PAIGEO Podcast 29 – A feléledő japán militarizmus mítosza

Japán sok értelemben a szélsőségek országa. Második világháborús történelmét áthatotta az önfeláldozás, a hősiesség és a bushido szigorú katonai étosza: a Birodalmi Haditengerészet „elsüllyeszthetetlen” csatahajójára, a Yamatóra nem is kerültek mentőcsónakok. A hidegháború alatt a szigetország a másik végletbe esett: örökre lemondott a háborúindítás jogáról és magáévá tette a pacifizmus értékrendjét. A Japán Önvédelmi Erőknek máig építési engedélyért kell folyamodniuk, ha tüzérségi ütegeket szeretnének beásni. Az elmúlt évek biztonságpolitikai reformjai kapcsán sokat hallunk a japán militarizmus feléledéséről. A két véglet között, mégis hol van az igazság? Az Abe-kormány biztonsági reformjai eredményeiről beszélget Orbán Viktória, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója Lakatos László műsorvezetővel, a Trend FM „A Nap Vendége” című műsorában.

  Ha Abe Shinzo sikerre akarja vinni „proaktív külpolitikáját” számos jogi, katonai és társadalmi akadályon kell átverekednie magát: A szigetország Békealkotmánya, amely 1947 óta útját állja az offenzív katonai képességek fejlesztésének, változatlanul hatályban van. A Japán nagyobb nemzetközi politikai szerepvállalása támogatásához szükséges hírszerzési, felderítési és preventív képességek fejlesztésre várnak. Égető szükség van egy esetleges észak-koreai támadás ellen megbízható védelmet nyújtó rakétavédelmi rendszer és egy megfelelő nemzetvédelmi infrastruktúra kialakítására. Az északkelet-ázsiai hatalmi átrendeződéssel járó kihívások ellenére, a szavazókat a stagnáló gazdaság újraélesztése, a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformja érdeklik. A japánok többsége ragaszkodik pacifista értékrendjéhez.

   2012-es újraválasztása óta a Liberális Demokraták konzervatív vezetője hihetetlen szívósággal dolgozik mindezen akadályok felszámolásán, a hatalmát olykor megrengető botrányok ellenére: Létrejöttek olyan, a hagyományosan gyenge központi végrehajtó hatalmat megerősítő szervek, mint a Nemzetbiztonsági Tanács. A kormány Nemzetbiztonsági Stratégiájában körvonalazódott egy a szigetországot az Egyesült Államok hidegháborús szárnysegéde helyett, a nemzetközi rend megóvása mellett elkötelezett, aktív, globális hatalomként pozícionáló, új biztonsági identitás. Megnyílt az út a közös amerikai-japán katonai fejlesztések és a japán fegyverexportok előtt. A kormány újraértelmezte a kollektív önvédelemhez való jogot, lehetővé téve az Önvédelmi Erők számára, hogy partnereiket fegyverrel támogassák az ENSZ békeműveleteiben. Abe Shinzo szívügye, a Békealkotmány módosítása pedig a következő két év kiemelt politikai témája lesz.

   Valóban közelebb került Japán egy a nemzeti érdekeit szükség esetén akár katonai erő alkalmazásával is érvényesíteni képes, „normális” államhoz? Igen is, meg nem is. A műsorból kiderül, hogy miért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: