Kínai befektetések az Európai Unióban

Kínából egyre nagyobb mértékű befektetés irányul az Európai országokba. Több tagállam kormánya aggodalommal figyeli ezt a folyamatot, főleg a fejlett csúcstechnológiával rendelkező vállalatok felvásárlását. A vezető technológiai szerep elvesztéstől való félelem, a kínai felvásárlások közrendre és biztonságra gyakorolt lehetséges veszélye miatt több ország uniós szintű szabályozást követel a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására.

Kínai befektetések külföldön

Az 1980-as és ’90-es években a kínai gazdaság jelentősen megerősödött, a hazai piac mellett a kínai vállalatok a további növekedés érdekében elkezdtek külföldi lehetőségek iránt érdeklődni. Ezt ösztönözte a kormány „Go global”[i] stratégiája is, Kína 2001-es WTO csatlakozása, a multilaterális kereskedelmi egyezmények pedig tovább egyengették a kínai befektetések útját külföldön. Az első pár évben a Kínából külföldre irányuló befektetések mértéke még alacsony szinten mozgott, majd 2005-ben látványos növekedésnek indult. A 2013-ban meghirdetett „Övezet és út” kezdeményezés, amely új kereskedelmi folyosók, gazdasági övezetek kialakítását célozza, illetve a 2015-ös „Made in China 2025”[ii], a kínai innovációs-csúcstechnológiai ipart megteremteni kívánó program mind újabb lendületet adtak a külföldre irányuló kínai beruházásoknak. Az eddigi csúcspont a 2016-os év volt, amikor a kínai vállalatok közel 200 milliárd dollárt fektettek be külföldön.


Forrás: UNCTAD[iii]

A kínai beruházások minden földrészen megjelentek. Az USA-ba 2000 és 2018 első negyedéve között 139,9 milliárd USD kínai tőke áramlott, legnagyobb mértékben a mezőgazdaságba, élelmiszeriparba és autóiparba.[iv] Afrikában mára Kína vált a legnagyobb külföldi befektetővé, 2005 és 2016 között 66,4 milliárd USD értékű beruházást hajtottak itt végre[v], a fő célszektorok a nyersanyagbányászat és az infrastrukturális beruházások. Ausztrália az USA után a második legtöbb kínai befektetést vonzó ország, 2007 és 2016 között közel 90 milliárd USD értékben érkezett ide kínai tőke.[vi]

Mennyi kínai befektetés érkezhetett Európába?

A MERICS 2015 óta készít elemzéseket az Európai Unióba érkező kínai befektetésekről. Statisztikáik alapján 2000 és 2017 között összesen 130,2 milliárd euró értékben történtek kínai felvásárlások és zöldmezős beruházások az EU tagállamaiban. Ezek túlnyomó többsége vállalati felvásárlás volt, a zöldmezős beruházások aránya alig 5-6% között mozog.[vii]

Ezzel szemben a Bloomberg szerint 2008 óta mintegy 360 európai vállalatot vásároltak fel kínai cégek 255 milliárd USD értékben. További 13 milliárdra becsülhető azon ügyletek értéke, amelyeknek a pénzügyi adatait nem hoztak nyilvánosságra, a zöldmezős beruházások és részvénypiaci műveletek újabb 40 milliárd dollárra rúghatnak, és a fenti 255 milliárd dollárba még nem számolták bele a Geely Holding Group 9 milliárd dolláros részesedés-vásárlását a Daimler AG-ban.[viii] A számokat összeadva a Bloomberg felmérése szerint 2008 és 2018 között az európai országokba irányuló kínai befektetések összege 317 milliárd USD, azaz 271 milliárd euró volt.

A MERICS által mért 130,2 és a Bloomberg szerinti 271 milliárd euró között szembeötlő a különbség. A Bloomberg ugyan több országot vizsgált, de rövidebb időtávon. A nem EU-tag európai országok közül Svájcban történt az egyik legnagyobb értékű kínai felvásárlás, a ChemChina 46,3 milliárd dollárért (39,5 milliárd euró) vette meg a Syngenta AG-t. Norvégiában 2000 és 2017 között a kínai befektetések összege mintegy 7 milliárd USD (5,9 milliárd euró) volt[ix], de ez még mindig nem magyarázza a kétszeres különbséget a két kimutatás között. A Bloomberg talán több kínai kötődésű, de hongkongi cég által bonyolított ügyletet is belevett a számításaiba, de nehéz a statisztika részletei mögé látni. Mindez jól szemlélteti, milyen nehéz pontos képet kapni a kínai befektetések mértékéről Európában.

A kínaiak európai befektetéseinek fő célpontjai

Az országok viszonylatában az Egyesült Királyságba érkezett messze a legnagyobb mértékű kínai befektetés a MERICS statisztikája alapján: összesen 42,2 milliárd euró. A második helyen álló Németországba ennek alig a fele áramlott (20,6 milliárd euró), és ezen kívül 10 milliárd euró felett csak Olaszországban és Franciaországban fektettek be kínai vállalatok. A legtöbb befektetés Nyugat-Európába ment, a kelet-európai befektetések ezek mellett egyelőre eltörpülnek.

Forrás: Hanemann – Huotari 2015, 2016, 2017, 2018 [x]

A tulajdonosi hátteret tekintve magánszemélyek, magán- és állami vállalatok is megtalálhatók a kínai befektetők között, de gyakran nehezen felmérhető a tulajdonosi szerkezet. A lassuló kínai gazdasági növekedés, az utóbbi időben nagy kilengéseket mutató kínai tőzsde miatt sok kínai milliomos keres új lehetőségeket külföldön, Európa befektetési és esetleges kivándorlási szempontból is vonzó számukra. Vállalati befektetők esetén az egyik fő motiváció, hogy olyan technológiához jussanak, amellyel növelhetik piaci előnyüket Kínában. A technológiaszerzés céljából történő felvásárlásokat a kínai állam is ösztönzi, nagyívű gazdaságfejlesztési stratégiája, a „Made in China 2025” keretében céljuk az, hogy Kína az alacsony hozzáadott értékű „világ gyára” helyett innovatív, csúcstechnológiákkal rendelkező, „okosgyártást” alkalmazó ipari nagyhatalommá váljon. A befektetéseket harmadrészt az motiválja, hogy ezáltal a kínai vállalatok jobb piaci helyzethez kívánnak jutni Európában.[xi]

Az ágazati eloszlást tekintve a kínai befektetések változatosak, de a legnagyobb értékű befektetés ingatlanokba, fejlett technológiai vállalatokba, infrastruktúrába, telekommunikációba, közlekedésbe és turizmusba áramlott.

Ingatlan-befektetésben kiemelkedik Anglia, azon belül is London, ahol mintegy tucatnyi irodaépületet birtokolnak kínai vállalatok. 2014-2015-ben közel 6 milliárd USD értékben vásárolták fel olyan híres ingatlanokat, mint a Royal Albert Docks, Canary Wharf, 10 Upper Bank Street és Chiswick Park.[xii] Az elmúlt évben azonban az ingatlanokba irányuló befektetések csökkentek, mivel a kínai kormány új intézkedése nem támogatja ezeket, főleg az állami vállalatok esetében.

A fejlett technológiai cégek esetében a felvásárlások egyik fő célpontja Németország, hiszen a német technológiára mindig is példaként tekintettek Kínában. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó tulajdonosváltás 2016-ban volt, amikor a Midea Group 4,5 milliárd euróért vásárolta meg a német Kuka Robotics vállalatot. Német részről ezután kezdték egyre inkább sürgetni a külföldi felvásárlások szigorúbb szabályozását.

Az infrastrukturális befektetések egyik stratégiai pontja az európai kikötőkben szerzett részesedések. Az „Övezet és út” kezdeményezés értelmében Kína új gazdasági övezeteket és folyosókat kíván kialakítani, ennek része olyan tengeri útvonalak megteremtése, amelyekkel a szállítási idő jelentősen csökken Európa felé. 2008-ban a kínai COSCO 35 éves bérleti szerződést kötött a pireuszi kikötő kétharmadára, 2012-ben pedig az üzemeltetésben is részesedést szerzett. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, és a forgalom hat év alatt 300%-kal emelkedett. Pireusz mellett még hét európai kikötőben van kínai érdekeltség, Vado Liguréban, Marseille-ben, Valenciában, Bilbaoban, Zeebruggében, Antwerpenben és Rotterdamban.[xiii]

Neves autógyárakba is fektettek kínai vállalatok: a Geely felvásárolta a Volvót és részesedése van a Daimler AG-ban, a Dongfeng a Peugeot – Citroën résztulajdonosa. Vásárolnak kínaiak hoteleket, futballklubokat, repülőtereket, Angliában még egy atomerőmű építésében is részt vesznek.

A kínai érdeklődés Európa iránt különösen az utóbbi években ugrott meg. 2000 és 2014 között, 14 év alatt összesen 46 milliárd kínai tőke áramlott be, a következő három évben pedig ennek az összegnek majdnem a kétszerese.

Forrás: Hanemann – Huotari 2015, 2016, 2017, 2018

Aggodalmak és intézkedések

A kínai tőkebeáramlást egy idő után nem mindenhol fogadták örömmel, az EU vezetése és egyes országok részéről aggodalmak merültek fel, hogy kínaiak vásárolnak fel stratégiai infrastruktúrákat, csúcstechnológiai know-how-val rendelkező vállalatokat. Attól tartanak, hogy Európa elveszti vezető technológiai szerepét, valamint hogy Kína kettős felhasználású termékekhez, technológiákhoz is hozzájuthat.

Gyakran hangoztatott kifogás a kínai befektetésekkel szemben, hogy azok mögött állami tulajdonú vagy homályos tulajdonosi hátterű vállalatok állnak, amelyek olcsó állami tőkéből finanszírozzák a felvásárlásokat, majd állami támogatással, dömpingárakkal torzítják a piaci versenyt.

A 2016-os rekord méretű kínai befektetési hullám után 2017 februárjában Németország, Franciaország és Olaszország közös levelet fogalmazott meg az EU kereskedelmi biztosának, amelyben aggodalmukat fejezik ki, hogy külföldi cégek kulcstechnológiájú vállalatokat vásárolnak fel stratégiai célokból, kifogásolják a kölcsönösség elvének sérülését, veszélynek érzik az európai szakértelem kiárusítását, és európai szintű szabályozás kidolgozását kérik a Bizottságtól.[xiv]

2017 júliusában Németország szigorított saját befektetés-átvilágítási rendszerén, bizonyos szektorokban történő felvásárlási szándékot kötelezően be kell jelenteni a kormányzat felé, hogy megvizsgálhassák, veszélyezteti-e a közrendet és biztonságot. Korlátozzák és nehezítik a külföldi befektetést a „kritikus infrastruktúrákba”, mint például energiaellátás, vízellátás, információtechnológia és telekommunikáció, közlekedés, egészségügy – azaz amelyekben valamilyen nem rendeltetésszerű működés súlyos következményekkel járhat a közrendre és biztonságra.[xv]

Az Európai Bizottság 2017. szeptember 13-i ülésén Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy „ha egy külföldi állami tulajdonú vállalat meg akar vásárolni egy európai kikötőt, az energiaellátó rendszerünk egy részét vagy egy védelmi technológiai céget, az csak áttekinthetően, szigorú vizsgálat és vita után történhet meg. Politikai felelősség, hogy tudjuk, mi történik a saját udvarunkban, hogy megvédhessük kollektív biztonságunkat, ha szükség van rá.”[xvi]

A Bizottság aznap hozta nyilvánosságra javaslatát az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról.[xvii] A javaslat leszögezi, hogy a külföldi beruházások iránti nyitottság az Európai Unió alapelve, ugyanakkor „aggályok fogalmazódtak meg a stratégiai okokból kulcsfontosságú technológiákkal rendelkező európai vállalkozásokat felvásárló külföldi beruházókkal kapcsolatban, különösen akkor, ha a külföldi beruházó állami tulajdonú vállalkozás.”[xviii]

A javaslat az uniós szintű szabályozást sürgető tagállamok javaslatára született és hatástanulmány mellékelése nélkül fogalmazták meg – a gyorsan változó gazdasági körülményekre és a növekvő aggodalmakra hivatkozva. Az Európai Bizottság csak 2018 végére tervez összeállítani egy részletes elemzést az EU-ba érkező közvetlen külföldi befektetésekről, különös tekintettel a stratégiai ágazatokra.[xix] Ennek eredményeit érdekes lesz összehasonlítani az eddigi felméréssekkel.

A javaslat egy külföldi befektetések átvilágítására szolgáló keretrendszer, amely útmutatást ad a tagállamok számára, hogy felmérjék a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető kockázatokat, és lehetővé teszi az együttműködést a tagállamok számára, ha az egyikben megvalósuló külföldi beruházás a másik tagállam érdekeit is érintheti. A közvetlen külföldi befektetések közrendi és közbiztonsági okokból történő átvilágítását meghagyja a tagállamok jogkörében, ugyanakkor a Bizottság vizsgálhatja az uniós érdekű projektekre hatást gyakorolható külföldi befektetéseket.

A közrend és közbiztonság szempontjából történő átvilágítás során mérlegelhetik többek között az alábbi szektorokra gyakorolt hatásokat:

  • kritikus infrastruktúra, ideértve az energiát, a közlekedést, a távközlést, az adattárolást, az űrinfrastruktúrát és a pénzügyi infrastruktúrát, valamint a különleges létesítményeket;
  • kritikus technológiák, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robotikát, a félvezetőket, a potenciálisan kettős felhasználású technológiákat, a kiberbiztonságot, az űr- vagy nukleáris technológiát;
  • a kritikus inputok ellátásbiztonsága; vagy
  • a különleges adatokhoz való hozzáférés vagy a különleges adatok feletti ellenőrzés képessége.

A mérlegelési szempontoknál a „tagállamok és a Bizottság figyelembe vehetik, hogy a külföldi befektető egy harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll-e, akár jelentős finanszírozás útján is.”[xx]

Sem a javaslatban, sem a javaslat hátterének ismertetésében nem szerepel Kína neve, mint ahogy az uniós szintű szabályozást először sürgető német-francia-olasz levélben sem. A kormány ellenőrzése alatt álló, állami finanszírozású befektető azonban egyértelműen kínai beruházókkal szembeni aggodalmakat takar.

A Kínai közvetlen befektetések aránya az eu-ban

Az Európai Unió az egyik legnyitottabb gazdaság a külföldi közvetlen befektetések fogadása tekintetében, ide érkezik a legtöbb külföldi beruházás. Az OECD statisztikája alapján 2015 és 2017 között az alábbiak szerint alakultak az EU-ba áramló közvetlen külföldi befektetések.[xxi]


Forrás: OECD statisztika alapján saját szerkesztés

Mennyi lehet ebből a kínai beruházások aránya? Mint fentebb kiderült, a különböző kimutatások között nagy eltérések lehetnek, az alábbi táblázat a MERICS – Rhodium Group által számított adatokat veti össze az OECD statisztikájával.

