Globális migrációs trendek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, az UNHCR (United Nations High Commissioner for Refugees) minden évben elvégzi a menekültek és otthonukat elhagyni kényszerülők globális trendjeiről, helyzetükről és számuk alakulásáról szóló jelentést. A szervezet június 18-án közzétett jelentésében rengeteg statisztikai adattal és infografikákkal illusztrálva összegzi a globálisan egyre növekvő számú menekültek helyzetét. A jelentés megállapítja, hogy 2014. során otthonukat elhagyni kényszerülők száma rekordmértékű, megközelítette a 60 milliót, ez nyolc millióval több, mint az egy évvel korábbi érték (ebbe beletartoznak a más országokba menekülők, és a hazájukban maradók is; 19,5 millió menekült, 38,2 millió hazáján belül kényszerült elhagyni otthonát, 1,8 millió menedékkérő). Ha ez az embertömeg egy nemzetet alkotna, a világ 24. legnépesebb nemzete lenne.

kox1gLIe1PUuC7EmQrIS4Q.png

1. ábra: A háborús események miatt otthonukat elhagyni kényszerülők száma 2005-2014 között. Forrás: UNHCR, 2015.06.18.

Az egy év alatti növekedés volumene is 2014-ben volt a legnagyobb. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a menekültek száma a második világháború óta 2013-ban lépte át először az 50 milliót. A jelentés összehasonlításképpen azt is hozzáteszi, hogy egy évtizeddel ezelőtt ugyanezen érték 37,5 millió fő volt. Csak a 2014-es évben közel 14 millió ember vált újonnan menekültté, azaz kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát (háborús konfliktusok, vagy üldöztetés miatt). Ez napi szinten mintegy 42500 főt jelent. Összehasonlításképpen ugyanez a szám 2010-ben 10900 volt, azóta folyamatosan növekszik.

Szintén riasztó adat, hogy a menekülni kényszerülők több mint fele gyermek (18 év alatti), ez az arány már egy évtizede nem volt ilyen magas.

p_fDl6ALN79o9mjgOP_eyA.png

2. ábra: Lakóhelyüket az adott évben újonnan elhagyni kényszerülők száma 2010-2014 között. Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014

A legnagyobb menekültáradatot háborús események, konfliktusok okozzák, a menekültek, menedékkérők száma például jelentős mértékben megugrott a 2011-es szíriai háború kitörését követően. Ugyanakkor az elmúlt öt évben mintegy 15 konfliktus tört ki, vagy újult meg, ezek közül nyolc Afrikában, három a Közel-Keleten, egy Európában, és három Ázsiában. 2014-ben 31 éves mélyponton volt azok száma, akik vissza tudtak térni otthonukba, ez is mutatja, hogy a most kitört konfliktusok nagy része még folyamatosan zajlik, újabb és újabb menekültek indulnak útra ahelyett, hogy haza tudnának térni.

wS-ax7kN1K_qvP0SxlwBHA.png

3. ábra: Az elmúlt 15 évben kitört, vagy kiújult konfliktusok, és az általuk előidézett menekülthullámok (nagyságuk a körök méretével jelezve). Forrás: UNHCR, 2015.06.18.

ULrk1IA4FGHawnzvXfrOLA.png

4. ábra: A legjelentősebb menekülthullámok kiinduló országai 2014-ben. Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014
Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni. A menedékkérő olyan személy, aki menekültnek vallja magát, és nemzetközi védelmet kér arra hivatkozva, hogy származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve. Abban az időszakban, amíg kérelme elbírálására vár, a kérelmezőt menedékkérőnek nevezzük. Migránsnak nevezzük azokat a személyeket, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. (Forrás: UNHCR, Magyar Helsinki Bizottság)

A menekültek származási országát tekintve (tehát a kibocsátó országok közül) 2014. év végére Szíria vette át az első helyet 3,88 millió fővel, Afganisztán a második (2,59 millió fő), Szomália pedig a harmadik legnagyobb kibocsátó állam (1,1 millió fő). Ez a három állam adta a világ összes menekültjének több mint felét (53%), mintegy 7,6 millió főt. Az otthonukat országon belül elhagyni kényszerülőkkel együtt a szíriai lakosság a legnagyobb „menekülni kényszerülő” nemzet. Közvetlen régióján kívül Németország fogadta be a legtöbb szír menekültet 2014-ben, nagyjából 41000 főt.

baEXm7Kjc3_rOJUCkQon7Q.png

5. ábra: A legtöbb menekültet kibocsátó ország 2014-ben (millió fő). Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014

2014-ben a legnagyobb befogadó országok a konfliktusok közelében található államok voltak. Általánosan elmondható, hogy a menekültek jelentős része saját régiójában marad, csak viszonylag kevesen jutnak el egyáltalán a fejlett világba.2014-ben Törökország, Pakisztán, Libanon, Irán és Etiópia voltak a legnagyobb befogadók, ez az öt ország együttesen több mint ötször annyi menekültről gondoskodott, mint az EU 28 tagállama együttvéve.

A világ menekültjeinek 86%-át (12,4 millió főt) fejlődő országok fogadták be. A menekültek egynegyedét, 3,6 millió főt a legelmaradottabb országok fogadták be.

A lakosságszámhoz viszonyítva Libanon fogadta be a legtöbb menekültet 2014-ben, az országban 1000 főre 232 menekült jut. A rangsorban Jordánia a második.

X46Mm-JCq3YHy6B69fyBzg.png

6. ábra: A legnagyobb menekült-befogadó országok 2014 végén. Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014

2014-ben Oroszország 274200 új menedékkérelmet regisztrált, ezzel a menedékkérők legnagyobb befogadó országává vált. Korábban ez a szám soha nem emelkedett 5000 fölé, a 2014-es érték az ukrajnai konfliktus kitörésének köszönhető. Oroszországot Németország követi 173100 új menedékkérelemmel, ez jelentős növekedés az előző évhez képest, hét év alatt pedig (2007 óta) megkilencszereződött a számuk. Németországba Szíriából, Koszovóból, Eritreából és Afganisztánból adtak be legtöbben menedékkérelmet.

gkPRt0tTJYVZs3k902LTpw.png

7. ábra: az új menedékkérelmek legfőbb célországai 2008-2014 között. Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014

Bár a menekültekkel kapcsolatban viszonylag nehéz a demográfiai adatok felvétele, a UNHCR végez erre vonatkozóan is gyűjtést. Általánosan elmondható trend, hogy a menekültek között emelkedett a nők aránya (a 2011-es 48%-ról 2014-re 50%-ra), továbbá a gyermekeké is, a korábbi 46%-ról 51%-ra. Ezek az arányeltolódások vélhetően nagy részben a szíriai menekültek számának növekedése miatt alakultak így, hiszen a trend egybevág a szíriai konfliktus kitörésével. A szíriai menekülteket nem számolva a gyermekek aránya valamivel 50% alatt van, ami azt mutatja, hogy a szíriai menekültek között viszont magasabb a gyermekek aránya. Természetesen az egyes országok között e tekintetben meglehetősen nagy különbségek vannak (15%-tól 60%-ig szóródik a gyermekek aránya).

A UNHCR kétféle adatot gyűjt a menekültek elhelyezését leíró tényezők közül: az egyik a településnagyság szerinti tartózkodási helyük (városias, vidékies, vagy ismeretlen terület), a másik az a szállástípus, ahol jelenleg élnek. Utóbbi hat kategóriát különít el: tervezett menekülttábor, spontán felállított menekülttábor, gyűjtőközpont, fogadó/tranzit-tábor, egyedi (magán-) szállás és egyéb/ismeretlen, ha nem egyértelmű, vagy nem elérhető az információ.

A város-vidék megoszlás tekintetében nagyjából 60-40%-os arányt rögzítettek, azaz a menekültek 60%-a tartózkodik városokban, 40%-a vidékies településeken. Ez az arány néhány évvel korábban még nagyjából fele-fele volt (azonban minden megállapítás mögött fontos megjegyezni, hogy azok csak az elérhető információkra hagyatkoznak, ami viszont meglehetősen töredékes). Az menekültek urbanizálódási trendjének ismerete fontos információ lehet a szükségleteik kezeléséhez a jövőben.

2014 végén a menekültek több mint 60%-a egyedi szálláshelyeken élt. Ez az arány is fokozatosan nőtt az elmúlt években, ami azt mutatja, hogy a menekültek igyekeznek elkerülni a hagyományos menekülttáborokat. Az arány növekedése különösen látványos Törökországban, a világ legnagyobb menekült-befogadó országában. 2012-ben a Törökországban élő szír menekültek mintegy kétharmada élt táborokban, és csupán 1/3-uk egyedi szálláshelyeken, 2014-re ez az arány megfordult, sőt, már csupán 15% él táborokban, a többi 85% egyedi szálláshelyeken.

Régiók szerinti bontásban az állapítható meg, hogy a tervezett táborok Afrika szubszaharai részében a legjellemzőbbek, általában vidékies területeken. Azonban már itt is csökken az arányuk, a 2012-es 70%-ról 2014-re már csak a menekültek 60%-a élt ilyen táborokban. A világ más részein pedig lényegesen kisebb a táborokban élők aránya.

GDGpjL-BTNGxobsuOWXTZA.png

8. ábra: A menekültek szállástípusai (2012-2014). Forrás: UNHCR Global Trends Report 2014

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: