PAIGEO Podcast 016 – A brüsszeli NATO csúcsértekezlet

A július 11-12-i brüsszeli NATO csúcsértekezleten Donald Trump amerikai elnök és az európai országok vezetői a szervezet jövőjéről, a tervezett reformokról folytattak tárgyalást, július 16-án pedig Helsinkiben sor került a Trump-Putyin találkozóra. Mindeközben tovább folyik a kereskedelmi háború, Kína pedig egyre komolyabb riválisa lett az USA-nak Ázsiában és globálisan egyaránt.

A rádióműsorban Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), vezető kutatója és Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója beszélget az események hátteréről. A beszélgetés a Trend Fm, Nap Vendége külpolitikai műsorában került adásba, 2018. július 17-én. A műsorvezető Lakatos László.

A NATO csúcsértekezletre az USA és az európai szövetségesei közötti fokozódó nézeteltérés közepette került sor Brüsszelben. A Trump elnök által Kína ellen indított kereskedelmi háború miatt az Európai Unióval is megromlottak a kapcsolatok, miközben a NATO-n belül is véleménykülönbség alakult ki a tagországok tehermegosztási kötelezettségeit illetően. A brüsszeli csúcson Trump éles hangon bírálta a szövetségeseit és követelte a 2014-ben vállaltaknak megfelelően a tagországoktól a GDP 2%-át kitevő katonai kiadások teljesítését, amire az európai országok ígéretet is tettek. A reformok közül említést érdemelnek az erők interoperabilitására és mobilitásának növelésére irányuló erőfeszítések. Elsősorban az Oroszország által jelentett fenyegetésre reagálva a szövetség vállalta, hogy 2020-ra megteremti 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 hadihajó 30 napon belül történő bevetésének a képességét.

4 nappal a brüsszeli csúcsot követően Helsinki adott otthont a Trump-Putyin találkozónak, amelytől sokan az amerikai-orosz kapcsolatok rendezését várták. Noha a találkozó kézzelfogható eredmények nélkül zárult, a véleménykülönbségek ellenére a két elnök jó viszonya a feszültségek csökkenését és a két nemzet együttműködésének lehetőségét vetíti előre.

Kína és az USA között tovább folytatódik a kereskedelmi háború, Európa és Amerika megosztottságát pedig Kína is igyekszik kihasználni, miközben globálisan is megerősíti pozícióját, az EU-hoz, valamint Oroszországhoz fűződő kapcsolatai pedig külön figyelmet érdemelnek.

Trump külpolitikájának eredményessége ugyan megkérdőjelezhető, de belpolitikai céljait az elnök mindenképpen elérte, ráadásul az USA globális gazdasági érdekeit is a korábbiaknál határozottabban képviselte. Annak ellenére, hogy az USA-EU kapcsolatokban hullámvölgynek lehetünk tanúi, a szövetség hosszú távú létjogosultsága továbbra sem kérdőjeleződött meg. Kétségtelen viszont, hogy Oroszország és Kína megpróbálja előnyére fordítani a helyzetet, ezért a geopolitikai küzdelem tovább folytatódik, miközben a fentebb említett események várható következményeivel az egész világnak számolnia kell.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: