Élénk érdeklődés mellett zajlott le az Egy Övezet Egy Út Együttműködés Európai Fóruma konferencia

Szerzők: Czirják Ráhel – Gere László

2017. május 22-én az EUOBOR (European Institute for One Belt One Road Economic and Cultural Cooperation and Development) és a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány együttműködésével került megrendezésre az Egy Övezet Egy Út Együttműködés Európai Fóruma című konferencia, ahol a meghívott hazai és külföldi előadók bemutatták Kelet-Közép-Európa és Kína együttműködési lehetőségeit, valamint a kooperáció kihívásait. A rendezvény reflektált továbbá az egy héttel korábban, Pekingben megrendezett Belt and Road Summitra is, különös tekintettel a magyar, illetve kelet-közép-európai országok szempontjából releváns kérdésekre.

A konferenciát Zhou Xinjian, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi tanácsadója nyitotta meg, aki a pekingi csúcstalálkozó eredményeire reagálva elmondta, hogy az összesen 57 ország részvételével zajló esemény rendkívül sikeres volt. A Belt and Road kezdeményezéshez eddig közel 100 ország csatlakozott – Magyarország, Európán belül az elsők között –, és körülbelül 40 együttműködési megállapodást írtak alá. Zhou kihangsúlyozta, hogy bár a kezdeményezés Kínából indul, az az egész világ javát szolgálja, ugyanis a folyamatosan épülő gazdasági folyosók új lehetőségeket teremtenek, új fejlesztési tereket nyitnak meg a résztvevők, így a kelet-közép-európai térség számára is. Magyarországgal kapcsolatosan elmondta, hogy a kínai-magyar kapcsolatok, eddigi történetük során még sosem alakultak ilyen kedvezően, így fontos, hogy a felek ki tudják használni a jó viszonyból fakadó lehetőségeket.

Az EU-kínai kapcsolatok kilátása az Egy övezet egy út fényében /első szekció/

Az első szekcióban Hou Yongzhi, a Kínai Fejlesztési Stratégia és Regionális Gazdaságkutató Intézetének igazgatója, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Csizmadia Norbert, a PAGEO kuratóriumának elnöke tartottak előadást. Az első szekció moderátora Bendarzsevszkij Anton, a PAGEO Alapítvány igazgatója volt.

Hou Yongzhi előadásában elmondta, hogy az Új Selyemutat – avagy az Egy Övezet Egy Út (OBOR – One Belt One Road) kezdeményezést – Xi Jinping, kínai államfő 2013-ban indította el. És bár sokan vannak, akik kétkedve figyelik a kooperációt, a tények a kínaiakat igazolják: eddig több mint 100 ország jelezte csatlakozási szándékát, és közel 40 együttműködési megállapodást írtak alá. 2016-ban Kína és a kezdeményezés partnerországai közti kereskedelmi forgalom értéke pedig 9500 milliárd dollár körül alakult.

Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés több dimenzióban is kifejti pozitív hatását – érvelt Hou. Egyrészt a közlekedési hálózatok fejlesztése elősegíti a piac hatékonyabb működését, vonzóbb piaci környezetet teremt. Másrészt az együttműködések révén lehetővé válik az intenzívebb tudástranszfer, információcsere és a tudás felhalmozódása a résztvevő országok között.

Az Új Selyemúton belül kiemelkedő szerepe van Európa és Kína együttműködésének – hangsúlyozta Hou –, ugyanis a két térség jelentős gazdasági hatást gyakorol egymásra. 2015-ben például a világgazdasági transzferek 37%-a a két fél között valósult meg. A felek hatékony kooperációját az eltérő megközelítés is elő tudja segíteni, ugyanis a hagyományos kínai felfogás az etikára, a modern európai felfogás pedig a technikára helyezi a hangsúlyt, így jól ki tudják egészíteni egymást. Ám a jó eredmények eléréséhez nem elég csak beszélni, az együttműködést tovább kell mélyíteni.

Palotai Dániel elsősorban az Egy Övezet Egy Út pénzügyi aspektusáról beszélt. Elmondta, hogy Magyarország szerepe az Új Selyemúton az, hogy összekapcsolja Keletet a Nyugattal. A kezdeményezés óriási gazdasági lehetőséget jelent hazánknak, mivel a kínai cégek jelentős mértékben kívánják növelni befektetéseiket a térségben, az együttműködés pedig jó lehetőséget teremt a magyar cégek kínai terjeszkedésének is.

Magyarország a Kínával való kooperációt az infrastrukturális beruházások mellett – mint például a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése – a pénzügyek terén is bővíteni kívánja, ebben kiemelkedő szerephez jut a központi bank. A kínai jegybank ugyanis számos devizacsere-keretmegállapodást kötött külföldi jegybankokkal, így 2013-ban a Magyar Nemzeti Bankkal is. Vagyis az MNB is rajta van az Új Selyemúton.

A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Csizmadia Norbert elsősorban az Alapítvány kínai kezdeményezésben játszott szerepéről beszélt. A kelet-ázsiai fókuszú PAGEO egy tudásközpont kíván lenni Kína és Európa között. Előadásában ismertette a PAGEO Geopolitikai Kutatóintézetének eddigi eredményeit: egyebek mellett 384 tanulmány és cikk jelent meg magyar és angol nyelven, melyek közel 50 000 olvasót vonzottak 93 országból, az intézmény számos hazai, európai és világszintű rendezvényt támogat, saját szakmai rendezvényeket szervez, ehhez kötődően eddig mintegy 24 világhírű geopolitikai gondolkodót hívott meg, számos könyv kiadása, valamint a Hungarian Geopolitics (HUG) című magazin elindítása valósult meg, magyar és angol nyelven. A Kutatóintézet eddigi munkájának köszönhetően bekerült a Kínai Társadalomtudományi Akadémia által összefogott kelet-közép-európai kutatóintézetekből álló 16+1 Think Tank Hálózatba.

A konferencia kiemelkedő eseményeként az EUOBOR Intézet Euro-Sino Economic Research díjban részesítette a PAGEO Kutatóintézetet a kínai-európai gazdasági kapcsolatokért kifejtett kutatói munka elismeréseként. A díjat Zhou Xinjian, és Li Zhen, az EUOBOR Intézet elnöke adta át.

Li Zhen, az EUOBOR elnöke, Auguszt Adrienn, az EUOBOR alelnöke, Zhou Xinjian, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi tanácsadója, Csizmadia Norbert, a PAGEO kuratóriumának elnöke, és Bendarzsevszkij Anton, a PAGEO igazgatója.

A kelet-közép-európai–kínai kooperáció érdemi területei és kihívásai /Második szekció/

A konferencia második blokkjának előadói Wang Yiwei, a kínai Renmin Egyetem Európai Tanulmányok Központjának igazgatója, Zhu Xiaozhong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzora, Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője, valamint Dragana Mitrovic, a Belgrádi Egyetem professzorasszonya voltak.

Wang Yiwei Egy Övezet Egy Út kezdeményezés és a civilizációk újjáéledése című előadásában a történelmi Selyemút felvázolása után az OBOR globális szerepéről és gazdasági lehetőségeiről beszélt. Kihangsúlyozta, hogy Kína meg akarja osztani iparosításban és ehhez kötődően a gazdasági fellendülésben szerzett tapasztalatait más országokkal, aminek segítségével milliókat emelt ki a szegénységből. Ilyen módon az OBOR pozitív hatást képes gyakorolni a globális gazdaságra.

1. ábra: Az Egy Övezet Egy Út szárazföldi és tengeri útvonalai[i]

Beszédében kiemelte az Új Selyemút kezdeményezés közlekedési kapcsolatok fejlesztésének játszott fontosságát. „Az OBOR az összekapcsolódásról szól” – mondta – „ez egy Eurázsián keresztülhúzódó közlekedési hálózat, mely egyben a világ leghosszabb gazdasági folyosója”.

Salát Gergely az eddigi, összességében optimista hangvételű előadások után a kezdeményezés gyenge pontjáról, nevezetesen a kínai kulturális befolyás gyengeségéről, és ennek okairól beszélt. Az egyetemi tanár szerint az OBOR-nak nem csak infrastrukturális és gazdasági, hanem olyan puha elemei is vannak, mint például az oktatás, kultúra. Ám ezek propagálásában Kína kevésbé sikeres a kelet-közép-európai térségben. Ezt mutatja, hogy felmérések szerint a térség lakosságának többsége nem tartja pozitív dolognak az ázsiai óriás felemelkedését.

Kína negatív megítélésében fontos szerep jut többek között az előítéletes európai médiának, de a világ szemében kedvezőtlen történelmi eseményeknek is – mint például az ópiumháborúk, bokszerlázadás, vagy a kommunista párt hatalomra jutása, és a diktatúra kiteljesedése.

Salát szerint, ha Kína sikeresen szeretné kulturális kapcsolatait erősíteni a kelet-közép-európai térségben, az állami finanszírozás fenntartásán túl szükség lenne a piaci szektor szereplői számára nagyobb teret biztosítani, akik – profitorientált jellegükből fakadóan – professzionális módon értékesítenek különböző „kulturális termékeket”. Valamint fontos lenne a helyi szereplők intenzívebb bevonására is, hiszen ők jobban átlátják, hogy ténylegesen mire van igény a térségben.

A szekció zárásaként Dragana Mitrovic a 16+1 kezdeményezésről beszélt, vagyis az Új Selyemút Kelet-Közép-Európa országait tömörítő részéről. Az együttműködés alapját meghatározó szempontokat 2012-ben, Varsóban fektették le a résztvevő felek. A kezdeményezés megítélése nem volt – és a mai napig sem– egyöntetűen pozitív az EU részéről. Ugyanis a 16 kelet-közép-európai országból 11 az Unió tagállama. Ám a Kínával való kooperációt a közösség egy Európán belüli „kínai fal” építéseként értékeli.

A 16+1 együttműködés nyomán a Kínával való kereskedelem, valamint a befektetések volumene is fokozódott az elmúlt években, ám a nyugat-európai országokkal még így is sokkal szorosabb Kína gazdasági kapcsolata. Ráadásul a kelet-közép-európai régióban növekedett a kereskedelmi deficit: Kína sokkal többet exportál a térségbe, mint amennyit innen importál.

Mindezek fényében felvetődik a kérdés, hogy ténylegesen beszélhetünk-e nyertes-nyertes helyzetről? A professzorasszony véleménye szerint egyelőre még nem. Kelet-Közép-Európának több kínai befektetésre, turistára és exportra lenne szüksége ahhoz, hogy a mérleg kiegyenlítődjön. Mindezek megvalósulásához pedig a 16+1 európai partnerállamainak kell tevékenyen fellépniük.

A kelet-közép-európai–kínai kooperáció új lehetőségei a pekingi csúcstalálkozó után /Harmadik szekció/

A konferencia következő részében György László, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány igazgatója, Zhao Dongwei, a People’s Bank of China intézeti igazgatója, Altay Atli, az Isztambuli Politikai Központ kutatója, valamint Bánhidi Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora tartott előadást.

György László, a magyar küldöttség tagjaként részt vett az egy héttel korábban tartott pekingi csúcstalálkozón. Előadásában a kínai államfő, Xi Jinping által elmondott beszédre reflektált, az ott elhangzottakat foglalta össze. Az idei Belt and Road Summit határkőnek tekinthető a kezdeményezés életében, ugyanis a kínai államfő kijelentette, hogy az Egy Övezet Egy Út kezdeti szakasza lezárult. De mi is ez az Új Selyemút? Egy komplex együttműködési folyamat: üzleti, politikai és egyben civilizációs projekt is.

A kezdeményezés sikeres megvalósítása érdekében Kína béketeremtőként igyekszik fellépni egy olyan régióban – Eurázsiában –, ahol az elmúlt évtizedekben számos háború zajlott. Az Egy Övezet Egy Út sikeréhez ugyanis békés, stabil környezetre van szükség, ez Kína elsődleges érdeke a térségben. Ám az együttműködés fontos aspektusa – emelte ki György László –, hogy Kína nem csak a saját érdekeit igyekszik érvényre juttatni, hanem meghallgatja a saját vízióval, ajánlásokkal rendelkező országokat is, és tevékenységeit hajlandó azokhoz igazítani.

Zhao Dongwei az Egy Övezet Egy Út pénzpiaci aktualitásairól és kilátásairól számolt be. Kifejtette többek között, hogy a különböző kötvénypiaci eszközök hogyan segítik a projekt megvalósításának hatékonyságát. Ezek ugyanis megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, ezzel kiküszöbölve az országok közötti félreértéseket, konfliktusokat. Az igazgató arról is beszélt, hogy a kockázatelemzési módszereiket is egyre inkább fejlesztik annak érdekében, hogy a különböző fejlesztések kockázati szintjét minimalizálni lehessen.

Az Isztambuli Politikai Központ kutatója, Altay Atli előadásában az OBOR-t török aspektusból vizsgálta, arra keresve a választ, hogy a Kelet és Nyugat között gyakran hídként emlegetett Törökország vajon tud-e földrajzi pozíciójából adódó előnyeivel élni? Ennek kulcsa a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ugyanis e téren az ország számottevő hiányokkal küzd. Törökország ezért elsősorban a közlekedési-infrastrukturális beruházások forrásaként tekint az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésre. Az ország ilyen irányú fejlődése viszont a nemzetközi kereskedelemre is pozitív hatással lesz, hiszen az áruk a mostaninál gyorsabban és olcsóbban juthatnak el Ázsiából Európába – illetve fordítva –, Törökországon keresztül.

2. ábra: Törökország vasúthálózata[ii]

A szekció zárásaként Bánhidi Ferenc az OBOR infokommunikációs szempontjairól beszélt. A téma aktualitását az adja – érvelt a professzor –, hogy egyrészt a globalizáció digitalizálódik, másrészt az Új Selyemút fontos részét képezi a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése is. Előbbi állításának alátámasztására szemléletes ábrát mutatott az adatáramlás világszintű fokozódásáról.

3. ábra: Adatáramlás a világban (2005, 2014)[iii]

Az OBOR-nak az infokommunikációs technológiára vonatkozóan is vannak stratégiai céljai – például a hálózati összeköttetés fokozása a partnerállamok között, a hálózati hozzáférés költségeinek csökkentése, az országokon belüli és országok közötti digitális szakadék felszámolása stb.. Ám ahhoz, hogy a kelet-közép-európai országok ezen a téren is ki tudják aknázni az együttműködés lehetőségeit, hasznos lenne megismerkedni az olyan kínai kezdeményezésekkel, mint például a Made In China 2025 című fejlesztési stratégia – javasolta a professzor.

Projektek és tervek az egy övezet, egy út mentén /Negyedik szekció/

Az Egy Övezet, Egy Út hosszú távú hatásainak, lehetőségeinek és kihívásainak megismerése után a negyedik blokkban konkrét tervek bemutatására is sor került, az Új Selyemúttal kapcsolatos projektek, illetve a hazánkban működő kínai cégek tevékenységének, elképzeléseinek bemutatásán keresztül.

Szabó Anett, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. kommunikációs menedzsere a Budapest-Belgrád vasútvonal tervezésének részleteibe, hátterébe engedett bepillantást, illetve felvázolta a projekt fontosságát hazánk számára.

A vonal a pireuszi kikötő révén kapcsolódik az Egy Öv Egy Út kezdeményezéshez, melynek a Kínai Óceánhajózási Társaság, a COSCO (a világ negyedik legnagyobb konténerszállító vállalata) 2016 áprilisában vásárolta meg többségi tulajdonát. A kikötőbe érkező árukat szárazföldön, vasúton szállítanák tovább, ennek a vonalnak képezné részét a Budapest-Belgrád közötti szakasz. A projekt költségvetése mintegy 472-550 milliárd forintot tesz ki, mely teljes egészében kínai hitelből valósulna meg, erről már kormányközi megállapodást is aláírt a két ország.

A fejlesztés eredményeképpen két sínpár épülne meg a jelenlegi egy helyett, melyeken mintegy 160 km/h-s személyszállítási sebességet, valamint 120 km/h-s teherszállító sebességet érhetnek el a vonatok.

A vonal felújításának szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, utoljára az 1960-as években nyúltak hozzá jelentősebb mértékben, azonban a rendkívül magas költségek miatt felmerül a megtérülés kérdése (a jelenleg viszonylag alacsony kihasználtságú szakaszon), melyet tovább súlyosbít, hogy mindezidáig nem készült előzetes hatástanulmány a projektről, továbbá az Európai Bizottság is vizsgálatot indított a fejlesztéssel kapcsolatban. Megvalósulása tehát csak abban az esetben lehetséges, amennyiben pozitív elbírálásban részesül az unió részéről.

A második előadást Gecse Mariann, a Huawei Hungary cég kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója tartotta, melynek során röviden bemutatta a Huawei céget, Kína legnagyobb nem állami, tehát magánkézben lévő vállalatát, ami mintegy 170 országban van jelen. A cég rendkívüli jelentőségét hazánk szempontjából az adja, hogy Kínán kívül Magyarországon építette ki a legnagyobb összeszerelő és logisztikai üzemét.

A cég három üzletággal rendelkezik, hálózati megoldások fejlesztésével (pl. antennák), üzleti megoldások kiépítésével (szerverek stb.), valamint a talán legismertebb, okostelefon üzletággal. Magyarországon főként az előbbi két tevékenységet végzi, ezen kívül a cég – elsősorban versenyképessége megtartása miatt – rendkívüli figyelmet fordít a kutatásra, fejlesztésre és innovációra.

A prezentáció végül kitért Magyarország, mint telepítési célpont fontosságára, az előnyös földrajzi elhelyezkedésünkben rejlő potenciálokra is.

Ezt a témát vitte tovább és fejtette ki bővebben előadásában Pető Ernő, a ChinaCham Hungary elnöke is, aki többek között arról beszélt, miért is jelent csomópontot Magyarország. Hazánk egyrészt piaci csomópont, jól működő bankrendszere és pénzügyi rendszere miatt, hiszen például a renminbi-finanszírozás tekintetében is élen jár. Másrészt középponti helyet foglal el Európán belül, elődleges piacát nagyjából 10 közép-európai állam alkotja, másodlagos piacát pedig Németország, Franciaország és a Benelux államok, valamint Ukrajna és Oroszország. Tehát mintegy 500 milliós piacot lehet hazánkon keresztül viszonylag gyorsan elérni, ez pedig már kínai léptékkel mérve is értékelhető méret. Minden bizonnyal többek között ennek is köszönhető, hogy Európában idáig mindössze két különleges gazdasági övezet létesült, mindkettő Magyarországon. Hazánkat további két szempont is vonzó befektetési célponttá teheti a kínai cégek számára: egyrészt az Európai Unió tagja, annak számos előnyével, másrészt pedig a bérszínvonal is sok esetben már a kínai bérszínvonal alatt van.

Az előadás arra is kitért, hogy Kína ma már nem csak előállítóként jelenik meg, hanem jelentős fogyasztópiac is, tehát már nem csak a Made in China, hanem a Made for China is igaz. A gazdasági folyosókkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta Pető, hogy a tengeri útvonalak a múltban, jelenleg és a jövőben is a legjelentősebb útvonalakat fogják jelenteni, azonban a vasút sok esetben alternatívát nyújthat, hiszen gyorsabb. Drágább ugyan, mint a hajózás, de még mindig jóval olcsóbb, mint a repülővel való szállítás.

A prezentáció végül rávilágított arra, hogy a közép-európai országok kettős helyzetben vannak. Egyrészt versengenek egymással, másrészt pedig egyre inkább rá vannak kényszerítve az együttműködésre, ugyanis termelőkapacitásuk összeadására is szükség lenne ahhoz, hogy Kína számára elfogadható mennyiségű árut legyenek képesek megtermelni.

Jegyzetek:

[i] Ábra Wang Yiwei előadásából. A térkép forrása: Economist

[ii] Ábra Altay Atli előadásából

[iii] Ábra: Bánhidi Ferenc előadásából. Forrás: TeleGeography; McKinsey Global Institute analysis

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.