PAIGEO Podcast 032 – A népesedési trendek geopolitikai következményei

A világ népessége folyamatosan nő, ennek a növekedésnek azonban jelentős regionális különbségei vannak. Az elmaradott országokban – elsősorban Afrikában és Ázsia egyes részein – még mindig a népességrobbanással kell megküzdeni, a fejlett világ országaiban éppen ellenkezőleg, a rohamosan csökkenő népesség által támasztott kihívások jelentenek gondot. A demográfiai folyamatoknak számos társadalmi, gazdasági és környezeti vetülete van, ezeket a kérdéseket járja körbe a következő műsor. A rádióműsorban Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Gere László, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója beszél a legfrissebb energiaipari trendekről és azok lehetséges geopolitikai hatásairól. A beszélgetés a Trend Fm a Nap Vendége külpolitikai műsorában került adásba, 2018. november 27-én. A műsorvezető Lakatos László.

A demográfiai folyamatoknak számos következménye van, befolyásolják egy ország vagy régió gazdasági-társadalmi működését és berendezkedését, és fordítva is igaz: a gazdasági fejlettség a legtöbb esetben jól tükröződik a demográfiai adatokban (mint a születéskor várható átlagos élettartam, a születési és halálozási ráta, vagy a teljes termékenységi arányszám).

Régóta tartó folyamat, hogy a fejlett világ népességaránya egyre alacsonyabb, a fejlett világ lakossága pedig egyre nagyobb részt képvisel: ma a világ 7,5 milliárd lakójából 4,5 milliárdan élnek Ázsiában, és mintegy 1,2 milliárdan Afrikában. A hosszú távú kilátásokat tekintve pedig az előrejelzések szerint Afrikán kívül minden kontinens részaránya csökkenni fog, az afrikai lakosság aránya viszont 2100-ra már a globális népesség 40%-át teszi majd ki. Afrika demográfiai szempontból egyedülálló helyzetben van: demográfiai átmenete (az a periódus, amikor az egészségügyi és infrastrukturális fejlődésnek köszönhetően hirtelen lecsökken a halálozások száma, majd ezt követően a születések száma is) máshogy megy végbe, mint a világ többi részén (pl. Ázsiában vagy Latin-Amerikában) a növekedés lassulása sokkal enyhébb, így sokkal tovább fog tartani az átmenet – a számítások szerint kétszer annyi ideig, mint a fent említett régiókban. Emiatt az előrejelzések is folyamatosan módosulnak: míg 2004-ben még 2,2 milliárd főt jelzett előre az ENSZ Afrikában 2100-ra, a legfrissebb, 2017-ben publikált globális népesedési előrejelzés már ennek a dupláját (4 milliárd főt).

A népességrobbanás mellett azonban hasonlóan nagy kihívást jelentő folyamat az elöregedés: a fejlett országokban egyre nő a születéskor várható élettartam, egyre kevesebb gyermek születése mellett egyre több idős ellátásáról kell gondoskodni, romlanak az időskori ellátottsági ráta mutatói (egyre kevesebb aktív korú lakos tart el egyre több nyugdíjas korút). Erre különböző megoldások születhetnek, például az automatizáció és a robotika, a technológiai megoldások is ilyenek, melyekkel a krónikus munkaerőhiány is várhatóan orvosolható lesz, azonban az egyelőre egészen biztosnak tűnik, hogy a közeljövőben még ezek a demográfiai folyamatok súlyos és összetett politikai döntések meghozatalát teszik szükségessé.

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Gere László

Gere László 2009-ben végzett geográfusként, terület- és településfejlesztés szakirányon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2016-ban angol-magyar szakfordító-műfordító oklevelet szerzett a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzésén, 2015-től a a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2015-től a PAIGEO Kutatóintézet senior kutatója. Szakterülete a urbanisztika, a városok globális szerepe, társadalmi-gazdasági viszonyaik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: