A Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad)

Kína erősödése számos politikai és gazdasági feszültséget szül az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Ez különösen látványosan mutatkozik meg a Dél-kínai-tengeren, amelyet Kína szinte teljes egészében magának követel, és ahol hosszú évek óta mesterséges szigeteket épít, továbbá katonai bázisokat hoz létre. A térség számos országa úgy látja, Kína katonai, politikai és gazdasági tevékenysége veszélyezteti a több mint hetven éve fennálló, többek között a nemzetközileg elfogadott szabályokon és a szabad hajózhatóságon alapuló nemzetközi rendszert a régióban. Mivel Kína óriási katonai és gazdasági fölényével szemben a térség országai önállóan nem tudják érvényesíteni érdekeiket, ezért négy ország (Ausztrália, Japán, India és az Egyesült Államok) egy együttműködés, a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (röviden Négyes) keretében tesz kísérletet Kína hatalmának korlátozására.

Az első Négyes

A Quadrilateral Security Dialogue (Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd; röviden Quad, azaz Négyes) eredete a 2004 végi indiai-óceáni cunamira nyúlik vissza, ami után Ausztrália, Japán, India és az USA közösen nyújtott segítséget az érintett országoknak, a közös erőfeszítés összehangolására pedig létrehozták a Tsunami Core Group nevű csoportot. A négy ország közötti együttműködés ekkor azonban még nem folytatódott a cunamit követő segítségnyújtás befejezése után.[1] A Négyes egy másik előzményének tekinthető a szabad, nyitott és demokratikus indo-csendes-óceáni térség támogatására létrehozott[2] Trilateral Strategic Dialogue (Háromoldalú Stratégiai Párbeszéd), amely 2002-ben jött létre Ausztrália, Japán és Amerika között, 2005 óta pedig nagyrészt miniszteri szinten működik.[3]

A Négyes ötlete akkor kezdett körvonalazódni, amikor 2006-ban Shinzo Abe japán miniszterelnök-jelölt nyilvánosságra hozta elképzelését az értékeken (például a demokratikus berendezkedésen és a jogállamiságon) alapuló külpolitikáról, amelynek részeként szorosabb kapcsolatokat javasolt Japán, India és Ausztrália között. 2007 elején az USA is csatlakozott az elképzeléshez (bár a Bush-adminisztrációban a csatlakozás nem élvezett egyöntetű támogatást), ugyanezen év májusában pedig megtartották az első Négyes-találkozót. 2007 szeptemberében sor került egy közös haditengerészeti hadgyakorlatra is a Bengáli-öbölben, amelyben ötödik országként Szingapúr is részt vett.[4]

A Négyes célja hivatalosan, ahogy az indiai miniszterelnök és az indiai külügyminiszter fogalmazott, egy „kiegyensúlyozó magatartás” képviselete volt a külpolitika terén, továbbá a tagok közötti „eszmecsere”. A négy ország hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem jelent szövetséget és nem Kína kordában tartására jött létre. Kína azonban ezt másként látta, és diplomáciai csatornákon keresztül már a Négyes-találkozó előtt tiltakozott mind a négy országnál, magyarázatot követelve a Négyes valódi célját illetően.[5]

A 2007 májusi találkozónak nem volt hivatalos programja és folytatásról sem esett rajta szó, azonban általánosságban volt egy olyan várakozás, hogy a párbeszéd folytatódni fog (John McCain amerikai elnökjelölt egyenesen azt írta egy cikkében, hogy ha megválasztják, intézményesíteni fogja a Négyest).[6] Ez azonban végül nem így történt, ugyanis Kína tiltakozása miatt a kezdeményezés már 2007 júliusában megtorpant: ekkor a Pekingbe látogató ausztrál hadügyminiszter, Brendan Nelson – a kínai fenntartásokra reagálva – kijelentette, hogy Ausztrália nem kíván részt venni az együttműködésben,[7] amit nem sokkal később azzal indokolt, hogy Ausztrália nem akar olyan, biztonságpolitikával kapcsolatos együttműködésben részt venni, ami fenntartásokat váltana ki a térségben, elsősorban Kína részéről.[8] További kedvezőtlen fejlemény volt a Négyes szempontjából, hogy fő támogatója, Abe 2007 szeptemberében lemondott a miniszterelnökségről. Indiában a Négyes több akadályba ütközött: egyrészt a 2007 szeptemberi hadgyakorlat ellen tüntetések zajlottak, másrészt a kormány Kína kedvében kívánt járni, hogy az kedvezően döntsön egy indiai atomprogrammal kapcsolatos eljárás során a Nuclear Suppliers Group nevű, az atomfegyverek terjedését megelőzni hivatott szervezetben.  Ami az USA-t illeti, az ország végül fontosabbnak ítélte a Háromoldalú Stratégiai Párbeszédet a Négyesnél.[9] Ausztráliában 2007 novemberében kormányváltás volt, az új miniszterelnök pedig a Négyest ellenző Kevin Rudd lett.[10] A Négyes akkor szűnt meg végleg, amikor 2008 februárjában az új ausztrál külügyminiszter, Stephen Smith bejelentette, hogy Ausztrália kilép az együttműködésből[11] (mellesleg anélkül, hogy a többi tagállammal egyeztetett volna erről[12]).

A Négyes újjáalakulása

2017 őszén, közel tíz évvel azután, hogy a Négyes elhalt, megjelentek a feltámasztására tett kísérletek. Az ausztrál kormány új külpolitikai fehér könyve jelezte, hogy Ausztrália nyitott a többoldalú együttműködésre más országokkal, a nem sokkal ezután kiadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia pedig úgy fogalmazott, hogy az USA növelni fogja a négyoldalú együttműködést Japánnal, Indiával és Ausztráliával. A Pentagon nemzetvédelmi stratégiája szintén kifejtette, hogy Amerika az indo-csendes-óceáni térségben meglévő szövetségesi kapcsolatai kiterjesztésére törekszik.[13]

2017 októberében Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egy beszédében kijelentette, hogy Ausztrália csatlakozhatna a 2011 óta létező amerikai-indiai-japán együttműködéshez.[14] Ugyanebben a hónapban Taro Kono japán külügyminiszter azt nyilatkozta, Japán magas szintű párbeszédet fog kezdeményezni Amerikával, Indiával és Ausztráliával a szabadkereskedelem és a védelmi együttműködés megerősítése érdekében a Dél-kínai-tengertől az Indiai-óceánon át Kelet-Afrikáig húzódó térségben (az ötletet Kono már augusztusban felvetette az amerikai és az ausztrál külügyminiszternek).[15] A felvetést támogatásáról biztosította az indiai külügyminisztérium szóvivője[16] és az ausztrál külügyminiszter is.[17] Ezen felül novemberi ázsiai útja során Donald Trump amerikai elnök a korábban használatos „ázsiai és csendes-óceáni térség” kifejezés helyett rendszeresen az „indo-csendes-óceáni térség” megnevezést használta, kiemelve a régió „szabad és nyitott” voltának fontosságát. (Az indo-csendes-óceáni térség kifejezés Trump ázsiai útja óta gyakran használatos a régióban, mutatva a Négyes által lefedett terület geopolitikai jelentőségét.[18])

Forrás: Wikimedia Commons

Az indo-csendes-óceáni térség

A nyilatkozatok utáni első konkrét lépésként 2017. november 12-én a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában találkoztak a négy ország magas rangú tisztviselői a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és a Kelet-Ázsia Csúcs (EAS) csúcstalálkozóival párhuzamosan. Kína a találkozót követően rögtön figyelmeztette a négy országot arra, hogy regionális együttműködésük nem lehet sem átpolitizált, sem kizáró jellegű, továbbá nem sértheti kívülálló felek érdekeit.[19] A Négyessel kapcsolatos második találkozóra 2018 januárjában került sor, aminek keretében az együttműködés országainak haditengerészeti parancsnokai tartottak megbeszélést Újdelhiben a Raisina Dialogue konferencián.[20]

Mi a Négyes célja, és mi vezetett az újjáalakulásához? Az együttműködés célja hivatalosan a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása.[21] Ennek hátterében – kimondatlanul ugyan – az áll, hogy Kína fokozódó és gyakran a nemzetközi jogot sértő katonai tevékenysége, valamint az Egy övezet, egy út kezdeményezésből (Belt and Road Initiative; BRI) eredő gazdasági befolyása a Dél-kínai-tengeren, az Indiai-óceánon és a Kelet-kínai-tengeren veszélyezteti a Négyes országainak érdekeit. A négy ország tagadja ugyan, de céljuk Kína tengeri terjeszkedésének és régióbeli befolyásának korlátozása azáltal, hogy együttműködnek a szabad hajózhatóság és repülés fenntartása, a nemzetközi jog tiszteletben tartása, a konfliktusok békés megoldása, a tengeri biztonság fenntartása és egyéb ügyek terén.[22]

India, Ausztrália és Japán részéről van egy másik célja is a Négyesnek: annak biztosítása, hogy az USA továbbra is szerepet vállaljon az indo-csendes-óceáni térségben. Amerika a második világháború óta a térség domináns katonai hatalma, a status quo és a szabályokon alapuló nemzetközi rend garantálója, ám Trump hatalomra kerülése óta az ország hagyományos térségbeli szerepvállalása kérdésessé vált, így az említett három ország a Négyessel próbálja biztosítani az USA további térségbeli jelenlétét.[23]

A Négyes jelenlegi helyzete

Az újjáalakulása óta eltelt mintegy fél év alatt a Négyes nem öltött konkrét formát, így érdemi együttműködésről egyelőre nem beszélhetünk. A formáció működőképességével és hatékonyságával kapcsolatban mindazonáltal máris kétségek merülnek fel. Ennek legfőbb oka, hogy úgy tűnik, India már nem annyira elkötelezett az együttműködés iránt, mint 2017 végén. Az ország idén áprilisban (immár a negyedik egymást követő évben[24]) ismét elutasította Ausztrália kérését, hogy részt vehessen a Malabar nevű, júniusban Guamnál megtartott haditengerészeti gyakorlaton, amely India, az USA és Japán részvételével zajlott. India elutasító döntésének hátterében egyértelműen a Kínával való konfrontáció kerülése áll.[25] Az indiai-kínai kapcsolatok az elmúlt években több okból jelentősen romlottak: India ellenzi a BRI-t, amelynek keretében Kína növeli befolyását az Indiai-óceánon (például Srí Lankán[26] és a Maldív-szigeteken[27]), a két ország 2017 nyarán pedig közel került a katonai konfliktushoz a közös határukhoz közeli Doklam-fennsíkkal kapcsolatos nézeteltérés miatt.[28] Az utóbbi hónapokban azonban India részéről enyhülés tapasztalható Kína irányában: India például idén tavasszal nem engedélyezte egy, a tibeti emigráns kormány által tervezett rendezvénysorozat megtartását, ami nyilvánvalóan egy Kína irányába tett gesztus volt Narendra Modi indiai miniszterelnök áprilisi,[29] illetve júniusi kínai látogatása előtt.[30]

A haditengerészeti gyakorlattal kapcsolatos elutasító indiai állásponthoz hozzájárulhatott az is, hogy India hagyományosan kerüli külpolitikájában az egyértelmű elkötelezettséget, továbbá minél több országgal törekszik jó kapcsolatok kialakítására[31] (ami mellesleg felveti a kérdést, vajon India teljes mértékben megbízható partner lehetne-e hosszú távon a Négyesben). Az is elképzelhető, hogy India végül úgy döntött, a Négyes helyett megelégszik az annak tagországaival már meglévő háromoldalú katonai együttműködési formátumokkal: a 2011 óta működő India-Japán-Amerika közötti együttműködéssel, valamint a 2015 óta létező India-Ausztrália-Japán közötti együttműködéssel.[32]

Egy másik probléma a Négyes infrastruktúrafejlesztési elképzeléseivel kapcsolatos –az együttműködés ugyanis az infrastrukturális fejlesztések és segítségnyújtás terén is fel kívánja venni a versenyt a BRI-vel, hiszen ezen kezdeményezés segítségével Kína egyre nagyobb gazdasági befolyásra tesz szert az indo-csendes-óceáni térségben. A Négyes ennek jegyében tervezi egy regionális infrastrukturális terv kidolgozását (amely hivatalosan nem a BRI „riválisa”, hanem „alternatívája” lenne). Ez az elképzelés más fórumokon is kezd teret nyerni: a japán-amerikai-indiai és a japán-ausztrál-indiai háromoldalú együttműködésben is folynak infrastrukturális fejlesztéssel kapcsolatos megbeszélések,[33] Japán pedig hivatalos fejlesztési segítségnyújtási programja (official development assistance; ODA) keretében 2017-ben célul tűzte ki a „kiváló minőségű infrastruktúra” létrehozását az indo-csendes-óceáni térségben.[34] Mindazonáltal ami a Négyest illeti, az infrastrukturális terv egyelőre igencsak kezdeti stádiumban van, és felettébb kérdéses, a tagállamok rendelkeznek-e elegendő tőkével és kellő politikai akarattal ahhoz, hogy valódi alternatívát tudjanak nyújtani a sok ország számára páratlan lehetőségekkel kecsegtető BRI-vel szemben.[35]