2015 2016 2017
Kínai befektetések, milliárd Euró 18.8 36.3 29
Összes befektetés, milliárd USD 519.2 531.0 290.2
Összes befektetés, milliárd Euró 467.3 477.9 258.3
Kínai befektetések aránya 4.0% 7.6% 11.2%

Forrás: OECD és Hanemann-Huotari alapján saját szerkesztés. USD-Euró átváltás éves átlagárfolyamok alapján

Az Európai Bizottság egyik anyaga az 1995-ös és 2015-ös külföldi befektetéseket hasonlítja össze.[xxii] Itt 2015-ben a kínai beruházások arányát csak 2%-ra teszik, míg ugyanekkor az USA-ból az összes befektetés 41%-a érkezett.

Arányaiban a kínai befektetések valóban növekedtek 2015 és 2017 között, azonban a 2017-es magasabb arány annak is köszönhető, hogy az összes beruházás értéke 45%-kal csökkent az előző évhez képest. Értékét tekintve 2016 volt a rekord méretű kínai befektetések éve Európában, ezután kezdődtek az aggodalmak egyes országok részéről, de vannak tagállamok, ahol nem tiltakoznak a kínai vevők megjelenése ellen. Különbözően látják a kínai felvásárlásokat a kormányzat és az üzleti szektor képviselői is.

Európa megosztottsága

A kínai befektetések hasznosságának vagy veszélyességének megítélésében nagy különbségek vannak a kormányzatok és a magánszektor, illetve az egyes uniós tagállamok között is.

A fejlett kulcstechnológiai vállalatokkal, innovatív iparral rendelkező országok kormányai aggódnak a technológia-elszívás, versenyelőny elvesztése miatt, míg ugyanezen országokban a magánkézben lévő cégek kevésbé félnek a kínai felvásárlásoktól. A Német Iparszövetség állásfoglalása szerint[xxiii] a német vállalatok mintegy 95%-a családi tulajdonban van, kicsi az „ellenséges felvásárlások” veszélye, a tulajdonos akarata ellenére nem lehet megvenni egy céget. Elutasítják a politikai indíttatású döntéseket, de elfogadják a külföldi befektetések mérlegelését a közrendre és biztonságra gyakorolt hatása alapján. Egy félvezetőket gyártó német cég igazgatója úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy itt globális cégekről van szó, amelyek rengeteg üzletet kötöttek már a nemzetközi porondon, és kétli, hogy a szükségük lenne kormányzati védelemre.[xxiv]

A pénzügyi válság után az EU déli tagállamaiba áramlott a legtöbb kínai befektetés – szükségük volt a tőkére, a kínaiak pedig felismerték a kínálkozó lehetőséget. Portugália paradox módon azért adott el jelentős részesedéseket az energiahálózatában, banki és egészségügyi szektorában, mivel a kölcsönök felvételéhez gazdasági szerkezetátalakítást követeltek meg tőle. A legtöbbet kínáló vevők pedig pont a kínaiak voltak.[xxv] Az unió keleti államait Kína régóta kecsegteti nagy összegű befektetésekkel, azonban ezek mértéke a fejlett uniós országokban történt beruházásokhoz képest meglehetősen csekély. A Kína által létrehozott 16+1 megállapodást még nem sikerült jelentős tartalommal megtölteni, az EU inkább politikai szempontból lát ebben fenyegetést, gazdaságilag egyelőre nem bizonyított a túlzott kínai befolyás.

Ellentét van a nyitott piac mint egyik fontos uniós alapelv és a biztonság kérdése között a kettős felhasználású termékek vonatkozásában is. Egyes országok aggódnak, hogy a felvásárlásokkal olyan termékek, technológiák kerülhetnek kínai kézre, amelyek katonai célra is használhatóak.[xxvi] A kettős felhasználású termékek kereskedelme uniós és tagállami szinten is szabályozott, az ilyen termékeket gyártó cégek jellemzően szorosabb ellenőrzés alatt állnak, kérdés tehát, hogy valóban jogos-e ez a félelem, hiszen ezeknek a termékeknek a kereskedelme jelenleg is korlátozás alá esik.

Összegzés

A világgazdaság átrendeződés alatt áll, Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként egyre nagyobb szerepre törekszik. A kínai vállalatok tőkeerősek, kinőtték a hazai pályát, és egyre inkább törekednek a külföldi terjeszkedésre. Kínában ezt a stratégiát központilag is támogatják, az új gazdasági övezetek kialakítását célzó „Övezet és út” kezdeményezés és a csúcstechnológiai ipar megteremtésére törekvő „Made in China 2025”[xxvii] program mind külföldi beruházásokra, felvásárlásokra ösztönzi a kínai vállalatokat.

Az Európai Uniónak szüksége van a külföldről érkező befektetésekre, a kínai tőkét azonban nem mindenhol látják szívesen. Az aggodalmak inkább a kormányzatok részéről érkeznek, a magáncégek kevésbé tartanak a kínai vevőktől. A közrend és -biztonság lehetséges veszélyeztetése esetén valóban jogos a tranzakciók átvilágítása, ennek azonban pontosan le kell fektetni a szabályozását, és minden külföldi befektetőt azonos feltételek szerint kell megítélni. Ehhez az unió adhat egy keretrendszert, de a döntési jogkört ajánlatos lenne meghagyni a tagállamoknak, mivel a különböző gazdasági fejlettségű és szerkezetű országoknak különbözőek a preferenciáik a külföldi befektetéseket illetően.

A külföldi közvetlen befektetések hozzájárulnak a növekedéshez, új munkahelyek teremtéséhez. Kína meghatározó tényező lesz a külföldi beruházások piacán a következő években is. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy mindenki számára megnyugtató szabályozást alkosson a külföldi befektetések átvilágításának rendezésére, hiszen a harmadik országokból – köztük Kínából – érkező friss tőke fontos eszköze a gazdaság fejlődésének.

 

 

Felhasznált irodalom

Chinese Investment in Europe; A Country-Level Approach; szerk.: John Seaman, Mikko Huotari, Miguel Otero-Iglesias;  A Report by the EuropeanThink-tank Network on China (ETNC), 2017 December, p. 103 https://www.pism.pl/files/?id_plik=23889

Demistifying Chinese Investment in Australia; KPMG, 2017.5.01. https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/au/pdf/2017/demystifying-chinese-investment-in-australia-may-2017.pdf

Expanding the Scope of Foreign Investment Screenings of non-EU Investors; Federation of German Industries, 2017.7.12. https://english.bdi.eu/media/user_upload/20170721_Position_BDI_Foreign_Investment_Screening.pdf

Germany Tightens Rules on Foreign Investments. What are the implications? 2017.10.2. https://www.bakermckenzie.com/en/insight/publications/2017/10/germany-tightens-rules

Cerulus, Laurens – Hanke, Jakon: Enter the Dragon. In: Politico, 2017. 10. 4.; https://www.politico.eu/article/china-and-the-troika-portugal-foreign-investment-screening-takeovers-Europe/

China becomes single largest contributor of Africa’s FDI- Report; Africa News, 2017.5.04. http://www.africanews.com/2017/05/04/china-becomes-single-largest-contributor-of-africa-s-fdi-report//

Chinese Investment Monitor; Rhodium Group; http://cim.rhg.com/interactive/china-investment-monitor

FDI outward stock, by region and economy, 1990-2017; World Investment Report, Annex Tables, UNCTAD, 2018. 06.06. http://unctad.org/en/Pages/DIAE/World%20Investment%20Report/Annex-Tables.aspx

Foreign Direct Investment – an EU Screening Framework. State of the Union 2017. In: European External Action Service https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/factsheet_on_investment_screening.pdf

Foreign Direct Investment Statistics: Data, Analysis and Forecasts; OECD 2018. 4.27. http://www.oecd.org/corporate/mne/statistics.htm

Foreign Investment Screening and the China Factor – New protectionism or new European standards? Rassmussan Global, 2017. 11. 16. https://rasmussenglobal.com/wp-content/uploads/2017/11/INVESTMENT_REPORT_RG_Memo_Nov_16.pdf

Gilchrist, Karen: Germany is trying to stop China from gobbling up its companies — but there may be a downside; 2017.9.1  .  https://www.cnbc.com/2017/08/23/germanys-chinese-takeover-regulations-could-have-a-downside.html

Grieger, Gisela: EU framework for FDI screening; European Parliamentary Research Service, 2018. július 12. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2018/614667/EPRS_BRI(2018)614667_EN.pdf

Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: A New Record Year for Chinese Outbound Investment in Europe; 2016. február  https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/COFDI_2016.pdf

Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: Chinese FDI in Europe in 2017 – Rapid recovery after initial slowdown ; In: Papers on China, MERICS, 2018.4.17. https://www.merics.org/en/papers-on-china/chinese-fdi-in-Europe

Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: Preparing for a New Era of Chinese Capital – Chinese FDI in Europe and Germany; 2015. június https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/COFDI_2015_EN.pdf

Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: Record Flows and Growing Imbalances – Chinese Investment in Europe in 2016; 2017. január  https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/MPOC_3_COFDI_2017.pdf

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról; 2017. 9. 13. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52017PC0487

Le Corre, Philippe – Sepulchre, Alain: China’s Offensive in Europe. Brookings Institution Press, Washington D.C, 2016, pp. 36-37

Morgan, Ryan – Battistella,Pietro: Three Types of Chinese Investments in Europe; 2017. 7. 27. https://www.apcoworldwide.com/blog/detail/apcoforum/2017/07/27/three-types-of-investments-in-Europe

Pandya, Shivali – Tagliapietra, Simone:  China’s strategic investments in Europe: The case of maritime ports http://bruegel.org/2018/06/chinas-strategic-investments-in-Europe-the-case-of-maritime-ports/

State of the Union 2017 – Trade Package: European Commission proposes framework for screening of foreign direct investments; Press release, 2017. 9. 14. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-3183_en.htm

Tartar, Andre – Rojanasakul, Mira – Scott Diamond, Jeremy: How China Is Buying Its Way Into Europe, 2018. 4. 23. In: Bloomberg https://www.bloomberg.com/graphics/2018-china-business-in-Europe/

[i] A kínai kormány által 1999-ben meghirdetett „Go global” (走出去) stratégia az előző évtized végén megkezdődött gazdasági nyitás újabb lépéseként külföldi befektetésekre kezdte ösztönözni a kínai vállalatokat.

[ii] Az „Övezet és út” kezdeményezésről és a „Made in China 2025” programról lásd: http://www.geopolitika.hu/hu/2016/11/03/az-egy-ovezet-egy-ut-geopolitikai-jelentosege-a-tortenelmi-tavlatban/ és http://www.geopolitika.hu/hu/2016/10/24/kina-elre-torni-a-kutatasban/

[iii] FDI outward stock, by region and economy, 1990-2017; World Investment Report, Annex Tables, UNCTAD, 2018. 06.06. http://unctad.org/en/Pages/DIAE/World%20Investment%20Report/Annex-Tables.aspx

[iv] Chinese Investment Monitor; Rhodium Group; http://cim.rhg.com/interactive/china-investment-monitor

[v] China becomes single largest contributor of Africa’s FDI- Report; Africa News, 2017.05.04. http://www.africanews.com/2017/05/04/china-becomes-single-largest-contributor-of-africa-s-fdi-report//

[vi] Demistifying Chinese Investment in Australia; KPMG, 2017.05.01. https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/au/pdf/2017/demystifying-chinese-investment-in-australia-may-2017.pdf

[vii] Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: Chinese FDI in Europe in 2017; In: Papers on China, MERICS, 2018.04.17. https://www.merics.org/en/papers-on-china/chinese-fdi-in-Europe

[viii] Tartar, Andre – Rojanasakul, Mira – Scott Diamond, Jeremy: How China Is Buying Its Way Into Europe, 2018. április 23. In: Bloomberg https://www.bloomberg.com/graphics/2018-china-business-in-Europe/

[ix] Chinese Investment in Europe; A Country-Level Approach; szerk.: John Seaman, Mikko Huotari, Miguel Otero-Iglesias;  A Report by the EuropeanThink-tank Network on China (ETNC), 2017 December, p. 103

[x] Hanemann, Thilo – Huotari, Mikko: Chinese FDI in Europe in 2017; In: Papers on China, MERICS, 2018.04.17. https://www.merics.org/en/papers-on-china/chinese-fdi-in-Europe

[xi] Morgan, Ryan – Battistella,Pietro: Three Types of Chinese Investments in Europe; 2017 július 27. https://www.apcoworldwide.com/blog/detail/apcoforum/2017/07/27/three-types-of-investments-in-Europe

[xii] Le Corre, Philippe – Sepulchre, Alain: China’s Offensive in Europe. Brookings Institution Press, Washington D.C, 2016, pp. 36-37

[xiii] Pandya, Shivali – Tagliapietra, Simone:  China’s strategic investments in Europe: The case of maritime ports http://bruegel.org/2018/06/chinas-strategic-investments-in-Europe-the-case-of-maritime-ports/

[xiv] Grieger, Gisela: EU framework for FDI screening; European Parliamentary Research Service, 2018. július; http://www.europarl.europe.eu/RegData/etudes/BRIE/2018/625125/EPRS_BRI(2018)625125_EN.pdf

[xv] Germany Tightens Rules on Foreign Investments. What are the implications? 2017. október 2. https://www.bakermckenzie.com/en/insight/publications/2017/10/germany-tightens-rules

[xvi] State of the Union 2017 – Trade Package: European Commission proposes framework for screening of foreign direct investments; Press release, 2017. szeptember 14; saját fordítás; http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-3183_en.htm

[xvii] Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról; 2017. szeptember 13. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52017PC0487

[xviii] IBID p.2.

[xix] Grieger, Gisela: EU framework for FDI screening; European Parliamentary Research Service, 2018. július 12. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2018/614667/EPRS_BRI(2018)614667_EN.pdf

[xx] Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról; 2017. szeptember 13. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52017PC0487

[xxi] Foreign Direct Investment Statistics: Data, Analysis and Forecasts; OECD 2018. április 27. http://www.oecd.org/corporate/mne/statistics.htm

[xxii] Foreign Direct Investment – an EU Screening Framework. State of the Union 2017. In: European External Action Service https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/factsheet_on_investment_screening.pdf

[xxiii] Expanding the Scope of Foreign Investment Screenings of non-EU Investors; Federation of German Industries, 2017.07.12. https://english.bdi.eu/media/user_upload/20170721_Position_BDI_Foreign_Investment_Screening.pdf

[xxiv] Germany is trying to stop China from gobbling up its companies — but there may be a downside https://www.cnbc.com/2017/08/23/germanys-chinese-takeover-regulations-could-have-a-downside.html

[xxv] Cerulus, Laurens – Hanke, Jakon: Enter the Dragon. In: Politico, 2017. 10. 4.; https://www.politico.eu/article/china-and-the-troika-portugal-foreign-investment-screening-takeovers-Europe/

[xxvi] Foreign Investment Screening and the China Factor – New protectionism or new European standards? Rassmussan Global, 2017. 11. 16. https://rasmussenglobal.com/wp-content/uploads/2017/11/INVESTMENT_REPORT_RG_Memo_Nov_16.pdf

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: