India puha ereje

november 16, 2018október 29, 2018 Mogyorósi Alexandra 4074 Views 0 Comments buddhizmus, diaszpóra, India, jóga, Joseph Nye, országimázs, puha erő, soft power, turizmus

Ahogy India – útban a nagyhatalmi pozíció felé – regionális nagyhatalom kíván lenni, mindinkább fontossá válik számára, hogy vonzó legyen a nemzetközi közösség szemében. Ezt a vonzóképességet nevezi a szakirodalom soft powernek, azaz puha erőnek vagy puha hatalomnak, mely mára nagy népszerűségnek örvend. India azonban csak az elmúlt években került a figyelem középpontjába a kérdést illetően. Jelen írás célja, hogy megvizsgálja, hol áll a puha erő tekintetében India. A világ második legnépesebb országának, hetedik[1] legnagyobb gazdaságának, mely atomhatalom is egyben, milyen soft power források állnak rendelkezésére a pozitív kép kialakítása érdekében? A források gazdagságából automatikusan következik-e, hogy ki is tudja aknázni azokat, vagy a puha erő hatásköre korlátozott? Mit jelent az indiai diskurzusban a soft power és mely tényezők akadályozzák hatékonyságát?

Elméleti háttér

A nemzetközi kapcsolatokban egyre nagyobb figyelmet kapó soft power 1990-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor a Joseph Nye[2] által megfogalmazott koncepció forradalmasította a hatalom definiálásának módját. Nye szerint egy ország képes lehet arra, hogy kényszer vagy fizetség nélkül, mások preferenciáit feltérképezve érje el azt, hogy más országok ugyanazt akarják, amit ő akar. A hard powertől[3] eltérően a soft power nem a kényszerítő erő alkalmazásán vagy közvetlen ellenszolgáltatás megfizetésén, hanem azokon a tényezőkön alapszik, melyek az adott államot vonzóvá, mások szemében követendő példává tudják tenni. Joseph Nye a soft power forrását a kultúrában, politikai értékekben és eszmékben, valamint kül- és belpolitikában véli felfedezni.[4] Elmélete szerint, ha e tényezőket felhasználva egy ország hitelessé, vonzóvá és morálisan elfogadhatóvá tud válni mások szemében, sokkal költséghatékonyabban tudja céljait elérni és fenntartani a nemzetközi közösségben. Egy állam például megnyerheti más államok támogatását olyan kérdésekben, melyek kapcsán e nélkül a vonzerő nélkül valószínűleg másképp döntenének.[5]

Két mozzanatot érdemes kiemelni a soft power elméletének eredeti, Nye által megfogalmazott koncepciójával kapcsolatban. Először is, habár a gazdasági fejlődés, a kereskedelem, a befektetések és külföldi segélyek valóban melegágyát képezik a megnyerésnek és a vonzásnak, a gazdaságdiplomáciát sokkal helytállóbb a hard power eszközeként értelmezni. Így jelen írás sem fogja soft power forrásnak tekinteni. Másodszor, nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a puha erő forrásai gyakran kívül esnek vagy túlnyúlnak a kormány ellenőrzésén és politikáján, így hatásuk inkább közvetve, áttételesen – olykor csak évek múltán – jelenik meg.[6]

Tekintettel arra, hogy mára a kemény erő alkalmazása túl költségesnek bizonyul az abból feltételezhető haszonhoz képest, a hatalom új oldalaként megjelenő soft power gyorsan népszerűvé vált a nemzetközi szakirodalomban. Az elmélet azzal válik egyre jelentősebbé, hogy a kemény erő alkalmazásainak korlátai a kölcsönös függés és transznacionális szereplők miatt egyre nyilvánvalóbbá váltak.[7] Népszerűsége azonban nem jelenti azt, hogy ne vonnák kétségbe hatékonyságát vagy Nye által megfogalmazott definícióját. Már a fogalom nevesítése pillanatában heves vita bontakozott ki róla az iskolák között, mivel a kutatók egy része félrevezetőnek találta Nye hatalomról kialakított dualista felfogását. Ez később arra késztette a szerzőt, hogy a puha erőt ne csak önmagában, hanem a kemény erő viszonyában vizsgálja.[8]

A kritikusok azonban újabb kérdéseket vetettek fel, melyek közül az egyik leglényegesebb, hogy a soft power a valóságban mennyire képes a döntéseket befolyásolni. Mivel a puha erő forrásai láthatatlanok, szubjektívek, diffúzak és csak hosszú távon mutatkoznak meg, ennek mérése és számszerűsítése tulajdonképpen lehetetlen.[9] Emiatt sokan kétségbe vonják hatékonyságát. Eközben a realisták nem győzik azon meggyőződésüket hangsúlyozni, miszerint a puha erő csak akkor lehet hatékony, ha az ország a gazdasági és katonai erő megfelelően erős eszköztárával is rendelkezik. Niall Ferguson brit történész találóan ragadta meg a soft powerrel kapcsolatban széles körben vallott nézetet, amikor a következőt fogalmazta meg: „Nos, a puha erővel az a probléma, hogy puha. A kisgyerekek az egész iszlám világban kedvelik a Coca Cola-t, a Bic Mac-et, Britney Spears-t vagy a Tom Cruise filmeket, de jobban fogják bármelyiktől szeretni Amerikát? Furcsa módon nem.”[10]

A puha erő koncepciójának és kritikáinak mélyebb elemzése nem célja jelen írásnak, egy lényeges dilemmát és annak feloldását ugyanakkor érdemes megemlíteni. Ez pedig a soft power gyakorlati alkalmazhatóságának kérdése. Sokan fogadták kétkedve Nye koncepcióját, mivel nem dolgozott ki világos és meggyőző modellt annak magyarázatára, hogy a soft power források hogyan konvertálhatók hatalommá. A kritikusok tehát azt az eszközt hiányolták, amely a puha erőt az elérni kívánt politikai kimenetté képes alakítani.[11]

Ekkor került a soft powerrel szoros kapcsolatban álló, ám attól mégis eltérő public diplomacy[12] a diskurzus középpontjába. A nyilvános diplomáciaként fordított kifejezés a külföldi közvélemény tájékoztatásán, befolyásolásán és megnyerésén keresztül a külpolitikai célok előmozdítására hivatott. Tulajdonképpen egy olyan – kölcsönös megértésen és információcserén alapuló – kommunikációs folyamatot értenek alatta, melynek célja, hogy más államok döntéshozóit a rájuk nehezedő társadalmi nyomás segítségével a nyilvános diplomáciát alkalmazó ország számára kedvező döntések irányába mozdítsa. A nyilvános diplomácia valójában az ország puha erejének növelését szolgálja, mivel az említett társadalmi nyomást az állam a vonzó képpel érheti el. A két elmélet között tehát olyan céleszköz-reláció áll fenn, ahol a nyilvános diplomácia eszközként szolgál az ország puha hatalmának növelésére, végső soron pedig nemzetközi pozíciójának erősítésére.[13] A nyilvános diplomácia nem fókuszál egy bizonyos politikai kérdésre, és – például a propagandával ellentétben – ideológiailag nem átitatott. Sokkal inkább egy olyan hosszútávú kapcsolat kiépítésére koncentrál, mely megfelelő környezetet teremt a kormányzati politikák számára.[14] Nye voltaképp megtalálta azt az eszközt, amellyel a puha erő forrása konkrét politikai kimenetté alakítható.[15]

Az indiai soft power forrásai

Lakosságszámából fakadó súlya, negyed évszázada fennálló látványos gazdasági növekedése[16] és nemzetközi szervezetekben játszott szerepe következtében India úgy véli, hogy méltán hivatott a nagyhatalmi szerepre. Vagy legalábbis arra, hogy a nagyhatalmi pozíció felé való haladás útján regionális nagyhatalomként ismerjék el.[17]

Mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy e célok megvalósítása pusztán kemény erő alkalmazásával nem érhető el, India is igyekszik soft power forrásait törekvései szolgálatába állítani. A világ egyik legősibb, sokszínű kultúrával rendelkező civilizációjaként számos lehetősége van az ország megismertetésére és vonzóvá tételére. India már Nagy Sándor (i.e. 356-323) idején lenyűgözte a külföldieket, de a későbbi utazókat, köztük Vasco de Gama-t, vagy Marco Polot is elbűvölte. Utóbbi például ekképp írt Indiáról: „A leggazdagabb és legpompásabb tartomány a világon, mely Ceylonnal együtt a legtöbb gyöngyszemet és drágakövet termeli, ami megtalálható a világon.”[18]

Nem véletlen, hogy India a XVIII-XIX. században a nyugati nyelvészek, történészek és valláskutatók kedvelt célpontjává vált. Az elmúlt több ezer év alatt – Kína mellett – India kínálta a legdinamikusabb alternatíváját a nyugati kulturális értékeknek. Konyhája, építészete, vallási tanai, filozófiája, spiritualitása, hagyományos orvoslása, a jóga mozgáskultúrája, zenéje és művészetének különböző ágai egyre több és több embert vonzanak. Nem lehet észrevétlenül elmenni amellett, hogy ezek az „exporttermékek” a nullával mint matematikai felfedezéssel és számos más tudományhoz való hozzájárulással együtt nem csak a környező térségekben vertek gyökeret, de a világ minden táján megjelentek.

Az ország gazdag kultúrájáról mint soft power forrásról külön tanulmányt lehetne készíteni. Az indiai irodalom népszerűsége az ókorig nyúlik vissza, melyet azóta számos nyelvre fordítottak le. Legnagyobb képviselője Rabindranath Tagore, aki 1913-ban nyert irodalmi Nobel-díjat, megragadva a világ figyelmét. A sport ugyancsak egy olyan terület, ahová India – presztízsét növelve – betört. Nemcsak arról van szó, hogy a sakk Észak-Indiából a Gupta birodalom (320-550) idejéből származik,[19] hanem arról is, hogy az olimpián való hagyományosan gyenge szereplés ellenére az elmúlt években India egyre tudatosabban és elszántabban igyekszik felemelkedését a sporton keresztül promotálni. A krikett, mely egyfajta „nemzeti vallássá” fejlődött Indiában, a diplomáciában is jelentős szerepet játszik. Az Indiai Nemzeti Krikettválogatott 1983-ban aratott először igazi világgyőzelmet, amikor megnyerte Angliában a Krikett Világbajnokságot.[20] A tudatos építkezésnek az Indian Premiere League, a 2010-es Delhiben tartott Nemzetközösségi Játékok, vagy az Indian Grand Prix in Formula 1 nagydíj csupán egy-egy példája.[21]

A bollywoodi filmek sikeressége közismert. Indiában évente mintegy 1500-2000 filmet forgatnak, zömét Bollywoodban, hindi nyelven. Ezek a filmek, valamint a bennük megjelenő zenék és táncok nemcsak a filmipar termékei, hanem a soft power egyik legsikeresebb eszközei. Ezt támasztja alá, hogy mind a Bollywood filmipar, mely az acélipar után a második legnagyobb stratégiai iparág, mind a jegyértékesítésből származó bevétel folyamatosan növekszik. Mivel a filmekben megjelenített történetek könnyen érthetőek, szinte feliratozni sem kell őket ahhoz, hogy meghódítsák a szomszédos országokat, Afrikát vagy az arab világot. Egyszerűségük ellenére a filmek sokszor olyan eposzokat és történelmi hősöket jelenítenek meg, melyek erkölcsi mintákat kínálva közvetíteni és formálni tudják az Indiáról kialakított képet.[22]

Az alternatív gyógyászat iránt érdeklődők körében hódít az ájurvédikus medicina, a meditációs központok pedig évtizedek óta tömegeket vonzanak. De a jóga az, melynek terjedése[23] megállíthatatlan. Érdemes elgondolkodni azon, hogy csak az Egyesült Államokban több mint 6000 stúdióban[24] közel 21 millióan[25] jógáznak[26] annak ellenére, hogy mozgásforma mögött egy olyan filozófia van, mely teljesen szemben áll a nyugati gondolkodással. Kérdésként merül fel az is, hogy mi a célja az indiai kormánynak a – kizárólag az USA-ban több mint 9 milliárd USD[27] bevételt generáló – jógával akkor, amikor a gurukat támogatja, vagy a Nemzetközi Jóga Napot promotálja. Erről a későbbiekben még esik szó.

A politikai értékekre mint soft power forrásra áttérve India előnye sokrétű. A nyitott, etnikailag és nyelvileg sokszínű ország, mely az „egység a sokféleségben” ideájára épülve toleráns másokkal szemben, modellként szolgálhat a belülről megosztott államok számára. A leggyakrabban hangoztatott potenciális forrás azonban az, hogy India – 1,3 milliárd fős népességével – a világ legnagyobb demokráciája, mely olyan modern értékeket képvisel, mint a szekularizmus, az egyetemes választójog, a független igazságszolgáltatás, a szabad sajtó, vagy a hátrányos helyzetűek felemelése. Az, hogy az ország egy relatíve szegény, magas analfabetizmussal jellemezhető és rendkívül sokszínű társadalomban fenn tudja tartani a demokratikus berendezkedést, és mindig meg tudja tartani a választásokat, egy erős érv a demokrácia mint legjobb politikai rendszer promotálására. Épp ezért a Nyugat fontos szövetségesként tekintett Indiára a globális demokráciaexportban.

A külpolitikát tekintve, India függetlenségért folytatott erőszakmentes küzdelme, a dekolonizációs folyamat és a lefegyverzés támogatása, valamint a más országokkal való békés egymás mellett élés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az országról alkotott kép pozitív legyen a nemzetközi közösség körében. A hidegháborús realitásokkal ellentétben Nehru külpolitikai megközelítése egy külön utat jelölt ki India számára, mely az El Nem Kötelezettek Mozgalmának (Non-Aligned Movement) aktív támogatásában öltött testet. A nagyhatalmaktól, katonai blokkoktól való távolságtartásnak, az erőszakmentességnek és a be nem avatkozás elvének köszönhetően India népszerűvé vált a fejlődő világban.[28] Ez a – globális lefegyverzés mellett síkra szálló – szelíd kép tette lehetővé India számára annak az indiai-amerikai nukleáris megállapodásnak az elfogadását is, mely olyan előnyöket kínál az ország számára, melyet jellemzően csak az 1968-as Atomsorompó Egyezmény (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons) aláírói élvezhetnek. Még Kína sem ellenezte, hogy a Nukleáris Szállítók Csoportja hozzájáruljon ahhoz, hogy India – egyedüli országként – úgy vegyen részt a nemzetközi nukleáris kereskedelemben, hogy nem részese a nonproliferációs egyezménynek.[29]

Az erőszakmentes, plurális és toleráns attitűd, valamint a stratégiai távolmaradás (strategic restraint) a hidegháború lezárultával is kulcsfontosságú eleme maradt annak a képnek, melyet az ország magáról közvetíteni akar. India az elmúlt közel harminc évben nem vetette be fegyveres erejét külföldön politikai célokra, és – legyen szó Tajvan helyzetéről, a dél-kínai-tengeri konfliktusról, vagy Oroszország és Japán területi vitájáról – a regionális konfliktusoktól is igyekezett távol maradni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az évtizedek alatt ne lett volna változás soft power politikájának karakterében, alkalmazásában és a külpolitikában betöltött szerepében.

Soft power az indiai diskurzusban

A puha erő koncepciója nem új jelenség Indiában, még akkor sem, ha szerepe módosult a függetlenség óta. Az újonnan létrejött államban Jawaharlal Nehru gyorsan a külpolitika részévé tette a soft power politikát arra fókuszálva, hogy egy olyan jól elkülönülő hangnemet alakítson ki, mely vonzó a fejlődő világban. Nehru személyes érzékenysége a moralitásra, az önrendelkezés és a konfliktusok békés rendezése iránti elköteleződése volt az, mely az 1950-60-as években meghatározta az Indiáról kialakított képet. Nehru támogatta a függetlenségi mozgalmakat és a fejlesztési partnerséget egy olyan időszakban, amikor még magának az országnak is a szétválás okozta nehézségekből kellett kilábalnia.[30] A retorika, mely szembement a hidegháború realitásaival, számos csodálóra talált a gyarmati sorból felszabadult államok körében, miközben a spiritualitás iránti érdeklődés rohamos növekedése és Mahatma Gandhi erőszakmentes öröksége Nyugaton is szimpátiát váltott ki.[31]

India eredményesen alkalmazta a soft power politikát. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy az újonnan függetlenedett, fejletlen államnak nem is volt más választása, mint hogy kemény erő helyett egy értékalapú külpolitikát folytatva, soft tényezőkkel pozícionálja magát a nemzetközi közösségben. Ily módon, a kezdeti időszakban, amikor India a gazdasági és katonai erő kiépítésével volt elfoglalva, a soft power sokkal inkább a hard power helyettesítőjeként, semmint annak kiegészítő, támogató politikájaként értelmezhető.

A hidegháború előrehaladtával és Indira Gandhi, majd Rajiv Gandhi hatalomra kerülésével az 1970-80-as években az indiai külpolitika tartalmilag sokkal realistább fordulatot vett annak ellenére, hogy a retorikában megmaradt az el nem köteleződést és az antiimperializmust hirdető nyelvezet. Ez a reálpolitika felé történő elmozdulás aláásta az Indiáról kialakított pozitív képet, főleg azután, hogy az ország 1971-ben védelmi megállapodást kötött a Szovjetunióval. De a következő két évtized intervenciói, különösen Srí Lankán, Nepálban és a Maldív-szigeteken sem javított India imázsán.[32] A pozitív változást az 1990-es évek hozta.

A szakirodalom nem mentes attól a megállapítástól, miszerint az, hogy a hidegháború végével India ismét soft eszközök felé fordult, nagyrészt annak köszönhető, hogy realizálta, hogy célkitűzéseit nem sikerült kemény erővel elérnie.[33] Miközben az átfogó stratégia tekintetében ez a magállapítás helytálló lehet, azt félrevezető lenne állítani, hogy azok a külpolitikai előnyök, melyekre India 1990 óta szert tett, elsősorban a puha erő sikeres alkalmazásának tudhatóak be. A fejlődő országokkal való kereskedelem fellendülése, a befektetések növekedése, az Egyesült Államokhoz való közeledés, valamint a dél-ázsiai államokkal való bilaterális kapcsolatok javulása főként a hidegháború végére, India liberalizációjára és gyors gazdasági növekedésére vezethető vissza.

A bipoláris világrend felbomlását követően a soft power valójában csak egy kis aspektusát képezte a külpolitikának.[34] Az elmúlt közel harminc évben a puha erő koncepciója az indiai külpolitikában kevésbé volt látható, és az azzal kapcsolatos célkitűzések sem voltak világosan megfogalmazva. Bár retorika szintjén számos beszédben megjelent, Kínával ellentétben az országnak nem volt olyan hivatalos doktrínája, mely az ország külső kapcsolataiban kifejezetten a soft power nagyobb szerepét javasolta volna. A pragmatikusabb, realistább külpolitika ellenére azonban számos gyakorlati döntésből következtethetünk arra, hogy a koncepció egyre fontosabb szerepet játszik a külkapcsolatok formálásában. Ennek egyik leképeződése, hogy egyre több vezető hivatkozik India puha erejére, valamint a publikációk száma is megnőtt a témában.[35] Dr. Karan Singh, az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának (Council for Cultural Relations – ICCR) korábbi elnöke például a következőt nyilatkozta: „Korábban a kulturális diplomácia periférikus helyzetben volt, ma azonban az üzenet nyilvánvaló: a soft powernek jelentős szerepe van, és a fesztiválok mögött húzódó elképzelés az, hogy a politikai diplomácia célját megvalósítva Indiát plurálisnak és multikulturálisnak mutassuk be.”[36]

Az elmúlt másfél évtizedben a kormány jelentős forrásokat költött a soft powert erősítő nyilvános diplomácia régi és új eszközeinek fejlesztésére. A folyamatot Kína felemelkedése és az az igény vezette, hogy India megkülönböztesse magát a környező államoktól. A fejlesztési együttműködések mélyítése iránti elköteleződés szintén hajtóerőként szolgált, melynek eredményeképp olyan kérdések kerültek előtérbe, mint egy nyilvános diplomáciával foglalkozó kormányzati szerv létrehozása, a tengerentúli indiaiak elérése, az üzleti érdekek mentén való külföldi kapcsolatok építése, valamint a meglévő intézmények erősítése. A hatékonyságnövelés érdekében az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának[37] költségvetését például a 2013-2014-es évben az öt évvel korábbi 17 millió USD-ról 26 millió USD-ra növelték.[38] Pakisztán kivételével mára a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (South Asian Association for Regional Cooperation (SAARC)) minden tagállamában megtalálható a kulturális intézetként funkcionáló intézmény, mely az egyik legnagyobb szerepet játssza az országról kialakított kép formálásában. A kultúra közvetítése mellett az oktatásé a főszerep, melynek részeként az intézet több mint 140 ország 6000 diákjának[39] kínál ösztöndíjat. Indiához köthető kezdeményezés a SAARC által létrehozott South Asian University is, mely egy regionális oktatási központként 2010 óta fogadja Újdelhiben a hallgatókat. Ugyancsak nagy jelentőséggel bíró projekt a híres Nalanda University újbóli megnyitása, melyen a kormány Szingapúrral, Kínával és Japánnal együtt dolgozik. A modern kampusz, melyet a tervek szerint 2020-ra adnak át, erős soft power eszköz lehet Indiának az Ázsiával való viszonyában.[40]

A nyilvános diplomácia intézményrendszerének feltérképezése külön dolgozatot igényelne, ám néhány mozzanatot jelen esetben is érdemes megemlíteni. Először is, a külügyminisztériumon belül 2006-ban létrehozták a Nyilvános Diplomáciai Osztályt (Public Diplomacy Division), melynek célja, hogy – a média új eszközeinek segítségével – új közönséget szólítson meg a fejlődő világban és Nyugaton. Feladatai közé tartozik, hogy szemináriumokat, workshopokat, konferenciákat, fesztiválokat szervezzen, dokumentumfilmeket és olyan publikációkat gyártson, mint például a zászlóshajónak számító India Perspective, mely 17 nyelven jelenik meg és 160 országot ér el. [41]^[42]

Másodszor, tekintettel arra, hogy 25 millió fővel az indiai a világon a második legnagyobb diaszpóra, a kormány felismerte azt, hogy milyen stratégiai szerepet játszanak a külföldön élő indiaiak abban, hogy az ország hozzáférjen a fejlődéséhez elengedhetetlen piacokhoz, szakértelemhez vagy tudáshoz. Ráadásul a diaszpóra gazdasági szempontból is jelentős tényező, hiszen a külföldön élő indiaiak csak a tavalyi évben 69 milliárd USD-t utaltak haza. A diaszpóra tagjai jelentős pozíciókat töltenek be az adott ország üzleti, non-profit, felsőoktatási vagy információs technológiai szektorában, nem is beszélve arról, hogy egy külföldi számára az adott államban élő indiaiak jelentik az első kapcsolódási pontot az indiai kultúrához.

A diaszpórával való kapcsolat erősítése így kulcskérdéssé vált a döntéshozók körében, melynek eredményeképp 2004-ben létrehozták a Ministry of Overseas Indian Affairs-t. A minisztérium számos új intézményesített kapcsolatot létesített a tengerentúli indiaiakkal. A legtehetségesebb külhoniak elérésére és szakértelmük kiaknázására létrehozta a Prime Minister’s Global Advisory Council-t, munkaerőpiacuk kutatására pedig az India Center for Migration-t. Új fejezetet jelent a tudatosan felépített politikában a kettős állampolgárság kérdése is, melyet olyan új kategóriákkal vezettek be, mint a Non-Resident Indians (NRIs) vagy a Persons of Indian Origin, melyet az Overseas Citizen of India (OCI) fog össze.[43] Az indiai nagykövetségek 2005 és 2015 között közel 2 millió „India tengerentúli állampolgárság” kártyát állítottak ki a világ minden táján. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a külföldön élő kettős állampolgárú indiaiak nem kapnak politikai jogokat.[44]

Harmadszor, érdemes kiemelni, hogy immár tizenhat éve folyik a turizmus fellendítésére szolgáló Incredible India kampány is, melynek tavaly indult útjára az Adopt a Heritage Project névre keresztelt 2.0 verziója. A program célja, hogy a magánszektor bevonásával megóvják az örökséget, világszínvonalúra fejlesszék a turisztikai infrastruktúrát, és növeljék az országba érkező látogatók számát. A kampány jelentősége nemcsak a kifelé közvetített kép formálásában rejlik, hanem abban is, hogy a turisztikai ipar közel 10 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez és több mint kilenc százalékkal a foglalkoztatáshoz.[45] Maga a miniszterelnök a kampány márkanagykövete, aki többek között Twitteren és Facebookon teszi közzé Indiáról készített képeit és invitálja az embereket a világ minden tájáról, hogy fedezzék fel az országot.[46]

Modi hatalomra kerülése nagy löketet adott a – szélesebb értelemben vett stratégiai célok szolgálatába állított – soft power politikának. Bár az előző adminisztrációk is alkalmazták a puha erő koncepcióját külpolitikájuk támogatására, erőfeszítésük ad-hoc és többnyire következetlen volt. Modi miniszterelnökségével azonban megkezdődött egy összehangolt, viszonylag jól megfogalmazott, intézményesített megközelítés kialakítása, mely remények szerint idővel növeli a külpolitika hatékonyságát.[47] A puha erő iránti elköteleződés nemcsak a nyilvános beszédekben, hanem olyan döntésekben is tetten érhető, mint például, hogy az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának költségvetését 2016-2017-ben 60 százalékkal, 44 millió USD-ra[48] növelték. A soft power számos olyan aspektusát lehetne bemutatni, melyre a jelenlegi adminisztráció kiemelt figyelmet szentel. Ha azonban le kellene szűkíteni a keretet, a diaszpóra, a buddhizmus és mindenekelőtt a jóga az, mely a legnagyobb prioritást élvezi.

A diaszpóra jelentőségéről és a kapcsolatok kialakításának intézményi keretéről már esett szó, arról azonban kevésbé, hogy a jelenlegi kormány a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektet erre a soft power eszközre. Beiktatását követően Modi több tucat országban tett hivatalos látogatást, mely lehetőséget teremtett arra is, hogy az adott államban élő indiai közösséget megszólítsa. Az üzenet mindenhol ugyanaz volt. Arra ösztökélte a külhoniakat, hogy tőkéjükkel, szakértelmükkel, idejükkel és energiájukkal járuljanak hozzá India gazdasági növekedéséhez. A miniszterelnök tudatosan és ügyesen használja a közösségi média adta lehetőségeket arra, hogy elérje a tömeget, de számtalan program is gondoskodik arról, hogy a „diaszpóra diplomácia” sikeres legyen. Ide tartozik többek között az évente megrendezésre kerülő Pravasi Bharatiya Divas, az indiai diaszpórák napja, mely a külhoniak India gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulását ünnepli. A Study in India Program lehetőséget kínál a külföldön élőknek, hogy indiai egyetemeken kurzusokat végezzenek, az India Development Foundation of Overseas Indians pedig lehetővé teszi, hogy részt vegyenek társadalmi fejlesztési projektekben. A palettát színesítve az Overseas Indian Facilitation Centre üzleti és befektetési információkat nyújt az indiai gazdaságról, míg a Tracing the Roots a kormány közreműködésével segítséget nyújt az indiai gyökerek felkutatásában. Érdemes megemlíteni, hogy az adminisztráció a diaszpóra fizikai biztonságát is szem előtt tartja. 2015 áprilisában Modi 1000 indiait menekített ki Nepálból és – a szaúdi intervenciót követően – mintegy 5000 főt Jemenből.

Noha India népességének csupán töredéke, alig egy százaléka buddhista, Modi nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az ország gazdag buddhista örökségét promotálja. Az Indiában létrejött vallás ugyanis, mely mély gyökeret vert Kelet- és Délkelet-Ázsiában, jó hivatkozási alapot jelent Indiának a kulturális, civilizációs és spirituális kapcsolatokra a térség államaival. Ráadásul mivel Buddha üzenete az erőszakmentességről és a békéről ma ugyanolyan releváns, mint egykor, India plurális, békés felemelkedő hatalomként tüntetheti fel magát, eloszlatva a szomszédos országokban a dominanciára törés félelmét.[49]

Több szerző véli úgy, hogy az adminisztráció feltűnő törekvése India buddhizmusban betöltött helyének promotálására Kína soft powerjét igyekszik ellensúlyozni Ázsiában. Kína ugyanis felismerte, hogy a buddhizmus fontos szerepet játszhat a délkelet-ázsiai országokkal való kapcsolat kialakításában, így aktívan támogatni kezdte azt. 2006 és 2015 között rendszeresen házigazdája volt a World Buddhist Forumnak, és dollármilliárdokat költött Buddha születési helyének, Lumbini infrastruktúrájának fejlesztésére. Peking „offenzívájának” hatására a korábbi gyakorlattal ellentétben Modi is sokkal nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a vallásdiplomáciára. Hivatalos látogatásai során számos buddhista kolostort és szent helyet keres fel, ösztöndíjat nyújt azok számára, akik indiai egyetemeken buddhizmus-tanulmányokat folytatnak, a buddhista turizmus pedig az Incredible India-nak is szerves része lett annak érdekében, hogy Indiát zarándok-úticélként tüntesse fel. Jelentős előrelépésnek számít, hogy Újdelhi 2015-ben helyet adott a Buddha életét és tanításait ünneplő International Buddha Poornima Diwas Celebration-nek, melyen parlamenti képviselők, kabinetminiszterek és diplomaták mellett maga a miniszterelnök is részt vett.[50]

Modi legnagyobb soft power sikere azonban kétségkívül a már korábban emlegetett jóga, és a Nemzetközi Jóganap elfogadtatása. Az első ilyen napot 2015-ben tartották, ahol Modi vezetésével – csupán Újdelhi felvonulási útján – 35.985 indiai jógázott. De ezzel egyidőben jógáztak katonák repülőgép-hordozón, ahogy tömegek ország- és világszerte.[51] Az esemény kétszeresen is a Guinness rekordok közé került. Egyrészt azért, mert 36.000 ember részvételével az volt az addigi legnagyobb jóga szeánsz, másrészt pedig annak köszönhetően, hogy – soha nem látott számú, – 84 állam csatlakozott az eseményhez.[52]^,[53] Ugyanebben az évben AYUSH néven egy önálló minisztériumot is létrehoztak az allopátiás gyógymódok kutatására, fejlesztésére, oktatására és terjesztésére, melyben olyannyira a jóga kapja a főszerepet, hogy sokan csak jóga minisztériumként emlegetik a kormányzati szervet. A pénzügyminisztérium pedig úgy segíti a jóga promotálását, hogy a tevékenységgel kapcsolatos adóterheket csökkentve jótékony célúnak minősítette azt.[54]

Habár a jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nemzetközi közösség körében, és az ENSZ Közgyűlése is szavazás nélkül, eddig soha nem látott számú[55] tagállam támogatásával fogadta el a Nemzetközi Jóganapot, a fejlemény éles vitákat váltott ki. Noha számos muszlim többségű ország járult hozzá a jóga nemzetközi napjához, a vallási kisebbségek körében heves tiltakozás bontakozott ki Indiában.

Mint kulturális örökség, a jóga remek lehetőséget kínál Indiának a soft power növelésére. A guruk, meditációs központok és jógastúdiók az állami propaganda nélkül is évtizedek óta vonzanak tömegeket a világban. A jóga iránti érdeklődés növekedése azonban kevéssé vált India javára, mivel az emberek főként fizikai és mentális egészséget megőrző gyakorlatként, semmint India kulturális „termékeként” tekintenek az ősi tradícióra. Ezáltal a mögötte álló filozófia is mindinkább kiüresedik. Így amikor Modi a Nemzetközi Jóganapért harcolt vagy arról beszél, hogy India legnagyobb hozzájárulása a világhoz a jóga, azt igyekszik előmozdítani, hogy ne gyökereitől eltávolodva, hanem indiai hagyományként tekintsen a világ a jógára. Az ENSZ-határozat, mely egy hivatalos álláspontként India ősi tradíciójaként utal a gyakorlatra, nagy előrelépés lehet abban, hogy az emberek Indiához kössék a jógát, előmozdítva az ország imázsát.[56]

Az ezzel kapcsolatos probléma ott kezdődik, hogy a vallási kisebbségek szerint Modi a mára teljesen szekulárissá vált gyakorlatot, mely a muszlimok és keresztények körében is elfogadott, más célokra igyekszik felhasználni. Bár a miniszterelnök nem győzi propagálni, hogy a jóga nem egy vallási gyakorlat, egyre erősebbek azok a hangok, melyek a jóga kapcsán a hindu nacionalizmus megerősödésétől tartanak. Modit egyre gyakrabban éri az a vád, hogy azon munkálkodik, hogy a jógát mint nemzettudatot erősítő elemet a hindútva ideológia, végső soron a hindu nemzet megteremtése szolgálatába állítsa.[57] Noha azt nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a kormány célja a jóga kapcsán valóban – a Bharatiya Janata Párt ideológiájába jól illeszkedő – hindu szupremácia előmozdítása lenne, az vitathatatlan, hogy a gyakorlat potenciális eszköze lett a „sáfrányosításnak”.[58] Modi ugyanis jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a jógaoktatás kötelező legyen az iskolákban, ami nemcsak a vallási kisebbségek, de a legfelsőbb bíróság körében is heves ellenállásba ütközik.[59] Ennek ellenére a folyamat több szövetségi államban elindult, Uttar Pradeshben például a jóga már kötelezően a tanagyag szerves része[60]

Az, hogy Modi megpróbálja a vallási elemet a jóga népszerűsítésébe belecsempészni, nemcsak Indiában, de a nyugati országokban is vitát generál. Az egyházak és döntéshozók megosztottak abban a kérdésben, hogy vallásos tevékenységnek kell-e tekinteni a jógát vagy sem, ha igen, a hinduizmushoz kötődik-e a gyakorlat vagy sem, létezik-e olyan, hogy keresztény jóga vagy sem. E kérdésekre közel sem egyértelműek a válaszok. Vannak olyan egyházak, melyek a kereszténységgel összeegyeztethetetlennek nyilvánították a jógát és betiltották, de olyanok is akadnak, melyek nem látnak problémát abban, hogy oktassák azt. Az Egyesült Államokban számos bírósági ügy fakadt abból a kérdésből az elmúlt években, hogy be lehet-e vezetni a jóga oktatását az állami iskolákban anélkül, hogy sérülnének a diákok vallási jogai. Kaliforniában arra jutott a bíróság, hogy a jóga egyszerre vallásos és nem vallásos gyakorlat.[61]. Ez az ellentmondásosnak tűnő döntés jól példázza, hogy a jóga kapcsán olyan bonyolult kérdésekkel állunk szembe, melyek megválaszolása a jövőben India soft power képességeire is nagy valószínűséggel kihat majd.

Az indiai soft power korlátai

A szakirodalom megosztott az indiai soft power hatékonyságának értékelését illetően. Miközben több szerző optimista India puha erejének potenciáljával kapcsolatban, mások sokkal óvatosabbak e téren. Ám azok is, akik a rendelkezésre álló források gazdagságát hangsúlyozzák, rendszerint arra a megállapításra jutnak, hogy az ország nem aknázza ki kellőképp soft power eszközeit annak érdekében, hogy kedvező környezetet teremtsen külpolitikája számára.[62]

Sashi Tharoor korábbi ENSZ főtitkár-helyettes és indiai külügyi államtitkár szerint az információs társadalom világában nem a nagyobb hadsereggel rendelkező ország, hanem az győzedelmeskedik, aki jobb történetet mesél el.[63] Az azonban, hogy India mennyire vonzó történettel áll elő, és hogy ez mennyiben jár külpolitikai haszonnal, aligha számszerűsíthető. A katonai vagy gazdasági erőtől eltérően a soft powert mérni rendkívül bonyolult vállalkozás. A közvélemény-kutatások nemcsak a módszertani dilemmák miatt kérdőjelezhetők meg, hanem azért is, mert az emberek véleményét nagyban befolyásolják a közelmúlt eseményei, ami nagy volatilitást eredményez a válaszokban.[64] Mindazonáltal ezek azok az adatok, melyek valamelyest képet adnak az ország puha erejéről.

A felméréseket tekintve az egyik legtöbbet mondó tény az, hogy az erőfeszítések ellenére India 2018-ban sem került fel a Protland azon listájára, mely a világ harminc legnagyobb puha erejével rendelkező államot rangsorolja. Még a kultúra kategóriájában sem kerül felsorolásra, sőt, a tanulmány kiemeli, hogy India nem fordítja kellőképp gazdag kultúráját a soft power szolgálatába. A geopolitikában történő jelentős elmozdulást érzékelve az intézet idén egy külön ázsiai rangsort is készített. India szempontjából ez a kategória sem hozott jó eredményeket, az ország csupán Indonéziát és a Fülöp-szigeteket megelőzve került a tízből a nyolcadik helyre.[65]

Az ázsiai országoknál maradva, a Pew Research Center felmérése szerint a megkérdezett országok fele tekint kedvezően Indiára. A legpozitívabban 66 százalékkal a vietnámiak[66], legkevésbé pozitívan 24 százalékkal a kínaiak és 16 százalékkal a pakisztániak vélekedtek az országról (1. ábra). India megítélése az előző évhez képest nem változott. Összehasonlításképp, az amerikaiak 63 százaléka tekint pozitívan Indiára. Az abba vetett bizalmat illetően, hogy az adott ország vezetője helyesen cselekszik-e a világ ügyeiben, még kedvezőtlenebb képet fest a helyzet. A megkérdezett országok csupán 39 százalékos mediánértékkel vetnek hitet Modi külpolitikájába (2. ábra). Ugyancsak jelzésértékű, hogy a kilenc országból hatban a válaszadók legalább negyede nem fejezte ki véleményt Modiról mint vezetőről.[67]

India számára, aki regionális vezető szerepre kíván szert tenni, kellemetlen, hogy közvetlen szomszédai – különböző mértékben, de – bizalmatlanok és ellenségesek regionális hegemóniájával szemben.[68] Noha Modi komoly erőfeszítéseinek következtében az elmúlt években javult az országról kialakult kép, Kína „sárm offenzívájával” egyre égetőbbé válik, hogy Újdelhi erősítse a bizalmat, és növelje vonzerejét. A kis államok azonban még mindig tartanak a hatalmas, kétoldalú kapcsolatokat domináló Indiától.

1. ábra: Hogyan vélekednek egymásról az ázsiai államok?

Forrás: STOKES, Bruce: How Asia-Paific Publics See Each Other and Their National Leaders. In: Pew Research Centre, 2015. szeptember 2. http://www.pewglobal.org/2015/09/02/how-asia-pacific-publics-see-each-other-and-their-national-leaders/ (utoljára megtekintve: 2018. október 9.)

2. ábra: Az abba vetett bizalom, hogy az adott ország vezetője helyesen cselekszik a világ ügyeit illetően

Az országról kialakult percepciókról árulkodik az is, hogy a Chicago Council on Global Affairs egy régebbi felmérése szerint a válaszadók 42 százaléka vélte úgy, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságát – mely Újdelhi külpolitikai céljainak egyik sarokköve – nem kellene Indiára kiterjeszteni. Összehasonlításképp 29 százalék ellenezte Japán és 31 százalék Németország állandó tagságát. Napjainkban a 193 tagállam közül 95 támogatja egyértelműen és nyíltan a kérdésben Indiát. Az amerikai-indiai békés célú nukleáris együttműködés sem aratott a válaszadók körében osztatlan sikert, 71 százalék ellenezte a megállapodás aláírását.[69]

Az ország vonzerejét jellemzően két további mutatóval szokta értékelni a szakirodalom. Az egyik ilyen az indiai felsőoktatásban résztvevő külföldiek száma, mely kapcsán a stagnálás után nagy előrelépés történt az elmúlt másfél évtizedben. A 2017-2018-as tanévben az indiai felsőoktatási intézmények 46.144 diákot vonzottak a tíz évvel ezelőtti 21.778 hallgatóhoz képest, mely 47 százalékos növekedést jelent. Kevésbé pozitív képet kapunk, ha amellett, hogy megjegyezzük, hogy az elmúlt tíz évben idén először – közel 1500-zal – csökkent a külföldi diákok száma, figyelembe vesszük a kibocsátó országokat is. A külföldi hallgatók rendszeresen a szomszédos országokból – Nepálból, Bhutánból, Afganisztánból, Bangladesből, Iránból, Srí Lankáról –, valamint afrikai államokból érkeznek (3. ábra).[70] Úgy tűnik, hogy India ezt a két térséget leszámítva aligha tud az oktatásban vonzó lenni. Még azon országok – például az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland vagy Ausztrália – számára sem, melyek felsőoktatási intézményei több tízezer indiai diákot fogadnak.[71] Az immigráció ugyanezt a mintát követi, az 5,2 millió bevándorló döntő többsége Bangladesből (3,2 millió), Pakisztánból (1,1 millió), Nepálból (540.000) és Srí Lankáról (160.000) érkezik.[72]^[73]

3. ábra: Az indiai felsőoktatásban résztvevő külföldi hallgatók országonkénti eloszlása 2017-ben

Forrás: All India Survey on Higher Education 2017-2018. Government of India, Ministry of Human Resource Development. http://mhrd.gov.in/sites/upload_files/mhrd/files/statistics/AISHE2017-18_0.pdf pp.15.(letöltés dátuma: 2018. szeptember 29.)

A másik mérőszám az országba látogató turisták száma, mely terén India hatalmas sikert könyvelhet el. Amikor 2002-ben elindították az Incredible India kampányt, 2,3 millió[74] turista érkezett az országba. A több száz végrehajtott programnak köszönhetően 2017-ben ez szám a 10 milliót is meghaladta, 27,7 milliárd USD bevételt generálva a gazdaságban.[75]^[76] A tendencia a várakozások szerint a jövőben is folytatódni fog, a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization) szerint Indiának megvan a potenciálja arra, hogy a turisták száma 2020-ra elérje a 20 millió főt.[77] Az ország négy év alatt 25 helyet ugrott előre a turisztikai versenyképességi ranglistán, így az egyik legnagyobb fejlődést produkálva jelenleg a 40. helyen áll.[78] A jelentés szerint azonban számos olyan kérdésben végzett kedvezőtlen helyen a listán, mely hátráltathatja versenyképessége jövőbeni növekedést. Ilyen például a higiénia kérdése, mely kapcsán 136-ból a 104. helyen végzett, a turisztikai infrastruktúra a 110. hellyel vagy a biztonság kérdése, amiben csak a 114. lett.[79]

Részben a turizmushoz kapcsolódik az országimázs mérésének egy másik kedvelt módja, az országmárka értékének meghatározása. India e téren 2017-ben 100-ból a 8. helyen[80] végezve rendkívül jól szerepelt. Árnyaltabb azonban teljesítménye, ha figyelembe vesszük, hogy miközben az államok 90 százaléka – nem kis mértékben, akár 83 százalékkal[81] – növelni tudta, Indiának csökkent az országmárka-értéke.

Mindent összevetve elmondható, hogy India egyelőre nem az az ország, mely a jobb történetet meséli el. Noha számos téren történt jelentős, megkérdőjelezhetetlen előrelépés, egyértelmű, hogy a források gazdagsága nem vezet automatikusan az indiai soft power megerősödéséhez. Számos olyan tényező van, mely a kormány célzott programjai ellenére hátráltatják a puha erő hatékonyságát. A legalapvetőbbek ezek közül azok a belső problémák és nagy port kavaró események, melyek miatt India jó hírnevét veszti nemzetközi színtéren. Elég csak arra a 2012 decemberében történt esetre gondolnunk, amikor egy fiatal lány életét vesztette, miután egy brutális módon elkövetett csoportos erőszak áldozatául esett Újdelhiben. Az egész világon nagy visszhangot kapó eset után az Indiáról való vélekedés romlott, és mivel számos kormány óva intette állampolgárait az országba való utazástól, a turizmus is visszaesett.[82] A nők biztonságának kérdése az elmúlt években tovább súlyosbodott, a Thomson Reuters Foundation 2018-as felmérése szerint – Afganisztánt és Szíriát is megelőzve – India a világ legveszélyesebb helye a nők számára.[83]

De jónéhány egyéb problémát lehetne annak szemléltetésére megemlíteni, hogy milyen feszültség van a kifelé közvetíteni kívánt kép, valamint a tényleges magatartás között. Ide tartozik például a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, a terrorizmus, a kisebbségek és alacsonyabb kasztok ellen elkövetett erőszak, az alultápláltság, a gyermekhalandóság, a korrupció, a transzparencia hiánya, a gyenge kormányzás vagy infrastruktúra. De magát a demokráciát mint soft power eszközt is ide lehetne sorolni, hiszen bár India imázsát javítja, hogy az országos és tagállami választásokat rendszeresen megtartják, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Függetlensége óta 115-ször[84] vezettek be elnöki uralmat a különböző tagállamokban, de a korrupció és a nepotizmus is komoly jellemzője az indiai demokráciának.[85]

E gyengeségeket a kultúra terjesztése sem ellensúlyozza. Ráadásul más országokéhoz képest a nyilvános diplomácia intézményrendszere gyenge. Annak ellenére, hogy az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsa már 1950-ben létrejött, 36 külföldi kulturális intézetével[86] jelentősen le van maradva a 2004-ben alapított Konfuciusz Intézetektől. De lassacskán a Japán Alapítvány vagy az alig tíz éves Koreai Kulturális Központ is utoléri.

A retorikával ellentétben India gyakran a nemzetközi színtéren sem követ olyan – együttműködő – politikát, mely szükséges lenne ahhoz, hogy az államok számára vonzó, felelősségteljes hatalom színében tüntesse fel magát. A legnagyobb csalódást a demokráciaexport kapcsán okozza, mivel – ideológiai és történelmi örökségéből faladóan – saját tapasztalatai megosztását leszámítva nem játszik jelentős szerepet a Nyugat vezette demokrácia-terjesztésben. Habár azzal, hogy a 2000-es évek elején a Demokráciák Közössége és az ENSZ Demokrácia Alapjának alapító tagja lett, történt némi stratégiai elmozdulás a szuverenitás, be nem avatkozás, el nem kötelezettség versus demokratikus értékek és kormányzás dilemmájában, India az egyik legpasszívabb tagja ezeknek az intézményeknek.[87] Legalábbis abban az értelemben, ahogy a Nyugat – az erővel kierőszakolt – demokrácia-terjesztést elképzeli. Noha a civil társadalmon és a people-to-people kapcsolatokon keresztül szerepet játszik – például Afganisztánban vagy Nepálban – a demokratizálódásban, Újdelhit gyakran éri az a kritika, hogy nem segíti kellőképp a dél-ázsiai államokat a folyamatban. Különösen az olyan eseményeknél való tétlenségét nehezményezik, mint a 2007-es békés, diktatúra elleni tüntetés Burmában, melyet brutalitással vert le a katonai junta.[88]

Ugyanezen az érvelésen alapulva India R2P-hez[89] és a humanitárius intervencióhoz való konzervatív hozzáállása is a pozitív kép kialakítását hátráltatja. Újdelhi nehezen egyezteti össze alapelveit a nyugati kormányok által adoptált expanzív humanitárius agendával, ami a külpolitikai megfontolásokkal kiegészülve ahhoz vezetett, hogy tartózkodott, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a líbiai humanitárius intervenciót. De a koszovói, iraki és szíriai beavatkozást is ellenezte, mely csalódást okozott a nyugati hatalmak körében.[90]

Az indiai soft power korlátozott sikerének negyedik okát a puha erő mögött álló kemény erő elégtelenségében véli felfedezni a szakirodalom. Míg korábban a puha erő a kemény erő helyettesítésére szolgált, a hidegháború végével India vonzerejét kemény ereje, különösképp gazdasági növekedése erősítette. Ha elfogadjuk, hogy India soft powerjének növekedése nem véletlenül esik egybe azokkal az időszakokkal, amikor gazdasági előnyei konszolidálódnak, és a világ optimista lehet az ország jövőjével kapcsolatban, azt az érvelést erősítjük, miszerint a puha erő akkor lehet hatékony, ha a kemény erő is ott áll mögötte.[91] Ennek igazolására az 1962-es – Kínával vívott –háborút szokás emlegetni, mely India megaláztatásával végződött. A vezetés azóta a hard powertől a soft power felé való elmozdulás helyett igyekszik a hatalom két arcát – Nye okos erő (smart power) koncepciójához hasonló módon – kombinálni, és a puha erőt a kemény erő forrásaival megtámogatni.[92]

Arról, hogy ez az erőfeszítés mennyire értékelhető sikeresnek, megoszlanak a vélemények. Patryk Kugiel például amellett érvel, hogy India jó nyomon jár abban, hogy a hatalom két aspektusát egymásba fésülje.[93] Rohan Mukherjee viszont szkeptikus India kemény erejét illetően, azt az álláspontot képviselve, miszerint az ország abban az átmeneti időszakban van, amikor hard powerje még regionálisan sem került olyan domináns helyzetbe, hogy kellőképp megágyazzon a puha erőnek. Véleménye szerint az India előtt álló legnagyobb kihívás nem az, hogy a róla kialakult negatív percepciókat leküzdje, hanem az, hogy globális hatalomként ismerjék el.[94]

Ehhez azonban szükség van arra, hogy külpolitikájának formálása egy koherens identitás mentén történjen. Az ugyanis, hogy a kormányzó elit még azelőtt a feladat előtt áll, hogy meghatározza, hogy az ország milyen hatalom kíván lenni, következetlenséget eredményez abban, hogy milyen képet közvetít magáról India. A demokráciaexportnál maradva, Újdelhi például 2017-ben a második[95] legnagyobb befizetője volt az ENSZ Demokrácia Alapnak, másrészről viszont rendszeresen azt demonstrálja, hogy nem kíván a politikai berendezkedés exportőre lenni. Hasonlóképp, India egyre több olyan erős államok kis csoportosulásának tagja, mely a globális kereskedelemről, nemzetközi biztonságról vagy a klímaváltozásról szóló diskurzust nagyban meghatározza, miközben a fejlődő, el nem kötelezett állam státuszához és az ahhoz kötődő privilégiumokhoz is ragaszkodik. Ezek az egymásnak ellentmondó elemek[96] a fogadó oldalán is egy zavart képet, a politikai elmozdulások megjósolhatóságának nehézségét, bizalomvesztést, végső soron egy kevésbé hatékony puha erőt eredményeznek.[97]

Összegzés

Joseph Nye azzal a koncepcióval vezette be a puha erő fogalmát a nemzetközi politikai szakirodalomba, hogy egy állam ellenszolgáltatás nyújtása és kényszer alkalmazása nélkül is képes lehet arra, hogy mások preferenciát meghatározza vagy akár megváltoztassa. A vonzó képesség kialakításának forrása a kultúra, a politikai értékek és a külpolitika, eszköze pedig a nyilvános diplomácia, melynek célja, hogy megfelelő környezetet alakítson ki a külpolitikai célok számára.

Arról, hogy India soft power forrásokban rendkívül gazdag ország, nagy egyetértés uralkodik. Az azonban már kevésbé egyértelmű, hogy mennyire tudja azokat az elérni kívánt célok szolgálatába állítani. Az értékelést nemcsak a fogalom körüli bizonytalanságok, az eredmények mérhetetlensége és számszerűsítése, de az is nehezíti, hogy a puha erő formálása – sokszor a kormánytól függetlenül alakulva – hosszú évek, évtizedek munkája. India pedig annak ellenére, hogy függetlenedése után hard power hiányában a soft powert használta a befolyás növelésére, csak nemrég talált rá újra a puha erő tudatos építésének jelentőségére.

Mára egyértelmű jelei vannak annak, hogy Indiában a soft power részét képezi a diskurzusnak. A diaszpórára, a buddhizmusra és a jógára fókuszálva Modi új löketet adott ennek a folyamatnak, mely késve ugyan, de elindult azon az úton, hogy egy intézményesített, összehangolt koncepcióvá formálódjon. A közvélemény-kutatások és rangsorolások azonban arra engednek következtetni, hogy India nem képes kellőképp kiaknázni soft power adta lehetőségeit, melynek következtében az országról kialakult kép jóval elmarad a várttól. A regionális nagyhatalmi aspirációkkal rendelkező India számára kellemetlen, hogy békés, erőszakmentes retorikája ellenére a szomszédos kis államok tartanak tőle, vagy hogy a nagyobb délkelet-ázsiai államok lakosságának is csupán alig több mint egyharmada bízik abban, hogy Modi helyesen cselekszik a világ ügyeit illetően.

Az, hogy India csak korlátozott mértékben képes a puha erejében rejlő potenciált kihasználni, abból fakad, hogy erőfeszítése komoly problémákkal és ellentmondásokkal terhes. Először is, nyilvánvalóvá vált, hogy a soft power elválaszthatatlan azoktól a belső politikai és társadalmi problémáktól, melyek negatívan befolyásolják az ország imázsát. Másodszor, noha az elmúlt évtizedben valóban számos pozitív, megkérdőjelezhetetlen eredményekkel járó folyamat indult el, olykor túlbecsülik India kulturális befolyását és arra irányuló képességét, hogy alternatív politikai, gazdasági és kulturális modellt kínáljon Nyugathoz képest. Az ország mérete, gazdag kulturális öröksége ellenére az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsa csupán 36 kulturális intézetet működtet, a felsőoktatási intézmények többnyire csak a környező államok hallgatóit csábítják, a puha erő zászlóshajójának számító jóga pedig anélkül hódította meg világot, hogy gyakorlói India örökségeként emlegetnék azt.

További problémát okoz, hogy a közvetíteni kívánt kép több esetben elszakad Újdelhi valós magatartásától. India külpolitikájában számos olyan kettősség fedezhető fel, mely következetlenséget előidézve akadályt jelent a soft power hatékony formálásában. Ahhoz, hogy az indiai puha erő a jövőben sikeresebb lehessen, a belső problémák kezelése mellett az is elengedhetetlen, hogy a történet, amit elmesél magáról, nemzetközi színtéren is hiteles legyen. Annak érdekében, hogy pontosan meg tudja határozni, milyen hatalom kíván lenni, és aszerint is tudjon cselekedni, szüksége van arra, hogy nemzeti identitásának egyes elemei ne kerüljenek egymással ellentmondásba.

Szerző: Mogyorósi Alexandra

Felhasznált források

All India Survey on Higher Education 2017-2018. Government of India, Ministry of Human Resource Development. http://mhrd.gov.in/sites/upload_files/mhrd/files/statistics/AISHE2017-18_0.pdf
Annual foreign tourist arrivals cross 10-million mark for 1st time: Alphons. In: The Times of India, 2018. január 23. https://timesofindia.indiatimes.com/india/annual-foreign-tourist-arrivals-cross-10-million-mark-for-1st-time-alphons/articleshow/62622348.cms
Annual Report 2016-2017. Indian Council for Cultural Relations, Indian Government. http://iccr.gov.in/sites/default/files/report_pdfs/Annual%20Report%202016-17%20Eng%20.pdf
Asia and the Middle East lead rising trend in arms imports, US exports grow significantly, says SIPRI. In: SIPRI, 2018. március 12. https://www.sipri.org/news/press-release/2018/asia-and-middle-east-lead-rising-trend-arms-imports-us-exports-grow-significantly-says-sipri
BUDDUDU, Rakesh: How many times is the President’s Rule imposed do far? In: FACULTY, 2018. június 20. https://factly.in/how-many-times-presidents-rule-imposed-so-far-india/
CHANDLER, Clay – ZAINULBHAI, Adil (eds.): Reimagining India: Unlocking the Potential of Asia’s Next Superpower. McKinsey company, New York, 2013.
CONNOR, Philip: India is a top source and destination for world’s migrants. In: Pew Research Center, 2017. március 3. http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/03/03/india-is-a-top-source-and-destination-for-worlds-migrants/
Foreign tourist arrivals in India create this massive record in 2017; Government guns for more. In: Financial Express, 2018. január 14. https://www.financialexpress.com/economy/foreign-tourist-arrivals-in-india-create-this-massive-record-in-2017-government-guns-for-more/1018386/
GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017.
HOCKING, Brian: Rethink the ’New’ Public Diplomacy. In: Jan Melissen (eds.): The New Public Diplomacy: Soft Power in International Relations, Hampshire, 2005. 28-43.
India – Gross domestic product in constant prices growth rate. In: Knoema. https://knoema.com/atlas/India/Real-GDP-growth
India GDP Annual Growth Rate. In: Trading Economics, 2018. augusztus 31. https://tradingeconomics.com/india/gdp-growth-annual
India Perspective. In: Magzter, January-March 2018. https://www.magzter.com/IN/Ministry_of_External_Affairs,_India/India_Perspectives/Culture/
India Stand In Terms Of Soft Power Potential Media Essay. In: UKEssays, 2016. december 5. https://www.ukessays.com/essays/media/india-stand-in-terms-of-soft-power-potential-media-essay.php
India: Mapping Student Mobility From the World’s Number 2 Sender. In: World Education News+Reviews, 2017. augusztus 16. https://wenr.wes.org/2017/08/india-mapping-student-mobility-from-the-worlds-number-2-sender
India’s soft power push: just following a fad? In: Livemint, 2018. február 23. https://www.livemint.com/Opinion/JU8gsI713CuUuvMgD8GUrM/Indias-soft-power-push-just-following-a-fad.html
KRANZ, Susanne: Kugiel, Patryk. India’s Soft Power. A New Foreign Policy Strategy. London and New York: Routledge, 2017. In: Journal of International and Global Studies, 2018. Vol.9., No.2. 183-185.
KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376.
KUMAR, Jain Niklesh: Hindi and the origins of chess. In: Chess News, 2014. május 3. https://en.chessbase.com/post/hindi-and-the-origins-of-chess
KUMAR, Sanjay: International Yoga Day Sparks Controversy in India. In: The Diplomat, 2015. június 20. https://thediplomat.com/2015/06/international-yoga-day-sparks-controversy-in-india/
LEE, John: Unrealised Potential: India’s „Soft Power” Ambition in Asia. In: Foreign Policy Analysis, 2013. No.4.
MANOJ, Manduva: Number of OCI Cards issued from 2005 – 15 Top 10 Embassies. In: Factly, 2016. április 22. https://factly.in/number-of-oci-cards-issued-from-2005-15-top-10-embassies/
MAZUMDAR, Arijit: India’s soft power diplomacy under the Modi administration: Buddhism, Diaspora and yoga. Asian Affairs, 49:3. 468-491.
MONTAKLE, Simon: Why India offers tepid response to Burma’s release of Suu Kyi. In: The Christian Science Monitor, 2010. november 22. https://www.csmonitor.com/World/Asia-Pacific/2010/1122/Why-India-offers-tepid-response-to-Burma-s-release-of-Suu-Kyi
MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6.
MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015.
NAGY, Lilla: A nyilvános diplomácia – értelmezések. In: Grotius, 2008.december 17. http://www.grotius.hu/doc/pub/MHGOPL/86%20nagy%20lilla.pdf
NAMIT, Arora: Marco Polo’s India. In: Shunya, 2009. január. http://www.shunya.net/Text/Blog/MarcoPoloIndia.htm
Nation Brands 2017. The annual report on the world’s most valuable nation brands. In: Brand Finance, London, 2017.
NOYA, Javier: The symbolic power of nations. In: Place Branding, 2006. Vol.2.Issue1., 53-67.
NYE, Joseph S.: Bound to Lead: The Changing Nature of American Power. In: Basic Books, New York, 1990.
NYE, Joseph S.: Soft Power: The Measns to Success in World Politics. In Public Affairs, New York, 2004.
Permanent Mission of India to the UN, New York. https://www.pminewyork.org/idy/
PETHIYAGODA, Kadira: India’s Approach to Humanitarian Intervention and the Responsibility to Protect. University of Oxford, Oxford Institute for Ethics, Law, and Armed Conflict, 2013 november.
PETHIYAGODA, Kadira: India’s Soft Power Advantages. In: The Diplomat, 2017. szeptember 17. https://thediplomat.com/2014/09/indias-soft-power-advantage/
PM invites people to discover the beauty of Incredible India on World Tourism Day. In: Narendra Modi, 2017. szeptember 27. https://www.narendramodi.in/pm-invites-people-to-discover-the-beauty-of-incredible-india-on-world-tourism-day-537146
Politics and religion: As BJP government rises, so does yoga tycoon Baba Ramdev. In: Hindustan Times, 2017. június 12. https://www.hindustantimes.com/india-news/politics-and-religion-as-bjp-government-rises-so-does-yoga-tycoon-baba-ramdev/story-v5k2qSB8CA83kD2IGh4yHP.html
President launches Incredible India 2.0 Campaign; ’Adopt a Heritage’ Project. In: Business Line, 2017. szeptember 27. https://www.thehindubusinessline.com/news/variety/president-launches-incredible-india-20-campaign-adopt-a-heritage-project/article9876374.ece
SALÁT, Gergely: Kína puha ereje. In: Kommentár, 2010/6. szám; 100-114.
SANYAL, Anindita: PM Modi Leads Yoga Session, India Sets Guinness Records: 10 Developments. In: NDTV, 2015. június 22. https://www.ndtv.com/cheat-sheet/sushma-swaraj-addresses-the-united-nations-in-new-york-on-international-yogaday-highlights-773899
SHALINI, Dasgupta: Indian outbound tourists grow in number. In: Media India Group, 2017. május 16. https://mediaindia.eu/news-india-outbound/indian-outbound-tourists-grow-in-number/
SHENG, Ding: The Dragon’s Hidden Wings: How China Rises with Its Soft Power. Lanham, Lexington Books, 2008.
SHUKLA, Nelanshu: Yogi government makes yoga compulsory in Uttar Pradesh schools. In. India Today, 2018. július 13. https://www.indiatoday.in/india/story/yogi-government-makes-yoga-compulsory-in-uttar-pradesh-schools-1284835-2018-07-13
SMITH, Rob: The world’s biggest economies in 2018. In: World Economic Forum, 2018. április 18. https://www.weforum.org/agenda/2018/04/the-worlds-biggest-economies-in-2018/
Status of Contributions by Cumulative Amount as of September 2018. The United Nations Democracy Fund. https://www.un.org/democracyfund/sites/www.un.org.democracyfund/files/Contributions%20UNDEF%202005-2018_2.pdf
STOKES, Bruce: How Asia-Paific Publics See Each Other and Their National Leaders. In: Pew Research Centre, 2015. szeptember 2. http://www.pewglobal.org/2015/09/02/how-asia-pacific-publics-see-each-other-and-their-national-leaders/
SUNILA, S. Kale – NOVETZKE, Christian: Some reflections on yoga as political theology. The Wire, 2016. január 18. https://thewire.in/culture/some-reflections-on-yoga-as-political-theology
SWAROOPA, Lahiri: Soft Power – A Major Tool in Modi’s Foreign Policy kit. In: Journal of South Asian Studies, 2017. Vol.5., No.1. 39-47.
SZALAI, Éva Emese: A diaszpórák szerepe az új világrendben. In: Külügyi Szemle, 2012., 11. évf., 2.szám.148-164.
THAROOR, Sashi: Why Nations Should Pursue „Soft Power”, TED Talks, 2009. november. https://www.ted.com/talks/shashi_tharoor?language=en
The 2016 Yoga in America Study Conducted by Yoga Journal and Yoga Alliance Reveals Growth and Benefits on the Practice. In: PR Newswire, 2016. január 13. https://www.prnewswire.com/news-releases/2016-yoga-in-america-study-conducted-by-yoga-journal-and-yoga-alliance-reveals-growth-and-benefits-of-the-practice-300203418.html
The Soft Power 30: A Global ranking of Soft Power 2018. In: Portland. https://softpower30.com/wp-content/uploads/2018/07/The-Soft-Power-30-Report-2018.pdf
The Travel &Tourism Competitiveness Report 2017. World Economic Forum, Geneva, 2017. http://ev.am/sites/default/files/WEF_TTCR_2017.pdf
Thomson Reuters Foundation Annual Poll: The world’s most dangerous countries for women 2018. In: Thomson Reuters Foundation, 2018. http://poll2018.trust.org/
Tourism – Statistical Year Book India 2017. Government of India, Ministry of Statistics and Programme Implementation. http://mospi.nic.in/statistical-year-book-india/2017/195
Use of Complementary Health Approaches in the U.S. National Health Interview Survey (NHIS). In: National Center for Complementary and Integrative Health. https://nccih.nih.gov/research/statistics/NHIS/2012/mind-body/yoga
WAGNER, Christian: From Hard Power to Soft Power? Ideas, Interaction, Institutions, and Image in India’s South Asia Policy. Working Paper No.26., Heidelberg Papers in South Asian and Comparative Politics, 2005.
Yoga Statistics and Industry Demographics. In: Statistic Brain Research Institute. https://www.statisticbrain.com/yoga-statistics/
Yoga Statistics: Staggering Growth Shows Ever-increasing Popularity. In: The Good Body, 2018. július 10. https://www.thegoodbody.com/yoga-statistics/

Jegyzetek

[1] SMITH, Rob: The world’s biggest economies in 2018. In: World Economic Forum, 2018. április 18. https://www.weforum.org/agenda/2018/04/the-worlds-biggest-economies-in-2018/ (utoljára megtekintve: 2018. október 7.)

[2] Joseph S. Nye volt amerikai védelmiminiszter-helyettes a neoliberális iskola egyik alapítója és a Harvard Egyetem professzora.

[3] Kemény erő vagy kemény hatalom.

[4] NYE, Joseph S.: Bound to Lead: The Changing Nature of American Power. In: Basic Books, New York, 1990. pp.2-32.

[5] SALÁT, Gergely: Kína puha ereje. In: Kommentár, 2010/6. szám; 100-114. pp.100-101.

[6] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.249.

[7] SALÁT, Gergely: Kína puha ereje. In: Kommentár, 2010/6. szám; 100-114. pp. 101.

[8] NOYA, Javier: The symbolic power of nations. In: Place Branding, 2006.Vol.2.Issue1.,53-67. pp.54.

[9] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.6.

[10] India’s soft power push: just following a fad? In: Livemint, 2018. február 23. https://www.livemint.com/Opinion/JU8gsI713CuUuvMgD8GUrM/Indias-soft-power-push-just-following-a-fad.html (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 05.)

[11] SHENG, Ding: The Dragon’s Hidden Wings: How China Rises with Its Soft Power. Lanham, Lexington Books, 2008. pp.39.

[12] Bár a Dean Gullionnak tulajdonított kifejezés már az amerikai Advisory Committee on Public Diplomacy 1948-as alapításától kezdve használatos volt, a köztudatba csak a ’60-as évektől került.

[13] NAGY, Lilla: A nyilvános diplomácia – értelmezések. In: Grotius, 2008. december 17. http://www.grotius.hu/doc/pub/MHGOPL/86%20nagy%20lilla.pdf (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 5.)

[14] NYE, Joseph S.: Soft Power: The Measns to Success in World Politics. In Public Affairs, New York, 2004. pp.107.

[15] HOCKING, Brian: Rethink the ’New’ Public Diplomacy. In: Jan Melissen (eds.): The New Public Diplomacy: Soft Power in International Relations, Hampshire, 2005. 28-43. pp.41.

[16] Gazdasági növekedése 2018 második negyedévében 8,2%, de az elmúlt huszonöt évben is rendszerint több mint a GDP 6%-a volt.

[17] GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017. pp.333-337.

[18] NAMIT, Arora: Marco Polo’s India. In: Shunya, 2009. január. http://www.shunya.net/Text/Blog/MarcoPoloIndia.htm (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 6.)

[19] KUMAR, Jain Niklesh: Hindi and the origins of chess. In: Chess News, 2014. május 3. https://en.chessbase.com/post/hindi-and-the-origins-of-chess (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 6.)

[20] CHANDLER, Clay – ZAINULBHAI, Adil (eds.): Reimagining India: Unlocking the Potential of Asia’s Next Superpower. McKinsey company, New York, 2013. pp.280.

[21] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.357.

[22] GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017. pp.294-295.

[23] Világszerte mintegy 300 millió ember jógázik.

[24] Yoga Statistics: Staggering Growth Shows Ever-increasing Popularity. In: The Good Body, 2018. július 10. https://www.thegoodbody.com/yoga-statistics/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 6.)

[25] Use of Complementary Health Approaches in the U.S. National Health Interview Survey (NHIS). In: National Center for Complementary and Integrative Health. https://nccih.nih.gov/research/statistics/NHIS/2012/mind-body/yoga (utoljára megtekintve 2018. szeptember 6.)

[26] Míg 80 millióan vannak azok, akik az elkövetkezendő egy évben szívesen jógáznának.

[27] Yoga Statistics and Industry Demographics. In: Statistic Brain Research Institute. https://www.statisticbrain.com/yoga-statistics/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 6.)

[28] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.358-359.

[29] PETHIYAGODA, Kadira: India’s Soft Power Advantages. In: The Diplomat, 2017. szeptember 17. https://thediplomat.com/2014/09/indias-soft-power-advantage/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 19.)

[30] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.246.

[31] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.354-355.

[32] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.9.

[33] WAGNER, Christian: From Hard Power to Soft Power? Ideas, Interaction, Institutions, and Image in India’s South Asia Policy. Working Paper No.26., Heidelberg Papers in South Asian and Comparative Politics, 2005. pp.13.

[34] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.9-10.

[35] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.354-355.

[36] India Stand In Terms Of Soft Power Potential Media Essay. In: UKEssays, 2016. december 5. https://www.ukessays.com/essays/media/india-stand-in-terms-of-soft-power-potential-media-essay.php (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 21.)

[37] Az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsát még 1950-ben hozták létre a kulturális és akadémiai csere előmozdítására.

[38] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.250.

[39] Annual Report 2016-2017. Indian Council for Cultural Relations, Indian Government. http://iccr.gov.in/sites/default/files/report_pdfs/Annual%20Report%202016-17%20Eng%20.pdf pp.8.

[40] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.366.

[41] India Perspective. In: Magzter, January-March 2018. https://www.magzter.com/IN/Ministry_of_External_Affairs,_India/India_Perspectives/Culture/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 24.)

[42] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.360-366.

[43] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.251.

[44] MANOJ, Manduva: Number of OCI Cards issued from 2005 – 15 Top 10 Embassies. In: Factly, 2016. április 22. https://factly.in/number-of-oci-cards-issued-from-2005-15-top-10-embassies/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 24.)

[45] President launches Incredible India 2.0 Campaign; ’Adopt a Heritage’ Project. In: Business Line, 2017. szeptember 27. https://www.thehindubusinessline.com/news/variety/president-launches-incredible-india-20-campaign-adopt-a-heritage-project/article9876374.ece (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 24.)

[46] PM invites people to discover the beauty of Incredible India on World Tourism Day. In: Narendra Modi, 2017. szeptember 27. https://www.narendramodi.in/pm-invites-people-to-discover-the-beauty-of-incredible-india-on-world-tourism-day-537146 (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 27.)

[47] SWAROOPA, Lahiri: Soft Power – A Major Tool in Modi’s Foreign Policy kit. In: Journal of South Asian Studies, 2017. Vol.5., No.1. 39-47. pp.39-40.

[48] Annual Report 2016-2017. Indian Council for Cultural Relations, Indian Government. http://iccr.gov.in/sites/default/files/report_pdfs/Annual%20Report%202016-17%20Eng%20.pdf pp.5.

[49] MAZUMDAR, Arijit: India’s soft power diplomacy under the Modi administration: Buddhism, Diaspora and yoga. Asian Affairs, 49:3. 468-491. pp. 471-478.

[50] MAZUMDAR, Arijit: India’s soft power diplomacy under the Modi administration: Buddhism, Diaspora and yoga. Asian Affairs, 49:3. 468-491. pp. 471-478.

[51] GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017. pp.442.

[52] SANYAL, Anindita: PM Modi Leads Yoga Session, India Sets Guinness Records: 10 Developments. In: NDTV, 2015. június 22. https://www.ndtv.com/cheat-sheet/sushma-swaraj-addresses-the-united-nations-in-new-york-on-international-yogaday-highlights-773899 (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 28.)

[53] A rekord azóta többször megdőlt, jelenlegit az idei nemzetközi jóganapon állították fel Indiában 100.984 résztvevővel.

[54] Politics and religion: As BJP government rises, so does yoga tycoon Baba Ramdev. In: Hindustan Times, 2017. június 12. https://www.hindustantimes.com/india-news/politics-and-religion-as-bjp-government-rises-so-does-yoga-tycoon-baba-ramdev/story-v5k2qSB8CA83kD2IGh4yHP.html (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 28.)

[55] 177 tagállam támogatta a Nemzetközi Jóganapot.

[56] MAZUMDAR, Arijit: India’s soft power diplomacy under the Modi administration: Buddhism, Diaspora and yoga. Asian Affairs, 49:3, 468-491. pp. 479-482.

[57] GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017. pp.448.

[58] Az oktatás „sáfrányosítása” a hindu hagyományok fokozott bevezetését. A Bharatiya Janata Párt hozzálátott a történelemoktatás gyökeres megváltoztatásához. A tantervből törölték a történelmet, társadalomismereteket vezettek be helyette, valamint olyan új tantárgyak jelentek meg, mint például a könnyített szanszkrit, a jóga, a védikus matematika vagy a vallási ismeretek annak ellenére, hogy Indiában az állami iskolákban tilos volt vallást oktatni.

[59] KUMAR, Sanjay: International Yoga Day Sparks Controversy in India. In: The Diplomat, 2015. június 20. https://thediplomat.com/2015/06/international-yoga-day-sparks-controversy-in-india/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 28.)

[60] SHUKLA, Nelanshu: Yogi government makes yoga compulsory in Uttar Pradesh schools. In. India Today, 2018. július 13. https://www.indiatoday.in/india/story/yogi-government-makes-yoga-compulsory-in-uttar-pradesh-schools-1284835-2018-07-13 (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 28.)

[61] SUNILA, S. Kale – NOVETZKE, Christian: Some reflections on yoga as political theology. The Wire, 2016. január 18. https://thewire.in/culture/some-reflections-on-yoga-as-political-theology (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 30.)

[62] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.2-5.

[63] THAROOR, Sashi: Why Nations Should Pursue „Soft Power”, TED Talks, 2009. november. https://www.ted.com/talks/shashi_tharoor?language=en (utoljára megtekintve: 2018. október 1.)

[64] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.254-255.

[65] The Soft Power 30: A Global ranking of Soft Power 2018. In: Portland. https://softpower30.com/wp-content/uploads/2018/07/The-Soft-Power-30-Report-2018.pdf pp.42-43., 85-90.

[66] De a vietnámiaknak is 22%-a tekint nagyon kedvezően Indiára.

[67] STOKES, Bruce: How Asia-Paific Publics See Each Other and Their National Leaders. In: Pew Research Centre, 2015. szeptember 2. http://www.pewglobal.org/2015/09/02/how-asia-pacific-publics-see-each-other-and-their-national-leaders/ (utoljára megtekintve: 2018. szeptember 30.)

[68] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.2.

[69] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.6-7.

[70] All India Survey on Higher Education 2017-2018. Government of India, Ministry of Human Resource Development. http://mhrd.gov.in/sites/upload_files/mhrd/files/statistics/AISHE2017-18_0.pdf pp.15.

[71] India: Mapping Student Mobility From the World’s Number 2 Sender. In: World Education News+Reviews, 2017. augusztus 16. https://wenr.wes.org/2017/08/india-mapping-student-mobility-from-the-worlds-number-2-sender (utoljára megtekintve: 2018. október 02.)

[72] CONNOR, Philip: India is a top source and destination for world’s migrants. In: Pew Research Center, 2017. március 3. http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/03/03/india-is-a-top-source-and-destination-for-worlds-migrants/ (utoljára megtekintve: 2018. október 2.)

[73] Érdemes megjegyezni, hogy a földrajzi közelség és a politikai, gazdasági és vallási tényezők részben magyarázzák a jelenséget.

[74] Tourism – Statistical Year Book India 2017. Government of India, Ministry of Statistics and Programme Implementation. http://mospi.nic.in/statistical-year-book-india/2017/195 (Utoljára megtekintve: 2018. október 3.)

[75] Annual foreign tourist arrivals cross 10-million mark for 1st time: Alphons. In: The Times of India, 2018. január 23. https://timesofindia.indiatimes.com/india/annual-foreign-tourist-arrivals-cross-10-million-mark-for-1st-time-alphons/articleshow/62622348.cms (Utoljára megtekintve: 2018. október 3.)

[76] A turizmus kapcsán India már nemcsak a szomszédos országokat tudja megszólítani, hiszen a tíz legnagyobb kibocsátó ország között az Egyesült Államok (2.), az Egyesült Királyság (3.), Kanada (4.), Németország (8.) és Franciaország (10.) is megtalálható.

[77] SHALINI, Dasgupta: Indian outbound tourists grow in number. In: Media India Group, 2017. május 16. https://mediaindia.eu/news-india-outbound/indian-outbound-tourists-grow-in-number/ (utoljára megtekintve: 2018. október 3.)

[78] Foreign tourist arrivals in India create this massive record in 2017; Government guns for more. In: Financial Express, 2018. január 14. https://www.financialexpress.com/economy/foreign-tourist-arrivals-in-india-create-this-massive-record-in-2017-government-guns-for-more/1018386/ (utoljára megtekintve: 2018. október 3.)

[79] The Travel &Tourism Competitiveness Report 2017. World Economic Forum, Geneva, 2017. pp.185.

[80] Nation Brands 2017. The annual report on the world’s most valuable nation brands. Brand Finance, London, 2017. http://ev.am/sites/default/files/WEF_TTCR_2017.pdf pp.17.

[81] Nation Brands 2017. The annual report on the world’s most valuable nation brands. Brand Finance, London, 2017. pp.17.

[82] MULLEN, Rani: India’s Soft Power. In: Malone, David – Mohan, Raja – Raghavan, Srinath (edt.), The Oxford Handbook of Indian Foreign Policy. Oxford University Press, 2015. pp.242-243.

[83] Thomson Reuters Foundation Annual Poll: The world’s most dangerous countries for women 2018. In: Thomson Reuters Foundation, 2018. http://poll2018.trust.org/ (utoljára megtekintve: 2018. október 2.)

[84] BUDDUDU, Rakesh: How many times is the President’s Rule imposed do far? In: FACULTY, 2018. június 20. https://factly.in/how-many-times-presidents-rule-imposed-so-far-india/ (Utoljára megtekintve: 2018. október 5.)

[85] GÁTHY, Vera: India – A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex Kiadó, 2017. pp.418.

[86] Annual Report 2016-2017. Indian Council for Cultural Relations, Indian Government. http://iccr.gov.in/sites/default/files/report_pdfs/Annual%20Report%202016-17%20Eng%20.pdf pp.8.

[87] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.358-359.

[88] MONTAKLE, Simon: Why India offers tepid response to Burma’s release of Suu Kyi. In: The Christian Science Monitor, 2010. november 22. https://www.csmonitor.com/World/Asia-Pacific/2010/1122/Why-India-offers-tepid-response-to-Burma-s-release-of-Suu-Kyi (utoljára megtekintve: 2018. október 4.)

[89] Responsibility to Protect – védelmi felelősség

[90] PETHIYAGODA, Kadira: India’s Approach to Humanitarian Intervention and the Responsibility to Protect. University of Oxford, Oxford Institute for Ethics, Law, and Armed Conflict, 2013. november. pp.6.

[91] LEE, John: Unrealised Potential: India’s „Soft Power” Ambition in Asia. Foreign Policy Analysis, 2013. No.4. pp.3.

[92] KUGIEL, Patryk: India’s Soft Power in South Asia. In: International Studies, 49, 3&4 (2012); 351–376. pp.355.

[93] KRANZ, Susanne: Kugiel, Patryk. India’s Soft Power. A New Foreign Policy Strategy. London and New York: Routledge, 2017. In: Journal of International and Global Studies, 2018. Vol.9., No.2. 183-185. pp.183.

[94] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.12.

[95] Status of Contributions by Cumulative Amount as of September 2018. The United Nations Democracy Fund. https://www.un.org/democracyfund/sites/www.un.org.democracyfund/files/Contributions%20UNDEF%202005-2018_2.pdf (utoljára megtekintve: 2018. október 3.)

[96] További példa, hogy India például felelősségteljes nukleáris hatalom színében kívánja feltüntetni magát, ugyanakkor nem aláírója az Atomsorompó Egyezménynek.

[97] MUKHERJEE, Rohan: The False Promise of India’s Soft Power. In: International Studies Association Annual Convention, San Francisco, 2013. április 3-6. pp.12-13.