain geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: