Valóban akkora fenyegetést jelent a THAAD Kínára nézve?

Az utóbbi években Kína és Dél-Korea kapcsolata normalizálódott, főleg gazdasági téren lett igazán prosperáló. Azonban a 2016-ban bejelentett amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése Dél-Koreába megrontotta ezt a fejlődő kapcsolatot és súlyos kínai szankciókat vont maga után. Az azóta működésbe lépett rendszer a kínai és az orosz kritikák szerint felborítja a kelet-ázsiai régió egyensúlyát. Hogyan is épül fel ez a rendszer, és valóban fenyegetést jelent-e Kínára és Oroszországra nézve?

Biztonsági dilemma

A kelet-ázsiai régióban az országok között igen törékeny az egyensúly. Kína, mint legnagyobb hatalom, a regionális hegemón szerepre törekszik ezért fontos Japán és Dél-Korea számára az amerikai jelenlét, mint a biztonság és az egyensúly fenntartója, hiszen a térségbeli két szövetségese nem tudja saját biztonságát garantálni Kínával szemben.

Amióta Washington és Szöul bejelentette 2016 júliusában, hogy Dél-Koreában telepítésre kerül az amerikai rakétavédelmi rendszer a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense),[1] akkor ez a kevéssé ismert fegyverrendszer intenzív ellenállást váltott ki Dél-Koreában, Észak-Koreában, Kínában és Oroszországban is. A THAAD egy rakétavédelmi rendszer, ami az érkező ellenséges rakéták megsemmisítésére szolgál, de ugyanakkor arra is alkalmas lehet, hogy aláássa az amerikai-orosz és amerikai-kínai stratégiai egyensúlyt és a fegyverkezési versenyt veszélyes szintre emelje Kelet-Ázsiában.

A washingtoni és a szöuli vezetés az észak-koreai fenyegetés miatt és a megszaporodó nukleáris kísérletek, valamint ballisztikus rakétakilövések hatására döntött a rendszer telepítése mellett. Azonban nem lehet csak e három tényező figyelembevételén keresztül vizsgálni ennek hatását, hiszen az akció reakciókat generál az egész térségben. Dél-Korea biztonsági dilemmája és az azzal kapcsolatos lépések, mint például Amerika és az amerikai technológia bevonása, jelen esetben a THAAD, kihatással van a többi állam biztonságára és érdekeire egyaránt. Mivel az észak-koreai fenyegetés főként az amerikai hadseregre koncentrál, ezért befolyásolja Japán és Dél-Korea biztonságát egyaránt, hiszen jelentős számú amerikai csapatok és katonai bázisok vannak a két ország területén. A másik oldalról pedig az amerikai fegyverrendszer Észak-Koreára fókuszál, ugyanakkor hatással van Kínára és Oroszországra is hiszen csökkenti a biztonságérzetüket, ami válaszreakciókra és fegyverkezésre készteti őket.[2] Tehát Amerika és Észak-Korea biztonsági kérdése kihatással van a szövetségesekre és a szomszédos államokra egyaránt, ami egy megoldásra váró biztonsági kérdést teremt a térségben.

A THAAD rendszer

A THAAD vagy magyarul végfázisú nagy magassági területvédelmi amerikai fejlesztésű, mobil rakétavédelmi rendszer, melyet az amerikai haderő alkalmaz. Feladata a rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítése, amelyet a ballisztikus rakéta repülési végfázisa közben hajt végre közvetlen találattal (hit to kill).[3] Ehhez fejlett felderítési és irányítási rendszert fejlesztettek ki, ami a THAAD esetében egy AN/TPY-2 (Army Navy/Transportable Radar Surveillance, azaz szárazföldi/tengerészeti hordozható felderítő radar) típusú, X sávú felderítő radar, melynek felderítési távolsága 2 000 kilométer.[4]

Az alkalmazott légvédelmi rakétának nincsen robbanó elveken működő harci része, ezért a rakéta, mint lövedék saját kinetikus energiáját használja a célrakéta megsemmisítésére, nagy pontosságú végfázis-vezérléssel.[5] Ezzel a típusú beavatkozással érhető el a legkisebb kockázata annak, hogy a célrakéta robbanószerekkel vagy nukleáris töltettel felszerelt harci részét felrobbantsa. A vegyi és biológiai harci részek esetében habár ez a veszély továbbra is fenn áll, vagy a kockázat megnő, hiszen a szennyező anyagok magasabb légköri rétegekben jobban, nagyobb távolságokba terülnek szét és onnan lekerülhetnek a földfelszínre is.[6] A THAAD eredetileg a szovjet Scud[7] és hasonló kategóriájú, harcászati ballisztikus rakétarendszerek ellen lett kifejlesztve.[8]

A rendszernek meg van a képessége arra, hogy rakétákat fogjon el az atmoszférán belül és kívül; megvédje a lakott területeket, a nagy értékű infrastruktúrákat; képes az interoperabilitásra más ballisztikus rakéták elleni rendszerekkel (Patriot, PAC-3, Aegis, C2BMC), hogy maximalizálja a rakétavédelmi kapacitásokat; mobilitása magas és világszerte telepítésre alkalmas.[9] Egy üteg a tűzirányító kabinból és három indítóállványból áll, ezek állványonként nyolc darab rakétával rendelkeznek, amelyek egyenként hat méter hosszúak és 836 kilógrammot nyomnak.[10] A rendszer indítójárműve a 8×8 hajtásképletű M1120 HEMTT LHS nyolc indítótubussal, a HEMTT (Heavy Expanded Mobility Tactical Truck),[11] az amerikai fegyveres erők teherszállító járműcsaládja, ez a típus pedig rakományok szállításárára, valamint nehéz pótkocsi vontatására is alkalmas.[12] A rendszer komponensei továbbá egy radar (AN/TYP-2) és egy tűzvezető és kommunikációs támogató egység (TFCC; THAAD Fire Control and Communications support equipment), valamint a pót-indítótubusok szállítójárművei.[13]

A rendszer tesztjeinek sikerességi rátája 2005 óta 100 százalék. A rakétaelfogás négy fázisból áll. 1. a radar észleli a beérkező fenyegetést; 2. a célpontot azonosítja és beméri a tűzvezető és kommunikációs támogató egység; 3. az elfogórakéta kilövése a célpontra az indítójárműről; 4. az elfogórakéta a kinetikus energiát használva megsemmisíti a beérkező fenyegetést.[14] 2013 áprilisában az amerikai hadsereg telepítette az első bevethető üteget Guam[15] területére, hogy biztosítsa és támogassa a regionális stabilitást.[16]

AN/TPY-2 radar

Jelen téma szempontjából fontos megvizsgálni a THAAD rendszer radarját, hiszen ennek a hatótávolsága váltja ki a legtöbb kritikát. Az AN/TPY-2 egy nagyteljesítményű radarrendszer, amelynek célja a ballisztikus rakéták detektálása, követése, valamint a valós fenyegetettségi szint megállapítása (pl. harcászati robbanófej – űrtörmelék elkülönítése stb.), minderre nagy távolságon és magasságon is képes, beleértve a világűrt is.[17] A AN/TPY-2 radar négy fő mobil részből áll: antenna egység, műszeres kabin, elsődleges aggregátor és hűtőegység.[18] A radar több alkalmazási lehetőséggel is rendelkezik.

Az egyik az úgynevezett Forward Based Mode – korai előrejelző üzemmód (FBM), ami önállóan telepítve, gyakorlatilag bármilyen ballisztikus rakéta elleni rendszer részeként üzemelhet. A radar célja ebben az alkalmazásban a ballisztikus rakéták korai felderítése. Ennek érdekében a lehetséges veszélyforrásokhoz viszonylag közel települ az eszköz.[19] Ebben az esetben speciális híradástechnikai, harc- és tűzvezetési elemekkel kerülnek kiegészítésre, amely funkciókat alapesetben a THAAD rendszerei látnak el. Az ellenséges rakétaindítás bekövetkezése után képes a korai céladatokat feldolgozni, továbbítani a vezetési pont felé, és megosztani azokat más rendszerekkel (Aegis, Patriot-PAC 3). „Az egyik fontos feltétele egy adott rendszerbe történő integrálhatóságnak a megfelelő verziószámú C2BMC (Command, Control, Battle Management and Communications – Vezetés, irányítás, harcvezetés és kommunikáció) szoftver megléte.”[20]

A másik alkalmazhatósága a Terminal Based Mode – célkövető/tűzvezető üzemmód (TBM). A THAAD fegyverrendszer állandó elemeként, annak tűzvezetési rendszerébe integrálva működik és a fő feladata a cél folyamatos követése és a valós fenyegetettség elkülönítése. A rendszer rakétái már az indítás előtt és azt követően is folyamatosan megkapják a cél folyamatosan frissülő pályaadatait, egészen a már említett kinetikus elven történő megsemmisítés pillanatáig, ami a radar hihetetlen pontosságát követeli meg.[21]

Bizonyos források szerint a célkövető üzemmódban a detektálási hatótávolsága 600-900 kilométer és a korai előrejelző üzemmódban pedig 1800-2000 kilométerre tehető. Azonban amerikai rakétavédelmi szakértők szerint a Dél-Koreába telepített rendszer képes lenne egy Kínából kilőtt ballisztikus rakéta detektálására 3000 kilométeres távolságban is.[22] A radar mobilitása igen magas, a légi szállítással transzportálható, az alkalmazás helyéhez érve négy órán belül üzemképessé tehető.[23]

Amerikai érvek és kínai (orosz) ellenérvek

Az amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítésének a fő kérdése a THAAD rendszer radarjának a hatósugara. Kína ugyanis azzal érvel, hogy a radar képes behatolni mélyen a kínai (és orosz) területre és feltérképezni azt. Az amerikai ígéretek szerint azonban a THAAD radar rendszere az említett észlelési módban kerül telepítésre és nem veszélyezteti Kína és Oroszország biztonsági érdekeit. Viszont a Pentagon megerősítette azt a kritikai felvetést, miszerint a radart nyolc óra alatt át lehet állítani egyik üzemmódról a másikra, vagyis ennyi idő alatt bármikor átállítható a nagyobb hatótávolságú módra, továbbá hozzátette, hogy a két üzemmód, habár ugyanazt a hardvert használja, de az irányító szoftver, a működési elv és a kommunikációs csomag különbözik.[24] Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy Amerika TBM módban telepítette a radarokat, még mindig megvan arra az esélyük, hogy átkonvertálják a másik üzemmódra és egy esetleges konfliktus esetén Kínával, képesek legyenek detektálni a kínai interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnoksága (PACOM) hivatalos közlése szerint a THAAD rendszerre az észak-koreai fenyegetés miatt volt szükség, hiszen veszélyezteti a regionális stabilitást és az amerikai szövetségeseket, majd hozzátette, hogy szigorúan csak védelmi kapacitásokkal rendelkezik a rakétaelhárító rendszer, ami az ellenséges ballisztikus rakéták elfogására lett kifejlesztve.[25] Néhány katonai elemző szerint, azonban az Észak-Koreából kilőtt ballisztikus rakéták nem indokolnák egy akkora rendszer telepítését, mint a THAAD, hiszen egy esetleges dél-koreai támadáshoz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat használnának, amit egy kisebb rakétavédelmi rendszer is el tudna hárítani (Patriot PAC-3, PAC.3 MSE), ráadásul olcsóbb is lenne.[26] Ezáltal rávilágít arra a tényre, hogy a kínai és orosz érdekeket nem csak a rendszerrel telepített radar zavarja (hiszen az a kisebb rakétavédelmi rendszerrel is kompatibilis lenne), hanem ezáltal Amerika olyan előnyre tesz szert, hogy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen is be tudja vetni a THAAD-ot. Egy esetleges észak-koreai vagy kínai támadást mondjuk, Japán vagy más Csendes-óceáni ország ellen könnyen azonosítanának és képesek lennének megakadályozni. Ennek tükrében igaznak bizonyulnak azok a kínai és orosz vádak, melyek szerint ezáltal felborul a régió egyensúlya Amerika és a szövetségesei javára, ami a másik oldalon lévő országokban komoly fegyverkezési versenyt fog elindítani, hogy visszaállítsák ezt az egyensúlyt.

Egyes vélemények szerint először úgy tűnhet, mintha Kína eltúlozná a helyzetet, de két érven keresztül megérthető ez a kemény ellenállás. Először is a Kínai Kommunista Párt azon igyekezett, hogy legitimizálva hatalmát bebizonyítsa elsősorban belföldön, hogy képes csökkenteni az amerikai befolyást a régióban és a szövetséges országoknál, a kínait pedig növelni. Ez az elképzelés THAAD rendszer telepítésével megbukni látszik, vagyis nem sikerült kiszorítani Amerikát és nem hatásos a gazdasági nyomásgyakorlás az amerikai szövetségesekre, jelen esetben Dél-Koreára. A másik ok, amiért Kína ennyire ellenzi a THAAD-ot az az, hogy rakéta központúak a katonai doktrínáik, fejlesztéseik és erő struktúrájuk.[27] A 2015-ös Népi Felszabadító Hadsereg reformjának az alkalmából a Második Tüzér hadtestet Rakéta Erővé nevezték át, ami így önálló haderőnemmé alakult.[28]

Kínai álláspont és intézkedések

A kínai állam hivatalos közlése szerint Kína álláspontja az ügyben teljesen tiszta és érthető, ellenzi a THAAD rendszer telepítését az amerikaiak és a dél-koreaiak által Dél-Koreában és meg fogja tenni a határozott és szükséges lépéseket a kínai kormány annak érdekében, hogy megvédje Kína biztonsági érdekeit.[29]

A kínai külügyminiszter Wang Yi szerint a THAAD mellett való döntés Dél-Korea „rossz döntése” volt és ezáltal rossz úton jár, hiszen ez aláássa a kínai stratégiai biztonságot. Majd hozzátette, hogy ez nem az a viselkedés, ahogy a szomszédos országoknak viszonyulnia kellene egymáshoz és ez csökkentheti Dél-Korea biztonságát.[30]

A védelmi minisztérium közleménye szintén úgy véli, hogy Kína végig ellenezte a THAAD telepítését Dél-Koreába és az okok is teljesen nyilvánvalóak. Majd hozzátette, hogy két tény miatt is felesleges ennek a rendszernek a telepítése. Az első, hogy ettől nem lesz biztonságosabb Dél-Korea, a második pedig, hogy a kínai katonaságot nem lehet nem komolyan venni,[31] vagyis ez arra enged következtetni, hogy súlyos szankciókkal, illetve fegyverkezéssel lehet számolni. A Népi Felszabadító Hadsereg honlapja alapján ennek a vitának hosszú és elhúzódó hatása lesz a regionális játszmákra. Szerintük a probléma onnan ered, hogy Amerika nem adja fel a hidegháborús mentalitását, szövetségeseket gyűjt maga köré Oroszország ellen és próbálja elérni, hogy megőrizze a regionális hegemóniáját.[32]

Oroszország az utóbbi időszakban igyekszik megerősíteni és támogatni Peking álláspontjait, amire már többször is volt példa. Xi Jinping kínai elnök 2017. július 3-án Moszkvába látogatott és megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, ahol a két ország azonos álláspontot alakított ki a rendszer telepítését érintően és azóta is szoros kommunikációt folytatnak az üggyel kapcsolatban. Valamint felszólították az érintett országokat, hogy lépjenek vissza az egyezségtől, különben Kína és Oroszország meg fogja tenni a szükséges lépéseket, hogy megvédjék az érdekeiket.[33]

Miután március elején megkezdődött a THAAD rendszer telepítése a dél-koreai Seongju tartományába,[34] ahol a koreai Lotte cégcsoport bocsájtott a dél-koreai kormány részére egy golfpályát (a pekingi figyelmeztetés ellenére) a rendszer telepítéséhez. A döntést követően Kínában a Lotte szupermarketek folyamatosan zárnak be. A 99 üzletből, már 79 bezárt, ami a Kínában található Lotte üzletek 80 százalékát jelenti. Ebből 63-at a kínai kormány záratott be a tűzvédelmi szabályok megsértésére hivatkozva, a többit a nacionalista ellenállás hatására zárták be.[35] Amennyiben ez így folytatódik a dél-koreai cégcsoport becslése szerint 66 millió dollár vesztesége lesz Kínában, ami a Lotte kivonulását eredményezheti az országból, ami nem csoda annak tükrében, hogy cég a döntése után a kínai nacionalisták, hackerek és az állami média célpontjába került.

Láthatjuk tehát, hogy Kína a Dél-Korea számára legfájdalmasabb eszközhöz nyúlt[36] és kereskedelmi szankciókat vetett be, amely nem csak a Lotte cégcsoport ellen szólnak, hanem a dél-koreai turizmus, termékek és a kultúra ellen is. Ugyanis Kína megtiltotta az utazási irodáknak, hogy dél-koreai csomagokat áruljanak, hogy ezzel is protestáljanak a THAAD ellen. A Koreai Turizmus Szervezet (KTO) szerint 4,7 millióval kevesebb turista lehet 2017-ben az előző évhez képest, ami 27 százalékos csökkenést jelent. 2016-ban a Dél-Koreába látogató turisták 46,8 százaléka Kínából érkezett.[37] A Kínában nagy népszerűségnek örvendő koreai kultúrát is hátrányos megkülönböztetés éri, nem csak a kínai nacionalisták részéről, de az állam oldaláról is. A Kínában népszerű videómegosztó portálokon a koreai sorozatok új részei nem kerülnek feltöltésre és a koreai pop énekesek sem szívesen fogadott vendégek az országban többé.[38]

Összegzés

A THAAD rakétavédelmi rendszer telepítése igen kockázatos lépés volt Dél-Korea részéről. Ugyan bizonyította elköteleződését, mint amerikai szövetséges és véleménye szerint növelte az ország biztonságát, azonban Kína és Oroszország ellenállását váltotta ki ezzel. Amerikának viszont mindenképpen előnyös a rendszer, bizonyította szövetségesei iránti elköteleződését és bebiztosította magát egy esetleges észak-koreai, kínai vagy akár orosz rakétatámadás ellen, ami az USA ellen irányulna. Kínát és Oroszországot viszont egyértelműen hátrányosan érinti, hiszen a rakétavédelmi rendszer telepítésének hatására sérül a védelmi és biztonsági kapacitásuk, amit szankciókkal és fegyverkezéssel igyekeznek helyreállítani. A kelet-ázsiai régió erőegyensúlya ezáltal felbomlani látszik, és Amerika oldalára kezd tolódni. Ennek megakadályozására pedig Kína és Oroszország jó kapcsolat kialakítására törekszik egymással és együttes erővel igyekeznek megtenni a szerintük szükséges lépéseket. Dél-Korea a kínai szankciók miatt nehéz helyzetbe került gazdaságilag és a májusban beiktatott új elnök Moon Jae-in is annak tükrében, hogy most az ő feladata ennek a kérdésnek a megoldása. Környezetvédelmi okokra hivatkozva az újabb kilövőállomások telepítését egyenlőre felfüggesztette, vélhetően időnyerés szempontjából, amíg megoldást nem talál a kérdésre.

Felhasznált források:

Szerző: Zoltai Alexandra

[1]Végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer.

[2] Suh Jae-Jung

[3] Lockheed Martin Products THAAD

[4] Boros István: THAAD – a ballisztikus rakéták rettegett ellenfele. In: 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, 2014. február 13.

[5] Kazinis, Harry J.: THAAD 101: The Ultimate Guide to the Missile Defense System China and North Korea Hate. In: The National Interest, 2017. március 6.

[6] Kazianis, Harry J.: THAAD 101: The Ultimate Guide to the Missile Defense System China and North Korea Hate. In: The National Interest, 2017. március 6.

[7] Taktikai ballisztikus rakétarendszer, amit a Szovjetunió fejlesztett ki a hidegháború idején.

[8] Mizokami, Kyle: How Russia Gave Birth to THAAD. In: The National Interest, 2017. március 27.

[9] Lokheed Martin Products THAAD

[10] Boros István: THAAD – a ballisztikus rakéták rettegett ellenfele. In: 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, 2014. február 13.

[11] Nehéz, kibővített mozgékonyságú taktikai teherjármű.

[12] „Oshkosh M1120 LHS.” In: Military Today.

[13] Missile Defense Agency Fact Sheet

[14] Lokheed Martin Products THAAD

[15] A Csendes-óceáni térség egyik legfontosabb amerikai katonai bázisa.

[16] „THAAD Endo/exo-atmospheric Intercept Capability” In: Lockheed Martin, 2015. május 21.

[17] Vadász István: Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar. In: Háború Művészete, 2014. július 9.

[18] „Army Nay/Tranportable Radar Surveillance (AN/TPY-2).” In: Raytheon Company.

[19] „Two Modes, One Steady Defense” In: Raytheon C-mpany, 2017. június 29.

[20] „Army Nay/Tranportable Radar Surveillance (AN/TPY-2).” In: Raytheon Company.

[21] Vadász István: Az AN/TPY-2 korai előrejelző radar. In: Háború Művészete, 2014. július 9.

[22] Park Hyun: Pentagon document confirms THAAD’s eight-hour conversion ability. In: The Hankyoreh, 2015. június 3.

[23] „THAAD Radar Ranges.” In Mostly Missile Defense, 2016. július 17.

[24] Park Hyun: Pentagon document confirms THAAD’s eight-hour conversion ability. In: The Hankyoreh, 2015. június 3.

[25] Fabey, Mike: Why America’s THAAD Deployment to South Korea Is Making China Go Crazy. In The National Interest, 2017. március 15.

[26] Fabley, Mike: US THAAD Deployment to Korea Rattles China. In: Scout Warrior, 2017. március 15.

[27] Fabley, Mike: US THAAD Deployment to Korea Rattles China. In: Scout Warrior, 2017. március 15.

[28] Klemensits Péter: Katonai reformok Kínában: A Népi Felszabadító Hadsereg és a 21. század kihívásai. In: PAGEO, 2016. október 7.

[29] „Foreign Ministry Spokeperson Geng Shuang’s Regular Press Conference on March 7, 2017.” In: Ministry of Foreign Affairs of the People1s Republic of China, 2017. március 7.

[30] „王毅外长谈“萨德”:敦促韩方悬崖勒马 中止部。” In: 外交部网站, 2017年3月8日。

[31] „国防部:反对部署“萨德” 中国军队绝不是说说而已。” In: 国防部网站,2017年3月30日。

[32] „“萨德”入韩破坏东北亚战略平衡。” In: 解放军报,2017年7月14日 星期五。

[33] „China, Russia share opposition to U.S. THAAD in South Korea: Xi.” In: Reuters, 2017. július 3.

[34] Zhang Dongmiao: Feature: S.Korean city anxious about THAAD deployment plan . In: Xinhua, 2017. március 17.

[35] Linder, Alex: 80% of Lotte supermarkets in China have been forced to shut down in wake of THAAD backlash. In: Shanghaiist, 2017. március 21.

[36] 2015-ben Kína volt Dél-Korea első számú kereskedelmi partnere.

[37] „South Korea tourism hit by China ban.” In: BBC, 2017. július 11.

[38] Jourdan, Adam – Lee, Joyce: Missile row drives Korean culture underground in China. In: Reuters, 2017. március 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.