A Négyes kilátásai

A Négyes 2017 végi újjáalakulásakor a tagországok részéről tapasztalható lendület, úgy tűnik, mára megtört. Az eredeti elképzelés szerint a tagok között rendszeres megbeszélésekre kerülne sor, a következő találkozót pedig 2018 márciusában vagy áprilisában rendezték volna. Ez végül nem történt meg, többek között azért, mert változások voltak az amerikai külügyminiszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói poszton. A találkozóra mindazonáltal azóta sem került sor, ráadásul az sem világos, milyen szinten folytatódna az együttműködés: az első találkozóhoz hasonlóan államtitkári/külügyminiszter-helyettesi, vagy esetleg külügyminiszteri szinten.[36]

Természetesen egy négy országot magában foglaló együttműködés kialakítása hosszú folyamat, ám a Négyes jövőjével kapcsolatban ezt figyelembe véve is komoly fenntartások merülnek fel. A legnagyobb kihívást jelenleg India és Kína közeledése jelenti, aminek a Négyest illetően baljóslatú jele, hogy India nem engedélyezte Ausztrália részvételét a Malabar-hadgyakorlatban, pedig ez nagyszerű lehetőség lett volna a Négyes katonai együttműködésének első demonstrációjára. További kétségek merülnek fel az együttműködés jövőjét illetően a tagállamok Kínával való kapcsolatai miatt: ugyan a Négyes tagországai tartanak Kína növekvő befolyásától, ám valamennyiüknek Kína az egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnere.

Indián kívül a többi tagállam esetében is van politikai bizonytalanság a hosszú távú együttműködéssel kapcsolatban: Japán katonai szerepvállalásának kerékkötője lehet a japán közvélemény pacifizmusa, valamint a japán alkotmány korlátozásai a japán hadsereg lehetséges szerepvállalására vonatkozóan.[37] Amerikát illetően a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan külpolitikája ébreszt kétségeket,[38] ami pedig Ausztráliát illeti, az ország Kínával való viszonya 2017 közepe óta mélyponton van ugyan, ám Ausztrália Négyes iránti elkötelezettségében fordulatot jelenthet az ellenzék esetleges győzelme a legkésőbb 2019 májusában megtartandó következő ausztrál választáson.[39]

A Négyes potenciális katonai súlyát jelentősen csökkenti, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy az USA a vitatott hovatartozású, ám gyakorlatilag kínai fennhatóság alatt álló dél-kínai-tengeri területeken (például a Scarborough- vagy a Mischief-zátony közelében) időközönként végrehajtott szabad hajózhatósági hadműveleteit a közeljövőben a többi Négyes-tagországgal közösen hajtsa végre.[40]  Szintén hátráltathatja majd a Négyes működését a gyakorlatban annak eldöntése, hogy az egyes tagországok hadseregei milyen arányban járuljanak hozzá a katonai együttműködéshez (ez különösen India esetében lehet majd kényes kérdés, mivel a többi három országhoz képest az ő védelmi képességei a leggyengébbek).[41]

További kérdés a Négyes jövőjét illetően, hogy az együttműködés miként fogja érinteni az ASEAN-t, hiszen a térségben a regionális biztonsági kérdéseket illetően ez a tíztagú szervezet központi szerepet tölt be, így feszültségek forrása lehet, ha ezt a szerepet a Négyes megpróbálja átvenni.[42] Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ASEAN nem képes Kína hatalmának kordában tartására, mivel nem képvisel egységes álláspontot a szervezetet jelenleg érintő legfontosabb biztonságpolitikai problémát, a Dél-kínai-tenger feletti vitatott fennhatóságot illetően. Ugyan a 2018 márciusi ASEAN-csúcs végén kiadott nyilatkozatban a tagállamok sürgették a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódex létrehozását Kína és az ASEAN között, bizonyos tagállamok – elsősorban Laosz, Kambodzsa és a Fülöp-szigetek – fontosabbnak ítélik a gazdasági kapcsolatokat Kínával a geopolitikai megfontolásoknál, így (a többi tagállamtól eltérően) nem ellenzik Kína önkényes és gyakorlatilag az egész tengert magáénak követelő tevékenységét a tengeren.[43] A szingapúri védelmi miniszter idén februári nyilatkozata szerint továbbá a magatartási kódex – amely, úgy tűnik, ráadásul nem is lesz kötelező érvényű – elfogadása nem várható egy éven belül.[44] Összességében az ASEAN tehát egyhamar nem fogja Kína dél-kínai-tengeri ambícióit korlátozni, és ugyan minden bizonnyal egyes ASEAN-tagállamok nem hivatalosan örülnének a Négyes tevékenységének, ám ettől függetlenül kérdéses, hogyan alakul majd az ASEAN és a Négyes viszonya.

Forrás: Shutterstock

Az ASEAN tagállamai

Mindezen kihívások ellenére a Négyes számos területen eredményesen működhet: a tagországok megoszthatják egymás között a kínai katonai képességekkel és szándékokkal kapcsolatos becsléseiket, továbbá együttműködhetnek a humanitárius segítségnyújtás, a katasztrófakár-enyhítés, az energiabiztonság és a kiberbiztonság terén, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben.[45]

Összefoglalás

Az említett kihívások miatt erősen kérdéses, hogy a Négyes valódi együttműködéssé válik-e majd idővel, valamint érdemben befolyásolni tudja-e majd Kínát. Nem kétséges, hogy Kína tiltakozni fog minden ellene irányuló tevékenység ellen, és az első Négyes idején ez elég is volt az együttműködés meghiúsulásához. Kína 2008 óta azonban sokkal magabiztosabb és erősebb lett, továbbá immár egyértelműen a világ vezető hatalma kíván lenni, így kordában tartásához sokkal egységesebb és aktívabb együttműködésre lenne szükség, mint amilyenné a jelek szerint a Négyes válhat.

Szerző: Csenger Ádám

Felhasznált irodalom

Australia-Japan-United States Trilateral Strategic Dialogue Ministerial Joint Statement. In: U.S. Department of State, https://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2017/08/273216.htm (2017.08.06)

BAGCHI, Indrani: Australia to pull out of ‘quad’ that excludes China. In: The Times of India, https://timesofindia.indiatimes.com/india/Australia-to-pull-out-of-quad-that-excludes-China/articleshow/2760109.cms (2008.02.06)

BURNS, R. Nicholas: Media Roundtable in Singapore. In: U.S. Department of State Archive, https://2001-2009.state.gov/p/us/rm/2007/96058.htm (2007.12.03)

CALLICK, Rowan: Rudd revelations are old news. In: The Australian, https://www.theaustralian.com.au/in-depth/wikileaks/rudd-revelations-are-old-news/news-story/8a6b02959ecd19731cdcf12833c4538b (2010.12.09)

CURRAN, James: All shot and no powder in the Quadrilateral Security Dialogue. In: East Asia Forum, http://www.eastasiaforum.org/2018/01/28/all-shot-and-no-powder-in-the-quadrilateral-security-dialogue/ (2018.01.28)

Doorstop interview. In: Minister for Foreign Affairs, The Hon Julie Bishop MP, https://foreignminister.gov.au/transcripts/Pages/2017/jb_tr_171031.aspx (2017.10.31)

Elections – Frequently Asked Questions. In: Australian Electoral Commission, https://www.aec.gov.au/faqs/Elections.htm (2018.05.30)

HAYASHI, Saki és ONCHI, Yosuke: Japan to propose dialogue with US, India and Australia. In: Nikkei Asian Review, https://asia.nikkei.com/Politics-Economy/International-Relations/Japan-to-propose-dialogue-with-US-India-and-Australia (2017.10.26)

HUI, Tan Ming és HUSSAIN, Nazia: Quad 2.0: Sense and Sensibilities. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/02/quad-2-0-sense-and-sensibilities/ (2018.02.23)

JIANGTAO, Shi és ZHOU, Laura: Wary China on ‘Quad’ bloc watch after officials from US, Japan, India and Australia meet on Asean sidelines. In: South China Morning Post, http://www.scmp.com/news/china/diplomacy-defence/article/2119719/wary-china-quad-bloc-watch-after-officials-us-japan (2017.11.13)

MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

McDONELL, Stephen: Nelson meets with China over military relationship. In: ABC, http://www.abc.net.au/pm/content/2007/s1973940.htm (2007.07.09)

MENON, Kesava: “There is nothing but goodwill towards India”. In: The Hindu, http://www.thehindu.com/todays-paper/tp-opinion/ldquoThere-is-nothing-but-goodwill-towards-Indiardquo/article14801813.ece (2016.09.29)

MIGLANI, Sanjeev és ANEEZ, Shihar: Asian giants China and India flex muscles over tiny Maldives. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-maldives-politics/asian-giants-china-and-india-flex-muscles-over-tiny-maldives-idUSKCN1GJ12X (2018.03.07)

Navy chiefs of India, Japan, Australia and US share dias at Raisina Dialogue 2018 in Delhi. In: The New Indian Express, http://www.newindianexpress.com/nation/2018/jan/18/navy-chiefs-of-india-japan-australia-and-us-share-dias-at-raisina-dialogue-2018-in-delhi-1757759.html (2018.01.18)

RAJAGOPALAN, Rajeswari Pillai: An Indian Perspective. In: Return of the Quad, The Diplomat, issue 42, https://magazine.thediplomat.com/#/issues/-LAWCg2zSGAbYVn-2Qr2/read (2018.05)

Remarks by President Trump on His Trip to Asia. In: WhiteHouse.gov, https://www.whitehouse.gov/briefings-statements/remarks-president-trump-trip-asia/ (2017.11.15)

SAFI, Michael és PERERA, Amantha: ‘The biggest game changer in 100 years’: Chinese money gushes into Sri Lanka. In: The Guardian, https://www.theguardian.com/world/2018/mar/26/the-biggest-game-changer-in-100-years-chinese-money-gushes-into-sri-lanka (2018.03.26)

SCIMIA, Emanuele: Malabar 2018: India deals a blow to Australia and ‘the Quad’. In: Asia Times, http://www.atimes.com/malabar-2018-india-deals-a-blow-to-australia-and-the-quad/ (2018.05.01)

SCOTT, Jason, NOBUHIRO, Emi és MARLOW, Iain: U.S.-Led Group Mulls Asia Infrastructure Effort Amid China Push. In: Bloomberg, https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-02-18/u-s-led-group-mulls-asia-infrastructure-plan-australia-says (2018.02.19)

SMITH, Jeff: A U.S. Perspective. In: Return of the Quad, The Diplomat, issue 42, https://magazine.thediplomat.com/#/issues/-LAWCg2zSGAbYVn-2Qr2/read (2018.05)

SURI, Manveena és WESTCOTT, Ben: Indian Prime Minister Narendra Modi meets Chinese President Xi Jinping for informal summit. In: CNN, https://edition.cnn.com/2018/04/27/asia/modi-xi-wuhan-meeting-intl/index.html (2018.04.28)

TAKAHASHI, Kaori: Australian and ASEAN pursue maritime code of conduct. In: Nikkei Asian Review, https://asia.nikkei.com/Politics/International-Relations/Australian-and-ASEAN-pursue-maritime-code-of-conduct (2018.03.19)

TATSUMI, Yuki: Is Japan Ready for the Quad? Opportunities and Challenges for Tokyo in a Changing Indo-Pacific. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2018/01/japan-ready-quad-opportunities-challenges-tokyo-changing-indo-pacific/ (2018.01.09)

TOW, William: The Trilateral Strategic Dialogue: Facilitating Community-Building or Revisiting Containment? In: Assessing the Trilateral Strategic Dialogue, http://www.nbr.org/publications/specialreport/pdf/Preview/SR16_preview.pdf (2008.12), 4.

Transcript of Weekly Media Briefing by Official Spokesperson (October 27, 2017). In: Ministry of External Affairs, Government of India, http://mea.gov.in/media-briefings.htm?dtl/29065/Transcript_of_Weekly_Media_Briefing_by_Official_Spokesperson_October_27_2017 (2017.10.27)

Trump in Southeast Asia. In: ASEANFocus, issue 7/2017, https://www.iseas.edu.sg/images/pdf/ASEANFocusDec17.pdf (2017.12) 5.

UNGKU, Fathin: ASEAN hopes to expedite code of conduct on South China Sea: Singapore. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-asean-singapore-defence/asean-hopes-to-expedite-code-of-conduct-on-south-china-sea-singapore-idUSKBN1FR07V (2018.02.07)

VENKATACHALAM, K.S.: Tibet and India’s China Policy. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/03/tibet-and-indias-china-policy/ (2018.03.20)

WARDELL, Jane et al.: Australia, U.S., India and Japan in talks to establish Belt and Road alternative: report. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-china-beltandroad-quad/australia-u-s-india-and-japan-in-talks-to-establish-belt-and-road-alternative-report-idUSKCN1G20WG (2018.02.19)

What’s behind the India-China border stand-off? In: BBC, http://www.bbc.com/news/world-asia-40478813 (2017.07.05)

ZHU, Zhiqun: Can the Quad Counter China’s Belt and Road Initiative? In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/03/can-the-quad-counter-chinas-belt-and-road-initiative/ (2018.03.14)

Hivatkozások

[1] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[2] Australia-Japan-United States Trilateral Strategic Dialogue Ministerial Joint Statement. In: U.S. Department of State, https://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2017/08/273216.htm (2017.08.06)

[3] TOW, William: The Trilateral Strategic Dialogue: Facilitating Community-Building or Revisiting Containment? In: Assessing the Trilateral Strategic Dialogue, http://www.nbr.org/publications/specialreport/pdf/Preview/SR16_preview.pdf (2008.12), 4.

[4] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] McDONELL, Stephen: Nelson meets with China over military relationship. In: ABC, http://www.abc.net.au/pm/content/2007/s1973940.htm (2007.07.09)

[8] MENON, Kesava: “There is nothing but goodwill towards India”. In: The Hindu, http://www.thehindu.com/todays-paper/tp-opinion/ldquoThere-is-nothing-but-goodwill-towards-Indiardquo/article14801813.ece (2016.09.29)

[9] BURNS, R. Nicholas: Media Roundtable in Singapore. In: U.S. Department of State Archive, https://2001-2009.state.gov/p/us/rm/2007/96058.htm (2007.12.03)

[10] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[11] BAGCHI, Indrani: Australia to pull out of ‘quad’ that excludes China. In: The Times of India, https://timesofindia.indiatimes.com/india/Australia-to-pull-out-of-quad-that-excludes-China/articleshow/2760109.cms (2008.02.06)

[12] CALLICK, Rowan: Rudd revelations are old news. In: The Australian, https://www.theaustralian.com.au/in-depth/wikileaks/rudd-revelations-are-old-news/news-story/8a6b02959ecd19731cdcf12833c4538b (2010.12.09)

[13] CURRAN, James: All shot and no powder in the Quadrilateral Security Dialogue. In: East Asia Forum, http://www.eastasiaforum.org/2018/01/28/all-shot-and-no-powder-in-the-quadrilateral-security-dialogue/ (2018.01.28)

[14] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[15] HAYASHI, Saki és ONCHI, Yosuke: Japan to propose dialogue with US, India and Australia. In: Nikkei Asian Review, https://asia.nikkei.com/Politics-Economy/International-Relations/Japan-to-propose-dialogue-with-US-India-and-Australia (2017.10.26)

[16] Transcript of Weekly Media Briefing by Official Spokesperson (October 27, 2017). In: Ministry of External Affairs, Government of India, http://mea.gov.in/media-briefings.htm?dtl/29065/Transcript_of_Weekly_Media_Briefing_by_Official_Spokesperson_October_27_2017 (2017.10.27)

[17] Doorstop interview. In: Minister for Foreign Affairs, The Hon Julie Bishop MP, https://foreignminister.gov.au/transcripts/Pages/2017/jb_tr_171031.aspx (2017.10.31)

[18] Remarks by President Trump on His Trip to Asia. In: WhiteHouse.gov, https://www.whitehouse.gov/briefings-statements/remarks-president-trump-trip-asia/ (2017.11.15)

[19] JIANGTAO, Shi és ZHOU, Laura: Wary China on ‘Quad’ bloc watch after officials from US, Japan, India and Australia meet on Asean sidelines. In: South China Morning Post, http://www.scmp.com/news/china/diplomacy-defence/article/2119719/wary-china-quad-bloc-watch-after-officials-us-japan (2017.11.13)

[20] Navy chiefs of India, Japan, Australia and US share dias at Raisina Dialogue 2018 in Delhi. In: The New Indian Express, http://www.newindianexpress.com/nation/2018/jan/18/navy-chiefs-of-india-japan-australia-and-us-share-dias-at-raisina-dialogue-2018-in-delhi-1757759.html (2018.01.18)

[21] HUI, Tan Ming és HUSSAIN, Nazia: Quad 2.0: Sense and Sensibilities. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/02/quad-2-0-sense-and-sensibilities/ (2018.02.23)

[22] TATSUMI, Yuki: Is Japan Ready for the Quad? Opportunities and Challenges for Tokyo in a Changing Indo-Pacific. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2018/01/japan-ready-quad-opportunities-challenges-tokyo-changing-indo-pacific/ (2018.01.09)

[23] TATSUMI, Yuki: Is Japan Ready for the Quad? Opportunities and Challenges for Tokyo in a Changing Indo-Pacific. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2018/01/japan-ready-quad-opportunities-challenges-tokyo-changing-indo-pacific/ (2018.01.09)

[24] SMITH, Jeff: A U.S. Perspective. In: Return of the Quad, The Diplomat, issue 42, https://magazine.thediplomat.com/#/issues/-LAWCg2zSGAbYVn-2Qr2/read (2018.05)

[25] SCIMIA, Emanuele: Malabar 2018: India deals a blow to Australia and ‘the Quad’. In: Asia Times, http://www.atimes.com/malabar-2018-india-deals-a-blow-to-australia-and-the-quad/ (2018.05.01)

[26] SAFI, Michael és PERERA, Amantha: ‘The biggest game changer in 100 years’: Chinese money gushes into Sri Lanka. In: The Guardian, https://www.theguardian.com/world/2018/mar/26/the-biggest-game-changer-in-100-years-chinese-money-gushes-into-sri-lanka (2018.03.26)

[27] MIGLANI, Sanjeev és ANEEZ, Shihar: Asian giants China and India flex muscles over tiny Maldives. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-maldives-politics/asian-giants-china-and-india-flex-muscles-over-tiny-maldives-idUSKCN1GJ12X (2018.03.07)

[28] What’s behind the India-China border stand-off? In: BBC, http://www.bbc.com/news/world-asia-40478813 (2017.07.05)

[29] SURI, Manveena és WESTCOTT, Ben: Indian Prime Minister Narendra Modi meets Chinese President Xi Jinping for informal summit. In: CNN, https://edition.cnn.com/2018/04/27/asia/modi-xi-wuhan-meeting-intl/index.html (2018.04.28)

[30] VENKATACHALAM, K.S.: Tibet and India’s China Policy. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/03/tibet-and-indias-china-policy/ (2018.03.20)

[31] SCIMIA, Emanuele: Malabar 2018: India deals a blow to Australia and ‘the Quad’. In: Asia Times, http://www.atimes.com/malabar-2018-india-deals-a-blow-to-australia-and-the-quad/ (2018.05.01)

[32] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[33] SCOTT, Jason, NOBUHIRO, Emi és MARLOW, Iain: U.S.-Led Group Mulls Asia Infrastructure Effort Amid China Push. In: Bloomberg, https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-02-18/u-s-led-group-mulls-asia-infrastructure-plan-australia-says (2018.02.19)

[34] WARDELL, Jane et al.: Australia, U.S., India and Japan in talks to establish Belt and Road alternative: report. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-china-beltandroad-quad/australia-u-s-india-and-japan-in-talks-to-establish-belt-and-road-alternative-report-idUSKCN1G20WG (2018.02.19)

[35] ZHU, Zhiqun: Can the Quad Counter China’s Belt and Road Initiative? In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/03/can-the-quad-counter-chinas-belt-and-road-initiative/ (2018.03.14)

[36] SMITH, Jeff: A U.S. Perspective. In: Return of the Quad, The Diplomat, issue 42, https://magazine.thediplomat.com/#/issues/-LAWCg2zSGAbYVn-2Qr2/read (2018.05)

[37] HUI, Tan Ming és HUSSAIN, Nazia: Quad 2.0: Sense and Sensibilities. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/02/quad-2-0-sense-and-sensibilities/ (2018.02.23)

[38] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

[39] Elections – Frequently Asked Questions. In: Australian Electoral Commission, https://www.aec.gov.au/faqs/Elections.htm (2018.05.30)

[40] HUI, Tan Ming és HUSSAIN, Nazia: Quad 2.0: Sense and Sensibilities. In: The Diplomat, https://thediplomat.com/2018/02/quad-2-0-sense-and-sensibilities/ (2018.02.23)

[41] RAJAGOPALAN, Rajeswari Pillai: An Indian Perspective. In: Return of the Quad, The Diplomat, issue 42, https://magazine.thediplomat.com/#/issues/-LAWCg2zSGAbYVn-2Qr2/read (2018.05)

[42] Trump in Southeast Asia. In: ASEANFocus, issue 7/2017, https://www.iseas.edu.sg/images/pdf/ASEANFocusDec17.pdf (2017.12) 5.

[43] TAKAHASHI, Kaori: Australian and ASEAN pursue maritime code of conduct. In: Nikkei Asian Review, https://asia.nikkei.com/Politics/International-Relations/Australian-and-ASEAN-pursue-maritime-code-of-conduct (2018.03.19)

[44] UNGKU, Fathin: ASEAN hopes to expedite code of conduct on South China Sea: Singapore. In: Reuters, https://www.reuters.com/article/us-asean-singapore-defence/asean-hopes-to-expedite-code-of-conduct-on-south-china-sea-singapore-idUSKBN1FR07V (2018.02.07)

[45] MADAN, Tanvi: The Rise, Fall, and Rebirth of the ‘Quad’. In: War On The Rocks, https://warontherocks.com/2017/11/rise-fall-rebirth-quad/ (2017.11.16)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: