Robert D. Kaplan: Earning the Rockies (könyvismertető)

Robert D. Kaplan, a jeles geopolitikai elemző könyvében azt a kérdést járja körül, hogy a földrajz – a természetföldrajzi adottságok – hogyan alakították Amerika sorsát, a világban betöltött szerepét. Ennek vizsgálatához a szerző 2015-ben autóval keresztülutazott az országon, a keleti parti Cold Spring öböltől San Diego-ig.

Robert D. Kaplan összesen 17 külüggyel és utazással kapcsolatos könyv bestseller szerzője, melyeket számos nyelvre fordítottak le. Jelenleg az Új Amerikai Biztonság Központjának főmunkatársa és az Eurázsia Csoport szenior munkatársa. Három évtizeden keresztül a The Atlantic című folyóirat társszerkesztője volt. A Stratfor egykori vezető geopolitikai elemzője, az Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémia vendégelőadójaként, valamint a Pentagon Védelmi Politikai Testület tagjaként is tevékenykedett. A Foreign Policy magazin kétszer választotta a „Top 100 Globális Gondolkodó” közé.

A The Atlantic mellett Robert esszéi a The New York Times, The Washington Post, a Financial Times, The Wall Street Journal, a Los Angeles Times és a külüggyel foglalkozó jelentősebb folyóiratok – mint például a Foreign Affairs – hasábjain is megjelentek. Szaktanácsadóként dolgozott az Egyesült Államok Hadseregének Különleges Erői Ezredének, a Légierőnek és a Haditengerészetnek is. Előadásokat tartott katonai főiskolákon, a jelentősebb egyetemeken és globális gazdasági fórumokon, valamint az FBI-nak, a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek, a Pentagon egyesített vezérkarának, a Védelmi Hírszerző Ügynökségnek és a CIA-nak is. Elnököket, államtitkárokat, védelmi titkárokat tájékoztatott, tanácsolt, valamint az USA Külügyminisztériumának Állami Nyílt Fórum Előadásának titkári posztját töltötte be. Több, mint 100 országból tudósított világszerte.

Ha az Olvasó a szerző személyéből és a könyv címéből adódóan egy komoly hangvételű geopolitikai műre számít, bizony csalódni fog. Robert D. Kaplan ezen írása ugyanis egy színes úti beszámoló, amolyan könnyed nyári olvasmány. Ez persze nem von le az értékéből, hiszen olvasmányos stílusban ismerkedhetünk meg közelebbről Amerika változatos arculatú tájaival, és a tájak – Kaplan megfogalmazásában a földrajz – emberekre gyakorolt hatásával, az amerikai néplélekkel, és mindezek eredményeként az USA geopolitikai szerepvállalásának okaival.

Kaplan a ’90-es évek közepén újságíró minőségben már keresztülutazott az Egyesült Államokon. Akkor interjúkat készített, ezúttal viszont nem újságíróként, és nem is utazóként, hanem elemzőként szelte át az országot. Az első kettő személy ugyanis emberekkel beszélget, ami nagyban befolyásolja tapasztalataikat, észleléseiket. Egy elemző ezzel szemben a csendben dolgozik. Nem arra figyel, amit az emberek mondanak, hanem arra, ami látható, a környezetből felismerhető. A jeles geopolitikai elemző tehát nyitott füllel és szemmel vágott neki az országnak, 2015 tavaszán, hogy felfedezze Amerikát.

1. ábra: Kaplan által bejárt útvonal

Térkép Robert D. Kaplan könyvéből

A csapadékban bővelkedő keleti partról indult, ami az éghajlati viszonyokon túl a domborzati adottságaival is kedvező helyszínt biztosított a függetlenséget kivívó kezdeti 13 államnak – például a kikötésre alkalmas tölcsértorkolatok és a nyugat felől védelmet biztosító Appalache-hegység révén. A hegységet nyugat felé elhagyva az ország éléskamráján halad keresztül, ami fontos szerepet töltött be az USA gazdasági erejének megteremtésében. A hátország fekete földje ugyanis mezőgazdasági jólétet teremtett, aminek terményeit a folyóhálózat – később pedig a vasút – révén könnyedén el lehetett szállítani az ország egész területére, lefektetve ezzel az ország ipari erejének gazdasági alapjait. Kaplan megfogalmazásában alapvetően az Illinois-i kukoricamezők teszik lehetővé a washingtoni elit számára, hogy bármiféle akcióról, cselekvésről elmélkedjenek.

Természetföldrajzilag az Amerikát kettéosztó fő vonal a 100. hosszúsági fok mentén húzódik, amitől keletre ideálisabbak az éghajlati viszonyok a mezőgazdasági termeléshez, míg a másik oldalán a száraz vadnyugat található, ami nem csak a növények és az állatok, hanem az emberek életét is nagyban befolyásolta, befolyásolja. E vad táj meghódításában fontos szerepet játszottak például a mormonok, így segítették Amerikát azzá tenni, ami ma: egy óceántól óceánig húzódó ország. Mivel a Nagy-síkság száraz éghajlata csak kevés számú népességet volt képes eltartani, az alacsony népsűrűség miatt az önellátás vált a meghatározó életformává a nyugati területeken. Kaplan szerint a nyugat vadsága adta Amerikának a nemzetközi ambícióit is: ha ugyanis ezt a végtelen kiterjedésű vad területet meg tudták hódítani, a világot is meg tudják.

Amerika az európai civilizáció számára tökéletes védelmet biztosított, miközben bőségesen rendelkezésre álltak hajózható folyók és természeti erőforrások is. A földrajzi adottságok pedig megváltoztatták az ide érkező európai telepeseket – fizikailag és pszichológiailag egyaránt – akik így amerikaiakká váltak. Ám a földrajz Amerika történetének csak felét jelenti – érvel Kaplan. A másik fele a protestáns etikával fémjelzett európai civilizáció találékonysága, és a modern brit parlamentáris rendszer tradíciói, amiket az Újvilágban átalakítottak egy demokratikus államban történelmi példa nélküli gazdasági növekedés megteremtésére. Amerika nagysága pedig abból ered, hogy egy nemzet, egy birodalom és egy kontinens is egyben. Ám annak ellenére, hogy a földrajz egységet biztosított az amerikai emberek számára, nem jelenti, hogy ne lettek volna olyan akadályok, amiket le kellett győzniük. Így az amerikai földrajz a szűk lehetőségek, és a végtelen horizontok története is egyben.

Kaplan a könyvében nemzetközi kitekintést is tesz: röviden ismerteti más országok, felemelkedő hatalmak helyzetét, és olyan meglepő állításokat tesz, hogy hagyományos geopolitikai értelemben az Egyesült Államoknak a mai napig nincs valódi kihívója, és szerinte például Kína labdába sem rúghat, hogy átvegye az USA-tól a világvezető hatalmi státuszt. Összességében tehát Kaplan könyve egy könnyed olvasmány, amely révén szinte testközelből ismerhetjük meg az amerikai tájat, és érdekes bepillantást nyerhetünk történelme kulcsmomentumaiba is. Mindazonáltal egyes állításait érdemes fenntartásokkal kezelni.

Forrás:

Robert D. Kaplan: Earning the Rockies. Random House, 2017

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.