PAIGEO Podcast 012 – A negyedik ipari forradalom lehetőségei és veszélyei

Napjaink tudományos-technológiai vívmányait, eredményeit, fejlettségi szintjét összefoglalóan gyakran a negyedik ipari forradalom névvel illetik. Ez az új éra számos lehetőséget nyújt, és megoldást kínál a jelen problémáira, ám az előnyökkel együtt árnyoldalai is vannak. Pozitív és negatív aspektusai eltérőképpen érintik a világ különböző gazdasági fejlettségű, társadalmi hátterű térségeit. A negyedik ipari forradalom lehetőségeiről és kihívásairól beszélgetett Czirják Ráhel, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója és Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője 2018. június 19-én, a Trend FM Nap Vendége című műsorában. A műsorvezető Lakatos László.

A 18. századtól kezdődően az ipari forradalom alapvetően változtatta meg a gazdaságot, az emberiség természethez fűződő viszonyát és a mindennapi életet is. Ez a folyamat napjainkig tart, ám ma már az úgynevezett negyedik ipari forradalomról beszélhetünk. Bár a folyamatnak számos lehatárolása olvasható a szakirodalomban, az egyik legelterjedtebb a gazdaságra legnagyobb hatást gyakorló technológia, találmány alapján különíti el a szakaszokat. Eszerint az első ipari forradalom nagy vívmánya a gőzgép volt – a 18. század második felétől a 19. század közepéig –, a második ipari forradalomban az elektromos áram széleskörű elterjedése, a harmadik szakaszban az elektronika, információs technológia és a termelés automatizálása volt a legmeghatározóbb.

Napjainkban zajló negyedik szakasz a harmadik ipari forradalom digitális forradalmára épít ám egy attól elkülönülő új korszakot képez, a technológiai fejlődés sebessége, kiterjedtsége és a rendszerre – úgy, mint a termelési rendszerre, menedzsmentre, vagy a kormányzásra – gyakorolt hatása miatt. Az ipar 4.0-nak is nevezett új érát olyan találmányok és kutatási irányok jellemzik, mint a mesterséges intelligencia, robotika, a dolgok internete (Internet of Things – vagyis a különböző eszközök, tárgyak internet alapú összekapcsolódása), önvezető autók, 3-D nyomtatás, nanotechnológia, biotechnológia, anyagtudomány, energiatárolással kapcsolatos kutatások, vagy a kvantumszámítás.[i]

Mindez pedig befolyással van a minket körülvevő infrastruktúrára, a munkaerőpiacra, tágabban az egész gazdaságra, a természeti környezetre, vagyis az életünket meghatározó minden egyes területre. Hatásai nem egyöntetűen pozitívak, vagy negatívak. Alapvetően az egyes szereplőkön – nemzetgazdaságokon, vállalatokon, egyéneken – múlik, hogy mennyire képesek alkalmazkodni az újdonságokhoz, mennyiben tudják az új eredményeket saját boldogulásuk érdekében kiaknázni.

[i] SCHWAB, Klaus: The Fourth Industrial Revolution: what it means, how to respond. World Economic Forum, 2016.01.14.,https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ (2018.06.20.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: