PAIGEO Podcast 33 – Háborús feszültség az Azovi-tengeren?

Újabb eszkalációval fenyeget Oroszország és Ukrajna között a november végén, kercsi-szorosban fellángolt konfliktus. November 25-én Ukrajna Odesszából indult három hajója – két katonai hajó és egy vontató hajó – megpróbáltak átjutni a kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tengerhez. Nem jártak sikerrel – az orosz határrendészet az útjukat álltak, majd üldözésbe vették a hajókat, és letartóztatták a három hajó legénységét. Ukrajna a nemzetközi és bilaterális egyezmények megszegésével vádolja Oroszországot, Moszkva azzal védekezik, hogy kercsi-szoros orosz terület, és az engedély nélkül oda betévedő ukrán hajók határsértést követtek el. Az e heti podcastunkban utánajártunk, hogy kinek van igaza, és mi lehet az újabb eszkaláció potenciális következménye. A Trend FM „A Nap Vendége” című műsorában december negyedikén Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója beszélgetett Ackermann Sándorral, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjével. A műsorvezető Lakatos László.

Az azovi tengeren fellobbant konfliktus lényege a Krími-félszigetben és annak földrajzi helyzetében keresendő: a Krími-félsziget szárazföldi összekötése Ukrajnában található, a félsziget mintegy kettéválasztja Ukrajna tengerparti területeit. A két oldalán olyan fontos ukrán ipari városok találhatóak, mint Odessza, Mariupol vagy Bergyanszk. Amíg a félsziget ukrán fennhatóság alatt volt, addig ezzel nem is volt gond, de Krím 2014-es orosz megszállása óta ebben a térségben is egyre érett a komolyabb összecsapás lehetősége. 2018. szeptember 16-án az amerikai Stratfor hírügynökség írt arról, hogy Ukrajna és Oroszország közötti következő konfliktus hullám éppen az Azovi-tenger térségében várható, és 2018. októberében az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az ügyben.

Az Azovi-tenger felé nagyon szűk helyen, a Kercsi-szoroson keresztül lehet átjutni. Ez a szoros különböző helyeken mindössze 4-15 km közötti szélességgel rendelkezik. Az Azovi-tengeren találhatóak olyan fontos ukrán nehézipari városok, mint Mariupol vagy Bergyanszk, amelyek exportjának a több, mint két harmada éppen tengeri úton valósul meg. A szűk szoros hajózásáról Ukrajna és Oroszország 2003-ban állapodott meg, mintegy közös beltengernek tekintve azt: a 2003-as szerződés értelmében mind Ukrajna, mind Oroszország hajói akadálytalanul, közösen használhatták a Kercsi-szorost, egy harmadik országnak pedig engedélyt kellett kérnie hozzá.

A helyzet éppen Krím orosz bekelebezésével változott meg: innentől kezdve Moszkva a Kercsi-szorost saját területének tekinti, és a rajta való áthaladást engedélyhez köti. A 2003-ban kötött szerződés ugyanakkor nem került hatályon kívülre, ugyanúgy érvényes mindkét fél számára, erre hivatkozik Ukrajna is.

Mindkét fél elvi kérdést csinált az ügyből: amennyiben Ukrajna a Moszkva által megkövetelt, hivatalos folyamat szerint járna el, akkor azzal de facto elismerné, hogy a Krím-félsziget orosz terület, amit nyilván nem fogja megtenni. De ugyanez igaz az orosz oldalon is: ha Kreml enged Ukrajnának, és lemond a határellenőrzési szabályairól, azzal megkérdőjelezné Krím hovatartozását.

A november 25-ei eszkaláció után az ukrán államfő, Pjotr Porosenko hadiállapotot hirdetett az ország 10 megyéjében 30 napos időtartalommal. Eredetileg a teljes országban akarta bevezetni és 60 napra, de ehhez az ukrán parlament nem járult hozzá, mivel az intézkedés a 2019. március 31-én tartott elnökválasztást is érintette volna. Mindkét fél – Kremlben és Kijevben is – provokációval vádolták meg a másikat. Mind Putyin, mind Porosenko az összetűzést a saját politikai érdekei szerint próbálta felhasználni: Porosenko a saját szavazói mellett a nemzetközi partnereit emlékeztette újra Krímre és az orosz agresszióra, Vlagyimir Putyin pedig az orosz lakosság felé tudta garantálni, hogy Moszkva akár háborús konfliktus árán is kiáll a megszerzett krími területeiért, és az ukrán vezetők “felelőtlenségére” hívta fel a figyelmet.

A történethez hozzátartozik, hogy Moszkva Krím megszállása után kezdte építeni az Oroszországot Krímmel összekötő tengeri hidat, a Kercsi hidat, vagy más nevén “Krími hidat”, amely a Kercsi-szoroson keresztül húzódik, és idén év elején készült el. A híd megépülése komoly hatással volt az ukrán gazdaságra: ukrán diverziótól tartva az oroszok nagyobb erőket csoportosítottak át a híd környékére, és az Azovi-tengeren áthaladó ukrán hajóknak komoly átvizsgálásokra és megnövekedett áthaladási idővel kell számolniuk. A híd emellett túl alacsony lett ahhoz, hogy áthaladjanak rajta panamax típusú szállítóhajók. Az Azovi-tengeren lévő Bergyanszk és Mariupol fontos ukrán nehézipari városok, forgalmuk jelentős része tengeren keresztül bonyolódik. A híd megépülése így erőteljesen érintette az export forgalmukat: Mariupol tengeri exportja 27 százalékkal csökkent 2017-ben 2015-höz képest, Bergyánszké pedig 47 százalékkal. Olyan benyomás alakulhat ki, mintha Moszkva szándékosan akarná megfojtani az Azovi-tengeren lévő ukrán városok gazdaságát.

Szerző: Bendarzsevszkij Anton

Bendarzsevszkij Anton 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerezte a diplomáit Média és Kommunikáció és Történelem szakokon (MA), illetve politológiát tanult a Leicester-i Egyetemen (UK). Szakterülete a poszt-szovjet térség – kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna – geopolitikája és biztonságpolitikája, gazdasági kapcsolatai és a térség integrációs folyamatai. E témákban a nemzetközi konferenciák rendszeresen meghívott előadója és 2011 óta rendszeres vendége külpolitikai szakértőként a magyar média legfontosabb orgánumainak.

Anton Bendarzsevszkij

Bendarzsevszkij Anton 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerezte a diplomáit Média és Kommunikáció és Történelem szakokon (MA), illetve politológiát tanult a Leicester-i Egyetemen (UK). Szakterülete a poszt-szovjet térség - kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna – geopolitikája és biztonságpolitikája, gazdasági kapcsolatai és a térség integrációs folyamatai. E témákban a nemzetközi konferenciák rendszeresen meghívott előadója és 2011 óta rendszeres vendége külpolitikai szakértőként a magyar média legfontosabb orgánumainak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: