PAIGEO Podcast 038 – Trump, Abe és az amerikai-japán szövetség jövője

A világgazdaság „elkeletiesedése” – az a gondolat, hogy Kína egyszer átveszi a befelé forduló Egyesült Államok helyét a nemzetközi porondon – egyáltalán nem ver olyan nagy visszhangot a Távol-Keleten, mint nálunk. Továbbra is a multilaterális szabadkereskedelmi rendszerekbe vetett bizalom a meghatározó. A destabilizáló kereskedelmi háborúk, az elnyúló kétoldalú kereskedelmi tárgyalások és a fennálló nemzetközi intézmények gyengülése komoly kihívások elé állítják Washington szövetségeseit. Miközben Trump elnök az Amerika elsőbbsége köré épülő kampányígéretei betartásán munkálkodik, Japán partnere egyre inkább a fennálló nemzetközi rend őrének a szerepébe kényszerül. A Trend FM „Heti Geopolitika” című műsorában Orbán Viktória, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója és Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója beszélget Lakatos László műsorvezetővel.

2016 őszén Abe Shinzo a világ állam- és kormányfői közül elsőként utazott az Egyesült Államokba, hogy üdvözölje az újonnan megválasztott elnököt. Bár a japán-amerikai szövetség megerősítését célzó javaslatait minden bizonnyal Clinton asszonnyal tervezte megvitatni, végül egy aranyozott golfütővel érkezett a Trump Towber-be. Mennyire térült meg a két vezető között nem kevés japán erőfeszítés árán megkötött barátság a szigetország számára?

A Trump-kormány első évét jellemző kiszámíthatatlanságot követően egy szűk keresztmetszetű, unilaterális és merkantilista külpolitika rajzolódik ki, amely nem tesz különbséget Washington barátai és vetélytársai között, amikor az Egyesült Államok érdekei forognak kockán. Az USA hagyományos szövetségeseiből, akik a liberális piacgazdaság és a demokratikus értékek fenntartása mellett elkötelezett, Amerika-központú világrend legnagyobb haszonélvezői, ezek a változások komoly félelmet váltanak ki.

A törékeny kelet- és délkelet-ázsiai hatalmi egyensúly Kína irányába látszik elbillenni. Az elmúlt három évtizedben kialakult, kényelmes munkamegosztás, melynek keretében Washington a térség biztonságát, Peking pedig a jólétét szavatolta, a kínai katonai erő növekedésével és az USA regionális szerepének csökkentésével – például a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP) való kivonulásával – alkalmazkodásra kényszeríti a térség országait. Az egymás befolyását ellensúlyozó két óriáshatalom közötti ingadozás egyre költségesebb Ázsia kisebb államai számára. Washington két kulcsfontosságú hidegháborús szövetségese, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea is nyitottak Peking felé.

Japánnak, amely 54 000 amerikai katonát és 21 nagyobb amerikai támaszpontot fogadott be, jóval szűkebb a mozgástere. Abe Shinzót nem csupán a golf szeretete köti össze Trump elnökkel: a szigetország gazdasági súlyával arányos politikai szerepvállalásának kulcsa az amerikai-japán szövetség stabilitásának megőrzése. Tokió célja a felemelkedő Pekinget bevonni a fennálló regionális rendbe, illetve megakadályozni, hogy Washington elhagyja azt. Milyen stratégiai lehetőségei vannak Japánnak a Trump-korszakban? Folytassa nehézkes táncát amerikai partnerével? Fegyverkezzen fel vagy térjen vissza Kína ölelésébe? Esetleg lépjen a semlegesség útjára? Műsorunkban a szigetország Ázsiában betöltött szerepéről beszélgetünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: