Geopillanat: geopolitikai pillanatfotó a világról (könyvismertető)

Különleges térképek és infógrafikák segítségével kalauzolja az olvasót a 21. század globális folyamataiban Csizmadia Norbert Geopillanat című, most megjelent könyve, amely a legfrissebb nemzetközi elemzések segítségével keresi a választ arra, mely államok és térségek lehetnek az előttünk álló évtizedek nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai.

A Geopillanat száz látványos és izgalmas térképpel, ábrával és infografikával segít megérteni azokat az összefüggéseket és stratégiai mozgatórugókat, amelyek a korunk és a század geopolitikai és geostratégiai döntései mögött állnak, és a legújabb földrajzi és közgazdasági összefüggések alapján ad választ arra a kérdésre, hogyan is lássuk előre a globális folyamatokat. A geopolitikai útikönyv szerzője, Csizmadia Norbert a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumának elnöke, geográfus, geoökonómiai szakértő az Origónak nyilatkozott a könyv megjelenése kapcsán.

A Geopillanat egy fúziós könyv: fúziós abban az értelemben, hogy amikor a Kelet találkozik a Nyugattal, a különböző nézőpontok, kultúrák, szemléletmódok egymáshoz kapcsolódnak – a vállalati színtértől kezdve a tudományos kutatásokon keresztül egészen a gasztronómiáig – akkor jönnek létre a legizgalmasabb találkozási pontok a fúzió hálózatában – fogalmazott a szerző. Csizmadia Norbert szerint a Geopillanat könyvben azért is használja „geo-fúziós” kifejezést, mert a fúzió több összetevőből, ízből, színből, gondolatból összegyúrt egység. A 21. század pedig a tudás, az innováció, és a technológia által összegyúrt fúziók évszázada, amelynek valutája az egyedi és közösségi ötlet, és a kreativitás.

A globalizáció korszakát felváltja a technológia korszaka, amelyben új szereplők, új együttműködések, új értékrendek alakulnak ki – fogalmazott a geoökonómiai szakértő. Mint mondta, fontos szakmai kihívás a munkájában, hogy a földrajz szerepét vissza lehessen helyezni a méltó helyére. Egyrészt izgalmas térképek használatával sokkal jobban be lehet mutatni a geopolitikai folyamatok mozgatórugóit és a háttérben lévő összefüggéseket, a földrajzon keresztül ugyanis vizuális válaszokat is kaphatunk a 21. század több fontos geostratégiai kérdésére. Másrészt az utóbbi évtizedben azt tapasztaljuk, hogy a tudományos és a gazdaságpolitikai elemzésekben a világ globális átrendeződése miatt felerősödött a területi elhelyezkedés szerepe. A közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Paul Krugman által leírt új gazdaságföldrajz is visszaemelte a földrajzi gondolkodást a közgazdaságtani gondolkodás fókuszába.

A könyv a 21. század egészére ad egyfajta tér-idő térképet. A gondolat és a valóság térképét, – mely a fúziók térképe is egyben – útikalauz formájában vezet bennünket végig a globális nemzetstratégiákon és a helyi lokális stratégiákon, ezekből kerekedik ki a mi személyes 21. századunk. A kiadványban szereplő egyik fontos jövőkép, hogy Magyarország és a Kárpát-medence sikeres lehet ebben a korszakban, ha szert teszünk a tudásra, használjuk a kreativitásunkat, és terjesztjük a pozitív példákat – mondta a szakember.

A gazdasági szféra új nyersanyaga az adat lesz, a szolgáltatása pedig a kreativitás és a tudás – hangsúlyozta Csizmadia Norbert, aki aláhúzta: a legfontosabb kérdés már nem az adatbeszerzés mikéntje lesz, hanem az, hogyan, milyen stratégia alapján használjuk fel azokat. Mint elmondta, ahogy a közgazdaságtanban is megkülönböztetünk mikro- és makroökonómiát, a geopolitikában is létezik egy mikro és egy makro rész. A mikro részt naponta láthatjuk a médiában a napi hírek szintjén. De létezik egy másfajta, a hosszú távú stratégiára koncentráló megközelítés, amely a napi események mögötti összefüggésekre, a láthatatlan geopolitikai érdekekre (vagy értékekre) fókuszál. Ha ezt ismerjük, sokkal jobban ki tudunk igazodni a világban, és megértjük a háttérfolyamatok ok-okozati viszonyát.

A könyv üzenetei között olyan gondolatok és mémek rajzolódnak ki, amelyek szerint fontosak a városok, amelyek a 21. század új erőközpontjai lesznek, és hogy kreatív iparágakat kell építeni, miközben fontosak a start-up közösségek, Magyarország számára pedig az új Selyemúthoz való csatlakozás az egyik legfontosabb lehetőség. A szerző aláhúzta: egyetemeket és tudásközösségeket kell építeni, hogy vegyük észre és kihasználjuk a fúzió adta lehetőségeket. Azért, hogy a Kelet és a Nyugat valamennyi jó tapasztalatát fel kell használni, és a különleges magyar képességeinket is, hiszen a történelmünk, a nyelvünk a speciális gondolkodásmódunk, a kreativitásunk, a gazdag és egyéni kultúránk, a különleges értékeink határozzák meg a belső iránytűnket. A négy égtáj mellett van egy ötödik is, ez pedig a közép, a belső égtájunk, amellyel navigálni tudunk a 21. század geopolitikai térképén. Nem véletlenül mondta Thomas L. Friedmann közgazdász, hogy a 21. század világgazdaságában már nem fejlett és fejlődő országokról kell beszélnünk, hanem olyan országokról, amelyek megmozgatják az emberek fantáziáját – tette hozzá a szerző.

A 21. században a korábbi perifériák lehetnek az új centrumok, az új erőközpontok, és a geoökonómiai előrejelzések, amelyek egyszerre építenek a közgazdaságtan, a földrajz és a társadalomtudományok fúziójára. Azt jósolják – hogy akár a vállalati világban is – a kicsi, gyors, egyedi, kreatív nemzeteké a jövő. Csizmadia Norbert utalt arra, hogy Paul Tucker, a Bank of England korábbi alelnöke úgy fogalmazott, hogy azok az országok lesznek a jövőben versenyképesek, amelyek összehangolják a geopolitikájukat, a monetáris és gazdaságpolitikájukkal. Ehhez tudásra, térképekre és együttműködésre van szükség, hogy megismerjük a körülöttünk zajló komplex folyamatokat a világban.

Ehhez ad izgalmas olvasmányt, térképeket és iránytűt a Geopillanat. Merüljünk el a különleges térképeibe, infógrafikáiba, fedezzük fel általa a 21. századot, és annak megismerésének térképét, mert hamar ráébredünk, hogy a jövő elképzelhetetlen geoökonómia és geopolitika nélkül. Ahhoz, hogy valaki ennek a korszaknak a nyertes stratégája lehessen, nem csak követnie kell a belső iránytűit, hanem olvasnia kell tudni a térképekben, akár újraalkotnia azokat és értenie kell az összefüggéseket.
Forrás: Origo

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: