PAIGEO Podcast 011 – Ukrajna és Oroszország konfliktusokkal teli kapcsolata

Oroszország és Ukrajna épphogy nincsenek hivatalosan deklarált háborús viszonyban egymással, de kapcsolatuk mindenképpen mélyponton van. Az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, ami indokolttá tette a róluk szóló beszélgetést. Rádióbeszélgetés részvevői Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója és Illyas György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa. A riporter Lakatos László, a TrendFm műsorvezetője.


Egy csokorba szedtük az elmúlt hetek fontosabb eseményeit Moszkva és Kijev kapcsolatában, amelyre a stúdióbeszélgetés épült:

– 2018. tavaszán publikálták Ukrajna 2017-es évére vonatkozó gazdasági adatait, amelyekből kiderül, hogy a rendezetlen konfliktushelyzet ellenére Oroszország és Ukrajna gazdasági kapcsolatai javuló irányban indultak el, és 27,4 százalékot növekedett a két ország külkereskedelme. Volt is honnan visszajönni, mert 2014 után a felére csökkent a Moszkva és Kijev közötti kereskedelmi forgalom: 2014-ben (a csökkenés évében) még 22,5 milliárd dollárt tett ki Ukrajna Oroszország felé történő export-import forgalma, 2017-ben 11,1 milliárd dollárt. Oroszország még így is Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere, 12 százalékkal részesül Ukrajna külkereskedelmi forgalmából. Az Európai Unió is növelte a részesedését, jelenleg 41,3 százalékkal részesülnek az Európai Unió országai Ukrajna külkereskedelméből. Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnerei a 2017-es év adatai alapján: Oroszország (12 százalékos részesedés), Kína (8,3 százalékos részesedés), Németország (7,8%), Lengyelország (6,7%), Belarusz (4,7%), Olaszország (4,4%), Törökország (4,1%), USA (3,6%), India (3%) és Magyarország (2,7%). Az Egyesült Államok 58,6 százalékkal növelte 2017-ben külkereskedelmi forgalmát Ukrajnával.

– Május utolsó napjaiban a Malaysian Airlines MH17-es járatának a tragédiáját vizsgáló hivatalos vizsgálóbizottsága egy hivatalos jelentést tett közzé, amelyben egyértelműen megállapították, hogy a repülőgép lelövéséért egy BUK légvédelmi rakéta tehető felelőssé, amelynek a szállító egysége Oroszországból, a Kurszknál állomásozó 53.-as rakétavédelmi egységgel érkezett a szakadárok által kontrollált kelet-ukrajnai területre. A jelentés publikálciója után több ország is hivatalosan megvádolta Oroszországot, és arra szólították fel, hogy ismerjék el a részességük tragédiában.

– Fontos megemlíteni azt is, hogy Kelet-Ukrajnában továbbra is változatos intenzitással folynak harcok, annak ellenére, hogy a nyugati média már alig beszél róla. A Minszki Egyezmények betartása – és betartatása – elvesztette minden időbeliségét, és bár minden fél egyetért, hogy a Minszki Egyezményeknek kell kiindulópontnak szolgálnia a rendezésben, de az elmúlt években nem sikerült előrehaladni az ügyben. Közben felmerült az is, hogy esetlegesen ENSZ békefenntartók érkezzenek a térségbe – vagy legalábbis olyan békefenntartók, akik az EBESZ misszió biztonságát garantálnák.

– Május 15-én Vlagyimir Putyin személyesen adta át a Krími-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szorosi hidat – hivatalos új nevén Krími hidat – és ezzel véglegesedett az a folyamat, amely a Krím 2014-es orosz megszállásától indult és a félsziget orosz integrációját célozta meg. Így Krím-félsziget elszigetelődése megszűnt, a 4 milliárd dollárból rekord idő alatt felépített 19 km-es híddal megvalósult a félsziget Oroszországhoz rendelése és integrációja, ami egyre lehetetlenebbé teszi Krím potenciális jövőbeli reintegrációját Ukrajnával. Úgy tűnik, hogy a terület visszaszerzésére belátható időn belül Ukrajnának nem igen lesz lehetősége.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: