PAIGEO Podcast 031 – Kínai befektetések Európában

A kínai befektetések az utóbbi időben jelentősen növekedtek Európában, egyes országok ennek örülnek, más országok vezetői aggódnak a kínai térnyerés miatt. A gazdasági fejlettség, gazdaságpolitikai szemlélet, uniós tagság mind befolyásolhatja azt, hogyan viszonyul egy állam a kínai befektetésekhez, az Európai Unió pedig egységes szabályozás kidolgozását szeretné. A mai műsorban az európai kínai befektetések eddigi alakulását, földrajzi és szektorbeli különbségeit, az egyes országok hozzáállását, az európai és kínai befektetési környezet eltéréseit járjuk körbe. A rádióbeszélgetés a Trend FM „A Nap Vendége” című műsorában került adásba, a beszélgetés résztvevői Borosnyay-Miklós Katalin, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Kína kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. A riporter Lakatos László.

Kína külföldi közvetlen befektetései a kétezres évek elejétől rohamosan növekedtek, Európába is egyre több kínai befektetés érkezik, különösen az elmúlt pár évben ugrott meg ez a szám. A kínaiak kedvelt befektetési célpontja volt az Egyesült Államok, ahol azonban elkezdték szigorúan szűrni a külföldi befektetőket, így oda egyre kevesebb kínai tőke áramlik. Különösen látványos ez az idei év első félévének adatait tekintve: míg Európában mintegy 20 milliárd dollárnyi kínai befektetést jelentettek be, addig az Egyesült Államokban csak 2,5 milliárdot.

Európában a csúcspont a 2016-os év volt, a következő évben enyhe visszaesés volt tapasztalható, ennek oka a kínai kormány külföldi befektetési politikájának szigorítása, valamint a főleg a nyugat-európai vezetőkben felébredt aggodalom, amely miatt szigorúbban szűrnek egyes külföldi befektetéseket. A kínaiak ugyanis előszeretettel vásárolnak fel vezető technológiai cégeket, emiatt az európai vezetők félnek az öreg kontinens technológiai előnyének elvesztésétől, de kifogás a kínaiakkal szemben az is, hogy míg az Európai Unió egyenlő feltételekkel szabad piacot biztosít minden befektető számára, addig ez Kínában nem igaz, a külföldi cégek számos korlátozásba ütköznek.

A kínai befektetések megítélése nem egységes a kontinens országaiban. A szabad piac mellett elkötelezett északi államok általában nyitottabbak, a fejlett technológiai cégekkel rendelkező nyugati országok vezetői inkább korlátozásokat szeretnénk, a rosszabb gazdasági helyzetben lévő déli és keleti államok várják a kínai tőkét. A szemlélet a kormányok változásával is módosulhat – míg az előző olasz kormány még a szigorúbb ellenőrzés egyik kezdeményezője volt, az új olasz vezetés nemrég jelentette be, hogy inkább enyhítene a szabályozástervezeten.

A kínai befektetéseknél különbséget kell tenni a céges felvásárlások és az infrastrukturális beruházások között. Az előbbiek a kontinens nyugati országaiban jellemzőek, és ezek teszik ki a kínai befektetések jelentős részét, az utóbbiak pedig a nem uniós országokban figyelhetők meg. Ezek az infrastrukturális beruházások ugyanis kínai hitelekhez kötődnek, amelyek feltételei ütköznek ez EU szabályaival, ezért főleg a Balkánon találkozhatunk ilyen projektekkel.

A kínaiak a jövőben is keresni fogják a külföldi befektetési lehetőségeket, hogy Európában milyen lesz a fogadókészség, megvalósul-e egységes szabályozás a harmadik országbeli befektetők átvilágítására, az még a jövő izgalmas kérdése.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: