PAIGEO Podcast 020 – Kína és Közép-Kelet-Európa: az ambivalens kapcsolat

Kína és Közép-Kelet-Európa kapcsolata, a rendszerváltozást követően meglehetősen későn, csak a 2008-as pénzügyi válság után indult látványos fejlődésnek. A közép-kelet-európai régió országai gazdasági kapcsolataik diverzifikálásának a fő forrását látták az egyre fontosabb nemzetközi szerepet betöltő Kínában. Kína ezzel szemben, a gazdasági lehetőségeken túl politikai célokat is megfogalmazott, amelynek intézményesített formáját a „16+1 együttműködés” transzregionális mechanizmus mutatja. A “16+1 együttműködéssel” kapcsolatban mindkét oldal nagy reményeket fogalmazott meg, azonban az elmúlt években a mechanizmus a külső és belső kritikák kereszttüzébe került. A rádióbeszélgetés Kína és Közép-Kelet-Európa ambivalenssé váló kapcsolatának az okait vizsgálja meg. Résztvevői Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, és Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója. A riporter Lakatos László.

A “16+1 együttműködés” Kína és 16 közép-kelet-európai, volt szocialista országok együttműködését hivatott elősegíteni. A mechanizmus jól illeszkedik Kína új, szabály alkotó külpolitikai törekvéseibe, ugyanis ez az első olyan politikai intézmény, amelyet az ázsiai nagyhatalom a nyugati kultúrkörhöz tartozó államok számára hozott létre. A „16+1 együttműködést” az elmúlt években számtalan kritika érte. Külső bírálói szerint Kína geopolitikai céljaira használja fel a mechanizmust és nyíltan törekszik az EU megosztására, (és) belső folyamatainak a befolyásolására. A résztvevő államok oldaláról azonban inkább annak működőképesével és hatékonyságával kapcsolatban merültek fel kérdőjelek. A problémák valódi okainak az azonosítása valójában csak akkor lehetséges, ha felismerjük a régió egyes társadalmi-gazdasági jellegzetességeit, geopolitikai környezetét és az EU nyugati felével ápolt komplex kapcsolatát. Mindez elengedhetetlen, hogy Kína és Közép-Kelet-Európa kapcsolatáról és annak jövőbeli alakulásáról reális képet alkothassunk.

Eszterhai Viktor a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatóintézetének szenior elemzője. 2018-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Doktori Programján Ph.D.  fokozatot szerzett. 2014-2015 között a Tsinghua Egyetem, 2017-ben a Fudan Development Institute vendégkutatója volt. Kutatási területei a kínai külpolitika kulturális jellegzetességei, Kína és Közép-Európa kapcsolata, nemzetközi kapcsolatok nem nyugati iskolái.

Eszterhai Viktor

Eszterhai Viktor a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatóintézetének szenior elemzője. 2018-ban az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Doktori Programján Ph.D.  fokozatot szerzett. 2014-2015 között a Tsinghua Egyetem, 2017-ben a Fudan Development Institute vendégkutatója volt. Kutatási területei a kínai külpolitika kulturális jellegzetességei, Kína és Közép-Európa kapcsolata, nemzetközi kapcsolatok nem nyugati iskolái.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: