PAIGEO Podcast 023 – Az új világrend kialakulásának várható következményei

Az új világrend kialakulása ma már megkérdőjelezhetetlen folyamat, melynek végkifejletét azonban nem látjuk pontosan. A feltörekvő globális Dél országai egyre nagyobb befolyást követelnek maguknak a multinacionális szervezetekben, miközben az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek dominanciája csökken. Mindennek ellenére továbbra is az USA az egyetlen szuperhatalom, amely még hosszú ideig képes lesz akaratának érvényesítésére a világban. A rádióműsorban, Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója beszél a kialakuló új világrend legfontosabb jellemzőiről, annak valódi jelentőségéről és a nagyhatalmi rivalizálás várható geopolitikai következményeiről. A beszélgetés a Trend Fm a Nap Vendége külpolitikai műsorában került adásba, 2018. szeptember 19-én. A műsorvezető Lakatos László.

A hidegháború végén az egypólusú világrendben az USA globális befolyása elérte csúcspontját. Mindazok a nemzetközi szervezetek (ENSZ, IMF, Világbank), amelyek 1945 után az USA érdekeit szolgálva jöttek létre, továbbra is betöltötték funkciójukat, az amerikai hatalomnak nem akadt riválisa. A 21. század elején azonban már a globális Dél felemelkedésének lehettünk tanúi, melynek legszembetűnőbb példája Kína esete, melynek révén az ázsiai ország a világpolitikában is egyre nagyobb szerephez jut. India szintén helyet követel magának a globális döntéshozatalban, miközben a megerősödött Oroszország nyíltan igyekszik az USA hatalmát korlátozni, ismét meghatározó geostratégiai játékosként fellépni.

A mai világrend sokak szerint multipoláris, míg mások inkább fragmentáltnak látják, hiszen bár az USA befolyása folyamatosan csökken, Kínát leszámítva nem nagyon akad igazi kihívója az amerikai vezetésnek. Hosszú távon a Nyugat dominanciája viszont már kérdéses, hiszen a gazdasági potenciál egyre inkább Délre tolódik, más kérdés, hogy a politikai hatalom is lépést tart-e vele.

A világ vezetői régen felismerték, hogy a múlt század multinacionális intézményei megreformálásra szorulnak. A nyugati országok túlsúlya már nem fenntartható, viszont pozícióik védelmében mindent megtesznek, a többiek részéről pedig hiányzik a megfelelő érdekérvényesítő képesség. A jövő nagy kérdései közé tartozik többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában helyet foglaló állandó tagok létszámának bővítése, India mellett egyes afrikai, vagy dél-amerikai országok lehetséges tagsága, valamint ezen országoknak a nagyobb nemzetközi szerepvállalásból fakadó geopolitikai következményeinek kezelése, egyben az új típusú multinacionális együttműködés kereteinek megalkotása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: